E16 Bitcoin bányászat

Sziasztok! Újra itt a HUSZONEGY Podcast, a „Mi az a Bitcoin?”. Mai adásunk központjában a szabadság témája lesz, illetve a Bitcoin bányászat. A szabadság kapcsán egy aktualitást említenék meg: most zajlik Oslóban az Oslo Freedom Forum, amit immár 16. alkalommal rendeznek meg. Ez egy olyan esemény, ahová a világ minden pontjáról érkeznek vendégek, hogy megosszák tapasztalataikat az elnyomó rendszerekről. Beszélnek a szabadságért folytatott küzdelmükről, és annak részeként arról is, hogyan használják a Bitcoint a jogaik érvényesítése érdekében.

Vannak olyan workshopok is, amiket biztonsági okokból nem közvetítenek, mert ott lelkileg és technológiailag „fegyverzik fel” egymást a résztvevők. Döbbenetes adat, hogy az emberiség 70-72%-a nem demokratikus rendszerben él. Bár mi Magyarországon kényelemben érezzük magunkat, fontos látni, hogyan segíthetjük az elnyomottabb államok polgárait. Ugyanakkor nálunk is erősödnek a központosítási törekvések: közeledik a digitális azonosító és a digitális jegybankpénz (CBDC). Ezek ellen tehetünk a hierarchikus rendszerek lebontásával, amit a decentralizált Bitcoin hálózat és annak alapja, a bányászat támogat. Mai beszélgetőpartnereim Siller és Optout.

– Sziasztok! A felvezető kapcsán nekem az a fontos tapasztalatom, hogy sok javaslat megreked ott, hogy „bontsuk le, ami van, mert rossz”. A Bitcoinban az tetszik, hogy mi nem csak kritizálunk, hanem építünk egy valós alternatívát. Ez a decentralizáció transzparensen, mindenki által követhetően épül a „gonosz rendszer” szeme láttára. Bár küzdenek ellene, a védekezési mechanizmusaik egyelőre hatástalanok. Ennek a decentralizációnak a legfőbb letéteményese a bányászat. Lehet tiltakozni ellene, de ez a technológia megvalósításának a kulcsa.

– Kezdjük az alapoknál: miért kell a Bitcoinnak bányászat, és mit csinálnak a bányászok? Gyakran mondjuk, hogy ők védik a hálózatot és teszik feltörhetetlenné. Alapvetően a Bitcoin hálózat decentralizált, és mindenki, aki saját node-ot futtat, le tudja ellenőrizni a tranzakciókat a Genesis block-ig visszamenőleg. A node látja, hogy a bemenet létezett-e, és az költi-e el, akinél a kulcs van. De nem minden node egyben bányász is. Block-ot létrehozni nehéz, ahhoz iszonyatos számítási teljesítmény kell.

Fontos hangsúlyozni: a bányászok nem tudnak tranzakciókat létrehozni, azt a felhasználók teszik meg az aláírásukkal. A bányászok csak azt döntik el, hogy a következő block-ba melyik tranzakciók és milyen sorrendben kerüljenek be. Kihagyni tudnak tranzakciókat, de újakat hamisítani nem. Még ha valaki a bányászkapacitás 90%-át uralná is, akkor sem tudná más bitcoinját a saját címére utalni. A tranzakciók sorrendje azért fontos, hogy elkerüljük a dupla költést (double spending): ha két tranzakció ugyanazt a bitcoint akarja elkölteni, az számít, amelyik előbb bekerül a főkönyvbe.

– A bányászat valójában a konszenzus megteremtésére szolgál egy olyan rendszerben, ahol nincsen központi hatalom, aki megmondaná az igazságot. Ezt a problémát a Bitcoin előtt nem tudtuk megoldani. A proof of work (PoW) igazolja az elégetett energiát. A bányászat egy „semleges gátat” emel: ha valaki bele akar szólni a rendszerbe, annak ára van. Nem pofázhatsz bele következmények nélkül. Ha hülyeséget beszélsz vagy manipulálni akarsz, a rendszer egy külső erőforrás (energia) elégetésével büntet meg téged. A többiek pedig látják, hogy a mondandód számodra értékes volt, hiszen valóságos jószágot áldoztál fel érte.

A büntetés mellett ott a jutalmazás is: aki sikeresen létrehoz egy valid block-ot, az újonnan keletkező pénzt kap. Én mindig a proof of work bányászatról beszélek, nem a shitcoinok megoldásairól. Itt energiát égetünk, hogy a többiek elhiggyék, fontos a mondandónk. Ez a rendszer 15 éve működik, mert úgy van kitalálva, hogy a támadás irdatlan mennyiségű pénzbe, hardverbe és elektromos áramba kerüljön. Hardvert nem lehet egyik napról a másikra gyártani, és az áramot sem lehet csak úgy, korlátlanul megvenni a piacon.

– Van itt egy aktuális statisztika: a bányászok napi bevétele globálisan körülbelül 34 millió dollár. Ezen osztozik a világ összes bányásza. Ebből a pénzből leginkább áramot vesznek, hogy versengjenek a következő block megtalálásáért. Ez kicsit olyan, mint a lottó. Hosszú távon ez egy zéró összegű játszma, mert a nehézség hozzáigazodik a teljesítményhez. Az energia ára is szép lassan hozzáigazodik a Bitcoinban mért értékhez. Satoshi úgy alakította ki a rendszert, hogy hosszú távú egyensúly jöjjön létre. A felezések hatására a Bitcoin árfolyamának törvényszerűen emelkednie kell, hogy fedezze a növekvő energiaköltségeket.

A bányászok kénytelenek a legolcsóbb energiát keresni, ami gyakran „lepattanó” vagy hulladékenergia. Ez elképesztő módon javítja az energetikai befektetések megtérülését. A bányász lecsap arra az energiára, amire az erőműnek vagy az olajbányásznak már nincs igénye (például a fáklyázott gázra). Ez gazdasági amortizációt ad az új, decentralizált energiaforrások telepítésekor. A bányászat egy nagyon összetett téma, sok oldala van.

– Ipari szinten ez így néz ki: veszek sok áramot olcsón, veszek bányagépeket, és bitcoint kapok érte. A hálózat szempontjából pedig a proof of work biztosítja a konszenzust. Most nézem a mempool.space-t: már 51 perce nem volt új block. (nevetés) Ez a véletlen faktor, de hosszú távon kiátlagolódik 10 percre. A bányászok tulajdonképpen „tűt keresnek a szalmakazalban”. Olyan hash-t próbálnak találni, ami megfelel a rendszer által előírt szabálynak, például sok nullával kezdődik. Ehhez rengeteg próbálkozás kell.

Egy mai bányagép (ASIC) másodpercenként 150 terra-hash-t (150 x 10 a 12-en) számol ki. Amint valaki megtalálja a megfelelő számot, szétküldi a hálózaton, és bármelyik node egy tizedmásodperc alatt ellenőrizni tudja, hogy a hash valóban megfelel-e a kritériumnak. Ha igen, az a block lesz a következő érvényes elem a láncban. A bányászok ilyenkor azonnal eldobják az előző munkát, és az újra kezdenek építkezni. Ez egy önkalibráló rendszer: ha túl sok a bányász és gyorsabban jönnek a block-ok, a szoftver 2016 block-onként (kb. kéthetente) nehezít a feladaton.

– A bányász a mempool-ból válogatja ki a legmagasabb díjú tranzakciókat. A block fejlécében van egy nonce nevű mező, amit kedvére változtathat, hogy módosítsa a teljes csomag hash-értékét. A tranzakciók sorrendjével is játszhat. Amint kész, az összes többi gép is lefuttatja az ellenőrzést. A rendszer még azt is kezeli, ha a hálózat egy része leszakad az internetről. Ha később megérkezik egy hosszabb (több munkát tartalmazó) lánc, a node-ok arra állnak át. A játékelmélet kényszeríti a bányászt a szabálykövetésre: ha csalni próbál, csak az áramszámláját növeli, de nem kap jutalmat.

Sokan azért futtatnak node-ot, mert hisznek a rendszerben, de a bányászok kőkemény profitra hajtanak. Ez a Bitcoin zsenialitása: összefésülte az önérdeket és a szabálykövetést. Még a legkapzsibb bányász is a hálózat biztonságát szolgálja, mert ez az érdeke. Satoshi nem talált fel mindent a semmiből: a blockchain, a PoW és a P2P hálózatok már léteztek. A New York Times-ban például a 80-as évek óta publikálnak hash-eket adatok hitelesítésére. A nagy durranás az volt, ahogy ezeket összeillesztette, kiegészítve a negyedik tényezővel: a mérettel. Ma már a Bitcoin olyan nagy, hogy Kína tiltása sem tudta megállítani.

– Számoljunk egy kicsit! A felezés óta 3,125 bitcoin a jutalom block-onként. Ha hozzáadjuk a tranzakciós díjakat (kb. 0,3-0,4 BTC), akkor egy block nagyjából 3,5 bitcoint ér a bányásznak. Naponta 144 block keletkezik, ami összesen 493-500 bitcoint jelent. 70 000 dolláros árfolyamnál ez hozza ki a napi 34-35 millió dolláros bevételt. A globális hashrate egy év alatt 400 EH/s-ról 600 EH/s-ra nőtt. A bányászok legfőbb kiadása az áram. Egy tipikus ipari bányagép 3000 wattot (3 kW) fogyaszt, és óriási hőt termel.

Ez a hő egy ipari farmon melléktermék, amitől meg kell szabadulni (léghűtés, vízhűtés vagy olaj). De vannak már megoldások a hő hasznosítására is: üvegházak fűtése vagy lakások melegítése. Egy osztrák cég, a 21energy például olyan bányagépet gyárt, ami fűtőtestként is funkcionál a nappaliban. Bár egy ilyen eszköz ára milliós nagyságrendű, és a termelt bitcoin nem fedezi teljesen az áramdíjat, ha amúgy is villannyal fűtenél, már megérheti. Otthoni bányászatba csak akkor érdemes kezdeni, ha nagyon olcsó (pl. 17 Ft/kWh alatti) az áramod, vagy ha a napelem-feleslegedet akarod hasznosítani ahelyett, hogy 5 forintért visszaadnád a szolgáltatónak.

– Texasban az olajfúró tornyok mellett azért sikeres a bányászat, mert a kitermelés melléktermékét, a földgázt ahelyett, hogy elégetnék a levegőbe (flaring), bányászatra használják. Egy másik motiváció a „virgin bitcoin” megszerzése: ha magad bányászod a bitcoint, annak nincs előélete, tiszta a múltja. Ezért egyesek hajlandóak felárat is fizetni. A bányagép nem csak egy absztrakt dolog: amikor a kezedbe veszed azt a nehéz fémdarabot, rájössz, hogy a Bitcoin ki van horgonyozva a fizikai valósághoz. Satoshi az aranyat modellezte le: az arany is azért értékes, mert sok munka megszerezni.

Gyakori kérdés, hogy miért nem lehet leforkolni (lemásolni) a Bitcoint. Megteheted, de nem lesz mögötte az az 5-10 millió bányagép, ami a Bitcoint védi. A Litecoin is egy ilyen fork, de ha a Bitcoin bányászainak csak a 10%-a átállna rá, azonnal átvehetnék az irányítást a hálózata felett (51%-os támadás). Ezért a Bitcoin a legbiztonságosabb. A Greenpeace korábban indított egy kampányt, hogy a Bitcoin „felforralja az óceánokat”, és csináltattak egy szobrot („Skull of Satoshi”), ami bányagépek hulladékából készült. A vicc az, hogy a bitcoinereknek annyira tetszett a szobor, hogy a művész sokkal több támogatást kapott tőlük, mint a Greenpeace-től.

– Zárásként: az energetikai hálózatoknak is jót tesz a bányászat, mert rugalmas fogyasztóként kiegyenlíti az ingadozásokat. A napelemeket nem lehet kikapcsolni, amikor süt a nap, de a bányagépeket igen, amikor az embereknek több áram kell. Ez egy fenntarthatóbb jövő felé mutat. Köszönjük a figyelmet és a támogatást! Ha tetszett az adás, lájkoljátok és osszátok meg. Jövő héten Prágából jelentkezünk a konferenciáról Antival és Ferivel. Használjátok a „21” kuponkódot a 10%-os kedvezményért! Sziasztok!

Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag elérhető. Azok számára pedig, akik személyes támogatást igényelnek, ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait a bitcoinmentor.hu honlapon. Iratkozz fel a HUSZONEGY Podcast YouTube csatornájára és a Rumble csatornánkra is! Kövesd a HUSZONEGY-et Facebookon és Nosteren. Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló Bitcoin-elfogadó wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. A Firefish pedig üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!