E81 Magyar kriptoszabályozás: mi változik és kit érint?

– Sziasztok! Üdv mindenkinek! Ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast 81. epizódja, és a mai vendégünk ismét Kata. A legutóbbi adásban már elkezdtük kapargatni a jogszabályi környezetet, de most Kata segítségével pontosabban is kikerekítjük ezt az egész történetet. Megnézzük, hogyan indul el a magyar szabályozás, mit kell tudni az SZTFH legutóbbi rendeletéről, és hogyan alakulnak a játékszabályok ezen a területen. Kata már alaposan megedződött ezen a pályán, úgyhogy át is adom neki a szót, hogy fejtse ki, pontosan mi érint minket.

– Sziasztok! Újra itt, és tényleg ígéretet tettem egy átfogóbb képre a magyarországi helyzetről. Rengeteg kérdés érkezett tőletek, hogy bűncselekmény-e már a váltás, vagy mi újság a faliújságon. Kezdjük kicsit távolabbról: az alapokat a MiCA-rendelet, azaz az Európai Unió 2023/1114-es rendelete határozta meg, amely fokozatosan lépett hatályba. Minden tagállam választhatott egy úgynevezett grandfathering periódust a felkészülésre, amire a maximum tizennyolc hónap volt. Magyarország hat hónapot vállalt, mert mi ugye „nagyon fel voltunk készülve” a kriptoeszközök piacának szabályozására. (nevetés)

A MiCA megteremtette az egységes uniós keretet a kriptoeszköz-szolgáltatók, vagyis a CASP-ok számára. Pontosan meghatározza, mi számít kriptoeszköznek és mit jelent az átváltás. Magyarországon a 2024. évi VIII. törvény ültette át ezeket a szabályokat a hazai jogrendbe, és a Magyar Nemzeti Bank lett az engedélyező hatóság. Azonban a magyar jogalkotó nem állt meg itt, hanem 2025 nyarán hozott egy olyan kiegészítést, amit sehol máshol nem látunk Európában: bevezették a kriptoeszköz-átváltás validálására irányuló kötelezettséget és a validáló szolgáltatókra vonatkozó előírásokat. Ez gyakorlatilag egy előzetes megfelelőségi ellenőrzést jelent minden váltásra.

Fontos tisztázni a váltás fogalmát, mert itt sok a félreértés. A MiCA szerint ez kriptoeszközök pénzre történő átváltását jelenti, de a teljes definícióba beletartozik a kriptó-fiat, a fiat-kriptó és a kriptó-kriptó irány is. Ami a Bitcoint illeti, az nem esik a MiCA hatálya alá, mert nincsen központi kibocsátója. Sokan mondják ugyanezt a DeFi-re is, de a gyakorlatban a legtöbb DeFi projekt mögött áll egy cég vagy alapítvány, amely az interfészt üzemelteti. Ha kihúzzuk mögülük ezeket a frontokat, és a felhasználó már nem tudja elérni a szolgáltatást, akkor az a projekt valójában nem teljesen decentralizált, és így a MiCA hatálya alá tartozhat.

Ezzel szemben a Bitcoin vagy egy olyan protokoll, mint a Nostr-on való jelenlét, nem cenzúrázható egy központi hatalom által. Visszatérve a magyar törvényekhez: a 2025. évi LXVII. törvény vezette be a 4A és 4B fejezeteket. A validálás célja annak vizsgálata, hogy az ügylet nem sérti-e a pénzmosás elleni szabályokat vagy a nemzetközi szankciókat. A validálást nem maga a váltó végzi, hanem egy külön engedéllyel rendelkező validáló szolgáltató, akit az SZTFH felügyel. A validáló három dolgot ellenőriz: a kriptoeszköz eredetét, a tárca tulajdonjogát és az ügyletben szereplők azonosítását. Ez egy extra réteg, amit a magyar állam hozott létre a már meglévő KYC és Travel Rule szabályok mellé.

Ezt a szolgáltatást természetesen meg kell majd fizetni, és a validáló ad ki egy megfelelőségi tanúsítványt, amit feltételezhetően a bankok fognak kérni tőlünk a tranzakciók során. Bár a bankokra vonatkozó törvények még nem említik ezt konkrétan, valószínűleg az általános szerződési feltételeikben fogják majd érvényesíteni. Jó hír viszont, hogy a magánszemélyekre nem vonatkozik a validálás, ha nem üzletszerűen váltanak és nem érik el az ötmillió forintos értékhatárt. A rendelet október 30-án lép hatályba, és onnan számítva hatvan napja van a piacnak felkészülni, tehát biztonsággal mondhatjuk, hogy 2026. január 1-től indul élesben a rendszer, a BTK új tényállásaival együtt.

Sokan kérdezik, hogy akkor szabad-e Magyarországon Bitcoint venni. A válasz igen, de figyelni kell arra, hogy a szolgáltató rendelkezik-e MiCA engedéllyel, 2026-tól pedig arra is, hogy validálja-e egy hazai validáló. A MiCA-ban létezik a passporting szabály: ha egy cég, mondjuk a Revolut, megszerzi az engedélyt Cipruson, akkor az egész EU-ban szolgáltathat, ha bejelenti ezt a helyi hatóságnak. Január elsejétől azonban érdekes lesz látni, hogyan kezelik a külföldi váltók ezt az extra magyar terhet, hiszen ez rontja a versenyképességüket a magyar piacon. Ez gyakorlatilag egy nemzeti piacvédelmi elem vagy elrettentés.

Mindezt kiegészíti a pénzmosási rezsim és az utazási szabály, a Travel Rule. Az Unió tervei szerint 2030-ra minden tranzakciónak átláthatónak kellene lennie, ami szerintem vállalhatatlan terv. Érdemes megnézni, hogy a Financial Action Task Force, az FATF ajánlásai alapján felépített robusztus rendszer milyen hatásfokkal működik. A szakmai adatok szerint a pénzügyi bűncselekmények kevesebb mint egy százalékát sikerül ezzel megfékezni, miközben a cégekre elképesztő megfelelőségi költségeket rónak. Szoftvereket, dedikált jogászokat kell fizetniük, ami sokszor az operatív működést is veszélyezteti.

Szerintem érdemes lenne elgondolkodni más módszereken, mert a jelenlegi rendszer hatásfoka gyanúsan alacsony. Ha józan paraszti ésszel nézzük, a valódi bűnözők készpénzt használnak, ami nyomon követhetetlen. A Bitcoinnál minden tranzakció transzparens a blokkláncon, így ott sokkal könnyebb fülön csípni valakit, ha az eszközeit végül ki akarja váltani. A bankrendszerben ehhez képest óriási botrányok vannak, és gyakran a saját ügyfeleiket sem tudják megvédeni, nemhogy a nemzetközi terrorizmust megállítani.

Gyakorlati szempontból fontos, hogy a Bitcoin elfogadása vagy treasury célú tartása nem esik a validálási törvény alá. Amíg egy cég csak tartalékot képez Bitcoinban és nem nyúl hozzá, addig nincs átváltás, amit validálni kellene. Ha egy vállalkozás áruért vagy szolgáltatásért cserébe fogad el Bitcoint, az árucserének minősül. Ezt le kell könyvelni a megfelelő szabályok szerint, de ez adózási és nem validálási kérdés. Ha segítségre van szükségetek a könyveléssel vagy a jogi háttérrel kapcsolatban, keressétek a Bitcoin Mentort vagy engem.

Összefoglalva: 2026. január 1-től jönnek az új szabályok, de a magánszemélyeket, akik P2P módon, baráti körben vagy decentralizált platformon vásárolnak és tartanak Bitcoint, ez nem érinti. Ugyanez igaz a cégekre is, amíg tartalékként kezelik az eszközeiket. Mivel a jogalkotó nem hagy minket pihenni, muszáj tanulni és képben lenni. Ezért is javaslom mindenkinek a huszonegy.world oktatóanyagait.

Ha szeretnétek kiszakadni az algoritmusok vezérelte világból, gyertek a Nostr-ra! A HUSZONEGY csoport tagjai már ott vannak, és építjük a párhuzamos világunkat, ahol nem érhet minket shadow banning. A Bitcoiners Pritties is megtalálható ott, és akár közvetlen árucserére is használható a platform. Kövessetek minket a YouTube-on, a Facebookon és az új Rumble csatornánkon is. Támogatóink a miskolctapolcai Hotel Aurora és a hajdúszoboszlói Hotel Atlantis, amelyek Bitcoin-elfogadó wellness szállodák. A Firefish pedig azt üzeni: ne adjátok el a bitcoinotokat! Köszönjük a figyelmet, egy hét múlva találkozunk. Sziasztok!