E19 Digitális központi hatalom
Az adás tartalmából
Átirat
Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit, ez a HUSZONEGY Podcast, a „Mi az a Bitcoin?” tizenkilencedik epizódja. Mai vendégem Kata. Pine szeme egy kicsit bemondta az unalmast, így ő most nem tudott megjelenni, de mi itt vagyunk, és a legjobb tudásunk szerint szórakoztatunk titeket. Mai témánk a digitalizáció, a központi banki digitális pénzek (CBDC), a Digitális Állampolgárság Program és a társadalmi pontrendszer (social scoring) lesz.
– Magyarországon 2022-ben már elfogadták a digitális állampolgárságról szóló törvényt, és az ehhez kapcsolódó mobilapplikáció pilotja elindult. Ez egy nagyon fontos téma, ami szerintem nem kapott elegendő nyilvánosságot, valahogy a radar alatt ment át. Mindig van valamilyen figyelemelterelés, ami alatt olyan jogszabályokat fogadnak el, amik jobb, ha fű alatt maradnak. Pedig a digitalizáció önmagában egy jó dolog is lehetne: a hyper-bitcoinization eléréséhez alapvető, hogy a felhasználók digitálisan érettek legyenek.
Én 2017 óta követem a World Economic Forum (WEF) jóslatait vagy álmait, amiket rendszeresen „kihánynak” magukból, mint például a 2030-as tervet. A hétköznapokban is látjuk a digitalizáció kihívásait a kollégáink vagy a szüleink körében: a Zoom, a Teams használata, vagy egy nyomtató telepítése komoly akadályt jelenthet. A Covid alatt úgy tűnt, kényszerből fejlődünk, mindenki drivereket telepített és videóhívásokba vonult, de a tanulmányok szerint a járvány után a digitalizációs szint visszazuhant a korábbi állapot alá.
– Különösen a KKV szektorban (kis- és középvállalkozások) vannak súlyos hiányok. Az egyik alapvető ok, hogy az emberek nem beszélnek angolul. Ha egy informatikai rendszerhez hozzá akarsz nyúlni, minden angolul van, és ha itt megakadsz, a digitalizációd gyakorlatilag nulla. Egy ilyen generáció neveli a jövő gyermekeit, akiknek a mesterséges intelligencia világában kell majd élniük. Te hogyan látod ezt a saját gyerekeid kapcsán?
– Nekem egy három és egy nyolc éves gyerekem van. Nem könnyű meghozni a döntést, hogy mikor kapjanak technológiát a kezükbe. Mi szabályozzuk a tartalomfogyasztást, de a legnagyobb veszély nem is csak a tartalom, hanem a mechanika. A nyolcévesemnél az iskolában már kétszer is vittek be VR-szemüveget science órára, hogy a tengerbiológiát tanulmányozzák. Ez óriási élmény volt neki, és okosan használták a technológiát. De nálunk szigorú szabály van: a lakásból nem visszük ki az eszközöket, nincs tabletezés az étteremben vagy a strandon a tengerparton.
Vekerdy Tamásnak van egy híres mondása: egy pici gyereknek okostelefont adni olyan, mint a kokain. A kicsi fiamnál láttam ezt: összesen kétszer volt a kezében véletlenül a telefon, de olyan hisztit rendezett érte, amilyet még soha. Nem is videót nézett, csak színezett rajta, de a mechanika teljesen beszippantotta. Ugyanakkor nem lehet őket elzárni 14 éves korukig, mert versenyhátrányba kerülnének. Fel kell készíteni őket, de keretek között.
– Találtam egy érdekes parlamenti felszólalást egy jobbikos képviselőtől a Digitális Állampolgárság kapcsán. Egy megdöbbentő adatra hivatkozott Nagy Mártontól: a mesterséges intelligencia által veszélyeztetett magyar munkahelyek aránya 39%. Ez pár éven belül bekövetkezhet. A képviselő azt sérelmezte, hogy miközben ilyen törvényeket hozunk, Magyarországnak nincs valódi digitalizációs álláspontja. A „Digitális Jólét Program” megszűnt, az EU-s pénzek elosztása pedig nagyon kevés eredményt hoz.
Beszélgessünk a kriptoeszközök piacáról szóló törvényről (MiCA) is! Június 30-án a stablecoin-okra vonatkozó szabályozás hatályba lép Magyarországon is. Ehhez képest Matolcsy György még mindig ott tart, hogy a kriptókat be kellene tiltani. Úgy tűnik, tíz éve elment mellettük egy vonat, amire nem szálltak fel, és már nem is fogják beérni. Magyarország közben az EU egyik legszegényebb országa lett, valakinek utolsónak is kell lennie, de ez a hozzáállás nem segít.
– A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) is csak az EU és az EKB előírásait követi: 2030-ra CBDC-nek kell lennie. A jogszabály szerint ez kezdetben csak helyettesít szolgáltatásokat, de a végén ki is válthatja őket. Ez azt jelenti, hogy aki nem létezik digitálisan, az a rendszerben sem létezik majd. Jelenleg az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást helyezik a középpontba, de vicces, hogy 2024-ben ennek kell örülnünk, miközben 15 éves lemaradásban vagyunk. Ráadásul be kell menned az okmányirodába személyesen azonosítani magad az apphoz – micsoda digitalizáció!
A törvény szerint az adataidat kérésre sem törlik véglegesen, 50 évig archívumban maradnak. Szakmabeliként tudom, hogy a fizetési és compliance szabályok felülírják a GDPR-t: nem töröltetheted az adataidat egy olyan platformról, ahol tranzakciót folytattál. Egyszer regisztráltam a Bitpandára, soha nem használtam, mégis megtagadták az adataim törlését. A DÁP a totális centralizáció eszköze. Ha az összes egészségügyi és személyes adatod ott van, és egy hiba folytán kiesel a rendszerből, reggelre megszűnsz létezni. Nem tudod igazolni magad az ombudsmannak sem, mert nincsen jogorvoslat a törvényben, csak majd egy kormányrendelet fogja szabályozni.
– Ijesztő, hogy a kormány megengedi a Facebooknak és a nagy cégeknek, hogy profilozzák az állampolgárokat, de a saját érdekükkel szemben nem védenek meg minket. A képviselő szerint a DÁP a bankrendszernek kedvez. Lehetővé teszi az „életesemény-központú” ügyintézést: veszel egy autót, és az appon belül egyszerre elintézed a biztosítást, a banki hitelt és az átírást. Tök viccesen azt mondták, nem kell szabadságot kivenned az okmányirodai sorban álláshoz – de addigra már munkád sem lesz az AI miatt.
A CBDC-ket gőzerővel fejlesztik, mert a Bitcoin 15 évvel ezelőtti megjelenése veszélyezteti az állam adószedési potenciálját. A CBDC-vel a „kisembernek” nem lesz megtakarítási eszköze. Kínában a digitális jüan már élesben megy, és társadalmi pontrendszerhez kötik: ha rosszul viselkedsz, nem kapsz repülőjegyet vagy a gyereked nem mehet jó iskolába. Mi is ezen az úton járunk, Rogán Antal 5 millió felhasználót vár a DÁP mögé. Az állam be akar költözni a mobiltelefonodba.
– Emlékezzünk: a magyar bankok az elmúlt években 1400 milliárd forintos profitot értek el, miközben őket mentik ki az adófizetők pénzéből, ha baj van. A készpénzfelvételi limitet 150 000 forintnál befagyasztották, pedig azóta az infláció miatt ez már semmit nem ér. Amikor ezt a szabályt hozták, ez még a minimálbér felett volt, mára viszont a kormány a kereskedelmi bankokat támogatja az állampolgárok ellenében. Egy magyar polgár évente átlagosan 41 000 forintot költ alapvető bankköltségekre. Ez tarthatatlan.
A készpénz védelmét alkotmányba akarják foglalni, de mi értelme, ha közben a jegybank korlátlanul nyomtatja a pénzt és elinflálja az értékét? A készpénz is csak egy fiat pénz. Inkább a pénznyomtatás tilalmát vagy a deflációs eszközöket kellene alkotmányba foglalni. Sajnos a kormánypárton belül is megosztottak: Rogánék az abszolút digitalizációt és kreditrendszert erőltetik, míg a „régi vágásúak” húznának egy határt. A kényelem a legnagyobb csapda: két gombnyomásért cserébe odaadod az egész életedet az államnak.
– Az ügyfélazonosítás (KYC) nevében 100 milliós nagyságrendben hackelik meg az adatbázisokat. Én nem akarom, hogy az adataim az állam vagy egy bank kezelésében legyenek. A magyar közigazgatás jelenlegi „digitalizációja” katasztrofális. 20 éve vagyok jogász, ismerem a bürokráciát, de van, hogy egy napot vesz igénybe egy adatlap kitöltése, mert a rendszer logikátlan. Próbáltunk állásfoglalást kérni az MNB-től online, de nem tudtunk belépni a felületükre, kidobált, nem mentett. Végül postán kellett elküldenünk a levelet. Ez a valódi állapot 2024-ben.
Helyi szinteken elégetik a milliárdokat az előírt fejlesztésekre, de valódi eredmény nincs. Mit javaslok az embereknek? Az öngondoskodást és a felelősségvállalást. Nem tudsz angolul? Töltsd le a Duolingót! Ha nem érted a híreket, tanulj! Senki nem fog megmenti téged, sem az állam, sem az egészségügy. Az adóhivatalban mindenkit csak „adózónak” hívnak, az állam rabszolgaként tekint rád. Amint megszületik egy gyerek, már küldik is az adókártyáját – tapasztaltam Máltán is.
– A program jövőbeli terve, hogy külső fizetési rendszereket is bevonjanak. Ezt azzal indokolják, hogy kompatibilisnek kell lenniük az euróövezet közös wallet fejlesztésével. Valójában ez a CBDC előszobája: látni akarják, mit vettél a boltban, befizetted-e a bírságot vagy a kamarai tagdíjat, és ehhez következményeket fűzhetnek. A széndioxid-kvótád már ott figyel a nagy magyar bankok applikációiban. Ez két éve még csak ötlet volt, ma már valóság. Ha nem tetszik, dögölj meg digitálisan.
A megoldás a Bitcoin. Ott te rendelkezel a kulcsaid felett, és visszaveheted az irányítást az életed felett. Tanuljatok a Bitcoinról a huszonegy.world oldalon, ahol rengeteg ingyenes tananyagot találtok. Gyertek el a meetupjainkra, csatlakozzatok a Telegram csatornánkhoz! A jövő héten új vendéggel jelentkezünk. Köszönöm, Kata, hogy itt voltál!
Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag elérhető. Azok számára pedig, akik személyes támogatást igényelnek, ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait a bitcoinmentor.hu honlapon. Iratkozz fel a HUSZONEGY Podcast YouTube csatornájára és a Rumble csatornánkra is! Kövesd a HUSZONEGY-et Facebookon és Nosteren. Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló Bitcoin-elfogadó wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. A Firefish pedig üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!
