E111 2027 vagy 1984? Igazolvány kell a nethez?

Elég lesújtó hírt láttam mostanában: az angol miniszterelnök bejelentette, hogy 2027 elejétől korlátozzák a közösségi média elérését 16 éven alul. Ami egy igencsak drákói rendelet. A gyerekek közben nyilatkoztak, kérdezték őket ilyen tipikus BBC-műsorokban, hogy mennyi időt töltöttél képernyő előtt? Az egyik interjút adó kislány mondta, hogy hát kilenc órát, és hogy ezután milyen jó, mennyivel több időd lesz másra. És van is egy ilyen mém, hogy „stare at the wall", hogy hát csak a falat nézted, hogy ja, persze. – Hát ők majd Nostr-felhasználók lesznek, remélem. Megtalálják, vagy apának, anyának az igazolványát, vagy az ő accountjukat fogják használni, mert ugye éppen ez a lényeg: korlátozzuk úgymond a kiskorúakat, vagy a 16 éven aluliakat, de a felnőttek természetesen ugyanúgy elérhetik az internetet és a közösségi médiát, ha bemutatják a személyigazolványukat, a bankkártyájukat és az arcukat — mindent a biztonság jegyében. Ez Orwellnek az 1984 című regényében szépen, angol tollból ez már úgymond előre volt jelezve.

Sziasztok, ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast 111. epizódja. Kedves vendégünk Openoms. Szia, üdvözlünk! – Sziasztok! Jó újra látni titeket. Bár gondolom, most senki más nem lát, csak mi — de ezt már megszokhattuk, hiszen a privacy kiemelt szerepben van a bitcoinerek nagy körében. Nem mintha nálunk nem lenne, de hát valakinek ezt is meg kell csinálni. – Most volt Prága az elmúlt hétvégén, a prágai Bitcoin konferencia, és minden évben sokat lehet róla hallani. Kezdjük azzal, hogy ez az egyik legnagyobb európai — sőt, ha nem a legnagyobb, illetve gondolom a legelső is. De nem akarom elvenni tőled a szót: mondanál egy pár dolgot? Te, ha jól tudom, kint voltál, és egy pár másik arc is a HUSZONEGY-en belül. Milyen volt most? Én sajnos nem tudtam menni, hiányzott is, úgyhogy szívesen meghallgatnánk a beszámolódat.

– Igen. A BTC Prague konferencia és az akkor szerveződő események alkalmával látogattam el újra Prágába. Magának a városnak is nagyon sok vonzata van. A Trezor hardvertárcát, ami a világ első hardvertárcája volt — és még mindig fontos szereplője a piacnak —, ott alapították, illetve tervezték; a gyártásnak is nem tudom, mekkora része van ott, de mindenképpen a tervezés a fontos.

Ehhez kapcsolódóan a Paralelní Polisról is sokat hallottunk, illetve én sokat is látogattam. Ez egy — hú, pontos dátumot nehéz mondani —, nem tudom pontosan mióta létező, csak bitcoint és egyéb kriptovalutákat elfogadó kávézó volt, illetve coworking space, ahol lehetett találkozni a hasonló szőrű arcokkal, cypherpunkokkal. Sokat látogattam Prágába ezzel kapcsolatban, de sajnos ez a hely most bezárt: tavaly, az Ethereum Prague megrendezése után csődbe mentek. Lehet, hogy volt, aki nem fizetett a szponzorok közül.

– Ez egy kicsit... Kevesebb volt a meglátogatandó helyszínek száma emiatt, de azért ott van ez a csoport, illetve a BTC Prague körül is lehetett az ott jelenlévőkkel találkozni. Leginkább amiért mentem, az egy kapcsolódó esemény, a FreedomTech Summitnak nevezett dolog. Ez azt jelenti, hogy szabadságtechnológiai — nem tudom — ülés, gyűlés... – Csúcs. – Csúcs, szabadságtechnológiai csúcs, kiváló. Ezt még tavaly fejlesztői napnak hívták, vagy technikai napnak, ami gyakorlatilag ugyanazt takarja. Ezekről a szabadságtechnológiákról sokat hallottunk már itt a podcastban, illetve a Nostr-rel kapcsolatban is sokunktól.

Ez a szerdai napon kezdődött, úgyhogy a konferencia inkább a hétvégére volt időzítve. Itt inkább fejlesztői, illetve egyéb technikai projekteknek a demóit lehetett megtekinteni. Kábé egy nap, öt helyszínen folyamatosan mennek a workshopok, bemutatók, vagy nyitottabb, szeminárium-szerű beszélgetések is. Ez nekem igazából az, ahol lenni szeretnék. Itt lehet találkozni azokkal az emberekkel, akikkel gyakran együtt dolgozok, vagy az interneten beszélgetek.

Álljunk meg egy fontos közlemény erejéig!

Forráshiány miatt veszélybe került a podcast működése. Ha értékeled az edukatív tartalmainkat, kérünk, támogass minket, hogy folytathassuk ezt a munkát! A támogatás lehet alkalomszerű, rendszeres, vagy akár szponzori együttműködés is. A részleteket a HUSZONEGY honlapjának támogatás oldalán találod: huszonegy.world/tamogatas — a leírásban és a képernyőn is megtalálod.

Köszönünk szépen minden eddigi és további támogatást. 🧡

– Sok új dolog is volt, meg hát azért nem mindent tudtam megnézni, amit szerettem volna. Egy nagy fókusz volt ezeken a meshálózatokon, az amatőr decentralizált rádiózásnak az eszközein, illetve az erre szerveződő workshopokon. Itt a MeshCore nevű technológiát reklámozták, illetve használták leginkább. Ez, jó tudtommal, a LoRa — egy szintén hálószerű berendezkedésű rádiótechnológiának a titkosított formája —, tehát egy olyan protokoll, amit bárki használhat, és egy pár ezer forintos kis eszközön lehet teríteni a látótávolságban, vagy egy olyan 10 kilométeres körzetben, és tudnak átjátszani az egyes kis eszközök. Ha eltörik az internet, vagy a mobilszolgáltatás, vagy az áramszolgáltatás — mert ezek nagyon kis energiájú eszközök, tudnak elemről is működni, vagy akkumulátorról —, így a természeti katasztrófák során, vagy a politikai indíttatású korlátozások során az ilyen kommunikációs berendezések nagyon fontossá válnak.

Van egy ilyen BitChat-es kapcsolat is, ahol a telefonunknak a Bluetooth-rádióját meg a wifi-rádióját tudjuk hasonló módon használni. Ezek összekapcsolódnak, és különböző szintű bonyolultságú rendszerek épülnek ki belőlük. Ez nagyon fontos: az emberek összejönnek, ezt megbeszélik, és tudják implementálni otthon a környezetükben. Úgyhogy volt egy ilyen fókusz. A másik fókusz persze a Nostr volt, ahogy azt megszoktuk, illetve a Bitcoin és egyéb titkosított csatornákon való beszélgetésre való eszközöknek a bemutatása. Úgyhogy sokat tanultam.

– Ezt tényleg fel kell dolgozni, hogy melyik projektet ismertem már, és milyenek az újdonságai. Illetve ilyenkor találkozik az ember az egyéb fejlesztőkkel, például l0rinc-cel, akit már egész régen láttam. – l0rinc abszolút a magyar Bitcoin-fejlesztőink egyike most már. Ő sok feedbacket gyűjtött; jó volt látni, ahogy gyűjtötte a visszajelzéseket arról, hogy milyen irányba történjenek fejlesztések, illetve hogyan használják az emberek a bitcoint, illetve a Bitcoin core-t. Szóval ez a FreedomTech Summit tényleg egy ilyen intenzív élmény. Aztán utána volt egy kis pihenés, szintén találkozásokra.

Pénteken már megnyílt az expo terület, ahol a kiállítók vannak, itt a BTC Prague területén. Kicsi aktivitást vártam itt, az árat nézve, ami éppen szerintem az alját nyaldosta a megelőző napokban, de valahogy az érdeklődés nem csökkent. Szerintem ez annak is köszönhető, hogy sok a technikai közelítésű ember, de a BTC Prague-ra már sokan jönnek, akik először vannak ott: emberek hozzák a gyerekeiket például, vagy a párjukat, barátaikat, akik teljesen újak. Itt sok mindennek kézzelfogható dolog van, a stickerektől a plüssfigurákig. Ki lehet próbálni, meg lehet kérdezni az embereket; van, aki csak El Salvadort reklámozta, hogy milyen jó lenne odaköltözni, ami szintén érdekes volt.

– Meg sok új szolgáltatás, vagy ismert, mint például a Firefish, vagy a Trezor — nem akarok itt mindenkit felsorolni, de akivel érdemes találkozni, azok általában jelen vannak ezeken a helyeken. Úgyhogy sok, sokszor hiányzó kézfogás megtörténhet, hogy a bizalom erősödjön. – Molnár Dávidékkal ott találkoztál, a Ginger Wallet színeiben? – Igen, igen. Abban nem vagyok biztos, illetve valószínű, hogy nem volt saját kis kiállítós standjuk, hanem csak ezt a virális marketinget folytatták, illetve persze ők is élvezték az eseményt, hogy köszönhetnek, beszélgethetnek az emberekkel.

Sok magyar volt. Olyannal nem találkoztam, aki ne lenne a HUSZONEGY-csoport tagja is, de találkoztam magyarokkal. Ez mindig jó. És ez itt van a szomszédban: tőlünk egy ilyen hat órás vonatút, vagy egy egyórás repülő. Prága, tudom ajánlani. – És a nagy színpad eseményeit te most se követted, csak az expo volt? – Igen. Hát bevallom, nem igazán van meg az az érdeklődésem. – Te nem vagy az a fanatic. – Nem. – A bullárt meghagyod másoknak. – Igen, igen. Úgy érződik, hogy inkább ez a mainstream, nem tudom, influencer kategória, akik a nagy színpadra kerülnek. Aztán amit mondanak, az úgyis publikus, élőben van közvetítve sokszor, vagy legalábbis több helyen megjelenik, úgyhogy nem érzi az ember, hogy lemaradt volna róla. Az a helyzet, hogy miután végigdolgoztam ilyen formán a hetet, és kimerítettem a teljes szociális kapacitásomat, így hétvégén már jöttem is, pénteken, hogy tudjak egy kicsit pihenni is. Meg igazából amiért mentem, az az eleje volt, úgyhogy örömmel részt vettem addig is.

– Na, ez nagyszerű. Jó hallani, hogy ilyen irányok is vannak, de hát ezt tudjuk, hogy vannak, mert a FreedomTech az szerteágazó. És nagyon jó érzés benne lenni, mert az ember mindig reményt kap: jaj, de jó, ha ezek az okos emberek mind ezen dolgoznak, akkor biztos nem vagyunk elveszve. És valószínűleg más is így gondolja: ha nem lennének ezek a jó fejarcok, akik ezen dolgoznak, akkor fölösleges lenne, de hát szerencsére vannak. Örülök egyébként ennek a MeshCore-nak is, hogy így teret kap, meg a mesh networköknek, mert a jövőben bizony ezek komoly kihívások lesznek, amikor a centralizált internetek ernyője alatt kell majd érvényesülnie a bitcoinereknek, illetve a szabad életet gyakorló embereknek. Mert a cenzúra az jövöget befelé mindenhol.

– Igen. Ezzel kapcsolatban itt egy számomra elég lesújtó hírt láttam mostanában, ahogy az angol miniszterelnök bejelentette, hogy most már bizony 2027 elejétől korlátozzák a közösségi média elérését 16 éven alul. Ami egy igencsak drákói rendelet. A gyerekek közben nyilatkoztak, kérdezték őket ilyen tipikus BBC-műsorokban, hogy mennyi időt töltöttél képernyő előtt? Az egyik interjút adó kislány mondta, hogy hát kilenc órát, és hogy ezután milyen jó, mennyivel több időd lesz másra. És van is egy ilyen mém, hogy „stare at the wall", hogy hát csak a falat nézted, hogy ja, persze. – Hát ők majd Nostr-felhasználók lesznek, remélem. Megtalálják, vagy apának, anyának az igazolványát, vagy az ő accountjukat fogják használni, mert ugye éppen ez a lényeg: korlátozzuk úgymond a kiskorúakat, vagy a 16 éven aluliakat, de a felnőttek természetesen ugyanúgy elérhetik az internetet és a közösségi médiát, ha bemutatják a személyigazolványukat, a bankkártyájukat és az arcukat — mindent a biztonság jegyében. Ez Orwellnek az 1984 című regényében szépen, angol tollból ez már úgymond előre volt jelezve.

Sajnos arról vagyok meggyőződve, hogy ez hozzánk is be fog gyűrűzni. Mi nem vagyunk annyira az élvonalában az implementációnak, de most itt nem is a magyar szűkebb környezetre, hanem az EU-n keresztül jövő szabályokra gondolok. – Igen. Jó, mint a ragadós, tudod: az adózásban is nagyon szívesen átveszik az országok egymástól a hatékony módszereket, nem csak az elnyomásban. És tudjuk, hogy az állam nem annyira azt szeretné, amit te. Más az érdek. – Na mindegy. És érdekes: ezt nem nagyon lehet betartatni, csak úgy, hogyha új ilyen azonosítási szükségességet vezetnek be mindenféle platformon. A Facebooktól például azt megszokhattuk, hogy szelfi kell, vagy akár egy útlevelet is elkérnek, ha kérdéses a felhasználó kiléte. De mondjuk ezt úgy vezetik be Angliában, hogy a WhatsApp és a Signal — ami mind a kettő, a WhatsApp elvileg a Signallal gyakorlatilag, végponti titkosítással dolgozik, és telefonszám szükséges a használatukhoz, de nem igazán lehet kontrollálni azt, hogy kinek van hozzáférése. Aztán ezekre nem vonatkoznak a szabályok. Érdekes módon, természetesen, meg sem említenek olyan protokollokat, mint például a Nostr, ahol ennek teljesen semmilyen értelme nincsen. De ez azért párosul a VPN használatának a korlátozásával is, ami aztán oda vezet, hogy egy VPN használatára szintén igazolvány, illetve bankkártya lesz szükséges.

– És az internetezéshez már amúgy is kell egy előfizetés, amihez kell azonosítás, de az azon való forgalom nincs ilyen nyíltan szűrve — bár szűrve van, de egyre közelebb vagyunk ehhez. És igen, ezek az egyéb, szabad rádiózáson vagy területi alapon működő meshálózatok... Érdekes magyarul mondani, mert a mesh az hálózatot jelent; csak az a lényeg, hogy ezek egyenlően elosztottak, és nem egy központi szerverbe futó berendezések. Ezeket tehát nem lehet egy kézben kontrollálni.

Ja, még a frekvenciák szabadok. A frekvencia-szabályozással van ez megfogva, hogy te nem rezeghetsz olyan frekvencián, mint más, mert ki engedte meg neked, hogy ilyen frekvenciát kibocsáss? Ez sokáig vita volt még, amikor nem a digitális, hanem az analóg rádiózás korában — talán volt ott egy-két olyan rádió, ami csak úgy kibontotta a táskát, vagy a Wartburg csomagtartójából kipakolta az adót, és sugározta a zenéket meg az ideológiát. Na most ugyanez a mesh, csak kicsiben, és talán ezek olyan szabad frekvenciák, amiket jelenleg még nem korlátoznak. Nyilván ha teret nyer, akkor majd erre is biztos kijön egy csomó.

Ezek ott működnek, ahol mondjuk a CB-rádiók, tehát a klasszikus adóvevők — amit használ a rendőrség, a mentők, bármilyen koordinációt, infrastruktúrától függetlenül használó rendszerek, amiknek a lokalitása a lényege. Mert egy kamionosnak tudnia kell beszélni a másik kamionossal, bármelyik országban is, bármilyen rendszám van a két kamionon, és ezért elemeli a CB-rádiót, és bele tud szólni, mert akkor azt mindenki hallja, aki a környéken van, ahova elér a rádió.

Ezekben a mesh-eszközökben az újdonság, hogy ugyan nem lesz nagyobb a hatótávolságuk, viszont átjátszás van a kis rádió node-ok között, illetve azokon keresztül, és ez kiterjeszti a hatótávolságot a végtelenig. Mert van valaki egy teljes... az erdő közepén, vagy a hegy tetején, ahonnan jól ellát máshova, de mondjuk nincs még egy mobiltorony sem a közelben; ha viszont van a szomszéd faluban egy ilyen, vagy egy olyan településre van rálátás, ahol valaki futtat egy ilyen átjátszót, akkor az onnan át tudja küldeni vagy a mobilhálózatra, vagy a következő átjátszóval, vagy ha van kábeles internet, akkor teljesen kikerül a világba az információ. És onnantól kezdve pedig már csak ezeket a közös protokollokat kell felállítani, ami alapján ezek tudnak mozogni.

Vannak ezek a titkosított protokollok, amik más céllal, privát kommunikációs céllal vannak felállítva. Sok ilyen van. Szerintem érdemes ránézni, tényleg, és nem csak akkor, hogyha az ember a kormányt akarja megdönteni, hanem akkor is, hogyha mondjuk egy természeti katasztrófa sújtja a területet, vagy ha valaki szeret kirándulni és üzenetet küldözgetni olyan helyen, ahol nincs térerő. – Igen. Ha kapunk egy elektromágneses pulzust, esetleg nem egy bombától, hanem egy napkitöréstől, akkor azért ott gyorsan tudni kell, hogy van-e, aki tud üzenetet küldeni, és ebben az üzenetben mondjuk pénzt cserélni — amire pedig a Bitcoin képes, mert egy ilyen helyzetben a banki átutalás nem igazán működik, amikor a bank is el van zárva a külvilágtól. – Amikor már készpénz sincs. Mit ér a készpénz? Annyit, amennyit a központi bank ad érte. De amint a központi banknak a funkciója sérül, onnantól kezdve a készpénz csak egy olcsó papír — vagy drága papír, igazából. – Ja, van benne fémszál meg vízjel.

– A múltkor láttam egy hírt, de mindegy... az is készpénz volt, de az fém, hogy valaki hamisított valamit. Nem tudom már, milyet. Mindegy, lényegtelen, majd kivágjuk — csak azt hiszem, eurókat hamisítottak, és a szög ugyanúgy nézett ki, csak... – Ja, jól is ment. – Így van. De ilyen tök béna volt, nagyon hamar elkapták őket. Na mindegy. Hát ilyen ez a készpénz meg a papírpénz. Nem is azért hoztam be, csak sokan védekeznek azzal, hogy amíg az van, addig jó. Tehát a jövőben nem tudom, hogy mi lesz. – Hát nem tudom, mennyi kávét kapnék egy szép fém Deutsche Markért például, vagy egy milliárd pengős papírért. Hát semmit, igazából. Maximum a gyűjtők lennének lelkesek.

Ha olyan Bitcoin-only alkalmazást keresel, amiben egyszerűen tudsz bitcoint venni úgy, hogy a privát kulcsokat te kezeled, nézd meg a Relai-t!

A Relai 🇨🇭 egy svájci app MiCA-engedéllyel, és kimondottan a hosszú távú megtakarítóknak tervezték. Bármikor vehetsz bitcoint azonnal, és beállíthatsz heti vagy havi automatikus vásárlást is. Ráadásul havi egy automatikus vásárlás 100 euróig teljesen díjmentes. Regisztrációnál add meg a HUSZONEGY kódot, így 10%-kal csökken a vásárlási díjad, és a podcast működését is támogatod ezzel.

Részletes leírás: bitcoinmentor.hu/relai

– Átvezetném egy ilyen másik irányba, ami szintén kapcsolatos a konferencián hallottakkal. Itt az új bitcoin-skálázási lehetőségek. Tudjuk, hogy a mainchain, a blockchain mindig működik, csak hát ez nem tud többet, csak klasszikus — mondjuk egy olyan 7-10 tranzakciót másodpercenként hordozni —, tehát egy blokkban van egy olyan 4-5000 tranzakció általában. Valószínűleg be lehet sűríteni egy kicsit többet is, de alapvetően ez nem elég arra, hogy kiszolgáljuk az emberiséget minden ügyes-bajos dolgával, hanem ezekbe csomagolni kell több tranzakciót, ezekbe az onchain tranzakciókba.

És itt van valami, amivel a Blinkben is dolgozunk, amivel alkalmas lesz arra, hogy megfeleljen az egyre inkább begyűrűző szabályozási feltételeknek. Legyen ez a MiCA, vagy a világszerte szigorodó szabályok, amik vonatkoznak a banki szolgáltatást, illetve pénzügyi szolgáltatásokat lehetővé tevő cégekre. Egy olyan irányt vettünk, amivel ezt meg lehet tenni: a Blinkben is lesz olyan lehetőség, illetve alapértelmezetten ez lesz az irány, hogy az emberek saját kezükbe fogják kapni a kulcsokat. Tehát önrendelkező, self-custody módon fog működni a Blink wallet is.

Az új verziók egyébként már máris elérhetők, mivel nyílt forráskódú a Blink wallet, így bárki, aki akarja, reklám nélkül is látja, hogy mi történik, illetve ki is próbálhatja, mert ez is szabadon van engedve. Elérhető most már letölthető APK formátumú Android-applikációban, vagy Apple-ön a TestFlightra van szüksége az embernek ahhoz, hogy a nem publikussá tett, vagy az App Store-ban nem publikált verziót tudja használni. És ez úgy néz ki, hogy ezt a Spark nevű második rétegű skálázó — vagy Bitcoin-skálázó — megoldást implementáltuk a Blink walletbe, amiről talán, amikor a múltkor a berlini Lightning-konferenciával kapcsolatban beszélgettünk, akkor volt erről egy pár szó.

Itt az a lényeg gyakorlatilag, hogy a Spark lehetővé teszi azt, hogy egy blokkláncon létező coin, egy UTXO ne kelljen, hogy mozogjon minden tranzakcióval, hanem ez képez egy réteget, amivel az emberek egy külön — nem teljesen, tehát egyáltalán nem publikus — adatbázisban tudják egymás között cserélgetni az értéket. És nem kell ezt onchain, vagy akár Lightning-tranzakcióvá tenni, csak akkor, hogyha kilépnek ebből a Spark-rendszerből. Na most ez lehet egy kicsit nagy váltás, technikai ugrás, de próbálom röviden elmagyarázni, ha érdekes lehet, hogy mi is ez. – Mi is ez? Vannak ezek az új dolgok. Az Arkról is beszéltünk, ami egy hasonló megoldás, de máshogy működik. Az olyan, mint egy virtuális blockchain; tudunk a Liquidről, ami egy alternatív blockchain, ahol a tokenek a Bitcoin értékéhez vannak kötve. – Na most a Sparkot, azt úgy hívják — az alapvető technológiáját —, hogy state chain, azaz egy állapotnak a lánca. Tehát nincs igazából blockchain, nincs egy egyre növekvő ilyen adatbázis, hanem az történik, hogy van a Spark-szolgáltató, ami egy federált entitás. Ez azt jelenti, hogy jelenleg három különböző cég vesz részt, illetve futtat egy szervert, akiknek ahhoz, hogy egy tranzakciónak az állapota megváltozzon, mind a háromnak alá kell írnia a tranzakciót, és ez képez egy aláírást. A másik aláírás pedig a kliensnek, vagyis a felhasználónak az applikációját tartalmazza. És amint bekerül a Bitcoin ebbe a Spark-rendszerbe, úgy tud mozogni, hogy a felhasználó, illetve a Spark-operator, az a Spark-szerver is aláírja, és így el tud kerülni egy másik Spark-címre. Aztán ehhez a kulcsokat megkapja az a felhasználó, akinek ez szánva volt, és aztán ők szintén tovább tudják küldeni, együtt a szerverrel, anélkül, hogy ez a blockchainen látszódjon — végtelen mennyiségben tudják tovább küldeni.

Persze ennek van egy ilyen biztonsági kérdése, hogy mi garantálja azt, hogy az előző felhasználó nem fogja tudni elkölteni ezt a coint, ami itt elindult. És így meg kell bízni valamennyire legalább egy résztvevőjében ennek a Spark-federációnak, aki azt mondja, megígéri, hogy kitörli az előző állapothoz tartozó kulcsokat. Tehát itt feláldozunk a skálázhatóság, gyorsaság, olcsóság oltárán egy kis bizalmat, de azért van egy biztonsági kijárat, egy katasztrófakijárat: minden egyes tulajdonosa ennek a coinnak a state chainen kap egy olyan tranzakciót, amit lementhet magának, ami egy érvényes Bitcoin-tranzakció, és ezzel megvan a joga arra, hogy ezt csak kiküldje a Bitcoin-blockchainre, és el tudja költeni ezt a coint a Spark-rendszerből anélkül, hogy a Spark-szerver ebben részt venne. Ez csak addig érvényes, amíg ez a kulcs nincs fölülírva, tehát mindig csak a legutolsó állapotot tudják érvényesen elkölteni. – Komoly. Ez egy jó kis... matekozni kell a szervereknek közben. – De jó, hogy ilyeneken is gondolkodunk. Van egy kis díja a belépésnek, amikor a Bitcoin bekerül ebbe a Spark-rendszerbe, illetve amikor kikerül, akkor is van egy díj, ami 0,1%-os. Tehát nem igazán jelentős, abból a szempontból, hogy azért az ember egy értékes szolgáltatást kap, illetve fenntarthatóvá kell, hogy tegye ennek a rendszernek a működtetését is. – Ez nagyon tetszik.

– Remélem, erről fogunk majd még beszélni. Talán nem tudom, lehet, egyszerűbben is össze lehet foglalni, de majd próbálkozunk még. De hogy a Blink wallet ilyen módon fog működni, és amit ez okoz, az az, hogy mindenkinek egyes ilyen accountokhoz, vagy egyes számlákhoz lesz egy 12 szavas seedje, amivel akár a Blink walletben, vagy akár más kompatibilis walletekben — mint mondjuk ami máris működik, például a Blitz wallet, amit a RoboSats-adásban próbáltunk, vagy a Wallet of Satoshinak az önrendelkező funkciója szintén így működik —, és ezekben a seed kompatibilis, tehát az egyikben a másiknak az egyenlegét lehet használni. Ez ad önrendelkezést, hogy a wallet-szolgáltatótól, vagy a szoftvertől függetlenül a felhasználó oda tud menni ehhez a Spark-szerverhez, és ki tudja kérni az egyenlegét. Illetve, hogyha elmentette ezt a legutolsó státuszát a tranzakcióinak a Spark-szerveren belül, akkor akár amikor a Spark-szerver eltűnik esetleg, vagy nem tudja elérni a felhasználó, akkor is ki tud menni a blockchainre, a rendes blockchainre, egymaga. – Fedezett. – Fedezett, igen. Ez a biztonságnak így... itt az önrendelkezés és a bizalom közötti tradeoffot, vagy ilyen megállapodást próbáljuk elcsípni, úgy, hogy használható legyen a rendszer.

– Tök jó. Itt nagyon fontos, hogy van több ilyen rendszer, mint például — említettem — az Arknak több implementációja is. – De azok még nem készek arra, hogy a felhasználó kezébe tegyük, akik ezt úgy fogják tudni használni, mit sem sejtve. – Hogy mi megy alatta végbe. – Hogy mi megy alatta. Igen. A Blinknél az a célunk, ami szerintem nagyrészben sikerült is, hogy azon kívül, hogy van lehetőségem megnézni ezt a 12 szót — ami azelőtt nem volt —, azon kívül az egész felhasználói élmény ugyanaz marad. – Azt akartam kérdezni, hogy mi változik, tehát hogy ugyanúgy Lightning- és onchain-tranzakciók lehetősége marad, csak az egész a háttérben zajlik, amit a felhasználó nem is észlel igazából. – Igen. Itt talán egy pár screenshotot is be tudunk majd vágni. Bár elképzelni nem nagyon bonyolult, mert ugyanígy néz ki, mint a jelenlegi Blink wallet. Tehát lehet Lightningon fogadni és küldeni — természetesen ez a legfőbb funkció —, a Lightning address, ez az email cím alakú címzés szintén megmarad. Onchain pedig szintén... most már nem a Blink custody walletjébe kerül be a Bitcoin, hanem a Spark-rendszerbe kerül egy ilyen swapon, egy cserén keresztül, ahol az ember kap ilyen úgynevezett state coinokat a bitcoinja helyett. – Plusz a lehetőséget arra, hogy ezeket visszaváltsa, akár egyedül is. – State coin... állapot. – Állapot, igen. Tehát ezt valahogy hívni kell, hogy mi az, ami ott van. – Jó, csak hogy az állam is... az egy állapot, amiben most... – Igen, ez állapot. Nem állami. Állam előtt is volt élet. – Igen. – Sőt, mint pénz is volt előtte. – Igen. Státuszérmének tükörfordíthatjuk, vagy állapotérmének.

– Hát ez tök jó. És ezzel lehet, hogy az onchain-tranzakcióknak a díja esetleg kedvezőbbé válik a Blinken belül, vagy ezt nem valószínű? Mert én nem sokat tranzaktáltam a Blinken nem Lightning-tranzakcióval, tehát onchainnel, de volt, hogy kipróbáltam, hogy na most akkor fizetek vele onchain, és meglepődtem, hogy milyen magas volt a díja, miközben nem egy olyan időszak volt, amikor tele lett volna a mempool, vagy ilyesmi. Hogy ezen esetleg javít ez, vagy nem feltétlen, nincs összefüggés? – Igen. Ez különösen szembeötlő, mióta az üres mempool korszakát éljük évek óta: a Blinkben a küldésnek, illetve bizonyos esetekben kis mennyiség esetén a fogadás esetében is van egy fix díja, ami 5000 vagy 10000 szatoshi, mennyiségtől függően. Na most jelen helyzetben ez már kétszer olyan olcsó, mint egy éve. – Ez igaz, hogyha... – Ha fiatban denominál. – Így van. Tehát, hogyha fiat árhoz, árban számoljuk. De hát ez a szolgáltatás díja. – Most kell transzaktálni. – Igen, ez a Blink, és erre rájön a jelenleg közel nulla mértékű bányászoknak a díja, ami egy ilyen 300-500 szatoshis tranzakció, akár még olcsóbb is lehet. Tehát ez a Blinkbe letett coinnak a mozgatási szervizdíja. Ez nem változik. – De a Spark az máshogy működik. Ott van egy ilyen százalékos díj, ez a 0,1%-os díj, amit most nem vagyok biztos, hogy onchain küldésekre vonatkozik-e, de más lesz a díjszabás ebből a szempontból. Mert van a fix díj, az nagyon elhanyagolható lesz, amint nagyobb összegekről van szó; a százalékos díj pedig részesedésben ugyanakkora marad. – Tehát összehasonlítható, nem lesz drágább. Kis összegeknél valószínűleg olcsóbb is lesz. Sebességben valószínűleg egy kicsit vesztünk a felhasználói élményben, mert ez a Spark-rendszer azért centralizált volt amiatt... ez talán kevésbé optimalizált, mint a Blinknek a saját szolgáltatása. De ez talán még bele fog férni, hogy a boltban ne kelljen kínosan nézni a képernyőt, amikor bitcoinnal fizetünk. – Hogy ne anyázzanak mögötted. – Igen, bizony sokáig tart. Itt a Visa letett egy standardot, ami körülbelül egy ilyen hat másodpercnél kezd kényelmetlen lenni, amikor már nem láttad a zöld pipát, vagy hogy mozog valami a képernyőn legalább. – Ezt meg lehet... itt lehet trükközni azzal, hogy valami mozog, csak a tranzakció nem megy végbe, csak három nap múlva egyébként, de a képernyő már mutat valamit egyből. Tehát ez egy ilyen felhasználói élmény optimalizálás. – Ezen dolgozni... kártyaelfogadókról beszélsz most. – Igen. Tehát hogy milyen gyorsan megy végbe egy tranzakció. – Nyilvánvalóvá teszem. – Igen. Próbáljuk tartani ezt a felhasználói élményt, hogy amikor egy Visa- vagy egy Mastercard-reklám helye... más kártyával lecsippantunk, akkor egy olyan hat másodpercen belül megszokott történni, hogy úgymond végigmegy a fizetés, vagy legalábbis elindul a folyamat. A könyvelési nap meg majd három nap múlva. – Ha nincs bank holiday. – Igen, hogyha meg... hogyha letiltott a kártyád satöbbi. Jártam egy-másszor, hogy szándékomtól eltérően mondjuk repülőn vettem nem tudom, ásványvizet, és utána láttam, hogy bizony ezen a kártyán nem volt egyenleg, és így próbálta kifizetni, de nem ment, de visszajött másnap is, másnap is, aztán végül is csak kifizetődött, amint került a kártyára pénz. De hogy... – Az a fizetés az nem történt meg, hiába azt írta a terminál. – Megenyhült a szíved rajtuk. – Hát, történt rá egy kis euró.

– Igen. És a Lightninggal, vagy a Sparkkal is, de főleg Lightning-fizetés esetében az a nagy különbség, hogy ez úgynevezett instant settlement, tehát ez egy végleges fizetési állapot. Az értékcsere megtörténik, amint látod ezt a zöld pipát. Tehát ez minőségében teljesen más, mint egy ilyen fiat hálózat, de ennek ellenére ezt a végleges megállapodást is próbáljuk egy ilyen használható sebességűvé tenni. A Lightning esetében, meg a Blinknek a rendszere esetében ez megy is, de hát ezt a Sparkkal meglátjuk, hogy lesznek kihívásaink. Itt azért nem vagyunk az elsők, akik implementáljuk ezt a rendszert, de mindenképpen egy fejlődő dologról van szó, és kíváncsian várom, hogy milyen kihívásaink lesznek ezzel.

De mindenképpen fontos abból a szempontból, hogy egyrészt jó érzés nem elkérni az emberek pénzét, mint egy bank; másrészt meg megtartjuk egyébként azt a funkciót is, csak olyan helyeken, ahol ez nem ütközik, ahol nem szürke zóna, hanem ahol rendesen tudjuk ezt cégként szolgáltatni. Legyen az El Salvador, ahol a Blink teljes licenccel rendelkezik, illetve Honduras Próspera, ilyen jogi útvesztők, hogy hova menj inkább. – Helyszínek. – Igen, itt sokszor angolul gondolkodok. – Jogértelmezések labirintusa.

Új támogatónk a BudaBit! Még mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban? Csatlakozz a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösséghez online és offline, havi meetupok keretében!

További támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó és bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis.

Bitcoin tanácsadásról és mentorálásról a bitcoinmentor.hu oldalon olvashattok, ahol a Bitcoin blog cikkei is megtalálhatók. A Firefish 🔥🐟 pedig azt üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!

– Mi van mostanában? Van infó? Mert én csak így pici hírekkel értesülök El Salvadorról, hogy most nagy erőkkel várják a Bitcoin-befektetőket. Láttam is talán egy fotót. Talán most pont a BTC Prague-on volt valami kerekasztal-beszélgetés ezzel kapcsolatban. Nem? Vagy nem tudom, csak az arcokból ítélve gondolom, hogy biztos ott találkoztak, mert nem hiszem, hogy mindenki leutazott most El Salvadorba. – Hát találkoztam pár reprezentatívval El Salvadorból, sőt Dél-Afrikából is egyébként, a Hermann-nal, aki a Bitcoin Ekasi projektet vezeti Dél-Afrikából. El Salvadorból... hát szerintem ott kicsit láttuk azt, hogy az állam egy, hogy mondjam, megbotlott. Nem mondom azt, hogy hátraarc, de kicsit elbizonytalan abban, hogy mennyire... – Szóltak neki, hogy rossz az irány. – Erősen a Bitcoin mellett... – Az IMF. – Bár elvileg történt egy ilyen megállapodás, hogy például nem vásárol saját részre magának az állam többet. Erre az El Salvador-i pultnál azt mondták, hogy hát igen, még mindig El Salvador napi egy bitcoint vásárol. Itt az a kérdés, hogy ezt vajon egy már maguk által birtokolt tárcából mozgatják át egy másikba, és ezt láthatjuk, vagy pedig tényleg... de mondjuk a publikus bitcoin-állományuk növekszik, ez kétségtelen. Szóval azért valamennyire ellenállnak itt az IMF nyomásának.

Az, hogy mennyire nehéz vagy könnyű az üzleteknek így az állami szférával, hát ebbe olyan nagyon részekbe nem mennék bele, de talán annyit mondok, hogy a Blink négy különböző entitás által van szabályozva csak El Salvadorban. Így sok levél megfordul, jellemzően papír vagy email formájában, de abban biztos vagyok, hogy a privát szektor tárt karokkal várja a befektetőket, mint ahogy ez lenni szokott. A stabilitás itt a kérdés. Én nagyon remélem, hogy az is megmarad, bár ez nagyban függ Bukelének a személyétől.

És azt mondták még, hogy amiből a legtöbbet fektetnek, az az oktatás. Illetve amit már meg is kaptak ebben az utóbbi pár, négy-öt évben, amióta beindult ez a Bitcoin Law, vagy hát ez a Bitcoin Beach project — 2021-ben indult, amiből a Blink wallet is kinőtt —, ott embereknek a sok ezrei, illetve fiataloknak is a sok ezrei kaptak ilyen bitcoin-beavatást, illetve akár hivatalos, úgymond hivatalos diplomákat meg kurzusokat is. Bitcoinos képzés, ez teljesen normális. – Igen, elég jól állnak El Salvadorban. – Tök jó. Az előtt is azt vettem észre, hogy sok volt az ilyen tech-szektorú összeköttetés, főleg az USA-val: mondjuk ilyen telefonos segítségnyújtásban meg ügyfélszolgálati munkákat amúgy is csináltak El Salvadorban. Így a bitcoinnal összekapcsolva azért az egy elég erős alap, amivel a közember, az ott élő embereknek a boldogulását óriási mértékben segíti. Úgyhogy én örülök, remélem, hogy ezt fenn tudják tartani, és meg is tartják, akár akkor is, hogyha az állami szél szembe fordul.

– Meg egy kérdés eszembe jutott most, hogy voltál Prágában, beszéltél csehekkel is: ott mi a helyzet állami szinten? Mert azért hallani ezt-azt, hogy fontolgatják, meg vettek, hogy valami... – Megmondom őszintén, nem... a csehekkel természetesen beszélgettünk, nagyra értékelem a társaságot és a benyomásaikat, de az állami dolgokról nem esett szó, úgyhogy csak annyit tudok, amennyi a hírekben megfordult. Biztos erről a nagy színpadról lehetett volna követni az eseményeket, biztos volt update, de... – Jó, azt megmondom őszintén, én innen se követtem. Majd egyszer biztos megnézem őket. – Hát meg a prágai az mindig később jön, azt hónapokkal később szokták publikálni. – Ó, akkor az exkluzivitás az erős. – Én egy kicsit elengedtem pont emiatt a publik felhozatal miatt, de tök jó hallani téged, hogy azért megmaradt ennek a keményvonalas része, és terjeszkedik.

– Nagy az underground, meg így ez a bentről felfelé építkező típusú dolog azért Prágában, szerintem Európában valószínűleg nagyon erős. Bár most éppen eszembe jutott, hogy a németekkel azért nehéz versenyezni ebből a szempontból, mert ott tudjuk, hogy a legtöbb Bitcoin-node, a legtöbb Tor exit, illetve egyéb, akár nem is Bitcoinból induló szerveződés van. Sok némettel találkoztam. A RaspiBlitz projekttel kapcsolatban össze is jöttünk egy ilyen kis fejlesztői találkozóra, egy pár napot azért dolgoztunk ezen is. Tehát igen, Prága erre is nagyon alkalmas, hogy fizikailag jól helyezkedik el.

A Blinkkel kapcsolatban, hogyha már publikusabb lesz, illetve hogyha teljesen publikus lesz ez a release, illetve a hozzákapcsolódó dokumentáció meg a publicitás, akkor szívesen beszélek róla, akár esetleg itt is. – Szuper, köszi. – Sok információ lehet. És ami megosztható screenshot, azt majd légyszi küldd át, és akkor bevágom oda, ahol beszéltünk róla. – Ami linkként megosztható, azt meg betesszük a leírásba. Akit bővebben érdekelnek ezek, az úgy ránézhet a GitHub-repóra is, meg ilyesmi. – Gondoskodunk a magyar fordításról, vagy hát kedves botjaink tudnak most már egész jól. – Ja, adás előtt említetted, hogy CEO-vá avanzsáltál te is? – Igen, már csak azt a pólót hordom, amire ez van ráírva. Főnökként referálnak az OpenClaw és Hermes dolgozóim. Nem, igazából én úgy vagyok vele, hogy pont volt egy ilyen élményem egyébként: egy új kollégával kezdtem beszélgetni. Ugye céges berkekben is egyre jobban elszabadulnak ezek az automatizálások, amik most már egyre bonyolultabb folyamatokat tudnak koordinálni — legyen az valakinek a bevezetése egy cég működésébe, vagy a szabályoknak az elsajátítása, meg a hozzáféréseknek a kijelölése. És azt láttam, hogy egy ilyen titkosított chatben ez az új kolléga úgy szólt, mintha siettetett volna, mintha nem lenne más dolgom. És erre rákérdeztem, hogy figyelj, amúgy azt te tudod, hogy én ember vagyok, nem az egyik bot? És akkor: fú, bocs, ezt nagyon benéztem, tudod.

És mivel kitettük egy olyan öt bottal való külön interakcióknak különböző csatornákon, így abszolút nem sértődtem meg, de azért ez egy érdekes élmény volt, hogy így a Turing-teszt egy kicsit megfordult. Tehát most már azt kell bizonyítani, hogy nem... úristen, azért ezt nem sokan mondhatják el magukról. Jó, mondjuk az általános profilképem se segít sokat, tehát hogy még egy olyan pszeudonim, tudod. – Ja. – De ilyen veszélyei vannak... – Baszki. – ...ennek a munkának. – Nagyon durva. Hát ilyen ez, ilyen ez a mai munkafolyamat. – Bizony. De hát a produktivitás az viszont brutális.

– Erről ugye egy AI-tematikájú podcast... erről sokat lehetne beszélgetni. Illetve az is érdekes, hogy mi történik itt a szinte államilag szabályozott hozzáféréssel most már az új modellekhez. – De egyre többet lehet csinálni saját hardveren, illetve felzárkóznak az amerikai szolgáltatókhoz a kínaiak. – Igen. – A franciák még ezért kullognak egy kicsit hátul, két-három évvel. – A Mistral, de az EU-nak nagy reményei vannak abban is, hogy lesz Európának is saját... – Vezetőmellénye. Meg robotjaink, amik lecsavarják majd a kupakokat. – Ő, fel kell csavarni, vagy... – Igen, ha letépnéd, visszahegeszti. – Hát ja, vannak ötletek itt is. Innováció. Szerintem most ne kezdjük ki az AI-t, mert az egy minimum egy műsort megér. – Akár lehet kettőt is. Köszönöm, hogy beszámoltál nekünk erről, mert most nem tudtam én sem eljutni, meg szerintem sok néző sem, meg hallgató, úgyhogy... Jövőre azért így lenne jó elmenni legalább a prágaira. – Lesz. – Ha már így a rangosabb eseményeket nézzük. – Igen, nekem ugye a technikaiak vannak így a fejemben leginkább, amire el vagyok köteleződve úgymond, vagy tervezve, az Berlinben október elején — ugye már nem a nyáron — lesz egy ilyen BTC++ által szervezett technikai esemény. Ott a Bitcoin fizetési rendszerek lesznek a téma. Azt szerintem meg fogom látogatni, mert ott sokat tanultam tavaly is, illetve várhatóan ez fog történni idén is. De ja, hát próbálom azért én is így józanul tartani a naptáramat. Ez a sok utazás az nagyon sok idő, pénz is. – Több alkalmazott kell, és akkor könnyebb. – Igen, igen. Most már teljesen máshogy: az ember a chat-ablakban tudja utasítani a botjait. Nem is kell a számítógép előtt ülni többet. – Ja, úgyhogy lehet élvezni a napsütést, vagy az aktuális vihart, ami becsap az aktuális felhőből. Jól van, köszi szépen. – Köszönjük. – Köszönöm szépen, hogy itt lehettem, aztán beszélünk újra. – Szívesen, bármikor. – Sziasztok. – Sziasztok. Ciao.