E06 Mi a legnagyobb különbség a fiat valuták és a kriptovaluták között?

Sziasztok, üdvözlök mindenkit a Bitcoin podcastunkban! Ez a HUSZONEGY Bitcoin Podcast hatodik adása. A múltkori egy kicsit kockára sikerült, én azt hallottam vissza, de igyekszünk majd ebben az adásban egy kicsit általánosabb témákról beszélgetni, hogy olyanok is velünk tudjanak maradni az adás végéig, akik nemrég csöppentek ebbe bele. Mai vendégünk Árpi és Tamás. Árpit már ismeritek, Tamást meg nemsokára megismeritek.

Mai témáink: a proof of work, a centralizált és decentralizált rendszerek összehasonlítása, aztán egy kicsit majd beszélünk a Lightning Networkről mint a Bitcoin layer 2-es megoldásáról, egy ilyen gyors elszámoló hálózatról. Érintünk majd, reményeink szerint, egy műszaki egyetemen a múlt héten elhangzott central bank digital currency, tehát a digitális jegybankpénzekről szóló előadást, erre majd Árpi jobban kitér, hogy ez mi is, hogy jól lássátok, hogyan viszonyuljatok ehhez a témához. Továbbá Tamás majd bemutat egy node-ot, és elmondja az ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

Hadd kezdjem akkor veled! Üdvözlünk itt az adásban téged. Mi vitt a Bitcoin irányába, hogyan kapcsolódtál bele ebbe az egész történetbe? Mióta vergődsz benne, vagy ha nem annak nevezzük, akkor mióta foglalkozol Bitcoinnal, hogy jöttél ide?

– Sziasztok! Hát nekem az eredeti szakmám az hálózati mérnök, amit a 90-es évek eleje óta, még egyetemista korom óta űzök. Ez azért érdekes szak, mert ez volt a magyarországi internet berobbanásának az ideje úgymond, tehát nekem az első munkahelyem egy internetszolgáltató volt, ahol internethálózatot építettünk.

Nem mondom azt, amit szoktak, hogy én csak a technológia miatt vagyok itt, mert ez szerintem hazugság, aki azt mondja. De engem két irányból is megfogott nagyon a Bitcoin, amikor megértettem. Én már valamikor a 2009-es indulása után nem sokkal olvastam róla, amit lehetett a sajtóban hallani, de akkor még elhessegettem magamtól a gondolatot, hogy nem, ilyet biztos nem lehet csinálni, hogy valami központi vezérlés nélkül biztonságosan működik. Mert ahhoz voltam hozzászokva a munkámból, hogy mindig mindent széthackelnek, és állandóan azzal kell foglalkoznunk, hogy hogy védjük meg a különféle hálózatokat. A Bitcoin meg azt ígéri, hogy egy olyan hálózati protokoll, ami nagyon biztonságos, nem lehet a benne lévő adatokat megváltoztatni, és nincs semmilyen központi irányító szerve. Ezt elsőre hálózati mérnökként nem tudtam elhinni, hogy ilyen van, de hát tulajdonképpen ez volt benne a találmány, hogy tényleg van ilyen.

Aztán valamikor elég közel kerültem hozzá. Volt egy barátom, aki még amikor lehetett számítógéppel bitcoint bányászni, tehát olyan 2012 környékén talán, akkor mondta nekem, hogy ó, milyen jó dolog, hogy bányászik a videókártyájával bitcoint, és ez milyen jó, csak mondjuk mindig túlmelegszik a gép, szóval önkéntelenül lefagy. És akkor mondtam neki, hogy jó, oké, ez nem nekem való. Komoly ember valamiért bitcoinban, amiért éppen üzleteltünk, én mondtam, hogy nekem jó a forint, az tök jó dolog, az az értékes pénz, hát egy ilyen bitcoin az nem lehet.

Aztán jött az Mt. Gox tőzsdének a csődje, azt hiszem, 2014-ben, arról is olvastam sokat, akkor megnyugodtam, hogy milyen jó, igazam volt, hogy a bitcoin egy hülyeség, és nem foglalkoztam vele. Akkor nem is foglalkozott vele senki, el is felejtettük. Aztán valamikor 2017 elején került be megint a köztudatba, amikor elkezdődött az újra következő bika időszak, és akkor volt egy másik barátom, aki mondta, hogy nézzek már utána, te informatikus vagy, te értesz hozzá, nézz már utána a Bitcoinnak, mert ez egy nagyon jó befektetés, és kéne ezzel foglalkozni.

És ugyanebben az időben találtam egy újságcikket, azt hiszem, a Portfolión, ami így részletesen leírta, hogyan lehet gyorsan bitcoint venni, milyen tárcát töltsünk le, hogy lehet tárolni, satöbbi. Ez nagyon jól jött, tehát én azóta is erre emlékszem, hogy még nekem, szakmabelinek is kellett egy ilyen egyszerű leírás, hogy el tudjam kezdeni, pláne egy olyan embernek, aki nem is informatikus. Na és akkor amit ott le volt írva az újságcikkben, azt megcsináltam, kipróbáltam, és így elsőre nagyon megtetszett, hogy úristen, ez tök jó. És akkor mindjárt el is kezdtem mindenkinek megmutatni, hogy töltse le ezt a programot, és akkor menjen föl a MrCoinra, és vegyen forintért bitcoint, és akkor tök jó lesz. Hát pár ember nem nézett hülyének, meg is csinálta, most megköszönik.

Én akkor nagyon rápörögtem erre, tehát pár hónappal később már hardware walletem volt, már node-ot futtattam. Erről jut eszembe, nem vagyok kamerában: van itt egy ilyen kis miniszámítógép, ebben a pillanatban is működik, azért lógnak belőle a kábelek. Ez egy Bitcoin node. Ezt azért tartom fontosnak megmutatni, mert sokan a Bitcoinról úgy gondolkodnak, hogy hát ez egy ilyen virtuális valami, virtuális pénz izé, nincs mögötte semmi. Ugye szokták mondani. Hát itt van mondjuk, van ez, és ha ez nekem itt van, ebből van a világon még pár tízezer darab, pontosan nem is tudjuk, mennyi, hasonló kisebb-nagyobb egyéb számítógépek, amik ugyanezt csinálják. És tulajdonképpen ez van a Bitcoin mögött.

Ha ezek nem lennének, ez most itt nem lenne a kezemben, akkor nem lenne Bitcoin, most itt nem beszélnénk semmiről. Én ezt nagyon fontosnak tartom, mert utána nyilván beszélgetünk az áráról, meg kereskedünk, meg kemény pénz, meg védjük magunkat az infláció ellen, meg satöbbi, de innen indul a dolog. Tehát ez az alapja, ez van mögötte, illetve a bányászok. Hát én nem bányászom, sose bányásztam, de node-ot üzemeltetek.

– Van még valami? Mini hodler? Ő kicsoda?

– Mini hodler, aki őrzi a bitcoinját. És van neki egy barátja, a mini money printer, a kis pénznyomtató. Nagyon vicces kis pénznyomtató, aki azért barátok, mert a kis pénznyomtató nagyon sokat dolgozik azon, hogy a mini hodlernek a bitcoinja egyre értékesebb legyen. Tehát ők így együtt képeznek egy szerelvényt.

Ez meg azóta is működik egyébként, tök jó, ez volt az első ilyen hardvertárcám.

– Igen, ez az egyik legelső, a Trezor.

– Azt hiszem, ez volt az első, akkor még talán csak az létezett.

– A bögrédre az van írva, hogy mennyi bitcoint vehettél volna ehelyett a bögre helyett.

– Hát én jelentem, nem vehettem volna helyette több bitcoint, mert már nem volt fiat pénzem. Én ezt a bögrét is bitcoinért vettem. Tehát azt már szabad. Sőt, ezeket a figurákat is bitcoinért vettem a Bitcoin Bázis shopon, hogyha szabad reklámozni őket. A hardware walletet is bitcoinért vettem már 2017-ben, azt hiszem, ezt a pólót is bitcoinért vettem, de ebben nem vagyok teljesen biztos, mert már nem emlékszem, van egy pár ilyen pólóm, melyiket vettem bitcoinért és melyiket fiat pénzért. Erre meg az van írva, hogy long Bitcoin, short the bankers.

A történetemhez hozzátartozik, hogy én átéltem a 2008-as pénzügyi válságot elég erősen, volt devizahitelem is, amire nem vagyok büszke, de hát akkor még nem voltam ennyire túlképzett monetárisan. A 2008-as válság az egy ilyen pénzügyi resetet jelentett, ott újra kellett kezdenem az életemet munkaügyileg is meg pénzügyileg is. Előtte is voltak befektetéseim, de hát ott akkor kábé elvesztek.

– Ugye akkor indult a Bitcoin, Satoshinak az a motivációja, hogy a 2008-as válságra válaszul indította el a Bitcoint. Vagy legalábbis ez jól hangzik, lehet, hogy csak épp akkor sikerült.

– Az első blokkban volt hivatkozás.

– Igen, ezt meg is mutatjuk itt a képernyőn. És én úgy érzem, rátérve most a technikáról a pénzügyekre, hogy amit a 2008-as válság és a devizahitel elvett tőlem, vagy elvesztettem, most ezt lehet vitatkozni, hogy én voltam-e hülye vagy nem, hogy hülye voltam vagy áldozat, tehát amit a 2008-as válság elvett tőlem, azt a Bitcointól visszakaptam. Tehát nekem ez egy elég jó élmény pénzügyi tekintetben. Azt talán így még nem mondtam, ez így mostanában realizálódott. Persze megint bear piac van, és ilyenkor nagyobb a figyelem, amit megkap a Bitcoin.

Mondjuk ki őszintén: aki 2017 óta bitcoint tart, az már valószínűleg elég nagy nyereségben van vele, ha csak nem volt nagyon béna. Tehát ezért mondom, hogy ez nem igaz, hogy én csak a technológiáért vagyok itt. Tök jó dolog az is, hogy egyfajta pénzügyi biztonságot ad.

– Tehát akkor nagyon érzékenyen érintett ez a válság, és most örülsz a Bitcoinnak. Gyakorlatilag fel vagy vértezve a következő válságokra, igaz?

– Hát ezt hisszük. Nyilván ezt hisszük, hogy fel vagyunk vértezve, legalábbis olyanra, ami már megtörtént. Tehát a fiatalapú közgazdaság, a keynesi közgazdaság nem várt, de jósolható eseményeire.

– Igazából amit mondtál, hogy egy inflációs hedge, ez szépen magyarul egy infláció elleni védelem.

– Igen, köszönöm, védelem.

– És amit mondtál, hogy az elején rendszermérnökként könnyűnek találtad az akkori leírásokat, tehát könnyen bement, hogy ezt hogyan lehet egyszerűen is használni. Mert ugye nagyon sok oldalról megkapjuk, hogy hú, hát a Bitcoin az milyen rohadt bonyolult, de tulajdonképpen pedig annyira nem, mert kell hozzá egy tárca meg egy mobil, és akkor innen lehet építeni minden mélységet, tehát a tudás mélységét. Mert mindenkinek van mobilja, szerintem ezt kijelenthetjük, és mindenki le tud tölteni egy appot. Onnantól se regisztráció, se lakcím, se e-mail cím, se semmi nem kell, hogy az ember bitcoint tudjon használni.

– Igen, ez így van. De megtalálni azt az appot, az szerintem nem megy csak úgy, csak úgy megy, hogyha az embernek megmutatja valaki, akiben egyébként eléggé bízik.

– Ez így van, mert nagyon sok helyen félre tud menni, sok csalásba bele lehet futni.

– Igen, és most már azért eléggé félnek az emberek, ez érthető.

– Persze. Jó, de ezt a félelmedet ki tudod védeni, hogyha egy kicsit utánaolvasol, akár több forrásból is, és kritikus maradsz, és szépen felépíted magadban azt, hogy gyakorlatilag a bizalmat csökkented. Tehát hogy mondjam szépen: a tudásod szintjével csökken a bizalmi elvárás a többiek felé, hiszen a tudásod már megadja azt, hogy nem kell annyira bízni senkiben.

– Igen. És akkor itt megmutatnám újra a Bitcoin node-ot, tehát hogy miért jó ez, ha az embernek van egy ilyen node-ja. Például azért is, mert a tárcáit hozzá tudja kapcsolni, és akkor ennek az ebben a node-ban tárolt blokklánc alapján végez mondjuk tranzakciókat, vagy egyáltalán nézi meg a saját egyenlegét. Akkor már végképp nem kell senkiben bíznia. Gyakorlatilag ez az a dolog, ami a Bitcoinnak a lényege, és amit a bankrendszer nem tud. Tehát a bankrendszer az úgy néz ki, hogy van a világon egy darab ilyen ló, és mindenki abban bízik.

– Vagy mondjuk a forint esetén a Magyar Nemzeti Bank.

– Technikailag igen, ami be van tagozódva mondjuk az Európai Központi Bank alá valamilyen szinten, mondhatni. Azért, mert a nemzeti banknak van eurótartaléka meg van dollártartaléka, ilyen módon a nemzeti bank bízik a Fedben meg az Európai Központi Bankban, hogy jó az Excelük, és nem írnak hozzá a sorokhoz esténként a fiúk, ha olyan kedvük van. Már bocs, hogy kritikus vagyok, de igazából a fiatnak ez a lényege, nem? Van egy kis haveri kör, és akkor ők, ha kell egy jacht, akkor beírják, hogy ja, figyelj, haver, kitoltam neked egy trillió dollárt, vegyél rajta rakétarendszereket, meg amit akarsz.

Na, ezt mi nem szeretjük itt a Bitcoinban, ezért van mindenkinél egy ilyen doboz.

– Kvázi. Nem mindenkinél, hát elég sok embernél van szerencsére.

– Nyilván aki megteheti, annak javaslom, hogy legyen. Bonyolultnak találod te a node futtatását, tehát hogy egy ilyen dobozkát létrehozzon valaki?

– Léteznek hozzá nagyon egyszerű megoldások, például szerintem most lehet mondani, ez az Umbrel, ami nálam is itt fut. Nem azt mondom, hogy a legtökéletesebb, de egy jó kompromisszum az alapján, hogy nagyon könnyű föltelepíteni egy ilyen miniszámítógépre. Sőt, meg lehet venni készen is most már, tehát telepíteni sem kell, meg lehet attól a cégtől vásárolni.

Ennek ugye van egy hátulütője, hogy itt azért bejön egy ilyen centralizációs kockázat, hogy ez a cég vajon mit telepített az Umbrelbe, amit meg nem biztos, hogy mindent tudunk. De egyelőre ezzel még együtt tudunk élni, mert nem csak Umbrel node-ok vannak a világon.

És akkor itt talán rátérnék arra, amit én is gondoltam régebben, meg sokan, akik ilyen viszonylag hozzáértőbbek pénzügyi meg informatikai téren, azok szokták mondani, hogy de mi van akkor, hogyha megváltoztatjuk a szoftvert, és akkor már nem 21 millió bitcoin lesz, hanem 42 millió? Hát ennek is az a kulcsa, hogy ez itt van az én kezemben, tehát az én kis számítógépemen senki nem fogja megváltoztatni az én akaratom ellenére a szoftvert olyanra, amiben 42 millió bitcoin van. A sajátján megváltoztathatja, csak onnantól kezdve az én kis gépem nem fog vele kommunikálni, és valószínűleg ő fog kiesni azonnal a nagy rendszerből, és mi maradunk.

– 99% marad benne.

– Igen. Tehát léteznek olyan hálózatok, ahol 42 millió bitcoin van vagy 100 millió, csak azt már nem bitcoinnak hívják, hanem valamifajta altcoinnak. Szoktak jönni ilyen tévhitek, hogy hát végtelen számú altcoint lehet csinálni, tehát a Bitcoinon belül megvan a szűkösség, de végtelen mennyiségben párhuzamosan kopizható vagy másolható újabb rendszerekre. Csak ott is az a különbség, hogy én ezt meg tudom változtatni, de azt az 50 000-ret, ami még van a világon belőle, azt nem tudom lemásolni.

– Igen, és nem csak ezeket a node-okat, hanem a bányászokat pláne nem, mert az meg kábé fizikai képtelenség lenne, viszonylag záros határidőn belül annyi bányászgépet összehozni nem a Bitcoinra, aki egyébként bitcoint is bányászhatna, de helyette inkább bányászik valami mást, aminek még semmi értéke. Ez gazdaságilag nem megvalósítható, a világ leggazdagabb országai sem tudják ezt megvalósítani, se pénzben, se anyagilag, se időben, se fizikailag, vasból.

– Igen, hát a bányászhardvernek elég nagy a fejlesztési igénye, időben meg pénzben is, meg a legyártásának.

– A fontos paraméter az, hogy a Bitcoin mögött mekkora bányászkapacitás áll. És ez igaz ugyan, a közgazdászok meg tudják mondani, hogy ez nem ad neki értéket, mert ez csak költség, ugye ők ezt mondják, így mondják. De hogyha ez a költség nem lenne, akkor meg nem lenne értéke a Bitcoinnak, akkor nem érne semmit. Amit nagy költséggel állítanak elő a bányászok, azt nem fogják odaadni.

– Persze, ez így nem ingyen van, az energia, amit használnak hozzá.

– Igen, ez a kapocs az energia és a Bitcoin értéke között. Tehát lehet úgy mondani, hogy a Bitcoin hozzá van kötve a fizikai világhoz az energiafogyasztás alapján, ezért nem elinflálható, mert nincs végtelen energiánk rá. Ha végtelen energiánk lenne, akkor el lehetne inflálni a bitcoint, akkor pikk-pakk ki lehetne bányászni az összeset, meg még ki tudja, mit lehetne csinálni. De nem lehet, szerencsére. Ez a mechanizmus hiányzik például az Ethereumból manapság már, amik ott is voltak régebben, de valamikor másfél éve megszüntették, áttértek erre az úgynevezett proof of stake mechanizmusra.

– Ami inkább hasonlít a fiat pénzrendszerhez, tehát ahol a gazdagok mondják meg, hogy kinek mennyi pénze van. Ja, és most már szereztem egy pár ellenséget, gondolom, ezzel a kijelentésemmel, mert van, aki meg abban hisz nagyon. De nekem ez valahogy nem áll össze. Hát ő futtasson Ethereum node-ot, ha akar.

– Tehát a kettő között: a proof of work a Bitcoin, és a proof of stake az összes, minden, ami nem Bitcoin. Gyakorlatilag egy-két proof of work coin lehet, hogy még van, de azoknak olyan csekély az energiafüggése, vagyis összege, hogy gyakorlatilag nem rúghat labdába a Bitcoin mellett. Tehát ilyen évtizedes előnye van, ami egy ilyen exponenciálisan növekedő dologban elég nagy előny, tehát nem lehet behozni.

– Ezért is támadják a Bitcoint ezerfelől, hogy mennyi energiát fogyaszt, többet, mint az államok, mit tudom én, Svédország, Dánia, satöbbi. De ugye, ahogy szoktuk mondani, ez kell, hogy legyen, hiszen akkor nem lenne mögötte energia, tehát nem lehetne az energiaalapú pénzről beszélnünk. Ami nyilván, ahogy te is mondtad, nagy ellensége annak a világnak, aki eddig csak úgy létrehozta a pénzt, mindenféle mágikus pénzügyi trükkel.

Egyébként még szerintem azt érdemes megemlíteni, ha már a node-okról beszéltél, hogy említetted, több tízezer ilyen node van, tehát ez adja a decentralizált jellegét, hogy a szoftver ezeken fut, mindenkinél az a verzió, ami kompatibilis a többiekével. Tehát mi, Bitcoin node futtatók konszenzusban vagyunk egymással, elismerjük a szabályrendszerét, a 21 milliós hard capet, vagy magyarul ezt úgy mondanám, hogy ezt a 21 milliós limitet. És hogyha, ahogy mondtad is, bejön valaki, aki kitalálja, hogy legyen már 100 millió, és akkor gyertek, álljatok át, akkor az összes node-ot futtató személy, bányászok meg mindenki azt mondja, hogy figyelj, nekem ez nem érdekem, úgyhogy menjél innen el.

– Egy kevésbé, ritkán emlegetett szabály, hogy mindig az a lánc érvényes, amelyikben több a felhalmozott számítási kapacitás. Ezt szokták hibásan úgy mondani, hogy mindig a hosszabb lánc az érvényes, de az nem igaz. Tehát nem a blokkok darabszáma a lényeg. A lánc az a blokkoknak a lánca, de nem a blokkok darabszáma a lényeg, hanem a felhalmozott számítási kapacitás, ami a blokkokban rögzítve van, hogy milyen nehézségű feladatot oldott meg a bányász, amikor ezt a blokkot kibányászta.

Tehát ahhoz, hogy elméletben, képzeljük el, hogy a világ összes Bitcoin node-ján ki akarjuk cserélni a blokkláncot, hogy megváltoztassuk a múltat, és valakitől elvegyük a bitcoinját, ez elméletben lehetséges lenne, egy másik érvényes blokklánc-tartalmat rátölteni minden szerverre. Ezt az Ethereumnál símán megcsinálják bármikor. De a gyakorlatban azért nem lehetséges, mert egy olyan blokkláncot kellene előállítani, amiben több számítási kapacitás van, mint amit 15 éve a Bitcoin hálózat felhalmozott.

Na most ez nyilván nem tart 15 évig, mert most vagyunk mindig a csúcson a számítási kapacitásban. Pontosan nem tudom megmondani, mennyi, de ez ilyen fél év körül szokott lenni mostanában, ha jól emlékszem, láttam erről ilyen számításokat. Tehát mondjuk egy fél év alatt elő lehetne állítani egy másik blokkláncot, amivel le lehetne cserélni a Bitcoin blokkláncát, csak addig közben eltelne fél év, ami alatt már nőtt is a hashrate, tehát a következő fél évet újra fél évig tartana legalább előállítani, és így soha nem lehetne utolérni. Tehát ha lenne egy olyan támadó, akinek van annyi energiája, ereje, mint az egész Bitcoin hálózatnak, az se tudná utolérni soha a hamis bitcoinnal.

És ez az, amit valószínűleg a Bitcoin-ellenzők, akik azt mondják, hogy a Bitcoin az pazarlás, az energiafogyasztás, azok nem értik meg: hogy ahhoz, hogy egy információs rendszerben az adatot ne lehessen megváltoztatni, ahhoz ilyen extrém dolgok kellenek. Mert egy számítógépen bármilyen adatot át lehet írni, sok számítógépen is át lehet írni ugyanazt az adatot, valahogy fizikailag kell megakadályozni, hogy ne lehessen.

– Igen, a proof of workben, tehát a Bitcoin bányászatban az energiafogyasztás az egy feature, nem egy bug. Tehát ez egy alapvető szükséglet ahhoz, hogy így működjön és biztonságosan működjön, és nem egy hátulütője, hogy jaj, basszus, az energiát fogyasztja, hanem örülünk neki.

És ráadásul nem csak ezért örülünk, mert ez még csak egy ilyen belterjes bitcoinos öröm lenne, hogy most akkor milyen jó, hogy a bitcoint megvédtük. Mostanában azért már elég sokan rájöttek arra, hogy például a megújuló energiás erőművek problémát okoznak egyébként a hálózatoknak, a Bitcointól teljesen függetlenül. És milyen jó ötlet az, hogyha például van egy napelem, amikor nagyon süt a nap, mindenhol süt a nap, sok napelem nagyon termel, általában áramfölösleg alakul ki a hálózatokon. Ez Magyarországon is jellemző az utóbbi időben, voltak is ebből politikai problémák. Viszont amikor meg nem süt annyira a nap, akkor meg kevés áram termelődik a napelemekből, és ezt valahogy ki kell egyenlíteni.

Erre vannak mindenféle hagyományos módszerek a kiegyenlítésre, hogy akkor mondjuk a gázerőműveket leszabályozzák, meg fölpumpálják a vizet a hegytetőre, aztán leeresztik, meg vannak ilyen ötletek, meg az akkumulátoros tárolás is, ami rettentő drága, és kicsi a kapacitása. De elég sok helyen, most már Amerikában a Bitcoin bányászokat is használják erre a hálózatkiegyenlítésre, tehát csúcsidőben a Bitcoin bányával elhasználják a fölösleges áramot. Ez azért jó, mert a napelemes rendszerek megtérülése javul, tehát több napelemet lehet beépíteni azáltal, hogy nem kell akkora csúcsterhelésre tervezni, amekkora egyébként volna, hanem nagyobbra lehet. Tehát több napelemet lehet építeni vagy több szélkereket, és így a kevésbé napsütött időben is van elég áram napelemből.

– Hasonló példa, talán itt már volt valamelyik epizódban szó róla, hogy Afrikában ezt vízierőművekkel csinálják, ahol egyáltalán nincs áram, és nem érné meg fölépíteni egy erőművet csak azért, hogy ott néhány falut ellássanak árammal, mert az embereknek pénzük sincsen. De ha odatesznek egy Bitcoin bányát is, akkor már megéri, lehet vele bitcoint bányászni is, és az embereknek is lesz egy kis áram, nekik is jut. Nyilván hogyha az embereknek éppen több áram kell, akkor meg ki is lehet kapcsolni a Bitcoin bányát. Ha meg ott kialakul valamilyen ipar vagy fejlődik a gazdaság, akkor odébb lehet költöztetni a Bitcoin bányát egy másik területre, ahol olcsóbb az áram. Ez tulajdonképpen mindig azt jelenti, hogy a Bitcoin az olcsó áramot akarja használni, mert azzal éri meg.

– Pont ezt akartam behozni, hogy az energiamixből a Bitcoin mindig azt válogatja le, ami neki gazdaságos. Tehát a bányászok is profitorientáltak, érdekük olcsón venni az energiát, nem fogják drágán venni, és oda költöznek, ahol olcsó. Mert sok esetben azzal támadják, hogy hú, hát ennyit fogyaszt meg annyit fogyaszt. Igen, de ez mindig abból az áramból fogyaszt, ami vagy nem lehet eladni, mert túltermelés van belőle, vagy nem használnának el, tehát fölöslegesen terhelné a hálózatot.

És sok esetben ezért északi országokba költözik, vagy ilyen helyekre, amit mondtál. Ez például az etióp duzzasztó, már nem tudom pontosan a város nevét, ami mellett van, de ott van ez, hogy oda tipikusan azért telepítettek Bitcoin bányászfarmot, hogy a kezdeti beruházási költségeket átvállalja részben, meg tudjon valósulni a projekt, utána pedig folyamatos felvásárlóerőt biztosítson addig, amíg a környéknek az energiaigénye nem nő olyan szintre, amíg ők kvázi, nem az, hogy elköltözhetnek, de megfejlesztették a környéket, és lehet akkor így tovább állniuk. A gazdasági kényszer fogja majd őket erre késztetni, hiszen hogyha már csak lakossági áramfogyasztás van, akkor az bedrágul.

– Beszéljünk most a Lightning rendszerről!

– A Lightning Network egy jó válasz egy újabb ellenérvre a Bitcoin ellen. Ilyen tudományos, pénzügyi szakértői oldalakon sokszor olvassuk azt, hogy hát a Bitcoin az csak másodpercenként hét tranzakciót képes végrehajtani, és ez milyen rettenetesen kevés, mert egyébként a Visa network vagy a Visa-kártya vagy a Mastercard az hány százezret tud végrehajtani.

Ez tipikusan az a probléma, amikor az almát hasonlítjuk a körtefához. Menjünk bele egy kicsit abba, hogy hogy működik egyébként a hagyományos bankrendszer. Az úgy működik, hogy vannak a központi bankok, a különböző pénzeknek a központi bankja, ami számlát vezet a kereskedelmi bankoknak, és akkor az egyszerű halandóknak, nekünk a bankszámláink azok a kereskedelmi bankokban vezetődnek. A központi banki pénz az a készpénz, tehát ami papír- meg fémpénz, illetve a kereskedelmi banknak a központi banki számláján lévő pénz. Ez a kettő a központi banki pénz. Majd itt a végén lesz téma a harmadik fajta központi banki pénzről is, azt hiszem, egyelőre ez a kettő létezik.

És a kereskedelmi bankokban lévő pénz az meg ettől teljesen függetlenül csak egy ilyen létrehozott valami, hitelekből létrehozott valami. Tehát a fiat pénznek az a szabályrendszere, hogy ezt ugyanolyan értékűnek tekintjük, és addig jó nekik, amíg ezt nem gondolja át túl sok ember. Tehát hogy a hitelforint az ugyanúgy egy forintot ér, mint a központi banki egy forint.

A bankok között mondjuk Magyarországon is már működik az azonnali átutalás, ami néhány másodperc alatt teljesül. Ott igazából nem teljesül, tehát ott a két bank megbeszéli egymás között, hogy majd valamikor csinálunk egy utalást, és akkor majd valamikor egy-két nap múlva csinálnak egy utalást, ami majd egy-két nap múlva a központi banki számláik között is elszámolódik. Tehát a központi banki számlákon szerintem nem megy több tranzakció, mint hét másodpercenként. Ezt pontosan nem tudom, de gyanítom, hogy nem.

– És hogyha már ezt a hierarchiát nézzük, akkor a Bitcoin az a központi bank, aminek nincs központi bankja.

– Igen, de azért ingattam kicsit a fejem, mert igazából még azt is lehetne mondani, hogy inkább a központi bankok aranytartaléka a Bitcoin, tehát még egy szinttel lejjebb. Hogy ott is van, amikor átszállítják egymás között a senki aranyát.

– Igen, és egyébként meg elhiszik egymásnak, hogy ott van annyi arany.

– Tehát ha kiszámoljuk, hogy az arany, a központi banki pénz, a kereskedelmi banki pénz, meg még afölött a hitelkártya- vagy a bankkártyaszolgáltató, az ilyen négy szint legalább. Most ugyanezt a tranzakciósebességet a Bitcoin két szinten megoldja, ahol a második szint az a Lightning Network nevű dolog, ami már nem annyira decentralizált, mint a Bitcoin. Tehát a Lightning Network is node-okból, csomópontokból áll, egyébként ezen a kis gépen Lightning Network node is fut egyúttal. Ezek már nem úgy működnek, mint a sima Bitcoin, hogy mindegyik ugyanazt csinálja párhuzamosan. A Lightning Network node-ok azok olyanok, mint egy pici bank a Bitcoin fölött, és ezek a node-ok egymással össze vannak kötve ilyen úgynevezett csatornákon, és ezeken keresztül azonnali utalások tudnak működni, ezeknek a csatornáknak a kapacitása erejéig.

Tehát tulajdonképpen pont azt jelenti ez, hogy egy igazi Bitcoin tranzakcióba nagyon sok apró mikrotranzakciót fogunk össze, jól leegyszerűsítve. És így már a Bitcoin is képes ugyanarra a tranzakciósebességre, amire a Visa, sőt, én úgy tudom egyébként, hogy egy-két nagyságrenddel többre tud a Lightning, hiszen a Lightning Network is egy szabadon hozzáférhető dolog, ami bármeddig növekedhet. Tehát ott párhuzamosan is tud menni nagyon sok tranzakció, egymástól függetlenül. Tehát ilyen módon minden Lightning node úgymond egy kis Visa, mondhatjuk így.

– Tehát akkor mondhatjuk, hogy a Bitcoin az az elszámolószint, ugye a level nulla vagy a level egy, vagy nem tudom, layer, talán így szokták a terminológiában használni, és a Lightning meg layer 2, tehát az meg az ilyen kiegyenlítő, mindennapi használatra. Mert nagyon sokat támadták a Bitcoint azzal, hogy hú, nem tudok ezzel kávét venni, mert 10 perc alatt teljesül egy blokk. Jó, de egy hajó arannyal se fogsz tudni kávét venni, mert nem ér ide.

– Hát én két héttel ezelőtt egy szállodai szobát fizettem ki Lightning Networkkel, konkrétan ezzel a node-dal. Úgy, hogy nem itthon voltam, ő meg itthon volt, itthon lakik, és a mobilommal becsatlakoztam rá, és akkor mondtam neki, hogy fizesse ki a szállodát, és kifizette. Tehát ilyen módon fizettem ki a szállodát, hogy semmilyen külső szolgáltatást nem vettem igénybe, kizárólag a saját node-omat meg a saját mobilomat, és a kettő meg VPN-nel össze volt kapcsolva. Most nem állítom, hogy ezt hirtelen bárki össze tudja magának kattintgatni, mert ehhez azért kicsit érteni kell, hogy mi történik. Ennél vannak egyszerűbb módszerek, vannak Lightning tárcaszolgáltatók, amivel pofonegyszerű, de hát én gondoltam, ha már informatikus vagyok, akkor legyen rendesen.

– Bocsánat, a múlt adásban beszéltünk, vagy azelőtt talán, Lightning tárcákról, mert a madeirai Bitcoin konferencia alkalmával sikerült nagyon sokat tesztelni. Ajánljunk szerintem most is a nézőknek egy párat vagy a hallgatóknak. Te mit használsz, amivel összekötöd a saját otthoni node-odat, melyik volt az?

– A Bitbanana nevű.

– Nem is hallottam még róla.

– Igen, mert ez csak erre jó, tehát igazából csak egy frontend a saját node-odhoz. Hogyha valaki bele akar kezdeni, akkor most a Blink walletet tudom ajánlani, de erről már talán volt szó, az tényleg nagyon egyszerű, ott telefonszámmal kell beleregisztrálni, vagy e-mail címmel is lehet egyébként talán. De van olyan is, amit nem kell, és használok. Nekem ez a két véglet.

– Bocsánat, valószínűleg a Phoenix walletre gondolsz, de van egy rakás, most nem akarom így felsorolni, majd bevágjuk maximum, de van a Breez, a SideSwap, a Green, a Relai, a Zeus, a Nunchuk.

– A Greent ajánlottam én sok éven keresztül mindenkinek, de az akkoriban még nem volt Lightning, csak normál.

– Talán most már tud Liquidet.

– Igazad van, ugye a Liquid network is egy layer 2, és a Green arra feküdt rá. Meg ugye van az Aqua wallet, az is a Liquiddel operál sokat.

– Azt hiszem, az Lightningot is tud, de most ezekben nem vagyok annyira járatos. Mindegy, lényeg az, hogy bárki, aki úgy érzi, az tud magának is fejleszteni Lightning pénztárcát, mert ezek szabadon hozzáférhető kódok, tehát free and open source, szabad forráskódú szoftverek. Azért szeretjük: mindenki megnézheti a kódot, értelmezheti, nincs elrejtve semmi kisbetűs rész, mint egy bármilyen banki szerződésben.

És ha már itt tartunk, hogy open source szoftverek: létezik a banki, webshopos banki fizetős rendszereknek is a bitcoinos változata, ez a BTCPay szerver nevű dolog. Ezt is használom, ezt futtatja pár webshop, amit én raktam össze, vagy segítettem nekik összerakni. És az a tapasztalatom, így a szakmai, piaci tapasztalatom, hogy egyre több cég érdeklődik eziránt. Konkrétan most valamelyik nap is megkerestek egy ilyen projekttel, hogy segítsek egy ilyen Bitcoin fizetőszervernek az összeállításában, ahol majd bitcoint tudjanak elfogadni.

– Ugye odamegy az ember egy bármilyen Lightning tárcával, és akkor ott a boltban ki lehet fizetni vele bármit, egy QR-kód alapján.

– Igen, de hát mögé kell nyilván egy szerver, meg hogy ez biztonságos legyen, hogy a különböző vásárlók ne lássák egymás vásárlásait, satöbbi. Ezt rendesen meg kell csinálni. Egyébként elég volna annyi is, hogy kiraknak a falra egy QR-kódot, és olvasd be, ez a legegyszerűbb megoldás, csak ez némi biztonsági meg privacy kérdéseket fölvetne. Úgyhogy ennél profibb megoldást sokat csinálunk, de szerintem ez egyre szélesebb körben fog elterjedni Magyarországon is.

– Igen, remélem én is. Meglátjuk. Hát akkor megkereshetnek téged a HUSZONEGY csoportban, ha valakinek van ilyen igénye, és céget vezet vagy boltja van, és szeretné felhozni a bitcoint mint fizetési opciót. Mert ugye van, aki csak így vásárol, akinek már nincs fiat pénze. Ismersz olyat?

– Erről jut eszembe egyébként, még egy szolgáltatót megemlítenék, a Revolutot. Ezt csak azért, mert szinte mindenkinek van az ismeretségi körömben, olyannak is, akinek fogalma sincs a Bitcoinról. Jártam úgy nem olyan rég, hogy fizetnem kellett valakinek, ő forintot akart, és nekem meg nem volt forintom, bitcoinom van. Neki viszont van Revolutja. Most a Revolut az már simán tud Bitcoin tranzakciót fogadni, három gombnyomás. Lightningot azt nem tud még szerintem, annak is eljön majd az ideje. És akkor kirakott egy sima ilyen modern, SegWites bitcoin címet meg QR-kódot, és elküldtem neki a bitcoint, ő meg azonnal átváltotta magának forintba, mert forint kell ahhoz, hogy az ember életben maradjon.

– Hát ez tök jó hír, én ezt nem tudtam, pedig van Revolutom.

– Ez kicsit ilyen érdekesség, hogy azóta megnéztem azt a címet, a Revolut azóta se mozgatta el onnan, vagy nem csinált semmit azzal a bitcoinnal, az azóta is ott van. Az ő dolguk, hogy hogy csinálják, de valószínűleg jobban járnának a Lightninggal.

– Lényeg az, hogy van már, és beledugták a lábujjukat, érlelgetik a gondolatot, hogy hogyan lehet ezt tovább vinni. Mert ugye ez egy folyamat mindenkinél, senki nem úgy született, hogy vágja a bitcoint, mindenki valamilyen szinten kapcsolódott hozzá. Jók ezek a sztorik.

– Hát igen, de hát ez már ilyen komoly üzleti dolog, azért a Revolut egy nagyon nagy cég, egy multicég, és ő ezt fontosnak tartotta, hogy ebbe invesztáljon, belemenjen.

– Folyamatosan fejleszti, tehát meg vagyunk vele elégedve. Egyébként hát a Revolut csak egy bank, tehát itt most kicsit meghasonlunk, de ehhez is hozzá kell szokni valószínűleg, ahogy a Bitcoin terjed, a bankok is hasonlóan. Mert ugye nekik is üzlet. Tehát igazából itt a központi bank és a bankok közötti ellentét lesz majd kiélezett szerintem, mert a bankok látják majd ebben az üzletet, kell, hogy lássák, hiszen ők is tudnak majd Lightningot üzemeltetni, meg ennek az előnyeit is ki tudják használni. Az egy másik dolog, hogy mennyire fognak a központi bankok ennek örülni, mennyire fogják ezt a monopóliumot megtartani maguknak, mennyire szokták meg a pénzgyártást.

Gondolom, én nem szívesen engedném el, szóval abszolút értem a törekvéseiket, de gondolom, ti is így vagytok vele: hogyha lenne egy ilyen mágikus Excel-füzetetek, amiben minden nap hozzá tudtok írni egy nullát, akkor lehet, hogy használnátok, mert emberek vagyunk. És ugye a Bitcoin azért jött létre, hogy ezt az emberi tényezőt kiszedje a képletből. Nem való az emberek kezébe a pénz, a gépek kezébe való, az emberek kezébe csak úgy, hogy a szabályrendszert beállítjuk, de nem engedünk oda senkit, aki ezt átrajzolja meg radírozgat benne.

Apropó radírozás: van ez az új törekvés, ez a központi banki jegybankpénz, biztos hallottatok már róla. Van egy pár ország, ha jól tudom, ilyen 82 körüli a szám, tehát mondjuk 190 vagy 200 ország van talán a földön, tehát még a felénél kevesebb ez a szám, de azért egymást lesve próbálják kifejleszteni ezt a központi banki pénzt, ami kvázi egy olyan kriptó, aminek a szabályrendszerét ugyanúgy ők írják. Tehát nem érdekeltek a Bitcoin bevezetésében, ez tök rossz nekik, inkább egy hasonló, úgynevezett digitális pénzt kívánnak elterjeszteni.

– Én ezt kicsit másképp látom. Szerintem őket nem annyira a Bitcoin izgatja, hanem általában a digitalizáció, tehát hogy ők a készpénzt akarják inkább valahogy kiváltani valami olyan dologgal, ami ugyanaz, meg a központi banké, és nem a kereskedelmi bankok csinálják.

– A pénznek van egy negyedik főfunkciója, ez a hatalomgyakorlás, tehát hogy a központi bank is szeretne magának minél több hatalmat.

– Ez valamennyire egy ilyen harc a központi bank meg a kereskedelmi bankok között szerintem, nem is annyira a Bitcoin, mert a Bitcoin még annyira nem nagy tényező neki. Legfeljebb a Bitcoinra hivatkoznak, mert tudják, hogy ez egy népszerű téma, egyébként semmi köze hozzá, tehát se technikailag, se közgazdaságtanilag, semmilyen módon semmi köze a Bitcoinhoz.

Persze a blokklánchoz annyi, hogy ők azt mondják, hogy blokklánc-technológia. Ez egy ilyen semmi, ez egy lufi, tehát a Bitcoinból bármit kiveszünk, és meghagyjuk benne a blokkláncot, az összeomlik, annak az értéke összeomlik, és onnantól kezdve nem tud decentralizáltan működni.

Tehát a központi banki digitális pénznél valószínűleg a központi bankok úgy gondolják, hogy eljutott oda az IT-technológia, hogy képes egy központi bank mondjuk 10 millió embernek pénztárcát vezetni, és akkor minek kínlódjunk a kereskedelmi bankokkal. Szerintem ennyi.

– Így van, a hatalomgyakorlás. Mert eddig az volt a rendszer, hogy pénzért lehet hatalmat venni, és hatalomért meg pénzt. Én egyébként azért gondolom, hogy a Bitcoin azért szúrja a szemüket, mert ez megakasztja ezt az ide-oda visszacsatolási rendszert. Tehát most már hatalomért te nem tudsz pénzt venni, csak energiáért, az energiát meg létre kell hozni.

– Hát a Bitcoin esetén igen. De hogyha ők el tudják hitetni még elég sok emberrel, hogy az ő központi banki digitális pénzük az jobb, bármit is jelentsen az, hogy jobb, szerintünk nem jobb.

– Nyilván attól szoktunk ilyenkor rettegni, hogy mi lesz akkor, hogyha a pénztárcám egyszer csak kiírja, hogy már túl sok húst vettem ebben a hónapban, és most már csak bogarat vehetek.

– Hogy megmentsem a bolygót.

– Ezt egy központi banki digitális pénzzel nagyon könnyű technikailag megvalósítani. Talán hasonló dolgok bizonyos diktatórikusabb országokban léteznek is már. És hát ez a politikai része a dolognak, egyébként technológiailag nem hülyeség, hogy ha nem muszáj annyi szintű bankrendszernek lenni, ahogy az előbb elmondtuk, hogy négy vagy öt szintű a bankrendszer, hogy ezt kicsit lehessen csökkenteni, mert egyébként a mai számítógépek már ezt elbírják, akkor miért ne. De szerintem még senki nem tudja, hogy ebben mi lesz.

– Szerencsére dinamikus a környezet, és van még beleszólásunk, vagyis hát úgy érezzük, meg kell hogy legyen, mert a szabadságra való igény az mindig nagy az emberekben. Azért vannak olyan országok, akiknél elég nehéz átvinni egy-két dolgot, itt például az Egyesült Államokra gondolok, ott a fegyvertartási törvényekből nem nagyon enged az ország többsége. Vagy mondjuk Kínában pont nem, mert ott szegényeket már leigázta ez a hatalom elég régóta. Aztán nekünk is megvoltak a szabadságharcos törekvéseink korábban. Szerintem a Bitcoin is ilyen egyébként, egy ilyen világméretű szabadságigény kifejezése mindenképpen.

Úgyhogy a CBDC-kkel, tehát a központi banki digitális pénzekkel szemben a Bitcoint gondoljuk mi egyetlen alternatívának, sőt nagyon sokan az egyetlen reménynek. Hiszen hogyha az bevezetésre kerül és elterjed, akkor onnantól annyi. Tehát sok szerencsét egy második gazdaság kiépítéséhez, ha nincs pénzed enni, nem tudsz tankolni, utazni, kimenni a házadból. Nyilván ezek kisarkított dolgok, de ezt be kell látnia mindenkinek, hogy egy központi hatalmi irányítással bármit meg lehet csinálni. Tehát ott a szólásszabadságnak viszlát: nem voltál jó a podcastban, akkor te mostantól vegetáriánus leszel, ennyi. És mit csinálsz? Semmit. Hova mész? Nem tudsz sehova.

Tehát igazából ezt kéne az embereknek látniuk, mert itt mézesmázosan be van hozva, hogy úgy terjed a vírus a készpénzzel, meg úgy terjed, meg használjunk kártyát.

– Persze, hogyne, istenem.

– Az a baj, hogy nagyon sokan benyalják ezt, és elengedik akár a készpénzt is. Az mondjuk egy fokkal jobb, mert anonimitást ad, de hát az se jó megoldás, mert az meg inflálódik.

– Ez a vita is, ami néha fellángol, hogy készpénz vagy kártya, ez is egy kicsit hamis vita, mert a készpénz is csak egy picivel jobb, mint a kártya, mert az is csak egy fiat pénz. Tehát még csak egy ideig, mert egy idő múlva lapátolni fogjuk mi is a készpénzt.

– Akkor átmennék arra a témára, hogy mit szóltok a műegyetemi előadásra. Ott szóba jött például ez is a végén, a kérdéseknél. Ugye a digitális jegybankpénzekről szólt több előadás most hétfőn a műszaki egyetemen, ahol részben a műszaki egyetemnek prominens előadói és rektorhelyettese is tartott előadást, illetve a Nemzeti Banktól volt egy hölgy. És a kérdések között volt ilyen, hogy vajon hivatott-e ez a digitális jegybankpénz helyettesíteni a készpénzt, amire vehemensen válaszolt a Nemzeti Banktól a hölgy, hogy nem. És volt olyan kérdés is, hogy vajon ki fogja-e váltani a kereskedelmi bankokat, és akkor erre is azt mondta a hölgy, hogy természetesen nem ez a cél.

De olyan ködös volt az elejétől kezdve az, hogy miért is van erre szükség. Persze mondtak több mindent, hogy itt a 21. század, meg a mesterséges intelligencia, meg a blockchain technológia. Talán a lényege az volt a műegyetem részéről az előadás-sorozatnak, azon kívül, hogy ilyen töltelékszavakat előszeretettel használtak, hogy AI meg blockchain technológia, hogy ők együttműködnek a Nemzeti Bankkal már évek óta, és ilyen kísérleti fázisban fejlesztenek. Gyakorlatilag most már két olyan mobiltelefonos applikáció van, amiben kísérleteznek azzal, hogy mit hogyan tudnak programozni a blockchain technológián keresztül mint pénz.

Van egy olyan applikáció, amit, azt hiszem, Pénzmúzeumnak hívnak, vagy valami ilyesmi, a másik pedig egy diákszéf, amit diákok használnak. Na, a lényeg az, hogy mind a kettőben ilyen játékos módon, kvízekkel ráveszik a usereket arra, hogy használják ezt a dolgot, és akkor cserében, jutalomból kapnak az egyik esetben NFT-t, a másik esetben meg egy virtuális digitális valutát, és akkor azzal kezdhetnek valamit. De ez még egyelőre egy ilyen játékos dolog.

Talán a lényege az volt a műegyetemi előadónak, amit én laikusként kivettem, hogy még nem tudják, hogy a megrendelőnek pontosan mi lesz az igénye. Hogy vajon ez egy központi szerveren tárolt főkönyv, vagyis blockchainen fog alapulni, ez a digitális jegybankpénz, vagy elosztott hálózaton, de majd ezt biztos deklarálja a Magyar Nemzeti Bank. De a lényeg az, hogy ők mindent is lefejlesztenek. És persze ez jól hangzott, de szerintem ez baromi ijesztő, hogy ezt kimondja egy műegyetemi szakember, és nem csak előadó, hanem tevékenyen részt vesznek a kutatás-fejlesztésben, hogy gyakorlatilag mindent is. Ugyanakkor meg megértem, mert jó pénzért, ráadásul állami pénzért egy állami intézmény persze, hogy mindent megtesz, tehát igazából tök érthető. De azért ez szöget ütött a fejemben, hogy ezt mosolyogva kimondta az emberünk.

És amiről meg a hölgy beszélt a Magyar Nemzeti Bank részéről, ott se mennék bele nagyon sok részletbe, ott szerintem egy lényegi momentum volt, mindjárt meg is osztanék egy slide-ot ebből, mert az szerintem nagyon beszédes volt. Na, ez az a slide, amit szerettem volna bemutatni. Itt arról beszélt a hölgy, hogy a digitális jegybankpénzek fejlesztésének terén Kína jár elöl, ők most már évek óta gőzerővel fejlesztik, és már használják a digitális jüant. És itt a 2022-es téli olimpiát hivatkozzák meg, amikor is egy következő fázisába lépett a tesztelése ennek a digitális jüannak. Úgy tudom, és az előadásban az hangzott el, hogy most már valami 120 millió kínai állampolgár használja ezt a digitális jegybankpénzt.

És utána hivatkozott arra a hölgy, hogy alatta látszik az USA, hogy ők is mérlegelgetik, és még fontolgatják azt, hogy mire is lehet jó egy amerikai digitális jegybankpénz, de egyelőre nagyon óvatosan fogalmaznak erről nyilvánosan. Viszont az Európai Unió, most az ábra alapján is, meg a retorikában ez kiérezhető volt, hogy megelőzi Amerikát, mert az EU, az Európai Központi Bank gőzerővel dolgozik a digitális eurón, és erre nagyon büszkék. Szerintem nagyon beszédes ábra, hogy Kína jó tanácsokat ad, Kína ott volt, és hogy megyünk utána, mint a kisangyal.

– Ja, sokat elmond.

– És a hölgy előadásában az is nagyon fontos volt szerintem, hogy ő is kimondta ezt, hogy igazából nem tudjuk még azt, hogy 10 év múlva hogy fog kinézni ez a digitális jegybankpénz, de hogy figyeljük a többi jegybankot, hogy ők milyen irányba mennek, és hogy majd mi is biztos azt fogjuk csinálni. És itt egyértelműen azt gondolom, hogy valójában nem is a többi jegybankot figyelik. Ugye ezt jó tudni, valószínű, sok hallgatónk nem tudja, hogy van egy BIS nevű szervezet, amelyik a jegybankok jegybankja gyakorlatilag, és itt az előadásokban is sokszor előkerült a BIS-nek a neve, mert gyakorlatilag a világ jegybankjainak egy ilyen összefogó szerve, és ők határoznak meg irányelveket és nagyon sok mindent, hogy mi hogy történjen.

És itt ezen az ábrán egy ilyen hierarchikus ábrába szedtem össze egy tavalyi előadásomban azt, hogy gyakorlatilag egy központosított rendszer az hierarchikusan működik, és ezt egy ilyen piramis vagy háromszög alakú ábrával szokták ábrázolni. Egy nagyon pozitív dolog a hierarchikus, illetve központosított rendszerekben, hogy nagyon hatékonyan lehet végrehajtani azt, amit a felső vezetők eldöntenek, és akkor a különböző szintű vezetők továbbítják és végrehajtatják ezeket a dolgokat. De ugye a központosított rendszer meg a piramis csúcsán ott van valami vagy valaki, és baromi ijesztő szerintem az, hogyha a piramisban részt vevő emberek, tehát akik a központosított rendszernek a kis téglái, építőkövei, híven szolgálják azokat az utasításokat, amit a felső vezetők mondanak, amikor gyakorlatilag nem is igazán tudjuk, hogy mi a csúcs. De hogy gyakorlatilag kimondjuk ezt, hogy mi bármit is lefejlesztünk, hogyha ez jön felülről, ez szerintem eszméletlen ijesztő.

És azért is raktam be ezt az ábrát, mert itt a BIS-nek a vezetője van, aki lehet, hogy majdnem mindegy, hogy micsoda, de hogy mit mond ebben az egyperces videóban, az szerintem mindenképp érdemes meghallgatni, mert ez elárulja azt, hogy őszerintük mi a lényege a digitális jegybankpénznek. Ezt bejátszanám.

(Angol nyelvű videórészlet következik a BIS vezetőjétől.)

Tehát a BIS vezetőjének a szavaival élve, hogy ez a digitális jegybankpénz az abszolút kontrollnak az eszköze, és hogy ez nagyon fontos.

– Igen. Szerintem itt jön be a markáns különbség a központosított pénz és központosított pénzügyi rendszer és a Bitcoin között, hogy a Bitcoin gyakorlatilag egy központ nélküli, és azért is mondjuk, hogy egy decentralizált rendszer, hogy ez nem csak egy digitális pénz vagy valuta, hanem egy olyan decentralizált pénzügyi rendszer, ami egy alternatívája a rothadó központosított rendszernek. És hogy ez nem használhatatlan lesz, hanem hogy ez párhuzamosan működik, és gyakorlatilag mi önként, minden egyes állampolgár eldönthetjük, hogy melyikben milyen intenzitással tevékenykedünk.

Én speciál nagyon örülök annak, hogy így körülöttem részben ti, de most már egyre több ember, úgy láttam, hogy egyre kevésbé veszünk részt a központosított rendszer által megkövetelt akár munkakörökben vagy különböző tevékenységekben, akár azáltal, hogy a megtakarításunkat miben tartjuk, meg mivel szeretünk fizetni. De szerintem az is egy kulcsmomentum, hogy az ember milyen munkának, milyen napi nyolcórai tevékenységnek szenteli az idejét.

Itt most még annyit mondanék, gyorsan megosztom a képernyőt, hogy van nekünk ez a huszonegy.world oldalunk, ami összefogja a tudnivalókat, vagyis hát ad egy ízelítőt, hogy ebből a Bitcoin világból hogyan lehet elindulni, hogyan lehet egyre többet tanulni róla. Mert javaslom, hogy mindenki tanuljon róla, lehetőleg olyan forrásból, ami nem viszi el a csalások felé. Tehát amikor ilyen shitcoinerekről vagy shitcoinokról hallotok, akkor ne arra menjetek, mert az nem lesz jó, fájdalmas a tanulás, főleg hogyha a pénzeteket bukjátok el rajta. A Bitcoin mint első kriptó teljesen kielégít mindent, és itt lehet igazából megérteni, hogy ez a találmány vagy ez a felfedezés, ezen el lehet vitatkozni, hogy melyik, mire jött létre, milyen problémát old meg. Könyveket érdemes olvasni, a Bitcoin Standardot, a 21 leckét, ezek nagyon jó alapot adnak, amire tudunk később építeni.

Annyit szeretnék még elmondani, hogy lesznek megint meetupjaink, tehát találkozóink. Lesz egy Pécsen, ez a Bitcoin Pécs, ezt is gyorsan megnyitom: április 2-án 18 órakor, a Magtárban. Illetve lesz majd még egy Budapesten is meg Miskolcon, ezeket majd beletesszük az adás alatti kis kommentkockába, hogy el tudjátok érni.

Röviden ennyi lett volna a mai adás. Köszönjük szépen Tamásnak meg Árpinak, hogy itt voltak, és reméljük, élveztétek ezt a sok új információt. Sziasztok, jövő héten találkozunk újra!

– Sziasztok!