E47 Mit jelent a Travel Rule és a MiCA?

Sziasztok, üdvözlünk titeket a HUSZONEGY Bitcoin Podcast 47. adásában! Mai vendégünk Kata. Ma a MiCA szabályozásról és a Travel Rule-ról fogunk beszélgetni. Kata elmondja, miért fontosak ezek, és hogyan érintik a magánszférát. Az elkövetkező éveket valószínűleg jellemezni fogja az állam harca azért, hogy minél több adózót vonjon be a rendszerbe. Az állam két dologhoz ért igazán: a fenyegetéshez és a bezáráshoz, hiszen nincs versenytársa. Mi viszont a szabadság technológiáinak szószólóiként opciókat szeretnénk felkínálni a köztudatba, még ha ezeket a szabályokat csak „húroknak” is hívjuk.

– Köszönöm a felvezetést! Nem készültem súlyos jogi elemzéssel, mert szeretném megtartani a hallgatókat, inkább egy általános képet festenék. 2024. december 30-án egy új világba léptünk, hiszen hatályba léptek a MiCA és a Travel Rule rendeletek. Kezdjük a MiCA-val (Markets in Crypto-Assets Regulation). Az Európai Unió már 2023 májusában elfogadta, de a bevezetése szakaszos volt. A stablecoinokra és eszközalapú tokenekre vonatkozó szabályozás már 2024 júliusában élesedett, december 30-tól pedig a kriptoeszköz-szolgáltatók (CASP-ok), mint a tőzsdék és letétkezelők is a törvény hatálya alá kerültek. Ez az első egységes keretrendszer a világon.

A szabályozás három nagy területet érint: a stablecoinokat, a kriptoeszköz-kibocsátásokat és a szolgáltatókat. Gyakori vitaforrás a „Bitcoin vs. kripto” kérdés. A jogszabály preambuluma meghatározza a kriptoeszköz fogalmát: olyan digitális érték- vagy jogmegjelenítők, amelyek megosztott főkönyvi technológiára (DLT) épülnek. Érdekes mondat a szövegben, hogy az érték szubjektív, és csak a piaci szereplők által tulajdonított külső érték számít. Itt már elágazik a véleményünk a jogalkotótól, hiszen a Bitcoin esetében a Proof of Work és a felhasznált energia egyfajta belső értéket is képvisel, nem csak a piaci FOMO vagy FUD határozza meg.

– Térjünk át a Travel Rule-ra. Tévhit, hogy ez a MiCA része, bár kéz a kézben járnak. A Travel Rule-t már 1996-ban kitalálta az amerikai FinCEN, akkor még 3000 dolláros határral. 2019-ben a FATF (Financial Action Task Force) adott ki nemzetközi ajánlásokat, amik nem kötelező jogszabályok, de aki részt akar venni a fiat közösségben, annak ildomos implementálni. A 2021-es „Recommendation 16” már kifejezetten a virtuális eszközök átutalásáról szólt. A neveken sokat szórakoznak: az EU-ban CASP, Szingapúrban DPTP, az USA-ban MSB, a UK-ben pedig Cryptoasset Business a szolgáltatók neve.

A legnagyobb trükk az, hogy a definíciók nemzeti szinten változhatnak, ami bizonytalanságot szül. Ott van a „sunrise issue”: mi történik, ha Európából egy olyan országba utalsz, ahol még nincs implementálva a szabály? A javasolt megoldás az, hogy ne hajtsd végre a tranzakciót. Ez mennyire versenypárti vagy innovációt támogató? Sehogyan. A szabály előírja, hogy az üzeneteket védett, titkosított csatornán kell továbbítani. Van ingyenes protokoll, mint a TRISA (Travel Rule Information Architecture), ami azonosítja a küldőt (originator) és a kedvezményezettet (beneficiary). De mi van, ha egy szolgáltató magasabb adatvédelmet akar, és inkább fizetős megoldást választ?

– Ez elképesztő plusz költség a kicsiknek. Egy Binance-t nem vág földhöz egy újabb szoftver, de a startupoknak ez API-integrációt és plusz alkalmazottakat jelent a monitoringhoz és riportoláshoz. Ráadásul ott az interoperabilitás kérdése: ha én a 21 Shares szoftverét használom, de a partnerem a Notabene-t, és a kettő nem kompatibilis, a tranzakció elbukik. Egy szolgáltató kénytelen lesz minden csatornához csatlakozni, ami hatalmas overhead. Ez lelassítja a folyamatot 1-2 perccel, ami alatt az árfolyam elmozdulhat, hátrányba hozva az ügyfelet – miközben a MiCA pont az ügyfélvédelmet hangsúlyozza.

– Beszéljünk az 1000 eurós határról. Sokan azt hitték, ez alatt szabad a vásár. Nem, 1000 euró alatt is rögzítik a tranzakció tényét és idejét. Felette viszont már lakcímet, azonosítókat és számlaszámokat is kell továbbítani. Ha egy tőzsdéről utalsz, ott eleve megvan a KYC-csomagod, amit egymás között megosztanak. Aki azt hiszi, hogy sok kicsi, 200 eurós utalással kijátssza a rendszert, téved: az összegek összeadódnak. Ha öt nap alatt ötször utalsz, a hatodik napon kopogtatni fog a compliance.

A tárca tulajdonjogának igazolására két mód van: az üzenet-aláírás vagy a „Satoshi-teszt”, ami olyan, mint a banki 1 eurós hitelesítés. Ezzel a láncelemző szoftverek (Chainalysis, Elliptic) pontosan beazonosítják a vagyonodat, adatbázist építenek, amire később nem realizált profitra kivetett vagyonalapú adót lehet alapozni. Ez durva belenyúlás a magánszférába. Sőt, van olyan állam, amelyik megtiltja az adattovábbítást bizonyos országokba, ha ott gyenge az adatvédelem. Ezzel a szolgáltató üzletet veszít, mert az állam „megvédi” az állampolgárt attól, hogy elküldje a saját pénzét. Ez sérti a pénz szabad áramlásának alapjogát.

– Kérdezem én: hol vannak az adatok, amik bizonyítják, hogy ez a robusztus szabályozás visszaszorította a terrorizmust? 2023-ban a Bitcoinhoz köthető bűncselekmények aránya mindössze 0,24% volt. Ez semmi, mégis ilyen szigorú korlátozásokat kapunk. Hasonlítsuk össze az arannyal! Ha drogdealer vagy, és veszel naponta olcsó aranyláncokat 3-400 ezer forintért, senki nem kérdezi a nevedet. A magyar pénzmosási törvény csak 4,5 millió forint felett kér azonosítást. A Bitcoinnál viszont már 1000 eurónál mindent tudni akarnak. Világos, hogy a Bitcoin nagyobb fenyegetés az államra, mint az arany.

Vagy nézzük a banki rendszert és az offshore cégeket. Ott komplex struktúrák mögé lehet rejteni a tulajdonost, és a bankok csak hatósági megkeresésre adnak ki adatot. Ez egy zárt fekete doboz. Ehhez képest a Bitcoin blokklánca nyilvános. Miért várnak el tőle extrém átláthatóságot? Ez a szabályozás rombolja a globális versenyképességet és monopóliumokat épít. A MiCA semmit nem segít a scamek ellen, sőt, a jogszabály alóli kibújás egyre szofisztikáltabb technológiákat hív életre. A 2008-as válság vagy a HSBC-botrány felelősei büntetlenül maradtak, a Bitcoin-szabályozás viszont egyre aránytalanabb.

– Van még a „Grandfathering” klauzula. A MiCA szerint a tagállamok dönthetnek a türelmi időről 2026 júliusáig. Magyarország hat hónapot választott, tehát a meglévő szolgáltatóknak 2025 júliusáig kell megfelelniük. Portugália és Németország még „TBA” státuszban van, ami vicces január közepén. Ez óriási versenyhátrányt jelent: ha Magyarországon megkapod az engedélyt, az egész EU-ban szolgáltathatsz, de mi van a többiekkel?

Sokan naivak voltak Trump kapcsán is. Azt hitték, elhozza a teljes deregulációt, de látjuk a híreket a „Kriptobálról”, ahol a Solana és más cégek támogatják. Sorra adja ki az NFT-ket. Trump nem bitcoiner, csak egy politikus, aki be akarja vonzani a tőkét. A MiCA-féle „befektetővédelem” valójában az intézményeket védi, a kisembert csak összezavarja. Az igazi védelem az oktatás lenne. Ne azzal foglalkozzanak, hogy Rozi milyen linkre kattint, hanem tanítsák meg neki, mi az a scam.

– A kedvenc részem a MiCA preambulumának 7. szakasza. Azt írja, hogy a kriptoeszközök konszenzusos mechanizmusai káros hatással vannak az éghajlatra, ezért környezetbarátabb megoldásokat kell bevezetni, és közzétenni a káros hatásokat. Ez a „Change the Code” kampány európai megfelelője. Miért nem kérnek ilyet a vízumrendszertől vagy a műanyaggyártástól? Minden energiát igénylő tevékenységre rá lehetne ezt húzni. Ez politikai támadás a Proof of Work ellen.

De ahogy mondtam, a technológia megelőzi a szabályokat. Vannak megoldások: a CoinJoin, a gingerwallet.io vagy a learn.robosats.org segítségével jogszerűen megőrizhető a magánszféra. A Bitcoin lényege a „middleman”, a középső szereplő kilövése volt. A törvényhozó most próbálja visszarángatni a fizikát a jogi keretek közé, de a Bitcoin nem a jog, hanem a fizika világa. A szabadságszellemet nem lehet elnyomni. Egy birodalom vége az, amikor a szabályozó már maga sem tudja, miről beszél, csak meg akar felelni a zöld hype-nak.

– Zárásként: az Intesa Sanpaolo, az olasz óriásbank 1 millió dollárnyi bitcoint vett. Ez jelzés a privát bankoknak: ha nem foglalkoznak a Bitcoinnal, a CBDC-k ki fogják őket szorítani. Kovács Roland pedig nyílt levelet írt a miniszterelnöknek a stratégiai tartalék ügyében. Lehet, hogy nem kap választ, de a diskurzus elindult. Használjátok a bip360.org oldalt, és ne feledjétek: a Bitcoin az igazság eszköze a torzító rendszerekkel szemben. Köszönjük a figyelmet, jövő héten Ferivel jövünk! Sziasztok!

Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag elérhető. Azok számára pedig, akik személyes támogatást igényelnek, ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait a bitcoinmentor.hu honlapon. Iratkozz fel a HUSZONEGY Podcast YouTube csatornájára és a Rumble csatornánkra is! Kövesd a HUSZONEGY-et Facebookon és Nostron. Támogatóink Miskolctapolca Bitcoin-elfogadó wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. És a Firefish üzeni: ne adjátok el a bitcoinotokat!