E97 Tank vagy porcelán? – A szabad piac nem kér engedélyt

– Ez nagyon érdekesen előtérbe hozta szerintem a szabadpiacnak a gondolatát. Azt, hogy annyira a centralizált piacokhoz vagyunk szokva, és ahhoz, hogy alig várjuk, hogy az Európai Unió megmentsen minket, és kötelezővé tegye az USB-C-t azért, hogy ne kelljen sok különböző töltőkábelünk legyen. És jaj de jó, megmentette az Unió, most már kötelező mindenhol az USB-C, és nem fogják azt fel, hogy az Unió amit csinál – és nem csak az Unió, az államok is gyakran –, az egyetlen feladata az, hogy ha rosszul viselkedsz, akkor megbüntetünk.

– Tehát nincs innováció, nincs motiváció arra, hogy problémákat megoldjanak, nincs visszacsatolás azzal kapcsolatban, hogy az emberek mi az, amire vágynak. Nem, nem kell vágyjatok semmire, mert mi megmondjuk, hogy mi lesz. És annyira ehhez vannak szokva az emberek, hogy nem tudják, hogy milyen az evolúció, hogy milyen az, amikor vannak farkasok és vannak nyulak, és nem mondja meg a farkasnak senki, hogy mikor mit szabad csináljon, és a nyulaknak se, hanem mindegyik kialakít egy egyensúlyi állapotot. Mindegyiknek a saját önérdekű viselkedéséből kialakul egy egyensúlyi állapot, aminek nem volt közben egy centrális központi vezetője.

– Nem határozta el senki azt, nem osztotta be senki Google Calendarben, hogy melyik farkas éppen most hol legyen és mit csináljon, és nincs házirend, hogy hánytól hány óráig szabad enni, és ne csámcsogjanak túl hangosan. És az érdekesség, hogy sokaknak a Bitcoin az első olyan eszköz, ami betekintést nyújt abba, hogy milyen egy vezető nélküli platform. Mi az, hogy szólásszabadság? Sziasztok, ez itt a HUSZONEGY Bitcoin podcast aktuális adása. Pont ezt nézitek és hallgatjátok. Nem tudom már hanyadik epizód, de lényegtelen, mert a századik még nincs meg, de így bemelegítésként ismét itt van körünkben Lőrinc, üdv neked.

– Sziasztok. Lehet, ez a századik? – Hát, kerekíthetünk. Helló. Majd eljössz a századikba is, akkor nemsokára lesz. – Hát gratulálok nektek. Szerintem fantasztikus, hogy eddig ezt kibírtátok, és hogy a közönség kibírta.

– Hát igen, amúgy köszi. – Ja, ja. Hát tényleg nagyon nagy teljesítmény, így száz epizód az nagyon kemény. – Igen, az már olyan, hogy az már háromjegyű, akárhogy is nézzük. Binárisból meg még több. – Kevesebb, de igen, a jegyeket illetően. – Na és mi újság van veled, amióta nem láttunk, mert jó ideje találkoztunk?

– Most épp Londonban vagyok. Van itt egy iroda, ez a Brink Office, pár Bitcoin fejlesztő innen dolgozik. Igazából most Dubajban kéne lennem, de nem jött össze. Én akartam menni, én így is úgy voltam vele. Én azt vettem észre, hogy mindig szembemegyek az árral és az autókkal, mint abban a mémben, azt hiszem az Umbrella Academy vagy melyik filmből, hogy ott mennek egymással szembe. Én nem, hanem mennek egymással szembe az autóban, és mindenki nézi, hogy a másik az miért oda megy, ahonnan ő jön.

– Na hát valamelyik azok közül, úgy tűnik, hogy én vagyok, hogy valamiért szembe kell mennem az árral, de ebben az esetben nem engedték, hogy Dubajba menjek. Hát menjél gyalog vagy autóval, úgy még eljuthatsz. Kalandos lenne. Egyébként az van, hogyha nem az van, hogy a kilencvenkilenc százalék mindig rossz irányba tart. Tehát igazából ha mindenki szembe jön, akkor mész jó irányba.

– Nem szeretném, hogy ilyen egyszerű lenne, de ezzel végül is azt mondjuk, hogy a kilencvenkilenc százaléknak csak van egy kollektív intelligenciája, tehát ez még ezzel is sokat mondasz róluk. – Mint Krueger, vagy ki az, akinek hogyha fordítva, az ellenkezőjét veszed, amit mond. Nem, az nem Krueger. Ki az, aki ilyen anti? – Az én vagyok. Szerintem nem ilyen egyszerű, hogy csak sajnos nekünk is gondolkoznunk kell, nem elég, hogy az ellenkezőjét vesszük annak, amit mások csinálnak.

– Ja igen, az Inverse Cramer. – Cramer, ez az. Igen, az akkor van, amikor azt mondja, hogy mégis van a Bitcoinban valami, akkor esik, akkor jön a drop. – Na ez az, ami viccnek jó, de igazából ami számít, az a korreláció szerintem, akár negatív, akár pozitív. Hogyha negatív korreláció van, akkor is van mögötte intelligencia. Hát valamennyi. Igen, amúgy kell. Egyből fejest ugrottunk a témákba. Mi újság amúgy mostanában?

– Na, nagyon sokat segített az utóbbi időben, hogy én közelről dolgoztam bitcoinerekkel, és néztem, hogy volt-e már nálatok itt podcastem, és aztán látom, hogy három is volt. Én egyre emlékeztem, de ezek szerint volt már másik kettő is. – Igen, az AI podcast, amikor az AI-jal jöttél. Ugye, hogy is hívtuk? – Robi. – Robi. Hát persze, tényleg. AI az már van még nálad témában, használod?

– Igen, nagyon érdekes, nagyon érdekesen változott az, és az utóbbi hónapokban nagyon sokan észrevették azt, hogy megint történt egy ilyen lépcsős váltás. Tehát eleinte amire használtuk ugye a programozásban, az olyan volt, hogy hasznos, mint egy jobb keresőmotor, vagy egy ügyes kicsi segéd. Viszont most amiket kiadtak az utóbbi mondjuk három hónapban vagy fél évben, az már a programozásban olyan szintet ér el, hogyha letöltesz egy ilyen kis agentet a gépedre, tehát egy kis köztes programocskát, ami folytonos feedbacket tud adni az AI-nak.

– Akkor olyan problémákat tud már megoldani, amikhez eleinte nagyon komoly tudás és sok idő kellett. Tehát azt vettük emiatt észre a Bitcoin Core repóban, hogy egyre többen nyitnak olyan pull requesteket, tehát olyan módosítási javaslatokat, amikről már egyre nehezebb megállapítani, hogy van-e mögötte emberi intelligencia, vagy valaki csak azt mondta, hogy csinálj valamit, mert hozzá akarok járulni a Bitcoinhoz. Hát igen, csak a „vibe code” az ugye olyan is volt eleinte, és most nagyon sokszor tudjuk, hogy valaki azt csak vibe-olta, de a módosításnak még úgy is van értelme, úgyhogy elfogadjuk.

– Ez az, amit nagyon fontosnak tartok, és szerintem sokan nem értenek, hogy a Bitcoinban amik számítanak, azok az érvek. A szabadpiac az nem arról szól, hogy egyes embereknek mi a véleménye, hanem hogy milyen a termék. Proof of work. És itt is az van, hogy tudjuk, hogy azt egy gép készítette, de elég egyszerű ahhoz, hogy teljesen százszázalékosan át tudjuk nézni és meg tudjuk érteni, és így is elfogadjuk. Ez egy nagy változás, szerintem olyan is hozzá tud járulni, akinek akár fogalma sincs a programozásról.

– És ez persze elsősorban nem a Bitcoinról szól, hanem nagyon sok minden más projektnél. Én is azt vettem észre, hogy amikor átnézem valaki másnak a munkáját, akkor egész mostanáig az nagyon kemény munka volt. Most is nagyon kemény munka, viszont sokkal mélyebbre tudok menni ugyanazzal a kemény munkával, és akár egy nap alatt végig tudok nézni egy munkát. Tegnap volt egy ilyen, és negyven hozzászólást hagytam csak egy kis módosítási javaslathoz. Amikor kifáradok, még mindig tudom folytatni, mert az AI az szól nekem rendszeresen a hibákról.

– Azt mondja, hogy: „na hát most már fáradt vagy, de nem baj, már átveszem”. Én nem ezt mondja, de ezt hallom én, hogy fáradt vagy, látom. – Nincs akkor meg ez az önkontroll, mert nekem régen volt, amikor így dolgoztam olyan dolgokon, amik több figyelmet igényeltek, hogy sokat hibáztam egy órán belül, akkor abbahagytam. Tehát akkor ez az önkontroll folyamat, ez kiesik? Az a korlát inkább, így mondom, hogy kiesik?

– Szerintem sokkal tovább ki tudom tartani emiatt az AI-ok használatával. Tehát az van, hogy én is észreveszem, hogy hibázok, de most már az AI is észreveszi, és tudom folytatni. Következő nap, hogyha olyan, ami nem az AI-ra tartozik, akkor azt kijavítom, de a lényeg, hogy tudok haladni, és nem olyasmikben fáradok ki, amiben előtte volt, hogy csak körbe-körbe forog az ember. Hanem tudok konkrétan arra koncentrálni, ami a feladata annak a módosítási javaslatnak.

– A nagy része, amivel foglalkozom, az az, hogy átnézem mások munkáját. És nekem is persze vannak saját munka- és módosítási javaslataim. Az főleg az utóbbi egy évben nagyon megugrott. Ez is annak köszönhető sok szempontból, hogy mások is elkezdték sokkal aktívabban átnézni a munkámat. Ami elsősorban amire vonatkozik, az érdekes módon ez az egész mostani spam-ügyben meglepően központba kerültem bizonyos szempontból. Mert a munkám, amit a Bitcoinon végeztem, az pont ezzel kapcsolatos, véletlenül vagy szándékosan.

– Aztán utána eszembe jutott, hogy pont ez zavart engem eleinte, hogy jaj ne, a sok spam, és akkor az megöli a Bitcoint. És elkezdtem foglalkozni vele. Rájöttem, hogy hát ez egy technikai probléma. Ez nem az a megoldás, hogy befogjuk másoknak a száját, hanem az a megoldás, hogy egy olyan platformot alakítunk ki, hogy az emberek döntései egymást minél kevésbé befolyásolják. Azt, hogy az egyéniség az megmaradhasson, mert minden olyan platform, ahol mindenki egyetért, az gyanús kell legyen.

– Az emberek alapvetően nem értenek mindenben egyet. És ez az egész ilyen spames ügy, itt már többször említettétek. – Igen, a BIP 110 ugye, illetve a Knots. – Igen, tehát hogy bevezetőt ehhez valószínűleg nem kell mondanom. Ez nagyon érdekesen előtérbe hozta szerintem a szabadpiacnak a gondolatát. Az, hogy annyira a centralizált piacokhoz vagyunk szokva, és ahhoz, hogy alig várjuk, hogy az Európai Unió megmentsen minket és kötelezővé tegye az USB-C-t.

– Mindezt azért, hogy ne kelljen sok különböző töltőkábelünk legyen. És jaj, de jó, megmentette az Unió, most már kötelező mindenhol az USB-C, és nem fogják azt fel, hogy az Unió amit csinál, és nem csak az Unió, az államok is gyakran, az egyetlen feladata az, hogy ha rosszul viselkedsz, akkor megbüntetünk. Tehát nincs innováció, nincs motiváció arra, hogy problémákat megoldjanak, nincs visszacsatolás azzal kapcsolatban, hogy az emberek mi az, amire vágynak. Nem, nem kell vágyjatok semmire, mert mi megmondjuk, hogy mi lesz.

– És annyira ehhez vannak szokva az emberek, hogy nem tudják, milyen az evolúció, milyen az, amikor vannak farkasok és vannak nyulak. Nem mondja meg a farkasnak senki, hogy mikor mit szabad csináljon, és a nyulaknak se, hanem mindegyik kialakít a saját önérdekű viselkedéséből egy egyensúlyi állapotot. Ennek nem volt közben egy centrális központi vezetője. Nem határozta el senki azt, nem osztotta be senki Google Calendarben, hogy melyik farkas éppen most hol legyen és mit csináljon.

– És nincs házirend, hogy hánytól hány óráig szabad enni, és ne csámcsogjanak túl hangosan. És az érdekesség, hogy sokaknak a Bitcoin az első olyan eszköz, ami betekintést nyújt abba, hogy milyen egy vezető nélküli platform. Mi az, hogy szólásszabadság? És most ez az egész spames háború ezt hozta előtérbe nagyon érdekes módon, hogy sokan úgy gondolják, a Bitcoin az pénz, tehát aki nem arra akarja használni, az kopjon le. És ami nagyon érdekes ebben, hogy megtalálták azt a hangot, ami sokakkal rezonál, mert nagyon egyszerű ezt kimondani.

– A podcasterek nagy előszeretettel végigpróbálkozták, hogy na mi az, amiről minél nagyobb a hallgatóság. Ugyanúgy, ahogy ha azt nézzük, mit mondanak az étkezésről, és azt mondják, itt van ez a vörös hús, vagy itt van ez a cukros szar, és megnézik, mire jobban reagálnak az emberek. Megkóstolják mindkettőt. „Ú, ez a cukros szar, ez nagyon jó. Na akkor ebből készítünk neked többet, mert ebből lehet megélni.” És metaforikusan is ugyanígy van.

– Na mit szeretnél hallani szívesebben? Azt, hogy mindenki más csináljon, amit akar, mert a Bitcoinnak a legnagyobb előnye a cenzúramentesség, a cenzúrázhatatlanság? Egész addig, amíg nincs rajta mit cenzúrázni, addig nagyon könnyű azt mondani, hogy ja persze, én teljesen egyetértek ezzel a cenzúrázhatatlansággal. De ahhoz, hogy ezt leteszteljük, ahogy valamelyik másik epizódban is mondtam, egy tankot nem elméletben tesztelsz, hanem kiviszed a háborúba. És nem attól félsz, hogy na megkarcolod-e vagy sem, hanem elkezded konkrétan karcolni.

– Elkezded ütköztetni és konkrétan kitenni nehézségeknek, mert így deríted ki, hogy tényleg megbírja-e az egészet. És ez az egész spames csata, amit én igaziból egy újabb támadásnak tartok a Bitcoin ellen. Nagyon sokan csinálták ezt, hogy a gyerekeket vonjuk be az érvelésbe, és mondjuk azt, hogy de hát vigyázzatok a gyerekekre, és akkor mindenki: „ja, nem tudom mi volt az érv, de a gyerekekre vigyázzunk”. És akkor a telefonunkat odaadjuk, vagy legalábbis a képeinkhez a hozzáférést.

– Akkor persze ne legyen HTTPS, hanem legyen HTTP. És mindennél feladjuk, hogy hát nincs mit, nincs titkom, úgyhogy nyugodtan nézzetek át mindent, és nem vesszük észre, hogy így szépen lassan átadjuk az uralmat. És ezek azok a témák, amik úgy tűnik, hogy zsarolhatóvá tesznek minket ilyen érzelmi zsarolás révén. És szerintem ez az egész, hogy most már nem a Bitcoinról és nem a pénzről beszél mindenki, hanem a negatív részéről kezdenek beszélni.

– Hogyan tudjuk még tisztábbá tenni? De a tisztaság, ez egy ilyen vallásos fogalom, amit megpróbálnak belevegyíteni ebbe a szabadpiacba. A szabadpiacnak tükröznie kell sok különböző embernek a véleményét. Az olyan, mint az erdő vagy bármi más, ahol nincsen valaki, aki eldöntse, mi az, ami tiszta és mi az, ami nem. Az erdőben ha mész, akkor fák vannak keresztbe dőlve, mész végig a mocsáron, és ott hagyod a cipődet, és a fejedre esik egy ág, és ez meg van rohadva.

– És nézed, hogy: „wow, hát ezt nem tudná valaki rendbe tenni?”, de ez a rend. Ez az, ami a rengeteg különböző résztvevőnek, mindenkinek a véleménye tükröződik, nem egy valakinek. A kórház, ha bemész, na az egy valakinek a véleménye. Ott a baktériumoknak nincs mit keresniük, nekik nincs szavazati joguk, a fények és a többi, ez mind egy valakinek a döntése. Ott nem arra optimalizál, hogy az egész minél inkább – nem akarom azt mondani, hogy demokratikus, mert arról más a véleményem –, de mondjuk decentralizált legyen.

– A szabadpiac az nem szavaz. A szabadpiacban nem az van, hogy megkérdünk mindenkit, mi a véleményetek arról, hogy legyen-e az Apple legújabb laptopjának touchbarja vagy sem. Hanem amit csinál az Apple, az azt mondja, hogy kiad egy új terméket, és teljesen mindegy, hogy az emberek mit mondanak, ami számít, hogy miért hajlandóak a pénzüket odaadni. Tehát kiadnak a szabadpiacban résztvevők termékeket, és azokat a termékeket az ember vagy megveszi, vagy nem, függetlenül attól, mit mondott előtte.

– Miután kipróbálja, az a visszajelzés, az a feedback. Mindenki a saját bőrén tapasztalja meg a résztvevők közül, hogy az, ahogy ő hozzájárul a világ működéséhez a szabadpiac révén, az elősegíti-e a világot vagy sem. Jó hosszúra sikerült, mi? Még van mondandóm. – Mondjad, mondjad még, figyelemmel hallgatjuk. És tök igaz.

– Ez a része nagyon érdekes szerintem, hogy próbáljuk újradefiniálni a szavakat. Tehát nagyon gyakori az, hogy újraértelmezünk valamit, ami régebben egy valamit jelentett, mert a szavaknak a lényege az, hogy mint egy ilyen kommunikációs token, egyszerűen információt valahogy eljuttassunk valakihez. Tehát leragadhatunk annál, hogy a család mit jelent. Hogyha valakinek egy kutyája van, akkor azt családnak nevezzük-e? De a lényeg, hogy a szavaknak a feladata és a koncepcióknak, ahogy változik a társadalom, tükrözze azt, amit éppen abban a pillanatban mondani akarunk vele.

– Ilyen például a telefon. Tehát gyerekkorunkban a telefon nem azt jelentette, mint most. Rengeteg más ilyen fogalom van, aminek ahogy fejlődünk és ahogy változik a világ, azt tükröznie kell. Akkor végzi jól a feladatát, ha tükrözni tudja. Ezt sok szempontból a Bitcoin is ilyen, hogy azt szeretnénk, hogy ez az egész csak pénz legyen. De már ez egy annyira tág fogalom, és a történelem során annyit változott, mi az, hogy pénz, hogy ha valaki ezt mondja a Bitcoinról, hogy „de a Bitcoinnak csak pénznek kell lennie”, ezzel nem sokat szűkített.

– Azonkívül a Bitcoin már alapvetően nem csak pénz, hanem programozható pénz. Ez egy újfajta kategória. Tehát valami olyat hoztunk létre, amit még pontosan mi sem értünk, de nagyon gyakran nagyon hasznos az, hogy az ember engedje, hogy a vágyai lökdössék bizonyos irányba. Ez is a szabadpiac. Hogyha valaki azért lelkesedik, hogy valamilyen rózsaszín cumit készítsen, vagy bármi mást, olyan terméket, ami nekem eszembe se jutna, akkor az ő lelkesedése az, ami lehetővé teszi, hogy kipróbálja, mit szól ehhez a világ.

– A Bitcoin esetében fontos, hogy különválasszuk, mi a Bitcoin mint mém, és mi a Bitcoin mint a jelenlegi implementáció. Egyébként olvastátok Dawkinsnak a könyvét, a Selfish Gene-t (Az önző gén)? – Nem, nem. – Na hát azt nagyon ajánlom. Ott fejti ki, ő úgy tudom, arra büszke, hogy az evolúciós részt bevezette, de amit szerintem és sokak szerint sokkal hasznosabb, az a mémeknek a gondolata, amit ott bevezetett.

– És valószínűleg ezért is tartom fontosnak, hogy különválasszuk: mi az a Bitcoin, ami egy mém, egy gondolat, egy olyan elv, ami nincs feltétlenül implementációhoz kötve. Ugyanúgy, ahogy a telefon is egy olyan fogalom, aminek a jelentése változik az idők során. Be kell lássuk, hogy a Bitcoin is ilyesmi. A Bitcoin úgy, ahogy most van, nem fog tudni működni tíz-húsz év múlva. A Bitcoinnak változnia kell. Tehát jelenleg még egy pár felezés, és el fog tűnni a blokkjutalom.

– Jelenleg a blokkok azok nagyjából üresek. És ez, hogy mi azzal foglalkozunk, hogy ezekben az üres blokkokban milyen jó lenne, ha még kevesebb tranzakciónak tűnő kép lenne, ez próbálja elvonni a figyelmet arról, ami a valóságban történik. Szerintem ez – mert csak a saját véleményemről tudok beszélni –, szerintem ez egy támadási próbálkozás. Kb. olyan támadás, mint amikor egy légy nekimegy a szélvédődnek. Tehát próbálkozhat ezzel, de nem egy valódi; egyikük jár rosszul, a másik meg se érzi.

– A Bitcoin szerencsére ennél erősebb. És nem, én nem féltem ezt. Kérdeztétek még valahol, hogy mi a véleményem erről a BIP 110-esről? Hát nagyon röviden beszélek erről, mert szerintem a céljuk pont ez, hogy elvonják a figyelmet, és ne a Bitcoinról beszéljünk, hanem a spamről, és arról, hogy lecseréljük a szavaknak az értelmét. Mert mindenki ezzel próbálkozik. Ahogy mondom, most már családnak nevezzük azt is, ha valakinek kutyája van.

– Hát ki dönti el, hogy az a szó tükrözi-e azt, amire gondolunk? Ezért tartom fontosnak a mém fogalmát, hogy a Bitcoinnak változnia kell. Ezt tudjuk jelenleg eléggé biztosan, mert valakinek meg kell tölteni a blokkokat azért, hogy a bányászok folytatni tudják azt a tevékenységet, ami jelenleg biztonságossá teszi a hálózatot. Sajnos jelenleg annyira kevesen használjuk, hogy ezek a metaforikusan elhagyatott házak, hát ebbe beköltöztek a hajléktalanok.

– De nem az a megoldás, hogy akkor a hajléktalanokat betesszük rendeletbe, hogy mostantól hajléktalanok nem mehetnek az elhagyatott házakba. Hanem a megoldás az, hogy valaki beköltözzön abba a házba. Tehát a metaforából kilépve, sokan azt szeretnék, hogy úgy érjük el azt, hogy több monetáris tranzakció legyen. Tehát a Bitcoint arra használjuk, amire szerintük ez fontos. És Satoshi a mennyekből, amikor a kezünkbe dobta a Bitcoin kódot, akkor mi azt tiszteljük meg annyival, hogy pont ugyanúgy fogjuk használni, mint ahogy ő gondolta.

– Ez azonban nem egy vallás. Nekünk kell eldöntenünk, mi az a Bitcoin. Ugyanúgy, ahogy az évek során eldöntöttük, mi az a telefon. Ez egy folyton változó dolog. És arra számítok, hogy egy következő tíz-húsz év múlva megint mást fog jelenteni a szó: telefon. Ez a normális a szabadpiacon mindenhol máshol is. És nem is csak a szabadpiacon, hanem az életben. Nincs egy ilyen kiszámítható része ennek, hogy meg tudjuk jósolni vonalhuzigálással, hogy itt ez volt, ott tíz év múlva az lett, akkor húsz év múlva tudjuk.

– Sokan próbálkoznak azzal és kérdik az AI-tól, hogy na mennyi lesz a Bitcoin ára, de közben nem így működik. Ami kiszámítható, az unalmas. Azzal szerintem általában nem érdemes foglalkozni. Azzal érdemes, amiben emberi kreativitás van. És az definíció szerint kiszámíthatatlan. Lehet, hogy pont azért fogják a Bitcoint többet használni, mert valaki kiszűrte a spamet, de lehet, hogy pont az ellenkezője.

– Lehet, hogy azzal, hogy mindenki a spamről beszél, emiatt sokkal több spam lesz rajta, mert ez a trend, hogy egyszerűen annak a hatására reagálnak. Tehát azt hinni, hogy huzigáljuk ezeket a vonalakat és próbáljuk a jövőt jósolni: „ú, valaki azt mondta, hogy négyszáznegyvennégyezer lesz decemberben, és ő már képzeljétek el, kétszer előtte megjósolta”. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: véletlen. Azt hinni, hogy a múltból összekötünk valami vonalakat, és hogy a vonalak azok nem hazudnak, szerintem nagyon szűkös látókör.

– Még hagyok néha szüneteket. Iszom a kávét. – Jó, néha vegyél levegőt, meg igyál. Addig mi fogadjuk ezt befelé. Szépen viszem haza a mondandódat, mert mindig jókat mondasz. Sajnálom is, hogy ritkán beszélgettünk mostanában. – Még akkor folytatom egy kicsit. Lássuk, hol tartottam? Múltból következtetés, és előtte, hogy mi az a spam, és milyen örömöt szerez az nekünk, amikor valaki másnak, aki másképp gondolkodik, le tudunk nyomni a torkán valamit, ami igaziból nem az ő világképe.

– És ez az egész spammelős is arról szól, hogy mi azt mondjuk, hogy nem, a Bitcoin az pénz. És ez nagyon szépen hangzik, ezt ki lehet egy zászlóra tenni és lengetni, és vallásos ceremóniákat tartani ekörül. De nem jelent ez alapvetően semmit, mert akkor már csak egy nehéz dolgunk van: mi az, hogy pénz? És hát erre több ezer éve próbálunk rájönni, hogy mi az, hogy pénz és mi az, hogy nem pénz. Az egészet nyitva kell hagynunk ahhoz, hogy az embereket engedjük kísérletezni.

– A kísérletezés pedig azt jelenti, hogy rengeteg téves út lesz, és kell hagyni, hogy azokból a téves utakból tanulni tudjunk. Az egyik legnagyobb baja az ilyen centralizált döntéshozatatalnak, hogy nagyon gyakran nem az viseli a következményét a döntésnek, aki a fájdalmat érezte eleinte. Tehát meghozza valaki a döntést, hogy mostantól a szegény családok ennyi adót fizessenek, vagy a lakbérük legyen ennyivel alacsonyabb, de az, aki ezt a döntést hozta, gyakran nem érintett a kérdésben, nem érezte a fájdalmat, és a döntése után nem fogja érezni ennek a fájdalomnak a csökkenését.

– A Bitcoinnál és decentralizált rendszerekben a szabadpiacnak az egyik legnagyobb előnye, hogy engedjük, hogy aki a fájdalmat érezze, annak már megvan a motivációja, hogy kitaláljon dolgokat, amik azt megoldják. Jelenleg nem tudjuk, hogyan fog a Bitcoin például skálázódni. Hogy lehet azt megcsinálni, hogy valaki streamelni tudja a pénzt? Beülsz egy taxiba, és percenként levon tőled száz forintnak megfelelő értéket azért, hogy ne kelljen egyik félnek se megbíznia a másikban.

– Mert jelenleg, amikor beülsz a taxiba, a taxisnak meg kell bíznia benned, és a taxisok rendszeresen mesélik, hogy a végén kiugranak az emberek. Ugyanúgy, amikor fizet a munkáltatód, hónap végén kapsz fizetést. Miért nem kapsz mondjuk percenként fizetést, ahogy ülsz a gép előtt? Mert jelenleg nincsen rá lehetőség, hogy streameljük a pénzt. Valamennyire ezt Bitcoinnal, Lightninggal és hasonlókkal már meg lehet oldani, de szükség van egy fájdalomra ahhoz, hogy valaki motivált legyen arra, hogy évekig kísérletezik.

– Megy a rossz utakon, amíg végül megtalálja azt, amivel a saját fájdalmát csökkenteni tudja. Azzal, ha mi túl hamar úgy döntünk, hogy márpedig a telefonokban USB-C lesz, vagy hogy a Bitcoin pénz és ne legyen rajta spam, azzal túl sok olyasmit zárunk ki, amit jelenleg még nem láthatunk. A szabadpiacon kell engedni, hogy emberek kísérletezzenek, mert az az egyetlen, ami elég motivációt ad arra, hogy valaki ne álljon le. – Az ellenoldal gyakran hozza azt, hogy a Bitcoin annyira nagy lövés, annyira a végét járjuk az időknek.

– Azt szokták mondani: nem lehet elrontani. Tehát kockázat az is, ha kizárjuk, mi lesz belőle a jövőben, de az is, ha nem tudjuk pénzként használni, mert akkor elengedtük az emberiség számára ezt a találmányt. Neked erről mi a véleményed? – Nézd, én mindig úgy álltam ehhez a vitához, hogy láttam a megosztást. Láttam, hogy lehet valószínűleg egy szociális támadás, tehát csoportokat alkossanak és megosszák, de ugyanakkor felhozta azt, hogy igen, nem zárható ki egyik se.

– Én úgy gondolom, a Bitcoin óriási jelentőségű találmány, és tényleg nem szabad elengedni, de ha nem teszed motiválttá a bányászokat, el fogják hagyni. Tehát gyakorlatilag nem most van itt az ideje, hogy ilyenekről beszélgessünk. Üres mempoolok esetén világos, hogy pontosan mit is akarunk szűrni? Mi az a problema, ami most egy irdatlan nagy befektetés, rengeteg energia, az egész világot koordinálni, és mindenki véleményét kikérdezni? Hát a szabadpiacon ilyen nem igazán van.

– Olyan van, hogy termékeket adsz ki. És utána, ha te úgy gondolod, hogy ez egy valódi fájdalmat old meg, akkor persze, mindenki ezt fogja csinálni. Ha annyira egyértelmű számodra, akkor kiadsz egy termékeket. Na, ebben az esetben a termék, amit ki akarnak adni, az a Bitcoinnak egy olyan változata, ami nem enged be pár ember által eldöntött tranzakciót. Ezt ők úgy gondolják, hogy egyértelműen támadás a Bitcoin ellen, és a Bitcoin sokkal jobb lenne, ha az nem létezne.

– Nekik ehhez joguk van. Pont ugyanabból a szempontból, hogy dönthet bármelyik farkas úgy, hogy mostantól vegetáriánus lesz. Ezt nincs értelme törvénybe foglalni, a szabadpiacon ez megengedett. Ugyanúgy, a Bitcoin Core nem ugyanaz, mint a Bitcoin. Jelenleg a Bitcoin inkább egy mém, egy idea, egy elv. Létezhet-e egy olyan monetáris eszköz, egy olyan pénz, amit nem felülről nyomnak lefelé, hanem lentről megy felfelé? Alapvetően ez a mém.

– És természetesen elméletileg ezt akárhányszor újra fel lehetne találni, mert ilyen szempontból a Bitcoin nem egyedi. Ami viszont egyedi, az az, hogy létezik egy kialakított hálózat. Az, ahogy mondtad, nagyon nagy az ellenkezés. Elméletileg jelenleg újra fel lehetne találni a Bitcoint technológiailag, mert az mindenki számára elérhető, és sokan kísérletezhetnek vele. Szerintem fontos is, hogy kísérletezzenek, mert nem nekem kell ezt eldöntenem, hanem az egész világnak és a szabadpiacnak.

– De jelenleg amiatt, hogy annyira nehéz a hálózatot megváltoztatni, ez az, ami miatt stabilitás van, és ez az, ami miatt ez egy fantasztikus eszköz. Érdemes különválasztani az ideát, a mémet és a jelenlegi implementációt. Tehát hogyha én most ahogy csatlakoztam itt hozzátok, azt ti nem kell tudjátok, hogy drót nélküli internetről kapcsolódom, vagy optikai szálról vagy szatellitről, hanem van egy olyan elv, hogy internet. És azért, mert jön Elon és behoz szatelliteket is, attól még az ugyanaz az internet lesz.

– Ilyen szempontból hasonló a Bitcoin és a Bitcoin Core relációja is. Van egy idea, a Bitcoin, az egész világ folyton harcol és próbálja kideríteni, mit nevezünk Bitcoinnak. A Bitcoin Core pedig egy szabadpiaci résztvevő, aki egy terméket ad ki, és utána a piac eldönti, tükrözi-e a Bitcoin-elvnek, a mémnek az ígéretét vagy sem. Tehát amikor sokan úgy gondolják, hogy a Bitcoin Core-nak meg kellett volna kérdeznie mindenkitől az OP_RETURN-ről a véleményét, akkor jogos, hogy azt mondják: nem, mi egy terméket adunk ki.

– Jelenleg nincs senki más a világon, aki hasonlóan jó minőségű terméket tudna kiadni, ami a Bitcoin ideáját implementációba ülteti. És nincsenek auto-update-ek, nem erőltetjük rá senkire. Mi kiadunk valamit, és mindenki, aki azzal egyetért, amit csinálunk, az elfogadja. Aki nem ért egyet, az majd elfogadja valaki másnak az implementációját. És ezek ki kell harcolják egymás között, melyik az a program, melyik az a node, ami tükrözi az ő Bitcoinról kialakított világképüket.

– A Bitcoinban nincs olyan, hogy mempool. A mempool az a Bitcoin Core-nak egy implementációs részlete. Úgy döntöttek, szükség van arra, hogy ideiglenes tranzakciókat is tároljon. Ahogy Adam Back többször tweetelte, a Bitcoinban nincs olyan, hogy encryption (titkosítás), de a Bitcoin Core-ban van olyan. Érdemes különválasztani az ideát, ami a decentralizált pénzről szól, attól, ahogy megvalósítjuk. Ehhez nem kell engedély.

– Most volt egy olyan is, hogy az egyik BIP-et, ami az Ordinals-ról szólt, valaki csak úgy bezárta, és akkor többen jönnek, hogy: de hát ez hogy lehet decentralizált? Hát ez a része nem az. A BIP egyszerűen arról szól, hogy te magad is létrehozhatsz egy BIP2-t, és te magad gyűjtögeted az emberek véleményét. Amire az egész alapszik, az onnantól kezdve a reputáció. A Bitcoin Core egyszerűen azzal a reputációval rendelkezik, hogy a Bitcoin-elmélet gyakorlatba ültetését ők teszik a legmegbízhatóbban.

– Én csak két éve vagyok kb. ennek a része, még úgy mondom, hogy ők, mert egyelőre még nem volt soft fork javaslatom, de már találtam konszenzushibát. – Igen, most azért megtaláltak téged, büszkék voltunk rád, amikor Jameson Lopp kiemelt. Mondom mi van, ismeri ezt a kisembert, aki be van mentionölve? Igen, az vicces volt. – Ott is az volt, hogy alapvetően teljesen különbözik a véleményem erről a BIP 110-ről.

– Én se örülök annak, hogy spammelgetik és hülyeségekre használják, de úgy gondolom, nem az a megoldás, hogy a kisebbségnek kedvezünk, és az alapján hozzuk a döntéseket, hogy egy páran hogyan abuzálják ezt a rendszert. Sokan emlegetnek két különböző rendszert, a konszenzust és a policy-t. Én nem szoktam beszélni a policy-ről pont azért, mert úgy gondolom, nincs két rendszer. Egy rendszer van: a konszenzus, a fizika szabályai. Minden, amit a fizika szabálya megenged, az lehetséges.

– Amit nem enged meg, az nem lehetséges. Ez ilyen egyszerű. És akkor mondhatod, hogy van házirend, hogy este tíz után nem szabad zajongani, de az a te lokális döntésed. Megváltoztathatod kilencre, de nem fog változtatni a többi ház rendjén. – Közben mondtál valamit? Ja, ez az ajánlás és a törvények, mert ugye mi is itt erőlködünk jogrendszerrel, de a fizika azért mindig győz. – A fizika győz, igen. És ez egy olyan fizika, amin elméletileg változtathatunk, mert egy virtuális rendszer.

– Sokan az elmúlt évtizedekben azon dolgoztak, hogy a virtuális rendszerben saját fizikát alakítsanak ki, amiben vannak egy páran, akik egyenlőbbek. És így jött be ez az egész titkosítás és a cypherpunk mozgalom, ami arról szólt, hogy a matematika egyenlővé tesz minket. Szükségünk van konkrét fizikához hasonló szabályokra a virtuális világban is, ahol nincs különbség a résztvevők között. – Igen, George Orwell, Állatfarm. Ezért mondtam az egyenlőbbeket.

– Könyvajánlás. Igen, ezt értjük, mert amikor ez kialakul, akkor a világnak rossz irányba fordul a kormánykereke. És ugyanezt megelőzendő jó, hogy jöttek a cypherpunkok. Egyrészt nem lenne miről beszélgetnünk, másrészt a világ nagyon elveszne anélkül, és ez látható sokfelé. Több más ilyen harc volt. Például a HTTP és a HTTPS, ezt valószínűleg már többen is említhették. Eleinte amikor egy böngészőből megnyitottál egy oldalt egy jelszó nélküli wifin, mindenki látta cleartextben az e-mailed szövegét.

– És eleinte elég nagy ellenkezés volt: miért titkolsz valamit, miért akarsz HTTPS-t? Csak ha nagyon muszáj volt, akkor volt a biztonságos változata, amiben csak te és a végpont látjátok, mit beszélgettek. Mostanra kialakult, hogy a HTTPS az alap. Azt feltételezzük, hogy mindenkinek van egy magánszférája, és te döntöd el, abból mit akarsz megosztani. Az egyének azt szeretnék, hogy hagyják őket békén. És közben ezzel egyszerre jön a másik oldal, ahol egyre komolyabb a felülvizsgálat.

– Az AI-ok egyszerre, mint egy pisztoly, védik az egyik oldalt és támadják a másikat. Ahogy múltkor mondtam: a pisztoly ellen akkor vagy a legnagyobb biztonságban, ha neked is van egy pisztolyod. Na, valami ilyesmi az AI is. Amikor azt mondják, mit csináljunk azzal, hogy már nem tudjuk megkülönböztetni, Will Smith tényleg eszi-e a tésztát, akkor erre gyakran ugyanaz az AI a megoldás, ami segít megállapítani, valódi-e. Nem meglepő módon ugyanaz az eszköz megoldást ad mindkét oldalnak.

– A tűzre is gyakran az a megoldás, hogy leégetik kontrolláltan az erdőt körülötte, hogy ne tudjon terjedni. A Bitcoinnál is fontos látni, hogy ez szabadságot ad. Igen, ez azt jelenti, hogy rossz emberek, terroristák is fogják használni, de ez azt jelenti, hogy működik. Az, hogy spamet lehet tenni rá, azt jelenti, hogy az emberek kifejthetik a véleményüket. Az emberek alapvetően különböznek. Azt remélni, hogy konvergálnánk ugyanarra, pont az, amit a Bitcoin megelőzni próbál.

– Mondhatnánk, hogy mindenki azzal szűkölködik, hogy tud-e vásárolni lakást. Ingatlanhiány (housing shortage) van, és sokan úgy gondolják, a szomszéd ne építsen kaszinót vagy úszómedencét. Alapvetően viszont létezik magántulajdon. A kapitalizmusnak az egyik legfantasztikusabb része, hogy meg tudja azt oldani, amit a vallások vagy a szocialista-kommunista oldal mond: milyen szép lenne, ha ki tudnánk ölni az emberből az önzést. Ezzel szemben a kapitalizmus azt mondja: legyen egy olyan csereeszköz, amivel az emberek el tudják cserélni a saját önzésük elérése érdekében végzett munkát.

– Elkezdenek foglalkozni azzal, hogy más mire vágyik. Minél önzőbb valaki, annál többet kezd el foglalkozni azzal, mire vágynak mások, mivel tudja rávenni őket, hogy önszántukból megszabaduljanak a pénzüktől, amiért keményen megdolgoztak. Amióta ezen dolgozom, látom, mennyire mások a narratívák online, mint amit tapasztalok. Nem lep meg, hogy sokan meg vannak ijedve, mi történik itt pontosan. Én meg csak olvasom, közben ott ülök amellett, akiről éppen írják ezeket.

– New Yorkban voltam októberben, és nagyon vicces volt, ahogy megérkeztem, egy óra múlva jött Adam Back is, és állunk a táblánál. Ugyanez a téma a spamről: „á, Lőrinc, gyere, beszéljünk”. Nézegetjük a táblán az OP_RETURN-öket, hogy tényleg nincs-e valami megoldás. Ő találta ki, mi lehet a spam ellen, úgymond a spam-megelőzésben mindketten benne vagyunk, én a magam részéről sok szempontból akaratom ellenére. Pláne, hogy minden megoldásnak ára van.

– Meg lehet oldani, hogy ne legyen pók a sarokban: gyújtsuk fel az egész házat. Ezt hallom: meg lehet csinálni, hogy ne legyen programozható a Bitcoin, csak pénz, de ennek nagy ára van. Az ára az, hogy a valódi használatot csökkentjük. Ezért nem beszélek sokat a BIP 110-es próbálkozásról, mert eltereli a figyelmet arról, mi a Bitcoin. A Bitcoin egyik tulajdonsága, hogy pénz, de sok minden másra is használják, és azok mind rendben vannak.

– Nem a mi feladatunk eldönteni, hogy ez a mém befolyásolja-e az e-mail használatomat. Eleinte nem tudtuk a különbséget az internet és az e-mail között. Most már az e-mail csak egy felhasználási lehetősége az internetnek, a videóstreamelés pedig egy másik. Ahhoz, hogy a Bitcoin kiteljesedjen, hagynunk kell, hogy mindenki a saját fájdalmának enyhítésére használja fel ezt az új eszközt. Mondjad? – Igen, nem, csak itt nézem Árpit. Biztos akar valamit kérdezni.

– Bennem az motoz, vajon a nézőink, akik nincsenek beavatva a háttérmunkába, mit szólnak ahhoz, hogy szinte nem is teszünk fel kérdést, és csak jön belőle a szó. De ezeket a témákat jól megalapoztuk előre, ő meg rákészült. – Megivott egy kávét. – Vajon mit gondolhat egy ember, aki nem is ismeri Lőrincet? Belépett a csávó, és csak nyomja, nyomja. – Belém szorult másfél évnyi podcast, ráadásul előre voltak kérdések, amikről te sem tudtál.

– Tényleg nagyon örülök, hogy elvitted az alapok felé. Az algoritmusok miatt sok podcast úgy van felépítve, hogy clickbait legyen, mert ez foglalkoztatja az embereket. Én is ezért láttam bele a social engineeringet, de örülök, hogy a Core-on belül az emberek látják ezt. Megbízom a munkájukban, ők sem a Bitcoin halálára esküdtek fel. Többen több mint tíz éve dolgoznak ezen, komoly skin in the game van mögöttük. A döntés arról szól, mint az Apple-nél: tegyenek-e touchbart a laptopra vagy sem.

– Telefonnak nevezzük-e még? Emlékeztek, mikor megjelentek a tabletek, aztán jött valami nagyobb, és elkezdték phabletnek nevezni? – Tényleg? – Na, én a tabletet se értettem az elején. – Én még mindig nem értem pontosan a tabletet, de a résztvevők feladata, hogy próbálkozzanak, kiadjanak termékeket, és a világnak kell eldöntenie, mit szól hozzá. Ehhez nem kell engedélyt kérni. Nincs szavazás előtte.

– Az, hogy „tisztítsuk meg a Bitcoint”, szerintem egy naiv, vallásos megközelítés. Ha az erdőből elkezded kivinni a kidőlt fákat, megölöd az erdőt. Ha azt gondolod, gusztustalan, hogy baktérium van a gyomodban, és antibiotikumon élsz, kb. ilyen ez a gondolkozás. A tisztaságra nincs szükség a rendszer megmentéséhez. Meg kell nézni, mi történik a tankkal, ha bemegy a vízbe. Ha bement oldalról, akkor befixelik.

– A tank mémje nem változott attól, hogy találtunk benne egy hibát. Rendszeresen vannak hibák. Nagy részét nekem sem mondják el, én is csak pár év múlva tudom meg, hogy volt egy csúnya hiba, amit úgy kellett becsempészni a kódba, hogy közben ne tudja meg az egész világ. Át lehet nézni egy hibajavítást, és meg tudod mondani, hogy helyes-e, anélkül, hogy elárulnád, előtte nem volt az. Elég sok ilyet javítunk. – Hát, köszönjük szépen, nehogy elbasszátok.

– De ha igen, a lényeg, hogy a Bitcoin már egy mém. Sikeresen elértük, hogy a világ tudja: létezhet lentről felfelé építkező pénz. Ha bejön egy hiba, az kellemetlen lesz, de nem ölheti meg a Bitcoint mint mémet. Nem kell úgy tekinteni rá, mint egy porcelánbabára, amit félteni kell. Ez egy tank, hagyni kell, hogy megzúzza a térdét. Kicsit mixelem a hasonlatokat, de szerintem kell még egy kávé.

– Egy mosógépbe ha belerúgsz, gyengül. Egy emberbe ha belerúgsz, erősödik, kivéve, ha nagyon erőset rúgsz. Ettől próbáljuk kímélni, de a kis rúgásoktól erősödik, mert élőlény. A Bitcoinra is érdemes úgy tekinteni, ahogy Nassim Taleb mondja: antifragile (ellentörékeny). A nehézségektől erősödik. Most lement ötven százalékot az ára, én például örülök neki, mert ilyenkor komoly fizetésemelésem van, mert Bitcoinban kapom a szponzoroktól.

– Tudom, hogy ez sokakat nem vigasztal, de ez mindenkinek a saját döntése. Nekem nem mondták az iskolában, hogy van olyan lehetőség, ahol az az előny, ha a saját kreativitásommal jövök rá, mi a legnagyobb fájdalom, és miért vagyok motivált. A cégeknél, ahol dolgoztam, ezt nem engedték. Valaki másnak az álmán dolgoztam. Most minden reggel azon gondolkozom, mi az, ami érdekel, mi a legnagyobb hiba, amin dolgoznóm kell.

– Átnézem más munkáját, vagy kitalálok valamit. A szponzorok nem mondják meg, mivel foglalkozzak, nem ők mondják meg az irányt. Én gyűjtöm össze a világból a Twitterről vagy beszélgetésekből, mivel tudok legnagyobb hasznot teremteni. A szabadpiacot itt tapasztaltam meg először: nem erőltetik rám. Nekem kell rájönnöm, hogyan harcoljak azért, hogy ez a Bitcoin valóban történelmi áttörés maradjon. – És abba se szólnak bele a szponzorok, hogy mivel vagy beoltva vagy mivel nem.

– Az előző munkahelyemen – valószínűleg erre utalt Árpi –, ott kirúgtak azért, mert nem oltattam be magam. Nagyon érdekes, én úgy szoktam mondani, hogy kirugattam magam. Arra jöttem rá, hogy egyszerűbb az élet, ha minden az én hibám. Ha őszintén azon gondolkodom, ha valakivel különbözik a véleményem, meg kell értenem az ő kritériumait. Két különböző ember más-más dolgokat fog prioritizálni. Nem lehet azt mondani, hogy egyértelműen nekem van igazam vagy neki.

– Mindkettőnek más az optimum. Egyszerűbb, ha azt látom, minden az én felelősségem. Az, hogy kirúgtak, az én hibám volt, mert vállaltam, hogy nekem fontosabb eldönteni, mit csinálok a testemmel. Ha ezt a munkáltatóm dönti el, rabszolga vagyok. Most minden szempontból jobb, úgyhogy ezt nem bánom. – Nem is jobb? – Köszönöm. Gondold el, tolnál valami talicskát, meg a miénket is.

– Nagyon aktív voltam ezzel kapcsolatban a Twitteren, mert sokan félreértik, hogyan kéne ennek működnie. Meg kell különböztetni az implementációt, ami egy termék, az ideától. Sokan haragszanak, mert úgy képzelik, ha engedjük, hogy más is használja a Bitcoint másképp, az veszélyt jelent. Szeretném hangsúlyozni: az, hogy hagyjuk a másikat úszómedencét építeni a saját telkére, engedi meg nekünk, hogy mi házat építsünk. Mindenki a saját fájdalmát kell megszüntesse.

– És ahhoz kénytelenek vagyunk engedni, hogy a másik azt a fájdalmat megtapasztalni tudja. Közvetve azt, hogy a Bitcoint úgy használhassa, ahogy ő szeretné. Ez minket nem érint. Sokan mondják: „jaj, de akkor nehezebb lesz egy node-ot futtatni”. Fontos tisztázni: a kapitalizmus legnagyobb erénye, hogy az önzést – amit sokan bűnnek tartanak – meg tudja lovagolni, hogy előnnyé váljon. A saját önzésed egy óriási erőforrás, amit fel lehet használni a gépezet működtetésére.

– Örülök, hogy van Bitcoin, mert a kapitalizmus így meg tud valósulni, eddig a bankok kisiklatták. – Mert nem volt szabad pénz és szabad piac. Eszembe jutott, mit akartam. Sokan úgy gondolják, ha valaki képeket álcáz tranzakciónak, az befolyásolja őket. Ez nem fair, mert a Bitcoin nem tud tranzakciókról, csak arról, megfelel-e a fizika törvényeinek. Ezek a konszenzus-szabályok, amiknek százszázalékosan kompatibilisnek kell lenniük.

– Sokan emlegetnek két különböző rendszert, a konszenzust és a policy-t. Sokan emlegetik a User Activated Soft Forkot, hogy 2017-ben a kisember addig ütötte az asztalt, amíg a bányászok engedtek. Ez egy bonyolult rendszer, amiben minden résztvevőnek van szavazati joga. Nem tartom fairnek, hogy a node-okat szavazásként állítják be: „minél több node-unk van, mi mondjuk meg, mi legyen a Bitcoin”. Ez nem így működik. Ez nem egy szavazási rendszer.

– Nem számít, hány könyv van a polcodon, amit soha nem olvastál el. A node, amit csak bekötsz, de nem használsz, lényegtelen. Nem járul hozzá a hálózathoz. Nincs értelme bérletet venni az edzőterembe, ha nem jársz le. Használnod kell a node-ot, ezzel szavazol. Az nem segítség, ha veszel egyet kétszáz dollárért, és kiteszed a logót, hogy „I'm doing my part”. Segítség az, ha komolyan veszed, nem tíz percre veszel bitcoint, hanem alapnak tekinted és hosszú távra tervezel.

– Kihasználod a lehetőséget, hogy te validálod a saját tranzakcióidat, és nem kell másban megbíznod. Sokan kiteszik a node-jukra, hogy BIP 110, de ez nem változtat semmit. Nem fog aktiválódni. Ha mégis, remélem, el tudom adni a részemet. Meglepődnék, ha egyetlen difficulty adjustmenten át tudnának menni. Ez az egész valószínűleg csak blöff. Azt akarják elérni, hogy lássák, milyen hatalmasok. Mint az egér meg az elefánt a hídon: „hallod, hogy dübörgünk?”.

– Dübörögni akarnak, hogy „látjátok, nincs spam, mert üres a mempool”. – Megcsináltuk. – Megcsináltuk. Tegnap néztem az elérhető node-okat, már voltak ott UA-s nevek. – Ezeket szerencsére nem veszi figyelembe a hálózat. Bármilyen nevet vagy verziót tehetsz, ez csak egy címke. Nem ez határozza meg a konszenzust. Ki döntötte el a nyelvben, hogy a „menő” mit jelent? Régen köze volt a menéshez, aztán megváltozott.

– Vagy a telefon, ami régebben drótosat jelentett, most meg ha drótos, akkor éppen töltöd egy régi töltővel. Még egy valami: miért abszurd, hogy mások tranzakcióival vagyunk elfoglalva? Olyan ez, mint amikor Amerikában a tizenhármas számot szerencsétlennek tartják, vagy Kínában a négyest, mert úgy hangzik, mint a halál. Emiatt nincs négyes a rendszámtáblákon, csak nyolcasok meg hasonlók. Bárkinek joga van úgy dönteni, hogy az ő rendszámában ne legyen 666.

– De ezt rákényszeríteni mindenkire, ez ellen ellenkezem. A Bitcoinban fontos, hogy véletlen tartalmat lehessen tárolni, ilyenek a hashek és a publikus kulcsok. Ha szabályt hozunk arra, mit tárolhat, lecsökkentjük a privát kulcsok lehetőségeit. Ez egy feature, nem bug. Az előnye a rendszernek, hogy bármilyen byte-sorozatot tud tárolni. Az megfelelhet egy képnek is, de ez nem a mi problémánk. Mellőzhetjük, mint a négyest a telefonszámban.

– Képzeld el, ha a kínaiak olyan matematikát akarnának, amiben nincs négyes. Lehetne, de nagyon bonyolult lenne. Ahogy Luke mondta: „igaziból a Nap kering a Föld körül”. Ő a BIP 110 atyja, és ez nem hazugság, csak túl bonyolult. Bármit vehetsz középpontnak, de nehéz lesz. Ugyanez történik itt is. Nincs olyan, hogy spam, nincsenek képek a Bitcoinon. Az a te döntésed, hogy azt a byte-sorozatot hogyan értelmezed. Én tranzakcióként értelmezem, és könnyebb az életem.

– Szerintem jól beszéltünk erről, de folytathatod, mert sokan nem voltak képben. Az elején be lehetett dőlni annak, hogy mi lesz most, de a mélyére nézve megvan a válasz. – Eleinte én is reméltem, hogy lehet kevesebb spam, mert azzal foglalkozom, hogy gyorsabban lehessen szinkronizálni egy node-ot. Ha sok a spam, ez lassul. De ha ez valódi monetáris tranzakció lenne, akkor is ugyanannyit lassulna. Rájöttem, hogy ez ugyanaz a tartalom.

– Sőt, amit spamnek hívnak, azt egyszerűbb validálni, nem kell elliptikus görbe művelet. Egyszerűen átugrod. Rájöttem, egyszerűbb azzal foglalkozni, hogy az a szabadság, amit nekem megenged a rendszer, az abból fakad, hogy másoknak is engedek szabadságot. – Cool. Ezt be kell fogadni. Köszi, hogy elmondtad. Szívesen látnálak többször is, mert helyére tudod billenteni az emberek gondolkodását. – Inkább csak egy alternatív perspektíva.

– De az alternatíva helyére billent, mert más hangok jönnek be. Szabad mindent, amit nem tilos, de még azt is szabad, csak a fizika majd eldönti, hogyan bünteti. – Ámen. – Például ha gyorsan hajtasz, és nem veszed figyelembe az ajánlást a kerek táblán. Jól van. Maradt még benned valami? – Nem, ennyit akartam. Köszönöm a lehetőséget. – Mi is köszönjük. Veled lehet találkozni szöveges módban a Telegram csoportban.

– És ha minden összejön, ott leszek Hajdúszoboszlón, a Hotel Atlantisban lesz, ugye? – Hajdúszoboszlón áprilisban találkozhatunk. Király. A konferencia Hajdúszoboszlón lesz a Hotel Atlantisban április 17. és 19. között. A bitcoinmiskolc.hu honlapon már elérhető az ingyenes regisztráció, illetve a különböző jegyek. Hamarosan a részletes program is kint lesz. Érdemes időben regisztrálni, mert az ingyenes jegyek március 26-ig érhetőek el. Utána már csak halving és whale jegyeket lehet vásárolni.

– Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a HUSZONEGY.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag van. Aki személyes támogatást igényel, annak ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait a bitcoinmentor.hu oldalon. Iratkozzatok fel a HUSZONEGY podcast YouTube csatornájára és Rumble csatornánkra. Kövessétek a HUSZONEGY-et Facebookon és Nostron. Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó szállodái: a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. És a Firefish üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!

– Köszönjük szépen, Lőrinc. Köszönjük a figyelmet, elköszönünk. – Köszi, sziasztok! – Sziasztok, csáó! Hallod, nagyon jó, király! Köszi.