E106 Miért háromszor drágább a lakásod, mint 10 éve?

Itt olyan jó lesz, hogy mindenki haza akar költözni, aki az utóbbi években elköltözött. A Fiat pénzrendszer legnagyobb haszonélvezője egyszer csak átzuhan a másik oldalra, a Fiat pénzrendszer poklába, amikor a képernyőn pityeregve számol be róla, hogy zárolták a bankszámláit, és a 10 milliárdjáról, amiről azt gondolta, hogy az övé, mégsem az övé. És ha valaki úgy érzi, hogy lakhatási válságban van, akkor ennek itt a magyarázata, mert a fizetések nem nőttek ennyit. Vagy akinek nőtt háromszorosára a fizetése 10 év alatt, az még úgy-ahogy elvan. – Az ugyanott van. – És ha egyébként nincs megtakarítása, miközben az elértéktelenedett, akkor ugyanott van – de ilyen ember szerintem kevés van.

Sziasztok, ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast, Tamással, Árpival és velem! A 106. epizódunk, üdvözlünk titeket újra itt. Szerencsére itt van Tamás, és megment minket a témákkal, mert hozzám képest sokkal felkészültebb ezekben a napi dolgokban. Sziasztok! – Helló! – Mi újság, mi történt az elmúlt héten? – Sziasztok! Hát én már nem tudom, mi történt az elmúlt héten, de az elmúlt egy hónap – pont egy hónap – nagyon mozgalmas volt. Úgyhogy azért is gondoltam, hogy csinálnék egy olyan adást veletek, amiben Magyarországról van szó, magyar eseményekről. – Persze, Bitcoinhoz kötve.

Bitcoinhoz kötve, mert hát óriási kognitív disszonancia volt bennem egy videó láttán – aminek a képkockáját majd bevágja Anti, megkértem rá. Amikor a zöld pulóverben pityergő kantillióner milliárdost láttuk a képernyőn olyan két héttel ezelőtt... Sokat beszéltünk már elméletben arról, hogy mi az a Cantillon-hatás: hogy a pénznyomdához közel álló szereplők egy gazdaságban mindig érdemtelenül és brutálisan gazdagodnak a társadalom többi részéhez képest. Hát most itt megláttuk ennek az élő szobrát, amikor a Fiat pénzrendszer legnagyobb haszonélvezője egyszer csak átzuhan a másik oldalra, a Fiat pénzrendszer poklába: a képernyőn pityeregve számol be róla, hogy zárolták a bankszámláit, a 10 milliárdjáról, amiről azt gondolta, hogy az övé, kiderült, hogy mégsem az övé, a cégeit pedig felajánlaná az államnak, csak hagyják élni.

Ezt általában nem így szokta előadni a mainstream média, azért hoztam most be elsőre. Ami nekem ebben egy kicsit zavaró, hogy egy kis politikai széljárás-változás hatására milyen brutálisan tud lecsapni a fiat pénzrendszer valakire. Persze nem azt mondom, hogy védeni akarom ezt az embert, mert igazából bőven megérdemli, amit kap, minden ütés jó helyre megy – de egyik végletnek sem kellene léteznie. Az volna egy jobb világ, ha nem annyira a bankok diktálnának mindig. – Ki ez? – Ez egy kormányzati megbízott alvállalkozó volt, aki a propagandát csinálta az utóbbi tizenvalahány évben, rettenetesen sok nyomtatott pénzből; lebegő villákat épített a hegyoldalakba, veterán sportautókkal kérkedett, versenyekre járt. Egyébként az látszik, hogy tudja, mi az érték – hogy a ritkaságban van az érték, ezt ő pontosan tudja. Nem hülye ember, amikor egy veterán Ferrarit vesz és tart fenn – de azt nem tudta, hogy a bankszámláján lévő pénz nem az övé. – Csak engedélye van rá, hogy használja, ha megkapja. – És most ezt megtapasztalta. Ezt is mondhatjuk, hogy megérdemelte, de ez nekem egy kicsit fura volt, mert volt egy választás, egy kormányváltás, aminek hatására április 13-ára a forint-euró árfolyam jó nagyot zuhant, jót erősödött a forint.

De közben megnéztem egy olyan dolgot, amiről a mainstream média nem nagyon szokott beszélni. Ez itt a forint M2 money supply grafikonja, most az utóbbi öt évre. Itt látszik – és ha megnézzük az egy évet is, még jobban kitűnik –, hogy valahogy idén áprilisban brutálisat nőtt. Nem akkorát, mint ahogy ezeknek a csíkoknak az arányai látszanak, mert ez itt nem nulláról indul, hanem ilyen 40-45 ezer körül. Márciusban még csak 48 ezer volt, áprilisra már 50 000 milliárd forint volt forgalomban. Ez azt jelenti, hogy a készpénz, a bankbetétek és az államkötvények összesen ennyivel nőttek – nagyrészt az államadósság, meg az egyéb nyomtatványok, például a lakáshitelek miatt.

Valahogy ez is pont egybecseng a választással, meg azzal, hogy közben bejelentették: az idei évi költségvetési hiány majdnem 100%-ra teljesült már áprilisig. Ez egy kicsit ellentmondásban van azzal, hogy a forint meg erősödött, jó nagyot az euróhoz képest. Nézzük meg az eurót is! Az eurót nyilván szintén nyomtatják, az euró mennyisége is növekszik, de jóval lassabban: az euró öt év alatt ilyen 14 millióról fölment 16 millióra, alig több mint 10%-ot, míg a forint öt év alatt 34 000 milliárdról 50 000 milliárdra – tehát olyan 30%-kal, így gyors fejszámolással. – Hm. – És ha 10 évet nézünk, az még érdekesebb: 10 év alatt 18 000-ről 50 000-re, az körülbelül a háromszorosa. Ha valaki azt érzi, hogy a lakása mondjuk háromszor annyit ér, háromszor annyi forintba kerül, mint 10 évvel ezelőtt, akkor ennek itt a magyarázata. És ha valaki úgy érzi, hogy lakhatási válságban van, akkor ennek itt a magyarázata, mert a fizetések nem nőttek ennyit. Vagy akinek nőtt háromszorosára a fizetése 10 év alatt, az még úgy-ahogy elvan. – Az ugyanott van. – És ha egyébként nincs megtakarítása, miközben az elértéktelenedett, akkor ugyanott van – de ilyen ember szerintem kevés van, mert az embernek vagy sok fizetése van, és van megtakarítása is, akkor azon vesztett, vagy nem nőtt ennyit a fizetése.

Tulajdonképpen ez az a növekmény, amiből az a szűk réteg, aki nagyon meggazdagodott Magyarországon, szintén gazdagodott. Csak ezt általában nem így szokták keretezni a mainstream médiában, hanem csak arról beszélnek, hogy ezek a politikusok nem jó politikusok, sokat lopnak – de valahol a mélyben ez van. Azért hoztam ezt föl. – De majd most minden jó lesz. – Hát persze, minden bizonnyal. Akinek bitcoinja van, annak jobb lehet. Ebből az egészből azt akarom kihozni, hogy az a több mint egy éve tapasztalható forinterősödés makroszámok alapján nincs megalapozva, szerintem. Én nem akarok befektetési tanácsadást adni senkinek, csak magamnak – és magamnak azt a tanácsot adom, hogy továbbra is ki kell szállni a forintból. Sőt, egyre jobb, egyre több eurót lehet venni. Én a napi DCA-mat is megemeltem már, hogy forintban ugyanannyi bitcoint tudjak venni: 11 helyett már 12 euróért veszek naponta. És azt számoltam, hogy ha véletlenül valamiért folytatódna ez a forinterősödés a következő hetekben, akkor lehet, hogy jövő hónapban már 13-ra fogom állítani, hogy ugyanannyi forintért vegyem a bitcoint.

Ez rövid távon szerencsés dolog, de szerintem nem fog sokáig tartani. Pláne, ha arról van szó, hogy a forintot lecseréljük majd euróra, amit most mondanak az új politikusaink, akkor itt még lehet nagy visszarendeződés, vagy kellene, hogy legyen. Ennek a nagy erősödésnek a politikai változáson túl az is a hajtóereje, hogy a forint kamata 6,25%, az euróé meg 2 körül. Itt van egy óriási feszültség a kettő között, amit úgy tartunk fenn, hogy ez a magyar gazdaságot erősen visszafogja. Nincs is növekedés a magyar gazdaságban négy éve. Úgyhogy ez a kihívás az új kormány, az új MNB-vezetés előtt.

Ha már MNB... nem is az MNB-től kezdem, hanem a hajdúszoboszlói Bitcoin Miskolc konferenciáról, ami szintén most volt három hete, és megint tök jó volt. Megint alig tudtam meghallgatni csak néhány előadást a sok közül, mert mindig valakivel kellett beszélgetnem – és azok a beszélgetések sokkal jobbak, fontosabbak. Mindig úgy érzem, mindig leállított valaki. Például most közelebbről megismerkedtem Anitával, aki itt is volt egyszer nálatok vendég, de személyesen soha nem beszélgettem vele. Ő a Krypteusznak az egyik tulajdonosa, és ők ilyen adós dolgokkal foglalkoznak. Kértem tőle adótanácsokat. – Mit tudtál meg?

Azt nem tudtam összerakni magamtól, hogy ha én mellékállású egyéni vállalkozó vagyok, átalányadós, és kiállítok egy számlát, amit bitcoinban fizetnek ki nekem, akkor azt hogyan kell érvényesítenem az adóbevallásaimban – mind az egyéni vállalkozósban, mind a magánszemélyes adóbevallásban. Rávilágított – ezt lehet, hogy nem mindenki értette így meg, mert akit nem érint, annak nem fontos –, hogy a lényeg annyi: ez olyan, mintha bitcoint vettem volna az egyéni vállalkozásomtól azon az áron, magánszemélyként. Tehát ugyanúgy kell, a normál SZJA-bevallásomnak a 164-es sorából költségként számít bele. Az egyéni vállalkozást ez különösebben nem érinti. Nekem most jó, hogy ezt tudom; lehet, hogy van még, akit érint, és tudja használni. – Jó hír. – Mert most van az adóbevallási szezon. Beszélgettünk Anitával még sok mindenről, és kiderült, hogy nekik van egy ilyen előfizetős, adóbevallást segítő rendszerük kriptoSZJA néven, és ott eddig csak – eléggé elítélhető módon – fiat pénzzel lehetett kifizetni a havi előfizetési díjat. Addig beszélgettünk, amíg megállapodtunk, hogy megcsináljuk náluk is a Bitcoin-elfogadást, BTCPay szerver alapon.

Úgyhogy ezt most egy kis bejelentésként be tudom jelenteni, hogy ez megtörtént: már náluk is lehet bitcoinnal fizetni. Aki az adóbevallását szeretné könnyen, gyorsan megcsinálni, az ezzel tudja, és ki tudja fizetni most már bitcoinban is, nem csak fiat pénzzel. – Király, ügyes vagy! Tök jó. – Van még egy Bitcoint elfogadó vállalkozásunk mostantól – aki hát persze eddig is kriptókkal foglalkozott, de most már teljes mértékben. – Szuper.

Böngésszétek a HUSZONEGY folyamatosan fejlődő honlapját a huszonegy.world címen! Olvassátok a Bitcoin blog cikkeit a bitcoinmentor.hu honlapon, és szintén itt találtok információt Bitcoin-tanácsadási, mentorálási szolgáltatásunkról. Támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló Bitcoint elfogadó és Bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis. És a Firefish üzeni, hogy ne adjátok el a Bitcoinotokat!

Na, akkor térjünk rá a Magyar Nemzeti Bankra, mert volt még egy téma, amit több emberrel is megbeszéltem ott a konferencián, és végül arra jutottunk, hogy senki nem tud válaszolni a kérdéseimre – kérdezzük meg a Magyar Nemzeti Bankot. A kérdés a Bitcoin-elfogadással volt kapcsolatos. Ha én mint magyar kisvállalkozó BTCPay szervert üzemeltetek az ügyfeleim számára, hogy tudjanak a webshopjukban vagy az üzletükben bitcoint elfogadni – ezzel foglalkozom már jó ideje, sokszor beszéltünk erről itt –, de ha nem azt akarom, hogy a Lightningos fizetés mondjuk a Strike vagy Blink walletbe menjen a BTCPay szerver mögött... A Strike-ban most nem is tud, mert a Strike megállt Magyarországon januárban; a Blink wallet működik, de az sem egy európai szolgáltató, nincs is MiCA-engedélye, és nem is lesz, mert egy El Salvador-i cég – ők jól elvannak El Salvadorban, az ottani törvények alapján.

De mi van akkor, ha ezt én szeretném megcsinálni úgy, hogy üzemeltetek egy Lightning csomópontot vagy többet, abba jönnek a befizetések, és azt utána én később továbbítom az ügyfélnek – ahogy megegyezünk, akár Lightningon, akár on-chain? Mivel ott egy ideig kvázi az én kezelésem, az én privát kulcsom alatt van az ügyfelem pénze, ez most kriptoeszköz-szolgáltatónak minősül-e a MiCA-szabályozás – az európai kriptotörvény – alapján, vagy nem? Erre egyértelműen nem tudott senki válaszolni.

Ezt én is egy kicsit határesetnek érzem. Ha egy cég alkalmazottjaként üzemeltetek egy Lightning csomópontot, ami a cég pénzét kezeli, az valószínűleg elég egyértelmű eset: nem vagyok kriptoeszköz-szolgáltató, hanem egy egyszerű alkalmazott. Ha mindezt alvállalkozóként teszem – általában az IT-ban, ahol eddig dolgoztam az utóbbi 30 évben, ezt nem szokták megkülönböztetni, hogy valaki alkalmazott vagy alvállalkozó, legfeljebb kicsit más a szerződés, de jogilag ugyanannak felel meg. Itt lehet, hogy nem; lehet, hogy pont az analógia miatt ez továbbra is csak IT-szolgáltatásnak minősül – de jó volna ezt biztosan tudni. – Ühüm. – A Magyar Nemzeti Banktól lehet állásfoglalást kérni ilyen kérdésekben. Úgyhogy felütöttem a ChatGPT appot, meg az MNB honlapján a megfelelő leírásokat, hogy hogyan kell tőlük állásfoglalást kérni, annak alapján megírtuk, elküldtem nekik. Akkor még volt egy kis bonyodalom, hogy csak úgy simán e-mailben nem lehet nekik ilyet küldeni. Ennek ellenére tök korrektül válaszoltak, hogy hivatalosan hogy kell beadni: vagy elektronikus aláírással, vagy személyesen, papíron, pecsétes papíron. De közben el is olvasták, mert egy csomó releváns kérdést föl is tettek hozzá, hogy részletezzem a különböző pontokat.

Úgyhogy ez egy jó hosszú dokumentum lett a végén, vagy 10 oldal, ezt most nem tudom ismertetni részleteiben, meg még nincs is válasz rá. Szeretnék erre visszatérni egy következő adásban, de jelenleg ott tartunk, hogy beadtam papíron. – Van egy ilyen pecséted? – Pecsétem, iktatószám, ilyesmi. Múlt héten volt ez pont, úgyhogy most várhatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank erre a kérdésre fog valami okosat válaszolni. Biztos fognak valami okosat.

Ez az egész, így kicsit távlatokba helyezve, arról szól nekem, hogy sokat beszélünk arról, mennyire versenyképes Európa, és mennyire nem, a világ többi részéhez képest. Ez a kérdés El Salvadorban például föl se merül, de nem vagyok jogász, és szerintem az USA-ban se annyira – ott egy csomó ilyen jellegű szolgáltatás működik. Mert ha MiCA-engedélyt kéne szerezni egy ilyenhez, egy mikrovállalkozásnak, akinek van nyolc ügyfele, és tőlük van évi néhány tíz- vagy százezer forint árbevétele abból, hogy szervereket üzemeltet – egy MiCA-engedély megszerzése ilyen millió eurós nagyságrendű felügyeleti díjakkal jár, meg föl kell építeni egy compliance- meg ügyfélszolgálati hadsereget, aki minden egyes tranzakciót elemez, hogy nehogy valami terrorizmus vagy akármi történjen. – Tehát ez gyakorlatilag, ha rosszmájú vagyok, a bankoknak az igencsak piacvédő szabályozása. – Nem kell ehhez rosszmáj. Szerintem nagy a belépési küszöb: ezt egy nagy bank meg tudja tenni, vagy egy nagy globális kriptotőzsde – azoknak ez belefér –, de egy egyszerű kis startup vállalkozásnak, ráadásul itt Magyarországon, teljesen esélytelen.

Úgyhogy ez a kérdés ezért releváns. És ha majd válaszolnak valamit, akkor az valószínűleg nem csak nekem, hanem nektek is – a Bitcoin Mentorral kapcsolatban –, meg az egyéb, éppen szárba szökkenő magyar kriptós vagy bitcoinos konzulens cégeknek is egy fontos iránymutatás lesz. A MiCA egyébként nem csak a Lightning-csomópont üzemeltetésére vonatkozik, mert van olyan része is, hogy tanácsadás – ilyen kriptoeszköz-tanácsadás, ami nem tudom, mit jelent –, de arra is előírhatnak MiCA-engedélyt akár, úgyhogy ebből még lehetnek problémák, konfliktusok a jövőben. – Szerintem ez attól is függ, milyen jellegű tanácsadásról van szó, mert a pénzügyi tanácsadás meg a műszaki tanácsadás között óriási különbség van. Mind a kettő tanácsadás, de amit mi a Bitcoin Mentornál csinálunk – ott nem arról beszélünk, hogy ki mennyi bitcoint vegyen, vagy vegyen-e mást is a bitcoinon kívül –, hanem abban segítünk az ügyfeleknek, hogy ha már eldöntötték, hogy akarnak a Bitcoinnal foglalkozni, milyen háttér-információk vannak ehhez, és mit praktikus csinálni. Mi nem osztjuk az észt arról, hogy mennyi bitcoint vegyen, mennyi ideig tartsa, és aztán mit csináljon vele. Szerintem ez egy lényegi különbség: az nem pénzügyi tanácsadás, amit ott csinálunk. – Hát igen, majd a bíróságon ezzel érvelhetsz. – Kösz. Oké. (nevetés) – Most, hogy már szarrá kerestük magunkat egy ilyen induló vállalkozással. – Igen, de hát most az van megígérve, hogy Magyarország is sokkal jobb hely lesz, mint eddig. – Bízzunk ebben! Most körülbelül naponta kétszer megígérik az új, kedves politikusaink. Én meg még bízom is bennük. – Hát most nagyon sokan bíznak abban... – Igen. – Tejjel-mézzel folyó Kánaán. Így szokott ez lenni.

– De egyébként komolyan, én is őszintén örülök ennek, sőt én is erre szavaztam. Nem azt mondom, hogy nem örülök neki, csak nem gondolom, hogy most minden lesz. – Én még gondolom – és majd belőlem is hülyét csinálhattok az interneten, most belemondom a kamerába –, hogy jobb lesz, mint eddig. Mert azért nagyon jó mémek is születtek. Bízom benne, hogy egy csomó minden jó irányba megy. Szerintem az a fontos, hogy akik boldogok attól, hogy valami lényegi változás beindult, ne dőljenek hanyatt, ne bízzanak abban, hogy innentől az új kormány mindent megold – ezt figyelemmel kell kísérni, hogy mit csinálnak, miért csinálnak, és aktívan bele kell avatkozni abba, hogy a képviselők tényleg azt képviseljék, amiről az emberek dumálnak. Ne csak lekövessük azt, amit aztán ők maszkíroznak. De hát ez egy nehéz ügy.

– Ja, ezzel kapcsolatban egy tegnapi breaking news – és visszakanyarodva a hajdúszoboszlói konferenciára: ott Köböl Anita volt a műsorvezető. Ő volt szerintem az egyetlen, aki kénytelen volt az összes előadást végighallgatni, bekonferálni, és tegnap derült ki, hogy ő lesz az egyik kormányszóvivő. Úgyhogy most van a kormányban egy olyan tag, aki... – Aki egy Bitcoin-konferencia összes előadását végighallgatta, ha nem is teljesen önszántából. – Ez megint egy kis jó hír. A Tisza pártnak a választási programjában benne volt, hogy ezt a rettenetes validátoros őrületet, amiről itt már sokat beszéltünk – talán a konferencián is volt róla szó –, megszüntetik, és visszaállítják a pusztán az európai szabályozásnak megfelelő állapotot, hogy csak a MiCA legyen érvényben; az is épp elég. Remélhetőleg ott majd eszébe jutunk, amikor erről kell beszámolnia egy sajtótájékoztatón: hogy „voltam egy Bitcoin-konferencián, és ott is volt erről szó". Nekem ez jutott eszembe róla. – De sok sikert neki! Hát szerintem ennyik voltak a sztorijaim.

– Nagyon jó sztorik. Bocsánat, hogy elmosolyodtam itt a Magyar Nemzeti Bank oldalát látva! Nem szoktam mostanában nézni, de az „infláció 2,1%" feliraton mosolyodtam – ne értse félre senki. Az tetszett nekem, főleg úgy, hogy az M2-t előtte taglaltad, és azóta itt virít nálam is az egyik ablakban, hogy hogy elszaladt. – Varga Mihály a legutóbbi megnyilatkozásában egyébként azt mondta, hogy év végére ez azért több lesz, nem ennyi. – Ezért nem is lehet kamatot csökkenteni. – Tehát szerintem ő is fél attól, hogy ez így nem normális. – Ő meddig van? Őt nem szólították fel, hogy menjen? – Őt nem szólították föl. Ő volt az egyetlen, akit nem szólítottak föl, hogy menjen. – Értem. – Ő nagyon jól átmentette magát: kantillionerből cantillionerré. – Igen. Most vannak új kantilliónerek. – Biztosan lesznek. – Meg a régiek is megmaradnak. – A régiek többé-kevésbé megmaradnak, mert a legtöbbet nem is ismerjük.

Egyébként erről jut eszembe, hogy elrontottuk: volt itt a HUSZONEGY-csoportban tavaly vagy tavalyelőtt egy tagunk, aki szeretett volna pártot alapítani – és akkor most milyen jó befutók lehettünk volna mi is a kantillon-mezőnyben! Hogyha teljesen belegondolunk a Bitcoinba: mi lenne, ha a Bitcoin leváltaná a fiat pénzt – ami valószínűleg nem tud megtörténni? – Hát egy darabig biztos nem. – Azért nem tud megtörténni, mert ha Bitcoin alapon akarna az állam működni, akkor óhatatlanul csődbe menne egy idő után, és megszűnne. Az az állam pedig, ami megszűnt, már nem lenne – tehát onnantól nem lenne Bitcoin alapú államunk, hanem megint előjönne valami Fiat pénz alapú, hitelalapú, államkötvény alapú megoldás. Szerintem a Bitcoin vége az a libertárius utópia, amikor mindenki szuverén individuum; állam nem nagyon tud működni Bitcoin alapon. Én már erre jutottam: a bitcoint az embereknek maguknak kell használniuk a saját védelmükre, a kantilliónerek ellen. És ha megnézzük, hogy az utóbbi 10 évben mennyit emelkedett a Bitcoin árfolyama – hát az emelkedett a legtöbbet, nem a lakások meg a veterán Ferrarik. – Pedig az is egy szűkös piac. – Szűk, de a pénzfunkcióknak nagyon nem felel meg, attól nagyon messze van, mert annyira szűkös, és nem osztható, satöbbi.

– És akkor most vége van a bear marketnek? – Hát, nézzük a grafikonokat! Előrebocsátom, megint egy olyan kijelentést teszek, ami miatt majd lehet hülyét csinálni belőlem. – Hát figyelj, aki beszél, annak van olyan mondandója is, ami nem válik be. Aki dolgozik, az hibázik. – Elkezdett a vérgiliszta-rész kisárgulni. (nevetés) Gyógyulgat itt az utóbbi – hát most már – körülbelül három hónapban. Olyan február óta látok benne egy emelkedő trendet. Itt jobban látszik, hogy mi is történt, és miért gondolom azt, hogy trendforduló van. Ez a szokásos short-term holder cost basis, tehát a rövid távú spekulánsok átlagárának a grafikonja, ahol látszik, hogy gyakorlatilag az októberi csúcsok óta először keveredtünk fölé. Most már a rövid távú spekulánsok átlagosan profitban vannak, ami azért jó jel, mert így már nincsenek olyan nagy pánikban, hogy eladjanak. – Adják futni a bikáikat. – És viszont annyira nincsenek nagy profitban, hogy emiatt adják el. Tehát most valószínűleg a többség longol – ebből erre következtetek. – Hogy a rövid távú Bitcoin-befektetők hosszú távú pozíciókat vettek föl? – Nem azt jelenti, hogy hosszú távot, hanem hogy egy kicsi nyereségben vannak már. Most kezdenek örülni. Ezt most lehet, hogy magamról beszélem igazából. (nevetés) – Te nem vagy rövid távú holder. Vagy vannak olyan pozícióid is? – Mindenkiben van egy kis rövid távú spekuláns.

Ez az egy napos gyertyák grafikonja, kicsit megnagyítom. Itt azt látjuk, hogy a grafikon a négy mozgóátlagunkból, amit figyelek – a 21-es, az 50-es, a 100-as és a 200-as közül – már háromnak a fölé tudott keveredni. Azt jelenti, hogy azokon az időtávokon már emelkedő a trend. Most a 200 napos mozgóátlagnál járunk, itt a 80 000 dolláros szint környékén, ami utoljára tavaly október-novemberben történt meg. Úgyhogy én ebből már egy trendfordulót érzékelek, mégha kicsit korai is a négyéves ciklus elmélet alapján – de sokan mondják, hogy a négyéves ciklus elmélet úgyis megdőlt, úgyhogy lehet, hogy ez egy kicsit rövidebb lesz. Legyünk optimisták, hogy most már tényleg megindult újra a bull!

Egyébként a tavalyi bull market a 126 000-es csúccsal se volt egy nagyon kiemelkedő, eufórikus dolog. Én akkor is mondtam már, hogy szerintem akkor a bear market sem lesz nagyon durva – és ez az elmélet még mindig egyben van, ezt én még mindig tudom tartani. – Na és akkor most vagy igazad lesz, vagy nem. – Igen, de hát az a lényeg, hogy legalább 51%-ban igazam legyen a 49-cel szemben, és akkor már nyerő trader vagy. – Igen, hát nem mintha nagyon tudnék ezen tradelni, de a napi DCA-mnak ez jó, az utóbbi három hónap. – Azon már kerestél. – Azon már kerestem. Mostanában kevés nemzetközi podcastot hallgatok, de Jack Mallersnek viszonylag rendszeresen meghallgatom a híradásait, és ő is ezt mondta: most vagy megindul fölfelé a Bitcoin, vagy zuhanni fog. (nevetés) – Tehát az is lehet, hogy oldalazik egy kicsit. – Mindenesetre novemberben lesz egy midterm az USA-ban, úgyhogy ki kell színezni a gazdaságot.

– Na jó, de ez a gazdasághoz hogy kapcsolódik? Mert ezen mindig gondolkodom. Mondják, hogy nagy a korreláció a részvényekkel, de hát elvileg nem kéne, hogy bármi köze legyen hozzá. – Hát nem tudom, sok esetben úgy mozgott együtt, mint a tech-szektor. – Igen. – Ha megy a tech, a Bitcoin is megy. Volt ez így. Meg szerintem azért most már általánosságban elmondható, hogy mindenki tudja, hova tenni a bitcoint magában. Ha esetleg egy nyomtatási szakasz eljön, akkor lehet ez szépen zöld – márpedig a nyomtatási szakasz kis hazánkban el fog jönni. – Hát nem csak nálunk, de nálunk is. – Ilyen szaga van most ennek. – A nyomtatási szakasz már itt van. Azt mutattam az elején, hogy mostanra megvan az egész éves államháztartási hiány, és 50 000 milliárd az M2 – az azt jelenti, hogy nagyon sok forintot nyomtattunk már idén. A 3%-os lakáshitel is ebbe tartozik, meg az államkötvény-kibocsátások; mind a kettő nettó pénznyomtatás. Ez zajlik, és hiába van új kormány, folytatniuk kell, mert a kötelezettségvállalások megvannak. Megszorítást nem lehet csinálni, nem lehet hirtelen megszüntetni a 3%-os lakáshitelt, a gázszámla-támogatást, a villanyszámla-támogatást – semmit nem lehet megszüntetni, ez a politika sajátossága. Úgyhogy a pénznyomtatás menni fog tovább.

És ebben a pillanatban kaptam egy üzenetet... – Az MNB-től? – Nem, az Anitától – kicsit lekéste az adást, mert ő nem követi élőben, hogy itt miről beszéltünk az előbb. – Élőben nem tudja követni, de mondtam neki, hogy ma lesz a felvétel. – A Telegram-csapatban láttam, hogy megköszönte Tamásnak a közreműködést a Bitcoin-fizetés megvalósításával kapcsolatban. – Ja, azt látom. Jó, akkor nincs több információ, itt most nem kell bemondanunk semmi többet. – Annyit, hogy nem ő az első, aki ennek örül. – Talán bemondhatjuk itt, hogy várod a további megrendeléseket, akár a saját elérhetőségeiden, akár a Bitcoin Mentoron keresztül is el lehet téged csípni, ha valakinek ilyen technikai segítségre van szüksége. – De mit írt itt... „Sziasztok, feltörték a Krypteus oldalunkat. Az ott megjelenő tartalmak már nem hozzánk köthetők. Dolgozunk a visszaállításon." – Hoppács! – Ajjaj! Hát nem mi voltunk. – Krypteus... Krypt... ez most hol van? – Krypteus. – Na mindegy. Hát akkor ezen majd felülkerekednek. – Felülkerekednek, reméljük. – Lehet, hogy izgatja Tamást, hogy nem a BTCPay-backdoort használták a hackerek, amit benne hagyott. – Nem is értem, mi van. Na mindegy. – Te vagy a hacker, az fog kiderülni. – Legjobb alibi. Hát én nem lehettem, nem voltam ott.

– Egyébként ők saját fejlesztésű API-t, API-klienst fejlesztettek a BTCPay szerverhez, mert ők nem WordPresst használnak. Ha ennyit elárulhatok – ez azért érdekes, mert megcsinálták, nem is tudom, egy hét alatt, tehát nem egy olyan nagy szám. – De mai technológiával. – A mai technológiával persze egy ilyet ChatGPT-vel összerakni nem nehéz. Ez azért érdekes, mert ha valaki például egy OTP SimplePay fizetést akarna bevezetni egy webshopban, azt nem fogja megcsinálni egy hét alatt. Az biztos, hogy egy sokkal hosszadalmasabb folyamat, ráadásul sokkal többe is kerül. – Igaz, hogy kicsit többen tudják még használni. – De ezek az open source, ingyenes, hatékony technológiák át szokták venni az uralmat előbb-utóbb. – A Linux szerverekre gondolsz? – Az egy nagyon jó példa. 1991-ben, azt hiszem, egy finn egyetemista csinált hobbiból egy operációs rendszert, és az ma már sok milliárd eszközön fut, beleértve az Android-telefonokat is. Az egész internet ilyen Linux-szervereken működik, és ehhez kellett 35 év. – Ugyanez történt a posta és az e-mail viszonylatában is. – Meg a postagalamb és a távíró. Meg a nyomtatott újság versus web – most már nyomtatott újság alig van. A palatábla, a Dominion szavazatszámláló gép... sokféle. Szóval a technika általában nyer. Hát nem a technika, hanem a hatékonyságnövekedés – és a hatékonyságnövekedés ugye deflációs hatású.

Mindenhonnan el lehet jutni a fiat pénzrendszer problémáihoz: annak ellenére, hogy egyre hatékonyabbak vagyunk, mégis minden egyre drágább. És ennek örülnek a keynesiánus közgazdászok, mert szerintük ez a növekedés. – Ez a gazdasági növekedés. – Csak fenntarthatóvá kell tenni. – És akkor mennyi az általánosan elfogadott növekedés? 2%? – Igen, 2-3% inflációt tartanak jónak, mert szerintük az a jó. – Csak lassan zabálja föl a földet. Az a probléma, hogy hiába volt Magyarországon állítólag rendszerváltás, a kormány új gazdaságpolitikusai is ezen az iskolán nőttek föl, ezt ismerik. Úgyhogy a továbbiakban is ez lesz kihirdetve, hogy irány a 3%-os infláció, és attól leszünk boldogok. – Ej, a fene! Mennyi most az eurózónába való bekerülési határérték ebben? Nem tudod, hogy van ez? Kettő meg ilyesmi, nem? Három alatt kell tartani? – Pontosan nem tudom. – Hogy lesz ez meg 31-re, ez az euró? Egyébként érdekes az euróinfláció. Most, hogy mondod, keressük ki azt is, a forintárfolyam szempontjából is. Azt írja itt hirtelen, hogy 3% volt áprilisban az eurózóna inflációja. – Akkor jobb volt a forint. – Tehát gyakorlatilag a forintinflációra most kevesebbet hazudnak, úgyhogy ez akár alá is támaszthatja a forinterősödést. Viszont továbbra is fennáll a feszültség: az euró kamata 2%, a forinté 6,25%. Ha valahol be akarjuk vezetni az eurót, valahol közeledni kéne egymáshoz – csak ki tudja, hol. Vagy az euró kamata fog növekedni, vagy a forinté csökkenni. Ha az euróé növekszik, az azt jelenti, hogy az eurót nyomtatják jobban, és ott lesz nagy infláció a jövőben, a forinté pedig nem fog csökkenni. Vagy ha a forintét csökkentik le, akkor a forint gyengülni fog még jelentősen a bevezetés előtt – ami lehet, hogy az európai kantilliónereknek jól jön, hogy ha nem 355 forinton lovagolunk be az eurózónába, hanem mondjuk 400-on, az nekik könnyebbség. Na de majd meglátjuk, mi lesz ebből. Mindenesetre nagy reménnyel tekintünk a jövőbe.

– De addigra még lesz egy Bitcoin-ciklus, úgyhogy szerintem én ebből kicsit kiszállok, és a Bitcoinnal próbálom magam fenntartani a víz tetején. Továbbra is ez a pénzügyi tanácsom saját magamnak – másnak nem adok pénzügyi tanácsot, csak szórakoztatjuk a nézőket. – Aki meg esetleg azt gondolja, hogy a szuverenitásunkat a forint fennmaradása biztosítja, az meg tanuljon a Bitcoinról. Olvastam mostanában ilyeneket is, hogy „úristen, mi lesz, ha bevezetik az eurót, ragaszkodjunk a forinthoz" – lehet, hogy ezzel nem oldasz meg semmit. – Hát eddig ez nem jött be nagyon, mert eddig az elszegényedésünket biztosította, hogy a kedves politikusaink annyi forintot bírtak nyomtatni maguknak, amennyit akartak. – Majd mások nyomtatnak eurót. – Tehát a nyomtató mindig ott lesz, amikor politikus van: mindig van a politikus zsebében egy kulcs a nyomtatószobához. – Azt nem tudom ugyan, hogy működik, hogy ha bevezetjük az eurót, akkor itt is lesz egy kis nyomtató, vagy a nyomtató csak a Lagarde-asszony nyomtatója lesz. – Akkor az nála lesz. – Vagy akkor csak ott van nyomtató. Meg addigra már vígan fütyörészik a digitális euró, úgyhogy azt fogjuk bevezetni itt is. – Illetve azt is olvastam, hogy megpróbálják bevezetni a közös európai kötvénypiacot, hogy versenyezzünk Amerikával – tehát hogy az Európai Unió is adósodjon el rendesen, ne csak a tagországok külön-külön. – Jó, persze, csak az a baj, hogy a tagországok már el vannak adósodva, és akkor még az Európai Uniót is eladósítjuk hozzá. – És a végén jön majd a „mindenki mindenki ellen" per, mint a South Parkban. Hát ez is ilyen, nem? Minden ország el van adósítva. Na mindegy, ne menjünk ebbe bele most! De egyébként van, aki sokkal jobban: tegnap olvastam, hogy most már Olaszország van legjobban eladósodva Európában, utána jön Görögország, ilyen 120-130%-os GDP-arányos módon. Magyarország még nem is olyan vészesen, 80-valahány százalékával. – Én ilyen 67-ről tudok. Mikor ment ez így? – Jó, lehet, hogy nincs igazam, meg változik is. – Meg attól is változik, mit számolunk bele. – Na de lényeg az, hogy Magyarország még nincs is annyira eladósodva, elvileg. Úgyhogy van hely. – Van tér – és szokták is mondani ilyen ingatlanár-elemző podcastokban, mert én olyat is hallgatok, hogy Magyarországon a lakossági eladósodottság, például az ingatlanhitelek tekintetében is nagyon alacsony az EU-átlaghoz képest. Úgyhogy még nagyon sok lakáshitelt kéne fölvennünk ahhoz, hogy igazi európaiak legyünk. Majd biztos előjönnek ezek a megoldások. – Hogy fog még nőni az M2 money supply rendesen, forint tekintetében, mielőtt bevezetjük az eurót. – Juhé.

– És közeleg a Pizza Day! Beszéljünk picit arról, nem? – Ja. – Lesz május 22-én, pénteken egy Pizza Day rendezvény – illetve biztos sok lesz, de ez egy Bitcoin only rendezvény, a HUSZONEGY Bitcoin pizzaday, a HUSZONEGY-csoport keretein belül. Ennek a részleteit majd el lehet olvasni a HUSZONEGY honlapján, a Meetup oldalon, de a lényeg az, hogy május 22-én, pénteken délután lesz, a 11. kerületben. – Három órától, most itt látom. – Pizzasütés, tábortűz, virslisütés... – Virslisütés. – Gyerekek játszadoznak, úgyhogy családdal is. – Családos program. – Köszönjük Five-nak a szervezést! – Jöttök? – Én nem tudok. – Én jövök. – Én is megkísérelem, mondjuk nekem nincs is messze. – Ugye nem kell repülőről szállnod? – Én szerintem végigmentem a pletykáimon. Jó kis pletykák voltak ezek, kell ilyen. De örülök, hogy mindenki örül. – Itt olyan jó lesz, hogy mindenki haza akar majd költözni, aki az utóbbi években elköltözött. – Hát jól van, akkor köszönjük a jó híreket, Tamás! – Köszönjük, Tamás, ezek nagyon jó hírek voltak! – Köszönöm, hogy itt lehettem. – Máskor is gyere jó hírekkel! – Hát jövök mindenképp, lesz folytatás. Különösen az MNB-fronton érdekel ez engem, hogy megválaszolják-e 30 napon belül vagy nem. – Akár nekem 60 nap is jó. – A 60 is jó, vagy a 90 is – csak legyenek pozitívak, legyenek jók a szegény magyar kisvállalkozókhoz! – Azért ott vannak jó jogászok, reméljük, hogy komolyan veszik a kérdéseidet. – Az biztos. Ennyi, ennyit elmondhatunk. – Na, akkor mindenkinek szép hetet és szép hétvégét! Jelentkezünk újra. – Sziasztok! – Sziasztok! – Sziasztok!