E112 A grafikon, ami sosem hazudott — Hol a Bitcoin valódi alja?

Van ez a 200 hetes mozgóátlag, ami arra hivatott — vagy azért jó —, mert az a 200 hét kábé négy év. Ezeket a négyéves ciklusokat elég jól kisimítja, és még soha az életben nem volt olyan, hogy ne emelkedett volna hétről hétre, napról napra. Itt látszik a képernyő bal oldalán a 2022-es, négy évvel ezelőtti időszak: 2022 nyara. Akkor is pont ugyanez történt, leérkezett az árfolyam a 200 hetes mozgóátlaghoz, csak akkor ez 22 000 dollárnál volt. Aztán egy ideig dülöngéltünk körülötte, és 2023 januárjában indultunk el igazából a következő bull marketbe — tehát egy fél évvel később. Hát, most ugyanitt tartunk, csak 62 500 dollárnál. Ez az, amiről beszéltem, hogy ez egy háromszorozódás. Igaz, a múltban volt ennél több is, az előző két ciklus között nagyobb volt a különbség, de egy háromszorozódás is, négy év alatt, szerintem nem olyan rossz hozam.

Sziasztok, ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast legújabb epizódja, szám szerint a 112. — úgyhogy lehet is hívni a telefonon. Gondoltuk, hogy Tamással felboncoljuk a szocializmus és a mindenkit megillető alapjövedelem kérdéskörét a mai adásban.

– Csak azért, mert összefügg a Bitcoinnal. Meg azért, mert a múltkor kommenteltem.

– Ritkán szoktak lekommunistázni, de ezt is megkaptam. Szóval sziasztok, Tamás, örülünk, hogy itt vagy. Mivel készültél mára?

– Én nem szeretném bevezetni a feltétel nélküli alapjövedelmet ma. Na, később se! Ezt azzal tudom megindokolni, hogy 16 éves koromig éltem abban a rendszerben, amit kommunisták irányítottak, és szocializmusnak hívtak.

– Ilyen öreg vagy?

– És nagyon örültem, ahogy az egész ország is, hogy vége lett annak a rendszernek. Azóta örülök, hogy kapitalizmus van. Persze nem tökéletes, de mindig azt szoktam mondani az ilyen fiatalabb embereknek, akik nem tapasztalták, milyen az, amikor mindig valaki más fizet valamiért, mint aki használja: ez a kapitalizmus nem olyan, hogy csak kizárólag az elnyomott, szerencsétlen dolgozó osztályban lehet létezni. Akár a részvények, akár a Bitcoin segítségével, akár ingatlanbefektetéssel valahogy át lehet keveredni a tulajdonosi oldalra is. És ha valaki erre törekszik már fiatal korától, akkor előbb-utóbb sokkal jobb helyzetbe kerül, mint ahogy elsőre látszik.

– Át is keveredik.

– Igen. Esetleg fiatal munkanélküliként egy albérleti szobában — az valóban nem az igazi.

– Csak az egyikből van kiút, a másikból meg nincs.

– Így van. Mert ha bevezetjük a szocializmust, akkor előbb-utóbb mindenki egy albérleti szobában fog nyomorogni valami kamumunkával — ha lehet ezt egyáltalán munkának hívni. Ezt a feltétel nélküli alapjövedelmet is.

– Mi ilyen evolúciós szemszögből közelítettük meg ezt; a modellünk biztos hibás volt. Egyébként ezek a közgazdasági modellek most nagyon beszippantottak, úgyhogy a következő egy-két hónapot ennek fogom szentelni az életemben.

Álljunk meg egy fontos közlemény erejéig!

Forráshiány miatt veszélybe került a podcast működése. Ha értékeled az edukatív tartalmainkat, kérünk, támogass minket, hogy folytathassuk ezt a munkát! A támogatás lehet alkalomszerű, rendszeres vagy akár szponzori együttműködés is. A részleteket a HUSZONEGY honlapjának támogatás oldalán találod: huszonegy.world/tamogatas — a leírásban és a képernyőn is megtalálod.

Köszönünk szépen minden eddigi és további támogatást.

– Én abból indulok ki, hogy egy olyan gazdaságban, egy olyan társadalomban, ahol nincs igazán megjutalmazva, ha valaki kitalál valami újat, ha felépít valamit — hanem akárki akármit csinál, ugyanannyi jár neki —, az a társadalom néhány generáció múlva ilyen nihilbe fullad. Ott nem lesz semmi fejlődés. Ez látszott az én gyerekkoromban, a 80-as években: addigra gyakorlatilag gazdasági csődbe ment az ország, az egész kelet-európai rész. És látszik a mostani, még azóta is kommunista országokban, hogy mi van ott.

– Csak azok az országok mentek csődbe, ahol kipróbálták a szocializmust.

– Igen. Kínában meg a gazdaság abszolút kapitalizmusként működik. Oké, most felhozható, hogy Kínában is a kommunisták regnálnak — igen, csak rájöttek, hogy nem működik a rendszerük. Kommunistának hívják magukat, de igazából kapitalizmust működtetnek gazdaságilag, kommunista diktatúrával ötvözve. Hát, ők ezt szeretik. Szerintem az ideális a szabadság és a kapitalizmus együtt, ami felé kéne törekedni.

– Szép hibrid, meghagyták a legjobb részeket. Ezt hallják a bitcoinerek.

– Igen — és nem a technofeudalizmus, amerre bizonyos erők próbálnak terelgetni, ahol ilyen nagy, centralizált digitális platformoknak vagyunk a rabjai. Hát, vagyunk, de azért okosan kell kezelni, és valamennyire meg kell tartani az embernek a szabadságát.

– Törekszünk rá, hogy ne legyünk a rabjai, ugye? Ezért vannak mindenféle kis kedvezményünk, kezdeményezésünk — ó, hosszú szó.

– Gazdaságilag mindenképp az jár jól, aki tud megtakarítani; aki képes rá fizikailag, tudatilag, hogy kevesebbet költ, mint amennyit keres. Pláne fiatalon elég nehéz, és keveseknek sikerül, de ha valaki képes megtakarítani, és a megtakarításának az értékét meg is tudja tartani — tehát olyan dologba teszi, ami nem inflálódik el, és kevés ilyen dolog van —, akkor jól jöhet ki az életből. Egy idő után nem az áldozati oldalon lesz.

– Akár háza is lehet. És hogy gyakorlati tudnivalókat is mondjak, hogy én hogy csinálom ezt: a részvényekkel kezdtem még régebben. Sokan az ingatlanbefektetésre esküsznek, de már az ingatlanbefektetés belépési küszöbe olyan óriási lehet, hogy az eléggé reménytelen. Ráadásul emiatt már a megtérülése sem olyan jó. Most megveszek egy 50-60 éves panellakást — ez igazából értéktároló lesz hosszú távon, biztos?

– Hát, ott sem mindegy, hogy milyen ingatlanba teszed.

– Igen, de egy vadonatúj lakás meg még kétszer annyiba kerül. A részvények ebből a szempontból sokkal jobbak, mert azt lehet kicsiben is gyűjtögetni. Ott persze mindig van egy kockázat, hogy mögötte van valami vállalkozás, ami vagy muzsikálni fog, vagy nem; és ott is óriási buborékok tudnak kialakulni a részvénytőzsdéken. De egyébként részvényeket gyűjtögetni szerintem jó dolog. A legjobb viszont az eddigi élettapasztalatom szerint egyértelműen a Bitcoin.

– Vagy elszaladni...

– Mert nincs mögötte cégkockázat, nincs mögötte elinflálódási kockázat. Ott maximum az a kockázat van, hogy az adaptáció folytatódni fog-e, és hogy az emberek megértik-e.

– A kognitív belépési küszöb magas, mert ahogy elmondtad, maga az instrumentum elég jó — egy feladatra tervezték.

– Jó, még egy kicsit...

– Tehát a kognitív küszöb a magasabb, szerintem. Mert ha valaki nem meggyőződésből vág bele, nem ismeretből, hanem csak azért, mert a taxiban vagy a liftben hallotta, akkor ott megvan a kockázata annak, hogy rosszkor száll ki. És ha így nézed: az ember, ahonnan érkezik, mindig fiatban denominál, abban fejezi ki. Nagyon sokan érkeznek úgy, hogy „én most vettem 100 fölött, most meg 60-on vagyunk; ha most elengedem, akkor nem buktam annyit". Szóval ha nem vagy — nem azt mondom, hogy vallásos, de — megfelelően elmerülve abban, hogy ez miért is lesz jó, akkor nehéz tartani ezeket az időszakokat. Ennek is megvan a kockázata; a saját, emberi kockázat, ami nem lebecsülendő.

– Hát igen, elég sokan túljutottak már ezen, tehát túl lehet rajta lenni.

– Igen. Most így visszakanyarodva: a mi kis podcastunk, a beszélgetésünk a Bitcoin univerzumából milyen céllal is jött vissza? Volt egy-két igény, hogy kanyarodjunk vissza ahhoz, mi ez a Bitcoin. Mert tök jó, hogy mindenféle témába belemegyünk — remélem, ma is fogunk —, de kanyarodjunk vissza arra, hogy miért is kötöttünk ki mi a Bitcoin mellett, és mit old meg tulajdonképpen. Szerintem ennél szembetűnőbb példa nem nagyon kell, mint amikor ma lemész bevásárolni. Akár egy ilyen megtakarítási megközelítésből.

– Hát, szerintem én nem a megtakarítást mondanám elsőként, jelen pillanatban. Jó, nekem informatikusként az is megtetszett benne azonnal, hogy van egy olyan digitális pénz, digitális pénzügyi rendszer, valamilyen digitális tárca, amiben valódi pénz van — vagy valódi pénzt érő valami —, és azt a saját számítógépemen, a saját privát kulcsaim alatt tudom tárolni. Ez önmagában még elég kevés embert tud megérinteni, mert ehhez informatikusnak kell lenni, meg valamennyire közgazdász-aggyal is kell rendelkezni. Ez mennyire más, mint az, amit előtte digitális bankolásként vagy akár fizikai kőbankolásként megszoktunk. Akinek ez nem esik le elsőre, annál valószínűleg az marad, hogy egy jó megtakarítási eszköz — úgy jó megtakarítási eszköz, ha a hosszabb távú, felértékelődési trendjét vesszük figyelembe. Amit éppen a részvényeknél is szoktak. Ebből a szempontból ugyanaz; az ingatlanoknál azért könnyebb ezt felfogni bárkinek, mert ott nagyon ritkán van árazódási pont. Egy ingatlant megvettem 10 éve, eladom 5 év múlva, kétszer annyi az ára — a kettő között biztosan sokkal több lesz, biztos, hogy felértékelődött. A részvényeknél meg a Bitcoinnál minden pillanatban tudjuk szinte az árfolyamot — ez egy kicsit túl sok információ, amit fel kell dolgozni.

– Igen, meg likvidebb is, mert egy ingatlannál nincs az, hogy „jó, most el tudom dobni". Nyilván el tudod dobni, mert árfüggő, el tudod dobni az ingatlant is akár napon belül — maximum a tulajdoni lapon nem vezetik át. A részvény is sokkal likvidebb piac, a Bitcoin meg az abszolút leglikvidebb: az a másodperc, a nap bármelyik másodpercében foghatod, veheted, eladhatod, akármennyit.

– Hát igen, csak nem biztos, hogy van értelme annak sem. Az jár legjobban szerintem, aki nézi a 200 hetes mozgóátlagot, hogy hétről hétre emelkedik, és a napi árfolyamot el tudja engedni. De eddig a tudati szintig még én se jutottam el, csak tudom, hogy így kéne.

– Ja, hogy ne is foglalkozz vele?

– Néha jó elengedni. Akkor nézzük meg, mert tudom, hogy ott van már az egyik ablakban.

– Ha már szó van a 200 hetes mozgóátlagról, nézzük meg, mert elértük — és ezt én megjósoltam, hogy elérjük. Szóval ez a 200 hetes mozgóátlag azért jó, mert az a 200 hét kábé négy év, és ezeket a négyéves ciklusokat elég jól kisimítja. Még soha az életben nem volt olyan, hogy ne emelkedett volna hétről hétre, napról napra. Itt látszik a képernyő bal oldalán a 2022-es, négy évvel ezelőtti időszak: 2022 nyara, akkor is pont ugyanez történt. Leérkezett az árfolyam a 200 hetes mozgóátlaghoz, csak akkor ez 22 000 dollárnál volt. Aztán egy ideig dülöngéltünk körülötte, és 2023 januárjában indultunk el igazából a következő bull marketbe — tehát egy fél évvel később. Hát, most ugyanitt tartunk, csak 62 500 dollárnál. Ez az, amiről beszéltem, hogy ez egy háromszorozódás. Igaz, a múltban volt ennél több is — az előző két ciklus között nagyobb volt a különbség —, de egy háromszorozódás is, négy év alatt, szerintem nem olyan rossz hozam. Az ingatlanok is megcsinálták ezt mostanában, legalábbis itt Magyarországon. Hát, négy év alatt azért nem.

– Az ingatlannal csak az a probléma, hogy az egy állami ledgerben van bejegyezve.

– Hát igen. Meg az ingatlanok előbb-utóbb el is amortizálódnak. Ezért mondtam a panelházat: nem tudom, meddig fognak még ezek a panelházak muzsikálni, de a legöregebbek már 60-70 évesek, előbb-utóbb szétrohad bennük a vasbeton is. Szóval ez a hosszú távú befektetési stratégiám; illetve az, hogy rövidebb távon, amikor a 200 hetes mozgóátlagnál vagyunk, az szerintem egy nagyon jó vételi pont. De ez nem befektetési tanács, csak egy tapasztalat.

– Januárig, ha lemásoljuk az előző ciklust...

– Hosszabb idő lesz, de... na, legyen igaza.

– Hát, ez a rövid távú jóslás kategóriája, amibe nem mennék bele.

– Én akkor októbert mondok. Uptober! Hiszek az Uptoberben — ha már úgyis vallás, meg szektát alapítottunk.

– Csak nehogy mindenben egyetértsünk!

– De hogyha ez még itt látható a képernyőn... nézzük meg csak a 200 hetes mozgóátlagot, ezt a halvány kis szürke, felfelé tendáló görbét. Az első pont, amikor egy nagy piros gyertya átmetszi, az 2022 — jól mondom? Ja, bocsánat, csak pixeles. 2022. június 13.

– 2022. június 13., az pontosan...

– És akkor ezt a görbét egészen... jó, persze, itt augusztus végén egy kicsit fölé megy, de utána megy le-le-le egészen decemberig, és ott van az alja egy szakaszon. Ez volt az a 15 ezres gyönyörű időszak.

– Hát, ne „gyönyörű" — ez egy nagyon siralmas időszak volt, mert akkor omlott össze az FTX, a világ legnagyobb kriptotőzsdéje.

– Te is sírtál?

– Én is sírtam egy kicsit, mert némi áttételeken keresztül — nem pont annak voltam az ügyfele, hanem egy másik szolgáltatónak, amelyik az FTX-nek volt az ügyfele —, és ott némi bitcoinom beragadt, amit egyébként azóta visszakaptam. Hát, nem bitcoinban, de.

– Ez volt ez a piros csík.

– Félig-meddig USDC-ben, mindegy. Kárpótolódtam pár évvel később. Az nem volt kellemes időszak. De mindig olyankor van az alja — tehát mint amikor a legsötétebb éjszaka után jön a hajnal. Ez kábé az a pillanat volt, a legsötétebb éjszaka. Hát aztán látni, hogy mi lett belőle.

Ha olyan Bitcoin-only alkalmazást keresel, amiben egyszerűen tudsz bitcoint venni úgy, hogy a privát kulcsokat te kezeled, nézd meg a Relai-t!

A Relai 🇨🇭 egy svájci app, MiCA-engedéllyel, és kimondottan a hosszú távú megtakarítóknak tervezték. Bármikor vehetsz bitcoint azonnal, és beállíthatsz heti vagy havi automatikus vásárlást is. Ráadásul havi egy automatikus vásárlás 100 euróig teljesen díjmentes. Regisztrációnál add meg a HUSZONEGY kódot, így 10%-kal csökken a vásárlási díjad, és a podcast működését is támogatod ezzel.

Részletes leírás: bitcoinmentor.hu/relai

– Na de azért állhatnak még előttünk sötét éjszakák, nem? Most nem akarok vészmadárkodni, pusztán realitási megközelítésből nézem: a bear marketnek is vannak gyönyörű pillanatai, amikor még mindig van eladó. Én például a Strategyre gondoltam, meg az egyéb ilyen treasury cégekre — tudjátok, hogy én Michael Saylort nagyon imádom. Pont azért, amit játszik. Nem azt mondom, hogy ő simítja ki legjobban a görbét — mert ugye neki köszönhetjük, hogy most innen indultunk ki, hiszen elkezdte vásárolni, és ha az order bookok mélységébe belenyomjuk ezt a longot, akkor szépen kijönnek. Ugyanígy vissza is lehet pumpálni; szerintem ez a klasszikus példája a pszichológiai hadviselésnek, amit az ő instrumentumaival le lehet vezényelni. Pont ezért szerintem nem lehet kizárni, hogy amikor itt benne leszünk a bear marketben, akkor ne legyen egy takeover — tehát egy bailout a Strategy stackje fölött. Akár egy központról jövő amerikai igény: most összeomlik a kis birodalom, akkor miért ne álljunk megint helyre valahogy.

– De miről, milyen bailoutról beszélsz?

– Hogy a Strategynek lesz most az a szerepe, ami az FTX-nek volt. Figyelj, menjünk vissza az alapokhoz. Jött ez a Bitcoin nevű cucc, mindenki örült, hogy végre megvan a gyógyszer a nagy, kapzsi hatalmak ellen. De ott se a legbutább emberek ülnek: akinek ilyen szintű pénzügyi hatalma van, mint a jegybankoknak, gyakorlatilag uralják a terepet, monopóliumuk van — ők ne lépnének rá valamilyenképpen erre a Bitcoinra? Szerintem az FTX is egy abszolút ilyen setup volt, és szerintem a Strategy is egy setup. Persze itt most sok ember mondhatja nekem, hogy nem látom jól.

– Nem baj, nem kell mindig egyetértenünk; egy csomó dologban egyet tudunk érteni, de nem feltétlenül mindenben. És például ez a setup tökéletes lesz egy letankolt bear market alján: még jobban lenyomni az árat, hogy a centralizált szereplők jobban tudjanak vásárolni az OTC piacon. Mert ha van egy ár, akkor én nem a tőzsdén fogom megvenni a bitcoinomat, hanem megveszem attól, aki szarban van. Elmélet — ne legyen így, mert nem erre készültünk, de ha így van, akkor viszont kell a muníció.

– Ja, értem.

– De miért van szarban? Szerinted miért van szarban Saylor?

– Nem feltétlenül gondolom, hogy szarban van; inkább azt mondom, hogy a szereplésében észrevehető egy váltás: átállt a magyarázkodó oldalra. Szerintem narratív váltás van itt Saylornél, nem feltétlenül van szarban. Nem feltétlenül kell tudnunk, mi van mögötte — mert nem is tudjuk; gondolkodhatunk akármin, nézhetünk bármilyen jelentést, kurvára nem fogjuk tudni, mi áll mögötte, hol vannak a coinjai.

– Én csak gondolkodom egy olyanon, hogyha itt jön egy bear market, és ez a bear market bizony nem fél évig tartott — mert ha visszamegyünk ide a képernyőre: 2022 júniusától 2023 szeptemberéig. Nézzük: lemegyünk egyszer itt a 200 hetes mozgóátlag alá. Ezt egyébként végignézhetnénk a legelejéig, de mondjuk innen kezd jelentősége lenni, mert előtte a Bitcoin még kiskorú — most is az, mert nem érte el a 18 évet, de itt azért már számol vele a világgazdaság. 2022 júniusában van egy gyertyánk le, és 2022 október közepén is van egy gyertyánk le. Aztán itt javarészt maradunk alatta; jó, itt feljövünk, 2023 januárjában fölé, de aztán megint a 200 alá megyünk. És amikor a 200-at elhagyjuk, az igazából 2023 október — Uptober. Onnan jön ez a Saylor-féle akkumulációs időszak.

– Hamarabb kezdte.

– Igen, persze, viszont miért ne kezdte volna hamarabb — csak itt fejtette ki a hatását. Nyilván én nem vagyok chart reader, nem is akarok az lenni, de ha a ciklikusságot nézed, akkor simán benne van, hogy most bemegyünk alá. Miért ne mennénk? Szerintem a világgazdaság úgy áll, hogy simán bemegyünk alá. Van egy csomó sokkal vonzóbb befektetés, ami majd nyilván felsül, de most van. És miért ne dobj el egy instrumentumot, ami szarul megy, egy olyanért, ami hoz neked egy pár beígért X-et, aztán majd visszaveszed? Ez egy trading filozófia; aki erre gondolt, az eldobta már fönt, aki trader volt. Vallási okokból én nem dobtam el — a bitcoinerek szerintem nem is traderek. Vannak köztünk traderek is, nem becsülöm le őket, csak van, aki másért van itt benne. Visszatérve ehhez a szakaszhoz: a bear marketnek nincs vége szerintem, a trend még változhat, de szinte biztos, hogy megyünk lejjebb. Pont azért, mert elég jó az eszköz, elég jó, amit a Bitcoin tud, és elég kevés van belőle annak a hatalomnak, aki eddig diszponált a pénzügyek fölött. Ha megnéztük korábban a műsorokban ezeket a chartokat, hogy mennyi van magánszemélyeknél, satöbbi — a chain analysis alapján ezeket be lehet lőni. Ki tudja legjobban belőni? Az, akinek a legnagyobb számítási képessége van ehhez, és aki a legtöbb információt össze tudja gyűjteni. Az nem te vagy, meg nem én vagyok, hanem olyan szervek, akiknek amúgy is jogosultságuk van az adatgyűjtésre. Ezek a szervek pedig nem állnak messze azoktól, akik a pénzt nyomtatják. Pont emiatt lehet még számítani arra, hogy itt bizony minden elképzelhető: akár egy Strategy-bedőlés, akár egy Strategy-bailout, akár egy-két másik tőzsde. Nem tudjuk, milyen adu jöhet ki a zsákból. Én minden esetre arra intenék mindenkit, hogy tartson muníciót — szerintem fog kelleni. Sajnos nem a szuperciklusban vagyunk. De hát ki gondolta, hogy ez a mi pár tíz éves, rövid távú előrelátásunk által lefedett időciklusban jön el az, hogy a Bitcoin nyert? Sajnos lehet, hogy nem. De attól még jó, és attól még ez az egy esélyünk van, ez az egy instrumentumunk. Ezért is fontos. Bocs, hosszú lett — majd összevágjuk. De ezt nem elkeseredettségből mondom; csak azt mondom, hogy nem becsülöm le azt a felet, aki ott nyomja ezer év óta a gombokat, megbújik a piramis mögött, hogy előjöjjön a nap, meg satöbbi.

– Na, tényleg.

– De lehet, hogy egy kicsit felül is becsülöd őket.

– Ööö... nem. De figyelj, ha mégis, akkor meg jó, nem? Akkor meg jó.

– Akkor meg meglepődsz.

– Jó, erről jut eszembe a kedves Magyar Nemzeti Bank: még nem válaszolt, pedig bőven eltelt a 30 nap.

– Nem baj, 2018 óta várom a válaszukat.

– Őket annyira nem foglalkoztatja a Bitcoin, mint minket, úgy látszik. Nem tudom, majd meg kell őket pingetni valahogy. De közben nem is beszéltünk arról, mit csinál ez a Michael Saylor — mert lehet, hogy nem minden hallgatónk tudja, miért forr most körülötte a hangulat.

– Persze, csupa fül vagyok.

– Ez is részvénydolog, de Bitcoinra épülő részvény. Nem olyan rég — nem tudom pontosan mikor, talán már tavaly — feltalálta a STRETCH nevű részvényt. Ez egy sima, osztalékfizető részvény, és úgy találta ki, hogy annak mindig 100 dollár lesz az értéke. Tehát egy stabil értékű részvény. Felülről könnyebb korlátozni, mert annyit bocsát ki belőle a piacra, hogy ne menjen feljebb 100 dollárnál. Alulról kicsit nehezebb megtámasztani egy részvény értékét, hogy ne menjen 100 dollár alá — ott maximum annyit tud csinálni, hogy nem nyomtat belőle többet, de ha a részvénytulajdonosok elkezdik eladni, akkor lejjebb megy. Ez egy ideig működött, muzsikált, de mostanra valahol 90 dollár körül tart.

– Múlt héten 82-ig lement. És emiatt van most bizonyos megmondóembereknél nagy pánik, meg Saylor megkérdőjelezése a prágai konferencián, amiről Openoms beszélt itt a múltkor. Ott volt Saylor, és volt vele egy beszélgetés, a közönség is kérdezgethette. És ezt megnéztem YouTube-on; ott az elején leállított mindenkit... mindenféle kérdezgetést, és akkor előadta, hogy milyen szörnyű, hogy ő 2020 óta egy fél milliárd dolláros cégből csinált egy 80 milliárd dolláros tőzsdei értékű céget, ez a Strategy. Ennyire rettentő sok tőkét bevont, összegyűjtött 840 000 bitcoint, és akkor most itt arról beszélgetünk, hogy eladott belőle 32-t, meg hogy hogyan fogja kifizetni azokat a kis osztalékokat — amikre egyébként 32 évig elegendő tőketartaléka van bitcoinban, meg van valamennyi dollártartaléka is. Szerinte egy kicsit távolabbra kéne nézni a dolgokat; ez igazából egy sikertörténet. Most egy kicsit az ördög ügyvédje vagyok az előzőekhez képest.

– Lehet így is látni: ő látja, hogy ez egyre nagyobb befektetés. A 100 dollárhoz képest 11,5 százalék osztalékot fizetett, kéthetenkénti kifizetésekkel, tehát az évi 11 százalékot elosztva két hétre. Ez egyébként eléggé kiemelkedő, mert általában az osztalékfizető részvények nem szoktak ennyi osztalékot fizetni, általában ilyen négy-öt százalékot maximum. Ő meg ezt mindenféle további tőkebevonás nélkül, elvileg 32 évig tudná fizetni — tehát semmi látnivaló. De azért ez az egész nagyon távolról, nagyon lebutítva hasonlít a 2022 tavaszán összeomlott Terra Luna–UST stabilkoin-történethez. Csak távolról szokták hozzá hasonlítani; én végiggondoltam, és két dologban különbözik. Az egyik, hogy az nagyon alul volt fedezve — ott is volt bitcoin-tartalék, de messze alulfedezett volt, és amikor elkezdték eladni a bitcoint, az hamar elfogyott. A másik, hogy egy részvény az nem stabilkoin: a részvénynél nincs olyan, hogy a kibocsátónak vissza kell vinnie mondjuk 100 dollárra; ilyen kötelezettsége nincs, ilyen vállalása nincs. Azt beárazza a tőzsde, ezért most 90 dollár. Kicsit megnőtt benne a kockázat, többen eladták, viszont így a hozama — az osztalék — már nem 11,5 százalék, hanem valami 13 vagy 14 százalék, ha valaki most veszi meg. Tehát gyakorlatilag az emelkedő erőt ez tudja neki biztosítani; jó eséllyel néhány héten belül visszaáll 100 dollárra. De az is lehet, hogy tényleg igazad lesz, és ez lesz az idei bear market Terra Luna- vagy FTX-eseménye, hogy mégiscsak összeomlik valahogy. Bár mivel rettenetesen túl van fedezve, és az a 840 valahány ezer bitcoin sokkal több, mint amennyi adóssága egyáltalán van — mert igazi adóssága, ilyen kötvényen, nagyon kevés van a Strategynek —, én a magam részéről nem látom veszélyben. Mint ahogy 2022-ben sem omlott össze; a Strategy akkor is létezett, csak jóval kisebb méretben, mert 2020-ban indult ez a bitcoin-felhalmozási őrület. Tehát én nem látok ekkora veszélyt önmagában a tőzsdei folyamatokból. Most ha azt mondod, hogy a háttérhatalom rá akarja tenni a kezét — hát akkor bármi lehet, persze. De tulajdonképpen most erről szól a nagyvilágban a Strategy körüli vita; ez a két álláspont.

– Igen. Én nem feltétlenül mondom, hogy ebbe a bear marketbe lesz; csak azt mondom, hogy nem zárható ki, hogy akár egy ilyen is megtörténjen. Sőt, az se zárható ki, hogy nem lövik el most ezt az aduászt. Mert ha megnézed, milyen eszköze van egy hatalomnak arra, hogy bitcoint szerezzen: 1 millió maradt, ugye, 2140-ig. Nem gondolnám, hogy tüzetesen kivárják, és bányászfarmokat fognak építeni. Szerintem a legjobb egy ilyen turbulens világban az, hogyha elveszed — ugye, most szocializmussal vezettük fel a műsort: mi volt annak a legnagyobb ismérve? Az államosítás. És tudom, hogy szereted ezt a témát, az Universal Basic Income-ot meg a szocializmust, nekem is a kedvencem — nem azért, idézőjelben természetesen a kedvencem. Az államok elég szarban vannak; a fiat kártyavárak dőlnek össze. Nem kell hozzá sok ész, hogy ott is lássák: a Bitcoin lesz a megoldása ennek az egésznek. És ha látják, hogy a Bitcoin a megoldás, akkor csak annyi dolguk van, hogy minden eszközt bevessenek arra, hogy minél több bitcoinjuk legyen. Ők nem úgy játszanak, mint mi, hogy el vagyunk dolgozni, és abból összekuporgatjuk szatonként, ami van — hanem teljesen másképp játszanak: setupokat csinálnak, háborúkat indítanak, államosítanak, több másik...

– Extra adókat vetnek ki.

– Nekünk a védekezésünk pedig a technológia. Én csak azt mondom, hogy ne vessük el — természetesen örülök, ha ez nem történik meg. Ez pont olyan, mint amikor bebiztosítod a részvényedet alulról: ha egy rossz forgatókönyvre készülsz, akkor bár depressziós lehetsz, de ki tudsz jönni abból, ha mégsem történik meg. Egyéb közhelyeket is tudnék még mondani, de most nem akarok.

– Köszi!

– Egyébként szerintem nem 1 millió bitcoinból kell kiindulni, mert az a bányászok dolga. Ha még egy milliót ki tudnak bányászni — de ha bitcoinban nincsenek tranzakciók, nincs forgalom, nem cseréljük más értékekre, akkor nem lesz értelme egy idő után.

– Tehát szerintem az se baj, ha az állam vesz bitcoint valakitől, aki eladja neki. Még mindig az a legjobb.

– Persze, én nem mondom, hogy baj; meg nyilván nem szabályrendszert kell létrehoznunk. Tehát ez van: létrejött, ott van, ott a kód, használhatja bárki, tök szabad a piac. Amikor a kapitalizmust itt hajbókoljuk: igen, ez az első szabad kapitalizmus. Csak azt kell elfelejteni, hogy egyenlően álltunk oda a rajtvonalhoz — mert kurvára nem. Egy államnak, egy központi banknak mindig is több, nagyobb eszköztára lesz arra, hogy felhalmozzon, legyen akármennyi is a bitcoin árfolyama. A játékelméleti rajtfelállás már alapból másképp van leosztva. Ha ügyesek vagyunk, akkor a végén, amikor már nincs más, minden fiat kihalt, úgy fog kinézni, hogy talán 80 százalék van a bankoknál, 20 százalék meg a magánszemélyeknél.

– A fiat nem tud kihalni.

– Elképzelhető. Egy száz évig valószínűleg biztos nem, de lehet, hogy azon túl se.

– Már a múltkor kifejtettem: az állam meg a fiat együtt jár.

– Igen, de az állam szerepe a jövőben elvész a technológia miatt.

– A kettő csak együtt tud megszűnni. Akkor igen.

– Nézd meg, milyen globalizmus vesz minket körül. Mik a trendek? Blokkosodik minden. És ez nem az alufólia mondja belőlem — mert direkt másba csomagoltam a szendvicsemet. De ha megnézed, a hatalom mindig is tömbösödött, mert akkor működik. A gyógyszergyárak kis lobbija összeáll, az olaj is összeáll, minden; a hatalmi leverage mindig compoundol, így összeállt és tömörödik. Na mindegy, ez a saját nézőpontom, véleményből van rajtam kívül még egy pár milliárd, úgyhogy igazából nem kell ezzel foglalkozni — csak szeretek így belemenni ebbe a dologba.

– Én is.

– De ez nem jelent rosszat; nem azt jelenti, hogy ne legyél bitcoiner, meg ne gyűjtsd a szatokat. Én csak azt mondom, hogy ennek ellenére még inkább nyomatni kell, sokkal jobban, mert amúgy semmi más esélyünk nincs arra, hogy itt ne az jöjjön, amit kitalálnak nekünk.

Új támogatónk a BudaBit! 🔥 Még mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban? Csatlakozz a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösséghez online és offline havi meetupok keretében! Részletek a budabit.club oldalon.

További támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó és bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis.

Bitcoin tanácsadásról és mentorálásról a bitcoinmentor.hu oldalon olvashattok, ahol a Bitcoin blog cikkei is megtalálhatók. A Firefish 🔥🐟 pedig azt üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!

– Van jó hír is! A Tisza-kormány benyújtotta — illetve nem benyújtotta, hanem társadalmi egyeztetésre bocsátotta — a validátori rendszer meg a BTK-s fenyegetés megszüntetéséről szóló javaslatot. És ahogy megjósoltam, Köböl Anita adta elő a kormány szóvivői tájékoztatóján — tök vicces volt. Ugye Köböl Anita volt az áprilisi Bitcoin konferencián a műsorvezető, most meg kiállt az ország elé, és elmondta azokat a dolgokat, amiket ott hallott. Jó, nem azt mondta el, hanem igazából az már benne volt a Tisza programjában is.

– Ők is jártak a Bitcoin konferencián.

– Hát, nem tudom, még az is lehet. Aztán múlt héten volt a társadalmi konzultáció, én be is küldtem egy e-mailt, amiben támogattam, hogy hajrá, tovább! A Pénzügyminisztériumnak kellett küldeni a levelet; azt is megírtam nekik, hogy arra is figyeljenek oda, hogy a szegény magyar kis vállalkozások ne maradjanak ki, és a MiCA ne legyen olyan drága. Hátha valaki elolvassa. Aztán a Feri is — nem tudom, hogy volt itt, vagy lesz itt, vagy hogy mondjam —, ő írt egy hosszabbat, Ádámtól-Évától indulva, hogy mi a Bitcoin, meg minden filozófia. Egy tök jó levelet ő is beküldött, tudtommal, amit elmondott. Remélhetőleg azt is elolvassák. Aztán ezt a törvényt valószínűleg meg fogják most szavazni rövidesen. És akkor még az is lehet, hogy visszajönnek a megszűnt szolgáltatók, akik tavaly beszüntették a szolgáltatásukat. Közben én a Revoluttól már kaptam magyar számlaszámot, és működnek rajta az ilyen magyar fiatcsodák, mint a qvik meg az ilyesmi, az azonnali forintutalás. Ott van fejlődés; ha még a kriptót is visszakapcsolnák, és lehetőség lenne egy gombnyomással forint és bitcoin között váltani egy appban. Ilyen még nem volt soha, ilyen szolgáltató nincs sehol, mert a külföldiek mind eurót kezelnek, forintot nem.

– Mire megvalósul, addigra nálunk is euró lesz.

– Nem, mert az később lesz. Tehát van esély rá, hogy a Revolut ezt most visszahozza — nem tudom, jövőre, év végére... Erről is volt egy újságcikk, ahol belengették, hogy majd megvizsgálják. Ez jó is lenne: egy gombnyomásos forint-bitcoin váltás, hogy ki is lehessen utalni, be is lehessen utalni bitcoint a tárcádba. Régebben, amíg működött, lehetett.

– Remélem, megengedik majd. Bár messze vagyunk már ettől, nem? Hogy nem kértünk engedélyt...

– Ez működött még egy évvel ezelőtt is: valakinek a revolutos bitcoincímére küldtem bitcoint, és ott azt átváltotta azonnal magának forintra. Tehát bárkinek lehetett innen, tök közönséges bitcoinnal fizetni. De lehet, azért szűnt meg, mert túl jó volt.

– Veszélyes. Meg lehet ezt oldani másképp is, ha jól értem. De ugye tök jó, ha újra lesz ilyen lehetőség, mert a most beszállóknak, vagy akik később jönnek rá, hogy szükségük van rá, könnyebb hozzáférést fog biztosítani — ami mindenképp jó, akkor is, ha most vannak más módok rá, meg lesznek is.

– Hát, vannak, de ez a realitás: már egy másik appot kell letölteni, oda kell regisztrálni, oda kell mutogatni a személyit meg a szelfit. Az egy olyan korlát, amin az embereknek csak egy százaléka megy át. A Revolut viszont már ott van kétmillió, két és fél millió magyarnak a mobilján.

– Jó, köszönöm.

– Szerintem ez egy óriási előny.

– Ha egyszer meghallják a szavainkat az emberek...

– De nem kell ehhez meghallani a szavunkat, mert ez tavaly decemberig nagyban működött. Erről csináltunk egy műsort is. Működött, vettek. Nagyon sokan vettek bitcoint; decemberben egy csomó ismerős keresett meg, hogy most mi legyen, vagy mi lesz vele.

– Hát jó, működik, de ha nem akar bitcoint venni egy ember, akkor nem vesz — attól, hogy ott van egy gomb. Hát, sokan... jó, persze.

– És azóta sem, meg azelőtt sem. Most a bear marketben nem várom, hogy bárki érdeklődjön a Bitcoin iránt, mert pont azért van bear market — ez a fordított pszichológia. De tavaly októberben se volt az a nagy eufória.

– Hát nem. Megszelídült.

– Kicsit. Meg is mondta a — hogy hívják — pöffeteggomba bácsi, hogy megszelídítik a Bitcoint. Na mindegy, azért még messze vannak a megszelídítéstől, de haladnak; azért már szelídül. De azért még mindig jó.

– Hoztál chartokat? Azokon menjünk végig, vagy van értelme szerinted?

– Hát nézzük meg a vérgilisztát.

– Azt nem lehet kihagyni.

– Ezt nem. Aki még nem látta soha ezt a chartot: úgy néz ki, hogy itt körben, az óramutató járásával egy irányba telik az idő, egy kör az négy év. És most itt tartunk, a 2026-os évnél, itt három órától hat óráig. Itt tartunk a közepén. Ez az időszak mindig négyévente jön, amikor bear market van. És valamilyen érdekes együttállás folytán nagyjából a csúcsok — ahol ezek a zöld pöttyök vannak — is kábé ugyanakkor szoktak lenni négyévente, a bear marketek alja is kábé ugyanakkor szokott lenni négyévente. Most a kettő között itt vagyunk kábé középen, látszik szépen.

– És a piros pötty az mit jelent?

– A piros pötty az alja, a legalsó pont.

– Tehát a ciklikusság szerint év végére várható.

– Igen, ez általában a november-december környéke szokott lenni. Erről beszéltünk az előbb is: 2022-ben novemberben volt.

– Bocs, én vagyok az egyértelműsítő szerepben.

– Azt mondja, hogy a pánikhangulat még csak a következő negyedévben fog jönni. Aztán jön a kapituláció — ugye ez a tőzsdepszichológiai rész, amikor mindenki mindent elad, mindenki ideges, és mindenki utálja magát; abból, hogy akkor kéne venni, mert akkor van az alja. Aztán jön a depresszió, satöbbi.

– Így van.

– Hát majd meglátjuk, hogy lesz. Az ember mindig azt gondolja, hogy nem, most hamarabb lesz, most már vége van. Múltkor is, amikor erre jártam, mondtam, hogy szerintem már vége van: februárban volt a mélypont. Aztán most ugyanúgy ott vagyunk. Ez az ilyen határeset; még azért alá nem mentünk, talán csak egy pillanatra, 59 ezerre. Februárban talán 60 ezer volt, lehet, hogy ez lejjebb még valamivel.

– 58.

– Persze. Egy kis eladási pressure kell még, és akkor megy az lejjebb. Igazából figyelj, régen volt egy mondásunk — vagy hát magam nevében tudok beszélni —, hogy a bitcoiner kétszer örül: ha lemegy az ár, meg ha felmegy az ár. És ez tényleg így van. Tulajdonképpen hálásnak kéne lennünk, hogy lemegy, mert sokkal nagyobb tömegnek lesz elérhető, nem? Ha azt nézed, mit szeretnénk.

– A nagy tömeg akkor jön, amikor már a csúcshoz közelít.

– Jó, de most nem arra a tömegre gondolok, hanem az ifjú bitcoiner tömegre, aki már megvilágosult, és most ott van, hogy bizonyos szinten el fogja dönteni, hogy ebbe felhalmoz. Annak ez a legjobb, mert látja, mit vesz, tudja, ez mire jó, vissza van igazolva — mert a hatalmak is harcolnak érte. És annak itt a lehetőség. Csak az a ciki, hogy az emberek folyamatosan fogynak ki a pénzből, mert ezek a gonosz erők úgy manipulálják a világot, hogy minden drágább legyen, és senkinek ne jusson semmi — csak az egyenlőségjel kerüljön egymás közé.

– Na mindegy, szóval ez tök jó, ez az akkumulációs időszak, nem? Ez mindenkinek jó. Ilyenkor kell turbó DCA-t beállítani.

– Igen, annak kéne lenni. Én már 13 euróra emeltem a napit, pláne hogy a forint is erősödött; ha forintban akartam megtartani az értékét, megint növelnem kellett. Ez most tök jó egybeesés: a forinterősödés miatt is, meg a bitcoingyengülés miatt is egyre több bitcoint tudok... összeadódik.

– Hogy szoktad szeretni, amikor vissza van igazolva a cikluselmélet! Szerinted meddig tart ez a négyéves ciklus, és mi az alapja — a felezés, vagy egyrészt a politika, vagy a közgazdaságtan? Hogy maga az összes rendszerünk négyéves ciklusokra épül? Vagy ezért lett a Bitcoinba is négyéves felezés választva? Ezen szoktál így agyalni, vagy van jobb dolgod?

– Na, ezen így annyira nem. Ez ilyen empirikus dolog nekem. Benne van akár az amerikai elnökválasztási ciklus is, mert azzal is teljesen egybevág, az meg ugye a gazdasággal összefügg. Például érdekes módon a dollárkamat-emelési, -csökkentési ciklusokkal viszont nem annyira vág egybe; talán az is benne van valamennyire, de azok nem négyévente történnek. Viszont a részvénytőzsdéken is megvan ez a négyéves ciklikusság egyébként, ha nem is ilyen erősen.

– Tehát igazából az amerikai gazdaság a diktáló erő, nem? Valószínűleg a Bitcoin is ezért lett így szinkronizálva ahhoz. Akkor amit látunk, az nem a szuperciklus eljövetele — hiszen az valószínűleg akkor nem is fog eljönni ilyen tekintetben.

– Mi az a szuperciklus?

– Az a fiatösszeomlás és a Bitcoin hiperkilövése, tehát a hiperbitcoinizáció — így elméletben az a szuperciklus, nem? Hogy akkor innentől megdől a ciklusteória.

– Ha Saylort kérdezed, akkor most az, amit a STRETCH-részvénnyel csinál, alapvetően pont az, hogy a jövő pénzügyi rendszere így fog a Bitcoinra épülni: lesz egy ilyen stabil értékű — ilyen digitális kreditnek hívja, vagy kötvényszerűségnek, bár technikailag részvény. És ez lesz az a jövőbeli pénzügyi rendszer, ami a Bitcoinra, a digitális tőkére, a digital capitalra épül. Ő ezt mondja; szerinte már ebben vagyunk.

– Jó. A digitális fedezet.

– A hiperbitcoinizációban.

– Jobban tudod ezeket a könyvelési szavakat, igen.

– Ja, nem a könyvelés miatt, csak hogy mondom: a fedezetkénti használatát szorgalmazza. De ugyanakkor ez megint egy csomó olyat lő ki, hogy akkor most nem pénzként akartuk használni? Most akkor váltson át fedezetnek, mert ez valamilyen erőnek az elképzelése?

– Ő sosem pénzként beszélt róla.

– A white paper úgy kezdődik, hogy „peer-to-peer digital cash", és ha azt ki akarjuk venni a képletből, akkor szerintem összeomlik az elmélet.

– Már a white paperből kivesszük a cash szót?

– Nem, az a Bitcoinból van. A peer-to-peer digital cash, annak meg kell maradnia.

– Így van. Tehát végül is ez is lehet egy támadás, hiszen a fiat ott van jó pénznek — és ez egybevág azzal, amit mondasz, nem? Csak hangosan gondolkodom. Most az tök más, hogy miért gondoljuk azt, hogy a fiat marad; nyilván egyetértek azzal, hogy a fiat még sokáig marad a Bitcoin mellett.

– De egyre rosszabb, mert egyre jobban korlátozzák. Előbb-utóbb megszűnik a készpénz, előbb-utóbb megszűnnek a kereskedelmi bankok, lesz a központi banki digitális pénz, ami egyre kevesebb dologra lesz igazán jó, egyre korlátozottabb lesz, egyre jobban megfigyelik. Tehát egy rosszabb pénz lesz belőle.

– Meg elvileg hiperen felmegy.

– Nem tudom, hogy a technológia meg tudja-e... És akkor itt már érintjük az új... a UBI-t. De abba nem akarok belevezetni most.

– Áh, hagyjuk!

– Azt nem úgy kell elképzelni, hogy kapsz a kezedbe egy 20 000-est; azt úgy kell elképzelni, mint a SZÉP-kártyát.

– Pontosan, én tudom, hogy hogy kell elképzelni.

– Tehát azért annak ne örüljünk annyira.

– Én nem örülök neki, csak azt mondom, hogy szerintem nem lehet elképzelni, hogy ne jöjjön.

– Jó, de szoktál szólni, hogy ha nem én vagyok a vendég... most kihasználom, hogy én vagyok, akkor én is beszélek.

– De nem, ezek nagyon jók, ezek a fogalmi pontosítások — mert nem lehet enélkül, ha nincsenek meg a definícióink, anélkül emelkedetten beszélgetni.

– Igen, az mindig nagyon fontos.

– Valószínűleg elkerülhetetlen a nemzeti alapjövedelem. Nem azt mondjuk, hogy mi szeretnénk, hogy az legyen, hanem hogy ez jön.

– Igen, csak én elképzelek egy olyan generációt, aki abba születik bele, hogy mindenki kap ilyen alapjövedelmet. Hogy a felnövő tizenévesnek milyen jövőképe lesz, milyen ambíciói lesznek, hogy tanuljon, hogy vállalkozást indítson? Nyilván nem lesz megtiltva neki, de nem lesz motivációja semmi.

– Jaj, nézd meg a TikTok nevű applikációt, lapozz bele! Pontosan az lesz, azt fogják csinálni. Nem azt mondom, hogy nekem van — mert nincs —, de igazából ha azt nézed, milyen érdeke van egy államnak: eddig az volt, hogy legyen adózó, most meg az lesz, hogy ezt ki... mondom.

– Volt itt egy csomó minden, felpattanó hírek meg mindenféle hangok; nem célunk ezeket kivesézni ebben a műsorban, úgyhogy szerintem ami elhangzott, az eddig itt elhangzott. Jövő héten megpróbáljuk Ferivel továbbvinni a szálakat, illetve máskor Tamással. Úgyhogy köszönöm a figyelmet mindenkinek, és egy hét múlva újra itt!

– Sziasztok!

– Sziasztok!