E13 Miért nem tud ma senki félretenni?

Üdvözlünk titeket a HUSZONEGY Bitcoin only podcast 13. adásában! Ma Árpival ketten Karót látjuk vendégül, aki egy prominens személyisége a Bitcoin társadalomnak itt Magyarországon. Szia, Karo, üdvözlünk téged!

– Ciao, sziasztok!

– Köszönjük, hogy eljöttél, és fényesíted a mai műsort. Mit kell rólad tudni, mit lehet rólad tudni? Ugye bebújsz egy ilyen avatar mögé, de ennek biztos megvan az oka, ezt nem firtatjuk. Illetve honnan ismerhetnek téged az emberek? Tudjuk, hogy jelen vagy nagyon a hazai Bitcoinban.

– Hazai Bitcoinban nem nagyon, az nem igaz, inkább a külföldiben főképpen. Én eléggé furcsán indultam el a dologgal, szóval én inkább a külföldi plebek között mozogtam sokáig, mert a mesterszakdolgozatom részeként kutattam a Bitcoint még 2018 óta, és ez az, ami engem kábé elindított ezen az egész meneten, hogy most valóban mi a franc az a Bitcoin, hogy most valódi-e, mit lehet róla tudni, kik ezek a fura alakok, akik itt körbevesznek engemet, aztán mind a Bitcoinról beszélnek, hogy ez valami piramisjáték. És akkor így elindultam egy kis rabbit hole-os menetemen, elkezdtem ásni, és így rájöttem arra, hogy ez sokkal komplexebb, így hirtelen, első két hónapos kutatás alatt, mint amit én eddig gondoltam.

Nekem kellett egy jó egyéves filozofálás még 2018-ban, hogy rájöjjek arra, hogy hogy működik a pénz, mi értelme van ennek, és hogy csináltam rengeteg shitcoinnal pénzt meg ezt az ecetuborkalét, és hogy most minek van értelme, mi a scam, mi a nem scam, és most ezzel mit tudok kezdeni. És így lyukadtam ki, hogy oké, elmegyek egy ilyen hülye egyetemi mesterképzéssel, már nem is mondanám szakképzésnek, mert még az se volt, szóval ez inkább ilyen indoktrináló kurzus volt. És így végig tudtam erőszakolni a kutatást az egyetemen keresztül, hogy senkinek nem tetszett a dolog, és csak egy értelmes szemet találtam, aki képes volt velem erről vitázni és intellektuálisan beszélni erről a témáról, és ő is nyitott volt arra, hogy megértse, mi ennek a logikamenete.

És kábé ez így indult el, hogy én utána elkezdtem írni a szakdogámat, és elkezdtem utazgatni és emberekkel beszélgetni folyamatosan. És így két éven át ez így ment. Oké, egy éven át, utána jött ez az egész lezárásos hülyeség meg a sok scam meg minden, de kábé így 2020-ban megvoltam a szakdogával. Tudod, egy normál egyetemista mit csinál: elkezdi csinálni az utolsó fél évben a szakdolgozatot, hogy gyorsan írjunk meg valamit. Nem, én már olyan hülye vagyok, hogy már az elsőnél kitaláltam, mit akarok csinálni, már szeptembertől keresek magamnak egy tanárt, hogy na, menjünk, csináljuk ezt, mert hát nekem ez fontos.

– Melyik egyetem?

– Ezt nem akarom elmondani, de az RT-hez nagyon köze van, és ennyi, amit hozzáfűzök. És kábé ez így ment nálam. Megvagyok, készen van, és azóta így belecsöppentem az egész bitcoinos világba, és én abban mozogtam 2019 januárja óta. Így részt vettem a kisebb-nagyobb drámákban meg őrültségekben, meg elmentem minden hülye konferenciára, amit csak találtam. Szóval igen, és ez így megy már évek óta, hogy mindig van vagy három-négy konferencia egy évre.

– Prágába is jössz?

– Igen, háromszor is megyek ebben az évben Prágába, szóval most gyors váltás: megyek Pizza Day-re, utána megyek el BTC Prague-ra, aztán meg októberben vissza a Hackers Congressre. Utána meg nem tudom, hogy hova megyek.

– Te szociálpszichológus vagy?

– Ó, nem, nem az a képesítésem, de kábé már azon a szinten vagyok, hogy azt mondjam, hogy az. Mert kábé én az emberek, társadalmi csoportok viselkedésével foglalkozom, hogy ők hogyan használják a pénzt, és annak milyen effektusa van a társadalom nagyobb vagy kisebb rétegeire. Kábé ez az, ami engem foglalkoztat, hogy ebből hogyan alakulnak a bizalmak, a pénz milyen módszerekkel képes változtatni emberi szokásokon, és annak az értékvesztése milyen negatív hatásokkal bír. Ez jól megfigyelhető némely társadalmakban.

– Tehát a fiat társadalomra abszolút rá lehet húzni ezt.

– Igen, igen. Ez nem egy liberális társadalmi tudomány, amit én mondanék, mert sokan azt mondják, hogy ez ilyen szocio, mi a lófaszok, ezek mind az ilyen leftist hülyeségektől jönnek. De nem, ez nagyon egy ilyen pénztípusú tudomány, mert itt tényleg meg tudod mondani a frankót, amikor azt mondják neked Amerikában, hogy na, ez egy corporate greed, lehet, hogy most jön az infláció. Nem, az eleve az egésznek a lényege ott, hogy egyszerűen nem értik, hogy mi a franc működik a gazdaságtudományon belül, és nem értik meg az inflációnak az alapelvét, hogy most mit tud affektálni. Mert Amerika jobban ki van téve az inflációnak az elvének, az emberek kilométerekre élnek boltoktól, nem az, hogy Európában elmegyek öt percre, ott van a bolt, aztán bemegyek minden nap a Lidlbe vagy az Aldiba. Szóval igen, és jobban megérzik az emberek, meg jobban leromlik a társadalomnak a működése is.

Ezekben publikálok. Régebben feltettem vagy hat darab írományt a Bitcoin Magazine-ra, meg vagy három-négy magazinban volt benne a publikációm, a Citadel21-ben például.

– Ezeket mondom, angolul írod?

– Igen, ezeket mind angolul.

– Ugye nekünk itt az az elképzelésünk, hogy minél több magyar emberhez eljuttassuk ezt a Bitcoin dolgot.

– Hát igen, én sose próbálkoztam azzal, hogy Magyarországon belül nagyon próbálkozzak. Nem az, hogy nem könnyű, hanem nekem nem is volt rá kedvem, hogy most magyarokkal elkezdjek foglalkozni. Mondom, jó, oké, úgy legyen már, de tudod, hogy én jól elvagyok itt vagy ott, ahol lakok, és akkor olyan emberekkel, akik beszélik ezt a nyelvet, nem nagyon kell már foglalkozni, inkább elég az, hogy külföldön vannak problémák belőle, és itthon ne legyen már. Kell egy ilyen obszcén dolog, ami általában így jó.

De hát néha nehéz kikerülni az embereket, amikor már nagyon ott vannak a pofádban, hogy már itt lakok a környéken vagy valami, és akkor mondom, jól van, akkor találkozzunk, vagy legalább valami szar van, akkor legalább oda is tudok menni. Hogy mondom, na, nézd már, jön az ecetuborkalé. És akkor tudod, el kell kezdeni beszélgetni azokkal az emberekkel, nem tudsz sokáig a kő alatt rejtőzni.

– Nem zavar engem, hogy ismerek én itten embereket, akik tuti nem jönnek fel podcastokra. De egyszer találkoztam egy teljesen vadidegennel vonaton, mikor mentem valamerre, és mondta azt, hogy ő már elmúlt 68 éves, és neki 10 bitcoinja van. Mondom, én le voltam taglózva, akkor még az elején voltam a kutatásnak, és az egész modell, hogy most milyen életkorszakban lévőknek van bitcoinja, meg mivel foglalkozik, és így le voltam taglózva. Na most ez nem úgy jött, ahogy én gondoltam, és így át kellett az egészet nézni, és igaza is lett.

Akkor lehet látni, az öregebb korszakúak, akik ilyen 50, 60, 70 évesek, azokat jobban érdekli a Bitcoin. Nem, oké, nem az 50-esek, nem a másik társaság, most a 60 és 70 közöttiek azok, akiket érdekel a dolog. És így a millennial meg a Gen Z, az nagyon nem, inkább a Gen Z nagyon nem, inkább a millennial, aki a 2000-es évek körül született, azt mondhatom, hogy azok érdekeltek ebben jobban.

– Igen, érdekes, jó, hogy ezeket így látod, biztos sokat kutattál ebben a témában.

– Hát nem vagyok egy expert ezen, szóval mindenki, hogyha elolvas valamit az interneten, akkor lehet, hogy máris expert. Szóval ez nem olyan dolog, nem egy mágia.

– Hát jó, de szociológusként ugye.

– Hát nem minden idióta megy el szociológiára vagy valamire, szóval ez.

– De te korrigáltál, mert bitcoiner lettél.

– Hát figyelj, most nem volt az a lehetőség, hogy én egy ilyen hülye diplomával el tudjak valahol helyezkedni, mint, other than, you know, burger flipperként.

– Magyarországon például nagyon sokaknak ez megy az egyetemeken, hogy elmennek egyetemre, fingjuk sincs, hogy mi a francot akarnak, nekik egy képesítés, egy papír kell a kezükbe, hogy azzal többet tudjanak keresni munkával.

– Ja, mert ez a lényege a dolognak.

– Nem képesek szabadon gondolkozni a mostani fiatalok.

– Oké, én nem azonnal kerültem egyetemre, nekem volt egy időszakom, amikor kiesett ott a dolog, és kábé azután kezdtem egyetemre, amikor már felnőttem, kábé, és azt éreztem, hogy tudod, érett vagyok arra, hogy valamit csináljak, amit elkezdek csinálni. Nekem kábé így indult el az egésznek a tanulmányi része, hogy én valamit le akartam tudni a végén. Amikor már volt egy képesítésem, hogy ez egy totál ilyen fast food restaurant képzés, és akkor utána meg van egy másik, amit úgy láttam, hogy na, ezt, ebből kiabuzálhatom még a szart is, hogy szétverem ezt a képzést, és nekem az lesz, amit én akarok. Ez indított meg ezen a pályán is.

– Könyvet írj!

– Nem, ez a szakdolgozat, ami ki lehet adva, magyarán mondva. Ez a szakdolgozat egy ilyen 100 oldalas volt, amit beadtam, és mondta nekem az opponens, hogy ennek kéne lennie a doktorinak. Mondom, jó, de én már leszarom azt, hogy most elmenjek négy évet ott lenni. Négy év, a jó isten.

– Márpedig olyan jól néz ki egy doktori fokozat!

– Jó istennek se hiányzik. Én megmondom az őszintét, aki most megy el doktorizni, az nem tudom, mit csinál.

– Muszáj az hozzá.

– Muszáj, mert hogyha valaki jó valamiben, annak egyszerűen már eleve meg kéne lennie a life experience-nek, hogy ő el tudjon helyezkedni azokon a részeken. Na most én az én képzésemmel, mert most én bitcoinos cégeknél dolgozok, én az én képzésemmel lószart nem tudok elhelyezkedni bitcoinos cégeknél. Szóval itt nekem még sose nézték azt, hogy na, most túrd elő a szakdogádat vagy az oklevelédet, hogy most mit csináltál, ilyen sose volt. Szóval én, mióta elkezdtem ebben a szférában dolgozni, elmondhatom, hogy ez teljesen más világ. Itt bárki el tud helyezkedni, itt nem kell észkombájnnak lenni, itt csak talpraesettnek kell tudni lenni, és tudni kell azt, hogy most mit csinál egy ember valójában. Igazából az kell, tudod, hogy most elolvassa ezt-azt. Nehéz sok embernek, már én se nagyon olvasgatok már megint, de legalább annyi tapasztalat kell, hogy valahogy el tudjon az ember indulni, és utána már könnyen el tudnak az emberek helyezkedni itt-ott.

– Mit üzensz azoknak, akik ebben a szférában szeretnének dolgozni, hogyan kezdjenek neki?

– Legyen ott egy könyvtáruk, amit elkezdenek olvasni. Nem azt mondom, hogy meg kell magad erőltetni, de hogyha azt akarod, hogy legyen sok időd, akkor menjen egy egyetemi képzésre, és akkor az lesz, hogy utazol valahol a vonaton vagy buszon, akkor elő tudod venni a könyvet, és akkor végre valami értelme van, amit tudsz olvasni. És akkor neked az lesz a képesítésed, amivel az emberek így tisztelni fognak, vagy akármi, vagy nem tudom már, mi a francot csinálnak veled, de legalább az, hogy valami proof of workot beteszel az életbe, és kábé ezzel tudod mutatni azt, hogy na, én valamit csináltam, értelmeset. Nem az, hogy azon írom a szakdogámat, hogy most milyen a Barbie.

Vagy a Julian meg a Filuska meg a nem tudom, micsodának az összehasonlítása, ez egyik csajszinak volt, aki a shakespeare-i irodalom.

– Ez hogy lehetséges? Erre nem hiszem, hogy akkora igény lenne.

– Erre abszolút nincs igény, ez megy a kukába. Na, ez csak ott porosodik a szekrényen vagy valami, nem az, hogy most ez elmenjen a világ mindenhova egy könyvesboltba, meg hogy lássam, hogy El Salvadorban adják el a könyvet. Én nem gondolom, hogy ennyire nagyon jó lenne, de szerintem azért megdolgoztam talán addig, hogy most tényleg valakinek jó legyen az a könyv, hogy valami információt kinyerjen. Mert nekem mindig az volt a célom ezzel, hogy van egy olyan teóriám, hogyha most, tudod, hagyjuk a shitcoinereket azon, hogy megfosszák az emberektől a pénzüket, akkor azzal elveszítjük az intelligenciát. És éppen ezért ez az én könyvemnek a dolga, hogy hogyha létezik ez az intelligencia, aki nincsen még megfertőzve sok negatív tudással, akkor ez segít abban, hogy elinduljon olyan meneten, ahogy kutatást el tud indítani, vagy a saját életét jobbá tudja tenni.

Kábé ez az, amiről a könyvem szól, magyarán mondva: hogy megtudja, mi a baj a mai világgal, és hogy megtalálja a problémáját egy adott problémának, amit most érez, hogy nem tudja, mi lehet az, és megtudja, hogy most tényleg ez az, ami baj van, és tud-e ellene tenni. Mert szerintem mindannyian tudunk ellene tenni.

– Tehát a könyved címe ugye az, hogy a Bitcoin és a trust problem, vagyis a bizalom probléma magyarul.

– Igen, ez a bizalom, ez egy eléggé komplex dolog, mert nem az, hogy direktíven megbízok. Itt a bizalom arról szól, hogy ez egy ilyen inhibitív dolog, amely nagyon-nagyon sok mindenre kihat: a társadalom működésére, annak a fejlődésére, csoportok, organizációk működéséhez, vagy például nagy cégeknek is a meglétéhez ez kell, hogy létezzen, a bizalom. És mikor, tudod, a papírpénz elveszi az embereknek a lehetőségét, hogy rendelkezzenek a social capitallal, hogy tudjanak valamit elkezdeni csinálni, akkor teljesen összeomlik a társadalom, és akkor az van, hogy nincsenek magánvállalkozók, akik elkezdenek dolgozni dolgokon, és ezzel megfosztjuk magunkat az előrehaladástól, magyarán mondva. És ez nem jó, és ez az, amivel a könyvem foglalkozott.

– Igen, tehát akkor alapvetően ezt látod itt problémának.

– Hát igen, ez a papírpénz magyarán tönkreteszi ennek a meglétét, hogy ez tudjon kialakulni, és ez egyre jobban leépíti a társadalmat.

– Tehát nem tudatos, mármint ez nem egy tudatos.

– Mert az van, hogy szerintem még akkor is, hogyha tudják azok, akik ezt csinálják, ezt a scamet, hogy most ennyi sok pénzt ellopnak az emberektől, hogy ennek milyen igazi hatása van, ők így álomvilágban élhetnek, amit nem képesek realizálni, mert náluk ez a hiperrealizációs folyamat megy le. Ez egy szovjet dolog, hogy hyper realization, vagy mi a franc volt ennek a neve, hogy nem tudsz ezen a rendszeren kívül élni, hogy nem tudod elképzelni ennek a meglétét ezen kívül. Olyan, mint Jan Patočka volt még Csehországban, a szocialista időkben, hogy ő nem tudott kilépni a dobozból, hogy ő úgy halt meg, hogy soha nem látta, mert nem hitte el azt, hogy a Szovjetunió egyszer fel tud bomlani, vagy hogy a kommunista korszaknak egyszer vége lehet. Kábé ez az.

– És akkor kábé ugyanezt éljük meg most ugye, hogy a fiat gazdaság.

– Igen, hogy mondják, crumbling. Szóval betegségeknek a száma például: több millió ember él hikikomoriként Japánban, mert egyszerűen annyira konzervatív a társadalom, hogy a tagjai nem tudnak kiszakadni belőle, annyira meg kell felelniük az elvárásoknak, hogy bezárkóznak egy idő után, és nem hajlandóak semmire. Mert annyira félnek, hogyha elkezdenek valamit csinálni, hogy valami nem várt esemény fog történni, és inkább ezért otthon maradnak, bezárkóznak a négy fal közé, és sose mennek ki otthonról. Ilyesmi effektusokat csinál ez mind ott, Japánnak vagy 280%-a a GDP-nek.

– Most láthatjuk, ha valaki nyomon követi.

– Kábé ez egy része az egész problémának. Ott Amerikában másképp menekül a helyzet, mert ott jobban beleette magát az oktatási rendszerbe, hogy el kell rugaszkodni a kapitalizmustól, rendszertől, a szocializmussal meg minden egyébbel. És az megy, hogy az emberek így nem bíznak meg egymásban, és így jobban szétszakadnak a politikai eszmék, hogy nincsen áthidalás. A 60-as, 70-es években többen meg tudtak egyezni jobb- és baloldalon, hogy most mit kell csinálni. Most már az az általános érdek, hogy minél jobban elszakadjunk egymástól, és ne lehessen megegyezni, mert mindenkinek a saját értelmezése a dolognak, amit ők akarnak az életükben, az szent és érinthetetlen.

– Hát már ilyen polgárháború-közeli szítás megy, különösen választási években, mint az idei is.

– Hát figyelj, én nem tudom, én szerintem az lesz a legjobb, hogyha Trump nyer nagy valószínűséggel, mert rengeteg mindent Biden elszedett tőlünk, meg a dupla adózásnak a rendszere kint az Amerikai Egyesült Államokban, és ezeket mind vissza kéne valahogyan szereznünk magyaroknak, mert valahogyan kell bizniszt csinálni, hogy most valahogy elkezdjünk ügyködni meg ezt-azt. De ami ott megy az USA-ban, az egy megfigyelőrendszer, egy totalitárius rendszer kábé, most már szóval afelé haladunk, hogy így szépen lassacskán a társadalmak lebomlanak. Láthatjuk, egyetemeken mindenki minden hülye ok miatt tüntet.

– Szóval nem egy olyan klassz dolog, társadalomban hogyha tudják, hogy megfigyelőrendszer van, akkor máshogy is viselkednek az egyének.

– De őket nem érdekli, mert az van, hogy ők a nanny state-en élnek, érted? Hogyha most valaki rosszul van, beteg, ott nem segítenek rajta, hogy most jobban érezze magát. Hogyha most valaki hajléktalan lesz, ott nagyon nehéz kimozdulni a rendszerből. Kint Seattle-ben voltam két hónapot, tömérdek mennyiségű hajléktalan van kint az utcán, aki a fentanylt szívja folyamatosan, és sátorvárosokban él, úgyhogy abszolút nem is akarnak visszamenni a civilizált társadalomba, mert nekik az már túl sok, visszamenni a körforgásba. Mert hogyha visszamennek a körforgásba, akkor rabszolgának érzik magukat. És ez teljesen igaz, és csak így tudnak szabadok lenni, nekik semmit se kelljen csinálni, és újra jól érezzék magukat valahogyan, még akkor is, hogyha generalizáltan szarul élnek. És ez katasztrófa. Szóval nem az a világ van kint Amerikában, mint régebben volt, hogy american dream vagy valami ilyesmi, nem létezik már ez.

– Nem azt mondják, hogy az american dream átalakult, és most teljesen global dream lett a Bitcoin által, hiszen hogyha valaki Bitcoin standardon él, akkor észleli ezt, hogy mindent meg tud valósítani?

– Nem, mert az van, hogy valakinek van félretett pénze, de nem azonnal megy ez a transzformatív dolog, hogy most azonnal low time preference lesz. Ilyen nem létezik, hogy a high time preference dologból át low time preference-be, nem lehetséges. Ez annyira egy vonatkisiklásnak megfelelő transzmisszió, hogyha valaki nem kezd lassacskán elkezdeni úgy élni. Mert nem úgy működnek a dolgok.

– De nem nagyon tud így lassan élni senki, mert ott azért verseny van, megy a mókuskerék.

– Dolgoznod kell, főleg Amerikában kint, ott több munkával kell rendelkezned. Magyarországon itt meg menjél minimálbérért, hogyha annyira nagy vagy, annyira elindult neked a sorsod, hogy most dolgozhatsz itt-ott, vagy lehetsz árufeltöltő az Auchannál valahol. Szóval vagy lehetsz fodrász, vagy valami más, hogy OKJ-kat csinálsz. De nem mondanám azt, hogy itt is olyan nagyon-nagyon, mert itt előrelépés sincsen kábé, mert annyit nem tudnak az emberek eltenni. Ez mind a spórolásnak a hiányához vezethető vissza, mert az emberek nem képesek spórolni, mert abból a pénzből, amit megkeresnek, nem is tudnak félretenni pénzt, egyszerűen lehetetlenség.

Mert azzal, még akkor is, hogy többet kezdesz el keresni, a problémák annyira megtetőződnek, meg annyira akarnál fejleszteni az életminőségeden, hogy egyszerűen nem marad pénz a végére, még akkor sem, hogyha például 1 millió forintot keresel Magyarországon. Szóval rengeteg embert ismerek ilyet, szóval kábé én is így élek, mert látom azt, hogy mennyi sok probléma van, és nekem ezt állandóan fejlesztenem kell, hogy azt érezzem, hogy valamennyire haladok az életben. Nem az, hogy csak otthon vagyok ragadva, vagy elmegyek konferenciára, meg lássam már, hogy itt is halad a korszak előre valahogyan.

– És szerinted így a társadalomnak reménye sincs? Vagyis ahogy látod, ezeknek a rétegeknek van reménye?

– Hogyha elkezd az ember spórolni. Mert az van, hogyha tényleg úgy megy a dolog, hogy nem vagy képes pénzt félretenni, és nem vagy képes belőle gazdálkodni, na akkor van a probléma. Én úgy látom, hogy Magyarországon, oké, nem is ezzel akarom kezdeni, inkább azzal, hogyha most átkezdünk menni ebbe a Bitcoin korszakba, hogy most mi ezzel a medium of exchange meg a store of value, hogy ebben mentsük a pénzünket: ez nem lesz egy nagyon egyszerű tranzíció nekünk, hogy most egyszerűen megtörténik ez. Ehhez az kell, hogy vagy a társadalomnak a többsége rendelkezzen bitcoinnal, hogy valamennyi összege legyen elspórolva abba, vagy az, hogy az állam elkezdjen vásárolni.

Csak akkor meg az a baj, hogy ha az állam elkezd vásárolni, akkor lehetőség van arra, hogy egy Bitcoin alapú totalitárius rendszer maradjon fenn, és ez épüljön ki. Mert akkor az állam megtanul gazdálkodni belőle meg pénzt csinálni, meg netán pénzt csinál véletlenül, és azt is megtanulja, és van egy hatalmas nagy Bitcoin megtakarítása, akkor egy teljesen totalitárius rendszer képes kialakulni a Bitcoinon is. És ezzel csak úgy tudsz védekezni, hogyha magadnak is szerzel bitcoint az államnál, és tudod azt, hogy ki dolgozik hol az államnál, csak úgy lehet kordában tartani azt a szférát. De hogyha most mondjuk senkinek nincsen pénze, az államnak sincsen pénze, akkor az egy katasztrófa, az lassacskán fog épülni a hiperinfláció által.

– Hát de ezt látjuk azért, nem? Tehát én úgy gondolom, hogy ez a totalitárius rendszer azért közeledik, tehát CBDC meg ilyesmi, hát Kínában meg a hírekből.

– De ezt egy normális ember nem tudja értelmezni, és ez az információ nem jut el hozzá, nem is akar ezzel foglalkozni. Szóval ez a probléma, hogy vagy egy olyan rendszert fogunk építeni, ahol lesz egy új elit, aki bitcoint használ, és azt próbálja felépíteni a társadalmat újra, vagy a társadalom adoptálja nagy részben, vagy az állam, vagy összedől az egész, és akkor anarchia. Szóval ezen lehetne vitázni, mi itt az értelme, mi felé lehet elmenni. Ezen még én is így gondolkozok, hogy mik azok a variációk, azok a feltételek, amiknek meg kell lenniük, hogy egy társadalom képes legyen fejlődni ezzel a rendszerrel.

– És mielőtt benyelted a narancspirulát, tehát hogy bitcoinerré váltál, azelőtt is gondolkodtál ilyeneken, vagy ez annyira nem érdekelt, inkább ez nyitotta ki így a szemed? Mi volt előbb, hogy gondolod?

– Hát először az volt, hogy nekem mindig nagy terveim voltak az életben, hogy én el akartam valahova jutni. Nekem az egész életem egy utazás, és nekem állomásaim vannak, ahol le akarok szállni, és szét akarok nézni, és utána tovább utazni. És kábé szerintem az lehetett, hogy ez nyitotta fel a szememet arra, hogy nekem valami több van itt, ami hiányzik, ami nincs meg. És ez sarkallt arra, hogy elkezdjek jobban nézni ezek a dolgok után, főleg eleinte ez a spekuláció, hogy végre pénzt csinál az ember, meggazdagodik.

– Hát ez mindenkinek van egy ilyen.

– Persze, de hát ez egyszerű. Kábé ez így indult el nálam, hogy 2016-ban egy ismerősöm adta az első bitcoinomat, aki sajnos elhunyt 2021-ben kábítószer-túladagolásban.

Ez volt az első dolog, ami spekulációra bírt, hogy nézzem meg, mi a franc ez, ezzel lehet kereskedni, az még mi lehet. És akkor így elindult a dolog, hogy hátha lehet pénzt spórolni ebből. Kábé ez a kis menet nálam, ez a folyamat, hogy na hát ez savings, meg ez megvéd az infláció ellen. Basszus, ez egy atomrakéta-rendszer a zsebedben, de jelszóval, baszki! Hát ezt azt csinálsz, amit akarsz. Ez egyszerűen brutál. Nekem ez így brutális, ez egy kész rendszer a zsebedben, és egyszerűen, hogyha tudod használni, ez akármi lehet, bontó vagy építő, akármi.

Szóval nagyon attól függ, hogy mit gondolnak róla az emberek, hogy milyen beteges módon akarják használni a bitcoint. Szóval igen, én már ismerkedtem ennek mindegyik oldalával, és eléggé kiráz a hideg, mikor látom, hogy milyen negatív dolgokra lehet használni.

– Szóval igen, sokan ott támadják, hogy ez mennyire veszélyes a jelenlegi rendszerre.

– Hát a rendszer, csak arra kéne figyelni, hogy a rendszer veszélyes ránk, mert ez egyszerűen tönkreteszi az egészségünket, tönkreteszi a szabadságunkat, belimitál minket, és nincs előrelépés az életben, hogy az embernek legyen valami jövője. Mert most már ott vagyunk, hogy a gyerekek nem tudnak venni házat saját maguknak, mert már nincsen generational wealth semmelyik családban, hogy ott a milliók legyenek, 10, 20, 30 milliók, hogy azzal tudjon magának valamit venni a jövőben, meg családot alapítani.

– Hát igen, kisemmizi az ember magát annak a rendszernek köszönhetően.

– És most már én is ilyesmiket látok, én is a saját bőrömön tapasztalom, mint normál egyetemisták azt, hogy elmennek a Penébe, aztán látják a 450 forintos pizzát, ami nagyon finom, meg nagyon meg lehet venni magadnak minden egyetem alatt, aztán most már 980 forint vagy mi, és már megy felfelé az ára. Szóval hát na, azt képzeljük, aki családi pótlékból él.

– Hát én nem is tudom elképzelni ezeket amúgy, de nagyon sokan élnek mélyszegénységben, és ők biztosan nem fognak tudni félretenni, tehát ők ebben a tranzícióban is sajnos a rövidebbik végén lesznek.

– Hát érthető. Szóval nem lehet mindenkit megmenteni, ez egy szomorú tény. Ezen sok ember van, aki próbálkozik, Afrikába elmegy például Anita szokott elmenni, mások vannak, de hát tudod, ez csak vergődés.

– Bocsánat, csak azt szerettem volna megkérdezni tőled, hogy te mit gondolsz arról, hogy ugye sokszor emlegetik a Bitcoint, hogy nem az első világnak, tehát a földkerekség leggazdagabb országainak állampolgárait fogja ez megmenteni, hanem inkább a harmadik világ embereit. Hogy ők egyáltalán tudnak erről?

– Nem nagyon gondolnám. Hogyha a fee-k maradnak a mostani helyzetben, és nem mennek fel brutálisan, akkor talán még a Lightningot is fogják tudni használni. Szóval én bízok abban, hogy azért fejlődik a rendszer, szóval nem maradunk totál ossification-ben.

– Szóval nem ragad be úgy a rendszer, hogy bebetonozza az egész dolgot magába.

– Szóval kell valami, mert csak akkor van értelme, hogy az emberek tudják használni villámon keresztül a pénzüket vagy valami máson keresztül. De most attól elmozdulva, hogy most már nem self-custodial, hogy nem önmagadnak tartod a pénzt, az egy kicsit riasztó.

– Merre menjünk? Szerintem a privacy irányába. Ugye úgy tudom, Karo, neked nagyon fontos a magánéletnek a tisztelete, részben ebből is látszik, hogy te se vállalod arccal a beszélgetést, és a neved is csak sejtet valamit, de fogalmunk sincs, hogy mit fejez ki. Szerintem abba az irányba érdemes mennünk most, hogy mi az, ami miatt neked fontos a magánéletnek a tisztelete.

– Azért, hogy én belecsöppentem ebbe a világba a kutatásommal, és mikor elmentem az első konferenciára, az egy shitcoinos konferencia volt, arra mentem el, és totál nem tudtam, hogy most én mi a francokat csinálok, így flip-floppoltam azzal, hogy most na, talán igen, ez egy jó ötlet, és akkor jöttem rá, hogy nem fogom használni a nevemet, és így egy ilyen kis álnevet adtam meg magamnak, és így elmentem azzal. És akkor jöttem rá, hogy ez mennyire veszélyes, hogy mindenki látja azt, hogy ki vagy, az állam azonnal meglátja, hogy ki vagy, mert az ellen nem tudsz nagyon védekezni, csak az, hogy lecsökkented annak a lehetőségét, hogy azt mondod, hogy én nem voltam ott. Szóval igen, egy kis plausible deniability-t oda tudsz magadnak hozni.

De kábé az ismeretlentől kell megvédeni önmagadat legtöbbször, akiket nem ismersz. Hiszen az államnak a tagjait azt ismerted, hogy ki vezeti a kormányt, szóval az egy többfejű hidra. De hogyha most egy kisember próbál rád szállni, és valahogyan veszélyeztetni az életedet, azzal nem tudsz semmit se tenni, mert lehet az, hogy talán nem is ismerheted, nem tudsz róla semmit, hogy kicsoda a személy, és a végén még talán el is éri a célját, és akkor utána meg te nem fogsz létezni nagy valószínűséggel, vagy megfosztanak a bitcoinodtól. Ez kábé az a dolog, ami engem aggaszt, mert sose tudhatod, hogy most ki, hol, tudod, az ördög nem alszik, és hogy kivel mi történik utána.

A másik dolog meg az, hogy arc nélkül jobban, nyíltabban lehet beszélni emberekkel dolgokról, amiket más, aki arccal van, nem merne azonnal felvállalni, hogy a credit score véletlenül mínusz 10, 20 vagy 30-cal lejjebb dobja őket. Ez így van egy kis szabadság mögötte, hogy nem kell ezektől félni, hogy most ezt nem kell mondani, mert így szar vagy valami. Így nyersebb lehet az információ, és a nyersebb információt többen jobban meg tudják emészteni, nem úgy, mint egy ultra-processed foodot kapsz vagy valami kaját, hogy most mindenféle gépezeten meg lett csócsálva, és akkor azt kapod.

– Előemésztve.

– Előemésztve, ja. Mert ez sokaknál így van. Például Kanadában, akik a kamionos válság alatt ott nyíltan felvállalták, kik azok, azokat meg letették, fenyítve lettek ott, be lettek tiltva a számláik, ellehetetlenítették az életüket, hogy most mivel tudnak mit csinálni. Én nem akarok ilyen inconvenience-eket az én életemben, hogy most így el lehet lehetetleníteni engem folyamatosan. Így jobb az, hogy nem lehet azonnal hozzám kötni, ki a franc is vagyok, és ez egy védelmet ad a személynek, hogy tudjon szabadabban élni, hogy legyen magánélete.

Aki ismer engemet, az meg oké, azzal tudok beszélgetni, mert én megbízok benne, hogy ő nem fog engem idegesíteni, vagy veszélyt jelenteni rám. Mert ez meg másnak is fontos, hogy tudja azt, hogy én is megbízok benne, és azon a ponton keresztül tudja azt, hogy valamilyen kapcsolat létrejött köztünk valahogyan, és ez egy nettó pozitívum is lehet. Mert az van, hogy azoknál, akiknél a saját arcukkal mennek el valahova, ott nehezebben lehet megtudni, mi a hátsó szándék. És egy olyan személy, akinek nincsen arca, de beszél, és részt vesz ezeken a dolgokon, és utána elmész vele enni, és utána megmutatkozik veled, az már egy szintlépés ottan.

– Egy bizalmi pont.

– Egy bizalmi pont, igen. Hogy látod, hogy megbízik benned, és ez egy előrelépés a kapcsolatban, hogy itt valami elindult, és lehet bízni benned. Hogy már évek óta ugyanarra a konferenciára elmentek, és most oké, hogy tudod, hogy ő nem fog téged kiadni meg elmondani, hogy hogy néz ki, ha valaki megkérdezi, főleg a zsaruk megkérdezik, hogy én nem ismerem, maszk volt rajta.

– Ezt pont akartam kérdezni, hogy ezt hogy oldod meg, hogy aki ismer téged, az ne buktasson le. De valószínű, hogy nagy valószínűséggel azok a bitcoinosok, akiket engedsz, hogy ismerjenek, azok nem csinálnak ilyesmit.

– Igen. Meg például olyasmi, hogy van annyi, mert az van a bitcoinosok között, hogy magas bizalmi struktúra alakul ki, hogy jobban megbíznak egymásban, hogy meg fognak felelni egymás elvárásainak, a nem leírt szabályoknak. Ezért van az, hogy a shitcoinerek nem képesek a mi létezésünket meg a mi elveinket tiszteletben tartani, és ezért szokott a sok konfliktus lenni. Mi készek vagyunk arra, hogy megvédjük ennek a rendszernek a működését akár még az életünk árán is.

– Így van.

– És egyszerűen ez valakinek nem jön be.

– Meg a morális alapkövek.

– A morális alap, igen. És például mikor elmegyek Baltic Honeybadgerre, ott mindenki ki tudja tenni a kabátját az akasztóra, senki nem lop el semmit, még egy ilyen alkalom se. Oké, egyről tudok, aki lenyúlt valamit, de nem akarok beszélni, eléggé ciki rész, azt egy ismerősömtől hallottam, és utána az is azonnal le kellett ereszkednie, megalázkodnia. Szóval szerintem hogyha valaki ilyesmit elkövet, az nagyon szar aknára lép, szóval ne próbálkozzon. És hogyha elkezdesz más bizalmával szórakozni, meg hogyha valakiket kihasználsz, utána nagyon negatív dolgok jönnek, én szerintem. Mert ez mind egy szuverén rendszer, mindenki zsebében, és hogyha valakit megfélemlítesz, vagy nem hagysz élni, vagy nem adod meg nekik a magánszférát, vagy nem tartod őket tiszteletben, akkor szar dolgok fognak következni.

– Hát a privacy az egy alap.

– Igen, ez nagyon fontos számomra. Én a legkonzisztensebb személy vagyok, mikor elmegyek egy konferenciára, nem mutatkozom, és elmegyek valahova messzire, és akkor tudod, le kell már venni a maszkodat, meg helyben akkor meg valahogyan megoldom, a maszkot összehúzom, mósingolom a kaját, aztán jó legyen vele az ember.

Kábé ezért én már kerültem bajba is egyszer, hogy ennyire konzisztens vagyok, főleg az olaszokkal. Még Luganóban, elmentem 2022-ben, mikor még a Wasabinál dolgoztam, és kirángattak a konferenciáról, mert maszk volt rajtam, baszki. Mondták azt, hogy no-no, ez nem engedélyezett, meg mi a francokat mondtak, és kirángattak, mint Julian Assange-t a rendőrök az ecuadori követségről. Mondom, én ezt nem hallgathatom ennyiben, és erről nagy cirkusz lett. Utána követtük be egymást Paolóval is, adott egy 1000 dolláros ticketet vissza ugyanaznap, és akkor visszamentem cirkusz nélkül. De az volt a megállapodás, hogy covid-maszkot tegyek fel és egy szemüveget, ez a trade-off. De utána már jövőre már engedték a maszkot is, szóval múlt évben. De annyira boring volt, hogy kicsit dipeltünk a második nap vége felé.

– De a szervezők nem engedték, vagy mi volt?

– A szervezők, igen. Biztos van ilyen jogszabály, hogy maszkban nem lehet lenni. De utána volt egy másik kitétel, hogy covid-maszkot meg nem vetették le az arcodról. Szóval ez egy ilyen probléma, hogy most maszkot nem vetted le, de akkor mi értelme van a kettőnek?

– Nem mindig van logika az állami beavatkozásnak.

– Igen. És így izéltek, hogy most inkább megengedjék, és akkor nem lesz ebből probléma. Engem a zsaruk is békén hagytak, mert utcán is járkáltam ezzel Luganóban, és nem jöttek oda, hogy letartóztassanak vagy ellenőrizzenek. Szóval lehet, hogy csak megúsztam, vagy nem volt kedvük, vagy túlságosan túlmentek már a verési kvótáikon, szóval nem tudom. Vagy lehet, hogy csak túl drága szerkó volt rajtam anno, szóval lehet, hogy a Louis Vuittonos szemüveg meg az. Na ez oké, lehet, mikor még azt a szart használtam.

– Szóval akkor is volt már, kinőtted ezeket a fiat betegségeket?

– Már kinőttem. Az exem volt az, aki nagyon rávitt ezekre a dolgokra, de sikerült így kinőni végre. Inkább azért vissza kell menni emberek közé, hogy lássam, hogy mennyire épül a társadalom, nem inkább az, hogy milyen bőrcuccot lehet venni a Balenciagában, ezek a megsemmisített cipők meg ruhák, meg úgy néznek ki, mint ami csöves, amúgy is elég kétes nevű.

– Ja, hát a privacy fontos. És nem gondolod, hogy akkor már az állam rendelkezik profillal rólad?

– Nagy valószínűséggel biztosan rendelkeznek szerintem. Szóval de nem az, hanem a kisember a veszélyesebb, mert azzal nem tudsz védekezni.

Most valaki idejön egy baltával, beteríti az ajtót vagy valamit, azellen mit tudok csinálni? Magyarországon ember meg se védheti magát. Oké, én biztosan megvédeném magamat valami eszközzel, még azáltal is, hogy börtönbe mennék, mert az én életem az fontosabb, mint a támadóé. Szóval igen, de utána Magyarországon biztos valaki engem elítélne azért, hogy én megvédtem magamat egy halálosan fenyegető szeméttől, aki el akarta szedni az én pénzemet.

– Szerinted egyébként így veszélyben vannak a bitcoinerek, vagy lesznek?

– Nagy valószínűséggel igen, mert az organizált bűnözés kezd ráépülni erre a rendszerre, és azok elkezdenek majd embereket elrabolni folyamatosan nagy valószínűséggel, mert ők is meg akarnak gazdagodni. Most is például múltkor volt ez a csoport, ezek a tinik, 16-17 évesek, akik hívogatnak embereket, és százezer dollárokat lopnak el emberektől. Mikor lesz az, hogy ez a social engineering átváltozik fizikai támadásokra, betörnek, fegyvert szereznek, elmennek kocsival, mert tudják, hogy az egyszerűbb, mert azt hamarabb el tudják szedni, és utána nem tudnak mit csinálni velük. Na most egy olyan helyre kerülnek el, olyan városban, ahol nincsen megfelelő jogalkotó, aki el tudja őket ítélni, nincsen következménye annak, hogy elloptak pénzt emberektől. Hát a jövőben nem nagyon van szerintem ilyen.

Szóval kábé ez ilyen, hogyha valaki biztonságban akarja magát érezni Európában, az menjen el Prágába, tanulja meg a csehet, tegye le a fegyvertartási engedélyt minden típusra, és utána kezdjen el magának vásárolni otthonra, mert azt is megteheti Csehországban. Szóval ott meg lehet halálos eszközzel védeni magadat Csehországban.

– Igen, ez még egy darabig, gondolom, amíg az Európai Bank be nem vezeti a CBDC-t.

– Nem, mert nem akarnak eurót bevezetni. Ugyanabban vannak a magyarok, hogy a magyarok sem akarják bevezetni, mert a Magyar Nemzeti Banknak a működése az fontosabb, mint hogy az EU mondja meg nekünk, hogy mi a francokat csináljunk a pénzzel.

– Hát még egy darabig, aztán majd lehet, hogy eljön az az érdek.

– Én nagyon kétlem, hogy azt Orbán hagyná.

– Szóval mondom, nem egyedül szavaz erről.

– Nehéz ezt mondani, hogy én megbízok ebben. Én soha életemben nagyon nem kedveltem Orbán Viktort, de miután, én már régebben mindig azon voltam, hogy el akarok menni Magyarországról, máshol akarok élni, és miután én elkezdtem így izélni a Bitcoinnal, így rájöttem arra, hogy ez hülyeség. Sok fiatal lószart sem ért az élethez, hogy mi folyik odakint, hogy ők azt hiszik azt, hogy kint jobb életük lehet. Ez lószar. Ahhoz, hogy Magyarországon valaki tudjon élni, le kell dobnod a két golyódat legalább, hogy azzal rendelkezned kell. Mert csakis azok mennek, akiknek nincs olyan szerintem, akik meg akarnak futamodni tőle.

Meg elvógom, Magyarországon messzebb megy el a szekér, mint adóügyileg meg minden egyéb mással, hogyha az ember itten fizetné a lopást, akkor jól meg tud élni néha. Szóval szerintem igen, én bízok abban, főleg a mostani hülye politikájával a szegény supreme leaderünknek, hogy valamit majd kitalál, meg hogy ennyi faszopás után Oroszország nem támad meg minket, szóval nagy valószínűséggel nem fog megtörténni. Szóval van valami értelme a dolognak. Én mondtam azt, hogyha kéne szavazni, én biztosan Orbánra szavaznék, szóval még akkor is, hogyha ez ellen megy az én személyi hitvallásomnak, mert én gazdaságilag fogok szavazni, hogy most mi felel meg nekem jobban.

– Hát igen, mindenki úgy szavaz, hogy neki jobb.

– Pontosan. De sok ember nem tudja ezt.

– És mi a megoldás szerinted itt a társadalmakban, hogy lehet ezt vissza?

– Oda még nagyon nem jutottam el.

– Szóval ezt megoldani úgy gondolod, ide egy eszmeváltás kell, egy szemléletváltás, hogy hogyan működik a világ, és ezáltal fogunk eljutni arra a pontra, hogy tudjunk normális társadalmon belül létezni?

– Ha már az lesz, hogy már látom azt, hogy már olyan termékeket gyártanak, amely nem Kínából jön, drágább az ára, de 100 évig képes működni, na akkor már elkezdett megtörténni a szemléletváltás.

– Hát ez fordítva kell, hogy történjen, tehát ahhoz előbb ki kell vonni a fiat szemléletet, hogy ilyen termék létezhessen, mert amúgy meg nem tud betörni.

– De az a fő lényeg, hogyha már ilyen dolgokat látunk, hogy megtörténnek, akkor már pozitív irányba haladunk. Ameddig ezek nem történnek meg, mert nem látjuk azt, hogy a spórolási ráta nem megy följebb, hogy nem engedi az állam azt, hogy az ember tudjon spórolni, akkor mind a hanyatlás irányába tartunk még mindig.

– Abban nem látsz egy kulcsot, hogy mondjuk egyre több ember felelősséget vállal, ha nem is feltétlen pénzügyileg, ami ugye a Bitcoinnál egy effektív út, de hogy nem a vezetőktől vagy politikusoktól várjuk azt, hogy jobbá tegyék az életünket akár országos szinten vagy globálisan, hanem hogy valamit elkezdjen az ember azért tenni, minél több ember, hogy másképp legyen holnap, mint ahogy ma van?

– Hát ez a Paralelní Polisnak a lényege, hogy egy parallel rendszert építünk ki, és aszerint változtatjuk meg a rendszert kívülről, hogy képes legyen átvenni a hatalmat. Kábé ugyanez kellene Magyarországon is, hogy ez elinduljon, hogy legyenek nekünk is saját intézményeink, amikben meg lehet bízni, és tudják mutatni azt, hogy van a rendszeren kívüli élet.

– Ja, hogy ehhez intézmények kellenek.

– Ez az egész ötlet, ez a Paralelní Polisnak a filozófiája, ez Patočkától származik, még a 70-es, 80-as években jött létre, és utána a rendszerváltó csehek kezdték ezt nagyon izélni, hogy képesek lennénk ezt megtenni. És ez a, nem tudom, ki volt ez, valami Václav volt a neve, nem tudom, de nem a Václav Havel, ha jól tudom, de valaki más lehetett, és azt tudta így teljesíteni ezt jobban. Utána a Patočka meghalt a 80-as években, nem látta a rendszernek az összeomlását, szóval ennek így vége lett, és utána a csehek ezt a Paralelní Polist elkezdték csinálni, hogy valami új rendszert mutassanak az embereknek, hogy lehet a crypto anarchián belül is élni, titkosítással meg minden egyéb mással.

– Tehát akkor valószínűleg a technológia fogja ezt előmozdítani.

– Nagy valószínűséggel. Most már nézzük meg, mert olyan dolgok jönnek a Twitteren, hogy a mesterséges intelligencia tud beszélni normálisan, hogy most már a call centerekben a sok india most már el fogja veszíteni az állását, mert most már valami AI lesz ott, akivel beszélgetünk, egyszerű beszélgetéseknél. És ha valami komplex, akkor meg átad minket valami emberhez, aki totál tudja, mit csinál. Szóval kábé ilyen világ felé tartunk, hogy a mesterséges intelligencia valahogyan fog valami effektív hatást adni ránk. Most ezt én is így látni, és ez nem annyira pozitív, szóval attól függ, hogy mire fogják használni.

– Hát meg ugye munkaerőpiaci kihatása is van ennek.

– Igen, munkaerőpiac, igen.

– Lehet, hogy marketingesekre is kihat, számítások meg ilyesmik, lehet, hogy ezt fogja betölteni már az asszisztensünk, ez lesz, ki tudja.

– Én most nézegettem ezt a béna céget, ami csinálja ezeket az AI pineket, ez a ruhára akasztható ökörség, ami volt egy nagy ilyen dráma velük. Már nem tudom, mi a neve a cégnek, nem is akarom advertizolni, de kábé ilyen irányba haladunk, hogy lesz mindig valami ilyesmi nálunk, ami tud nekünk kisegíteni a mindennapi életben valamivel. Annyira, hogy egyszerűen minden egyes ember ilyen jack of all trades lesz, hogy mindent tud majd csinálni, hogyha érti, hogyan tudja meglovagolni az AI-oknak a működését.

– Ez benne volt, azt hiszem, abban a könyvben is, jaj, gyorsan rá kell nézni, a Sovereign Individualban.

– Igen, Sovereign, igen.

– Az egy jó időszak volt, amit te itt az előbb emlegettél a privacy kapcsán, hogy egyre elvadulnak majd ezek a hordák vagy ezek az emberek, főleg Amerikában.

– Igen, hát persze, meg mindenhol ugye arányosan. Európában nehezebben megy, inkább itt az EU próbálja az embereket elnyomni. Szóval hogyha azt meg tudnánk szüntetni vagy lecsökkentenénk a hatását, akkor talán jobb életünk lenne.

– Hát a Bitcoin erre egy jó megoldás szerintem, hogy ennek az igéjét hirdetjük, hogy az embereket kicsit bevezetjük, mert ez alapján elkezdenek gondolkodni olyan területeken, amiken eddig nem.

– Ezt egy falusi srácnak mondd el, elmész valahova, és akkor ott beszélsz erről. Meg fogják-e érteni a Bitcoint? Hogyha már ott megértenek téged, akkor már sínen vagy. Ameddig ott nem, akkor még nagyon messzire kell menned.

– Hát azért én úgy gondolom, hogy vidéken is élnek intelligens emberek.

– Hát igen, szerintem is, csak hogy mire képes. Inkább az is fontos, hogy a vállalkozó szelleműek legyenek inkább képben, sokkal jobban, mert ott jobban el tudnak indítani dolgokat.

– Én azért vagyok nagyon bizakodó, mert azt látom, minél több bitcoinert megismerek, azt látom, hogy csupa olyan ember foglalkozik gőzerővel a Bitcoinnal, akiben évtizedek óta benne van a tettvágy, hogy valami jobb világért ő maga tegyen, csak azt kereste, hogy ennek hol van az eszköze, vagy hogyan lehet ezt csinálni. Ezt érzem nagyon erősen, és én ezért vagyok bizakodó, hogy jó irányban megyünk globálisan. Mert azzal, hogy megy föl úgymond az árfolyama a Bitcoinnak, és egyre gazdagabbak úgymond a bitcoinerek, egyre nagyobb, nem is hatalomnak nevezném azt, ami a kezükbe kerül, hanem egy ösztönző. Tehát hogy egyre inkább tudunk majd mondjuk mi, bitcoinerek másoknak azért Bitcoin fizetést adni, amit mi gondolunk egy jó munkának vagy egy jó cégnek. Szerintem ez egy tök jó potenciál így a levegőben, hogy minél inkább olyan projektek tudjanak megvalósulni, ami igazából látszik is a világban. Csak ugye nehéz rámutatni az utca embere számára, hogy például ez a projekt meg az is azért valósult meg, mert a bitcoinerek beletoltak egy csomó lóvét. De szerintem ebben iszonyú nagy erő van, így a távolit tekintve, de reméljük, a közeljövőben is azért ennek lesz látványos hatása. Erről mit gondolsz?

Hú, érdekes, a mikrofonomra nézek, amikor hozzád beszélek, mert ugye én se látom az arcodat, de olyan viccesen flashelek ezen.

– Ez nagyon érdekes. Vagy túl messzire mentem?

– Szerintem ez így oké.

– Túl naiv vagyok, biztos egy picit naiv.

– Szóval nem az, hogy szerintem komplexebb problémával állunk szemben, persze, és ezt nem lehet így megoldani. Ez olyan, mintha próbálnád beintegrálni a roma társadalmat.

– Igen, ez ugyanez a probléma.

– Igen, csak itten az van, hogy itt az embereket fel tudod készíteni erre a folyamatra, meg meg tudják ezt érteni jobban, mint a másik problémát, mert itt a pénzüknek az értéke egyszerűen elillan egy idő után. És akkor rájönnek, hogy valahogyan kell valamit tennem ellene, veszek aranyat, aztán nem, az is elillan, akkor veszek bitcoint. Addig fognak menni, amíg nem találnak valamit, ami értékálló.

Ugyanez van a házaknál is. Azért van az, hogy mindenki befektetésnek mond egy lakást vagy házat, de nem azok, nem befektetések. Egy háznak az értéke csak lefelé megy, nem mehet fölfelé, az infláció viszi fel a házaknak az árát. Mert egy házzal rengeteg probléma van, folyamatosan fenn kell tartani, rengeteg pénzt bele kell fektetni, hogy fenntartsad. Itthon is, ahol lakok, folyamatosan minden megy tönkre, mindenféle szart kell venni, megy az ablakon ki a pénz, folyamatosan fel kell újítani dolgokat. Szóval ez nem egy befektetés, az, hogy valaki felújítja, eladja, ez egy spekulációs folyamat.

– Meg az, hogy nem építenek elegendő lakást ahhoz, hogy a kereslet és kínálat meglegyen.

– Mert a sok spekulátor fölvásárolja gyorsan a lakást, és magasabban tartja az árakat, mert tudja azt, hogy az neki többet fog érni.

Ezzel meg ki tudja használni az inflációt, és emiatt van az, hogy most nem tud senki se magának lakást venni.

– Hát de ez majd beomlik, nem?

– Hogy érted?

– Nagy valószínűséggel várható, hogy vissza kéne mennie, mert mint például a 2000-es években 1 millióért tudtak valakik venni 50 vagy 60 négyzetméteres lakást. Szóval vissza kéne valamilyen mediánra mennünk lassacskán.

– De lehet, hogy ott is vagyunk, csak az inflációt nem látjuk. Meg a bérek nem tartanak vele semmilyen típusú léptéket. Ez érthető, mert nem tudsz többet termelni az inflációnál. Többet lop az állam, mint amennyit dolgozol, akkor hogyan dolgozol? Sehogy, egy idő után marha szegény leszel, szóval nem tud az ember mit csinálni ezzel.

– Hát a fiat játék az ilyen, hogy a végén az állam nyer, a mókuskerék.

– Igen, ki tud jobban lopni? Az, akinek van otthon egy pénznyomtatója.

– Igen, csak ugye én nyomtatok otthon pénzt, engem az állam csak 20 évre. De az állam kinyomtatja szép Matolcsyval, akkor megengedheti magának, hogy hamisítja a pénzt, új sorozatszám van rajta, de én nem tehetem meg, én nem nyomtatok magamnak új pénzt.

– Még szerintem az a durva, amikor olyanokat olvasok, hogy attól is félnek, hogy a béremeléssel is az inflációt tenni.

– Igazából az csak egy ilyen kifogás, szarság. Az azzal a baj ezzel az egésszel, hogy ez nem igaz. Azért kell, mert infláció van, mert a munkavállaló nem tudja megvenni a termékeket már, mert az állam ellopott mindenkitől pénzt. Mit kell tennie a munkásnak? Meg kell emelni a béreket így is, úgy is, mert infláció történt, többet kell kérnie egy adott szolgáltatásért. Kint Amerikában azt mondják, hogy a dollármilliárdosok kapnak milliárdnyi dollár juttatásokat, és utána megy a price gouging, hogy tudod, kisemmizik az embereket. De egy ilyen rendszerben, mikor az állam elszedte 45%-át a pénzed értékének, utána hogy fogod kifizetni a dolgozót, mikor már a profit marginba is belemegy a kereslet?

– Hát de ez az állam célja, nem? Tehát ezért van újabban a gazdaságban az állam, hogy total controlt vessen be a gazdaságban.

– Igen, egy managed economyban vagyunk, egy központilag irányított gazdaságban élünk mindenütt. Aki valahol most egy nyugati országban él, az nem egy szabadpiac. Abban vannak szabadpiaci részek, de a nagy többség, ami vezet dolgokat, az mind központilag van menedzselve, mint Japánban, Koreában, Amerikában, itt Európában is, meg rengeteg országban. Mert itten mi, magyarok az államon bukunk, vagy sikerül az, hogy most milyen akkumulátorgyárat teszünk, hogy hova megy az ember el dolgozni, megbetegedjen, szóval azért a kis minimálbérért.

– Tehát akkor, amiről te is beszélsz, ez a szemléletváltás, akkor ezt meg tudja hozni egy ezzel szembehelyezkedő, megoldást kínáló rendszer, vagy egy személy elkezd dolgozni azon, hogy mindenkit meggyőzzön arról, hogy ez így nem jó? Az is lehet személy.

– Hát nem egy konkrét személy, hanem mindenki, aki tud valamit elkezdeni, hogy beszél róla. És nem kell a Bitcoinról beszélni, persze, hanem arról beszél, hogy ennyivel tűnt el a pénzed.

– Megvan a hunyó.

– Megvan a hunyó, igen. És ezt a legtöbb ember nem tudja, hogy ez hogy működik.

– Te milyen hamar húzod elő a Bitcoin kártyádat, ha beszélsz egy emberrel?

– Én inkább arról szoktam beszélni, hogy az állam hogyan szedi el a pénzemet, hogy mennyi adót fizetek, és utána hogy megnőtt az ára a dolgoknak, mert a magyar állam kinyomtatott, beszéltem róla, hogy 2020 előtt még 14 000 milliárd volt, kinyomtatta, most már 46 000 milliárd, hogy mennyi van. És az elvileg egy 85%-os inflációnak felel meg, de abból eddig csak egy 45% realizálódott, mert az infláció az kumulatív, és nem azonnal érkezik meg a végfelhasználónak a zsebébe, hogy az ár emelkedjen. Mert nem a végfelhasználónál, hanem az első termelőnél emelkedik meg az ára a gyártásnak, emelni kell a dolgokat, mert nem tudja fenntartani az ipart, és utána minden egyéb terméknek emelkedik az ára, és így realizálódik az infláció.

Szóval az inflációt aszerint kell néznünk, hogy milyen élelmiszerek növekednek milyen árra, és aszerint kell kikalkulálnunk, hogy mennyi volt az infláció. Most a pizzának felment duplájára, akkor 100%-os infláció volt, basszus.

– Igen, attól függ, mi van a kosárban. Ugye a KSH szereti ezt a kosarat ide-oda pakolni.

– Igen, persze, hát mert nekik ez egy ciki dolog, hogyha látja az ember azt, hogy most felment 100%-kal a szarnak az ára. Hát szerinted kiveszik gyorsan azt a terméket, beteszik a lapocskába, hogy jól nézzenek ki a számok, hogy már valami jó legyen azzal. De hát most az állam is trükközik, az embernek meg trükközni kell a Bitcoinnal, hogy ne szedjék el tőle egyszer.

Szóval én kábé erről beszélgetek, és a Bitcoin, hogyha úgy érzem, hogyha már érettek rá a témára, akkor jön elő valamikor. Persze nem lehet ajtóstul rontani be. Így elhintem, hogy emiatt szar a rendszer, és el kell gondolkodni, de akkor mivel kéne tartani a pénzt? Az arany? Az is talál, azt is lopják, papír. Ennél konkrétabb kell.

Szóval ezekkel így probléma a felfogása az embereknél. Hogyha felébredne mindenki arra, hogy lopják tőlük a pénzt folyamatosan, akkor már nem lenne, basszus, magyar állam már jövőre.

– Igen, szóval nem csak magyar állam.

– Az még rosszabb, az még rosszabb helyzet, mert akkor a gazdaságunk összeomlik, és én tököm tudja, honnan vennék kaját jövő héten. Szóval ha nincs az államnak a tulajdonában egy bazi nagy szolgáltató rendszer, egy termelő rendszer, ami tudja a kaját nekem elhozni idáig Németországból, akkor én éhen fogok dögleni nagy valószínűséggel. Nekem el kell mennem a termelőig, hogy nekem legyen kajám, vagy bitcoinnal kellett fizetnem maximum.

– Szóval azért nem szabad lebecsülni a vidéki embereket, mert szerintem ott lesz a megoldás.

– Nagy valószínűséggel igen, mint mindig egyébként. Vagy tudod, rá kell lépnünk a gázpedálra, aztán mindennek az inflációja elszálljon, és akkor tényleg megtörténik a csoda, nem tudom. Szóval ez vitatható most, hogy mi a legeslegjobb, ha összeomlik a rendszer, ha mindenki megkergül, és megtudja, hogyan működik ez a csalás.

– Hát figyelj, azért sokféle ország, számos autonóm terület van így a világban, talán ilyen 200-250, ha minden területet összenézünk. Biztos mindenhol másképp fog lezajlani, nem?

– Szóval hát figyelj, régiónként nagy valószínűséggel igen. Szóval most is van egy ország, nagy valószínűséggel, hogy vásárol magának 100 bitcoint minden nap vagy héten, nem tudom, mit művelnek azok.

– Hát ja, vagy az ott ülők. Lehet, Matolcsinak is szokott, nagy valószínűséggel biztosan van neki is, biztosan van Orbánnak is, meg mindenki másnak.

– Én egyszer voltam, még apámmal mentem el enni, nem mondom el, hogy hova, és akkor volt ott egy politikus, aki leült mellénk. Basszus, én nem eszméltem el, csak utánanéztem, hogy ki lehet ez. És így egy kétórás eszmecserém volt apámmal a Bitcoinról még 2019-ben vagy mikor, és ott ült két órán át mellettünk, folyamatosan minket hallgatott nagy valószínűséggel, úgyhogy már nem evett semmit, ott nyomkodta a telefont. És azután ment el, miután elkezdtem kérdezni, hogy figyelj már, mögötted az nem egy politikus?

– Gyors, akkor megvan a transzmisszió.

– Szóval lehetséges, hogy én sikeresen affektáltam a magyar kormánynak a törvényhozását valami egyéb bitcoinos izékkel, mert ha jól tudom, a következő évben már levitték a Bitcoinnak az adózását 15%-ra. Szóval szerintem sikerült belerúgnom a gépezetbe akaratlanul is.

– Szóval biztosan tudnak sok mindent, hát nem hülyék ülnek ott azért.

– Persze, hát nem bolondok ülnek ott, azok tudnak pénzt csinálni.

– Jó ember, hogy lenne mindenre.

– Ott ülnék, ha tudnám, hogyan kell, csak akkor én is politikus lennék nagy valószínűséggel, ha odaengednének a tálhoz. Szóval ezekre van mind lehetőség. Nem akarok konkrét nevet mondani, hogy ki volt az a személy, mert talán emlékszik is rám, de mindegy, szóval tartsuk meg az ő kis privacyjét.

– Igen, ez így legalább érdekes sztori.

– Ugye így többször átmentem apámmal, és így láttuk, hogy volt valami keze a dologban, a törvényben is, ami ott történt, és mondom, hát basszus, ez leesik a pofám ettől.

– Simán lehet, tényleg ilyen ok-okozati összefüggés. Tök jó.

– És akkor milyen effektusok történnek, mikor valamiről beszélsz hirtelen, és akkor hogyan affektálod mindenki másnak az életét utána. Ez nagyon érdekes dolog.

– Úgyhogy köszönjük neked a kedvező adózási.

– Nullára vigyük!

– Hát igen. Hát figyeljetek ide, hát vigyétek le nullára, és utána mindenki itt akarja elkölteni a pénzt, az majd felviszi a GDP-t a magasba.

– Mennyit kéne adózni, hogy igazságos szintre?

– Nulla, minden menjen a gazdaságba, mert a GDP az, ami számít a sok idióta szerint, szóval ez érné meg a legjobban.

– És akkor utána nyomtatja nyugodtan az állam a pénzt, és akkor tök mindegy, mert akkor mindenkinek több pénze van a végén, nem?

– Hát jól van, szerintem valami ilyesmi kéne nagy valószínűséggel. Hirtelen Magyarország lenne a következő El Salvador.

– Hát lehetne, ráférne, basszus.

– Hát Orbánnak minden megvan, ő egy konzervatív személyiség, akit szeretnek kint Amerikában, tudna még 500-szorozni innen.

– Igen, vagy simán. És akkor még rávesszük a Magyar Nemzeti Bankot arra is, hogy elkezdjen vásárolni, és akkor ez a kis diktatórikus rendszer fennmarad örökké, ameddig ilyen benevolent marad.

– Igen, és akkor én addig happy vagyok, elvagyok, ameddig még nem baszik ki velem a rendszer.

– Még azt szerettem volna tőled megkérdezni, hogy hol érhető el a könyved?

– Ó, azt három helyen is meg lehet venni: az amazon.com, hogyha valaki kint az USA-ban vagy valahol máshol van, azt nemzetközileg is lehet használni, az amazon.de a másik hely, és a bitcoinbook.shop, azt hiszem, az a neve a másik helynek. A bitcoinbook.shop az a Consensus Networknek a hivatalos website-ja, ott meg lehet venni bitcoinnal is.

– És elmélkedtél velünk ebben, illetve hát elmélkedhettünk veled ebben a mai adásban. Remélem, tanultatok valamit belőle.

– Simán, persze, mindig tanul az ember.

– Nekem nagyon érdekes volt egyébként ez a szociológiai vonatkozás, mert nyilván ezer ága van a Bitcoinnak, és mindenki behozza a saját területét. Úgyhogy biztos, hogy el fogom olvasni a könyvet, bevallom, már benne van az Amazon-kosaramba egy pár hónapja, csak nem tudtam, hova rendeljem.

– Majd egy jó reviewt hagyjál rajta, mert mindegyik Consensusosra kell több review a könyveinkre.

– Úgyis rendszeresen visszatérő vásárló vagyok, az egy nagyon jó shop, mindenkinek tudom ajánlani, nagyon jó Bitcoin témájú könyveket lehet vásárolni ott.

Úgyhogy mára én megköszönöm a figyelmet. Még annyit szeretnék mondani, hogy akinek tetszett az adás, az lájkolja, ossza meg, iratkozzon fel a csatornánkra! Következő héten új tartalommal rendelkezünk, akkor valóban a Bitcoin adózásáról, illetve számviteléről fogunk beszélni. Illetve mondanom, hogy lesz a Bitcoin Prága konferencia június közepén, június 13-tól 15-ig, és hogyha a HUSZONEGY kuponkódot bepötyögitek jegyvásárláskor, akkor 10% kedvezményt tudtok ebből a jegyből kapni. Ott találkozhattok majd velünk, Karóval maszkban, és még egyéb bitcoinerekkel, akikkel szerintem nagyon érdekes beszélgetéseket lehet majd folytatni. Köszönjük a figyelmeteket, sziasztok!