E32 A Bitcoin ígéretes jövője

2024.09.27. Feri · Anti

Az adás tartalmából

00:00Bitcoin Miskolc konferencia
06:17A Bitcoin ígéretes jövője
20:40Befektetett idő és energia
25:3610-15 tudományág együttállása
28:57Mérnökileg megtervezett pénzügyi rendszer
33:11Hogyan csap be minket a nyomtatható pénz világa
43:10A holnap ára
48:08Nemzetállamok békés háborúja
57:54A konferencia előadói

Átirat

Sziasztok, üdvözlünk mindenkit! Ferivel ma ismét könyvekről fogunk beszélgetni, illetve egy-két dologról, ami mostanában történt. Szia Feri, üdv újra itt! Köszönöm a meghívást. Nagyon szívesen. Érinteni fogjuk a miskolci eseményt is, mert te leszel a házigazdája, és szerintem nem kap elég figyelmet a csoporton kívül, pedig már nagyon várjuk.

– Magyarország első Bitcoin-konferenciáját szervezzük meg Miskolctapolcán. Ez 2024. október 11-től lesz, egy pénteki nap, és egész hétvégén át, egészen vasárnapig tart. A belépés ingyenes, díjtalan. Lesznek különböző csomagok a fogyasztáshoz, hogy ne kelljen minden kávéért külön fizetni, de alapvetően szerettem volna, ha az esemény belépőjegy nélkül látogatható. Nem gazdasági számítás szülte ezt az elhatározást, hanem az a felismerés, hogy magyar nyelven nincs még elég jó ismeretanyag. Az élő találkozás olyan emberekkel, akik értik a pénzrendszert és a Bitcoint, különleges élmény.

Nekem is sorsfordító volt, amikor találkoztam a HUSZONEGY csoporttal egy meetupon, vagy amikor idén megtapasztaltam a nemzetközi konferenciák hangulatát Madeirán és Prágában. Amikor kitettem a közösségi médiába ezeket az élményeket, rengeteg üzenetet, SMS-t és hívást kaptam, hogy mondjam el, mi is ez a Bitcoin valójában. Így született meg az ötlet, hogy hozzunk össze egy olyan eseményt, ahol egyszerre több embernek tudunk segíteni. Nem tudok mindenkihez egyenként odalépni, ezért kellenek az előadások. Te is ott leszel, Anti, ráadásul Katával együtt ti lesztek a moderátorok, amit nagyon köszönök.

– Nagyon szívesen csinálom, és várom a saját előadásainkat is, hiszen több csapattag is készül témákkal. – Az előadásokat úgy válogattuk össze, hogy a három napot teljesen kitöltsék. Ez egy akkora téma, ami nem fér bele fél órába. Többen kérdezték, melyik napra érdemes jönni; mondtam, hogy mindegyikre. Gondolj bele, hány ezer órát töltesz kemény munkával, hogy megszerezd a pénzt, miközben nem tanítják meg, hogyan őrizd meg annak értékállóságát generációkon keresztül. Erről szól majd a hétvége. Vasárnap pedig technikailag is bemutatjuk a hardware wallet-ek működését, sőt, lesznek kiállítók is, ahol meg lehet őket fogni és vásárolni is lehet. Megmutatjuk a vásárlás folyamatát lépésről lépésre.

– Mindenki a saját felelősségére dönti el, mennyi pénzt vált át Bitcoinba. Nekünk, bitcoinereknek már megfordult a fejünkben az a gondolat, hogy nem az a kérdés, mennyi pénzt tegyél be, hanem hogy mennyit merj a bankszámládon hagyni, amit eléget az infláció. – Korábban úgy mondtuk, csak annyit tegyél bele, amennyit elmersz veszíteni. Most viszont úgy látjuk: ha meg akarod tartani a vagyonod értékét, akkor tedd Bitcoinba, mert a fiat pénzt lenullázzák. Ehhez a felismeréshez persze idő és bátorság kell. Be kell látni, hogy a bankszámlán lévő pénz van veszélyben az infláció miatt, nem pedig a titkosítással, hidegtárcában tárolt bitcoin.

Ma folytatnánk a múltkor elkezdett könyvajánlót, mert a Bitcoin folyamatos tanulásról szól. Ez ne rettentsen el senkit, nem hardcore egyetemi anyagra kell gondolni, hanem a minket körülvevő gazdaság megértésére. A Bitcoinon keresztül jött be a köztudatba az osztrák közgazdaságtan, ami korábban egy szűk rétegismeret volt. Bár a szakirodalom nagyja angolul jelenik meg, már szép számmal vannak magyar fordítások is a huszonegy.world oldalon. A múltkor beszéltünk a Bitcoin Standard-ről és a Kis Bitcoin Könyvről, de Optout felhívta a figyelmünket egy hiányzó műre.

– Vijay Boyapati írt egy zsebkönyvnyi terjedelmű művet The Bullish Case for Bitcoin címmel, amit Pásztor Miklós fordított le nekünk A Bitcoin ígéretes jövője címmel. Ez elérhető PDF-ben a huszonegy.world honlapunkon. Nagyon egyszerű az alapfelépítése: a pénz eredetétől indulva vázolja fel a Bitcoin jövőjét. Tök jó ábrák vannak benne a kibocsátásról és az inflációról. Ez a könyv is kitér az értéktárolók klasszikus tulajdonságaira, amit mindenkitnek tudnia kell, aki pénzről akar beszélni.

Ilyen például a tartósság: a pénz nem lehet romlandó, mint a búza a silóban. Kell a szállíthatóság is; ezen bukott meg az aranyfedezet, amikor már nem tudták hatékonyan hajókon szállítgatni a nagy távolságok miatt, és ráhúzták a papírpénzrendszert, amit ma fiat rendszernek hívunk. Fontos a felcserélhetőség és az ellenőrizhetőség is. A fiat rendszerben nem tudunk lefuttatni egy szkriptet, hogy ellenőrizzük, melyik ország mennyi pénzt nyomtatott éppen. A Bitcoinnál ez marha egyszerű.

– Sokszor trollkodunk az Ethereummal, mert ott nem is lehet megmondani a maximális kínálatot, nincs rögzítve. Az Ethereum Foundation gyakorlatilag egy cég, a készlet 70 százalékát előre kibányászták maguknak. Ezért nem tekintjük a Bitcoint a kriptók családjába tartozónak. Ott van még a korlátozottság elve: a pénz létrehozásához energia kelljen, ne úgy mint most, hogy a központi bank a hatalmával pénzt teremt, a pénzen pedig még több hatalmat vesz. A Bitcoin megtöri ezt a körforgást: itt hatalommal nem lehet pénzt venni, mert energiával kell előállítani.

Érdekes megvizsgálni az aranyat is ebből a szempontból. Relatíve tartós, a sós víz sem oldja fel, de az ellenőrzése nehéz. Ember legyen a talpán, aki az utcán megmondja egy aranyról, hogy valódi-e. Engem biztosan átvernének. A Bitcoin előtt én is gondolkodtam aranyban, de elriasztott a likviditás hiánya és a járulékos költségek. Ha be kell váltanod egy kis aranyat a sarki váltónál, annyit kapsz érte, amennyit ő gondol. Ezzel szemben a Bitcoin a leglikvidebb eszköz: naponta milliárd dolláros forgalma van, és a nap 24 órájában, a hét minden napján működik a piaca.

– Sokan azt hiszik, az ingatlan a legjobb értéktároló. De az ingatlan-nyilvántartásnál bukik a cenzúraállóság; a magyar történelemben is volt rá példa, hogy elvették az emberektől a földjeiket. Az ingatlan elavul, elértéktelenedik, ha nem költesz rá folyamatosan. Az eső, a víz, az UV-sugárzás megeszi az építőelemeket. Sokan csak azért vesznek ötödik-hatodik lakást, hogy parkoltassák a pénzüket, ezzel pedig mások elől licitálják el a lakhatási lehetőséget. Ha a Bitcoin elterjed mint energiatároló, az emberek inkább abban tartják majd a megtakarításaikat.

A Bitcoin tartós, mert a digitális információ nem vész el. Szállítható, hiszen akár a fejedben is átviheted a határon. Nem tudsz hamis bitcoint kapni a saját tárcádba, és ellenőrizhető. Felosztható is: nem kell 22 millió forintért egy egész darabot venni, lehet egy euróért is, hiszen egy bitcoin 100 millió satoshira oszlik. Az arany készlete évente 2 százalékkal bővül, ami azt jelenti, hogy 30-50 év alatt megduplázódik a mennyisége. A Bitcoin készlete viszont matematikailag korlátozott.

– Ez egy államok és cégek felett álló rendszer. Nem kell szavazni a felezésről, nem függ Jerome Powell beszédeitől, hogy hány bázisponttal vágják vagy emelik a kamatot. Ez digitális kódba van vésve, amit mi, magánszemélyek felügyelünk. Minél többen ismerik meg, annál inkább szerteoszlik a félelem. A tanulás nem kerül pénzbe, csak befektetett energiába és időbe, ami a legvégesebb erőforrásunk. Megéri rászánni az időt, hogy ne váljunk a neves közgazdászok céltáblájává, akik tulipánmániának nevezik a Bitcoint, majd évek múlva felsülnek.

Az arrogáns kritikusok a megérdemelt áron fogják megvenni a bitcoint, amikor a pénzük már sokkal kevesebbet ér majd. Peter Schiffet rendszeresen kifigurázzák a mémekben, de Michael Saylor is szkeptikus volt 2014-ben, szerencsejátéknak nevezte. Aztán rászánt több ezer órát a megértésére, és mostanra ő a Bitcoin egyik legnagyobb arca. Larry Fink, a BlackRock vezére is hasonló utat járt be: a becsmérléstől eljutott odáig, hogy ma már ő a Bitcoin reklámarca az amerikai show-műsorokban. Ezért mondjuk: „slay your heroes”, senki nem tévedhetetlen.

– Mindenkinek megvan a saját értelmezési módja. Az elején mindenki a pénz miatt jön, aztán megpróbálja „meghackelni” a rendszert fejben, keresi a hibákat, és ekkor tanul a legtöbbet. Rájössz, hogy minden támadási felületen már ezrek gondolkodtak előtted. A Bitcoin interdiszciplináris: benne van a matek, a kriptográfia, a közgazdaságtan, a pszichológia és a filozófia is. Ez az első energiaalapú pénzünk, egy mérnökileg megtervezett rendszer, ami választ ad a világ bajaira.

Olyan ez, mint a tudomány fejlődése az orvoslásban: korábban kivéreztették az embereket, hogy jobbak legyenek, ma meg már végtagokat tudunk pótolni. A Bitcoin nem hiedelmeken, hanem mérnöki tervezésen alapul. Ez a főkönyv évezredekig el tud menni, és senki nem tudja elvenni tőled az értékedet. A disztribúciója annyira organikus és alulról építkező volt, hogy ezt nem lehet megismételni. Aki azt mondja, nincs ideje rá, annak azt javaslom: hallgassa a podcastot mosogatás vagy utazás közben. Megéri megismerni, milyen világban élünk.

– Sokan kérdezik: mi a baj az ingyenes egészségüggyel vagy oktatással? Ingyen semmi sincs, mindent ki kell bányászni vagy meg kell érte dolgozni. Ha már könyvek: a Fiat Standard (A fiat sztenderd) is megvan magyarul. Bár az ára már 10 000 forint körül van, a Bitcoin Standard-del együtt megéri az árát. Bemutatja, hogyan csap be minket a nyomtatható pénz világa a háborúkon, az egészségügyön és az ételeken keresztül. Leírja, miért silány az élelmiszeripar: a gyártók a pénzromlás miatt mentek el az olcsó adalékok felé.

A fiat rendszer az eldobhatós gazdaságra épít: költsd el ma, mert holnap kevesebbet ér. Ez az adósságalapú modell a mai közgazdászok szerint jó, de a valóságban a fiatalok kiszorulnak az ingatlanpiacról, mert az eszközök ára gyorsabban nő, mint a bérek. Mindenki robotol egy „előfizetéses” életszínvonalért. A használt autók ára is megduplázódott, ami mutatja, hogy nem az autó lett értékesebb, hanem a pénz lett szarabb. A Bitcoin esetében nem kell ötödik lakást venned értéktárolónak, elég, ha csak tartod a coinjaidat.

– A háborúk finanszírozása is megváltozott 1971 után. Korábban adókkal vagy hadikötvényekkel fizették a háborúkat, amihez kellett a nép beleegyezése. Ma hitelekből és pénznyomtatásból finanszírozzák őket, a nép megkérdezése nélkül. Ezt a pénzt aztán mindenki visszafizeti infláció formájában. Amerika már 35 000 milliárd dolláros adósságnál tart. Érdekes, hogy a magyar és az amerikai államadósság nominálisan szinte ugyanabban a ritmusban duplázódott meg 2010 óta, és az utolsó hat évben ez a folyamat felgyorsult.

A pénznyomtatás mindig a vagyonosabb rétegnek kedvez, akinek vannak eszközei, miközben a középső és alsó réteg elszegényedik, mert készpénzben vagy bankbetétben tartják a megtakarításaikat. Jeff Booth könyve, a The Price of Tomorrow (A holnap ára) rávilágít, hogy a technológiai innováció miatt mindennek olcsóbbá kellene válnia, évi 5-7 százalékkal. Az infláció viszont megeszi ezt a természetes deflációs előnyt. Gondoljatok a római akvaduktra: korábban százak hordták a vizet, aztán a mérnöki megoldással szinte ingyen lett. Ez a produktív növekedés.

– Nem tudom, mikor térünk át a Bitcoin Standard-re, de valószínűleg még több válsággal kell szembesülnünk, mire az emberek belátják a szükségességét. A politika nem minket támogat, csak a szinten tartásra törekszik. De a Bitcoint nem tudják elvenni és nem tudják nyomtatni. Bhután, a himalájai kisország már több bitcoint bányászott vízienergiával, mint amennyi El Salvadornak van. Stratégiai készletet halmoznak fel, és ezzel utat mutatnak más kis országoknak, ahol rugalmasabb a törvényhozás.

Bányászni nem csak a profit miatt érdemes egy államnak, hanem a Soft War elmélete szerint is. A hashpower egy új harcászati dimenzió. Nem mindegy, hogy egy ország tud-e tranzakciókat publikálni a hálózaton. A BRICS országok sem fognak bízni egymás devizáiban vagy az arany elszámolásában, így a Bitcoin marad az egyetlen közhiteles eszköz az értékcserére. Bhután vízzel, El Salvador vulkáni gőzzel bányászik – zöld energiával, mert fosszilisből már nem éri meg.

– Sokan támadják a Bitcoint az energiafelhasználása miatt, de a bányászok pont azokat a helyeket keresik, ahol fölösleges és olcsó az energia. Ezzel fejlesztik a helyi hálózatokat, ahogy Etiópiában is láttuk. Magyarországon is vannak kisebb vízierőművek, ahol az állam nagyon olcsón veszi át az áramot, egy odatelepülő bányászfarm viszont jobb üzletet jelenthetne nekik. Október 11. és 13. között a Bitcoin Miskolc konferencián mindezeket a témákat részletesen átbeszéljük.

A rendezvény ingyenes, de regisztráljatok a bitcoinmiskolc.hu honlapon, hogy lássuk a létszámot. Már 80 körül vagyunk, de 120-150 főre számítunk. Nem leszünk elzárva az elefántcsonttoronyba, a szünetekben és a vacsoránál is ott leszünk, kérdezhettek bármit. Lesznek workshopok, Lőrinc, a Bitcoin Core fejlesztő átnézi veletek a kódot, ott lesz Kata, aki a jogi és adózási kérdésekben segít, és Openoms is, aki a fejlesztői közösség egyik neves tagja. Madarász Lóri pedig elmeséli, hogyan vezette be a Bitcoint a családjában és a munkahelyén. Várunk titeket a Hotel Aurorában! Köszönjük a figyelmet, sziasztok!


Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag elérhető. Azok számára pedig, akik személyes támogatást igényelnek, ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait a bitcoinmentor.hu honlapon. Iratkozz fel a HUSZONEGY Podcast YouTube csatornájára és a Rumble csatornánkra is! Kövesd a HUSZONEGY-et Facebookon és Nostron. Támogatóink Miskolctapolca Bitcoin-elfogadó wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. És a Firefish üzeni: ne adjátok el a bitcoinotokat!