E60 Bitcoin pszichológia

Sziasztok! Üdvözlünk titeket Karóval és Árpival. Ez a HUSZONEGY Bitcoin Podcast 60. epizódja. A legutóbbi az egy ilyen kis spirituális utazás volt Árpival és Danival. Most pedig úgy gondoltuk, hogy akkor én ezt az elmaradt Bitcoin pszichológia előadásomat így az elején ledarálnám, és akkor így válaszolgatnánk rá, vagyis így megnéznénk, hogy ez hova vezet, vagy milyenek a további történései így a mai világunkban, vagyis a mai időkben. Ez az előadás ugye elmaradt, mert nem voltam jól a Bitcoin Miskolcon, és most akkor ezt így az ígéretemhez híven valamilyen szinten pótolnám.

El is mondhatjuk most az elején, nem, hogy a Bitcoin Miskolc YouTube csatornáján elindult az előadások anyagainak a feltöltése? Belinkeljük ide alulra a YouTube csatornájukat, és akkor ott meg lehet nézni szép sorban bármelyik előadást.

– Igen, Feri már töltögeti fel őket.

– Tehát igazából ez Bitcoin pszichológiáról szól, illetve hát ez a címe, és tömegpszichológiáról szól, mint egy állami fegyverről. Tehát: a Bitcoin pszichológia, a tömegpszichológia állami privilégium. És nyilvánvalóan itt én szerepeltetek személyeket ilyen képekkel, és emiatt kénytelen vagyok kiírni, hogy ez a mű fikció, és a benne szereplő események, karakterek és helyszínek teljes mértékben az író, vagyis az én képzeletemnek a termékei. Tehát bármilyen egyezés valós személyekkel, élőkkel vagy holtakkal, helyszínekkel vagy tényleges eseményekkel pusztán a véletlen egybeesés eredménye.

Ez azért fontos szerintem így kihangsúlyozni az elején, mert így bennetek most az jelent meg, hogy nagyon jó, most láttok majd egy kis előadást, ami ilyen filmszerűen kezdődik — de igazából ez nem egy film, ez csak egy sima előadás. Tehát ugyanígy vezet meg minket az állam és az összes elbábjátékozott történet, amit itt nekünk vetítenek, mint ahogy én most itt egy filmet próbáltam megidézni az elejével.

Ezzel szemben igazából honnan is lehet ezt elkezdeni? Én behoztam itt egy fogalom- és definíciótisztázást, de egyből le is ugranék a pszichológia definíciójára. Hát ez valószínűleg a pszichológusoknál ki fogja vágni a biztosítékot, mert én nem az vagyok, csak egy kicsit foglalkoztam ezzel a kérdéssel így a bitcoint illetően.

Tehát mi is a pszichológia valójában? A pszichológia az emberi gondolkodás, a viselkedés és a döntéshozatal tanulmányozása. És ez nagyon fontos, ezt meg fogjátok látni: nem pusztán gazdasági döntések ezek, tehát nem pusztán gazdasági alapon hozunk döntést, hanem nagyon sok tényező épít föl egy emberben egy döntést. Az azért is fontos, mert a Bitcoin adoptációja során számos pszichológiai tényező játszik szerepet.

Van kettő — illetve hármat emeltem én itt ki. Az egyik a kognitív disszonancia, ami egy olyan pszichológiai állapot, ami akkor jelentkezik, amikor valaki két ellentmondásos gondolatot, vélekedést vagy értékrendet próbál egyszerre fenntartani, és ez feszültséget okoz. Erre az emberek úgy reagálnak, hogy vagy megváltoztatják a véleményüket, vagy igazolásokat keresnek a meglévő hiedelmeiknek a fenntartására. Tehát a Bitcoinnál ez úgy néz ki, hogyha valaki sokáig azt hitte, hogy a hagyományos bankrendszer a legbiztonságosabb pénzügyi rendszer, és találkozik a bitcoinnal, ami teljesen decentralizált, akkor az ellentmondásba kerülhet a korábbi hitével. Ez a kognitív disszonancia, ezt okozza, és ekkor ez a személy vagy elkezd megismerkedni a bitcoinnal, és átgondolja a nézeteit, vagy elutasítja és racionalizálja azokat. Hiszen ugye a bölcs ember az módosít a véleményén, hiszen tanul. Csak a — hát hogy mondjam — csak a makacs ragaszkodik hozzá egészen addig, amíg bele nem hal ebbe a hülyeségbe.

Van egy másik fogalom, ez a status quo torzítás. Ez egy olyan hajlam, hogy az emberek inkább ragaszkodnak a jelenlegi helyzethez vagy a megszokott megoldásokhoz, még akkor is, ha van egy objektíven jobb alternatíva. Az újdonságtól való félelem, a kényelmesség és a változások kockázatainak elkerülése mind hozzájárul ehhez a torzításhoz. A Bitcoin példája ebben pedig az, hogy sokan a hagyományos pénzügyi rendszert választják, mert az ismerős is és kényelmes is nekik. Ebben nőttek föl, ezt tudják, ezt tanulták, ebben élnek. Még akkor is ezt választják, ha a Bitcoin bizonyíthatóan jobb megoldást kínál nagyon sok szempontból, például inflációálló, cenzúrázhatatlan, satöbbi. Az emberek gyakran maradnak a banki rendszeren belül, még ha tudják is, hogy az infláció csökkenti a fiat pénz értékét — mert nekik ez a változás, hogy a bitcoint megtanulják, ugye abba próbálják belehelyezni magukat, ez egy nagy lépésnek tűnik számukra. Tehát ez a status quo torzítás.

És akkor itt van Peter Schiff példája, aki 2010-ben azt mondta, hogy a Bitcoin egy vicc, és össze fog omlani. Ugye ezt az állapotot ő tartotta is: 2024-ben akkor is azt mondta, hogy a Bitcoin egy vicc és össze fog omlani. És egészen mostanáig őt így ismerhettük, de idén ugye volt egy megnyilatkozása, amikor előröppentek ezek a hírek, hogy mi legyen a digitális tartalékalapban az USA-ban. És azt mondta, hogy a digitális raktárkészlet egy vicc, legyen csak a Bitcoin a tartalék. Tehát 2025-ben Peter Schiff módosított a véleményén, és azt mondta, hogy ne tegyünk altcoinokat, shitcoinokat, egyebeket bele a tartalékba, csak a bitcoint. Tehát ez tőle szokatlan volt.

A tömegpszichológia slide-omat láthatjátok. És ugye innen ered ez, hogy a pszichológia az egyéni, a tömegpszichológia az pedig a tömegek viselkedését leíró dolog. Tehát ezt is külön meg kell vizsgálni így a Bitcoinnál szerintem, hogy az egyének viselkedése eltérhet akkor, hogyha csoportban vizsgáljuk őket, mert csoportosan hajlamosak az emberek vagy másképp dönteni, vagy különböző tényezők mentén, különböző irányok mentén dönteni. Különböző mechanizmusok befolyásolják a viselkedésüket a társadalmi környezetben.

A legkiemelkedőbb két példa az egymásnak szinte ellentéte. A FOMO, az a fear of missing out — tehát hogy valaki kimarad ebből a megvadult árfolyamból, és akkor lemarad, elmegy a vonat. A másik meg a FUD, az a fear, uncertainty, doubt: tehát amikor valakiben félelmek vannak a Bitcoin felé, kétségei vannak és bizonytalan. Ez a FUD az, amit nagyon gyakran kihasznál a politika, illetve különböző erők, akik a bitcoint nem annyira favorizálják.

Tehát a Bitcoin elfogadás nem pusztán egy gazdasági-technológiai kérdés, hanem pszichológiai és társadalmi folyamatok összessége is. És ezt szerintem érdemes ebből a szempontból is vizsgálni. És ezúton szeretném felhívni azon pszichológiában jártas nézőink figyelmét, hogy legyenek szívesek kommentelni majd ide az adás alá, mert szerintem ez egy óriási terület. Tehát a tömegpszichológia és a Bitcoin adaptáció, ezek olyan szinten hatnak egymásra, hogy szerintem kihagyhatatlan a Bitcoin megértésében, illetve abban, hogy lássuk a teljes képet. Nyilván én se mondom azt, hogy látom a teljes képet, hiszen nem. Meg szerintem aki azt mondja, az sem. De azért törekedhetünk rá.

Miért kell a Bitcoin kapcsán tömegpszichológiáról beszélnünk? Azért, mert a világ nem számok és egyenletek alapján működik, hanem emberek döntésein keresztül. És ezeket a döntéseket, ha beismerjük, ha nem, folyamatosan befolyásolják. Ugye az előző adásban beszéltetek, Árpi, arról, hogy a gondolatok mikor a mieink, és fölreppent egy szám, hogy valójában a gondolatok 95%-a elképzelhető, hogy nem is tőlünk származik. És ez valójában így lehet, hiszen mi is ugye felnevelkedünk, hallunk, ki vagyunk téve különböző befolyásoknak: szüleink által, a társadalomból, iskola satöbbi, mindenféle irányokból, és ezek nevelnek minket. Természetesen bejön az önálló gondolat is, de nagyon sokszor ilyen mantrák visszhangzanak a fejünkben. Ugye a magyarok ebben különösen jók. Minden eseményre van valami negatív odaszólásunk, valami megkeseredett jelmondat, hogy ez így meg úgy, meg hogy akkor ez is így meg az is úgy. Most direkt nem mondok példákat, mert én már ezeket kiöltem magamból, de nyilván vissza lehetne hozni.

Csak azt akarom mondani, hogy ezek tehát folyamatosan befolyásolnak minket. Tehát igazából ami a világunkat felépíti, a gondolatainkat felépíti és a válaszreakcióinkat felépíti, az a környezetünk. És ez pedig egy kiváló eszköz arra — ennek a környezetnek a manipulálása —, hogy a tömegpszichológia által manipuláljuk az embereket és a döntéseiket.

Én ide tettem egy Oscar-díjat a kép szélére. Ez az Oscar-díj szerintem a tömegpszichológia legnagyobb díja, amit manapság osztogatnak, hiszen — hát hogy mondjam — az amerikai mitológia, illetve az amerikai gondolkodásmód, meg ez az újhullámos világnézet, ez leginkább ezeken az amerikai filmeken, ezeken a hollywoodi alkotásokon keresztül érkezik meg az emberekhez. Ezeken keresztül tudjuk beépíteni a fejekbe a félelmeket, ugye a világháború-gondolatokat, meg a víruspusztításokat, meg mindenféle negatív szart, amit próbálnak becsatornázni. És hát amikor az ember ezzel foglalkozik, hajlamos elragadni őt a pesszimizmus meg a melankólia — de nem kell, mert van kiút. És ugye bitcoinerként tudjuk, hogy mi a kiút.

Szóval ezért gondoltam ezt a tömegpszichológiát témának behozni a Bitcoin területére. Szerintem egy nagyon érdekes téma. És ahogyan Saylor is mondja, hogy minden modell kudarcot fog vallani — all of your models are destroyed —, vagyis hát ő jelen időben mondja ezt. Bizony azért, mert minden modell gazdasági, racionális irányok mentén gondolkodik, illetve hát a modellek nem gondolkodnak, de úgy vannak megalkotva. És valójában a legnagyobb tényező, az emberi tényező, az pszichológiai tényező.

Nem kell messzire mennünk. Ugye osztrák közgazdaságtan: Ludwig von Mises, az osztrák közgazdaságtan egyik jeles alakja kifejtette, hogy az emberi döntések azok nem kifejezetten gazdasági döntések kizárólag, hanem emberi döntések dinamikus hálózata. És őneki volt egy cselekvéselmélete, ez a praxeológia. Erről egyébként Knut Svanholm írt egy nagyon jó könyvet. Ezt majd lehet, hogy itt megjelenítjük. Ugye ő is egy nagy bitcoiner, elég sok jó könyvet írt.

Tehát Mises azt mondja, hogy az emberek nem vakon cselekszenek, hanem szubjektív értékeik alapján döntenek. A bitcoinhoz való viszonyulás nem pusztán gazdasági döntés, hanem egyéni értékrend, pszichológiai attitűd és társadalmi befolyás eredménye. Tehát ezért kell a Bitcoin kapcsán a tömegpszichológiát vizsgálni, mert ez határozza meg, hogy az emberek hogyan reagálnak árfolyammozgásokra, kormányzati propagandára, FUD-ra és FOMO-ra, vagy akár arra, hogy elfogadják-e az új monetáris paradigmát, és átváltanak a Bitcoinban gondolkodásra a fiatban gondolkodásról.

Tehát a bitcoin, hogy összegezzük, nem egy központilag irányított pénzrendszer, hanem emberek decentralizált döntéseiből áll össze. Tehát ki mikor vásárolja, adja el, ki milyen módon használja, ki milyen hiedelmek mentén fogadja el.

És a piacokat tudjuk — mert ugye nagyon sok magyar író is, illetve bocs, hogy is hívják, André Kostolany volt, aki tőzsdepszichológia-könyvet írt, de lehet, hogy nem. Hogyha valaki foglalkozott már a kereskedéssel — márpedig szerintem elég sokan jöttünk úgy a Bitcoinba, hogy először megláttuk, hogy ebből leszünk gazdagok, és akkor nekikezdtünk így tradelgetni —, akkor nem tudom, hogy ki volt vele úgy, aki kereskedett, hogy eljutott arra a szintre, hogy ideges lett, és elismerte, hogy bizony egy robot vagy egy algó tudna nála jobban dönteni, hiszen az hidegvérrel, pusztán matematikai modellek alapján dönt. Na most ugye a tőzsde, illetve a kereskedelem az egy pszichológiai és egy tömegpszichológiai jelenséghalmaz. Tehát ezzel lehet a legtöbbet elérni. Ezzel lehet a Bitcoin árfolyamát, elterjedését gátolni olyan piaci szereplőknek, akiknek erre van hatásuk.

Na most én behoztam a kereslet-kínálat függvényt, a supply demand curve-öt. Ugye közgazdaságban mindenki ezt tanulja a második órán — az első órán még csak énekelünk. Ez egy klasszikus kép. Ezt az ábrát szerintem mindenki ismeri, még az is, aki nem járt a közgazdasági egyetemre, vagy nem volt közgázórája. Hát a kereslet fogalmán egy vagy több jószág azon mennyiségét érti a közgazdaságtan, amit az általunk vizsgált személy vagy személyek csoportja különböző árak mellett az adott jószágból vagy javakból megvásárolni képes és hajlandó. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kereslet megegyezik azzal a mennyiséggel, amely végül a piacon gazdára lel. A kínálat pedig az egy vagy több jószág azon mennyisége, amivel az általunk vizsgált személy vagy vállalat vagy személyek csoportja rendelkezik, és az adott ár mellett eladni is hajlandó.

Ez egy tök jó alapdolog. Mindig azt mondjuk, hogy a Bitcoin árfolyamát a kereslet és a kínálat határozza meg. Egyébként ez valid, mert így van. De hogy mitől lesz a kereslet kereslet? És itt vissza kellene térnem ahhoz, hogy a FOMO és a FUD, ugye a fear of missing out és a fear, uncertainty, doubt, ez a két hajtóerő milyen viszonyban van egymással. És ha megmondom őszintén, az ötlet nem saját, bár nagyon sokat gondolkodtam rajta: hogyha behelyezzük a FUD-ot abba a szerepbe, hogy ez valakinek eladási indokot ad — tehát hogy fél, hogy esik az ára, és ezért adja el —, más valakinek viszont vásárlási lehetőséget jelent, egy jó beszállási pontot. A FOMO-t meg behelyezhetjük abba, hogy vásárlási indokot jelent valakinek, másnak meg eladásit. Tehát igazából az érdekek iránya dönti el, hogy a FUD jó vagy rossz, a FOMO jó vagy rossz. Tehát a szubjektivitása miatt emberi, pszichológiai kereslet-kínálat párt alkot.

Tehát hogyha visszamegyünk ide a supply demand curve-höz, tehát a kereslet-kínálat görbéhez, ugyanígy meg tudjuk alkotni FUD-dal és FOMO-val ezt a görbét. Tehát mindkettő egyszerre jelen van a piacon, csak a szereplők személyes értékítéletétől függ, hogy számukra melyik érvényesül, tehát melyik oldalra állnak be.

Na most, ha ezt így magunkban el tudjuk képzelni, hogy a pszichológiai piacon a FUD és a FOMO keresletként és kínálatként áll, akkor igazából meg tudjuk azt világítani, hogy két oldala van a bitcoinnak. Van egy ellene és egy mellette oldal. Ugye mi vagyunk a mellette oldal, de van egy csomó érdekelt, akinek nem jó a Bitcoin. És kinek nem jó a Bitcoin? Hát itt ezt a slide-ot én most nem pörgetem végig. Ide föltettem ilyen különböző kis logókat. Itt van a dolláron szereplő kis piramis. Van egy BlackRock, World Economic Forum-világ, aztán van az ENSZ, mindenféle szervezetek. Mindenki döntse el magában, hogy szerinte melyiknek jó és melyiknek rossz a Bitcoin. Én a BlackRockot is ide tettem, meg a Vanguardot. Bár ők ETF-ekkel ugye jelen vannak a Bitcoin piacon, de vajon jó nekik a Bitcoin? Tehát a mi szempontunkból mindenkinek jó a Bitcoin, de ők most a világ urai. Tehát az ő szempontjukból igazából a Bitcoin egy üzleti lehetőség, de nem jó nekik a Bitcoin. Nekik az a jó rendszer, ami most van, hiszen ez a tökéletes rendszer, ők ezt tudják üzemeltetni szerintük megfelelően.

Na igen, de van nekünk a bitcoinunk, és ez megérkezett. Jöttek a bitcoinerek, elkezdték írni a könyveket. Én most itt főleg Saifedean könyveit raktam ki, mert nekem azok voltak a legnagyobb hatással a gondolkodásomra. Továbbá Lyn Alden, Parker Lewis, és Lowerynek a Softwarja. Szerintem az is egy nagyon jó könyv. Ezekből van még egy csomó, meg az oldalunkon is találtok, meg volt már könyvbemutató itt az adásban, meg még biztos lesz, hiszen ezek rohadt jó könyvek, nagyon sok gondolatot ébresztenek.

Viszont ha valaki ezeket elolvassa és bitcoinerré válik, rájön arra, hogy a Bitcoin már nyert, hiszen a jellemzőin keresztül kizárt, hogy elveszítse ezt a csatát. Nyilván kellünk hozzá mi is, kell hozzá szerveződés, kell hozzá egy csomó év, lehet évtizedek, amíg átveszi itt a szerepet. De azt, hogy a Bitcoin nyert, azt nem csak mi tudjuk — szerintem azt a jelenlegi rendszert üzemeltetők is tudják, hogy nyert a Bitcoin. És ha ezt ők beismerik, akkor igazából nem marad más, csak az, hogy lassítsák, hiszen nekik nem lesz érdekük ennek az elterjedése.

Nem akarok itt ilyen konteókba bocsátkozni, mert mindenki odateszi ezt az epizódot, ahova akarja, pusztán gondolatébresztőnek szántam az egész prezentációt. De itt például van egy dia, ugye ez a „A fiatnak annyi" című dia. Itt lehet látni, hogy miképpen terjednek el ezek a technológiák. Itt vannak különbözők: mobiltelefon, autó, repülőgép, satöbbi, komputer. Mindegyik leírja azt az S-görbét, amit a Bitcoin is le fog írni, hiszen ez egy olyan új technológia, ami használva lesz. Tehát ez a második lépés az emberiség történetében: az első volt az arany használata, és most ugye a digitális korban ezt kiváltjuk, tehát egy sokkal jobban működő pénzeszközzel.

Na most, hogyha így összegeztem, hogy oké, tömegpszichológia, meg vannak érdekelt felek, vagyis ellenérdekelt felek, akkor tudhatjuk azt, hogy a rendszert jelenleg fenntartó érdekeltek — nevezzük őket így — biztosan harcolni fognak az ellen, hogy a bitcoin elterjedt legyen és az emberek kezébe kerüljön. Hiszen lehet ennek sok drive-ja, tehát sok ilyen indíttatása, amik alapján ők mennek, hogy ez azért annyira ne legyen már így elterjedve, vagy ha elterjed, akkor legyünk már az urai.

És ezeket így rétegekre szedtem. Nem kell ebbe ilyen tudományosságot belelátni, pusztán azért, hogy megkülönböztessük őket. Tehát van egy-két-három réteg, aminek egyébként szerintem csak az a fontos, hogy mint ahogy van a biztonságtechnikában meg ilyen atomerőmű-biztonságban mélységi védelem, ugyanúgy a támadásoknak meg a támadási stratégiáknak is vannak különböző szintjei.

Van az első, legnyilvánvalóbb rétege: a külső támadások. Ezek ilyen figyelmeztetések, hogy a Bitcoin veszélyes, meg ilyen nyílt tiltások, hogy mondjuk kitiltanak országok állampolgárokat a Bitcoinból, mint amikor Kína bannolta a bitcoint, meg Nigéria, meg egyéb országok. Aztán vannak félelemkeltési kampányok, ugye ilyen államok szintjén, ezek FUD-ot keltenek meg félelmeket.

Aztán van egy másik réteg, ez a köztes intézményi és gazdasági beavatkozások szintje. Szerintem ez az, amikor szabályozási bizonytalanságot és homályt alkotnak meg. Ez a MiCA például, vagy van adóztatási homály, hogy nem tudjuk, hogy mit hogyan kell — nagy zavart keltenek, adminisztratív terheket növel az állam, ugye hogy az emberek elbátortalanodjanak. Ugyanakkor behozzák az ETF-eket, azokat is egy kicsit így manipulálgatják. Ugye nagy vita volt a fizikai elszámolású ETF-ekkel meg a cash elszámolású ETF-ekkel, hogy melyik milyen mélységben enged betekintést, tehát mennyire 21 millió a 21 millió.

Illetve vannak olyan belső, rejtett stratégiai támadások, amikről fogalmunk sincs, mert olyan eszközöket használnak, amikről egy átlag állampolgár még álmodni sem mer. Ezek egyébként azért nem elrugaszkodott dolgok szerintem, mert annyi olyan iratanyag van, illetve könyv meg egyéb beszámolók, amik ilyen gazdasági hitmanekről szólnak — gazdasági bérgyilkosoknak nevezik őket, de nem a szó szoros értelmében. Bár köztudott, hogy a CIA elég messzire el tud menni, hogyha az akaratát érvényesíti. Szóval lényeg az, hogy van egy csomó belső, rejtett stratégiai támadás a Bitcoin ellen is valószínűleg, és erről tudunk, hiszen nagyon sok ellentmondást szítanak a Bitcoin Core fejlesztők között is. Ennek lehet nyilván technológiai alapja, lehet mindenféle alapja.

Szerintem azt kell érezni, hogy ez egy nagyon-nagyon nagy eszköz most, ami az emberiség kezébe került. És ha az uralkodó hatalomnak — bárhogy is nevezzük, nem egy ember, nem 10 ember, hanem egy érdekcsoport — nem érdeke ez, nekünk meg nagy szabadságot ad.

Itt hoztam pár példát az állami ellenállások csoportosításában. Nyilvánvaló, felszínes támadások: biztos ismeritek ezt a kínai bemondót, aki egyszer bemondta — esetleg majd a videóját megkeresem —, hogyha a Bitcoin elterjed és használni fogják az emberek, akkor ő megmondja, hogy mi fog történni: mind meg fogunk halni. Ugye ez az ő konzekvens levezetése ebben. Én ezt az első szintre tettem, mert engem ez nem bátortalanított el. Én szerintem nem fogok meghalni, hogyha bitcoint használok, de szerintem ti sem.

Második szint: van ez a kedves hölgy, ez a Lagarde. Ezt tudjátok, hogy imádom, hiszen minden adásban, amikor lehetőségem adódik, akkor szapulom szerencsétlent. Hát több millió eurót tüntetett el, de most ő a központi bank vezetője. Ők irányítják ugye a digitális euró bevezetését is. Szeretnék megvalósítani a MiCA-t — vagy Mika, vagy ki hogy nevezi. Ez is onnan fújja a szél, de minket ez nem érdekel. A Bitcoin az nem kér engedélyt, mert nem kérünk engedélyt. Ez termodinamikai cucc itt, ezek fizikai törvények. Nem ilyen fejek fogják megmondani, hogy hogyan éljünk a jövőben.

Én behoztam a harmadik szintre a piaci manipulációt és a rejtett pénzügyi támadásokat. Tudjuk, mi megy a kötvénypiacon, ugye most körül kell néznünk. Egyébként vicces, mert ugye mikor van? Márciusban, egy hónappal ezelőtt volt a Bitcoin Miskolc, és akkoriban már pedzegette a szárnyait ez a tarifaháború meg a kereskedelmi háború, amit nem tudom, itt magyarul hogy illetnek, Amerika és Kína között. De ahogy megtudtuk már korábbi psyopok alapján, mint például a covid volt, szerintem ez is csak egy felszínes játék. Tehát pontosan tudja minden szereplő, hogy mit vetít az állampolgároknak. Pontosan tudják, hogy milyen hírbejelentés után ezek a póker playerek — ugye itt a Trumpra és mondjuk Putyinra vagy a kínai elnökre gondolok —, hogy ezek milyen hatással lesznek. Szerintem ez egy forgatókönyv alapján megy. Mindegy, nem akarok erre elmenni. Lényeg az, hogy van piaci manipuláció, tudjuk jól: vannak olyan alapok, akik rendelkeznek végtelen pénzzel, pénznyomtatási képességgel, és igenis tudnak venni és eladni, és tudnak eladni veszteséggel is.

Negyedik szint: a beszivárgás. Ezt említettem, hogy konfliktusszítás fejlesztői és közösségi szinten. Illetve van az ötödik szint, ami nagyon érdekes — a Simply Bitcoin egyik adásában találtam erre egy nagyon jó példát. John Perkins, ő egy hitman, egy gazdasági bérgyilkos. Ez ugye fordítás szerint van így, de ő nem ölember, hiszen akkor nem mutogatnák így. John Perkinsről azt kell tudni, hogy egyike azon sok embernek, akik magasan képzett közgazdászok és tárgyalók, és az amerikai birodalomnak a szolgálatában állnak. És ők úgy végzik ezt a tevékenységet, hogy ugye az amerikai birodalom az egy nagyon erős birodalom, aminek a terméke az amerikai dollár, és ezt az amerikai dollárt erőlteti rá a világra. Tehát hogyha te nem ebben számolsz el az országoddal, akkor neked az országodat végigbombázzák. Ezt láthattuk Líbiában, ugye amikor Gaddafi Egyesült Afrikát akart és aranyalapú pénzt, meg egyéb ezer módon láthatjuk, hogy hova mennek, kivel mit csinálnak.

Ugye itt van a kedvencünk, Nayib Bukele elnök, El Salvador elnöke, aki a bitcoint hivatalos fizetőeszköz szintjére emelte. Oda is bement az IMF, és oda is bementek a hitmanek, és ugye fölvette az IMF-kölcsönt. Biztos van az az erő, amit elő lehet rántani, hogy felvegye egy gazdasági vezető vagy egy ország vezetője ezt az IMF-kölcsönt. Ő is felvette. A politika az egy nagyon erős tér, nagyon nehéz ott lavírozni, az a nagy pálya. Hát igen, ez van.

Tehát ezek a szintjei a Bitcoin elleni támadásnak, és ezek pszichológiai manipulációk, hiszen ott lehet a legjobban manipulálni, ott a legkönnyebb. Meg meglévő rendszerük van rá: megvan rá a média, megvan rá a pénzügyi szektor, megvan rá minden.

De hogyan áll ellen a Bitcoin a pszichológiai manipulációnak? Hát decentralizációval és átláthatósággal. Ugye mondjuk, hogy don't trust, verify — ellenőrizz le mindent. Hát nagyjából mindent le is tudunk ellenőrizni. Én azt mondom, hogy én akkor szoktam nem bízni valamiben, hogyha nem tudom leellenőrizni. Van egy pár ilyen példa, most ezeket nem hozom föl.

Ellen tudunk még állni akkor, hogyha a közösségi oktatás szintjén és független médiából adunk tartalmat. Tehát amit mi is csinálunk itt — bár ez nem annyira független, ez a média, bár mi azok vagyunk, de a YouTube ugye algoritmusokkal elhallgattathatja, vagy megjelenítheti sokkal kevesebb ember számára ezeket az adásokat, mint mi azt szeretnénk. Tehát igazából a függetlensége talán ebben mutatkozik meg.

A közösségi oktatás, amit a HUSZONEGY csoport is végez, az megjelenik ott, hogy a Telegram csoportba bármilyen kérdéssel szerintem bárki becélozta a közösséget, és valamelyik tagunk biztos hitelt érdemlően tudta elmagyarázni azt, hogy az a bizonyos témakör hogyan is áll össze technológiában, vagy hogyan áll össze gondolatokban, tehát ugye a Bitcoin egész területén. Tehát szerintem így tudunk ellenállni ennek: hogy közösséget szervezünk, és a közösség tagjai állnak ellen.

Tehát ebből is látszik, hogy a Bitcoin az egy világméretű mozgalom szerintem most már, mert a technológia olyan embereket hozott össze, akiknek az értékrendje ugyanaz. És ezt megláthattátok már a korábbi adásokból is. A legutolsóból például nagyon jó volt, nekem nagyon tetszett az, hogy a spiritualitás szintjén is ugye a Bitcoin mennyire jelen van, tehát hogy ugyanolyan értékrendeket követ, tehát ilyen igazságokat, ilyen divine truth-ot.

Jó, hát nem akarom már nagyon szaporítani a szót, mert még szeretném, hogyha erről tudnánk beszélni. Csak annyi, hogy ugye kötelességünk ellenállni, hiszen felelősek vagyunk a jövőért. Vannak gyerekeink, meg itt vagyunk saját magunk, akiknek esetleg nincs, és felelősek vagyunk saját magunkért. Tehát nem hagyhatjuk, hogy a Bitcoin ne terjedjen el, és ne adja át a világnak azt a sok értéket, amit hordoz. Köszönöm, én ennyit szerettem volna mondani.

Van még egy pár könyv, amit itt javaslok. A Sun Tzu, Gandhi, és egy nagyon jó, ami most jelent meg: Alex Svetski The Bushido of Bitcoinja. Szerintem az egy nagyon jó könyv. Meg hát kinek-kinek a vallási beállítottságának megfelelő mindenféle történetek.

Úgyhogy nem tudom, srácok, én ennyit szerettem volna ebből elmondani. Nyilvánvalóan ez egy nagyon-nagyon messziről nézett pszichológiai előadás, mert nem hiszem, hogy én olyat tarthatnék. Nem azért, mert nem végeztem pszichológusként, hanem mert valószínűleg nem látom annyira a témát. De én úgy gondolom, hogy a tömegpszichológiai manipuláció igenis nagyon itt van, és ezt látjuk. Hiszen én már nagyon sok éve bitcoinerként olvasok, meg hát azelőtt is kritikusan néztem a médiát, meg olvastam, és már akkor észre lehetett venni, hogy azért itt valami nem kerek. Tehát azért a világ nem úgy megy, ahogy én gondolom, inkább úgy megy, ahogy viszik. De mindegy, ezt megint meghagyom a nézőknek.

Köszönöm szépen. Én ennyit szerettem volna a Bitcoin konferencián elmondani. Sajnos, mondom, nem tudtam, de remélem, hogy átment az üzenet, és így gondolatébresztőnek megvolt, hogy azért ilyen síkon is lehet a Bitcoinról beszélgetni. Tudom, hogy azért ez kapcsolódik, Karo, a te témádhoz valamilyen szinten, hiszen te is sokszor említed az ilyen tömegek válaszát szociológusként. Ugye beszéltük adás előtt, hogy ez egy ilyen nagyon alap prezentáció, és hogy ennek van egy csomó jelenbeli aspektusa, tehát ami mostanában zajlik. Vágjunk át néhány aspektusán! Például az, hogy kormányok vásárolják a bitcoint.

– Igen. Most El Salvador visszamondta a Bitcoinnak a legális használatát mint fizetőeszközt, az IMF-nek a nyomására. Nem nagyon látunk bele, hogy ott mi történik abban az országban, mert úgy látszik, hogy nagyon a nem jó irányba haladunk ott, mert azok az általános társadalmi védelmek ott, mint a jogszabályoknak a betartása vagy a jogállamiságnak a működése, nem tűnik úgy, mintha működne ott 100%-ban. Szóval én nem is nagyon tervezek már elmenni El Salvadorba nagy valószínűséggel, de mindegy.

Szóval a fő lényeg az, hogy most így, hogy elkezdtek az államok is vásárolni bitcoint, ez egy nagyon nagy vita kezdett lenni, hogy ez mennyire egy okos ötlet. Mert sok cypherpunk azt mondaná, hogy ez nem szükségeltetik nekünk, mert így is, úgy is az emberekre van szükségünk. De ez ugyanúgy el fog jutni mindenkihez, mert az állam az véges mennyiségű bitcoint vásárol. Most azt hiszem, hogy Anthony Pompliano beszélt valami nagy okossal az amerikai kormányból, aki azt mondta, hogy végtelen mennyiségű bitcoint szeretne ennek az államnak. Hát ez egy szép elképzelés. Hogyha papír bitcoint csinálnak, akkor megoldhatják.

Csak az a baj, hogyha ők azt megteszik, teljesen aláássák az országnak nemcsak a kredibilitását, hanem a megbízhatóságát. Igaz, hogy már nem annyira bíznak meg az emberek az USA-ban se, de hogyha elkezdik a bitcoint is manipulálni azzal, hogy most hogy mennyi van náluk, és nem mondják meg az igazat, és elkezdenek papíralapú bitcoint kibocsátani, miután elkezdik lassacskán kiszedni a bitcoinokat — addig így is, úgy is oda lyukadunk ki, hogy többet akarnak kiszedni, mint ami van, és utána nagyobb a baj, mint ami az elején lett volna. Szóval ez egy véges dolog, ezt nem lehet expanzióra venni.

– Vicces egyébként, pont tegnap hallgattam egy podcastot, és én erről nem tudtam, de tudjátok, vannak ezek az egyenlegek, hogy melyik ország hogy áll: hogy Kína ilyen 230 000 bitcoinnal rendelkezik, az USA olyan 200 000-rel, aztán volt ilyen mese, hogy Bulgária ennyivel, meg Ukrajna annyival, meg El Salvador ennyivel, meg Bhután annyival.

És El Salvador esetén, amit mondtál ugye, az elmúlt időszakban ez a lépcsőzetes felfutás: van egy ilyen grafikon, egy publikus címük, esetleg megmutathatjuk, hogy ott követhető, hogy El Salvador hogyan vásárolja a bitcoint. És amikor az IMF-kölcsön közelébe kerültek, akkor ott voltak ilyen megtorpanások, és volt egy nagyobb vita így a bitcoin közösségben, hogy akkor ez most mit jelent? Mert most öt napig nem vettek, viszont utána vettek ötöt. Most 11 napig nem vettek, utána vettek 11-et, és utána megint beállt ez a lépcső, hogy vesznek, vesznek, nem vesznek, satöbbi. Nem tudom, hogy ez most hol jár, mert nem szoktam ezt napi szinten ellenőrizni, de tudom, hogy volt ebből vita, és nagyon sokan támadták elsősorban Max Keisert, aki kiállt amellett, hogy „ó, minden oké, minden rendben, nem vagytok itt, fogalmatok sincs, hogy mi történik" — ő pedig ott van.

Na most megmondom őszintén, én nem vagyok ott, nem látok bele a salvadori törvényhozásba. Abba belelátok, hogy az IMF az szerintem a világ legnagyobb uzsorása, meg a Világbank, mert állandóan olyan jogszabályokhoz köti a kölcsöneit, amik számára nyilván kedvezőek, de az ország számára destruktívak. Tehát amikor azt mondta El Salvador, hogy IMF-kölcsönt vesz fel, akkor én egy kicsit így azt mondtam, hogy á, ez azért meleg, mert miért van erre szükség?

Illetve bocs, a hírt nem mondtam. A hír az volt, hogy március elején a Trump megbízott valami bizottságot azzal, hogy derítse ki, vegyék leltárba, hogy milyen kriptoeszközökkel rendelkezik az USA, és hogy ennek április 6-án kellett volna elkészülnie, ennek a riportnak. És ez is a Simply Bitcoinban volt, hogy ugye hát most nem április 6-a van, hanem most már ma éppen 15-e, és ez a jelentés nem jött ki. Tehát valószínűleg az USA ugyanúgy el akarja sumákolni ezt, mint a Fort Knox-i aranyellenőrzést. Tehát nincs meg valószínűleg. Tehát valószínűleg a Biden-adminisztráció, a Biden-kormány eladta az USA 200 000 bitcoinját, tehát nem rendelkezik vele valószínűleg. Nem tudjuk. És innen jött az, hogy ennek örülünk vagy nem örülünk, nem tudom. Igazából én úgy vagyok vele, hogy én annak örülök, hogyha ilyen nagy entitások nem rendelkeznek ilyen mennyiségű bitcoinnal, mert ez azt is jelenti, hogy akkor valószínűleg kisebb entitásoknál van. Tehát ugye a Bitcoinnak az lett volna a lényege, illetve hát az a lényege, hogy mindenki custodyban, saját őrizetében tartsa a bitcoinját. És tervezésénél fogva a Bitcoin arra képes, hogy az embereknél legyen.

Mert hogyha már példa: itt van ugye a MicroStrategy, vagy az új nevén a Strategy, ők is 500 000 fölött vannak, de nem lehet így egyet megmutatni, hogy akkor ezen az UTXO-n van, vagy ezen a 100 UTXO-n van, és hogy kinél van a kulcs — mert ők is egy őrizetest, egy custodialt bíztak meg. Illetve ott vannak az ETF-holderek: mondjuk a legnagyobb a BlackRock, ugye ő is úgy volt, hogy először a Coinbase-ről vásárolt, és a Coinbase volt a custodianja, és most ők is egy pár hete kihozták azt, hogy jó, akkor nemcsak a Coinbase a custodian — mert lehet, hogy a Coinbase-en nincs ott meg az az egymillió coin, amit ők eladnak.

Tehát hogy a rendszerben vannak repedések. A rendszer érzi, hogy oké, a Bitcoin 21 milliós hard capje az annyi, tehát fizikálisan nem tud több lenni. És itt a jogot próbálják úgy csavarni, hogy azért meg tudják mutatni, de nem annyira egyszerű ez a fractional reserve Bitcoin alatt, mint a bankrendszer alatt. Ugye ez a fractional reserve, magyarul ez a részleges tartalékolás.

Tehát érdekes időket élünk. Én azért is gondoltam, hogy ez a tömegpszichológia most egy nagyon aktuális sztori, mert az egésznek kezd megint olyan szaga lenni, hogy megint meg vannak vezetve az emberek ilyen trade warokkal és gazdasági világégéssel mint félelemmel. És szerintem pedig ez egy teljesen koordinált, vetített dolog. Nem tudom, lehet, hogy én gondolok már túl sokat, és el kéne mennem az alufóliát feltenni a fejemre. (nevetés) Mi a véleményetek?

– Hát itt annyi információ kering minden irányba, baromi nehéz ebben úgy állást foglalni, hogy abban biztos lásson az ember. De visszanyúlnék oda, hogy igen, tehát abban egyetértek én is, hogy nem feltétlen arra való a Bitcoin, hogy ezek a nemzetállamok bevásároljanak. Ugyanakkor meg ez egy tök jó jel, hogy már érdeklődnek, és néha ezt mondanak, néha azt. Most szerintem egy kicsit így lapítanak ezen a téren, hogy ez kevésbé téma, de közben meg szerintem elkezdtek bespájzolni a háttérben, vagy legalábbis ugye a jogi hátterét ennek gőzerővel igyekeznek megteremteni.

Visszanyúlnék oda, amit Karo a Bukele kapcsán mondtál: mondtál egy olyat, hogy visszavonta azt, hogy hivatalos fizetőeszközként elfogadja a bitcoint. Én úgy tudom, hogy ebből az igaz, hogy azt mondta vissza, hogy nem kötelező az El Salvador-i vállalkozásoknak bitcoint elfogadni, de hogy továbbra is elfogadják, csak nem kötelezi őket az állam, az El Salvador-i állam. Ami egyébként előtte papíron tényleg úgy volt, hogy kötelező volt, de ugye nem tartatták be tűzzel-vassal. Én úgy tudom, hogy csak ebből táncoltak vissza, hogy most nem kötelező elfogadni a bitcoint.

Aztán persze ez tök jó kérdés, hogy ott az IMF-fel pontosan mi történt. Az én gondolatom az, hogy valószínűleg kellett El Salvadornak egy csomó pénz, valószínű arra, hogy törlessze a korábbi hiteleit. És ugye olyan mértékű lóvé kellett neki, ami nincsen hozzáférhetően, és szerintem azért volt kénytelen egy újabb hitelt fölvenni. De igen, ez jó kérdés, hogy pontosan milyen dealt kötöttek, milyen megállapodást, mert hivatalos közlések erről nem jöttek. Inkább csak ilyen szóbeszédeket látunk, az X-posztok között is, hogy állítólag megígérte El Salvador, hogy akkor nem vesz több bitcoint. Ugyanakkor meg Bukele posztolt egyet hivatalosan, hogy ők nem hagyják abba.

– Jó, most egy X-poszt az nem egy hivatalos kommunikációnak felel meg, azon bármit mondhatsz.

– Jó, de hivatalos kommunikáció meg semmi nem volt.

– Igen. Szóval ami hivatalos, az az, ami a papíron van, mert az van, hogy egy szerződés, amit kapsz, valaki pénzt ad neked, főleg egy ilyen nagy internacionális szervezet, mint az IMF. Szóval az mérvadóbb, mint az, amit mondanak a Twitteren vagy máshol.

– Persze.

– Szóval ez a mióta meg van torpanva — mind a vásárlásnak a gyakorisága, mind inkonzisztens az, hogy mit mondanak, meg hogy nem hajlandóak egyenes választ adni ezekre a dolgokra —, az azért nem az igazi. Meg mikor jönnek utána, hogy most miért kérdezzük meg őket, meg hogy miért van az, hogy vannak, akik nem hisznek bennük. Ez mióta lett az, hogy trust, és ne legyen verifikálva soha, ne győződj meg róla?

– Hát igen, ez most éppenséggel a fordítottját akarják lejátszani, hogy bízzunk meg bennük. A tököm akar megbízni bennük, de most már hulla.

– Persze, persze. Miért bíznál egy rendszerben, ami már többször átbaszott?

– Igen.

– Én se védem egyiket se, és ezt, ami most zajlik, mert nem az történik most a Trump-kormánnyal, amit nagyon vártam. Szóval semmi pozitívum nem jött ki eddig belőle még. De ami most El Salvadorban is folyik mellette, ez nagyon-nagyon riasztó. Mert ha most ezt a precedenst nézzük, hogy mi történik ott, az azt mondja, hogy ha egy bitcoinos elmegy El Salvadorba, akkor lehet, hogyha őt letartóztatják, ami megtörténik, akkor lehet, hogy nem lesz képes szabadulni sohasem, hogyha meggyanúsítják valamivel — főleg hogyha ne adj isten bezárják őket abba a börtönbe, ahol sok terrorista van, meg akárki más. És ez egy nagy probléma.

Szóval ez így eltántorítja a dolgokat onnan azt, aki nem annyira van képben a dolgokkal. De szerintem akinek sok pénze van, az elgondolkodik ezen hirtelen, hogy most hogy legyen. Vagy lehet, hogy nem fog nagyon negatívumokat beszélni a kormányról — akkor ugyanoda lyukadunk ki, mint Észak-Koreával, hogy nem lehet róluk beszélni semmit, hogyha ott vagyunk. Szóval ez egy nagyon-nagyon slippery slope, ugye nagyon gyorsan csúszik innen a dolog lefelé.

Szóval ezt így nem vagyok benne biztos, hogy ez mennyire okos ötlet, mert én mondtam régebben is azt, hogy lehet egy diktatúrát felépíteni a Bitcoinon. Nagyon hosszú ideig képes lesz rajta működni, de utána egyszerűen kifogy a lóvé, aztán nem lesz több bitcoin. Szóval ez a fő lényeg: mert hogyha egy állami szervezet szerez magának bitcoint, utána el kell kezdeni, hogy elkölti egy idő után, mikor már a fiat pénznek semmi értéke nincsen. Ameddig infinite a pénznyomtatóból a pénz, addig működik minden. Miután már nincsen érték, utána a bitcoint kell ezt használni. És annak lesz a legnagyobb hatalma, akinek a legtöbb van, aki a legtöbbel rendelkezik, mert az tudja majd a lojalitást meg a másfajta ilyen viszonyokat fenntartani emberek meg szolgáltatók között, mind hadsereget üzemeltetni, kormányokat üzemeltetni, meg hasonlók. Szóval ez komplikált.

– Ja, érdekes. Szóval én ezt felvenném azért a Bitcoin elleni támadások listájára. Ugye ismerjük az IMF-et, és ők nem szívlelik ezeket a Bitcoin-törekvéseket, mert kajak ellene vannak. Tehát az ő világukba ez nem fér bele, hogy te itt a szabadságtechnológiával játszol. Az ő világukba a CBDC fér bele, az, hogy megmondják, hogy mikor mit költs el, mennyit kapsz, meg különben is senki nem kérdez téged.

– Van a CBDC, meg már rájöttek, hogy a sok stablecoin meg ezek azok már képesek kiváltani azoknak a működését. Csak egyszerűen az kell, hogy valamelyik működjön, utána odaküldik a titkosszolgálatot, és az tudja nyomon követni, hova megy minden.

– Igen, erre is volt egy csomó elmélet, hogy ugye az USA most azért hozza be így a bitcoint, meg az összes ilyen digitális szabályozást azért helyezi előtérbe, hogy ők majd itt a Tetheren meg az USDC-n, vagy azon a valamin szépen megalapítják az új dollárt, és akkor az ugyanúgy lehet a terméke az USA-nak, ahogyan eddig az USA-dollár volt, csak ugye a 21. századra szabva. És akkor ennek lehetne persze Bitcoin háttere, vagyis fedezete, vagy akármi, vagy egy ilyen kosár lehetne a fedezete, ami eddig is volt mindenfélének.

Na mindegy. Érdekes az egész, meg érdekes, hogy mi is használjuk, meg az egész világ kezd el így rádöbbenni, hogy mennyire jó eszköz. És valóban a fiatot legyőzte. Tehát a fiat az szerintem meghalt, amikor megjelent a Bitcoin. Csak még haldoklik.

– Csak az emberek nem tudnak róla.

– Most csak az emberek nem tudnak róla, igen.

– Meg nem csak az, mert a Bitcoint nem lehetne azonnal mindenkinek használnia. Szóval ehhez még kell idő, meg időt kell hagyni.

– Igen. Jó. Csak a Bitcoin előtt nem volt úgy, hogy akkor lehetett látni a fiatnak a végét. Akkor nem is tudtuk, hogy van fiat. Azt tudja, hogy van fiat, aki bitcoinos, kvázi.

– Nem, hát mert az aranyat is elfoglalták, szóval hát de nézd. Ja, ugyanaz a szituáció szerintem.

– Igen, csak a bitcoinnal sokkal nehezebb, mert ugye ez technológia, és mert az aranyat te nem tudtad — tehát te nem tudtál aranyat bányászni. Bitcoint tudsz bányászni, bitcoint tudsz validálni, bitcoint bárki tud használni. Tehát igazából szerintem a bitcoinnal sokkal nehezebb dolguk lesz. Nyilvánvalóan ugyanazok a törekvések lesznek ellene, hogy megszabályozzák, megszelídítsék.

Ugye volt, nem is tudom, ki mondta ezt, hogy megszelídítik majd a bitcoint. A Chicago Mercantile Exchange-nek volt a vezetője, most nem ugrik be a neve. Ő mondta még jó pár évvel ezelőtt, hogy ne aggódjunk, majd ők megszelídítik. És ezek a megszelídítési törekvések, ezeket azért így lehet látni — tehát látni lehet a támadásokat folyamatosan. És engem egyébként ez erősít meg abban, hogy na, akkor ez tényleg jó cucc — mert háborúban se azokat a részeket támadják, ami haszontalan, nem? Tehát stratégiai pontokra mennek a támadások. Tehát a bitcoint nem támadnák, hogyha haszontalan lenne és viccpénz.

– Hát azért van ellentmondás néhány helyen. Szóval mint például most utoljára jött ki az USA-ból egy új papír, amit a Department of Justice, az igazságügyi minisztérium adott ki, hogy most már akik például tárcákat fejlesztenek, vagy bármilyen másfajta szolgáltatásokat biztosítanak, amikhez nagyon nincs közük a userek pénzeihez, amik rajtuk mennek keresztül, azok után már nem mennek. Szóval ez egy eléggé nagy változás, meg amit mondanak, tehát ez egy pozitív történés — csak így mi tudjuk, hogy ez milyen irányba akar menni, lesz-e ennek valami kitétele vagy valami más. Szóval ez egy nagyon érdekes dolog. Most a sok mixer meg a hasonló szolgáltatások nagy valószínűséggel elkezdenek újra menni az USA-ba. Most is látjuk, hogy a Phoenix is újra megnyitotta a kapuit az USA-ban, meg most már a Ginger is nyit arrafelé.

De igen, ez egy érdekes dolog, most történik, de így, hogy most még az USA elkezdi használni, meg stratégiai rezervbe teszik be, az nem azt jelenti, hogy minden oké, hogy már most nyert ügyünk van. Szóval még mindig nem ott tartunk szerintem.

– Igen. Hát nem fekete-fehér semmi.

– Ja, nehéz amúgy kiválogatni ilyen dinamizmusból azt, hogy mi a szándék. Van egy régi közmondás, hogy a tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak. Ezt most elég rondán fordítottam le, mert ugye ez angolból van, hogy actions speak louder than words. Nem is tudom, hogy magyarul mi lenne a megfelelője. De amikor látod, hogy beszélnek, hogy így meg a bankok, úgy a bankok, meg így a szabályozás, és a vége az, hogy nincs semmi, csak ködösítés, akkor az ember belegondol, hogy akkor most mi az igazi irány. Nem tudom.

– Én se. Mindenesetre én örök optimista vagyok, mert szerintem nagyon jó, hogy van Bitcoin, és nagyon jó, hogy egy ilyen eszközzel tudunk rendelkezni. És szerintem nagyon sokféle ország lesz meg nagyon sokféle vezetés, aki ugyanígy beáll majd mellé. Hát eddig örültünk, hogy ott van El Salvador, ugye? De szerintem azért így az államigazgatásban is nagyon sok érdek van, és ott is előbb-utóbb ugye ez megjelenik majd.

Tehát itt amit látunk a gazdaság vállalati szintjén, tehát a corporate levelen, hogy a cégek száma, akik Bitcoin treasuryvel, Bitcoin kincstárral rendelkeznek, vagy bitcoint szerepeltetnek a mérlegükben, azoknak a száma rohamosan növekszik. És tudom, hogy azok a cégek dedikált bitcoinerek, tehát ők nem fogják beérni egy Coinbase-es „tartozom neked" cetlivel. Tehát ott igenis lesz cold storage menedzsment, akár multisiges, akár másmilyen.

Szóval a Bitcoinnak az a jó, hogyha nagyon sok usere van, tehát ha nagyon sokan használják, mert úgy decentralizált: ha nagyon sokan bányásznak, ha nagyon sok kis bányász van, ha geográfiailag is sokfelé oszlik. Szóval tök jó, hogy felkavartuk az állóvizet, én nagyon örülök neki. Az államok meg a mögöttes gonosz erők, azok meg szenvedjenek, és akkor próbálják ezt kijátszani — de hát sok sikert nekik.

Hát bocs, hogy ilyen party killert nyomtam.

– Semmi probléma.

– Én tényleg csak amiatt hoztam be, hogy érdemes azért gondolkodni sok mindenen, mert a Bitcoinra jellemző az echo chamber, ez a visszhang, hogy ugye mindig hallunk mindent, meg akkor ha jön Saylornek valami bejelentése, akkor mindig örülünk. De amúgy a bitcoinerek szerintem abban jók, hogy gondolkodnak és kritikusak, tökre.

– Akkor hintsük el a morzsákat szerintem — de úgy hintsük el, hogy mások is megértsék. Hogy például hogyha Magyarországon bevezetnénk egy ilyen rendszert, akkor Magyarország kiváló startpozícióban lehetne: hogyha engednénk a bitcoinnak a használatát arra, hogy azzal lehessen adót fizetni, bármi keresetet is lehessen kérni abban, vagy szabadon lehessen használni az országban, levinnék a Bitcoin adókulcsát 0%-ra. És ezzel idehoznánk Magyarországra az összes céget, hogy Magyarországon létesítsenek székhelyeket, itt keressenek munkavállalókat, itt fizessenek céges adózást. Preferenciába tennénk ezeket a cégeket.

– Igen, irodát is itt fejlesztenének, infrastruktúrát, bármit, épületeket építenének, és utána ezzel növelnék Magyarországnak a GDP-jét.

– Ez lenne a dolog, amit így ajánlanék, hogyha bárki így hallgatja ezt, aki képes efelé noszogatni bármit is: hogy ezen gondolkozzanak el és próbálkozzanak, mert ez olyan jelenleg kihagyhatatlan pozícióba tenne minket, hogy mindenki, aki ezzel akar foglalkozni, nagy valószínűséggel Magyarországra jönne. Mert Magyarország egy biztonságos és versenyképes ország, és hogyha ez lenne az adott feltétel, akkor minden ilyen cég, aki ezzel foglalkozik, és meglenne ez a környezet, idejönne Magyarországra.

– Igen. Ez egyébként egy nagyon szép gondolat, ez egy hatalmas nagy löket lenne Magyarországnak.

– Egyszerűen egy ilyen 10 éven belül teljesen feltornázna minket nyugat-európai szintre. Biztos vagyok benne, hogy annál jobban is. Szóval hajrá, bárki hallgat!

– Hát ugye azért volna nekünk jó, hogyha a mögöttem lévő széksorokból is hallgatnának bennünket, mikor esszük a McDonald'sot a Westendben, szóval igen.

Ja, hát ezt egyébként Kata is mondta már másik műsorban, hogy volt ugye ez a magyar Bitcoin tartaléknak a létrehozási kísérlete: hogy csináltunk egy ilyen műsort, meg a HUSZONEGY-ben csinált egy tag egy weboldalt, ez a bitcointartalek.hu. Ott ugye ezt leírtuk, és a rákövetkező pár adásban pedig így néztük, hogy oké, oké, de hogy biztos, hogy felülről jövőnek kellene lennie? Mert a felülről jövő kezdeményezések ugye azok mindig központiak, tehát azt nagyon könnyű lekapcsolni. És szerintem ezért nem is jön fölülről, mert ha jönne is, a kikerülése előtt le lenne kapcsolva. Hiszen azért Magyarország az egy EU-tag, még ha nem is vagyunk az eurózónában, de igazából nekünk az Európai Unió diktál, ha beismerjük, ha nem, ha van szabadságharcosunk, aki ezt eltáncolja, ha nem — mert abból él az elit kvázi.

– Szóval az független ránk nézve, mert nálunk magyar forint van, és a tagállamok határoznak az adózásról.

– Igen, de szerintem ezt nem tudná meglépni. Figyelj, októberben jön a digitális euró mint CBDC, ugye kizárt, hogy a forint ne menjen be az alá. Kizárt. Na de mindegy, ez személyes vélemény.

– Na várj, ezt azért vitatom — és ennek örülök, mert szeretek vitatkozni. A valóságban kell élnünk ezzel a kijelentéseddel, mert ez nem így van: a magyar államnak is van egy önlétezéshez való joga, amit még nem lépett meg, hogy feladjon rengeteg szabadságjogot magáról. Mert aki az eurózónában van, az kevesebb dolgot tud elérni, mint akinek saját valutája van. Ezért van az, hogy se Csehország, se Magyarország nem lépett még mindig be az eurózónába. Ezt nagyon becsülöm a vezetésben, hogy még tartja a forintot.

– Igen.

– Csehországban nagyon erős a nehézipar meg egyebek, és az nagyon pumpálja fel a cseh koronának az árát. Magyarországon meg szükségünk van erre a szabad mozgástérre, hogy itten tudjunk mi variálni meg meggyengíteni a forintnak az árfolyamát. Szóval igen, azért van ez. De az, hogy most bekerüljön az euró alá meg ilyesmi — szerintem nagyon nem, mert akkor nagyon-nagyon ilyen függőség alakul ki afelé. De mindegy, mert most is megvagyunk úgy, hogy nincsenek nagy EU-s pénzek, amik jönnek Magyarországra, szóval valahogyan megvagyunk így is.

– De például a CBDC-nek a rendszere az már elindult Magyarországon is, ugye, jól tudom? Az azonnali utalás rendszere.

– Ugyanaz, de ugyanúgy megmaradt még a papírpénznek a működése. Igaz, azért a bankok azért már kezdenek cirkuszolni, meg már bejött az ATM-ember: hogyha valaki be akar pénzt tenni, hogy mi az oka, hogy beteszi, vagy kommentet kell odaírni. Aztán az át fog így idő után alakulni, hogy honnan van ez a pénz, és akkor beírod, hogy prostitúció, beírsz oda valamit, akkor már felfigyelnek rá, hogy jaj-jaj-jaj, baj van. Vagy megadod, hogy izé, drogdíler vagy valami, akkor már mész a dutyiba nagy valószínűséggel. Szóval igen.

De hát nem előre kéne használni az izét, meg azért van ennél értelmesebb dolog is, amit emberek tudnának csinálni, mint hogy drogdíler legyen valaki. Szóval nem ajánlom az ilyen karrierekbe való beindulást, mert ez nagy hülyeség, szóval itt van más dolog is, ahol lehet pénzt csinálni. Szóval most a CBDC-nek a rendszere elindul, de majd haladunk valahogyan.

– Ja, jól van. Én örülök, ha kijavítotok meg rám koppintotok, mert én hajlamos vagyok ugye ezekbe elmenni. De szerintem kell ilyen hang is, mert én ha veszélyt érzek, szólok, hogy szerintem veszély van, aztán hogyha valójában nincs, akkor is legalább volt valaki, aki úgy gondolta.

– Persze, hát ha aggályaid vannak, és őszintén mondod, akkor addig rendben vagy. De azután kezdj mi atyánkat mondani, hogyha már nem Orbán atyánk van hatalmon, mert akkor hirtelen változnak a dolgok, mint Trumpnál is. Szóval igen.

– Na, jól van. Így az adás vége felé mondjuk el újra, amit az elején próbáltam kiemelni, hogy ugye a Bitcoin Miskolc konferenciának az előadásai és beszélgetései felvételre kerültek, és a Bitcoin Miskolc YouTube csatornáján elkezdtek kijönni. Ez a konferencia a podcastunkat is támogató Hotel Atlantisban került megrendezésre, és ugye ősszel, októberben jön a következő konferencia, ami a másik podcastunkat támogató szállodában lesz, a miskolctapolcai Hotel Aurorában. Köszönjük nagyon a támogatást mindkét szállodának, és lent a leírásban megtaláljátok a Bitcoin Miskolc YouTube csatornájának a címét. Arra érdemes föliratkozni és csemegézni az előadásokból, videókból.

– Király.

– Köszönjük szépen akkor a figyelmet! Meg Karónak is, hogy itt volt. És akkor egy hét múlva találkozunk. Sziasztok!

– Köszi szépen a meghívást! Sziasztok!

– Ciao!