E02 Bitcoin bányászat, csomópontok, blokk jutalom, felezés

Sziasztok, ismét jelentkezünk! Ez a HUSZONEGY Podcast második adása. Az első rész után kaptunk hideget-meleget; nem vagyunk profik, de majd belejövünk, ahogy remélhetőleg ti is belejöttök a bitcoinozásba és a Bitcoin mondanivalójába. Árpival ma ketten beszélgetünk mindenféle témáról, és reméljük, meghozzuk a kedveteket a továbbiakhoz. Kezdjük azzal, hogy miért HUSZONEGY a műsorunk címe. Ez a szám eléggé visszaköszön a Bitcoinban, mindenhol találkozunk vele, de ennek nagyon egyszerű oka van.

– A Bitcoin véges, tehát fix mennyiség áll majd belőle rendelkezésre. A legvégén, amikor az összes bitcoin ki lesz bocsátva, pontosan 21 millió darab lesz – vagyis egy pár satoshi-val kevesebb. Erről fogunk ma beszélgetni: mi az a szűkösség mint közgazdasági fogalom? Ez olyasmi, amiről manapság nem sokat hallani. Mi a különbség aközött, ha valami véges, és ha valami végtelen? Alapvetően két dolog határozza meg a gazdaságot és az életünket, ezek közül az egyik az időnk, ami ezen a bolygón véges.

A születéstől a halálig tartó idő alatt kell elvégeznünk mindent: tanulni, felépíteni az életünket, nevelni a gyerekeket. Eddig ez volt az egyetlen dolog, ami valóban véges. Minden másból rengeteg állt rendelkezésre, még az aranyból is, pedig a gold bugok azzal jönnek, hogy az arany is véges. Ez azonban nem igaz, mert az aranyérc mint gazdasági fogalom azt jelenti, hogy minden kitermelhető, ami gazdaságilag megéri. Ha az arany ára emelkedik, a ritkább lelőhelyek is ércnek minősülnek majd, tehát a földkéregben rengeteg arany van még.

Végtelen mennyiség áll rendelkezésre a fiat pénzekből is. Ezt mi magyarok megtanultuk a pengőnél, de tudják a venezuelaiak is a bolivár kapcsán. A központi bankok előszeretettel nyomtatnak pénzt a kiadások fedezésére, így ez egy végtelen dolog. A bitcoinerek azt mondják, hogy valójában két véges dolog van az életben: az időnk és a Bitcoin. Szívesen elmondjuk, hogyan áll ez össze.

– Érdemes tisztázni a váltópénz fogalmát is. A Bitcoinnak ez a satoshi vagy sat, ami olyasmi, mint a forintnak volt a fillér, amíg feleslegessé nem vált az infláció miatt, vagy mint az eurónak a cent. A Bitcoin eredetileg egy szoftver, ami számítógépeken fut. Fizetőeszköznek nevezzük, bár ezt még relatíve kevesen használják ki. Sokan mondják rá, hogy nem is létezik, mert csak digitális, de valójában egy főkönyv, amibe a bányászok vezetik a tranzakciókat.

Bejegyzik, hogy ki kinek mennyit fizetett, így tudjuk, kinek mennyi bitcoinja van. A bányászok írják ennek a főkönyvnek az „oldalait”, amiket blokkoknak nevezünk. Amelyik bányász megírja az aktuális blokkot, az jutalmat kap érte, ez a blokkjutalom. Ez maga az újonnan keletkező bitcoin. Ebből tudja fizetni például a villanyszámláját is. A forráskódban pontosan meg van határozva, hogy mikor mennyi legyen ez a jutalom, és így haladunk a 21 millió felé.

– Ez az egész 2009-ben indult a white paper publikálásával és a szoftver szabaddá tételével. Onnantól számítjuk a blokkokat; a legelsőt Genesis blokknak nevezik. 210 000 blokkonként a jutalom feleződik. Az első négy évben blokkonként 50 bitcoin keletkezett. Egy blokk nagyjából 10 percig tart, ezt a szoftver szabályozza azzal, hogy nehezíti a bányászok feladatát. A bányászok egy hash függvényt futtatnak és tippelgetnek. Amikor eltalálják a helyes kódot, validálják a blokkot, és az bekerül a blockchainbe.

2009 és 2012 között 10,5 millió bitcoin keletkezett. 2012-ben történt az első felezés, ekkor 25-re csökkent a jutalom. Innen tudjuk pontosan, mennyi a Bitcoin inflációja. Jelenleg a negyedik ciklusban járunk, 1,75% körüli az infláció, ami már most alacsonyabb a központi bankok céljainál. Hamarosan, 2024 áprilisában jön a következő felezés, amikor a jutalom 3,125 bitcoinra esik. A hálózat legfontosabb mérőszáma nem a dollárárfolyam, hanem a blokkszám növekedése: tiktac, next block.

A rendszer működik, bárki ellenőrizheti, nincs benne korrupció és nem lehet vele mahinálni. Nem olyan, mint egy bank, ahol nem nézhetsz bele a könyvelésbe. A Bitcoinnak elég letölteni a szoftvert, vagy megnézni az adatokat a mempool.space oldalon. Bármelyik blokk tranzakcióit átnézheted. Persze neveket nem látsz, csak azt, hogy egy címről – ami valójában egy kulcs – átment az összeg egy másikra. Nagyon összetett, de zseniálisan kigondolt rendszer ez.

– A teljes készlet várhatóan 2140-re, nagyjából 120 év múlva bányászódik ki teljesen. Az, hogy miért pont 21 millió, arra csak találgatások vannak, de a lényeg a limitáltság. Nem lehet a semmiből többet teremteni, mint a fiat pénzeket, amiket két pofára nyomtatnak. A jegybankok csak a jövő generációitól vesznek fel kölcsönt, amit valószínűleg soha nem akarnak visszafizetni. Új pénzt csinálnak, és arra költik, amit ők jónak látnak, mondván, hogy stimulálják a gazdaságot.

– Az állandó infláció oka egyszerűen az emberi természetben rejlik. Kormányzati szinten nagyon nehéz egy fix büdzséből gazdálkodni, és ez egyik országban sem működik tartósan. Húznak egy vonalat, de az árak elszállnak, közben van egy kis korrupció is, és a végén az állam már nem tudna fizetni. Ilyenkor a központi bank nyom egy kis pénzt, hogy ne száradjon ki a kassza, és beállítják a hiányt pár százalékra. Ez a pénzkészlet növekedése az infláció alapja.

Ez olyan, mintha minden évben több szeletre vágnák a gazdasági pizzát, de nekünk nem adnának belőle. Akinek nincs lehetősége értéktartó eszközökbe, például ingatlanokba fektetni, annak a megtakarításai idővel eltűnnek. Ez a folyamat lehetővé teszi a gazdaság és az emberek manipulálását. Ha sok a pénz, rohangálnak az emberek, ha kevés, akkor változnak a kamatok. Ez vezet a háborúkhoz és a társadalmi feszültségekhez is. Az állam zsebében ott a jolly joker: nyomtatnak 10% plusz pénzt, és lehet építeni az utakat a haveroknak.

– Mindig van egy szűk réteg, akinek kedveznek ezek a helyzetek, ebből fakadnak a hatalmas társadalmi különbségek. Vannak adatok, amik szerint a földlakók 10%-a birtokolja a vagyon 90%-át. A középosztály pedig kezd eltűnni, az emberek nagy része egyre szegényebb lesz. A Bitcoin egy olyan eszköz, amivel ez ellen védjük magunkat, mert fix a készlete és nem lehet elinflálni.

– Sokan kérdezik, mi van, ha megtörik a kódot és átállítják a mennyiséget. Ez nem így működik. A szoftver a node-okon fut, ezek a csomópontok tárolják a teljes blokkláncot. Ha valaki beleírna a kódba egy nagyobb jutalmat, a többi gép egyszerűen visszadobná, mert nem kompatibilis. Minden egyes gépen át kellene írni a kódot, de ez senkinek nem áll érdekében, aki már energiát és pénzt fektetett bele. Jelenleg 19,3 millió bitcoin van kibányászva, de a kulcsok elvesztése miatt a forgalomban lévő mennyiség inkább 15 millió körül lehet.

Ez a pénzügyi forradalom lényege: nem kell bank vagy központi bank. A jövőben a bankoknak új szolgáltatásokat, például kulcsmenedzsmentet vagy befektetési kezelést kell nyújtaniuk, mert a betétgyűjtésre nem lesz szükség. A 21 millió bitcoin reprezentálja majd a teljes világgazdaságot. Ha a teljes világvagyont nézzük – ingatlanok, pénz, derivatívák –, az nagyjából 900 billió dollár. Fizikailag ezt nehéz elképzelni, de ha egymillió dollár akkora, mint egy tégla, akkor 900 billió dollár egy felfoghatatlan hegy.

Ebből a Bitcoin piaci kapitalizációja jelenleg mindössze 1 billió dollár körül mozog. Ha csak az ingatlanok befektetési prémiumának egy kis részét átveszi, már akkor huszonötszöröződhet az árfolyam. Nem promózni akarunk, ez nem befektetési tanács, csak egy érdekesség, amit egy számológéppel bárki levezethet. Michael Saylor, a MicroStrategy alapítója is azt mondja, hogy rengeteg pénz fog átjönni az aranyból és az ingatlanokból, mert a Bitcoin hordozható és kevésbé kockázatos.

Stabilizálódik a helyzet, és bár az árfolyamot még megrángathatják, látjuk, hogy a tulajdonosok 70%-a nem mozdítja a bitcoinját. Arra játszanak, hogy ha összedől a fiat kártyavár, nekik megmarad az értékük. A Bitcoin inflációja teljesen kiszámítható, ellentétben bármelyik jegybank monetáris politikájával. Létezik egy dashboard, ahol bárki követheti ezeket az adatokat. A bányászok pedig versenyeznek a blokkokért, amit a szoftver kéthetente a nehézségi beállítással (difficulty adjustment) szabályoz.

– Ez a nehézségi beállítás különbözteti meg az aranytól. Ha az arany ára felmegy, mindenki többet bányászik, de a Bitcoinnak hiába jön több bányász, a szoftver korrigál, hogy maradjon a 10 perces blokkidő. Ez visszaszabályozza a túlzott lelkesedést. A bányászok emiatt kénytelenek egyre hatékonyabb gépeket venni és olcsóbb energiaforrásokat keresni. Gyakori tévhit, hogy a Bitcoin pazarlóan bánik az energiával, de ezt a témát érdemes közelebbről megvizsgálni.

Mi számít pazarlásnak? A mosógép is rengeteg energiát fogyaszt, de senki nem nevezi pazarlásnak, mert megér nekünk havi pár ezer forintot, hogy ne kézzel kelljen mosnunk. A bányászok is fizetnek az energiáért, és ha nekik megéri, akkor az nem pazarlás. Ez az energia adja a Bitcoin mögötti értéket és biztonságot. Ez teszi hamisíthatatlanná és megállíthatatlanná a főkönyvet. A fiat rendszer mögött nincs ilyen energiafedezet, ott csak gombnyomásra csinálnak pénzt.

– Érdemes lenne belegondolni, hogy a fiat pénzügyi rendszer fenntartása mennyi energiát fogyaszt a bankokkal és az egész apparátussal együtt. A Bitcoin hálózatát nem lehet lelőni; még ha el is menne az áram az egész bolygón, a node-ok később újra szinkronizálnának. Azonban ahhoz, hogy ez tényleg elterjedjen, az embereknek meg kell érteniük a problémát, amire a Bitcoin megoldást kínál. Mi ebben szeretnénk segíteni ezen a podcst-on keresztül.

Ne üljetek fel a média és a jegybankárok alaptalan érveinek, nekik más az érdekük. A Bitcoin egy zseniális érdekrendszerre épül: a bányászok a biztonságért, a node-üzemeltetők a kód fenntartásáért felelnek. Bárki beláthatja a rendszer előnyeit, nem kell hozzá zseninek lenni. Csak egy kis igényesség kell szellemi oldalon, hogy megkérdőjelezzük a mókuskereket és azt, hogy miért nem tudunk megtakarítani. Ha ezek a kérdések felmerülnek benned, nézz bele a Bitcoinba!

– Sok az ellenszél, de érdemes magadnak meggyőződnöd az igazságról. Preston Pysh gazdasági szakember például már tíz éve bitcoiner, és a mai napig keresi a buktatókat, de nem találja. Nagyon nyitott az ellenérvekre, de eddig senki nem tudott érdemi kritikát mondani. Emlékezetes volt, amikor Elon Musk egy Twitter space beszélgetésen gyerekesen kihátrált, amikor Preston feltett neki egy beletalálós kérdést. Elon Musk a Bitcoin tekintetében kicsit zűrös, de a SpaceX például tart bitcoint és egy dekát sem adott el belőle.

A megértéshez nem kell géniusznak lenni, de segít az olvasás. A huszonegy.world oldalon megtalálható a The Little Bitcoin Book és a The Bullish Case for Bitcoin magyar változata. Ezek kiváló, könnyen érthető bevezetők. Kérdezzetek kommentben, lájkoljatok és osszátok meg a műsort! Már elérhetőek vagyunk az Apple Podcaston, a Spotify-on és a YouTube-on is. Van egy Fountain.fm nevű alkalmazás is, ahol hallgatás közben satoshi-kat küldhettek a tartalomkészítőknek. Ez egy szuper innováció a támogatásra.

Aki megteheti, akár néhány sat-tal is hozzájárulhat a munkánkhoz a Fountainen vagy a leírásban található módokon. Ez biztosítja számunkra, hogy hosszú távon egyre profibb adásokat készíthessünk. Köszönjük szépen a figyelmet, találkozunk jövő héten! Sziasztok!

Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag elérhető. Azok számára pedig, akik személyes támogatást igényelnek, ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait a bitcoinmentor.hu honlapon. Iratkozz fel a HUSZONEGY Podcast YouTube csatornájára és a Rumble csatornánkra is! Kövesd a HUSZONEGY-et Facebookon és Nosteren. Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló Bitcoin-elfogadó wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. A Firefish pedig üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!