E113 Ingyen intelligencia jön: Mit ér majd az ember?

Az AI mit hoz el? Alapvetően ingyen intelligenciát fog elhozni. Nem is ingyen — úgy lesz ingyen, mint a víz. Mondjuk a vízért is fizetni kell, van egy vízszámla, mondjuk 10 000 forint, de ahhoz képest, hogy nem neked kell húzni, nem te melegíted fel, ezek mind aprópénz ahhoz képest, amit kapsz érte. És ha ingyen van az intelligencia, akkor mit fognak érni a diplomák? Mit fog érni a szaktudás?

Sziasztok! Ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast 113. epizódja — az is prímszám —, a mai vendégünk pedig Feri. Szia, üdvözlünk, újra itt!

– Sziasztok, srácok!

– Mi újság veled? Rég láttunk, rég hallottunk rólad, illetve a híreket abból a régióból.

– A kemény Borsodból, úgy gondolod?

– Igen, a borsodi meetupok hazájából.

– Rejtelmeiből. Bárhova megyek az országban, nem nagyon értik, miért pont Bitcoin Miskolc — de hát ilyen kis lokálpatrióta vagyok, nem tudtam máshogy elnevezni, ez tűnt az egyik legjobb ötletnek. Többfajta meetupot is tartottunk mostanában, erről első kézből vannak tapasztalataim, és hátha ez azoknak is segít, akik szintén eljöttek volna egy ilyen meetupra, vagy hasonló kérdéseik lettek volna. Nem véletlenül és nem is meglepő módon az embereket nagyon foglalkoztatja az árfolyam. Mindkét meetupon erről kellett beszélni, kicsit más kontextusban. Az egyik egy üzletiesebb Bitcoin meetup volt; ott az egyik résztvevő megkérdezte — kicsit indulattal, tudjátok, a bear market alját, a kapitulációt jelezve —, hogy ő már öt éve vette a bitcoint, és most pont mínusz egy százalékon van, tehát forintban vagy dollárban mérve nem ment sehova. Ezt előre jelezték, hogy erről szeretnének beszélni; aranyos volt, érdeklődő. Behoztam nekik egy előadást, amit aznap reggel láttam Jack Mallers-től — most volt egy előadása a prágai Bitcoin konferencián, érdemes megnézni. És elkezdtem nekik arról beszélni, hogy mit jelent a kemény pénz világa, milyen az a világ, amikor nem a kemény pénz uralkodik, és hogy egyáltalán miért vagyunk a Bitcoinban — mert nem feltétlenül az árfolyam miatt. Ez nem csak egy stock részvény. Nagyon sokan persze azért is csinálják.

– Igen.

– Én is viccelődtem velük, hogy „olyan technológiáért vagyok itt" — tudjátok, ez az indiai mém —, de szerintem sok indoka van annak, hogy miért éppen Bitcoinban vagyunk, és miért nem SpaceX-részvényben, vagy Nvidiában, vagy...

– Vagy MSTR-ben.

– MSTR-ben, például, így van. Erről tartottam nekik egy előadást. Nem tudom, mennyire ment át, de azért meghatódtak egy picit; utána más jellegű kérdések jöttek, tehát szerintem átment az üzenet. Ezt az árfolyam-hajhászást aztán úgy fogalmaztam meg a személyes meetupomon a jelenlévőknek, hogy Bitcoin-pozíciót építeni egy másodperc alatt tudsz — az összes vagyonodat hirtelen átkonvertálhatod bitcoinba. Ez nem kérdés, nem probléma, nem technikai feladat, nem kihívás. Viszont bitcoin-pozíciót építeni nagyon-nagyon megterhelő az emberi psziché számára, és ha nem tart az ember elég likvid cash-t magánál — tehát nincs olyan pénze, amiből tud élni, amiből tud zsömlét vásárolni —, az még jobban megterhelő lehet. Ezért úgy gondolom, hogy bitcoin-pozíciót építeni csak évek alatt lehet, úgymond a saját proof of workünkkel: hogy van elég türelmünk, elég józan eszünk, hogy ezt hosszú távon tegyük. Egy ilyen négy-öt-hat éves periódusban bitcoin-pozíciót építve az ember nem lehet annyira rossz pozícióban — akár még most sem, ha az elmúlt öt-hat évben épített pozíciót, és nem pont a csúcson vásárolta be magát. Ha visszaszámolok: pont a 2021-es évcsúcson vette az emberünk a bitcoinjait — úgy persze ez pszichológiailag is kihívás lehet. Ez az egyik oldal, amit elmondtam nekik.

A másik: volt egy úriember, aki nagyon sokszor visszajött már, nagyon aranyos, ő aranykereskedésben volt benne, és folyamatosan azt a trade-et keresi, hogyan tudná az aranyát bitcoinra váltani. Nyilván vannak logisztikai problémái is, hogy az aranyat hogyan váltsa át a legjobb módon. Most árfolyam-problémája is van, mert nem a tetején szállt ki, és nem is most vette az aranyat, hanem nagyon régóta megmaradt neki. Ő is vár-vár, hogy akkor mikor; leülünk egymással szemben fél éven, kilenc hónapon keresztül, és minden egyes meetupon megkérdezem: na, vettél? Azt mondja: nem, még nem, még vár az arannyal. Én azt tartom most a legjobb felhasználási módnak, a legjobb gondolkodásmódnak, hogy igazából DCA-ból érdemes a legjobban bitcoin-pozíciót építeni, és nem kell sietni. Ne legyetek úgy vele, hogy most megtetszett az egész dolog; még itt a bear market alján is csoda lenne, ha ilyenkor nagyon attraktív lenne a Bitcoin — de meg kell ismerni, és nem szabad siettetni az időt. A Bitcoin egyrészről megvár, másrészről azt látom nagyon sok ember gondolkodásán és életén át, akik bitcoinnal kapcsolatban léptek velem kapcsolatba, hogy ez egy folyamat: tanulási folyamat, DCA, gazdasági folyamat is. Ne siessétek el a bitcoin-pozíció építését, mert nehéz lesz utána az ilyen bear marketeket úgy végigülni, ahogy mi is végigüljük. Én úgy látom, hogy egyre olcsóbban veszek bitcoint — azt az eszközt, azt a fokmérőt, azt a kis darabot a gazdasági rendszerben, ami igazából az egyetlen szabad és valós pénzügyi rendszert testesíti meg a világon. Ezt az üzenetet adtam át a meetupok résztvevőinek is. Én tényleg ebben hiszek. És még egy dolgot mondtam nekik: DCA-zni nem csak úgy lehet, hogy veszel bitcoint, hanem hogy megdolgozol érte. Van egy másik trükk is, ami mostanában eszembe jut, és alkalmazni is fogjuk: hogyan tudsz DCA-zni úgy, hogy nem akarsz a tőzsde közelébe menni? Például veszel egy garázshelyet, vagy van egy garázshelyed, egy gépkocsibeállód, és azt bérbe adod bitcoinért. Az ügyfél, aki tőled bérbe veszi, szépen tud neked bitcoinnal fizetni, és nem kell tőzsdére menned — ugyanolyan DCA-t valósítasz meg, mintha a tőzsdén vásároltál volna.

Álljunk meg egy fontos közlemény erejéig!

Forráshiány miatt veszélybe került a podcast működése. Ha értékeled az edukatív tartalmainkat, kérünk, támogass minket, hogy folytathassuk ezt a munkát! A támogatás lehet alkalomszerű, rendszeres vagy akár szponzori együttműködés is. A részleteket a HUSZONEGY honlapjának támogatás oldalán találod: huszonegy.world/tamogatas — a leírásban és a képernyőn is megtalálod.

Köszönünk szépen minden eddigi és további támogatást.

– Egyébként apropó a tőzsde — átkötöm a gondolatvilágot, ha megengedtek egy bekezdést, Anti...

– Persze.

– A magyar szabályozás most szerencsére változni fog; ebben is visszaváltunk egy középső fokozatra, én így fogalmazok. A magyar SZTFH-törvényt, illetve a validációnak a törvényét vagy a kötelezettségét reméljük, hogy nagyon gyorsan kivezetik — arra számítok, hogy ez akár július 1. előtt is megtörténhet, tekintve, hogy a társadalmi egyeztetés az előző pénteken lezárult, ha jól emlékszem. És képzeljétek el, hogy mi, a HUSZONEGY csoport benyújtottunk egy dokumentumot, egy társadalmi egyeztető szöveget — mivel úgy gondoltam, hogy egy abszolút nonprofit, valódi társadalmi csoportosulásként, amit ráadásul minket is érint (a mi területünkre is belemászott a nagypolitika és az adminisztráció), nekünk ott kell legyen a hangunk e mellett a törvénytervezet mellett, ami amúgy is nyilvánvalóan támogatható. Természetesen támogatjuk az eltörlését, de úgy gondoltam, járjuk körbe egy kicsit, és legyen ott a nevünk. Az admin csoportban megvitattuk, egy kicsit szélesebb körben is; aki szeretett volna, hozzászólt, és több helyen, többször, több ízben is javítottam a leiratot. Azt is hozzátettük a dokumentumhoz, hogy támogatjuk az eltörlést, és a MiCA felülvizsgálatát is szeretnénk majd kérni a későbbiekben — ugyanis hangsúlyoztuk, hogy a Bitcoin alapvetően a szabadságjogokat testesíti meg, és egy társadalom csak úgy lehet szabad, ha a pénzügyeit is szabadon tudja rendezni. Benyújtottuk a dokumentumot, kaptunk egy automatikus visszaigazoló levelet, és igazából ennyi. Nem várok tőle csodát, nem várom, hogy másnap megváltozzon egy új kormánynak vagy az Európai Uniónak a hozzáállása azért, mert egy kis csoportosulás szót emelt — de úgy gondolom, nem szabad ezt szó nélkül hagyni és elmenni mellette. Még akkor is, ha egyébként támogatjuk az egész dolgot: árnyalni kell, meg kell fogalmazni a hangunkat, hátha meghallják. Ha csak egy kis hatást is kifejtünk, akkor is nagyon jók vagyunk. Úgyhogy ezek a nyári napok így kezdődtek nálam, Bitcoin téren.

– Hát igen, jó kis nyár. De megszokhattuk már, hogy vannak ilyen nyarak, amikor építeni kell, és kicsit félre kell tenni ezeket a magasztosabb jelmondatokat — illetve lehet, hogy pont most kell visszanyúlni hozzájuk. Nagy örömömre szolgál, hogy régi mémek tűnnek elő az X-en, a — minek nevezik — régi Twitteren; ezeket majd biztos megint látni. Nem kell ehhez többet hozzászólni: ki kell ülni, ilyenkor kell vásárolni. Ez az optimális DCA. Sokszor említettem már, és vallom is, hogy a bitcoiner akkor is örül, ha lefelé megy az árfolyam, mert akkor tud vásárolni. Szerintem ez teljesen megállja a helyét. Ilyenkor látom a fontosságát annak, hogy tényleg nem kell elengedni az oktatást, a tájékoztatást — mert aki most érkezik, annak is tudnia kell, hogy miben látjuk mi a megoldást. És azzal, hogy lejjebb megy az ár, nekik teszünk jót, mert megnyílik újra a társadalom előtt. Most még csak a felére ment le; ha azt nézed, ez egy leértékelés, egy nyári kiárusítás, ami tök jó. Mindenki nagyobb kedvvel vásárol cipőt, ha tetszik neki, és mondjuk le is van árazva — utána évekig lehet áradozni, mekkora jó volt. Megint úgy látom, hogy érintjük a 200 hetes mozgóátlagot, sőt alá is bekúszva megint látni, hogy ez akár generációk legjobb döntése is lehet. Nyilván most azt is meg lehet hallani, hogy melléd állnak a piszoárnál: „halljuk, megint 58 000 a bitcoin" — és ezek a hangok kárörvendve nevetgélnek. Ez nem a legkellemesebb része, de erre meg lehet edződni. Ahogy mondtad is: amikor az elhivatottságod nem tegnapról alakul ki, hanem alapból az igazságérzeted forrt fel a miliőtől, ami körbevesz a gazdaságban, meg ezektől a csalásoktól, akkor lassan ráhangolódsz erre, és már nem is tudsz haragudni egy kárörvendő ember kommentjére — max megmosolygod.

– Persze. Sokkal jobb, ha már nem tudsz venni, akkor magas az ár; de ha még tudsz, akkor jobb, ha alacsony. Tehát nem szabad önzőnek lenni. Amit érdemes itt még mondani: megint csak beigazolódik, hogy a trading és a saving két külön dolog. Ahogy te is mondod, és tök jól elmagyaráztad, mint általában: a hosszú távon felépített megtakarítás miért különbözik attól, ha megvetted fél évvel ezelőtt két lakás áráért a bitcoint, és most ott nézed, hogy maradt egy — és ne adj isten még félelmében el is passzolja a turista, aki éppen a hullámvasutat akarta megülni. Idővel ezt el lehet sajátítani, meg lehet tanulni, ha szem előtt tartod, hogy mi a cél — csak azt mindig nagyon szem előtt kell tartani. A tanulópénzt, ezeket nem szabad félresöpörni; amit a tréning alatt, a bear marketek alatt megkap az ember, azt soha nem szabad elfelejteni: leverage-et ne használjatok, soha.

– Így van. Az oktatásnál — amikor mondtad — én is arra gondoltam, amit még elmondtam a résztvevőknek mindkét helyen: mondják, hogy a Bitcoin keveset ér most. Mondtam, hogy oké, de akkor vizsgáljuk meg még egyszer a kérdést. Üt az oktatás szerepe, hogy árnyalja a fogalmakat, mert sokszor nem biztos, hogy jól értjük, mi történik a világban. A Bitcoin esetében is mindig mondtam nekik: nézzük meg, mennyit ér a Bitcoin. Tíz percenként lehet-e blokkba kerülni értelmes összegért? Lehet-e tranzaktálni? Fennáll-e még, hogy szabadon elküldhetem az értékemet, szabadon fogadhatok, szabadon tárolhatok, és nem tudja senki, bárki megtiltani, hogy ezt megtegyük? A konszenzusszabályok, a decentralizáció még mindig fennáll. Ha ezeket végiggondolod, a Bitcoin alapvetéseit, akkor rájössz, hogy ez ugyanaz a hálózat, mint ami kilenc hónappal ezelőtt volt, amikor all-time high-on voltunk. Külön kell választani — ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni —, hogy van egy árfolyam, van egy érték, és van egy hálózat. Attól, hogy egy lakást leakcióznak, egy autót leakcióznak, az nem azt jelenti, hogy kevesebbet ér, hanem hogy szerencséd van, hogy olcsóbban meg tudod venni — vagy egyszerűen csak lecsökkent a likvid készpénzállomány a gazdaságban. Ha én akciósan adom a betont a betonüzemben — ha olyan pozícióban vagyok —, az nem azért van, mert kevesebbet ér ugyanaz a C30-as beton, hanem mert most több pénzre van szükségem, kevesebb a pénz a piacon, és több vásárlót szeretnék bevonzani. A Bitcoin is most több vásárlót tud bevonzani. Sosem szabad elfelejteni, hogy mit csinál a hálózat — inkább azt kell megnézni. Én akkor kételkednék a Bitcoinban, ha ezek a konszenzus alapvető szabályai elkezdenének megdőlni vagy nem érvényesülnének — nem az árfolyam miatt. Azt is látjuk, hogy a gazdaságok nem fognak tudni felállni ebből a hitelválságból, amit fiat útján keletkeztettek. Én mérnökként mindig keresem a fogódzópontokat, a biztos pontokat, mert a biztos pontokból tudsz kitekinteni, biztos pontokat tudsz összekötni, és akkor tudsz előre tervezni. Egy ilyen bizonytalan világban azért vannak még mindig biztos pontok, és a biztos pont még mindig a Bitcoin működése — mert azt látom, hogy pont ugyanúgy működik, csak még erősebben, még szélesebb körben, mint 2017 végén, amikor szintén pont a tetején kerültem bele a Bitcoin-érába. Az árfolyam tetejét mondom.

– Hm-hm.

– De pont ugyanúgy működik a hálózat, szélesebb felhasználási körökkel; csak javult a hálózat elérhetősége és felhasználhatósága.

– Hát ja, azóta van Lightningünk, meg egy csomó más scaling solution.

– És ha tudod, hogy van egy fix, jól működő eszköz, amit lehet használni, amibe bele tudsz vásárolni — és azt is tudod, hogy a kormányoknak nincs más választása, csak pénzt tudnak nyomtatni. Itthon is lesz olyan mértékű adóztatás, itthon is csak pénzt fognak nyomtatni, az unióban is hitelprogramokat, különböző támogatásokat fognak elindítani ugyanolyan lufi pénzből, ami hígítani, bővíteni fogja a pénzkínálatot. Ez két biztos pont: az egyik fix, a másik hígul. Ha a kettőt összeveted, látod, hogy előbb-utóbb a Bitcoin vásárlóértéke felfelé fog menni, illetve gyorsabban fog erősödni, mint egy papírpénz.

– Nehéz lelket önteni az emberekbe — de szerintem annyira nem, mert itt teljesen külön válik, hogy megérted vagy nem. Nyilván lehetnek, akiknek nem, de én se tagadom, azért szarul esik, amikor megy lefelé, zuhan. Olyankor mindig elgondolkodom, hogy ez egy csomó embernek tök jó, mert tényleg közel kerül hozzá. Csak abban lehet reménykedni, hogy vannak, akik még tudnak venni.

– Meg aki már képben van, hogy szüksége van erre. Mert a cipő-akciós hasonlatot mondtad: akkor is fontos, hogy amikor nagy a félsz, fél áron lehet cipőt venni, azzal a lehetőséggel az tud élni, akinek egyrészt van pénze a cipőre, másrészt tudja, hogy kell neki egy új cipő, ami valamiben más, mint az eddigi.

– Hát igen. És ezt nem szabad elengedni, hogy mindenki eljusson odáig, hogy meg tudja érteni — mert ez a nehéz. Ki hogyan éli meg? Én azért még mindig támadásnak élem meg ezeket, mert nem gondolnám, hogy egy közelkész pénzügyi rendszer csak úgy odaadja magát: „akkor holnaptól üzemeltessétek ti, fiúk, mi meg lemondunk minden privilégiumunkról." Van ebben gazdasági indok — lehet shortolni, meg egyéb dolgok —, meg teret engedni, ha megy lefelé. Illetve jó a narratívának is, hogy „látjátok, mi megmondtuk, hogy ez szar, és ahogy te sem használsz már faxgépet, ugyanúgy ez is majd elmúlik." Ez a narratíva ilyenkor mindig jobban teret kap. És amúgy is nehéz — meg hát erre jött létre a Nostr, hogy ne legyen elnyomva a bitcoiner hang az éterben. Mert ha megnézed, ezek a techóriások eléggé nagy hatást tudnak kifejteni a közgondolkodásra, a közbeszédre.

– Igen, most pont arra jutott eszembe, hogy Nagy-Britanniában igazolványhoz fogják kötni a chatalkalmazásokat. Az első dolog, ami eszembe jutott: a Nostrt meg hogy akarják megállítani? Mert egy céget még tudnak regulázni, de a Nostrnál...

– Bekapcsolják a fiatalok, előbb-utóbb oda fognak kilyukadni. Kicsit úgy érzem: ha a megfelelő technológia elérhető egy társadalomban, akkor amennyire nyomás alá helyezik őket, úgy egyre jobban, természetes módon abba az edénybe fog belekerülni a társadalom, ahol ki tud szabadulni a palackból a szellem.

– És most a Nostr az egyetlen olyan csatorna, ami szabad...

– ...és vállalatoktól független. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ott a jelenlét, annak a tanulása, hogyan kell a Nostrt használni, alkalmazni, miért jó — ez borzasztóan fontos tud lenni, és előbb-utóbb már praktikum is lesz.

Ha olyan Bitcoin-only alkalmazást keresel, amiben egyszerűen tudsz bitcoint venni úgy, hogy a privát kulcsokat te kezeled, nézd meg a Relai-t!

A Relai 🇨🇭 egy svájci app, MiCA-engedéllyel, és kimondottan a hosszú távú megtakarítóknak tervezték. Bármikor vehetsz bitcoint azonnal, és beállíthatsz heti vagy havi automatikus vásárlást is. Ráadásul havi egy automatikus vásárlás 100 euróig teljesen díjmentes. Regisztrációnál add meg a HUSZONEGY kódot, így 10%-kal csökken a vásárlási díjad, és a podcast működését is támogatod ezzel.

Részletes leírás: bitcoinmentor.hu/relai

– Egyébként vicces, mert pont eszembe jutott a miskolci Bitcoin konferencia: ott voltak ezek a lányok, akik a végén csináltak egy kérdéssort, feltették nekünk, és kérdezték, hogy mire számítunk, mi lesz a Bitcoinnal a közeljövőben meg a jövőben. És emlékszem — nyilván emlékszem, mert én azt válaszoltam —, hogy valószínűleg rengeteg támadásnak lesz még kitéve; és úgy néztek, hogy „de hát akkor ez nem rossz?" Nem mondom, ez direkt jó — mert ha nem támadnák, az lenne rossz, mert az azt jelentené, hogy nincs jelentősége. Az, hogy elbukik vagy nyer, annak nincs tétje; de így, hogy támadják, látni, hogy van tétje, hiszen a visszaigazolás is ezt mutatja. Egyébként nagyon érdekes, hogy milyen cégek, milyen erők versengenek a Bitcoinért, illetve hogy ez világszinten mekkora dologgá nőtte ki magát. Ugye itt volt a hormuzi balhé...

– Hmm.

– ...amiben hallottuk, hogy nem dollárban kellett kifizetni a hajóknak az átkelést. Meg egyéb dolgokat is lehetett hallani, mindegy. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ciklusonként bár ki kell ülni a bear marketet, mindig sokkal erősebben tér vissza a Bitcoin. És amit mondtál: azok, akik rájönnek, hogy az egyik fix — ugye az alapvetések —, a másik meg egy gumiszalag — a fiat világ és pénzei —, azok már nem mennek vissza, csak ha kényszerítve vannak; és arra pont jók ezek, hogy kényszerítve legyenek. De akik megértik, azok kitartanak a Bitcoin mellett. Ezért van az, hogy például ez a 200 hetes mozgóátlag, amit a múltkori adásban pont Tamással elemeztünk, monoton növekszik — vagyis hát eddig növekedett; a múltbeli teljesítmény nem vetíti előre a jövőt, hiszen az csak egy indikációja a múltnak. De ezt láttuk, hogy a Bitcoin növekedett, még ha ezek a rövid távú hullámzások hajlamosak is arra, hogy elfeledtessék velünk, hogy azért tud ez menni — illetve a legnagyobb menéseit általában egy rövid időszak alatt teszi meg. Ezért fontos, hogy a kitettségünk, a megtakarításunk ebbe legyen — úgynevezett lassú lottónyeremény —, mert nem tudod, melyik napon fogja megcsinálni azt a nagyot, illetve hogy megcsinálja-e; vagy hogy melyik nap nem párolog el, mert a történelemben is egy csomó példa van rá, hogy egyik napról a másikra leértékelődtek pénzek — Irán, India, satöbbi, napjaink példái. Ezek az alapok nem változnak a Bitcoinnál. Persze erre is vannak kísérletek — ha l0rinc lenne most itt melletted, ő azt mondaná, hogy igen, arra is vannak kísérletek, hogy mi legyen a Bitcoin konszenzussal, hogyan módosítsuk, vagy hogyan ne, hogyan gátoljuk a működését, hogyan nehezítsük meg. És ezek a támadások, a trükkök ezrei — most direkt nem százat mondtam —, ezek azért kellenek, hogy lassítsák ennek az elterjedését. Egyrészt, ha túl gyors lenne, kontrollálhatatlanul szétzúzná a fiat világot.

– Hm.

– Még így is, hogy ilyen instrumentumokat csinálnak, mint Saylor a STRETCH-et, ami kvázi egy lendkerekes pénzügyi mechanizmus — nyilván most hátrafelé pörög, de majd megáll, mert ilyet is tud. Csúnya dolog az inercia. Majd megáll.

– Így van. Ha a társadalomba túl gyorsan érkezne meg a Bitcoin, és hatalmasat szállna az árfolyam — most egymillió dollár lenne hirtelen —, az nagyon rosszat jelentene a társadalom egészére nézve. Tehát ez a lassabb terjedés még mindig egy optimistább, pozitívabb forgatókönyv lesz a végén. Én is így gondolom.

– Igen. Ez egy természetes kontrollmechanizmus, mondhatni, hogy full naturális; mindig vannak hullámok.

– A természetes dolgok azok, amik kialakulnak, és hosszú időn keresztül, harcok árán vannak megtesztelve — magyarul kiállták az időpróbáját. Azok az igazi tartós rendszerek, akár egy város felépítése, akár egy focicsapat szurkolói, akár emberi közösségek, akik összetartanak. Ezért fontos a magyar közösség és a HUSZONEGY csoport is, mert mi itt a magyar Bitcoin-kultúrát fogjuk össze, és próbáljuk abba az irányba terelni, hogy ez ne egy trading legyen, hanem igazából tényleg a világot akarjuk megváltoztatni. Bármennyi is legyen az árfolyam, bármi is legyen a Bitcoin vége — ha egymillió dollár, ha nulla, ezek nagyon szélsőséges értékek —, maga az alapelv, amiről beszélünk, a pénzügyi rendszer működése az, hogy van egy olyan rendszerünk, ami valós, működik, használható, méghozzá azonnal. Mert ez is egy kérdés volt: aki kevésbé ismerte a bitcoint, egy kérdező feltette, hogy most lehet-e használni a bitcoint világszerte, ha áttérnének rá az emberek — mondtam, hogy igen. Ott vannak a különböző rétegek, a Lightning Network, a különböző, arra épülő megoldások; a rendszer már most képes arra, hogy több milliárd embert kiszolgáljon, én úgy gondolom. És bármi is történik az árfolyammal, a rendszer működése, használhatósága és a jelenlegi fiat rendszerünk hiányosságai akkor is azok maradnak, ha az árfolyam lefelé vagy felfelé megy, ha a politikának van róla véleménye vagy nincs, ha rossz színben tüntetik fel — ezek olyan alapvetések, amivel nem is nagyon lehet vitatkozni.

– Igen, csak aki most érkezik bele, vagy már egy ideje szemezik vele, az azt látja, hogy le van rontva az ára, és akkor miért tegyek én ebbe ma két forintot vagy két dollárt, ha holnap csak egy lesz. Ezeknek a hangoknak nehéz elmagyarázni — nem is feltétlenül gondolom, hogy el kell. Ez is egy örökös dilemma: kell-e orange-pillozni, van-e értelme, van-e haszna, vagy egyáltalán mindenki jusson-e el magától idáig? Érted?

– Én is felteszem magamnak mindig ezt a kérdést, és azon az állásponton vagyok, ami már több éve is — amire elindítottuk a Bitcoin Miskolcot és a HUSZONEGY-et is, ahogy vezetjük a HUSZONEGY csoportot is —, hogy mi nem reklámozzuk magunkat annyira; tévében, plakátokon nem gyűjtünk arra pénzt, hogy még több helyen ott legyünk, még több ember figyeljen fel ránk. Én úgy gondolom, nyitottnak kell maradni, lehetőséget kell adni, hogy az emberek el tudjanak menni budapesti meetupokra, szegedi meetupokra, győri meetupokra, vagy akár itt Miskolcon is. Ott kell lenni, jelen kell lenni, és ennyi. Akinek erre szüksége van, az meg fogja találni ezt a gondolatot; és nagyon széles körben megtalálják az emberek — legyen az akár egy kétkezi munkás, akár egy több milliárdos befektető. Rendkívül sok embernek rezonál az, amit a Bitcoin tud adni, és nem csak az árfolyam. Azt szeretném ezzel mondani: én úgy gondolom, hogy az orange-pill, ha azt jelenti, hogy valaki odamegy hozzád, és megkérdezi: „Feri, mi a Bitcoin? Mondd már el" — és én elmondom neki, azzal jót teszek vele. De ha odaállok egy random ember mellé a buszon, és azt mondom neki: „figyelj, szerintem neked bitcoint kéne venned", azzal nem biztos, hogy jót teszek. És nem biztos, hogy ez a módja. A Bitcoinban is szokták mondani, hogy...

– Nem szerencsés vagy...

– ...hanem ez egy természetes kiválasztódás volt, hogy te olcsón tudtál bitcoint venni. Én ebben abszolút hiszek. Én is hallottam 2012-2014 körül a Bitcoinról — elhessegettem, ez van. 17-ben hallottam újra; a legolcsóbb ár, amin venni tudtam, 3-4 ezer dollár volt a Covid idején.

– Aha.

– Egy néhány pillanatra.

– Az egy jó kis akció volt.

– Igen. De volt, aki ezer dolláron vette, volt, aki 200 dolláron is vette, aztán szembejött vele, és elvesztette. Tehát ez egy természetes kiválasztódás; ebben nem kell igazságot keresni, egyszerűen el kell fogadni, hogy így működik az élet, a természet.

– Igen. A megőrzése a lényeg, a hosszútávúsága, meg az, hogy nem magadnak gyűjtöd, hanem az unokáidnak. Mert sokszor bele lehet esni abba a csapdába, hogy amikor megy fölfelé, akkor már vizionálod, hogy...

– „Baszki, de jó lesz mindjárt."

– ...és akkor elhamarkodott döntéseket lehet hozni, mindennel kapcsolatban. Úgyhogy ez is amellett szól, hogy kell a pofon néha, hogy az ember tudja: nem ő alakítja ezt, hanem egy tök fix szabályrendszer. Ezért nehéz talán felfogni, mert az életünkben minden olyan dinamikus, és eddig bármit... jó, persze nem mindent, de nagyon sok mindent el lehet érni a társadalmon belül azzal, hogy egy kicsit odahatsz — de ebbe nem tudsz odahatni. Ezt a szabályrendszert nem borítod fel, és ilyenkor látszik, hogy a szabadabb piac, mint eddig volt, bizony így működik: rángat, amíg be nem áll egyszer majd egy rend.

– Így van. A másik kérdés meg — nem a bear, hanem inkább a bull marketé, a következő néhány évé —, hogy oké, de akkor hol adjam el? Természetesen ott, ahol szükséged van rá. Nem azért...

– Igen.

– ...nem akkor kell eladni a bitcoint, amikor magas az árfolyam, hanem amikor szükséged van rá. És ezt tényleg hiszem: a Bitcoin tényleg pénz, és nem kell sajnálni csak azért, mert Bitcoinnak hívod — ha szükséged van rá, használd; amikor tudsz félretenni, vegyél. Ilyen egyszerű, ezt nem kell túlmisztifikálni. Ezt mondom így már lassan nyolc éves tapasztalattal, amikor sok mindent átgondoltam, sokfajta stratégiát kipróbáltam, sokféle élethelyzetben voltam — és igazából erre jutottam, hogy nem is kell a PNL-t nézni, hogy most bukóban vagyok vagy nem. Kész, enyém van, látom a végösszeget; úgysem fogom holnap felhasználni az egészet, amit gyűjtögettem magamnak jobb esetben néhány éven keresztül. De amikor kell, akkor előveszi az ember, és megcsinálja azt, amit meg kell csinálnia. Sokkal fontosabb egyébként, hogy az ember a saját idejével mit kezd — mert a Bitcoin teljesen jó lesz, jól fogja magát érezni, tovább fog működni; rengeteg ember dolgozik benne, önkéntesen vagy nem önkéntesen, a rendszer működik magától. De hogy te az időddel mit kezdesz, hogyan szerzel több értéket, hogyan adsz értéket, és hogyan adnak neked vissza értéket — az már csak rajtad múlik. Sokkal fontosabb, mint az, hogy a Bitcoin árfolyama hol található jelenleg. Mert persze vannak olyan számítások, olyan elképzelés, hogy van az a mennyiség, ahol már visszavonulhatsz, és akkor bármennyire is leesik a Bitcoin árfolyama, meg tudsz élni — de a nap végén nem biztos, hogy jó életed lesz, és mindig figyelned kell arra, hogy a hozzáadott értéked meglegyen a társadalomhoz. Aztán valamikor kapsz vissza pénzt, valamikor nem, mert ingyen csináltál valamit; de ha még aktív ember vagy, aktív férfi vagy nő, akkor arra is figyelni kell, hogy termelj meg annyit magadnak, hogy tudjál félretenni, és tudjál ilyenkor venni bitcoint. Ezek a kérdések mindig előjönnek — nálam is, nálad is, szerintem mindenkinél. Én erre jutottam a nyolc év végén: nem arra kell figyelnem, hogy mi az árfolyam, hanem hogy legyen elég aktív cashem, ami kell holnapra, fél évre, egy évre, nyugalmat ad; a többit meg meg kell szereznem a piacról, értéket kell teremtenem, és majd abból, amit félreteszek, megint lesz egy kis bitcoin — főleg, ha alacsony az árfolyam.

Új támogatónk a BudaBit! 🔥 Még mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban? Csatlakozz a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösséghez online és offline havi meetupok keretében! Részletek a budabit.club oldalon.

További támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó és bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis.

Bitcoin tanácsadásról és mentorálásról a bitcoinmentor.hu oldalon olvashattok, ahol a Bitcoin blog cikkei is megtalálhatók. A Firefish 🔥🐟 pedig azt üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!

– Volt itt mostanában egy pár témakör, és gondoltam, ebben is kikérem a véleményedet. Az egyik — most nem kifejezetten szorosan kapcsolódik a Bitcoinhoz, de erről sok kommentet kaptunk az egyik videó alatt, és ez Tamás kedvenc témája — a feltétel nélküli alapjövedelem és az ezt körülvevő dolgok. Van kedved ebbe egy kicsit belemenni, erről dumálni, hogy te ezt hogy látod?

– Persze, abszolút. Mi beszéltünk arról egy pár adással ezelőtt, hogy nem azt, hogy mit szeretnénk, hanem hogy hogyan látjuk, miképpen fog ez eljönni. Te is vállalkozó vagy, biztos látod, milyen a munkaerőigény, milyen a munkaerő-felvétel, tehát el tudnak-e helyezkedni az emberek, hogy néz ez ki mostanában, illetve hogy fog ez kinézni szerinted — mert mindenki beszél az AI-boomról, hogy jön a robotika, és akkor mindenki majd csak lazsál, kapjuk a lóvét, mert megszülettünk, és milyen jó lesz nekünk, és nem kell semmit se adnunk cserébe. Nyilván ez sokkal árnyaltabb kép ennél, mint amit most elmondtam. Te hogy látod ezt a jövőre nézve?

– Egy bitcoiner mindig gondolkodik, és általában azt vettem észre, hogy nem azt szoktuk nézni, mi lesz hétvégén a buliban, mit fogok inni, hanem inkább azt, hogy évek, évtizedek múltán hogy lesz ez az egész: hogy áll majd a családunk, mi lesz a gyerekekkel, hogy áll a társadalom, az ország, satöbbi. Tehát hogy milyen világot hagyunk itt.

– És hogy mit tudunk érte tenni, hogy esetleg változtassunk rajta.

– Igen, abszolút, teljesen egyetértek. Az összes gondolatom, beszélgetésem, amit másokkal folytatok, mindig — hát nem mindig, de — ilyen érdekesebb témák körül szokott szólni, nem a buli körül.

– Ilyenek vagyunk, ezt nem is kell tagadni, nem is probléma. És az se baj, ha valakinek a bulin jár az esze, nyilván életkori sajátosság is.

– Persze, megvan annak is az ideje.

– Így van, pontosan; nekünk is megvolt. És mégis, mi lett belőlünk?

– Szóval volt most legutóbb pont Jack Mallers előadásából — hallottam Keynesnek, ugye, aki a fiat pénznek a megteremtője, atyja, egy gondolatát, ami nagyon érdekes volt. Azt mondta, hogy eljön a gőzgépek, az iparosítás kora, és mostantól minden ingyen lesz, az embereknek nem kell majd dolgozniuk. Képzeld, ezt mondta több mint száz évvel ezelőtt. És most megint ezt halljuk a tech-CEO-któl, hogy jön az AI, és nem kell dolgoznunk — nem is „universal basic income", tehát alapjövedelem lesz, hanem Elon Musk azt is betolta, hogy „universal high income" lesz, tehát általános magas alapjövedelem.

– Tök jó lesz.

– Egyrészt én a múltból tanulva — bárkitől lehet valamit tanulni, azt is, amikor valami nem jött be neki, egy-egy mondásából, hogy mit tett — úgy gondolom, van ebben valami reflexió: a gőzgépek feltalálásának idejében is azt gondolták, hogy eljön a Kánaán, és soha többet senkinek nem kell dolgoznia. Aztán részben igazuk lett, részben eljött a hatékonyság — mert valóban úgy termelünk krumplit, hogy már egy AI-robot eszköz megy végig az egész szántási és aratási folyamaton, konkrétan ember nem kell hozzá. Még a gőzgépek elterjedése előtt rengeteg embert foglalkoztattunk; és mi lett azokkal az emberekkel? Ezt sokszor kitárgyaltuk, sok mindenkinek volt már róla gondolata. Én itt azt emelném ki, hogy az emberek rugalmassága, a társadalom rugalmassága az, ami borzasztóan meghatározó ebben a kérdésben. Mert az nem kérdés, hogy ha a gyerekeinket, egy generációt úgy indítasz el, hogy mostantól lila elefántokat kell rajzolni, és azért adnak majd alapjövedelmet, akkor ők lesznek a legszuperebb graffitisek. Az, hogy én képes vagyok-e rá, a szüleim képesek-e rá, vagy az idősebb generáció — az megint egy nagyon másik kérdés. Azt is látni kell, hogy egyre hosszabb ideig élünk. Ez a fajta rugalmasság még érdekesebb kérdés lesz, ugyanis nem olyan gyorsan cserélődnek már a generációk, mint 200 évvel ezelőtt. Ott azért 50 éves korodig, ha éltél, akkor utána már le is raktak szépen; most ez 75, akár 100 évig is kitart. És kérdés, hogy ezek a generációk mennyire lesznek képesek változni — mert az biztos, hogy változás jön. Azt látom, most már a munkám meg az aktív AI-használat során — és nem csak kérdés-válasz típusú AI-használatban, hanem az aktív ügymenetben használjuk az AI-t —, hogy valóban képesek lesznek foglalkozásokat kiváltani. Igen, az AI hibázik, ahogy egy ember is hibázik; igen, az önvezető autó a Teslánál hibázik, ahogy az emberek is hibáznak az úton. Nem lesz minden szuper jó. Viszont az emberek azokat a munkafolyamatokat, amik robotikusak is, szerintem el kell, hogy hagyják, mivel hatékonyabb lesz egy robotra vagy egy mesterséges intelligenciára bízni. A jövő hatalmas kérdése lesz szerintem, hogy mit ér maga az ember, miért vagyunk mi itt, miért jöttünk ide a Földre — és az AI ezt még erősebben, még jobban kiélezi majd.

– Hm.

– Már a jelen korban, ahogy most élünk, már most sem azért harcolunk, hogy fenntartsuk az életünket. Alapvetően nem éhezik senki, nem fagy meg senki az utcán — most persze vannak extrém kivételek mindenhol a világon, de a társadalom nagy tömegét nézve alapvetően mindenki nagyon szuper jólétben él. Lehet, hogy páran ellene tudnának szólni, igazuk is lenne, de alapvetően nagyon nagy kényelmet hozott a világba ez az egész dolog. Persze attól függetlenül még dolgozunk. Miért dolgozunk? Mit akarunk ebben a világban? És abban a pillanatban, amikor a létfenntartás annyira egyszerű és olcsó lesz, akkor nagyon éles kérdés lesz, hogy én mi vagyok. Szerintem a társas kapcsolatok, az emberi érintkezések, a közösségi élmények fel fognak nagyítódni, és még többet fognak érni. De természetesen nagyon sokat fognak segíteni a robotok is. A humanoid robotok megint egy hatalmas csavarás ezen az egész gépezeten: amit az AI most elcsavart 45 fokkal, azt szerintem elcsavarjuk 90 fokkal a robotikával és az AI-jal — még nagyobbra nyitjuk ezt a csapot, még erősebb lesz ez a hatás. Egy jó darabig azért még ezzel nem kell számolnunk, bármennyire is látjuk, hogy ez így tud működni. Azt látom — szintén a múltból, most a közelmúltból tanulva —, hogy a digitalizáció, a számítógépek világa hogyan jött el a vállalkozásokban, mondjuk a 2020-as években. És még mindig ott tartunk — most már kicsit talán jobb a helyzet —, hogy a magyar cégek nagy része nem használ például CRM-et vagy fejlettebb digitalizált vállalatirányítást. Pedig ez már...

– Tíz éve elérhető.

– Tíz éve elérhető a piacon, tíz éve itt van, és nem használják. Tehát az, hogy az embereket robotokra cseréljék, emberi döntés is lesz: a vállalatvezető fogja eldönteni, hogy szeretne-e ezzel dolgozni, generációs kérdés is lesz. Ezért ez egy lassabb folyamat lesz, nem olyan automatikus, mintha egy állam eldöntené, hogy sokkal hatékonyabb, ha az összes bolti eladót lecseréljük egy humanoid robotra a Lidl áruházakban, úgyhogy mostantól mindenhol robot lesz. A különböző szegmensekben, különböző vállalkozásoknál emberek fognak a végén dönteni. Nagyobb vállalatoknál ez nagyobb hatással lesz, de Magyarországon például a KKV-k foglalkoztatási rátája a legmagasabb az EU-ban. Ez egy lassú folyamat lesz — nem csak ezért, hanem azért is, mert ehhez energia kell, compute kell, angolul, tehát számítás; hardverek kellenek, le kell gyártani a robotokat —, és azt mondom, ez még 40 évig nem fogja éreztetni a hatását. De már nem lenne baj, ha például a magyar kormány felkészülne arra, hogy ebben az új világban milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy gyereknek: az együttműködés, a találékonyság, a kreativitás, a modern eszközökkel való kombinációs képességek erősítése, a magabiztosság erősítése, hogy ki tudjon állni emberek elé, és meg tudjon szólalni. Hiszen ha az emberi társas érintkezés fontos lesz a jövő világában — márpedig szerintem igen —, akkor az is fontos lesz, hogy meg tudj nyilvánulni. Azoknak a szemlesütős, az internet korai korszakából jövő embereknek, akik antiszociálisak, ez egy borzasztó világ lesz: mert az ő munkájukat, amit digitálisan elvégeznek, elvégzi egy AI; ahol pedig munkalehetőség lesz, ott emberekkel kell kapcsolódni, az pedig nehezen fog nekik menni. Gondold el ezt a fajta stresszt, ami egy generációt fog érinteni. Mert hogy az AI mit hoz el? Alapvetően ingyen intelligenciát fog elhozni. Nem is ingyen — úgy lesz ingyen, mint a víz. Mondjuk a vízért is fizetni kell, van egy vízszámla, mondjuk 10 000 forint, de ahhoz képest, hogy nem neked kell húzni, nem te melegíted fel, ez mind aprópénz ahhoz képest, amit kapsz érte. És ha ingyen van az intelligencia, akkor mit fognak érni a diplomák? Mit fog érni a szaktudás? A másik gondolatom ezzel kapcsolatban — hadd zárjam egy gondolattal —, hogy szerintem a következő 20-30 évben még mindig ragaszkodni fogunk a szakmákhoz és az egyetemekhez. Nem baj az, ha valaki ebbe az irányba megy el, és magasan képzi magát — mivel magasan képzetten, ingyen tudással, ingyen munkaerővel, amit az AI biztosít neki, sokkal nagyobb hatást tud elérni a társadalomban, sokkal több értéket tud teremteni. A másik: még mindig az emberek jóváhagyására fogunk hagyatkozni szerintem 20-30 év múlva is. Miért szükséges például, hogy egy mérnök aláírjon egy hídépítésről egy tervet? Miért fontos? Miért nem bízzuk azt egy AI-ra majd 10 év múlva, amikor már biztosan fog tudni hidat tervezni? Azért, mert az ember halandó: az embert meg tudjuk büntetni, az embert meg tudjuk ölni, büntetést tudunk neki végrehajtani, szenvedni tud, szenvedtetni tudjuk — egy AI-t nem biztos. Az egy érdekes dolog lesz, hogy akkor fogunk tudni teljesen megbízni a robotokban és az AI-ban, amikor ők is tudnak szenvedni, és ők is halandók lesznek...

– ...mert tartanak a következményétől annak, ha hibáznak. Igen.

– Igen. Gondolj egy orvosra: például a műtéteknél azt jósolják, hogy két-három éven belül a robotok jobban fognak műteni, mint egy ember. Ami tök jó lesz, mert akkor szinte ingyen lesz az egészségügyi szolgáltatásban, hogy megműtsenek, meggyógyítsanak, tényleg nagyon szuper módon. Magyarországon például ez hatalmas hiánycikk, hogy nincs elég orvos. De mégis, ha beleképzelem magam, mi az az ok, amiért inkább egy ember keze alá kerülnék, mint egy robot keze alá? Azért, mert a robot, ha hibázik, ő nem fog szenvedni; ha egy ember hibázik, akkor tudod, hogy ő szenvedni fog, ezért a legjobbat adja, amit tud. Úgyhogy ezek a gondolatok vannak a fejemben, amikor kicsit távolabbról nézve a UBI-ról beszélgetünk — hogy ez egy sokkal komplexebb világ lesz. Én az ingyenben sosem hiszek. Abban hiszek, hogy vannak olyan dolgok, amiket ha olyan mérnöki pontossággal konstruálunk meg, akkor szinte ingyen lehet — de azért semmi sincs ingyen.

– Persze. Jó, hát köszi. Ebben még ezer dolog maradt, szerteágazhatnánk; gondoltam, megkérdezlek téged.

– Hát ezt most jól belekérdezted, hallod.

– Mi az, amiről még dumáljunk? Elmondhatnánk azt a hírt, ami most viszonylag friss: a Strike-nak megvan a MiCA-engedélye. Szerintem jó hír, mert én is gondolkodtam már egy ideje, hogy ha július 1. a MiCA határideje, akkor miért nem lehet arról hallani, hogy például a Strike — az egyik kedvelt Bitcoin-only szolgáltatónk — egyáltalán beadta-e már a MiCA-engedélyeztetéshez a szükséges papírokat. Most a tegnapi napon már emailt kaphattunk, akik ügyfelei vagyunk a Strike-nak; abban van egy link, ami a blogjukra linkel, és három nap múlva lesz publikálva elvileg az a blogposzt. Kicsit érdekes, hogy megelőzte az ügyfél-tájékoztató email a hivatalos posztot, de ez talán egy VIP-szösszenet, vagy...

– Marketingfogás.

– ...vagy egy mini emberi hiba, ki tudja. De a lényeg, hogy áthelyezi Lengyelországból Máltára az európai székhelyét a Strike vezetése, és megvan a további működéshez szükséges engedélyük. Talán még az emailben — vagy ebben a blogpostban, amit leírtak — az a lényeges, hogy továbbra is törekednek arra, hogy a világ különböző pontjain minél több helyen, minél többféle hatósági szabályozásnak megfeleljenek, és minél több ügyfelet tudjanak kiszolgálni; és hogy ez az európai MiCA-engedélyeztetés óriási mérföldkő volt.

– Ugye nálunk nem csak a MiCA volt a probléma, hanem az SZTFH is. Én Las Vegasban beszélgettem a Strike kollégáival, jeleztem nekik; a srác úgy emlékezett rá, hogy Magyarországon volt egy kis probléma, ezért ott meg is szüntették az ügyfeleknek az elérhető átváltását. Igazából használhatod még mindig az appot fogadásra, küldésre, úgy gondolom.

– Igen, csak adni-venni nem lehet, vásárolni nem tudsz.

– Így van. Ő akkor azt mondta, hogy jövő év elején, januárban fognak ismét ránézni, hogy változott-e valami. Én akkor még nem tudtam, hogy egyáltalán fog-e változni bármi, vagy hogy állunk majd; de alapvetően bízom benne, hogy ez gyorsan vissza tud kerülni a magyar ügyfelek számára is, hiszen a Strike egy nagyon-nagyon jó tőzsde volt: nagyon alacsony fee-vel dolgozott, cégeknek is szolgáltatott, tehát cégként is tudtam szépen regisztrálni az oldalukra; csak bitcoint lehetett venni, csak euróra tudtad konvertálni, nem volt semmi olyan zavaró tényező, ami egyébként felettébb zavaró volt például az egyéb tőzsdéken — főleg az SZTFH által erőltetett, meg nem nevezett osztrák tőzsdénél. Egyszerűen elszoktam tőle: egy-másfél éven keresztül használtam a Strike-ot átváltásra, és teljesen megdöbbentem, hogy mik vannak az egyéb tőzsdéken. Nekem ez nem kell, nem kellenek airdropok...

– Szembejönnek a bitcoinok.

– „Hagyjatok békén, én csak beküldöm az eurót, lássam, leváltsam, kiküldöm a bitcoint, és kész, erre akarom használni." Úgyhogy bízunk benne, hogy a Strike minél gyorsabban visszajön. Én is megkaptam azt a levelet. És akkor a MiCA-engedélyük rendben lesz. Bízunk a legjobbakban.

– Yeah.

– Így van. Jól van, szerintem ez így mára elég, nem?

– Hát így elég is volt ez a fél év is, nem? Ez így hosszú volt nektek is, mert...

– Ja, igen.

– Felvezetve, hogy tényleg egy nyári időszak jön, és ilyenkor a podcast is elmegy nyaralni.

– Ühüm. Ősszel majd lesz valami — nyilván restart —, és nyilván kezdődik újra a ciklus. Bízom benne, hogy megint tudunk titeket hallgatni, meg a hallgatók is tudnak majd mit hallgatni; de talán azt mondtad, Árpi, hogy ez az utolsó adás — csak így a közönségnek, hogy felvezessem ezt a dolgot.

– Igen, köszi. Július-augusztusban, ahogy tavaly is, most az a tervünk, hogy a családra fókuszálunk, a pihenésre, meg a tervezésre, hogy mi legyen másképp szeptembertől. Azt tervezzük, hogy lesznek ilyen összevágott adások: az elmúlt évad témáiból tematikus, heti rendszerességű adásokat tervezünk összerakni — de ezek nem új anyagok lesznek, hanem tematikusan csoportosítva a korábbi beszélgetésekből. Tehát lesz mit fogyasztani annak, aki vágyik rá, hogy valami új produktumot kapjon, de nem lesz merőben új. Szeptembertől meg meglátjuk, hogy pontosan hogyan — ez még sok tényezős dolog, de bízunk benne, hogy megyünk tovább. Szeptemberre fog letisztulni, hogy melyikünk hogyan folytatja az életét meg a dolgait, és akkor az is letisztul, hogy hogyan tovább. Ami még egy lényeges nyárindító dolog, hogy július 2-án...

– Tegnap volt egy meetup.

– Igen, körülbelül. És szervezzük az újakat. Az a lényeg, hogy ha meetupra vágytok, akkor egyrészt a Telegram-csoportunkban van a Meetup topic, ahol mindig szoktunk erről írni, illetve a HUSZONEGY honlapján van egy Meetup oldal, ahova mostanában szoktuk betenni az aktuális dátumokat és helyszíneket, ahol személyesen lehet találkozni bitcoinerekkel. Illetve biztatunk mindenkit, hogy szervezzetek ti is minél több Bitcoin meetupot — ne egymásra várjunk, hogy na, mikor lesz egy meetup, hanem szervezzünk minél többen meetupokat olyan helyszíneken is, ahol eddig nem volt, ahol pedig volt, ott meg újra —, mert telnek a hónapok, és biztos, hogy van rá igény.

– Van miről beszélni. Fontos, hogy a kezdeményezést minél többünk magához ragadja, hogy ez tényleg egy alulról jövő kezdeményezés legyen. Azt várjuk, hogy néhány szervező figura majd csinálja a meetupokat, ahogy eddig — mert nekik is van más dolguk, és jólesik nekik, ha átveszik a gyeplőt legalább időnként mások is.

– Jólesik, ha a community is decentralizált.

– Ja, abszolút, az nagyon fontos. Nekem van egy ilyen — tudod, a nyár végén, a szünidő elején, iskola végén mindig mondja a tanár bácsi, tanár néni, hogy tök jó, pihenjetek jól, játszatok sokat, de akkor egy kis házi feladat még a nyárra. És arra gondoltam egy kis házi feladatnak, hogy miért nem csinálunk egy megosztott Google Calendar naptárat, amivel fel lehet iratkozni — nyilván a HUSZONEGY kezelné, a HUSZONEGY admin —, és oda be tudnák küldeni, hogy mikor, hol milyen meetupok vannak. És akkor az ember, ha feliratkozik erre a naptárra, a telefonja naptárában látja ezeket az eseményeket, egyszer csak látod, hogy jövő héten lesz valahol, el tudsz rá menni, fel tudsz iratkozni rá, és nem kell weboldalról összeollózni ezeket a dolgokat.

– Jó ötlet.

– Megvan most már az is, hogy akkor pihenhetünk, meg az árfolyam is pihenni fog, úgyhogy egy kicsit ti is lazítsatok.

– Igen, úgyhogy lehet stackelni szépen turbó DCA-val mindenkinek, aki szeretne menekülni ebből a rendszerből, amiben most él.

– Megvan a feladat is. Kellemes pihenést kívánok minden hallgatónak, meg nektek is.

– Ja, köszi, neked is. Nektek is köszi a figyelmet.

– Tényleg köszönöm szépen, hogy ilyen kitartóak voltatok, mert — leveszem a kalapom — ez nagyon sokat fog jelenteni majd 10 év múlva, meglátjátok, visszanézitek.

– Meg volt értelme.

– Szép nyarat nektek, jó pihenést! Köszi neked is, meg neked, és a szállodáidnak megköszönjük az egész éves támogatást is — mert nem működne a podcast, ha ez nem lenne. Továbbra is szeretnénk, ha szélesebb körben, még több szponzorral tudnánk működni, mert akkor tervezhetőbb lenne, hogy mivel töltjük az időnket, kevésbé lenne kérdőjeles.

– Igen. Mindenkinek nagyon aktív és jó pihenést, szép nyarat kívánunk. A képernyőn meg a podcast-felületeken lehet találkozni a hangunkkal, képünkkel július-augusztusban is; de akkor majd új contentet szeptembertől hegesztünk nektek.

– És ha a piszoárnál valaki megkérdezi, hogy miért 58 ezer a bitcoin árfolyam, csak nyugodtan forduljatok felé... úgyhogy...

– Egészségére!

– Sziasztok!

– Sziasztok!

– Sziasztok!