E102 Bitcoin és önrendelkezés: leckék a hétköznapokra

A legnagyobb fiat maximalista az állam. Tehát hogyha az ő általa kurált rendszerben élünk és abba a dobozba játszunk, akkor nyilvánvalóan minden el fog menni a levesbe.

– A templomos lovagok ott bukták el, hogy ugye az ő vagyonuk egy helyen volt tárolva, és az könnyen betámadható volt.

– A Bitcoin is ezt próbálja visszahozni egy következmények nélküli, vagy nagyon kevés következményekkel rendelkező világba, ami most ez a Fiat rendszer. Ez a személyes felelősség nagyon is szükséges, és pont ezt próbálom megfogni már a képzésnek és a bitcoinplebs.org-nak a legelején, ami ez a Pledge of the Bitcoin névre hallgat. Ez a doksi, ami csak egy PDF igazából, egy vezetett élettervezés, életúttervezés – tehát ilyen vezetett kérdések és témafeldolgozás arról, hogy hogyan fogsz több felelősséget vállalni az életedben, hogyan fogod kiszűrni a zajt egy olyan világban, ahol így bombáznak téged a mindenféle makró és egyéb dolgok.

Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit! Ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast, Árpival és Five-val. Szia, Five!

– Helló! Szia.

– Ő már volt nálunk egyszer, és eléggé belemerültünk így a technológiába, illetve a szabadságtechnológiákba. A mai nap pedig egy kicsit úgy gondoltuk korábbi jegyzeteink alapján, hogy elmerülnénk a szabályokba, a protokollszabályokba, kódexekbe: hogy a történelem során milyen rendezőelvek rendezték bizonyos decentralizált csapatokat, csoportokat a világban. Szerintem ahol elkezdhetnénk, hogy mégis legyen ennek valami megfogható irányvonala, az legyen a bitcoinplebs.org. Ha jól tudom, Five, ez a te oldalad, és ezt te szerkeszted. Jól mondtam a címet?

– Igen, bitcoinplebs.org. Ez egy weboldal, ami igazából egy egyszerű statikus weboldal, tehát csak egy blogszerű mintából lett létrehozva, de alapvetően végigvisz egy ilyen narratíván, hogy hogyan tanuld meg a self-custodyt, az önálló tárolást.

– Milyen elemeket emel még be? Mert ugye itt korábban beszéltük, hogy megemlíthetnénk a középkori lovagokat, hogy ők milyen elvek alapján szerveződtek. Illetve hát nem kell nagyon messzire menni, mert a bitcoinon belül megvan a plebs, a plebejusok – vagy hogy mondjam ezt szépen magyarul, a plebsek, akik szintén szerveződő köznép. Mi is szerveződünk, de mi a Bitcoin értékrendje mentén: az önrendelkezés, saját felelősség, fegyelem.

– Ez a pleb szó egyébként, ezt azóta többektől megkaptam, hogy „hát figyelj, a Bitcoin az királlyá tesz minket, miért kell az a pleb?"

– Igen, egy kicsit visszás az ember számára, amikor az elején így találkozik vele. Én sem értettem, hogy miért.

– Ez a mém egyébként szerintem kialakult a Bitcoin közösségben olyan módon – én is ezzel így találkoztam. Ez a közösségerősítő aspektus. Tehát hogyha azt mondom, hogy régen is voltak a patríciusok, plebejusok a római korban, és ez egy erős határ volt a kettő között, és ma is a Fiat rendszerben van az elitréteg, és ők kinyomtathatják a pénzt, nem feltétlenül kell annyira megdolgozzanak a pénzért, mint a többiek. És ezt a kiegyenlítő mechanizmust, amit a Bitcoin ad – legalábbis az esélyek szintjén, nem a kimenetel szintjén, hogy mindenki ugyanolyan gazdag lesz, de azon a szinten, hogy mindenkinek ugyanolyan esélye van – ezt talán tükrözi valamennyire ez a pleb. De azért azt is tudjuk, hogy az internetkultúrában ez a szó valamennyire egy ilyen pejoratív hangulatot is kölcsönöz neki, mert egy nagyon egyszerű embert is jelenthet, aki csak megy, birkaként követ másokat.

– Hát ez a negatív oldala, de most mi a pozitív oldalát próbáljuk megfogni, mert az is van neki.

– Ez a Bitcoin közösségbe gyúr minket, legalábbis itt az elején, amíg ez elterjed pénzként és adoptáljuk, addig biztosan tudjuk, hogy ez a monetizálódás az, ami fölfelé viszi az árát, hogyha elég nagy időszakot nézünk. Ez egy ilyen lehetőség az embernek. Ma kivételes lehetőség, ki tudja, hogy 10 év múlva, vagy 20 év, 30 év múlva mennyire lesz ez nagy befektetési lehetőség. Inkább csak megtakarítási lehetőség lesz, és használni fogjuk. Lehet, hogy nem lesz ilyen, hogy „bitcoin", hanem az lesz, hogy „van pénz", az a bitcoin, és minden arra épül, és nem lesz annyira ez. Mondjuk ma azt, hogy „internetfelhasználó" – nem, én egy HTTP user vagyok. (nevetés)

– Mindenesetre érdekes, mert ugye hogyha így a Bitcoinon belül gondolkozunk – márpedig a bitcoinerek így gondolkodnak –, hogy egyszer ez lesz a pénz, a teljes világot átszövő pénz. És amikor ez az idő eljön, akkor a plebek nem mondom, hogy a legszegényebb emberek lesznek a világon, főleg akik már így mostanában benne vannak. Mert ha csak azt nézed, hogy 10 percenként jönnek ki a blokkok, és a blokkjutalom mennyi, illetve ez hogyan fog időben változni. Lesznek olyan pillanatok az időben, amikor egy-egy blokkjutalomért – vagy hát nem is egy, lehet, hogy sokkal több blokkjutalomért – fog harcolni az egész világ, idézőjelben harcolni, energiát befektetni. Mint ami lehet, hogy most valamelyikünk walletjében ott csücsül – úgy értem, hogy az egyik pleb walletjében. Erről az Alex írt is egy könyvet, és ez tökre ide kapcsolódik. Nem tudom, hogy olvastátok-e, ez a Bushido of Bitcoin.

– Ismerjük.

– És ott ugye a Svetski említette, hogy amikor ez az időpillanat eljön, akkor vajon a plebsek megtartják-e azt az értékrendet, amit ma vallanak? Tehát az, hogy proof of work, saját felelősség. Nem-e csak egy ilyen elszállott réteg lesz, ami abszolút nem a római plebejusok rétege, mert ugye ott ez teljesen más réteg volt.

– Igen, én nem olvastam a könyvet, podcastekben hallgattam róla beszélni, és ez a könyv is egy podcast – hát a podcastbeszélgetésekből írta a Svetski. Hát tervben van, abszolút. Tehát ez a lovagrend és a bushido, hogy mennyire egybehangzott ezeknek az értékei, és ahogyan a személyes felelősséget előtérbe tolták ezek a társadalmak, ebből van mit tanulnunk abszolút.

És szerintem a Bitcoin is ezt próbálja visszahozni egy következmények nélküli, vagy nagyon kevés következményekkel rendelkező világba, ami most ez a Fiat rendszer. Ez a személyes felelősség nagyon is szükséges, és pont ezt próbálom megfogni már a képzésnek és a bitcoinplebs.org-nak a legelején, ami ez a Pledge of the Bitcoin névre hallgat. Ez a doksi, ami csak egy PDF igazából, egy vezetett élettervezés, életúttervezés – vezetett kérdések és témafeldolgozás arról, hogy hogyan fogsz több felelősséget vállalni az életedben, hogyan fogod kiszűrni a zajt egy olyan világban, ahol bombáznak téged a mindenféle makró és egyéb dolgok.

– Minden szarral.

– Főleg a bitcoinban. Aki elkezdi a bitcoint, az abszolút elkezdi nézni, hogy „hú, de ez a Bitcoin, hát ez fölmegy, lemegy, volatilis", aztán jönnek a makró narratívák, hogy hová fog menni. És minden arra irányul igazából, hogy az ember mindenféle fiat és egyéb dolgokba csatornázza, vagy valami terméket eladjanak neked, hogy hová is tehetnéd a Bitcoinodat, hogy még fialjon egy pár százalékot. Ez nekem nem tetszett, én ezt nagyon erősen tapasztaltam. Én inkább a filozófiai és a technikai konkrét custody részével foglalkoztam, ami szerintem előnyösebb mindenki számára. Habár nem lehet figyelmen kívül hagyni teljesen ezt a dolgot, és a zaj mindenképp meg fog minket támadni, de azért, hogyha ennek hatékonyan ellen tudunk állni, és tényleg a lényegre koncentrálunk – hát ha az előző podcastben mondtam, hogy az altatópirulát bevesszük, de azért ez kicsit erős, azért nem tudunk mégsem végigaludni 10 évet, amíg ez elterjed. Úgyhogy aktívan kell védekeznünk, és egy ilyen kurátorként a saját életünkben leszűrni azt a zajt, ami gátol minket abban, hogy ezt egyre jobban csináljuk, és a self-custody-ba mélyebbre menjünk.

Hozzátéve azt, hogy ez az egész képzés arról szól, hogy az önálló tárolást megvalósíthasd, de hozzáteszi – most pontosan kiidézni nem tudom, hogy hol –, hogy hogyha te nem vagy még annyira alkalmas arra, és nem tudsz ezzel annyit foglalkozni, vagy nem bízol eléggé még magadban, akkor igenis fölhasználhatod azt, hogy van körülötted egy közösség, vannak rokonaid, vagy ismerőseid, akikben jobban megbízol. Ma is vallom ezt, és akkor is vallottam, hogy nem mindenkinek azonnal kell a legmélyére beleásnia magát. Mielőtt egyáltalán bitcoint veszek, már rendelem a hardware walletet, és bújom a dokumentációkat, a tutorialokat, a guide-okat és a BTC Sessions videókat – ebbe szépen fokozatosan is lehet belemenni. Sőt, egy csomó ember gondolom, hogy meg is fog maradni azon a szinten, hogy megbízok valakiben, aki segít nekem, és csak bizonyos részeit tartom a saját kontrollom alatt. Ez szerintem jól van így: a társadalmunk így rendeződik valamennyire hierarchikusan a bizalom szempontjából is.

– A zaj az tényleg jelen van, és rohadt nehéz kiszűrni. Főleg azért, mert szerintem aki bitcoinerré válik, az már alapban van benne egy ilyen mintafelismerő jellem, vagy nem is tudom, milyen képesség. Ugye az, hogy belelandolsz a Bitcoinba, már szerintem az egy teszt. Hogy el tudod fogadni, hogy ez tényleg egy működőképes dolog, utána tudsz rá szánni időt, hogy meggyőződj arról, hogy ez valid, hogy ez egy igaz dolog. És amikor meggyőződsz, akkor meg ki tud zárni a többit. Tehát szerintem a bitcoinerek a zajszűrésben jók alapból, olyan emberek, akik meg tudják szűrni.

Valószínűleg így lesz, hogy azért elég nehéz lesz kiülnünk, amíg ez megtörténik. Azért is bátorítok mindig mindenkit, amikor erre van lehetőség, hogy mindenki a saját területét fonja bele egy kicsit. Nyilván itt sok a technikai ember, ugye te is az vagy, ha jól tudom, fejlesztesz is elég sok mindent. És te már behoztad ezt elég erősen – ilyen tutorialokat írsz, amik nem is olyan kicsik.

– Valakik sokkal technikaibbak, azok hajlamosak elkapatni magukat. Egy kicsit úgy elviszi őket a hév, és azt gondolják, hogy mindenkinek nagyon mélyen technikailag tudnia kell dolgokat, meg alap ez is, alap az is. Én azt gondolom, hogy nem tekinthetjük a legnagyobb részét ennek alapnak, hiszen ha csak abba gondolsz bele, hogy kulcsalapú tárolás van, analógia van a kulcsokra a fizikai térben. De azért ez mégis csak a digitális térben máshogy néz ki. Hogyha elvesztem a kulcsomat a házamhoz, akkor még mindig ki tudom hívni a lakatost, hogy kinyissa, vagy lecseréltethetem a zárat. Tehát vannak fallback-ek, tartaléktervek arra, hogy ezt valahogy mégiscsak megjavítsuk. A Bitcoin esetében, hogyha egyszer valaki valahogy átvert, megadtad neki a seedet, a titkos szavaidat, akkor az elég nagy gáz, az sajnos bukta.

– És ez nagyon nem intuitív. Erre akartam kilyukadni: mivel ez nem intuitív, és amikor ezzel szembesülnek az emberek, hogy én egy szinte atombunkert kéne építenem akkor, vagy mi a franc?

– Az meg a túloldal, abba én vagyok hajlamos beleesni. Aki atombunkert épít, az szerintem a paranoia olyan szintjére lép, ami meg azért teszi ki támadásoknak, mert te nem fogod tudni feltétlenül, hogy mit csináltál három év múlva. Amikor elő kell szedni a bitcoint – vagy te, vagy a szeretteid, a hagyatékodat próbálják kinyitni, és a Bitcoin kontrollját átvenni –, akkor az nem fog könnyen menni. Ezeket nagyon szépen ügyesen kell balanszírozni, nem egy egyszerű feladat, és mindenkinek egy személyes út.

– Érdekes, hogy ebben is a fokozatosságot érdemes megtartani, ahogy mondtad is az előbb, hogy nem kell a legelején megnézni az összes technikai videót, és tényleg kicsi lépésekkel kell kezdeni.

– Akkor érzed, hogy még nincs annyira nagy jelentősége, ha mondjuk van benne egy 1%-od, hogyha elbukod a technikai oldalát. Tehát nem az, hogy most az árról beszélünk, hanem hogy hozzáférsz vagy nem férsz hozzá. És amikor meg sajátítod el ezeket készség szintjén, napi használatban, akkor már tudsz gondolkodni, hogy mit hogyan oszd meg, hány kulcsod legyen, hol legyenek ezek, hogy darabold, hogy ne darabold. Akkor belemehetsz már ilyen mély dolgokba, meg nem is tudsz másképp gondolkodni szerintem. Üljön-e a család egy repülőn, vagy ne üljön?

– Ez már az atombunker vég.

– Igen, hogyha a család egy repülőn ül, és mindenki sajnos lezuhan, akkor meg nagyrészt lehet, hogy mindegy is. (nevetés) Ez egy ilyen morbid kitérő volt. Szóval szerintem az egyik legtechnikaibb része a Bitcoinnak, amiről sokan beszélnek és szeretnek, ez a geek-out on privacy. Ez egy nagyon geekes téma, sok ember és én is az elején kicsit úgy vettem ezt, hogy hát 100%, hogy én mindent agyon fogok coinjoinolni. A coinjoin az egy ködösítés: olyan tranzakció, amit direkt azért csinálsz, hogy ne tudják, mit csinálsz a bitcoinoddal. Nem elég az, hogy a megvásárlásnál a peer-to-peer exchange-et használsz, olyan tőzsdét, ahol nem kell megadnod annyi személyes adatot. Az egy alap dolog egy csomó embernél, aki szeretne egy kiindulási privacyt a vásárlásnál, de az sem könnyű egyébként szerintem meglépni és átnézni, hogy mik a feltételek, és pontosan hogyan működik, és ott is vannak problémás dolgok.

De amikor már az a szint, hogy coinjoin és milyen protokollok vannak, van különböző coinjoin protokollok – azt már tényleg nagyon haladóknak ajánlom csak, és nem is tettem bele csak megjegyzésként ezeket a dolgokat a képzésbe. Nekem a legfontosabb ezzel inkább az, hogy ilyen nyúlüregeket felajánlani még pluszba, de azért végigmenni egy fontos részén a securitynek és alap privacy dolgok. Egy kicsit talán az alapot túllőttem mindenhol direkt egy kicsit, hogyha valaki akar tovább menni, de én se mentem olyan szinten bele. Amikor ezt megcsináltam, akkor a következő képzést elkezdtem körvonalazni, hogy milyen lenne: privacy nyalánkságok, Join Market, Whirlpool, coinjoin. Hát ez végül nem csináltam meg, mert aki ezt nagyon bele akar mászni, az meg fogja tenni magától. Inkább azt éreztem, hogy a legerősebb ajánlata ennek az egésznek az, hogy valósítsd meg azt a személyes felelősséget, ami utána az életedet is jobbá teszi. Át fog jönni az a Bitcoin felfogás, az önálló tárolás és az self sovereignty oldala az egésznek. Át fog szüremleni az életben több területre is. Hogyha úgy vesszük, már az egy nagy győzelem, hogyha az elején valaki megcsinálja ezt a kis átgondolást, vagy akár élettervezést ebben a Pledge of the Bitcoinban.

De szerintem pont ezért volt egy ilyen jó kis áthallás, amit az Árpi mondott, hogy a bushido meg a lovagrendeknek az értékrendjével ez egybehangzott. És pont erre egyébként kíváncsi is vagyok, mert elolvastam, volt egy cikked, ami nekem tetszett erről. Elolvastam, a lovagrendekről szólt, és hogy hogyan kapcsolódik a kettő – ezt meg is akartam tőled kérdezni.

– Mi most voltunk munkakapcsolatban egymással, merthogy én fordítottam magyarra ezt a honlapot, amit te összeraktál annak idején. Ennek köszönhetően tüzetesen többször végigolvastam a szöveget, és sokat gondolkodtam rajta, hogy mit, hogy érdemes magyarul visszaadni. Nagyon megfogott ez a pledge, tehát ez a Bitcoin pleb fogadalom – azt hiszem, így fordítottuk. Ennek a szövegében is voltak – lehet, hogy újra megosszam a képernyőt, hogy látjuk, meg beleolvasunk kicsit, akkor ott lesz konkrétum. Egyrészt ebben a fogadalomban, amit írtál, vannak olyan gondolatok, amiről az előbb is beszéltél: az egésznek az átgondolása, megtervezése és egy ilyen konkrét elhatározás, egy elköteleződés – erről szól az egész.

És ami aztán egy másik mozgatórugója volt a kíváncsiságomnak ezen a területen, az meg a vége felé jön fel. Ott van egy másik dokumentum, és abban van konkrétan szó a bushidóról meg a lovagi kódexről. Ez a Pleb elvek sablon, ez a másik PDF. Amikor ezt végigolvastam, meg fordítottam, akkor éreztem azt, hogy tök jól bekeretezi az egész leckesorozatot ez a két dokumentum, meg ennek a nyelvezete, a bushido elv meg a lovagi kódexeknek az értékeit hangsúlyozottan benne. Ezen a vonalon gondolkodtam el, meg kezdtem el kérdéseket föltenni egy AI-nak, a Claude Opusnak, ami aztán elkezdett olyan válaszokat adni, amire rákérdeztem. Összerakott nekem egy analógiát azzal kapcsolatban, hogy tényleg erős párhuzamok vannak e között meg a lovagi kódex között, és kifejezetten a templomos lovagoknak az életmódja, illetve az ő általuk biztosított pénzügyi szolgáltatások és pénzrendszer-hálózat között. Így született meg ez a cikk, amit aztán majd ide linkelek, és akinek fölkeltettük az érdeklődését, az el tudja olvasni.

Lényege az, hogy rengeteg párhuzam van a között, amit a templomos lovagok annak idején meg tudtak valósítani, és ami most a Bitcoin hálózat. Ugyanakkor van lényegi különbség köztük, hogy a templomos lovagok ott bukták el, hogy az ő vagyonuk egy helyen volt tárolva, és az könnyen betámadható volt. És az egyik király, amikor elgondolkodott, hogy hogyan oldhatná meg azt, hogy a hatalmas eladósodottságából kimásszon, eszébe jutott, hogy látta, hogy a templomos lovagok mekkora vagyont tárolnak, ami részben az övéké volt, részben meg mások vagyonát is tárolták. Ilyen koholt vádakkal aztán rátette a kezét gyakorlatilag a vagyonukra. A szerencsétlen templomos lovagokat meg máglyán elégették, mert olyan vádakat koholtak ellenük, ami alapján ezt meg lehetett tenni. Részben erre mutat rá ez a cikk: ez egy gyenge pontja volt annak a rendszernek, amit ők akkor üzemeltettek. És egy erőssége a Bitcoin hálózatnak ehhez képest, hogy nincs egy egyetlen támadható pont, ami alapján magát a vagyont le lehetne foglalni, vagy a csúcsvezetőt kinyírni és lehetetleníteni az egészet. Valami ilyesmi.

– Nekem még egy dolog tetszett ebből az egészből. A Bitcoinnál amikor az ember így tanulja, akkor eljut, hogy a Bitcoin megoldja a bizánci generálisok problémáját. Ez is kapcsolódik ehhez a témához, hiszen a bizánci generálisok – tegnap utánanéztem – ez Leslie Lamport '82-es papírja alapján kapta ezt a nevet. Ez egy megoldási probléma volt, az elzárt kommunikáció, bizalom nélküli kommunikáció – a bizalom kihúzása ebből a problémából. Emiatt nehéz megoldani, és ugye a Bitcoin oldja meg. Ez is egy hátborzongató kis dolog, hogy így nevezik, amit megold. Lehet mondani, hogy akkor most második nekifutásra, mivel ez meg van oldva, akkor lehet tovább folytatni ennek az új pénzrendszernek a kiépítését a Bitcoinon keresztül.

– Itt a lényege lehet, hogy az, hogy ne proof of stake legyen. Hogyha a templomos lovagoknak a fejét el lehet kapni és levágni, akkor lehet, hogy bajban vagyunk. És ha erre épül az egész szuverenitásunk, az egész rendszer – a proof of work az, ami többek között ezt megoldja, legalábbis megfelelő mértékben decentralizálja. Mert azért valljuk be, hogy a Bitcoin a legdecentralizáltabb, amit eddig kitaláltunk, de ez is olyan, hogy lehet belekötni dolgokba, és ma is próbálják ezeket a choke pointokat, azokat a pontokat, ahol megszoríthatják a Bitcoint, kiiktatni. Most mondhatnám például a mining poolok, a bányászpooloknak a centralizálása. Nagyon kevés mining poolban bányászik mindenki, ami általában a legtöbb KYC, és erről nem szeretnek egyébként beszélni a bitcoinerek sokat.

De még így is azt kell mondjam, hogy nagyon sok reményünk lehet abban, hogy ezek javulhatnak. Még mindig bárki bárhol bányászhat a világon, és ha a te tranzakciódat cenzúrázzák, akkor te kibányászhatod. Hogyha Iránban például azt mondják, hogy szedi a vámot a hajókra, és akkor azt mondják, hogy „tudod mit? akkor lezárjuk az összes számládat, izédet, mindenedet", és még a Bitcoin mining poolok, amit mások kontrollálnak – mondjuk a kínaiak vagy az amerikaiak, főleg – azt mondják, hogy ezeket nem bányászhatjátok ki, akkor az irániak azt mondhatják, hogy „mi is bányászunk egyébként, úgyhogy ez ki lesz bányászva". Lehet, hogy kicsit több idő lesz megerősíteni azt a tranzakciót, lehet, hogy nem az első blokkba fog bekerülni, de megvan ez a lehetőség. Aki beletesz energiát, az részese lehet ennek.

– Amikor ez a hír felröppent, én is egyből végigfuttattam, hogy akkor ez most mit is jelent pontosan. Most egy újabb támadási felület, vagy egy újabb támadást kaptunk, vagy így van ez, vagy tényleg abban szedi...

– Nem tudjuk. Ez a jó benne, meg a rossz is. Logikus lenne valami ilyesmit csinálni, de nem biztos, hogy pontosan most ez így igaz, ezt nehéz megmondani. De ez bele van építve a Bitcoinba, hogy egy olyan rendszerben, ahol mindenki a saját maga malmára hajtja a vizet és a saját érdekét képviseli, ilyen rendszerben is tudunk megegyezésre jutni és konszenzusra jutni azzal, hogy mi a pénz, és hogy mi az érvényes állapota annak a főkönyvnek, ami mindent denominál, tehát ami megmutatja, hogy mi a pénz. Igazából ez egy nagyon fontos dolog a Bitcoinban, ezt más nem tudja. A proof of stake rendszerek visszamennek oda, hogyha levágod a fejét, akkor az nem lesz túl sokáig élő dolog.

Ja, hát itt most a fejek a node-ok, tehát most senki ne gondolja, hogy le lesz vágva a feje, azért, mert bitcoint vett vagy tart otthon, legalábbis reméljük.

– Tegyük fel, hogy mondjuk Michael Saylor ott tartja a Bitcoint egyébként a Coinbase-en. Coinbase az több millió bitcoint tárol, vagy hát több mint egy milliót, az biztos.

– Több mint egyet.

– És hogyha azt le is foglalja az amerikai állam tőle, még nem kontrollálja a bitcoint. Illetve Michael Saylor akármennyi bitcoint vehet, ő ettől még nem kontrollálja a bitcoint mint protokollt, mint pénzügyi protokollt, amivel mi attól még bármikor küldhetünk tranzakciót. A saját bitcoinunkat Saylor engedélye nélkül tudjuk elküldeni. Úgyhogy ez szerintem fontos. Sokan mondják, hogy „annyi bitcoinja van XYZ-nek, akkor ő kontrollálja biztos", mert mindenki a proof of stake-re van ráállva. Tehát ez a gondolkodásunk a Fiat rendszer óta – kb. 100 éve, amikor a Fed alakult, onnantól szoktam számolni, bár mindenki más vonatkoztatja '71-re, az aranystandardról való abszolút letérésre. De beleette magát az emberekbe ez a fiat mindset, ez a gondolkodásmód, hogy az expertek megmondják, a tekintélyek megmondják. Ehhez képest itt az egész képzés arra épül, hogy ezt neked kell fölfedezni, és magadévá tenni. A te tudásodon múlik mindössze az, hogy mennyit tudsz ebből kihozni.

– Meg szerintem az alázaton, hogy mennyire fogadod be azokat az értékeket, amiket ez vall. És - az előbb Árpi görgette - ott az oldalon egy csomó ilyen érték meg tulajdonság listázásra kerül, amit egyébként szembe jön, hogyha ezzel foglalkozol.

– És én ezt egyébként tovább vittem a saját – tehát ez nem a Bitcoin Plebsre vonatkozik kifejezetten, de én ezt azóta más témákban is tovább vittem. Én mindig is szerettem a saját utamon járni, és a családomban is, én mint családapa, ez megnyilvánul szerintem. Főleg szeretném a gyerekeimet kivonni a fiat oktatásrendszerből, és azt szeretném, ne azt az agymosást kapják, mint a legtöbb suliban manapság, akik meg kell hogy feleljenek a tanterveknek, és elavult dolgokra építenek szerintem. Egy olyan világban vagyunk, ahol ez nagyon nagy hátrány lesz a legtöbb embernek, aki így neveli a gyerekeit.

Hát Magyarországon nehéz a homeschooling, nehéz ezt megoldani, én is aktívan foglalkozom ezzel a kérdéskörrel. A lényeg, hogy értékek szintjén nem fogadom el azt, hogy egy ilyen teljesen berögzült, agymosó tantervet lenyomjanak olyan módon a gyerekeimnek a torkán, mint ahogy ez sokunkkal megtörtént valószínűleg gyerekkorunkban. (nevetés)

– De mégis itt vagyunk.

– Mégis itt vagyunk, tehát nincsen elveszve. Egész életünkben azért ezt valószínűleg hordozni fogjuk a nyomait. Vicces, meg hogy mennyire káros tud lenni egy ilyen rendszer, amiben az ember él. Én még most – nem ide vág, de a múltkor elmondtam egy olyat, hogy viszem műszakira a kocsimat, és ott a Mozaik utcában ordibálok valamelyik vizsgáztatóval. Szóval a rendszer azért mély sebeket tud hagyni az emberben. Ez csak egy extrém példa volt, de ugyanígy persze mindenféle ilyen oktatással belénk szivárogtatott rendszermegfelelőségi igény az állam részéről.

– Én is lázadó vagyok ebben is. Amikor így összeszedjük ezeket az értékeket, hogy mi mentén lehetne új társadalmat építeni, milyen értékeket kellene visszahoznunk az életbe, amivel újra meg lehetne az embereknek adni azt, ami őket megilleti, az emberi méltóságukat, és nem a fiat rendszer kiszolgálásáról szól mindenkinek az élete, és az ottani javak hajszolásáról. Hát ezért dolgozunk, ezért tudja megmenteni mégiscsak a Bitcoin majd a világot, mert én úgy gondolom, hogy azért, még ha egyedül nem is, de azokkal a mini forradalmakkal, amit minden területen elindít, azokkal nagyon gyökeres változásokat tud véghezvinni majd a világban. Kezdve ezzel is, hogy nagyon sok bitcoiner szeretné homeschoolba járatni a gyerekét, illetve ilyen értékek mellett tanítani az újakat, az ifjúságot, mint ahogy ugye te is mondod.

– A homeschool az egyik, vagy unschooling is van, world schooling, mindenféle schooling. Lehet, hogy ez a „school" terminológia már benne marad a dologba. A lényeg nyilván nem az, hogy milyen suli, hanem hogy mi kell a gyerekemnek ahhoz, hogy egy életrevalóvá váljon, és felelősségteljesen megállja a helyét ebben a világban. Ez végül is a legfontosabb kérdés, amire válaszolnunk kell szülőkként, és folyamatosan keressük erre a választ.

A fiat eltávolít a valóságtól. Tehát hogyha a gyerekemet olyan helyen tartom, olyan helyekre küldöm, olyan helyzetekbe, ahol nem szembesül a valósággal, eléggé el van szeparálva, és egy burokban, vagy egy hamis képet kap a dolgokról – ne adj Isten agymosást kifejezetten, psyopokat –, akkor az nem a legmegfelelőbben készíti föl az életre. Ez a lényeg.

Találkoztam egyébként ezzel a projekttel, van ez a Citadel Gardens, ismeritek?

– Nem. Mi az?

– Hát ez még egy nagyon feltörekvő és kezdetleges projekt, de egy pár helyen ki akarnak alakítani közösségeket bitcoiner családoknak. Igazából egy német vagy osztrák csávó csinálja, most nem jut eszembe, hogy mi a neve. Ez olyan érdekes projekt, ami ezzel kapcsolatban megfogott, hogy van ez a jurisdictional arbitrage, a Bitcoin közösségben sokszor említik: a joghatóságokra többféle joghatóságba helyezd szét és oszlass szét a különböző funkcióit az életednek. Például legyen itt az adózásod, legyen ott a lakhelyed, és ilyesmi. És erre épít, hogy bitcoiner családoknak 4-5-6 helyet akarnak csinálni – ez a Bitcoin család koncepciót olyan szintre vinni, hogy jogilag és tényleges fizikai szinten megélni ilyen homeschooling közösségekben. Anti közben behozta a weboldalát: citadel.garden. Beszéltem is a csávóval egyszer, szimpatikusnak tűnt. Én azt mondom, hogy ezek a fajta projektek kellenek ahhoz, hogy építsük ezt az alternatívát.

Emellett egyébként még az oktatás mellett – ami család szempontjából nekem nagyon fontos téma – az egészség is az. Sok bitcoiner körében tudod, hogy nagyon szeret húst enni (nevetés), és hát én is egy ilyen lennék egyébként. Nagyrészt húst eszem, és ez is a Bitcoin és a self-custody oldalról jött, ebből merítkezett nekem – bár már korábban is szerettem ezt megközelíteni és haladni próbáltam az egészségesebb életmód felé. Ez egy másik központi téma nekem, az étkezés. A családom is nagyrészt húst eszik, persze nincsen ilyen zsarnoki dolog beleérve, hogy „akkor az soha, ezt akkor minden minden csak hús lehet" meg ilyenek. De igyekszem minél több húst adni a gyerekeimnek, és a családom olyan helyekről, ahol egészségesebb, organikus – mit tudom én, piacokról. Ez szerintem ugyanúgy fontos, és az önrendelkezéssel jól összejátszik ez a téma. Meg egészség szempontból még az oltások, ami nekem egy ilyen téma szokott lenni. Nem tudom, ebbe a podcastba mit lehet, mit nem lehet.

– Nyugodtan. Bármit elbír. Ha nem, akkor ez volt az utolsó, majd jelentkezünk máshonnan. (nevetés)

– Sajnos túl sok rabbit hole-ra jártam meg, és most így mindig tudjátok, van az az érzésed, hogy ezt a témát azért nehéz.

– Én tudom, miről beszélsz.

– Kibontsuk, ne bontsuk? Jaj istenem! Olyan frusztráció van az emberben. Nem csak az, hogy podcastba, hanem amikor találkozom ezzel, nyilván meetupokon is szóba szokott jönni ilyesmi dolgok, és olyan nehéz az embernek kinyitni egy ilyen Pandóra-szelencét, amivel eddig nem kellett. Most már ezzel is kell foglalkozni. Te jó Isten! De hogyha kiderül, hogy itt probléma van, hogy ebbe is becsaptak minket, akkor nem tudom, hogy fogom ezt átvinni a személyes fejlődésen, a családon, a többin. Az a helyzet, hogy ezt is el kellett indítani, mert sajnos a rabbit hole-omban arra jöttem rá, hogy ez is egy jó nagy átverés.

Nagyrészt én mindenkinek azt állom, hogy kutassa fel ezt a témát, de az igazság az, hogy én elég szkeptikus lettem ezzel kapcsolatban. Én el is indítottam ilyen oltásmentesítési eljárásokat a gyerekeknek, meg ilyesmit. Magyarországon ezt kifejezetten nehéz megoldani, meglepő módon egy pár európai országban ezt könnyebb elkerülni. Itthon valamiért nagyon necces téma, de azt gondolom, hogy ezt minél többen felvállaljuk, annál inkább mondhatjuk, hogy ez jobbfelé fog menni esetleg itthon, Magyarországon is.

– Mindenképpen kell. Főleg azért is, mert ugye ezen időszak alatt, amikor ez nagyon erőltetve volt, akkor szerintem nagyon sok embert beszívott ez az üreg, és tényleg elkezdett ezzel foglalkozni. Jómagam is, mert eddig úgy voltam vele, hogy á, az oké, megkapjuk, semmi baj. Jöttek azzal, hogy mi nem vagyunk orvosok, mi meg jöttünk azzal, hogy igen, de mi meg a világ legfejlettebb hálózatát használjuk. Sőt, most már azért még jobban lehet ezután kutatni, mert minél erősebb egy hálózat, minél több csomópontja van, és minél mélyebb ismerettel rendelkezik, annál nagyobb az a teljes szinergia, amit az egész hálózat kivált. Arra gondolok, hogyha ilyen nyúlüregekbe mászkálsz bele, ami nem kifejezetten bitcoin, akkor persze meglepő párhuzamokat vonhatsz a fiat világ és a nem fiat világ között.

– Sok ilyen van egyébként. Az étkezésre visszatérve, én azt vettem észre, hogy elég nehéz megoldani, és az is mindig ellenállásba ütközik, amikor akár a gyerekek étkezését próbálod megoldani. Az iskolai étkezések, meg ahova mész, utazol, itt-ott egyszerűen annyira be van rendezkedve a társadalom arra, hogy szemetet egyen, hogy rohadt nehéz megoldani, hogy te ne egyél. Nyilván ha saját konyhád van, akkor ez könnyű, de ha valaki mondjuk úton van, vagy egy másik országba költözik, vagy akármi. Konferencián voltam, akkor is az volt, hogy kerestem a steak house-okat, a piacokat, de azért betáraztam magamnak egy doboz kolbászt. (nevetés) Pár napig azért azt ettem.

– Egyébként ez a megoldás.

– Hát igen. De azért el kell mondani azt is, hogy vannak olyan bitcoinerek is, akik nem esznek húst. Én speciel pont vega vagyok, de ebből nem szoktam problémát csinálni. Volt már, hogy beszélgettünk erről pont olyan meetupon, amit a Five szervezett, mert ott ugye sokszor elő szokott kerülni sok husi, de igazából nekem ezzel nincs gondom. Én azt nem szeretem, hogyha valaki ezt túltolja, és akkor azt gondolja, hogy az egyetlen helyes út. Ez szerintem semminél sem egészséges, hogyha azt sugározza valaki, hogy ez a tuti megoldás, és nincs más üdvözítő út. Mert én is igazából, amikor elkezdtem tudatos lenni abban, hogy mi az, ami nekem jó étkezni, én pont így jutottam el oda, hogy nekem az a jó, hogyha nem eszem több húst – mert én meg túltoltam előtte, és egyszerűen elegem lett belőle, és fokról fokra kivezettem az életemből, mert nem is, és egyre kevésbé kívántam.

Nekem ez a jó, de igyekszem ezt én is így tiszteletben tartani a gyerekeimnél, hogy ők viszont ehessenek annyit, amennyi nekik jól esik. A lényeg az, hogy én is igyekszem megválogatni, hogy milyen egészséges tápanyagokat vigyek be – én ezt pont hús nélkül csinálom.

– Szerintem nem fogunk összeveszni. Alapból nem gondolom, hogy azzal úgy kell ezt még a bitcoint se, semmit úgy felhozni, hogy „ennyi, ez a Bitcoin izé, viszlát, kész, ennyi volt, konklúzió, kész". Mindig azt tartom fontosnak, hogy mindannyian egy úton vagyunk a felfedezésben, és hogyha azzal kezdjük, hogy „ez a megoldás, és kész", az olyan, mint egy dogma, az pedig nem szokott jó kihatással lenni.

– Viszont lehetnek univerzális dolgok, mint például az, hogy mi a legfaszább pénz – abban szerintem sokkal könnyebb nekünk megegyezni, mert ugye bekattantunk és ugyanazt gondoljuk jól (nevetés). Szerintem a fed elnöke az nem azt mondja. De hogy most mi a legjobb kaja, az egy sokkal szubjektívebb dolog, mint az, hogy egy társadalmi pénzrendszernek mit érdemes és praktikus használni. Az egy tök más téma, mint hogy nekem mi az, amire a testemnek szüksége van, és mire van szüksége a te testednek. Igazából nem vagyunk egyformák, hál' istennek, és pont ezért lehet, hogy más dolgokat csinálunk akár egész nap ahhoz, hogy egészségesen meg tudjuk valósítani azt, amiért megszülettünk, vagy amit ki akarunk hozni az életünkből. Valószínű, hogy nem tök ugyanaz az életmód. Aztán biztos vannak közös pontok benne.

– Az, hogy ki mit iszik, az is egy másik tészta. (nevetés) Az alkohol akkor abszolút rossz, vagy nem biztos? Szóval nekem volt egy haverom, akinek az volt a meglátása, hogy ez a Bitcoin azért nem jó, mert nem tudunk megmenteni olyan embereket, akik bedőlnek, akiknek a cégei, vagy a személyes vagyona bedől a krachokban, az ilyen nagy összeomlásokban. És hogy a baj, hogy a Bitcoin nem ad lehetőséget arra, hogy megmentsük azokat az embereket, akiket megmenthetnénk, hogyha kinyomtathatnánk a pénzt.

– Ez a bailoutokra vonatkozó...

– Olyasmi, csak ő a szegény emberekre vetítette szerintem leginkább ezt.

– Aha. Mert általában a szegényeket szokták bailoutolni. (nevetés) Nem, hát nem, de mit tudom. Szóval ez igaz, hogy nem oda szokott eljutni, és van egy hamisság benne, de azért azt is látjuk, hogy általában ebből a Fiat rendszernek ez a narratívája, hogy meg kell védeni valakit mindig. A gyerekeket attól, hogy hatalmas kórságokat kapjanak, és iszonyatosan betegségekben meghaljanak. Az embereket attól, hogy összedől a gazdaság, akkor nem tudjuk a stimulust meg a dolgokat felrendíteni, és akkor összeomlik minden. És akkor mindig megvédünk, megvédünk, megvédünk mindent.

– Buborékba tartjuk, vagy burokba.

– Így szokott fölmerülni, mi a UBI, a nemzeti alapjövedelem – hogy valószínű előbb-utóbb az is valamiféle központi megoldás lehet arra, hogyha tömegesen veszítik el a munkájukat az emberek, hogy majd az állambácsi pumpálja nekik a lóvét. De az egy jó kérdés, hogy miből osztogat az állam, hogy elkezd ilyet adni? Nem biztos, hogy ebbe bele kell menni, csak ez jutott eszembe.

– Hát az a pizzának az 1 millió felé vágása lesz. (nevetés)

– Sajnos az a baj, hogy igen. A pizzát vágjuk szét.

– Ahogy mondtad, nem az értékes kajákat. Az állam azt tudja szétvágni, mert az értékes kajához proof of work kell, tehát ahhoz annak a szerencsétlen állatnak ki kell menni legelni a zöld füvet, hogy átalakítsa. Na jó, nem hozok ilyen analógiákat.

– Na jó, de a növények esetében is, hogyha már itt tartunk, a legnagyobb problémám az szokott lenni a növényekkel, hogy olyan nehéz megmondani, hogy mivel permetezték, ilyesmi.

– Ugyanúgy vonatkozik, hogy a Földet kihasználják. A regeneratív farmerkedés az felfelé törekszik a bitcoinerek körében. Amerikában hallottam olyanokról, akik ezt próbálják feléleszteni, és alapvetően bitcoin alapon kereskedni ezeket a regeneratív farmer termékeket – ott próbálkoznak elég erősen.

– Hát jó, de ha így veszed, az állatoknál is így van, mert lehet, hogy egy gazda rámondja, hogy ez bio cucc, ugye a zöldségnél is ugyanúgy megvan, de így konkrétan a boltban nem állapítod meg, hogy milyen növényt evett az az állat, és milyen antibiotikumokkal közelítették meg.

– Szerintem a húsról ránézésre meg lehet mondani. A színéről, hogy az jó lesz-e vagy nem. Meg a textúrájáról. Hogyha ilyen tápos húsokat nézel, és hasonlítasz össze mondjuk a legeltetett, pasture raised húsokkal, akkor nagyon nagy különbségek vannak. Nálunk például sokszor ez van, hogy amikor én megyek húst venni, vagy a feleségem, akkor ő néha odaenged egy-kettővel, és így nézem, hogy úristen, hoppá, becsúszom szíven, majd legközelebb ezt megveszem én. Ezt hagyjuk a vendégeknek. (nevetés) Ha tényleg ebben vagy, akkor tudod meg, ha te csinálod, és tudod, hogy ránézésre az jó lesz-e vagy nem lesz jó. Egy idő után ebből is elsajátíthatsz olyan hozzáértést. Nyilván a növényekkel is így van, meg mindenféle kajával, meg az élet minden területével. Ha sok órát foglalkozol vele, akkor egyre jobb leszel benne, és hogyha nagyon-nagyon sokat, akkor még jobb. Meg tudod állapítani, hogy egy hús jó vagy nem.

Sok esetben egyébként nekem ez is volt problémám: rengeteg magyar boltban nagyon rossz minőségű élelmiszer kapható. Olcsó, meg minden, csak egyszerűen én azt érzem, hogy a minőségi ételek, amiben Magyarország olyan jó volt gyerekkorunkban – vagy lehet, hogy akkor nem voltam erre kihegyezve. Ha jól tudom, mi nagyon nagy exportőrök voltunk mindenből. Most nem tudom, hogy ez állja-e még a helyét, azt érdemes lenne utánanézni. Csak azt látom, hogy a boltokban elég silány minőségű termékek vannak élelmiszer fronton, sajnos.

– Nagyrészt piacról vesszük, de azon meg persze látszik az infláció.

– 10 000 Ft/kg-ért mangalica disznót veszel, vagy fele annyiért, mit tudom én, máshol. Ez nagyon benne van. A húsminőséget taglaltad – annyit ehhez, hogy szerintem persze valakik megmondják, hogy ránézésre milyen minőségű, de alapvetően az állam szabályozza ezeket a pecséteket, amiket rárak, hogy ez organikus, vagy olyan vagy amolyan. Ez is nagy probléma, mert nincs egy igazi piaca annak, hogy ki ellenőrzi ezeket. Ez egy jó kis piaci rés igazából, amit piaci területeken a megfelelő termékekre megfelelő cégek tudnának elég jól nézni, és sokkal megbízhatóbb lenne, mint az, hogy valahogy megfelelünk a bürokratáknak azzal, hogy rányomhassuk, hogy ez bio, az is bio, az is bio. Már lassan szinte fölösleges.

– Csak biozást mindenre ráírhatjuk, hogy bio, ki kell rátenni, mert úgyis nem.

– Lehet, hogy manapság már csak annyit jelent, hogy fogyasztható, tehát nem műanyag. Aminek biológiai eredete van. Amire ezt nem írják rá, azt ne is edd meg! Szerintem a toast kenyérre nem írják, hogy bio. Az hungarocellből van, vagy miből, nem tudom.

– Azt nem akarod megnézni azt a „how it's made" videót? Hú, mint a margarin „how it's made". Ez is egy nagy... van egy csomó ilyen oldala a Bitcoinnak. Jó, mondjuk margarint alapból nem eszünk, de nagy vita van itt Bitcoin közösségen belül a vaj meg a margarin között, meg az olajak. Úristen! Seed oil disrespector. Figyelj, igazából mondom, ezek a dolgok olyanok, hogy nem az államnak kéne eldöntenie, hogy melyik egészséges, hanem magunknak, és kipróbálni, mi működik nekünk jól, és azokban a szervezetekben, cégekben megbízni, akiket mi választunk. Ezt mindenképp lefektethetjük.

– Egy Bitcoin standardon szerintem ez eljön, mert a legnagyobb fiat maximalista az állam. Tehát hogyha az ő általa kurált rendszerben élünk, és abba a dobozba játszunk, akkor nyilvánvalóan minden el fog menni, minden szemét lesz. Tényleg tök mindegy, ki van ott. Most nem akarok ebbe belemenni. Az állam – tök mindegy, melyik állam – de ez a centralizált rendszer, ez mindig így működik. És akkor az lesz a narratíva, hogy a legolcsóbb, legrosszabb cuccra kell a támogatást adni, meg azt kell engedélyezni, azért mert ezzel mindenkinek olcsó és hozzáférhető táplálékot tudunk majd adni. A tápláléknál egy kis csillag, hogy az micsoda éppen.

– Emberi fogyasztásra nem alkalmas.

– Körülbelül. Ez a baj tényleg, hogy az állam fogja, és ilyen narratívákkal, hogy „te megvonnád az ételt a szegényektől, a gyerekektől. Akkor nem tudnak majd a szegények olcsóbb kaját venni, mert te be fogod tiltani."

– Hát igen, mert mindig oda gravitál vissza a diskurzus, hogy valaki eldönti. Tök mindegy, hogy mi a téma, de a központi tervezés a kiindulópont. Hogyha én nem értek egyet az oktatási rendszerrel, ilyesmi, akkor nem az a lényeg, hogy megnézzük, hogy mit old meg, hanem az a lényeg, hogy te milyen másik oktatási rendszert vezetnél be – amit mindenkire persze rá kell erőltetni, mert az az alap. (nevetés)

– Ezek az alternatív lehetőségek: A vagy B – meg a pofon. Na mindegy.

– Hidden premise.

– Ja. Én úgy gondolom, hogy itt taglalhatnánk még 1000 témát, a Bitcoin felől nézve, de inkább köszönjük meg neked, hogy itt voltál. És köszönöm azt is kifejezetten, hogy ennyi budapesti meetupot szervezel, mert ez tényleg egy nagyon jeles dolog. Mikor lesz a következő?

– Hm, áprilisban még nem tudom, mert még lesz egy konferencia is, amire egyébként el fogok menni. Ti is gyertek oda!

– Így van. Nem családdal, de el fogok menni. Utána szerintem lesz, mert előtte én csináltam már konferencia közelében pont előtte meetupot. Egy ember talán volt, valami ilyesmi. Ami érthető.

– Az már meetup.

– De azért megcsináltam.

– Én meg azt akartam még mondani, hogy a podcastot köszönöm. Hát a 100 epizódhoz meg aztán kifejezetten gratula!

– Ja, ez igazán jól sikerült, nem is gondoltuk. Úgyhogy megyünk tovább. Igazából legközelebb lehet, hogy több szót... hogyha lesz legközelebb...

– Természetesen. Legyen! Nagyságrendeket ugrunk, az ezrediket ünnepeljük legközelebb.

– Most visszanéztem, hogy tavaly júniusban voltam egyébként. A 67. epizód volt.

– Wow.

– Úgyhogy egész sok idő eltelt, de tök jó, mert sok mindent lehet ilyenkor mondani. Egyébként meg a Nosterről nem beszéltünk sokat, de nekem a mindennapjaim a köré fűződnek.

– Úgyhogy majd most ne menjünk bele, mert ez már kitérő. A közeljövőben tarthatunk.

– Ott még úgyis csak körvonalazom a megfelelő pitchet, hogy mondjam nektek. (nevetés) Ott még nincsen olyan jó pitch, mint a bitcoinhoz. De intuitívan ott is érzem az erőt, úgyhogy...

– Tök jó. Király. Jól van, mindent bele!

– Köszi szépen, hogy együtt lehettünk.

– Köszönjük. És akkor tényleg én ezt arra gondoltam, hogy még időben vagyunk, hogy egy kis promót nyomjunk a mostani Bitcoin konferenciára, ugye, mert most hétvégén van. Illetve ha csütörtökön kerülünk adásba, akkor holnap ismét Bitcoin konferencia lesz Feriéknél.

– Simán. Gyertek!

– Minél többen gyertek el, találkozhattok igaz Bitcoin arcokkal.

– Kérdezzetek self-custodyról! Miközben ott előadják, hogy a Bitcoin hogy fog az egekbe menni, a Holdra, azért ott leszek, és akkor a fontos self-custody kérdésekre is lehet választ kapni.

– De nem csak az árfolyamról beszélünk a színpadon.

– Nem, nem, nem. Voltam már és tetszett, úgyhogy mindenképp érdemes. Szeretettel várunk mindenkit!

Böngésszétek a HUSZONEGY honlapját a huszonegy.world címen, ahol rengeteg ingyenes oktatóanyag elérhető! Azok számára pedig, akik a Bitcoin tanulási útjukon személyes támogatást igényelnek, szeretettel ajánljuk a Bitcoin Mentor szolgáltatásait is. A bitcoinmentor.hu honlapon részletesen olvashatsz a Bitcoin tanácsadásunkról, a Bitcoin blogban pedig egyre több értékes bejegyzést találsz.

Iratkozz fel a HUSZONEGY podcast YouTube csatornájára, valamint a Rumble csatornánkra is! Kövesd a HUSZONEGY-et a Facebookon és a Nosteren! Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó és bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái: a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. És a Firefish üzeni: ne adjátok el a bitcoinotokat!

– Jól van, srácok, köszi szépen, köszi a figyelmet, és akkor egy hét múlva találkozunk ismét!

– Sziasztok!

– Sziasztok!

– Helló!