E72 Bitcoin(erek) újratöltve

– Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit! Ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast, a Bitcoin maximalisták podcastja, 72. epizód. „Visszajöttünk a nyári szünetről" című – vagy hát majd valamilyen címmel ellátott – podcastja. Szia, Árpi!

– Helló!

– Szia, Tamás!

– Sziasztok!

– Gondoltuk, egy kicsit ilyen „mi történt a nyáron?" című podcastot tartunk. Hát nagyon sok minden történt. Olyannyira sok, hogy én nem is tudom így hirtelen, hogy mik. Megmondom őszintén, egy kicsit nyaralásra vettem a figurát, nem annyira követtem az eseményeket – de azért félszemmel mindig ott voltam a Twitteren. Vagy mi ez most? X. És hát úgy nagyjából lehetett reagálni a hírekre. Ezekből fogunk ma egy kicsit csemegézni, illetve majd a műsor végén lehet, hogy lesz ilyen grafikonnézegetés.

Tamás hozott egy Bitaxe-ot, azt konfigolja éppen itt a megosztott képernyőn, amit még nem láttok – de ezt is majd megmutatjuk.

Szerintem még a nyári szünet előtt föladtunk pár házi feladatot, amit Árpi javaslatára most nem kérünk számon senkitől, mert mi is egy kicsit elmaradásban vagyunk ezzel.

– Csak belazultunk.

– Csak elazultunk. Részemről ilyen redundáns rendszerekkel való foglalkozást ígértem. Én egyébként ezekbe bele is merültem, de ezekről majd egy későbbi epizódban szeretnék beszámolni.

Annyi minden történt a nyáron. Volt egy csomó törvényi változás, volt egy július elsejénk, voltak mindenféle Bitcoin Treasury vásárlási bejelentések meg ilyen egyebek. Az USA-ban ugye egy csomó törvény kijött, volt egy csomó ármozgás, voltak tarifák, újak, eltörlések. Szóval egy bohózat volt szerintem a világgazdasági színpad. De hát nyáron mindenki nyaral, pihenget, a családjával tölti az időt, úgyhogy ez tökre érthető. Viszont most szeptember van, és most akkor kezdjünk neki, csináljunk valamit. Egy csomó minden jön majd az ősszel, azokra lehet már készülgetni – illetve hát a bitcoinerek meg stackeljék szépen a szatjaikat tovább ebben az elkövetkező időszakban.

Na, hogy telt nektek a nyár? Van valami kiemelkedő dolog, amiről szeretnétek beszámolni?

– Szereztem pár új kütyüt.

– Wow!

– Azon kívül, hogy futott a napi DCA-m bitcoinba, hogy stackeljem a szatokat. Lett új kamerám, és ez talán látszik a képen.

– Igen, mi már megdicsértük a felbontását.

– Igen, de azért sokkal nagyobb a fejem most, mint a tietek – lehet, hogy távolabb kéne tenni, de azt majd legközelebb.

De a komolyabb beszerzés az volt, ez a kis csoda, ami most már itt egy pár hónapja zavarja a nyugalmamat, mert elég hangos a ventilátora. Ez egy Bitaxe bányászgép, amiről azt kell tudni, hogy ezen egy ugyanolyan chip van, amiből a nagy, igazi bányászgépekben sok tíz vagy száz darab van. Ezen meg csak egy, itt a ventilátor alatt. Ennek megfelelően elég kicsi teljesítménnyel bányászik. Mindjárt mondok számokat is – de ennek ellenére azért eléggé jól melegszik.

– Nyáron az jó. (nevetés)

– Most, ha látszik a megosztott képernyőm, akkor itt látszik rajta, hogy – nézzük, kicsit túl is melegedett – most ilyen 679 gigahash per szekundumot ír. Ami azt jelenti, ha jól számolok, hogy 683 milliárd hasht számol ki másodpercenként. Azért ez se kevés.

Egyébként azért változik, mert a hőmérséklettől függően változtatja a teljesítményét is. És ott alul látszik a hőmérséklete. Van egy beállítási rész, ahol be lehet állítani, hogy milyen órajel-frekvenciával működjön a processzora, meg hány volttal. Hát itt a legkisebbre állítottam.

– Ezek millivoltok, gondolom.

– Igen, igen. Tehát 1000 millivolt az egy volt.

– Jó trafód van, nem csíp. (nevetés)

– Hát nem, mert ha följebb veszem, akkor már elviselhetetlenül hangos egy irodai környezetben, és egy idő után túlmelegszik ilyen huszonvalahány fokban.

– Most ki van kapcsolva a ventilátor?

– Nem, most megy. Nem tudom, mennyire látszik.

– Pörög. Ha odateszed a mikrofonhoz, akkor hallhatjuk.

– Daráljad!

– Hallotok valamit? Mert én a fejhallgatóban nem hallom. Ez körülbelül a leghalkabb üzemmódja, most azért csak azt mondja, hogy 56 fok, most még viszonylag halk.

– Szóval nem egy jó szobatárs.

– Lógasd ki az ablakon!

– El kell rakni valahova a sufniba, vagy a pincébe.

– És mennyi bérleti díjat fizet?

– Ja, igen. Hát ez a lényeg.

– Egy jó szobatárs legalább a felét… vagy legalább a rezsibe szálljon már be. (nevetés)

– Megnézzük itt – nem a node-ot kell nézni, hanem a bányászatot. Egyébként ez is egy érdekesség, hogy átlépte a Bitcoin bányászok összes kapacitása az egy zettahasht.

– Ja, igen, az jó.

– Ugye az a gigahash fölött még mit tudom én, hány nullával van.

– Erre is jó a Bitcoin, hogy ezeket a nagy számokat megtanuljuk – mert amúgy fogalmam nem volt, hogy ezek hogy vannak. Ugye eddig exahashben beszéltünk, és ebből most az ez a zettahash.

– Igen. És hát úgy lehet kiszámolni, hogy mennyi bérleti díjat fizet egy ilyen miner, hogy… – Hoppá, mi történt? Fölment egy fokkal itt a mozgatástól.

– Wow! Vagy így dicsérgetjük. (nevetés)

– Szóval el kell osztani ezt a két számot egymással: az exahasht a gigahashsel. És most az előbb mondtam, hogy nem tudom, hány nulla – ennyire nem készültem föl matematikából, bocs –, de segítségül hívtam a ChatGPT-t, hogy számolja ki.

– Reméljük, ez már az újabb változat, ami ismeri a nullákat.

– Igen. Voltak gondjai a matekkal – de hát kinek nem?

– És ugye tíz percenként olyan három és fél bitcoin bányászódik. Abból kiszámolva ő azt mondja, hogy tíz a mínusz hetediken-nel kell szorozni, körülbelül. És a végeredményt mondom: körülbelül a mostani, 110 000 dollár körüli árfolyamon ilyen 13 forint per napra hozta ki.

– Az jó, hogy annyit tudna termelni!

– Aki a kicsit nem becsüli… (nevetés)

– Ha így használnám. De nem így használom, hanem szóló üzemmódban. Tehát tulajdonképpen nem termel semmit – de ha rettentő nagy szerencsém lenne, ami sokkal nagyobb szerencse, mint egy lottóötös megnyerése, akkor egyszer csak meg tudnám nyerni ezt a három és fél bitcoint.

– Igen, viszont ezt a lottót tíz percenként húzzák, szóval azért jobb, nem?

– Ezt a számot pontosan nem számoltam ki. Meg már régen voltak a valószínűségszámítás-órák az egyetemen. Már nem is annyira érdekel, mert úgy gondolom, nincs esélyem rá az életem során. De néha szoktak…

– Ne add fel!

– …néha szoktak lenni olyan blokkok, amit egy ilyen bányász talál.

– Tamás, a kezdők kedvéért elmondod azt, hogy ez a szóló meg a másik mód – mi a lényegi különbség köztük?

– Hát a lényegi különbség az, hogy kétféleképpen lehet bányászni. Az egyik az, hogy az ember becsatlakozik egy ilyen úgynevezett poolba. De erről már régebben egyszer beszéltem.

– Biztos, de most simán néznek olyanok, akik régebben… Új szezon van, új emberek. Tényleg üdvözöljük az újonnan érkezetteket! Nagyon örülünk nekik a csoportban is, meg a Facebookon is, meg a YouTube-on is – meg hol vagyunk még? Ja, a Nostron.

Én mostanában, ha valakivel beszélgetek, és nála van a telefonja, akkor el szoktam kérni tőle, és feliratkozom a nevében ide a csatornára.

– Ezért mentünk ezer fölé! Köszi. (nevetés)

– És volt olyan, aki mondta, hogy meg is nézett egy pár videót azóta. Szóval király. Szóval: pool.

– Ha sok ilyen kis bányász összeáll egy poolba, összeadják a kapacitásukat, és így néha-néha találnak blokkot – sűrűbben, mint soha napján –, akkor azt a mondjuk három és fél bitcoint elosztják egymás között testvériesen, igazságosan, kapacitás arányában. Így lehet gyakorlatilag folyamatosan egy pici bitcoint keresni a bányászoknak, és akkor ki tudják fizetni belőle a villanyszámlát vagy az egyéb költségeiket.

– Tehát ez egy élhetőbb dolog, nem folyamatos lottózásról szól az élet.

– Vagy hát van a lottózás, amikor pedig én kapom meg egyedül az egész három és fél bitcoint – csak valószínűleg soha.

– Ez nagyon ritkán fordulhat elő.

– Egyébként ennek a Bitaxe-nak az a lényege, hogy egy kicsit behozza az ember életébe ezt a bányászatot. Aki így érdeklődik, és mondjuk eljutott oda, hogy futtat egy node-ot, annak ez tök jó bemelegítés, beleugrás ebbe – hogy megértse, meg technikailag egy kicsit ráfeszüljön ezekre a kérdésekre.

– Egyébként most a megosztott képernyőmön ennek a poolnak a weboldala látszik, amibe be vagyok csatlakozva. Itt van fölül, hogy hogyan kell csatlakozni – ugye ez egy teljesen anonim dolog. És itt van a teljes poolnak a hashratéje, az utóbbi pár napot mutatja.

– Akkor ez melyik pool?

– Public Pool nevű dolog.

– És miért van szükség a poolra?

– Ahhoz van szükség, hogy ugye ezen a bányászon nincsen Bitcoin node, meg semmi különösebb intelligencia. Az fölmegy a wifire, és tud számolni – de kell neki egy ilyen pool szerver. Akár én is futtathatnék magamnak, de nem tettem, hanem becsatlakozom ebbe a poolba.

Ugye ez a pool adja meg gyakorlatilag a block template-et, tehát ő válogatja ki a mempoolból, hogy milyen tranzakciókat akarunk belerakni a következő blokkba. És akkor a bányászgép már csak módosítgatja benne a módosítható mezőket – a time stampet, a nonce-ot satöbbi –, és úgy számolgat.

És itt van egy toplista, hogy milyen device-ok vannak. 12 800 ilyen Bitaxe van most ebben a poolban. Azt hiszem, ez a legnagyobb ilyen szóló pool.

– Na, ez nekem új, hogy van ilyen fogalom is, hogy szóló pool.

– Hát igen, nekem is új volt – de most már így hozzátanultam, hogy megvettem ezt a kütyüt.

– Ezért kell belelépni ezekbe a kis dolgokba.

– Egyébként bitcoinért lehet megvenni, egy osztrák webshopból vettem — GoBrrr a neve. Pont nyomtatják hozzá ezt a talpazatot, ami egyébként elég béna – azért is zajos. Itt látszik, hogy így mozog.

– Átviszi a rezgést.

– Igen. És akkor nem elég, hogy a ventilátor suhog, de még néha ez is berezonál alul, és akkor megyek ki a világból.

– És ha kemény a műanyag, akkor még pattog is az asztalod.

– Igen, azt is tudja, mint a mosógép, hogy így mászik le az asztalról. (nevetés)

– Jó játék, jó szórakozás. Egy kicsit azt is gondolja az ember, hogy növeli vele a hálózat decentralizáltságát – de hát azért ez semmi. Ha azok a nagy amerikai, hatalmas bányászpoolok leállnának, és csak ezek maradnának, akkor azért nem lenne a Bitcoin olyan nagy biztonságban, mint most.

– De egy picit hozzátesz ehhez is.

– Arra jó, hogy bemelegítsen az ember, és kedvet kapjon elköltözni Etiópiába, nagyobb poolt létrehozni. Vagy Bhutánba.

Múltkor láttam egy ilyen térképet – ez itt is van nálam, úgyhogy be is fogjuk vágni –, hogy mennyibe kerül egy bitcoin kibányászása jelenleg, és ez egy földrajzi térképen van jelölve, bizonyos színekkel. Nem tudom, hogy ezzel találkoztatok-e.

Marha jó. A nyugati világ többsége az a mostani ár fölött van – tehát a most nem tudom, mennyi, 107, 108, 110, 115 –, e fölött van: ilyen 130, 140, 160. És akkor vannak ugye az arab országok, ahol elég olcsó az energia valami miatt. És Bhután is az olcsóbbak között van. Most nem merem kijelenteni, hogy mennyivel. És akkor vannak afrikai országok, illetve dél-amerikai országok is, ahol a hidroenergia, tehát a vízenergia számottevő – ott is jelentősen alámennek.

Ha valaki felbuzdul, akkor elzarándokolhat mondjuk Etiópiába vagy ilyen helyekre, és ott csinálhat ilyen vállalkozást, ami szerintem még elég sokáig jövedelmező lehet.

– Egyébként Etiópiában napelemmel, vagy ott mi van?

– Ott is víz. Ez volt az a Munich Mining, vagy mi a franc a nevük, elnézést. Ők árulják ennek a vízerőműnek az energiablokkjait.

– Ja, tényleg. Ott van valami óriási vízerőmű, és kihasználatlan.

– Igen, a Nagy Etióp Reneszánsz-gát, közben rákerestem – a Kék-Níluson van.

Szóval visszakanyarodva arra: jó ez, hogy ott van az a rohadt nagy kapacitás, és tök olcsó. És jó az, ha rátelepednek bányászok – még akkor is, ha kapacitást adnak el ők is. Tehát mit tudom én, vesz egy cég mondjuk 100 minert, és abból lehet bérelni. Nem akarok nekik reklámot csinálni, csak maga az üzleti modell érdekes: ők bérbe adják a bányászgépeiket, illetve a kapacitásaikat, és így lehet valamennyi profitot realizálni ott ezzel.

Na most, ez jó az erőműnek is, mert van egy állandó vásárlója. Aztán ha van még egy állandó vásárló, meg még egy, akkor egyre több dolog tud odatelepedni. Ez olyan, mint az autópálya-építés: lehet, hogy átmész valami lakatlan területen, de ha van rajta egy leágazás, akkor a leágazás környékén elkezd növekedni az ipar. Ez ugyanez az analógia – csak nem autók mennek meg raklapok közlekednek ide-oda, hanem energiacsomagok. Tehát gyakorlatilag ez fejleszti a környéket.

Ezért van tök nagy lehetőség az energiaszektor felé történő Bitcoin-népszerűsítésben. Mert ha ők integrálják, akkor a hálózatstabilizációtól kezdve a Bitcoin-előtakarékosságon át egy csomó mindenre tud ez jó lenni. A regionális foglalkoztatásban is lehet jó, meg millió egy módja van.

Ugye vannak ezek a flare gas – ezek a gázmezők, illetve kőolajmezők, ahol olyan gázkitörések vannak, amit eddig elégettek. Erre is telepedtek különböző cégek: az ottani gázkitöréseket, amiket addig elégettek, ezeket most már felhasználják, különböző motorokat hajtanak meg vele, amivel turbinákat és áramot termelnek. És akkor az áramot nem hozzák el, mert mondjuk kellene hozzá egy 1000 kilométeres nagyfeszültségű vezetéket kiépíteni – hanem azt mondják, hogy leraknak egy műholdas internetet, egy Starlinket, és elkezdenek szépen bitcoint bányászni, aztán majd azt elhozzák.

– Ezt tudjuk, ismerjük, és nem is azért mondom el, mintha ne hallott volna erről bárki – csak ha esetleg van új ember, akkor az is értesüljön ilyenről.

– Igen. A flaring, az magyarul fáklyázás.

– Az megy Magyarországon is. Amikor megyek az M6-os autópályán, ott az olajfinomítónál szoktam látni, hogy a tetején mindig ott a láng. És ez nagyon furának tűnik nekem, hogy egész nap ég a tűz.

– A semmibe, csak füstöl.

– Meg ott Szeged környékén is vannak ilyen olajkitermelések. Valakit kérdeztem is erről, hogy vajon oda érdemes lenne-e bányászatot telepíteni. Lehetséges, de valaki azt mondta, hogy igazából szinte nem érné meg, mert olyan kevéske.

– Hát igen, szerintem az a baj ezzel, hogy nagyon kicsi az a hőenergia, ami ott van, viszont nagyon drágák az eszközök meg a munkaerő.

– Mondjuk egy Bitaxe-ot biztos rá lehetne tenni.

– Rá lehetne. Mekkora – lehet már 13 forintot naponta? (nevetés)

– De például tök jó szakdolgozatot írhatna belőle valaki. Az olajtanszéken.

– Demónak jó, arra jó.

– De ha valakinek van napelem a háztetőjén – nekem nincs –, akkor már gyakorlatilag nyereséges lehet.

– Hát egyébként a napeleméknél ez szokott problémát okozni, hogy néha túltermelés van délben, akkor olcsó az áram; este felé meg nincs elég áram, akkor mennie kell a gázerőműveknek. És amikor az emberek hazaérnek este, akkor sütnek, főznek, autót töltenek satöbbi. Erre kitalálták, hogy jó, akkor tegyünk be akkumulátorokat a napelem alá – de az akkumulátor is előbb-utóbb tele lesz.

Még egy dolog ezekről a bányászokról: hogy ezek hőt is termelnek. Tehát odamegy az áram, és hő termelődik belőle alapvetően. Ha ezt valaki összekombinálja a fűtéssel vagy a melegvíz-készítéssel vagy a medencefűtéssel, akkor már lehet értelmes energetikailag vagy pénzügyileg az egész.

– Körülbelül egyharmada hővé alakul a bevitt energiának.

– Vagy kétharmada, már nem emlékszem.

– Szerintem több kell hogy legyen. Ilyen 2 kilowattból ilyen egy simán.

– A többiből zúgás lesz. A hang is energia. (nevetés)

– Biztos lehet rátenni nagyobb ventilátort, ami lassabban forog. Tehát ez már ilyen barkácsdolog.

– És akkor ki lehet vinni a vásárba, és ráültetni a gyerekeket. (nevetés)

– Na, mi volt még nyáron? Mi az, ami nektek szemet szúrt?

– Azon kívül, hogy atommilliószámra vásárolták itt a különböző treasury cégek a mindenféle dolgot.

– Annyira nem látszott…

– Igen, azért mondtam, hogy „mindenféle dolgot" vásároltak. All-time high 124 000-en. Aztán egy hét múlva megint 108 000 volt. Tehát beköszöntött a medvepiac.

– De megbeszéltük az elején, ne legyünk pesszimisták!

– Ez egy optimista adás.

– Úgyhogy akkor a 124 000-et is mondd el!

Most ugyebár a 124 000-hez viszonyítunk, tehát a mai 110 000, az már nagyon szörnyű…

– Hát ja.

– Tavaly meg örültünk. Ja, az 50-60. Hát csak úgy, ez is mutatja, hogy a fiat mennyire pusztulgat.

Marha vicces, mert nyáron az ember sokat találkozik mindenféle alakokkal, és mindenki beszámol arról, hogy miért az ingatlan a legjobb. Most nem akarom szétekézni az ingatlanpiacot, csak marha vicces volt hallgatni a különböző érveket. Nyilván aki bitcoiner, az tudja, hogy az ingatlan igazából egy állami kaszinó – illetve hát attól függ az áruk, hogy a központi bankok hogyan lökdösik a kamatot le meg föl. Szóval ilyen nagyon magasröptű beszélgetéseket lehetett folytatni az ingatlanberuházásokról.

De nem akarok itt ingatlantémázni, mert nyilván annak is megvannak az előnyei – csak sokan azért engedik el a bitcoint a fülük mellett, mert azt mondják, hogy az ingatlan sokkal jobb, meg lakni mindig kell majd valahol.

– Hát az valószínű. Lesz egy pont, amikor meglepődnek, hogy elszippant egy csomó tőkét a Bitcoin az ingatlanpiacról. Valószínűleg ez még odébb van, de törvényszerűen be fog következni.

– De hát pont Kínában lett ebből olyan ingatlanbuborék, hogy félkész szellemlakótelepek épültek, már évekkel ezelőtt. Tehát előbb-utóbb vége lett annak, hogy igény van még több ingatlanra.

– Most Magyarországon, vagy itt Európában még nem tartunk itt, mert itt még mindig nagyobb a kereslet – a pénznyomtatásból. Ugye Magyarországon is bevezették ezt a csodálatos 3%-os lakáshitelt, ami most már megy.

– Már tegnaptól, igen. Szeptember 1-től.

– Miért, te is ingatlant akarsz venni?

– Dehogy! Nem. Én mindig azon gondolkodom, hogy hol van rés a pajzson, és hogyan lehetne több bitcoint venni más pénzéből – például a bankéból.

– Jó, azt hittem, hogy valaki másnak az ingatlanjából. (nevetés)

– Hát nem, azt úgy nem, mert olyannal már próbálkoztak, de ők nem jártak jól.

Szóval a 3%-os lakáshitelről sose beszél senki úgy, hogy a lakáshitel alapvetően pénznyomtatás. Tehát a bank úgy adja a lakáshitelt, hogy a semmiből odaírja a számládra, hogy „itt van, nesze, 50 millió forint" – ami eddig nem volt sehol. Amikor visszafizeted, akkor az is eltűnik a semmibe – de hát az majd 25 év múlva lesz, tehát akkor már nem érdekes. Most jelenleg ez rettentően meg fogja növelni a forgalomban lévő forint mennyiségét.

Ezt kell összevetni a bitcoinnal, ami – hát az is bányászódik, ugyan 3,125 bitcoin tíz percenként –, de az egyrészt globális dolog, másrészt meg ugye majd csökken az is.

– Felez.

– A következő három év múlva körülbelül. Akkor már megint feleződni fog.

– És hogy érted azt, hogy eltűnik a semmibe, amit visszafizetünk?

– Hát amikor törleszted a bankhitelt, akkor a kamatot megkapja a bank, tehát az a bank saját számlájára kerül – de a tőketörlesztés az megy a /dev/null-ba. Tehát a semmibe. Ugyanoda, ahonnan keletkezett a hitel. Az akkor megszűnik.

Tehát ha egy gazdaságban egy időszakban több hitelt törlesztenek, mint amennyit kiadnak, akkor csökken a pénz mennyisége.

– Oké.

– Ilyenkor van bajban a fiat pénzrendszer, ugye. Meg ilyenkor mondják, hogy defláció, meg úristen, és hogy akkor vége mindennek. Tehát ha csökken a pénz mennyisége, akkor senkinek nem lesz pénze vásárolni, minden cég tönkremegy, az emberek munkanélküliek lesznek.

Gyakorlatilag ez történt 2008-ban, amikor nagyon sok hitel bedőlt. Amikor bedől egy hitel, nem tudja tovább törleszteni az adós, akkor hirtelen eltűnik az az egész pénz a rendszerből. Ezek a virtuálisan fenntartott tartozásszámlák megszűnnek, és akkor jó sokat csökken az M2 pénzmennyiség – azért tört ki a válság akkor.

– És akkor ezért nem volt infláció egy jó ideig.

– Aztán ezt erős pénznyomtatással kezelték, mert nem tudták másképp. Eltelt 2008-tól majdnem tíz év, mire abból infláció lett – de akkor aztán lett rendesen, és azt azóta is éljük és élvezzük.

– Behoztál ide egy ilyen számlálót?

– Igen, közben megosztottam egy magyar államadósság-számláló oldalt, amit nemrég indított az egyik politikus, talán meg is lehet említeni: Vajda Zoltán. Ez folyamatosan, valós időben mutatja, hogy hogyan növekszik a magyar államadósság.

– Kár, hogy grafikon nincs rajta, még érdekesebb lenne. Nyilván ez valami függvény.

– Persze, hát egy algoritmus – de hát sok éves emelkedés meredeksége alapján számol. Most itt azt írja, hogy ha elosztjuk egy emberre, akkor 6 millió 600 ezer forint.

– És az a nagyon nagy szám, ami ott fölül?

– 64 000 milliárd forint az összes államadósság.

– Ez még jobb, mint az amerikai, mert azok már nem tudják behozni.

– Tehát ezt is reálértéken kell értékelni. Ahogy nő a forint mennyisége, az nagyjából hasonló ütemben nő – tehát ennek a vásárlóértéke nem nő ilyen gyorsan. De hát így omlik össze a fiat pénz.

– Ha jól nézem, tudna grafikont is rajzolni, mert le lehet kérni tőle, hogy melyik év végén mennyi volt.

– Próbáljuk ki! Mondjuk 2000-ben… Még csak 8000 milliárd forint volt. 2010-ben akkor 20 000 milliárd.

– Covid előtt mennyi volt?

– Mondjuk 2019-ben… akkor 31 000 milliárd. Tehát a covid óta több mint megduplázódott az államadósság. Forintban.

– Na most azóta egyébként az árak – az élelmiszerárak, a lakásárak, az autóárak – azok is több mint duplázódtak.

– Tehát ha így vesszük, akkor nem is nőtt az államadósság.

– Azt hiszem, valami 11 000 milliárdot nyomtattak effektíven Matolcsyék. Azt hiszem, valami ilyesmit mondott.

– Hát igen. Tehát ezért értelmetlen a fiat pénzrendszer, mert nem is lehet mihez hasonlítani. Hiába van egy sokkal nagyobb szám, igazából nem is nagyobb. Most akkor mi van?

– Nincs milyen szögre fölakasztani ezt az átlagembernek.

– Feltéve, hogy a te fizetésed is így nő. Mert az én jövedelmem például nem nőtt ennyit, 2019 óta nem duplázódott.

– A minisztereké biztos.

– Valószínűleg meg a vagyonuk. Jó, a Bitcoin-vagyonom, az igen – az nagyon megsokszorozódott azóta. A Bitcoin árfolyama az utóbbi két évben körülbelül mindkét évben duplázódott, úgyhogy az megelőzi azért a fiat pénzrendszert.

– Hát igen, azért 2019-ben ilyen 10 000 dollár körül voltunk, tehát egy tízszerezést lenyomtunk az elmúlt öt évben.

– De ha meg az államadósságnak a kamatát nézzük, ami ilyen 6-7% jelenleg Magyarországon, hát ez meg elég gyászos.

– És azt tekinti nagyon sok ember kockázatmentes befektetésnek: hogy ő kap 7% kamatot ebben a forintban.

– Igen, ebben a forintban. Nem tudom, mennyi most a hivatalos inflációs adat Magyarországon.

– Az 4-5% körül.

– Az sem olyasmi.

– De hát az semmit nem mond. És mi van a kosárban?

– Az folyton változik. Az a baj ezzel – és ezt könnyen meg lehet érteni –, hogy ha mondjuk kevesebb marhahúst eszünk, mert egyre drágább, és több párizsit, akkor előbb-utóbb módosítják a kosarat is: hogy kevesebb legyen benne a marhahús, és több legyen benne a párizsi. És akkor az infláció nem nő annyira, mint amennyire a te életszínvonalad csökken.

– És hát ezért eszünk szemétkaját.

– Ezért jó elrakni a blokkokat. Az ember jót mosolyog rajta, hogy tavaly mennyiért vásárolt be. És ha végigmész a listán, és ugyanazt a terméket belepakolod, akkor pont kijön a te inflációd.

– Én ezen nem mosolyognék.

– Hát ha bitcoinban számolod a világot, akkor mosolyogsz. Márpedig itt miben számoljuk a világot?

– Azért fiat pénzben is számolunk. Nem tudom, ti hogy vagytok vele – nekem azért fiat pénzben van a havi jövedelmem. Én a bitcoint csak megtakarításnak használom. És így az egyik szemem sír, a másik meg nevet: a megtakarításom brutálisan növekszik, de a havi jövedelmem meg csökken.

– Meg ugye amíg tudjuk azt, hogy az emberek többségének nincs bitcoin-megtakarítása, addig ez mindenképp egy szomorú történet.

– Igen, ezért kell vidámmá tenni, és meg kell nekik mondani, hogy legyen nektek is Bitcoin-megtakarításotok. Ugye ezért is vagyunk itt.

– Szerintem ez tök fontos. Mert figyelj, ez egy olyan mozi, hogy nézik és szomorkodnak – de amúgy ott van az X a sarokban. És ha benyomod, és kikapcsolod a mozit, akkor nem kell tovább nézni. Ha minden ember ma megvenné a bitcoinját, és holnaptól azzal játszana, és azzal fizetne, akkor azt mondanák a bankok, hogy „ja, gyertek már vissza, játsszunk tovább!" És mi meg azt mondanánk, hogy „á, nem, köszi, ezt tök új játékot kezdtünk – és most ebben ti vagytok lent."

– Majd akkor jönnek elő a bankok azzal, hogy „várjál, mi is tudunk Bitcoin-alapú szolgáltatást!"

– Hát ez van most.

– Csak még nem Magyarországon. Az OTP-nél nem kapsz ilyet.

– A Revolut próbálkozott egy ideig.

– Most az USA is egy csomó ilyen törvényt hozott, hogy mindenféle bitcoint és mindenféle szart lehet vásárolni a bankoknak, meg tartani.

– Igen, ez is egy nyári fejlemény. Az EU is – figyelj, én most nem akarom megnevezni, de Spanyolországban van egy bank, amelyik kajak a welcome screenen kiadja neked, ha belépsz, hogy gyere, vegyél nálunk, tartsd itt nálunk, meg használd.

– Valami C betűs, nem?

– Nem, mindegy.

– Ja, akkor majd megmondhatod a nevét.

– Jó: ez a BBVA bank. Nézzétek meg, marha jó! Én ezt így nézegettem, hogy Európában milyen bankoknál lehet – szerintem erről is lehetne egy adást csinálni: hogy ki az, aki beadta a derekát, melyik az a bank, amelyik most a zavaros vizeken vitorlát bont, és azt mondja, hogy „jól van, akkor egy kicsit nézzük meg, hogy mi is ez a Bitcoin".

– És ott egy ilyen egyszerű magyar ember tud számlát nyitni?

– Tud.

– Várjál, ugye ez úgy indult el, hogy „ne legyen már a self custody, tehát a saját tárolású Bitcoin ekkora népszerű – inkább engedjük a bankokat is, hogy ők is behozzák nektek a bitcoint". Mert az még mindig jobb, ha ugyanebben a fiat rendszerben, papír Bitcoinban van az emberek pénze, mintha valódi Bitcoinban lenne, és fölnyomnák az árat, és bedöntenék. Hát nem ők döntik be – mert a fiat saját magát dönti be –, de ugye európai újbeszélnyelven ez az lenne, hogy a Bitcoin dönti be a világgazdaságot.

– De ugye egyre több ember függetlenedik egyre jobban ettől a rendszertől, ami fogolyként tartja fogva.

– Hát és akkor kanyarodjunk vissza szeretett kis hazánkba. Volt egy ilyen bank, ugye, az előbb mondtam: a Revolut, ami ezzel próbálkozott. Majd hoztunk egy törvényt, egy pár soros törvénymódosítást, ami…

– …ami semmit nem csinál, nincs is még érvényben, mert nincs hozzá végrehajtási rendelet – de már úgy megijedt tőle az összes szolgáltató, hogy például a Revolut megszüntette Magyarországon a kriptoszolgáltatásait.

– Július 1.

– Július 1. után ugye egy ideig még kiutalni se lehetett, tehát teljesen zárolták a számlákat. Most már lehet kiutalni. Én épp a minap segítettem egy barátomnak egy normális kriptotőzsdén számlát nyitni, aki eddig Revolutot használt. Most már lehet kiutalni, tehát majd át tudja utalni másik tőzsdére – de váltani azóta se lehet.

– A többi Magyarországon működő bank meg messze van ettől.

– Egyébként marha vicces. Bocs, még egy gyors promó: a HUSZONEGY-nek van egy Telegram csoportja – ezt majd itt megjelenítjük –, és abban van egy „július 1." nevű csatorna is, ha jól emlékszem, még él. Szóval ha valaki ilyennel küzd, akkor oda nyugodtan kérdezzen, és fogunk válaszolni neki, hogy hogyan menekülhet ebből a revolutos vagy egyéb szar helyzetből, amit a július 1-jei hatállyal hatályba lépő jogszabály ilyen gumiba csomagolva rak eléd. Tehát Btk.-s ügy lehet belőle – valami ilyesmi van kilátásba helyezve, hogy két év szabadságvesztéssel büntethető az, aki…

– …mit tudom én, olyan exchange-en vásárol, aminek nincs Magyarországon engedélye?

– Nem, az más. Hanem kitalálták – világszinten példátlanul – a kriptováltás validáló szolgáltató fogalmát. Sehol nincs a világon. Még a nagyon szigorú európai MiCA-szabályozásban sincs ilyen. Magyarországon lesz ilyen – persze nincs. Tehát csak kitalálta ez a törvény, és azt mondja, hogy aki úgy vált kriptoeszközt fiatra, vagy kriptoeszközt másik kriptoeszközre, hogy nem vesz igénybe egy ilyen validáló szolgáltatót ehhez a váltáshoz, az súlyos bűncselekményt követ el, és megy a börtönbe.

Na most, megbízták a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy annak az elnöke majd kiad egy végrehajtási rendeletet erről az egészről, és akkor az alapján majd tudnak működni ilyen kriptoeszköz-váltás validáló szolgáltatók, és akkor majd azt kell használni.

Na most ugye ez július 1-jén lépett életbe, azóta eltelt két hónap, semmi nem történt, semmilyen rendelet nem jött ki. Nekem az az óvatos jóslásom – a magyar politikai helyzetet figyelve –, hogy szerintem a választásokig ebből nem lesz már semmi, mert nem akarják tovább feszíteni a húrt.

De azért elég nagy botrányok történtek. Ismerek olyan szolgáltatót – amit használok is –, egy kisebb, zártabb szolgáltató, aki Costa Ricáig menekült még azt hiszem, júniusban, ezelől az egész elől. Azelőtt egy magyar kft. volt, most egy Costa Rica-i cég csinálja ugyanazt.

– Hát ilyen jól halad Magyarország az innovációban.

– Gyakorlatilag egy egyszerű beijesztéssel már tönkretették itt a fél piacot. Azóta leálltak a Bitcoin-automaták a plázákban, az összes, és nem indulnak újra.

– Épp valamelyik nap láttam egy ilyen automatát a Tesco előterében. Ki volt írva a képernyőjén, hogy sajnos ideiglenesen nem működünk.

– Ilyen ködösítésben meg ijesztgetésben jó az állam mindig. Az EU is szereti ezt.

– De a magyarok mindig jobbak voltak. Az EU szabályozását Magyarország elsőként vezette be. Tehát Magyarország éltanuló az EU-szabályozások bevezetésében.

– Hát szeretjük az EU-t, főleg ha küldi a lóvét. Állítólag harcolunk az EU ellen.

– Jó duma.

– Harcolunk – de a barátaink meg szeretik.

– Na mindegy, nem akarom bántani ezeket az embereket. Bár én nem nevezem őket… inkább politikusnak szoktam őket nevezni. Többet nem akarok politizálni.

Csak arra akarok rámutatni, hogy az egy színház, amit a híradókban, hírműsorokban látunk. Ilyenkor mindig eszembe jut az, hogy vannak témák, amikhez értek – például a Bitcoin, meg az egyéb cybersecurity dolgok, amit szintén ugyanaz a hatóság csinál. És akkor néha olvasok róla, vagy hallok róla a híradóban, vagy olvasom egy bulvárújságban – és az összes hülyeség, amit ott leírnak. Tényleg azt látom. De akkor mi lehet a többi témában, amihez nem értek?

– Valószínűleg ugyanez.

– Amikor mezőgazdaságról írnak, vagy valamiről, ami távol áll tőlem. Az ingatlanpiacról. Tehát ez egész egy virtuális mozi.

– Igazából az a lényeg, hogy kattints.

– Clickbaiterek.

– Az már csak a monetizálási rész. Szerintem a tartalom is egy színház, amit kapunk. Amúgy meg agymosoda.

– Én például nem is tudtam, hogy létezik még olyan, hogy híradó – szerintem 20 éve nem láttam ilyet.

– A tévében.

– És azóta javult az életminőségem. Nem is tudom, mi lenne, ha még mindig nézném a tévét.

– Az a szomorú, hogy tök sokan nézik. Szerintem az első dolog, ami a legjobbat teszi az emberrel, az az, ha fogja a tévét, kihúzza a konnektorból, és kihajítja az ablakon. A tévé ára nem igazolja a tévé létezését. Se film, se rajzfilm, se semmi ilyen szar, ami azon keresztül folyik be. Persze a YouTube-tartalom, az lehet – de már az is olyan shady szerintem.

– Hát azt is meg kell válogatni.

– Kivéve persze a HUSZONEGY podcast, mert az jó! (nevetés) De azt viszont tévé nélkül is lehet hallgatni – csak akkor nem láttok minket, meg a grafikonokat.

– Tamás, neked megvan még az az előfizetésed, amit itt szoktál mutogatni?

– Hogyne.

– Nézzünk már rá! Jöjjenek a chartok!

Látjátok? Hát szépen haladunk itt az érdekes rész felé. Már nincs sok – még van egy olyan 10-20 fok forgás, és odaérünk, ahol nagyon nagy dilemmában lesz mindenki, hogy na most mi történik.

– Ez egyébként egy nagy vita, hogy ez a ciklus olyan-e, mint a többi ciklus. Megszűnt-e ez a négyéves ciklikusság, vagy nem?

– Hát a papír Bitcoin miatt szerintem ez tök más. Meg a felezési hatás miatt.

– Igen, egyrészt inkább az: hogy most már a Bitcoin bányászatból eredő kibocsátás nem befolyásolja olyan nagyon a forgalomban lévő bitcoin mennyiségét. Már inkább a kereskedés számít egyre jobban.

Viszont azt mondják – én nem tudom, de azt mondják nálam okosabbak –, hogy a retail, tehát a magánszemélyektől jövő igény, az mintha most ebben a ciklusban kisebb lenne, és sokkal nagyobb az intézményi igény a Bitcoin iránt. Ami fura.

– Hát evolúció. Egyrészt a retail sokkal kisebb. A retailnek nincsenek olyan képességei, mint az ilyen államközeli cégeknek. Tehát nem kapnak 0%-os hitelt.

– Igen.

– Mert ha te meg én meg Árpi kapnánk 0%-os hitelt, akkor szerintem kimaxolnánk. Már kimaxoltuk volna. De van, aki kap – és azok vásárolgatnak, nem?

– Hát igen, az előbb beszéltünk a pénznyomtatásról. De hát ezek a nagy intézmények is tudnak azért eladni, ha veszteségbe kerülnek. Egy nyugdíjpénztár vagy ilyesmi azért nem szereti, ha nagyon veszteséges. Igaz, hogy az állampapírokkal abban vannak…

– …és bátran tartják.

– Hát jó, de azért kap valaki egy borítékot. (nevetés)

– Meg kötelező valószínűleg, államilag előírva.

– Meg börtönbe megy, ha nem. Magyarországon is ilyen törvény.

– A retail szerintem azt tudja tenni – a kicsi ember –, hogy megtanulja a bitcoint, és lehúzogatja a tőzsdéről a saját őrizetébe a bitcoint. Ugye volt ez a – hogy is neveztük a Twitteren meg az X-en – ez a DCA Army, a dollar cost average, tehát aki minden nap vásárol. Ez egy hadsereg. És ha ezt folytatjuk, és lehúzzuk, és tényleg nem tárolja senki a Coinbase-en meg egyéb exchange-eken a bitcoinját, akkor viszont valóban elérjük azt, hogy cirkulációban kevesebb van.

Persze akkor még bejöhet egy bálna, aki elad 15 000 bitcoint, mert 2011 óta van neki. Csak – ahogy mondtad is korábban – az azért elfogy. Tehát papír Bitcoin ide vagy oda, azért a cirkulációban lévő Bitcoin az fix; ugye algoritmus alapján növekszik, de nem éri el a 21 milliót soha.

Már csak az lenne a lényeg, hogy a treasury cégek élén is olyan emberek üljenek, akik nem ilyen Coinbase-eken meg mindenféle szar helyeken tárolják a bitcoinjaikat, hanem lehúzzák maguknak. Akkor lenne ez igazán jó. Mondjuk egy BlackRockról nem tudom, hogy hol tárolja.

– Erről már találgattunk itt a múltkor is.

– Van is közöttük olyan, biztos vagyok benne – például Adam Back cége, a Bitcoin Standard Treasury Company, vagy valami ilyesmi neve van. Ők szerintem tuti, hogy a piacról tolják. Meg még lehet, hogy a Twenty One is. Szóval hogy nem ilyen… jókat vásárolgatnak.

– Ja, hogy nem papír bitcoint vesznek.

– Majd kiderül.

– Szerintem a legnagyobbak azért odafigyelnek rá, hogy ne papír bitcoint vegyenek. Az ilyen kisebb cégeket azt könnyen átverik.

– Attól tartok, ahol ilyen könyvelők csinálják…

Az azért az is benne van most az áralakulásban, hogy van egy pár nagyon régi bálna, akik még mondjuk 2011-12 körül vettek vagy bányásztak bitcoint, és azok most elkezdték eladni. És van nekik – azoknak sok van.

– De hát majd elfogy az is. Ez nem probléma, ez csak időleges.

– Ezen a grafikonon a négy ciklus egymásra rakva látszik, felnagyítva egy formára. Az látszik, hogy körülbelül hasonlóképpen emelkedünk, mint az előző ciklusokban – talán egy kicsit laposabban. És ezután jött a következő pár hónapban mindig az a szakasz, amikor nagyon-nagyon nagyot emelkedett. Tehát így a október-november tája az érdekes lehet.

– Mi vagyunk a lila? Vagy mi az?

– Hát ez a magenta, aminek itt van vége. Ez a jelen.

– És ha rávetítjük, hogy valahova ide fölmegy, ahova az előző ciklusokban…

– …akkor már vidámak leszünk. Ez is logaritmikus grafikon. Hát ilyen 300-400 000 dollár ez a rész. Ha ide fölmenne, akkor már 1 millió körül. Hát ezt azért nem hiszem, hogy pár hónap alatt odáig fölmenne.

– Akkor jönne az Omega Candle.

– Omega gyertya. De azért a 200 000-es tartomány az szerintem lehetséges.

– Hátha. Meglátjuk, mi lesz. Lehet, hogy nagyot röhögünk itt.

– Miket hittünk októberben! Én mindig meglepődök, még nyolc év után is – vagy hét év után. Már hét októbert átéltem bitcoinnal, és mindig meglep.

– Mindig azt mondják, hogy az egy ilyen Uptober.

– Azért hívják Uptobernek: hogy mindig megyünk fölfelé.

– Tavaly szerintem a november volt az ugrabugra, amikor Trumpot megválasztották.

– Meg gondolom most az van, hogy a legtöbb bitcoiner – köztük engem is – arra vár, hogy mostanra magasabb árfolyam lesz. Tehát minél inkább kitolódik ez az emelkedés, valószínű, annál hirtelenebben fog emelkedni.

– De az is lehet, hogy nem emelkedik hirtelen. Viszont ha nem emelkedik hirtelen sokat, akkor kisebb a valószínűsége a nagy esésnek is. Akkor kevesen lesznek nagy profitban, amit realizálni akarnak – ugye az ilyen rövid távú traderek azok csinálják ezeket a nagy kiugrásokat.

– Mindenesetre azt mondjuk el, hogy az adásunk semmilyen tekintetben nem befektetési tanácsadás. Itt szórakoztatólag beszélgetünk a témáról, meg próbálunk edukálni, hogy mi is az a Bitcoin, és szerintünk miért érdemes tanulni róla. Ugyanakkor hogy ki mibe, mikor, mennyi pénzt tesz, az mindenkinek az egyéni döntése.

– És én éppen a kockázatra próbálom felhívni a figyelmet.

Itt most nézzük ezt a short-term holder cost basist – ez a rövid távú tartók, tehát a traderek nyereségét mutatja. Ez most, az utolsó all-time high után, szépen visszament az árfolyam oda, ahol éppen nincsenek nyereségben. Ez sokszor meg szokott történni, sőt, inkább veszteségbe is szoktak menni, aztán utána indulunk el újra fölfelé. Tehát lehet, hogy itt lesz még egy kis korrekció szeptemberben.

Egyébként a szeptember az ilyen korrekciós hónap szokott lenni. Amennyire átlagosan jó az október, tapasztalataim szerint a szeptember az inkább csökkenésről szokott szólni. Ebből a grafikonból is az látszik, hogy ennek itt még van esélye.

– De hát az jó, mert akkor lehet venni.

– Ebben a témában az a vicces, hogy folyton mennek ezek a találgatások, hogy na, vajon most emelkedni fog vagy zuhanni.

– Fogalma sincs senkinek. Hát ezek valószínűségek.

– Totál lövöldözés az egész.

– Mindenesetre egy izgalmas téma.

– Én bevallom, majdnem naponta nézegetem ezeket.

– Nem ciki.

– Ez megint a traderek által tartott bitcoinmennyiségnek a változása és az árfolyam. Itt látszik, hogy eléggé kicsi hullámokat vett mostanában. Az előző ciklusokban sokkal nagyobb hullámok voltak – tehát mintha ez a ciklus kicsit más lenne, mint az előzőek, mert kisebbek a hullámok.

– Kisimul.

– És ez lehet, hogy azt is fogja jelenteni, hogy akkor majd mondjuk a jövő évre várt hatalmas zuhanás se lesz akkora. Én ezt a következtetést tudom levonni.

– Hát igen, végül is minél érettebb ez a piac, annál valószínűbb, hogy csökken a volatilitás.

– Függ ez ugye attól, amit az előbb beszéltünk: hogy mit csinál a fiat pénzgazdaság. Mert ha a fiat pénzgazdaság recesszióba kerül…

Ezt a grafikont is rég néztük. Itt legfelül az amerikai jegybank dollárkamata látszik, amit a legutóbbi Fed-elnöki beszédben előrevetítettek, hogy csökkenteni fogják. Az most szeptemberre van előrevetítve, az most ezután jön.

És itt azért az látszik, hogy mindig, amikor elkezdték nagyon lecsökkenteni a kamatokat az utóbbi időben, akkor jött egy recesszió. Ezek a szürke sávok a recessziók. Ez itt 2008 – akkor nagyon lecsökkentették a kamatokat. 2019-20-ban is csökkentették a kamatokat, akkor is volt a covidos recesszió. Most egyelőre még nem volt recesszió – de ha ők már csökkenteni akarják a kamatot, akkor lehet, hogy látnak valamit.

Következő grafikon: ez a két- és tízéves amerikai államkötvény hozamának a különbsége. Hosszan nem akarok magyarázni, de az a normális, ha a tízévesnek nagyobb a kamata, mint a kétévesnek – és ez néha megfordul. Amikor itt a piros van. És az szokott lenni, hogy amikor ez megfordul, és utána visszaáll normál állapotba, utána jön egy recesszió. Ez a múltban mindig így volt.

– Hm.

– Még nem jött recesszió, de már nagyon ott tartunk, ahol a múltban eddig mindig recesszió jött.

És a harmadik ábra a munkanélküliség alakulása, ami nyilván recesszióban megy föl – mert akkor dőlnek be a hitelek. Annak is volt egy mélypontja, itt egy kicsit emelkedik, inkább oldalaz. És hát ugye az infláció ellen küzdöttek mostanában, az utóbbi években, nem a munkanélküliség ellen.

Úgyhogy ez alapján éppenséggel még akár lehet is egy recesszió jövőre – és akkor viszont szerintem a Bitcoin árfolyam is zuhanni fog, mert sok rövid távú trader beijed, és eladja a bitcoinját. Mert ez szokott lenni.

– Azt miért nem tesszük? Vagy én nem teszem ezt. De a tőzsdén mindig az történik, hogy azt kell megsejteni, hogy a többség mit gondol és mit fog csinálni, és az alapján lehet…

– Abban én nagyon rossz vagyok, sajnos. Másképp gondolkodom.

– Nem baj, mert úgyse spekulálunk az árfolyammal gyakorlatilag. Egy bitcoiner akkor örül, ha csökken az ár, mert tud még venni.

– De akkor se szomorú, ha megy föl.

– Ha nem lesz munkanélküli, meg nem megy tönkre a cége.

– Hát arra kiemelten figyelni kell, hogy szolvens maradj.

– Azért a covidkor is jó nagyot csökkent a Bitcoin árfolyama, meg a 2022-es kisebb recesszióban is.

– Mondjuk az főleg inkább a Bitcoin-ponzi cégek összeomlása miatt volt.

– De ott is volt egy ilyen globális likviditáscsökkenés, dollár-likviditáscsökkenés is volt egyúttal, és az váltotta ki a láncreakciókat.

– Az előfordulhat bármikor, és akkor időlegesen nem fog fölfelé menni az árfolyam.

– Köszi ezt a kis áttekintést. Szerintem így mára elegendő volt, időben a műsor. Még annyit mondjunk el – akarod, Árpi, elmondani, hogy hol vagyunk megtalálhatóak? Meg hogy mik közelegnek?

– Egyrészt fölhívnám arra a figyelmet, hogy szeptember 18-ára szervezünk Budapestre egy olyan meetupot, ami rendhagyó: ebben több előadás is lesz. Érdemes fölnézni a honlapunkra, meg majd ide bevágok egy slide-ot róla, részletes programmal, meg hogy lehet jelentkezni – mert azt egy külön linken kérjük. Bár ingyenes a részvétel, de a létszám miatt látni akarjuk, hogy mi van, és emiatt kell regisztrálni rá.

Ugye szeptember 18. Budapest; október 17-étől 19-ig pedig közeledik a Bitcoin Miskolc konferencia, ami már szintén nagyon közel van, úgyhogy már készülünk az előadásokra. Lassan kirajzolódik a részletes program – ezt már többen kérdezték, hogy mi van azzal. Az is alakul, és Feriék publikálják, amint publikálható. És ugye ez idén ősszel Miskolctapolcán lesz, a Hotel Aurorában.

– És lehet bitcoinnal fizetni a szállást.

– Igen. Meg a kaját.

– Tamásnak hála.

– Hát nem csak nekem, de van benne egy kis részem.

– És nem utolsósorban az is egy plusz infó, hogy a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis támogatják is a podcastunkat, és amúgy is szeretjük őket. Az Atlantisnak majd bemutatom a honlapját – az nagyon szépen megújult, azt is érdemes nézegetni.

És akkor arról szólván, hogy hol vagyunk rendszeresen jelen: egyrészt a YouTube-on videóval, a Spotify-on szintén videóval; onnan tovább megy egy csomó podcast-felületre a hanganyag, ott is lehet minket követni. Viszonylag aktívak vagyunk a Telegram csoportunkban, aminek ide tesszük a linkjét – oda érdemes jönni, chatelni, vagy akár csak olvasni is, de kérdezni meg megosztani bármit. Aktívan várunk mindenkit szeretettel.

Aztán a Facebookon van egy oldalunk, ahol igyekszünk egyre több követőt szerezni, hogy szélesebb körben tudjuk terjeszteni az információkat. És mostanában egyre aktívabbak vagyunk, egyre többen a Nostron is – úgyhogy oda is minél többen gyertek, és figyeljétek, hogy ott miket posztolunk. Személy szerint én is most izzítom a rakétáimat, hogy minél több dolog, amit amúgy ide-oda szoktam kitenni, az a Nostron is ott legyen. Mert szerintem tök jó, és ettől lesz élettel teli, ha pumpáljuk oda az életet.

És akkor a mondókámból még annyit, hogy a Firefish-t is promózzuk: lefordítottam a felületüket is, az oktatóanyagukat is. Fontoljátok meg a felelős, Bitcoin-fedezetű kölcsönfelvételt ahelyett, hogy eladnátok a bitcoinotokat – merthogy annál sokkal észszerűbb.

– De azért ésszel kell.

– Ésszel kell észszerűsködni. (nevetés)

Hát jól van, akkor köszönjük szépen a figyelmet mindenkinek – és menjetek, tegyétek be az úszógumikat a szekrénybe! (nevetés) Egy hét múlva újra jövünk valamivel, egy meglepetéssel.

– Sziasztok!

– Helló!