E09 Wasabi bitcoin tárca

Sziasztok! Újra itt a „Mi az a Bitcoin?” podcast. Ebben az adásban is szeretnék egy kicsit visszautalni a kedvencemre, a The Money Matters podcastra, mielőtt bemutatnám a vendégeket. Ott ezen a héten arról volt szó, hogy amit most látunk a világban, az a közgazdaságtan kudarca. A jegybankok ügyeskednek az inflációval, de valójában nem sokat tudnak kezdeni vele. Felmerülhet a kérdés, ami a médiában ritkán: egyáltalán miért van infláció? Jack Mallers is beszélt róla, hogy az infláció a tömegek legális meglopása. Ha alacsony szinten, 2-3%-on tartják, kevésbé vesszük észre. Az osztrák közgazdaságtan – amibe a Bitcoin is beleillik – szerint nincs szükség a folyamatos, fenntarthatatlan növekedésre, amit ez a rendszer képvisel.

Szeretettel köszöntöm két vendégünket: Optoutot és noparát. Optouttal már találkozhattatok korábban, nopara pedig új arc nálunk, de a Bitcoin ökoszisztémában régi motoros. Optout, kérlek, mesélj a közös kapcsolódásotokról!

– Nagy öröm számomra, hogy itt van nálunk nopara. Évekkel ezelőtt, még az ICO-boom idején találkoztunk egy budapesti kriptós vacsorán, ahol a szakma színe-java jelen volt. Akkor hallottam, hogy ő a Wasabi Wallet alapítója; láttam egy marcona, szakállas figurát, aki már akkor komoly dolgokat csinált a Bitcoinban. Később Prágában, a Paralelni Polisban is találkoztunk és beszélgettünk. Szeretném, ha elmesélnéd, hogyan indultál el a Bitcoin útján, és hogyan született meg a Wasabi projekt, ami Bitcoin-időszámítás szerint igen korán indult.

– Köszönöm az intrót! Szerintem csak azért hívtatok meg, mert nem volt elég szakállas ember a műsorban. (nevetés) Az én sztorimmal óvatosan kell bánni: a Corvinusos gólyatáborban voltam – ez volt a második egyetemem a BME után –, amikor egy srác illegális szereket hozott. Megkérdeztük, honnan van, és mondta, hogy a Silk Roadról vette az interneten. Nem értettük, mi történik, de hazamentünk és rákerestünk a Bitcoinra. Elkezdtünk bányászni – persze akkor még nem volt hozzá megfelelő gépünk –, de azonnal megfogott a dolog. Elkezdtem budapesti meetuprokra járni, ahol olyan korai adoptálók voltak, mint Debreceni Barnabás, aki az első Bitcoin ATM-et hozta be, vagy Happy György, akit akkoriban „Magyar Bitcoin Jézusnak” hívtunk.

Az inflációról szóló érvek is meggyőztek. Ha belegondolunk, az állam elveszi a pénzed felét adóként, aztán fizetsz áfát, és erre jön még az infláció. Az emberek az általuk teremtett értéknek talán az 5%-át kapják meg valójában, a többit ellopják tőlük. Egyetemistaként pont kerestem az utamat, és a Bitcoin nagyon jókor jött, azonnal beleálltam. Korábban programozóként dolgoztam, Molnár Dávid hívott el egy céghez, ahol a Tesco biztonsági rendszerén (kamerák, mozgásérzékelők) dolgoztunk. De unalmas volt a „normi” élet, ezért mentem vissza a Corvinusra, ahol rátaláltam a Bitcoinra. Akkoriban a fejlesztőket még nagyon nagyra becsülték a közösségben, ez új értelmet adott a karrieremnek.

– Beszéljünk a Wasabi Wallet-ről! Mi a fő fókusza és miért fontos?

– Visszacsatolva: Molnár Dávidot később elcsábítottam a Wasabihoz, most ő a CTO nálunk. A nagy kép az, hogy jobbá akarjuk tenni a pénzt. A Bitcoin hozta a nem-inflálhatóságot, de ez kompromisszumokkal járt: a hálózat lassú, drága, és ami a legfőbb probléma, lekövethető. Ha Bitcoinnal fizetnél lakbért, a főbérlőd látná, mennyi pénzed van, és emelhetné az árat. Jelenleg „tudásvakságban” szenvedünk az anonimitás kapcsán. Sokan mondják, hogy nincs titkolnivalójuk, de ha megkérdezed, mennyi pénz van a zsebükben, már kellemetlenül érzik magukat. A blockchain-analízis platformokkal bárki megnézheti az egyenlegedet. Volt egy ismerősöm, aki Bitcoinban kapott fizetést, és látta, hogy a küldő címén 33 bitcoin van – ki tudja, mennyi volt a többi tárcáján.

A Wasabi előtt a JoinMarket volt az egyetlen komoly próbálkozás az anonimizálásra, a többiek óriási kompromisszumokat kötöttek (pl. Coinbase-szerű „bankok”, amik elvehetik a pénzed). Mi egy olyan terméket hoztunk létre, aminek nincs ereje a felhasználók felett: nem tudjuk elvenni vagy lekövetni a pénzüket. A Wasabi Wallet a legegyszerűbben használható Bitcoin tárca lett, mert a bevételeinkből sok programozót tudtunk fizetni, akik csak a lekövethetetlenségre és a gyorsaságra fókuszáltak. Nem akartunk felesleges funkciókat, csak azt, hogy a szoftver ne álljon a felhasználó útjába.

– Két dolgot emelnék ki: a könnyű használhatóságot és a fenntartható modellt. Az open source projekteknél nagy gond a finanszírozás, de a Wasabi talált egy működő utat: a CoinJoin koordinálásáért egy minimális díjat (0,3%) kértek, amiből futotta a fejlesztésre. A Bitcoin valójában nem anonim, hanem pszeudonim (álneves). Az anonimitás olyan, mintha négy ujjam közül bármelyik lehetne az adott ujj, a pszeudonimitásnál viszont az ujj tevékenységei összeköthetők a blockchainen. Ha egy centralizált tőzsdéről (CEX) utalsz ki a saját címedre, a hatóságok egy e-maillel megtudhatják a személyazonosságodat. Elég, ha küldök neked 5 dollárnyi adományt, és ha nem Wasabit használsz, onnantól látom az összes korábbi vásárlásodat is.

– Mit jelent nektek a magánszféra (privacy)?

– Érdekes, hogy a „privacy” szóra nincs pontos magyar megfelelőnk, a magánszféra áll hozzá a legközelebb. Ez nem titkolózást jelent, hanem a képességet, hogy szelektíven fedd fel magad a világ előtt. Ha meztelenül szaladsz ki az utcára saját akaratodból, megvan a privát szférád, mert te döntöttél így. Három fontos fogalom van: privacy, anonimitás és fungibilitás (helyettesíthetőség). Az anonimitás egy eszköz a privacy-hez, a fungibilitás pedig a pénz tulajdonsága: ne lássam egy érmén, hogy előtte kinél volt, csak az értékét.

– Én is ezért nem mutatom az arcomat a videókban. Nem titkolózom, de az interneten ma már automatizáltan gyűjtenek adatokat, amiket később ellened fordíthatnak. Egy személyes meetupon nincs maszk, de a nyilvánosság felé tartom a határt. Magyarországon ez gyanús, azt hiszik, biztos 1000 bitcoinom van, azért bujkálok. Pedig a valódi bálnák valószínűleg egy szigeten koktéloznak és nem is foglalkoznak ezzel. De a privacy az énünk fejlődéséhez is fontos: börtönkutatások igazolják, hogy a folyamatos megfigyelés alatt álló rabok saját magukról alkotott képe is leépül. Sokan önként adják ki az adataikat a Facebookon vagy GPS-szel a zsebükben, de 10 év múlva a gyerekeik nem biztos, hogy örülni fognak a róluk posztolt kismillió fotónak.

– Hogyan működik a CoinJoin?

– Az ötlet 2011-ben merült fel a BitcoinTalk fórumon, de Greg Maxwell tette népszerűvé 2013-ban. A nevet Peter Todd találta ki. Egy normál tranzakcióban (input -> output) látszik, hogy ki kitől kapott. A CoinJoinban viszont te is beteszel 5 bitcoint, én is, meg még nyolcan, és kijön egy óriási tranzakció rengeteg kimenettel. A Wasabi 2.0-ban már akár több száz résztvevő is lehet egy körben, így követhetetlenné válik az eredet. Dolgoztunk a PayJoin technológián is, amit 2018-ban a Blockstreamnél találtunk ki. Itt a fizetés során a fogadó fél is beszáll a tranzakcióba, így még nehezebb bogarászni a blockchainen. A PayJoin nehézsége, hogy mindkét félnek online kell lennie, de ahogy a világ egyre inkább „always-on” lesz, ez a probléma megoldódik.

– Büszkeséggel tölt el, hogy a Wasabi egy globálisan ismert, magyar alapítású projekt. Mennyire maradt magyar a cég?

– A Wasabi 100%-ban magyar kézben indult. A részvényesek magánszférája miatt nem mondhatok pontos számot, de a csapat fele vagy háromnegyede ma is magyar. Én már nem veszek részt aktívan a fejlesztésben; a családom veszélybe került emiatt, és rájöttem, mennyire fontos a privacy a fizikai világban is. Mostanában rengeteg elmaradt dologgal foglalkozom, többek között az egészségemmel. Happy György mondta öt éve: „Ádám, a pénzt már megoldottuk, a Bitcoin győzelme csak idő kérdése. Most oldjuk meg a következőt: az örök életet.”

Elkezdtem foglalkozni a hosszú életesítéssel (longevity). Podcastot készítek a Rejuvenation Olympics (fiatalodási olimpia) résztvevőivel. Ez olyan most, mint a testépítés volt Arnold Schwarzenegger előtt: még gyerekcipőben jár, de nagy sport lesz belőle. Epigenetikai mérésekkel nézzük a biológiai kort: lehetsz kronológiailag 530 éves, de biológiailag 30, ha „lehibernálnak”. (nevetés) Brian Johnsont biztos ismeritek, ő évi 2 millió dollárt költ arra, hogy újra 18 éves legyen. Az ő orvosi csapatának vezetőjét is interjúvoltam már. Provokatív kérdés, hogy társadalmi szinten jó-e ez: einsteinek élhetnének 200 évig, de az öreg, berögzült politikusok is hatalomban maradnának.

– Érdekes, hogy a Bitcoin-közösségben sokan nyitottak a biohackingre és a technológiai újdonságokra. Hal Finney agyát is letérképezték, mielőtt meghalt, hátha egyszer visszahozható. A közös pont az, hogy nem törődünk bele a jelenbe, hanem formáljuk a jövőt. Én magam is sokat diétáztam, mert genetikailag hízásra hajlamos vagyok, de most olyan peptidekről hallok, amikről korábban soha. A tudomány még nem tart ott, de az egyéni kísérletezők már igen. Az én telomerjeim például öt év alatt megduplázódtak. Ez nem vudu, de keményebb, mint a holisztikus természetgyógyászat.

A magyar egészségügyről inkább nem mondok semmit. Az orvosok néha egymással versenyeznek, ki tud bunkóbb lenni. Volt osztálytársam a háziorvosom, de még ő is kiabált velem, amikor felhoztam ezt a témát. Thaiföldön viszont egy biohacker klinikán az orvos azt mondta: „Ne orvosként tekints rám, hanem a boldog barátodként.” A hagyományos orvoslás túl redukcionista, csak a testtel foglalkozik, a lélekkel nem. Az állami beavatkozás itt is csak ront a helyzeten. A Bitcoin ökoszisztémája azért sikeres, mert a pozitív érdekekre és az együttműködésre ösztönöz, nem a lehúzásra.

– Zárásként egy íratlan szabályt szegnék meg: beszélnünk kell a Nick Szabo-elméletről. Szerintem a Bitcoin egy magyar találmány. Nick Szabo apja vagy nagyapja '56 után emigrált Amerikába. Ha ő Satoshi, akkor ez óriási dolog, amit a magyar sajtó még nem kapott fel. Nick Szabo írásmódja és Satoshié kísértetiesen hasonlít. Sokan másokat (Adam Back, Dorian Nakamoto) emlegetnek, de Szabo a Bit Gold leírásával gyakorlatilag lefektette az alapokat. Persze a találgatás veszélyes is lehet az adott személy biztonságára, Jack Mallers is kikelt emiatt a podcastjában. De büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon van Satoshi-szobor, és a hétfőn nálunk járt argentin srácok (Bitcoin Meta projekt) is elzarándokoltak hozzá a buszukkal.

Köszönjük a figyelmet és a támogatást, amit satoshikban küldtetek! A kommentek sokat segítenek a YouTube algoritmusának. Közeleg a negyedik felezés szombat hajnalban, ünnepeljünk együtt! Jövő héten újra jelentkezünk, addig is böngésszétek a huszonegy.world oldalt! Sziasztok!

Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag elérhető. Azok számára pedig, akik személyes támogatást igényelnek, ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait a bitcoinmentor.hu honlapon. Iratkozz fel a HUSZONEGY Podcast YouTube csatornájára és a Rumble csatornánkra is! Kövesd a HUSZONEGY-et Facebookon és Nosteren. Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló Bitcoin-elfogadó wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. A Firefish pedig üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!