E104 A digitális szabadság 4 pillére: Bitcoin, atom, Nostr, AI

Ez csak jelenleg ugye az olaj, a szén, a gáz, az erőművek és az atomenergia. – Így van, az tudja biztosítani. – És akkor a Bitcoin: amikor nagyon süt a nap, nagyon sok energiánk van, akkor beléphet a bányász a több ezer bányászgépével, és felszippanthatja azt a többletenergiát. Amikor meg pont a fordítottja van, hogy nincs annyi energia, de éppen magas a felhasználás, akkor kilép a rendszerből, ezzel kiegyensúlyozva az egészet. – Ezt a Bitcoin-bányászok pozitív oldalára szokták kiírni, hogy kiegyensúlyozza a hálózatot, mert nagyon hamar be tud kapcsolódni a szinkronba. – Így van. Gyorsan – nem úgy, mint egy atomerőmű vagy egy gázerőmű, ahol több napig tart a leállás meg az újraindulás, hanem pillanatok alatt, pár órán belül. – Még hamarabb is.

Sziasztok, ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast! Mai vendégünk, illetve vendégem HenkyPenky. Szia, Henky! – Sziasztok! – Ez a 104. epizód, ugye haladunk fölfelé, már 100 fölött járunk, lassan nem is illik számolni. Úgy gondoltuk, hogy ma arról beszélünk... mert ugye észrevettétek, hogy Árpi nem ül itt. A múltkor én nem ültem itt – valamikor mindig valakinek van valami dolga –, azelőtt meg Henky nem itt ült. – Így van. – Szóval a mai napon arról beszélgetnénk, hogy van itt a magyar Bitcoin-térben két idióta. (nevetés) Várj, ne haragudj, hogy így megcímezlek! – Egyrészt bitcoinos, másrészt nukleáris idióta. – Nem tudom, milyen jelzőkkel illessük még magunkat. Henkyt már láthattátok itt nálunk, de most megpróbálunk a nukleáris témáról beszélni a Bitcoin táján – mert szerintünk az emberiség által legjobban hasznosítható áramforrás a nukleáris energia. A legutóbb, amikor itt voltál, ezt talán csak egy mondat erejéig említettük. – Igen, nem mélyedtünk bele. – Az egész onnan ered, hogy a legjobb ismert pénz a Bitcoin. De valójában egy civilizációnak mi a legjobb pénze? Valószínűleg az energia lenne – ezt már tudjuk –, csakhogy energiát nem tudunk csak úgy vinni-hozni, csak megadni, cserélni. Úgyhogy most még az energiaalapú pénz állomása előtt vagyunk. (nevetés)

Na ugye mi a probléma? Hogy a Bitcoin pazarolja az energiát. Ez mindig előjön, mert ez a narratíva a túloldalon. De én nem így látom, és gondolom, te se. – Hát én se. Inkább az ipar használja kellőképpen, optimalizáltan azt az energiát, amit megtermelünk.

Kezdjük inkább a napelemnél meg a szélnél! Az nagyon kedvelt, azt szokták isteníteni – bár nyilván azok, akiknek semmilyen előképzettségük nincs. Nem akarok itt senkit lehülyézni, tudom, ez egy erős narratíva, meg tök cuki, hogy valami zöld, de ez igazából nem oldja meg azt, ami a civilizációnak szükséges. – Így van, ezek időszakos energiaforrások. Ha nem süt a nap, nem lesz napenergia; ha nem fúj a szél, nem lesz szélenergia. Akkor ugye itt van a másik, a gáz, a kőszén meg az olaj, amire azt mondják, hogy károsítjuk vele a környezetet. De hát erre van beállva az egész civilizációnk egyelőre. E mellett ott van az atomenergia, mint 90%-os hatásfokú valami – ennyi energiát semmilyen másik hordozóból nem tudunk kinyerni. – Az atom tökéletes alapterhelést nyújt. Azért mondom: itt Magyarországon is, aki az atomenergia ellen van, az nem tudja, miről beszél. Ugye te is erre célozgattál ott az elején. – Igen. Egyébként szerintem ez a trend már megfordul. Ez annak idején jött be, ez egy politikai irányvonal volt, és mi itt a podcastban igyekszünk ezt mellőzni, mert nem szeretjük megosztani a társadalmat. Egyébként is meg van már osztva épp eléggé – ugye az oszd meg és uralkodj. A nagy művelő (nevetés) szeret osztogatni, a bitcoinerek meg egyesítgetni.

Amikor ez a narratíva bejött, elkezdte tönkretenni Németország energiaiparát. Most megint azt fogják néhányan mondani, akik nem ismernek, hogy fölvehetem az alufólia sapkámat, mert jönnek a konteók. De sajnos igaz: Európát úgy lehet tönkretenni, hogy a húzó országok iparát tönkreteszed, azt pedig úgy, hogy behozod a zöldet, és mumus lesz minden, ami nem zöld. Ugyanez történt Németországgal is: korábban beépített politikusok és lobbisták elkezdtek a zöld mellett lobbizni. Eldrágult az energia, szétment az ipar, Európa meg beszopta, röviden. – És most fordult a kocka, mert most azt mondják a németek, hogy jó, igen, tökön lőttük magunkat, mégiscsak vissza kéne hozni a nukleáris ipart. Csak közben 20 évet elmentünk a másik irányba. Forduljunk meg, jöjjünk vissza! Na de eközben Németország elpusztította a nukleáris iparát, nincsenek szakemberek. Leszerelték a reaktorjaikat, és ha most ezt nem nulláról, hanem talán egyről kezdik, akkor is el kell kezdeniük ismét mérnököket importálni. – Itt van a magyar kiugrási lehetőség. Magyarországnak ott van a nukleáris ipara: a BME termeli a nukleáris szakembereket, Paks termeli a tapasztalatot. – Így van. Meg ott vannak a tározóink, amik épülnek, a hulladékelhelyezés – Magyarország magas szinten áll –, a reprocesszálás.

Nem akarok ebbe jobban belenyúlni, mert van elég témánk, csak visszaidéznék arra, amit mondtál, hogy mi megújuló és mi nem. – Még egy bocsánat, és abbahagyom. Ugye van ez a faszi, ez az Elon Musk, őt is sokan szeretik. Ő azt mondja, hogy minden a nap energiája, mert a nap adja a civilizációnk energiáját. Csak ott felejti el, hogy magában a napban is fúzió megy végbe. Nem tudom, hogy ehhez sírjak vagy ne. – Szerintem nem kell vele foglalkozni, majd rájön mindenki.

Visszatérve a reprocesszálásra: azt gyakorlatilag Oroszország uralja. Ezért is szeretjük az orosz technológiát. A másik dolog, hogy az orosz technológia még a 80-as években lett bevezetve. Működik, az üzemanyagkazetták is tökéletesek, erre vagyunk beállva. Ezért lett a Paks 2 is orosz technológia – a választás egyértelmű volt: mivel orosz technológiánk van, ezt tudjuk a legkönnyebben hasznosítani.

Jó. Hogy kerül ide a Bitcoin? – Hát, valahogy bekerül ebbe az energiaörvénybe. Sokat olvastam arról, hogy Texasban rengeteg napenergia- meg szélenergia-erőművet építettek, de a rendszer nagyon instabil. Amikor sokat süt a nap és fúj a szél, akkor rengeteg energia megy kárba úgymond. Oké, hogy olyankor a legnagyobb a fogyasztás is, de nem tudják a rendszert kiegyensúlyozni.

Itt jön be a Bitcoin. Bocsánat, ehhez még egy szót emelnék, nem akarom nagyon felvagdalni a mondanivalót, csak eszembe jutott. Én amúgy csípem őt, és értem, hogy mi a szerepe, csak ők az energiatárolást úgy akarták megoldani, hogy majd minden háztartásban lesz a falon egy Tesla battery. Ettől agyfaszt kaptam, mert ez nem ipari megoldás. Vannak ilyen gravitációs tározók, hogy óriási mennyiségű vizet felpumpálnak, amikor süt a nap, és amikor lefolyik, akkor van hidroenergiád. Csak útközben ezt nem tudják megcsinálni. Vannak egyéb tárolási lehetőségek is, de ezt így nem lehet megoldani. – Ez csak lokálisan, családi szinten működne jól: kis házakban saját napenergia, esetleg saját szélenergia egy kis tározóval, mármint egy akkuval. – Akkuval, ja. De ipari szinten, hogy az állam ebből valamit utána gyártson is – ezt jelenleg csak az olaj, a szén, a gáz, az erőművek és az atomenergia tudja biztosítani.

És akkor a Bitcoin: amikor nagyon süt a nap, nagyon sok energiánk van, akkor beléphet a bányász a több ezer bányászgépével, és felszippanthatja a többletenergiát. Amikor meg pont a fordítottja van – nincs annyi energia, de magas a felhasználás –, akkor kilép a rendszerből, ezzel kiegyensúlyozva az egészet. – Igen, ezt a Bitcoin-bányászok pozitív oldalára szokták kiírni, hogy kiegyensúlyozza a hálózatot, mert nagyon hamar be tud kapcsolódni a szinkronba. – Így van. Gyorsan – nem úgy, mint egy atomerőmű vagy egy gázerőmű, ahol több napig tart a leállás meg az újraindulás, hanem pillanatok alatt, pár órán belül. – Még hamarabb is.

Így van. A terhelésről meg a hálózatról még érdemes pár szót szólni a nézőknek, hogy ez hogyan néz ki. Felvázolnád, hogy Magyarországon körülbelül mennyi az az alap, amit a paksi atomerőmű ad? – Olyan 40-egynéhány százalék, amit a paksi atomerőmű ad – tehát majdnem a felét adja. – Így van. És ha a kettes bejön, akkor ez még magasabb részarány lesz. – Így van, mert gyakorlatilag egy ugyanakkora erőmű épül, újabb technológiával. – Brutál. – És már máshogy is próbálják optimalizálni. Csak egy mondat: nem 12 hónapos ciklusidők vannak, hanem próbálják kihúzni 18-ra.

Egyébként azért fontos, hogy egy adott ország energiamixe hogyan épül föl, mert ez az igazi környezetvédelem vagy környezetterhelés: ha megnézzük, hogy a teljes energia-előállításban milyen részarányt tesz ki a nem szennyező energia. – Igen. Sokan jönnek azzal, hogy a zöld autók milyen jók, mert az elektromos autónak zero emission, zéró kibocsátása van. – Ha az autót rakod a zacskóba, ugye. De ha bedugod a kollektorba, és a kollektor másik végén lévő dolgokat rakod a zacskóba, akkor ott bizony már köhögni fogsz, mert abból jön ki a szén-dioxid. – Ezt sokan elfelejtik. Amikor a németek átálltak erre az óriási zöldítésre, és az energiamixükből kivonták a zéró kibocsátású nukleáris energiát, akkor a részarányt visszaállították a barnaszénhez. – Meg a barna szélhez. (nevetés) – És amikor te mentél az akkumulátoros autóddal – amit sokan úgy hívnak a szakmában, hogy külső égésű motoros autó –, akkor az bizony szennyezett. Csak ugye a delikvens, aki megvásárolta, örült magának, hogy mehet zölddel. Olyan, mint a biciklizés.

Na mindegy, jók ezek a dolgok. Ha kitekintünk kicsit a világba – tényleg csak pár mondat –, az amerikaiak most nagyon ráálltak erre a témára, de az ő hozzáállásuk egyelőre az, hogy a régi erőműveket próbálják újraindítani, beüzemelni, és az új technológiák licencelésére fókuszálnak, hogy minél gyorsabban menjenek át ezek a dolgok. Míg a másik oldalon Kína egyfolytában építi az új erőműveket. – Elég jó. – Nem akarok számokat mondani, de 580 reaktor van építés alatt. – Brutális! És ők már olyanokat is kombinálnak, hogy egy alaperőmű – egy nyomottvizes erőmű – kombinálva van egy gőzfejlesztő erőművel. Az erőmű termeli az áramot, a gőzfejlesztő meg a gőzt: az áramot az atomerőműtől kapja, ugyanakkor rengeteg gőzt fejleszt, amit utána a vegyiparban hasznosítanak. Tehát ilyen kapcsolt üzemű energia. – Igen, gyakorlatilag hatásfoknövelést akarnak elérni vele, mert mostanában ezek a reaktorok a teljes hatásfokukat nézve 45% fölé nem nagyon szoktak menni. A kínaiak viszont szeretnék ezt tovább emelni, és ha jól tudom, ilyenekkel simán fölé tudtak már menni. – Mert gyakorlatilag az atomerőmű egy gőzgép. – Hát igen. A reaktort hűteni kell, és gyakorlatilag ez a termikus hő az, amit hasznosítunk. – Igen, turbinákon keresztül, a szekunder körben hajtja meg a gőzgépet, ami az áramot termeli.

Így van. Na, ha már megvan a pénzünk, ami szuper jó, és megvan az energiánk, ami szintén szuper jó, de nincs szabad hangunk, akkor megint félmunkát végeztünk. Vannak törekvések a szabad véleménynyilvánítás szoftveres megoldásaira, de mindenhol van buktató. – A Nostr-ra gondolsz? – Igen, azt próbálom átkapcsolni. – Én is pálinkával indítottam a reggelt! (nevetés) – Nem, én nem. Engem a gyerekek gyorsan felébresztenek.

Böngésszétek a HUSZONEGY folyamatosan fejlődő honlapját a huszonegy.world címen! Olvassátok a Bitcoin blog cikkeit a bitcoinmentor.hu honlapon, és szintén itt találtok információt Bitcoin-tanácsadási, mentorálási szolgáltatásunkról. Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló Bitcoint elfogadó és Bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. És a Firefish üzeni, hogy ne adjátok el a Bitcoinotokat!

A Nostr. Beszélgettünk már erről, sokat. A konferencia-előadásomban is arról volt szó, hogy három pillérünk van jelenleg a szabadságunk gyakorlására. Az egyik a Bitcoin – erről beszéltünk, ismerjük, tudjuk, hogyan működik. A második a Nostr. Ez lehet, hogy még nagyon fiatal, sokat fejlődik, egyfolytában dolgoznak rajta. Ez nem alkalmazás, hanem egy protokoll, szabályok és folyamatok összessége, ami beépíthető különböző kliensekbe, alkalmazásokba. Nincs centralizált központi hatalom, centralizált cég, ami le tudná kapcsolni ezeket az átjátszókat, amik továbbítják az információt a hálózatban.

Te is sokat fejleszted ezt, nem? Vagy csak konfigolod otthon a magyar vonatkozását? – A magyar vonatkozását próbálom többekkel kicsit előrébb tolni, de nagyon lassan. Igaz, hogy low time preference van, nem hajt a tatár, ráérünk. Le is állítottam magam azzal, hogy majd aki akar, az úgyis jelentkezik, ha érdeklődik. Én beleástam magamat – mindig van mélyebb, mert egyfolytában fejlődik –, de úgy gondolom, hogy átlátom, értem, miről van szó. Nekem nagyon tetszik. A többiek meg majd jönnek.

Itt is beszélgettünk a centralizált dolgok problémájáról. Például egy X-en vagy egy Facebookon, ha eltávolítanak a platformról, az gyakorlatilag a digitális identitásod halála. Régóta gondolkodom azon, hogy miért nem jönnek az emberek Nostr-ra. Azért, mert mindenki kiépítette a saját kis világát a másik, centralizált helyszínen, és nem akarnak újraindítani mindent. – Hát pedig bele kell fektetni az energiát. Érdemes egyébként ezt párhuzamosan elindítani, bekapcsolódni, mert annál nehezebb lesz, amikor majd nulláról kell kezdeni. Amikor majd észreveszik az X-felhasználók meg a Facebook-felhasználók, hogy egy visszhangszobában ülnek – ugye echo chamberben –, mert mindig ugyanazokról anyáznak, és mindig ugyanabban van igazuk.

Ezt a bitcoinerek hamar észrevették. Az X-en, Twitteren alakult ki ez a mém – nem tudom, mikor, de megvan már 10 éve –, hogy nagyon örültünk magunknak, hogy mindenkinek igaza van, és milyen szuper arcok élnek a világban. De aztán kritikusan belegondoltunk, hogy mi van, ha csak saját magunkat halljuk, és izoláltunk mindenkit, aki behozná a hangot. Ugyanez történik az X-en, a Facebookon, meg nem tudom, milyen platformok vannak: az algoritmusok szépen körberaknak téged olyan dolgokkal, amiket szeretsz.

Nyilván az embernek is megvan ez a saját képessége, hogy akit szeret hallani, azt húzza magához – ez egy természetes folyamat. Csak amikor egy algoritmus segít ebben, ami profilt alkot rólad, ugyanúgy, mint egy AI, és azt mondja, hogy neki akkor lesz maximális a profitja, ha ezek a kicsi emberek szépen bele vannak torzítva ebbe a szobába, vagy olyan információt kapnak, amitől a vásárlási szokásaik megváltoznak – akár abban, hogy előfizetnek egy szolgáltatási csomagra, akár hogy a reklámozott pártra szavaznak, vagy megveszik egy focicsapat következő meccsére a belépőt. Ezek veszélyes dolgok, és ugye így indult el a Nostr: legyen egy olyan dolog, amiben nincs algoritmus. – Igen, és ez továbbra is így van. Igaz, hogy vannak törekvések, léteznek olyan átjátszók, amik már algoritmus alapján nyújtják az információfolyamot, de a legnagyobb újítás szerintem az, hogy magad választhatod meg, mit látsz. Nem az algoritmus dönti el, és nem egy profil alapján kondicionál arra, hogy ezt vagy azt nézzem meg.

Plusz itt bejön az is, hogy az algoritmus legnagyobb feladata szerintem a jövőben a cenzúra lesz. – Pontosan. – Mert ha egy rendszerben nincs bevezetve bizonyos információ, akkor az nem létezik. Ugyanígy működik a Fiat-bankrendszer is: nem vezeti be neked az igazi pénz fogalmát, hanem te élsz egy buborékban, ahol a bankok között szuper átjárásod van – cserébe, hogy nem vagy terrorista, pénzmosó –, de engedélyt kell kérned, ha akarsz egy utalást csinálni. Erre jött létre a Bitcoin: kinek mi köze ahhoz, hogy én kinek mit küldök? – Így van. – Senkinek. Hadd csináljak már azt a pénzemmel, amit szeretnék! Ha meg akarom őrizni, akkor tehessem úgy, hogy senki ne szóljon bele, és senki ne csökkentse az értékét. A Nostr-ba is be van építve a Bitcoin Lightning, a második réteges megoldás: gyors fizetések, kis mennyiségek formájában. – Zapek. – Hát igen, zapek formájában. Ha akarok, egy szatoshit is küldhetek; szabadon dönthetsz arról, hogy kinek, mire, hova, mikor, merre, meddig.

Próbálkoztunk mi is – elmondom adáson belül – egy ilyen Nostr-os podcasttal, ami annyira független volt technológiailag, hogy két napunk ráment, amíg bekonfiguráltuk. (nevetés) És megint elfelejtettük szerintem, hogyan működik a legjobban. – Igen, vissza kell térni rá.

Szóval az információáramlás most már megoldottnak tűnik ebben a Nostr-protokollban. És az adataink tárolása is megoldott úgy, hogy nem egy központi szerveren – például Elon Musk szerverein – tároljuk a képeinket, videóinkat, podcastjainkat, hanem akár otthon, egy itthoni számítógépen, egy szerveren. Nagy a verseny, folyamatosan jönnek ki új alkalmazások, mert mindenkinek megvan a saját preferenciája, az alapján épít valamit – de egyik sem tökéletes. Nem is lesz az soha. Aki arra törekszik, hogy mindent egy alkalmazásba rakjon, az szerintem rossz úton jár.

Erről beszélgettem Bokával is, hogy nekem nem jön be, hogy egy alkalmazáson belül mindent meg akarunk oldani: a TikTokos dolgokat, a Facebookos dolgokat, a marketplace-t, az X-es dolgokat, a streaminget. Ezért van rengeteg kis alkalmazás, ami specializálódik. Az X is arra törekszik, hogy egyetlen alkalmazás legyen: az legyen a videó, a chat, aztán a központi szerveren átmegy minden adat, ott majd megdolgozzák, finomítanak rajta. – Meg jól lehet tanítani vele a mesterséges intelligenciákat. – Igen, azt is, nyilván. Aztán a végén meg majd jól be lehet kötni az agyunkba a... hogy hívják azt? A neuralinket. – Neuralinket. Ki van ez találva. – Hát persze.

A HUSZONEGY-es Nostr-csoport él és virul a Nostr-on. A használatról még beszélhetnénk. 22 végén, 23-ban kezdtem el használni, aztán fél évig kihagytam, mert azok az első alkalmazások... nagyon új volt a téma, és nem értettem, úgyhogy fél évre otthagytam. Amikor visszatértem, utána még egy fél évig használtam közösen az X-szel, a Facebookkal meg minden mással. De nagyon gyorsan rájöttem, hogy mentálisan beteggé tesz a Facebook, és töröltem a többit. Most azt veszem észre, hogy egyáltalán nem vagyok emiatt depressziós. Inkább úgy használom a Nostr-t, hogy amikor eszembe jut... – Akkor már függő vagy. – Fél napja nem néztem rá, de hátha van valami friss hír – akkor ránézek. És pont ez a lényege szerintem: hogy leszoktasson minket erről az állandó képernyőbetegségről.

(nevetés) Ez egyébként nagyon veszélyes, mert a gyerekeknél is megfigyelték... Bevertem a fejem, itt van egy púp! (nevetés) Szóval azoknak a gyerekeknek, akiknek odakerül a kezébe a mobiltelefon, vagy néha apa odaadja nekik játszani, azoknak a figyelmi időszakuk – az attention span – lecsökken, tehát nem tudnak például könyveket olvasni. Ami szintén kontraproduktív, mert ha ez zsugorodik, akkor egyre hülyébbek lesznek, és eljutunk az Idiocracy című filmhez, amikor a jövőben már nem is tudják magukat kifejezni az emberek, és csökken az intelligenciaszint. De a hatalomnak egyébként jó a sok hülye, mert könnyebb őket irányítani. – Így van, ez is a célja. – Úgyhogy ezt meg tudjuk akadályozni, ha szépen leszoktatjuk a társadalmat a scrollozásról. – Hát végül is ez az egyik célja a Nostr-nak.

Piaci dolgokat szoktam még nézni: helyi árukat, helyi termelőket. Magyarországon is van piactér. Nagyon jó lenne, ha egyre többen, akik bármilyen terméket vagy szolgáltatást csinálnak, fellépnének a Nostr-ra, és ott is hirdetnének, hogy Magyarországon is terjedjen ez a dolog. Tudom, hogy sokkal több embert el lehet érni a hagyományos közösségi hálókon, de ha tényleg értéket állítasz elő, akkor ott a helyed a Nostr-on, mert előbb-utóbb meg fognak találni más országokból is. – Csomó ilyen termelőnek van piactere – nyilván online –, de ha földrajzilag leszűröd, akkor sok környéken kijön, ha az ember járkál, hogy ki hol mit árul bitcoinért. Ezt tök jól lehetne hasznosítani. És valóban itt a legnagyobb probléma, amit te is mondasz: a reach, ezeknek a Nostr-os dolgoknak az elérése még kicsi.

Amikor mi is próbálkoztunk ezzel a podcasttal, a Nostr-podcasttal, akkor szerintem az egyik adást talán tízen látták. Ez a második volt; az elsőt talán hárman vagy ketten. – Igen. Ez a szubkultúra szubkultúrájának a szubkultúrája, de nem így kéne nézni. Ahogy az előbb is mondtad: ez majd jön. Mert ha megnézed a mostani piactereket, azok maximalizáltak. A mostani információs piactér is maximalizált, hiszen Elon Musk levágja azokat a posztokat, vagy Zuckerberg levágja azokat a posztokat, amiket neked nem kell látnod. Ugye, szoft cenzúra – meg az államokkal is összeszűrik a levet, hiába verjük a nyálunkat, hogy freedom of speech. – A freedom of speech ott kezdődik, hogy bármiről lehet beszélni, mindenről – még olyan dolgokról is, amikről nem akarunk, ami megbotránkoztat. – Így van. De ez a freedom of speech. Nem azt mondom, hogy olyan dolgokról kell beszélni, csak azt, hogy nincs megmondva, hogy te nem kritizálhatsz valakit, vagy hogy nem posztolhatsz valamit. Majd a néző eldönti, hogy kér-e ilyen tartalmat vagy nem – de az legyen az ő dolga. Meg esetleg a broadcasteré, hogy megfilterezi-e, hogy ilyet ad vagy nem ad.

Szóval ez az elérés, ami jelenleg még nincs meg a Nostr-on. Ha például répát árulsz, mert nő a zöldség a kertedben, akkor azt nehezen tudod kihirdetni a világba. Pedig ezen dolgozni kell, mert akkor lesz ebben sikerünk, ha az energiát ebbe fektetjük bele, nem az Elon Musk termékébe. – Így van, nagyon jól mondod. Mindenki gondolkodjon ezen! Többet nem tehetünk, minthogy megkérjük a kedves hallgatókat és nézőket. – Szerencsére szerintem ők gondolkodnak, mert minket néznek.

Még az AI-ról lenne szó, az az utolsó blokkunk. Beszélgessünk arról! Te nagy használója vagy ennek a mindenféle otthon futtatott dolognak. – Igen. Kezdjük ott, hogy itt is mi a probléma. Három nagy cég van, amelyik uralja a piacot – nem mondunk neveket, mindenki tudja, miről van szó. Zárt rendszerben működnek, gyakorlatilag semmit nem tudunk róluk; mindig kiszivárogtatnak valamit, meg most fel lett törve az egyik, és véletlenül kijutott a hálóra magának az egész modellnek meg a folyamatainak a lényege. Én úgy voltam vele, hogy használtam egyet-kettőt, de nem mélyedtem bele – néha segített egy kicsit, de nem akartam függni tőle.

És amint bejött ez az OpenClaw megoldás, ott láttam, hogy végre van valami, amit itthonról, saját gépről lehet futtatni. Csak az a baj, hogy a nyílt forráskódú kisebb modellek nem tudják azt, amit a nagy modellek. – Hát igen, nehéz otthon létrehozni akkora compute-ot. – Igen, meg drága is. Ugyanúgy, mint a Bitcoinnál: ahogy a Bitcoinnál igyekeznek arra törekedni, hogy ne kelljen sok pénzt belefektetni a saját node futtatásába, a mesterséges intelligenciánál is zajlik ez. – Csak ott nehezebb megoldani. Másrészt ez még nagyon gyerekcipőben jár. Mi három-négy éve – ugyanúgy, mint a Nostr – körülbelül együtt indultak. – Ja, az információtechnológiai fejlődés szinkronizálja ezeket a dolgokat.

Én is sokat kínlódtam az AI-jal, meg azzal, hogy milyen veszélyei vannak. Nyilván ennek is a centralizáció a legnagyobb veszélye. Minden a centralizáltban kezdődik, mert arra van a legnagyobb fókusz: ott tud az ipar akkora compute-ot, akkora adatközpontot előállítani, ami normálisan tud működni. Otthon ezt jelenleg nem fogod tudni összeállítani. Nézegettem, hogy lehetne-e klasztereket csinálni, hogy pici otthoni csomópontok hálózata adhatna-e valamit. Adhatna, csak lassú lenne – ugyanúgy, mintha a te agyad be lenne dugva egy jack dugóval az enyémbe; így nem tudunk gondolatot átvinni.

Szóval ezzel sokkal több dolgunk lesz még, nem tudunk olyan nagy léptékben haladni, és lesz egy időszak, amikor a központi AI sokkal inkább nyerésre fog állni, mint a decentralizált, azért, mert előrébb jár. Viszont a kettő között nagy a különbség: a központosított AI minél nagyobb akar lenni, minél több információt akar feldolgozni, minél gyorsabban – erre álltak rá. Az open source-osok pedig a másik irányból próbálják megközelíteni, hatékonyság szempontjából: kisebb modelleket specializáltan és hatékonyan használni, csak azt az energiát és tudást felhasználva, amire szükség van.

És ilyen irányba vittem el én is a kis rákomat itthon, hogy Bitcoin-maxi legyen, Nostr-maxi legyen, atomenergia-maxi legyen. Ennek a háromnak a kombinációjával folyamatosan növelem a tudását. A tudás itthon van, a gépemen. – Tudom, de vitatkoznék, mert ugye te is egy API-on csatlakozol valahova. – Igen, mert most ez így van megoldva. Ahhoz, hogy otthon futtass egy modellt, sok videókártya kell. Nem árt, ha van mondjuk egy RTX 5090-esed, vagy egy A6000-esed, esetleg kettő, vagy egy mini klaszter, mert akkor nagyobb modellt tudsz futtatni. Tele van az internet, a YouTube egy csomó ilyen AI-os faszival – biztos nő is van –, aki otthon dugdossa össze az Apple-cuccokat, és hozza létre a szuper unified memory-kat, hogy minél nagyobb modelleket futtasson.

Az otthoni klasztereket, az otthoni AI-t így lehetne jól futtatni helyileg, nem? El kell azon gondolkodni, hogy mekkora, hány milliárd paraméteres modellre van szükségünk, ha az specializált. – Így van. Olvastam egy nagyon jó kis írást Karpathytól. – Ismerős a neve, igen. – Ő írta azt, hogy egy egybillió paraméteres modellel, megfelelő eszközökkel ellátva és megfelelően specializálva ugyanazt el tudod érni, mint egy több száz milliárd paraméteres modellel. Csak ugye ebbe rengeteg energiát is bele kell fektetni.

Én az utóbbi három hónapban csak kétszer indítottam újra a rákomat, és most úgy látom, hogy ez ki fog tartani. Próbálok utánaolvasni, hogyan lehet optimalizálni, hogyan lehet a memóriát karban tartani. Rengeteg kis nyúlüregbe nyúltam bele ezzel a mesterséges intelligenciával, és nagyon érdekel. Próbálom olyan irányba vinni, hogy segítsen, hogy ne függjek tőle, de ha arra van szükségem, hogy valamit gyorsan meg kell csinálni, akkor hopp, és már kész is. Csak meg kell tanulni megfelelően utasításokat adni neki.

Vicces egyébként, hogy honnan indul ez a neurális hálózat, ennek a szeretete. Emlékszem, régen, középiskolában – egy informatikai szakközépiskola volt, ugye a középsulit 14 éves korban illik megkezdeni, ha valaki nem túl koros (nevetés) – akkoriban a Neuromancer című könyvet olvastam erről, és nagyon megtetszett, hogy milyen lesz a jövő. Kisfiúként a tech mindig tök jó. Emlékszem, hogy suliban ízlelgettünk ilyeneket, hogy neurális hálózat-szimuláció, és voltak olyan szóbeszédek, hogy a NASA már tud szimulálni bogarakat, bogáragyakat, olyan szintű tudást.

Marha vicces, hogy azóta eltelt 30 év, vagy 32, talán 33, és tök máshol járunk. Nyilván ez is az informatika exponenciálisan fejlődő területe. Ha megnézed ezeket a több száz milliárdos modelleket, milyen komplexitást elérnek? – Igen, gyakorlatilag ott hagyhatod őket egyedül: csak adsz nekik egy utasítást, és több órán keresztül dolgoznak azon, hogy megoldják. A másik dolog, hogy ebből nem szabad kimaradni. Mert ez lesz a jövő. Akárhogy nem szeretjük, akármennyire nem tetszik, hogy milyen irányba haladunk, foglalkozni kell vele. – Meg kell tanulni vele járni, vagyis használni. – Igen, csak ez is egy nehéz dolog. Bár nem nehéz: ahogy járni tanulsz, nyilván egy párszor elesel gyerekként, és azok az esések is szükségesek ahhoz, hogy megkapd a járási képességet. Be kell verned a fejed. Itt is az AI-odat újra kell majd raknod, akár százszor is. – És fájni fog. Például a múltkor úgy dugtam össze egy gépet, hogy egy másik alaplapi csatlakozót dugtam rá véletlenül – mert az egyik gyártó csatlakozója nem volt szabványos –, és elfüstöltem az archív winchesteremet. – Szóval vannak ilyen tanulási fázisok, de ezek szükségesek az AI-nál is, nem? Ha újra kell raknod, újra kell tanítanod, akkor előveszed, visszatöltöd. Ezekkel tanulod meg. És ha ebből kimaradsz, akkor csak fogyasztóvá degradálod magad, ki vagy szolgáltatva a rendszernek. Így viszont tudsz tanulni.

Bocsánat, nem akartam beléd fojtani a szót, csak azt mondd el – láttam, hogy a HUSZONEGY-ben is már több robot van a Telegram-csoportban, és az egyiknek most már te vagy a felelőse, ha jól gondolom. – Igen, a tollaskígyónak én vagyok az ura, úgymond. – Mi ez a tollaskígyó? – A tollaskígyó azért született, mert korábban volt egy ötletem, felvetettem a csoportban: ha a csoport elkezd olyan szinten növekedni – most már majdnem ezren vagyunk –, és ott az emberek napi szinten egyfolytában kérdezgetni fognak, akkor kell valami, mert mi se vagyunk ott állandóan. Igyekszünk válaszolni, amikor tudunk, de jó lenne valami olyan segéd, aki állandóan ott van, figyel, és ha tud válaszolni, akkor válaszol. – És nem a Facebook felé tereli az embereket. – Pontosan.

Próbálkoztam egy helyi modellel, helyi megoldással. Lassú volt, nem olyan válaszokat adott, amilyenekre szükségünk lett volna. Lényegtelen, ez úgy abbamaradt. Viszont amikor bejött az OpenClaw, akkor beugrott a kis égő itt a fejem fölött, hogy na tessék, megjött az eszköz – próbáljuk meg úgy beállítani, hogy jó is legyen. Openoms ezt az autoblitz bottal próbálta; ő inkább a programozói oldalt, a fejlesztéseket, a szerverek konfigolását fogta meg. Én meg úgy voltam vele, hogy inkább általános tudást szeretnék memorizáltatni: Nostr, Bitcoin, bányászat, mesterséges intelligencia, nukleáris energia. Gyakorlatilag ez az öt téma, ami folyamatosan kapja tőlem az inputot. Kuráltan kapja tőlem az információt. De visszacsatolást is kérek tőle, hogy szerinte ez illik-e az összképbe – például egy cikk, egy podcast-rész. Úgyhogy így működünk most együtt. – Jó ez! – Nekem tetszik.

Figyelj, ott vérzett el, hogy nem helyi modellt futtattál, vagy amit futtattál otthon, az nem bírta ezt a komplexitást. – Nem bírta. Meg nem mertem magas gondolkodási módot beállítani neki, mert nem tudtam, mennyire zabálja a tokeneket. Most a Kimi K2 van beállítva neki a legmagasabb gondolkodási módon, és így sem tudom kihasználni az előfizetési kvótát. Úgyhogy ez most jónak tűnik, de így is elég sokat hallucinál szegényke. Sokat kell utánajárni, visszaellenőriztetni. – Ez még tanulási fázis, ezzel te tanulod a legtöbbet. Azért érdemes beleugrani. Én is beleugrottam a saját munkakörömön belül ennek a használatába, meg az otthoni AI felé elmenve – egészen odáig, hogy egy dedikált gépet építettem erre, bár ez még nincs teljesen kész. Ezzel tanulod meg, és ha ezt kihagyod, akkor egy olyan gyorsuló iparágból maradsz le, amibe lehet, hogy két év múlva már nem tudsz belekezdeni. – Igen, egyszerűen annyira gyorsan megy. – Muszáj csinálni. (nevetés)

Na, úgyhogy gyakorlatilag megvan mind a négy lábunk ahhoz, hogy szabadon éljünk, szabadon gondolkodjunk, és szabadon mondjuk azt, amit akarunk. – Igen, gyakorlatilag itt van előttünk, csak használni kell. – Így van. Úgyhogy mindenki hajrá! Jól van, köszi, Henky, hogy jöttél, várunk máskor is! A tollaskígyóról is hallhattok többet, ha majd berakjuk a linket – menjetek, kérdezgessétek Henky kis robotját! – Igen, ne kíméljétek! (nevetés) – Jól van. Na, köszi a figyelmet! Bocs, hogy most Árpi nem volt itt, de nem tudott jönni – megoldottuk, hogy itt legyünk, és egy hét múlva újra találkozunk, akkor is hozunk majd valami témát. Kommenteljetek az adás alá! Azt is, ha a zöld energiát szeretitek – nem baj, majd meggyógyultok belőle. (nevetés) – És majd akkor beszélgetünk arról is, vagy bármi másról, amit a Bitcoinhoz lehet kapcsolni. – Iszom egy kávét. Köszi a figyelmet, sziasztok, egy hét múlva újra itt! – Sziasztok! – Csáó!