R06 Nyári remix: Decentralizált társadalmat építünk

– Az Oslo Freedom Fórumot immár 16. alkalommal szervezték meg a szabadság támogatói, ahol a világ minden pontjáról érkező vendégek osztják meg tapasztalataikat az elnyomó rendszerekről. A résztvevők nemcsak a nehézségekről, hanem a felszabadulás felé vezető utakról is beszélnek, aminek szerves része a Bitcoin használata. Megdöbbentő adat, hogy az emberiség több mint 70 százaléka nem demokratikus rendszerben él. Bár mi itt kényelemben érezzük magunkat, a jelenlegi demokratikus államokban is egyre erősebb a központosítás és közeledik a digitális jegybankpénz kora. Ezért is kulcsfontosságú a hierarchikus rendszerek lebontása és egy olyan valós, transzparens alternatíva építése, mint a Bitcoin decentralizált hálózata.

– Ennek a decentralizációnak a legfontosabb eleme a bányászat, amely a rendszer biztonságáért és a konszenzus megteremtéséért felel. A Bitcoin egy olyan anonim közösségi megegyezést hozott létre, amire korábban nem volt példa, és ezt az elégetett energia igazolásával, a Proof of Work mechanizmussal éri el. A bányászok tulajdonképpen egy semleges gátat képeznek: aki bele akar szólni a rendszerbe, annak fizetnie kell érte. Ez megbünteti azt, aki tévedésből vagy szándékosan hülyeséget beszél, hiszen valóságos, rendszeren kívüli jószágot kell feláldoznia a megszólalásért. A hálózat többi szereplője pedig ebből látja, hogy a beküldött tranzakció értékes volt a beküldő számára.

A bányászat egyszerre büntet és jutalmaz: aki sikeres, érvényes blokkot hoz létre, azt a rendszer új coinokkal és tranzakciós díjakkal honorálja. Hosszú távon ez egy zéróösszegű játszma, ahol a bányászok folyamatos versenyben állnak egymással a leghatékonyabb szoftverekért és a legolcsóbb energiáért. A Bitcoin árfolyamának követnie kell az elégetett energia értékét, hiszen ha kevesebb jutalom jár egy blokkért, akkor annak az egységnek az értéke törvényszerűen növekedni fog. Ez a folyamat ösztönzi a „lepattanó” vagy hulladékenergiák hasznosítását is, amivel más nem tudna mit kezdeni, de a bányásznak az energia szagtalan. Így a bányászat még az új, decentralizált energiaforrások megtérülését is jelentősen javíthatja.

– A bányászok valójában véletlenszerű számokat, úgynevezett hasheket keresnek, amelyek megfelelnek egy bizonyos szabálynak, például meghatározott számú nullával kezdődnek. Egy modern bányászgép másodpercenként akár 150 billió ilyen próbálkozást is elvégez. Átlagosan tízpercenként születik egy új blokk, ami egy önkalibráló mechanizmusnak köszönhető: ha túl sok a bányász és túl gyorsan találnak megoldást, a rendszer nehezít a feladaton. Ez a nehézségállítás Satoshi Nakamoto egyik legnagyobb találmánya, ami biztosítja, hogy a technológiai fejlődés ellenére a kibocsátás üteme állandó maradjon.

A bányászat során a gép a bemenő adatsorból egy fix hosszúságú, 256 bites kódot generál az SHA-256 algoritmus segítségével. A bányász változtathat a tranzakciók sorrendjén vagy egy speciális mezőn, a noncon, hogy újabb és újabb eredményeket kapjon, amíg el nem éri a küszöbértéket. Amikor valaki talál egy blokkot, a hálózat összes többi tagja egy tizedmásodperc alatt le tudja ellenőrizni annak érvényességét. Egy racionális bányász ilyenkor azonnal eldobja a korábbi munkáját, és a legfrissebb blokkra építve kezdi keresni a következőt, mert ez a saját gazdasági érdeke. Ez az önszabályozó mechanizmus biztosítja, hogy a kapzsi és az idealista szereplők egyaránt a hálózat stabilitását szolgálják.

– Sokan beszélnek „blockchain technológiáról”, de önmagában a blokklánc nem újdonság, már a nyolcvanas évek óta létezik. A Bitcoin forradalma a Proof of Work, a játékelmélet, a blokklánc és a rendszer méretének egyedi kombinációjában rejlik. A méret azért fontos, mert ma már egyetlen állam, még Kína sem tudja érdemben korlátozni a hálózatot a bányászat betiltásával. A teremtéstörténet 2009. január 3-án kezdődött, amikor Satoshi kibányászta a legelső blokkot. Ebbe a blokkba beírta a híres üzenetet a bankok második kimentéséről, örökre rögzítve, hogy miért is indította el ezt a kísérletet a központi pénzügyi önkény ellen.

A bányászat során nemcsak bitcoin, hanem jelentős mennyiségű hő is keletkezik, amit okosan fűtésre lehet használni. Léteznek már olyan osztrák fejlesztésű eszközök, mint a 21 Energy termékei, amik elegáns fűtőtestként funkcionálnak a nappaliban, miközben bitcoint termelnek. Bár az otthoni bányászat a magas lakossági áramárak miatt általában nem profitábilis, napelem használatával vagy a felesleges energia elégetésével már megérheti a dolog. A bányászat valójában az arany bányászatának digitális megfelelője: értéket képvisel, mert nem a semmiből jön, hanem valaki borzasztó mennyiségű energiát tűzelt el érte.

Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, és iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra! Megtaláltok minket a noszter.hu felületén, a Facebookon és a Telegram csoportunkban is. Kövessetek minket a Rumble-ön, a Spotify-on és az Apple Podcast felületén is. Támogatóink a miskolctapolcai Hotel Aurora és a hajdúszoboszlói Hotel Atlantis. A Firefish pedig azt üzeni: ne add el a bitcoinodat! Köszönjük a figyelmet, találkozunk legközelebb!