E114 Mit tud a Bitcoin, amit az állampapírod nem?

Ezért van az, hogy gyakorlatilag a nagy bankok is pénzügyi problémákba tudnak kerülni, csődbe tudnak menni, ha nem menti ki őket az állam, megint csak pénznyomtatással.

– Hát nyilván ki fogja őket menteni.

– Nem mondja azt az állam, amit a magyar lakossági államkötvényeknél, hogy bármikor névértéken visszavásárolom tőled, akkor is, hogyha egyébként az nem ér semmit. Ezzel tudták a magyar lakosságot behúzni az államkötvény-vásárlásba tömegesen az utóbbi években. Tehát amit megvesz az ember államkötvény néven, azok gyakorlatilag inkább ilyen állam által garantált bankbetétek. Az nem államkötvény, csak úgy hívják. Marad a pénznyomtatás meg az adósságbővülés, a Bitcoin meg az egyetlen olyan eszköz, ami véges. Úgyhogy ilyen egyszerű a képlet. Ennek a 200 hetes mozgóátlagnak az emelkedése szerintem maradni fog. Aztán hogy az árfolyam éppen hogyan kóvályog körülötte, az egy másik kérdés.

– A 200 hetes mozgóátlag még sosem csökkent.

– Sose volt vízszintes sem.

– Így van. És ez most 64 000 dollár konkrétan. Tehát azt mondhatjuk, hogy ez egy olyan alj, aminek még a közelében vagyunk; most ilyen 76 000 dollárt mutat, tehát néhány százalékra vagyunk az aljától még csak.

– Hát igen, de nem szokott ez sokáig ott lenni, és most nagyon elpattan tőle. Ha technikai elemzői szemmel nézem, akkor egy nagyon durva mozdulat volt ez a gyertya.

– Ez az egy határozott, igen.

– Itt a 200 hetes környékén nem nagyon volt még ekkora. És amit nem mondtunk még szerintem: ez nagyjából egybeesett azzal, hogy Scott Bessent bejelentette, növelik a saját kötvényeiknek a visszavásárlását. Gyakorlatilag ezzel esett egybe.

– Konkrétan igen.

– A hosszabb távú államkötvényeket visszavásárolják rövidebb távú államkötvények kibocsátásával, illetve mindenféle tartalékpénzek felhasználásával, amit még nem használtak fel. De igazából egy olyan tartalékpénz, ami csak úgy van egy számlán, az nem számít bele az inflációba. Tehát hogyha abból elkezdenek államkötvényeket visszavásárolni, az olyan, mint a pénznyomtatás, ugyanaz.

Sziasztok! Ez itt újra a HUSZONEGY podcast. Indul az új évadunk. A házigazdánk, Anti leköszönt; a továbbiakban reméljük, néha vendégként újra láthatjuk őt, de rendszeresen nem fogtok itt vele találkozni. Viszont cserébe itt vagyunk Ferivel és Tamással, és rengeteg témával készültünk a mai adásra, úgyhogy csapjunk is bele!

– Abszolút. Sziasztok, Feri vagyok! Engem már ismertek, gondolom, több fórumon is. Antival meg Árpival ezt az egész podcastet, és ugye nagyon sokan másokkal is, jó néhány éve kezdtük el, és Anti teljesen természetesen elfáradt, úgy gondolom, a podcastelésben — mondja Árpi is nekem többször, hogy azért ez megfeszíti az ő időkeretüket is. Én úgy gondolom, hogy Anti kiválásával, hogy most éppen nem ő fogja az összes új műsorunkat felvezetni, talán érthető is, hogy miért szeretett volna egy kicsivel több időt magának, a saját dolgára és akár a személyes életterére is. Megpróbáljuk ezt az űrt kitölteni. Azt beszéltük Árpival, most itt van velünk Tamás is, én is megpróbálok hétről hétre itt lenni veletek, és boncolgatni ezt a témát, hogy mi a Bitcoin és mi a pénz, milyen világban vagyunk, és közösen megoldásokat és utat találni ebben.

Nagyon sok minden történt a nyáron, Tamás. Több témát is hoztál. Szerintem kezdjük az egyik legfontosabbal, ami lassan egy éve nagyon fájó pont volt minden magyar ember számára: volt egy validátortörvény, volt egy BTK-s pallos a fejünk felett, hogy ha nem jól csinálunk valamit, akár börtönbüntetésre is sújthat minket a kormányzat. Tudtommal senkit soha nem büntettek meg, és még validálásról sem nagyon hallottam, csak a nagyon partizán felhasználók validáltak egyet-egyet az állami validátornál. De Tamás, mi történt? Segíts képbe helyezni minket!

– Még a nyári szünet előtt az egyik utolsó adásban már tudtuk azt, hogy a parlament elé kerül egy olyan törvény, ami egyszerűen visszacsinálja az összes változtatást, amit másfél éve beleraktak ezekbe a törvényekbe, a BTK-ba is, amitől elég sokan féltek azóta. Úgyhogy ezt a parlament meg is szavazta. Tök jó, hogy szinte az elsők között ezt fontosnak tartották. Az is érdekes, hogy több miniszternek is láttam nyilatkozatát erről, vagy ilyen közösségi média posztot, amiben egész értelmesen leírták — a pénzügyminiszter meg a technológiai miniszter is —, hogy mi volt ez, meg hogy miért volt fontos eltörölni. És akkor most gyakorlatilag a jogi környezet pont ugyanolyan, mint másfél éve, tehát mintha nem is lett volna ez az egész.

– Caduceus Zrt., vagy hogy hívják?

– Caduceus. Cadu… jaj, nyaralás jut eszembe. Voltam Siófokon nyaralni, és van ott egy gyógyszertár, amit ugyanígy hívnak. Hát ott majdnem összeestem az utcán, amikor megláttam. De az a gyógyszertár, semmi baj nincs vele. Szerencsére most már validátorcégünk nincsen. Ennek ellenére, ahogy láttam, még a Revolut meg a Strike sem kapcsolta vissza a szolgáltatásait. A Strike közben kapott MiCA-engedélyt is, lehet, hogy emiatt is változtak ott a dolgok. Úgyhogy kíváncsian várjuk, hogy visszatérnek-e ezek a szolgáltatók, de már legalább azzal nem kell foglalkozni, hogy ha én veszek valakitől bitcoint, akkor most kit fognak börtönbe zárni. Szóval ilyen már nincs. Nem kell félni.

– Ugyanis az uniós szabály, a MiCA, amit egyébként a világ minden táján szintén hasonlóan kemény kezűnek gondoltak, mint ahogy mi a validátortörvényt… de igazából az előző kormánypárt a 21-re húzott lapot, és értetlenül állt mindenki, hogy ezt bevezették. A lényeg, amire szerintem most mindenki kíváncsi lehet, aki bizonytalan: hol lehet most bitcoint venni? Európai uniós vagy magyar állampolgárként bárhol vehetsz bitcoint, ahol adnak neked. Ez az egyik legfontosabb. Ugyanis a MiCA-törvényt az EU vezeti be a saját tagállamai között, és az kizárólag a szolgáltatót szankcionálja. Tehát te mint állampolgár nem kerülhetsz bajba. Szerintem ez az egyik legjobb elv, ez a minimum, amit egy törvénynek garantálnia kell, hiszen azért hozzuk a törvényeket, hogy az állampolgárokat megvédjük, nem pedig megbüntessük — legalábbis ilyen esetben, amikor adásvételről van szó. Úgyhogy alapvetően bárhol vehetsz. Vannak nyilván MiCA-s tőzsdék. Hogyha például cégként vásárolsz, azért mint cégvezető fontos, hogy olyan helyen vásárolj, ami egyébként a jogszabályoknak megfelel, mert bár magánszemélyként nem büntetnek meg, azért cégként erre figyelned kell. Ilyen MiCA-tőzsde például a Kraken, akár a Nexo is. Mondjatok még néhányat! Esetleg van magyar, Tamás, igaz, a csőben?

– Igen. A Magyar Nemzeti Bank kiadta az első MiCA-engedélyét. Ugye ez úgy van, hogy minden országban van egy hatóság, aki tud ilyen engedélyeket kiadni; Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank. Ők a CoinCash nevű cégnek, ami egy magyar cég, kiadták az első MiCA-engedélyt. Itt meg is lehet nézni a honlapjukon, ez ki is van írva, itt van a száma az engedélyüknek, de még nem indultak újra. Ők is tavaly leállították a szolgáltatásaikat, amikor életbe lépett ez a validátoros őrület, de most még a honlapjuk szerint készülnek az újraindulásra, úgyhogy majd meglátjuk. Én régen használtam a szolgáltatásaikat, mostanában nem, mert nem nagyon voltak versenyképesek mondjuk a Krakennel szemben. És hát itt azért kicsit árnyalnám a MiCA-törvénynek a… vagy majd egy kicsit később árnyalni fogom, hogy az a MiCA-törvény mennyire jó nekünk, európaiaknak meg magyaroknak. De hát legalább már nem vagyunk rosszabbak, mint a többi ország.

– Most, hogy így láttam az MNB-s felületet, és hogyha a CoinCash megjelenítette az engedélyszámát is… ugyan egyikünk sem jogász, de én úgy gondolom, ezt egészen bátran kijelenthetjük, hogy nem minden szolgáltatónak kell a saját nemzeti bankjánál regisztrációt és engedélyt szerezni az Európai Unióban a MiCA szerint. Tehát bármelyik EU-s ország saját nemzeti bankjánál és szakfelügyeleti hatóságánál szerzett engedély érvényes az EU bármely területére. Sokan összekeverik egyébként, hogy hát nincs fent az MNB honlapján az engedélyük — mert nem kell. Szerintem ez egy fontos érv, mert ezt sokan összekeverik, és sok bizonytalanságban tart. A CoinCash reméljük, hamarosan újraindul, ez egy magyar szolgáltató, de bárki másnál is tudtok regisztrálni. Említetted a Strike-ot, aki szintén megszerezte a MiCA-engedélyt. Nekünk az a háttérinformációnk, illetve az X-en úgy tájékoztattak minket, hogy ez folyamatban van, és akár egy-két hónapon belül ott is újraindulhat a szolgáltatás. Szerintem a Revolut is nagyon üdvözlendő lenne, hogyha az is újraindítaná a szolgáltatásait. Ugyan nem egy hardcore Bitcoin tőzsde, mint a Strike természetesen — a Revolut egy teljesen más falat —, viszont a tömegeknek mégis úgy gondolom, az tudna megbízható partnere lenni. És hogyha valaki kicsit tovább akar lépni ebben, vagy optimalizálni akarja a költségeit, vagy egyszerűen csak egy Bitcoin-only tőzsdét akar támogatni, akkor a Strike egy tökéletes lépés lesz majd. Szerintem jelentkezünk a hírekkel, amikor ezek már elérhetőek lesznek, azonnal.

– Addig meg ugye van a Relai is, a svájci cég, akiknek szintén megvan a MiCA-engedélyük, és szintén Bitcoin-only cég.

Ha olyan Bitcoin-only alkalmazást keresel, amiben egyszerűen tudsz bitcoint venni úgy, hogy a privát kulcsokat te kezeled, nézd meg a Relai-t!

A Relai 🇨🇭 egy svájci app MiCA-engedéllyel, és kimondottan a hosszú távú megtakarítóknak tervezték. Bármikor vehetsz bitcoint azonnal, és beállíthatsz heti vagy havi automatikus vásárlást is. Ráadásul havi egy automatikus vásárlás 100 euróig teljesen díjmentes. Regisztrációnál add meg a HUSZONEGY kódot, így 10%-kal csökken a vásárlási díjad, és a podcast működését is támogatod ezzel.

Részletes leírás: bitcoinmentor.hu/relai

– Van egy minimális aktualitása a Bitcoin vásárlásnak így tömeges nézőpontból nézve. Ugyanis Miskolcon elindítottunk egy parkoló- és egy focipálya-bérlet szolgáltatást, ahol várhatóan havonta 60-100-200 ügyfelünk lesz, és ott alapvetően a bitcoinnal történő fizetés a preferált. Készpénzes fizetési lehetőség nagyon-nagyon limitált; amit a törvényeknek megfelelően garantálnunk szükséges, azokat garantáljuk is, viszont a Bitcoin fizetés az elsődleges. Nekünk is ki kell írnunk az oldalunkra, legalábbis szeretnénk kiírni, hogy hol tudnak vásárolni bitcoint az emberek. De a legfontosabbat sokszor elfelejtjük elmondani: egymástól is tudtok vásárolni bitcoint. Tehát aki rendelkezik bitcoinnal… hát igazából most már a validátortörvény meg semmilyen BTK-s jogszabály nem tiltja azt — eddig se tiltotta —, hogy készpénzért mondjuk bitcoint tudjál vásárolni a szomszédodtól, barátodtól vagy ismerősödtől. Ez még mindig egy olyan elhanyagolt és alulkommunikált bitcoinvásárlási forma, amit szerintem többször el kell mondanunk.

A Magyar Nemzeti Bank körül vannak még érdekes dolgok, mert a Magyar Nemzeti Bank sokat dolgozott a nyáron, velünk ellentétben. Például elkezdték csökkentgetni a forintkamatokat, ami szerintem érdekes egy kicsit, mert ettől, vagy körülbelül ezzel párhuzamosan a forint újra gyengülő pályára került. És kicsit nemzetközi kitekintésben mostanában egyre több a hír arról, hogy a kötvényhozamok, tehát a kamatok egyre nőnek mindenhol a világban: Amerikában is, Japánban is, Németországban is, mindenhol növekednek a kötvényhozamok. Ami ugye azt jelenti, hogy a hosszú távú államkötvényeknek az értéke csökken, mert a kötvény és a kamat ilyen fordított libikóka. És hogyha mondjuk az amerikai államkötvények kamata már alulról súrolja az 5%-ot, a Magyar Nemzeti Bank meg fölülről közelít az öthöz, most éppen 5,5%-nál tart, akkor előbb-utóbb ott összetalálkoznak, és nem nagyon mehet ez tovább. Tehát valószínűleg Magyarországot még mindig kockázatosabb dolognak tartja bárki a világon, mint Amerikát. Úgyhogy ezt a hosszabb távú, forintot gyengítő trendet én így megmerném előlegezni.

– Ez most lehet, hogy egy olyan eretnek gondolat, amit sokan fel fognak hördülve fogadni, de akkor is vállalom a véleményemet. A forint-euró szint az egy olyan szint, amire a vállalkozók lőnek és optimalizálnak. Az elmúlt 10 évben folyamatosan gyengülő forintpályán voltunk, tehát gyengült a forint az euróhoz képest.

– Ühüm.

– És a vállalkozók erre is optimalizáltak. És lehet úgy tekinteni, hogy ez jó hír vagy rossz hír, hogy gyengült a forint vagy erősödött. Az exportra termelő cégeink jelentősen szenvednek, illetve az itteni cégek, akik viszont olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amit külföldön is igénybe lehet venni — például turizmus —, azok szintén gyengélkednek. És én azt gondolom, hogy a mostani érték… pont ma reggel 368 forint körül volt az euró árfolyama. Szerintem van egy kábé 30 forintunk a 400-as szintig. Úgy gondolom, a 400-as szint az a nyugvószint, amit kábé a magyar lakosság is még el tud viselni, és a vállalkozások tudnak élni vele. Én azt tartanám egyébként tanácsosnak, hogy az MNB még csökkentse a kamatokat, hiszen így olcsóbb az államháztartási hiány, az exportcégek jobban tudnak bővülni. Igaz, egy picivel drágább lehet mondjuk egy horvát nyaralás, amit tényleg nagyon sajnálok mindenkinek, aki ebbe érintett és érintett tud lenni. De az a helyzet, hogy egy olyan vödörben vagyunk, egy olyan játszótéren vagyunk, ahol nem csak mi vagyunk, hanem rajtunk kívül rengeteg játszótér van az oldalsó vonalon, és nem tehetjük meg azt, hogy felelőtlenül emelgetjük a vállalkozásaink költségeit a minimálbérrel, túlárazzuk magunkat, és utána pedig kívülről nézve egyszerűen drágák vagyunk. És most már annyira drágák lettek a magyar bérek, és annyira hatékonytalan a magyar gazdaság, hogy természetes jelleggel a magyarok azt teszik fel kérdésnek, hogy miért a Balatonra menjek nyaralni, mikor Horvátország sokkal olcsóbb. Nyilván ez nem csak az árfolyam kérdése, de az árfolyam is megjelenik ebben a mixben.

Úgyhogy nem tudom, Tamás, te hogy látod? Szerinted jó egyébként, hogyha a Nemzeti Bank lefelé lépdel a kamatokkal, és mondjuk így olcsóbb az állami hitelezés és a privát szektor hitelezése, amivel ugye megnő a pénznyomdának az erőssége — vagy pedig inkább emelni kéne?

– Ami szerintem nagyon nagy baj még Magyarországon, az a lakásáraknak a brutális emelkedése, ami Európában a legnagyobb volt az utóbbi években. Ez is amiatt van, hogy a pénznyomda miatt azt mondja a legtöbb magyar ember, akinek van valamennyi befektetnivaló pénze, hogy lakást vesz, a lakást tartja jó befektetésnek. Ez egy óriási probléma. És ha csökkentik a kamatokat, akkor ez folytatódni fog.

– Igen, de viszont ugye tudjuk… én pont erről vettem fel egy videót, azért nekem nagyon aktuális, még ma is kommentekre válaszolgattam ebből a témából, mert nagyon megmozgatta az embereket, inkább megbotránkoztatta. Én úgy látom, hogy a fiat pénzrendszer két síkon is megüti az élhető lakhatást. Először is az inflációval: ezt a nagyon szükséges és fontos természetű terméket folyamatosan drágítja. Másrészről, mivel ez egy fontos és időtálló termék, ezért mindenki, akinek pénze van, olvadó forintja, az valami fix helyet keres neki. És ugye ez a fix hely az ingatlan. Tehát itt nem csak arról van szó, hogy a pénz keresi a helyét, hanem arról is egyébként, hogy magát az ingatlant is drágább előállítani a forintinfláció miatt.

– És általában az ingatlant hitellel veszik, ami plusz pénznyomtatás, mondhatni tőkeáttételes spekuláció, bár ezt nem szokták szeretni, ha ezt mondom rá, mert hát az ingatlan az egy kockázatmentes dolog sokak szerint…

– Pedig igazából egy tőkeáttételes spekuláció.

– A 2008-as válságban megtapasztaltuk, csak az már egyre jobban a múlt homályába vész. Tehát lehet lakáspiaci buborék, vagy összeomlás a vége.

– Alapvetően, Tamás, szerintem nem a hitelezéssel van a gond, hanem azzal a pénzkihelyezéssel, ami előtte nem létezett. Mert ugye ezt sokan elfelejtik. Van magánjellegű hitel is: hogyha nekem van egymillió forintom, és te kérsz tőlem kölcsön, odaadom az én egymillió forintomat, ami kölcsön.

– Igen, de a bankok nem ezt csinálják.

– Így van.

– Tehát a bank úgy adja oda elvileg a betéteseinek a pénzét valaki másnak hitelbe, hogy a betétesnek is megmarad, meg a hitelesnek is ott lesz. Tehát megduplázza a pénzt a bank, vagy mondjuk 1,9-szerezi.

– Meg tízszerezik, mert ugye emiatt nő folyamatosan a… hát már azt az 1,9-et újra lehet 1,9-cel, és így tovább.

– Igen. De hát így nő a pénzkészlet. És hát aztán most az új kormány például kitalálta, hogy majd csinálnak szociális bérlakásépítési programot állami pénzből, állami támogatásból, mert hogy ez a baj — de nem nagyon mennek le az alapokhoz, hogy mi is a probléma. Na mindegy, majd meglátjuk, mi lesz.

– Tehát én pont ugyanígy látom, ahogy te, és nekem most pont ezért jó, amikor videókat készítek az ilyen forróbb témákról, mert a kommentek alatt abszolút láttam, hogy az embereknek egyrészt nincs fogalma arról, hogy mi a pénzrendszer — még azoknak sem, akik egyébként relatíve követnek engem, pedig beszélek róla. Másodszor pedig túl messze vannak a megoldástól; akkora hiány van a tudásukban és a világlátásukban ahhoz, hogy a valódi problémát lássák, hogy nagyon messze vagyunk tőle sajnos. És én eléggé szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy ezt rövid időn belül, akár egy emberöltőn belül meg fogják ismerni. Mert mindenki azon csodálkozik, hogy miért nyílik az olló, miért lesz egyre több szegény, miért lesz egyre több gazdag, mi történik a középosztállyal, miért lesznek egyre drágábbak a lakások — akkor szüntessük meg a magántulajdont, korlátozzuk a magántulajdont, ne lehessen lakást vásárolni, feltétel nélküli alapjövedelem. Az egyik kommentelő a Rediten egészen odáig ment, hogy azt találta ki: addig adóztassuk a bérbeadást, a lakástulajdonlást, ameddig nem fogja megérni bérbe adni. Tehát elég sokféle és elég szocialista vagy kommunista vonal mentén gondolkodnak az emberek, merthogy vegyék el attól, akinek van, és adják nekem. De ugye a történelemben pontosan tudjuk, hogy ez sosem működött.

Úgyhogy kemény világ vár sajnos Magyarországra és Európára. És szerintem ezért is fontos, hogy ilyen beszélgetéseket halljatok, és hogy ilyenről beszélgessünk mi is, mert ezek a beszélgetések engem is tanítanak, és minden komment is tanít. Mert valahogy közösen kell kitaláljuk azoknak, akiknek van mozgásterük, mert mernek szembenézni a valósággal. Nem mindenki van biztos, hogy jó helyzetben, nem mindenkinek van biztos, hogy befektetendő pénze, és tud éppen bitcoint vásárolni. De az, hogyha ezzel a podcasttel szembe tud nézni a valósággal, és el tud mozdulni abba az irányba, ami végül egy jobb életet terem neki, akkor szerintem már elértük a célunkat. Úgyhogy köszönöm szépen, Tamás, hogy felhoztad ezt a témát, mert ez szintén egy fontos téma szerintem.

– Akkor most a legfontosabbat. A Magyar Nemzeti Bank még több munkát végzett a nyáron, és a legfontosabb teendőjük az volt, hogy válaszoltak nekem.

– Hoppá!

– Ugye még valamikor májusban vagy júniusban csináltunk itt adást arról, hogy állásfoglalási kérelemmel fordultam a Magyar Nemzeti Bankhoz, amit papíron kellett beadni, és az volt a tárgya, hogy a Bitcoin Lightning Network alapú fizetési rendszer üzemeltetése tárgyában… tehát hogyha én mint egyszerű kis magyar kisvállalkozó egy webshopnak vagy cégnek vagy szállodának üzemeltetek egy BTCPay szerver, Lightning-node alapú rendszert, ahol el tud fogadni bitcoint, de ugye a Lightning-node jellegéből adódóan a privát kulcs egy hot walletben van, a Lightning-node-ban, tehát ahhoz én is hozzáférek — akkor ez vajon egy olyan pénzügyi szolgáltatás-e, amihez már MiCA-engedély kellene? Mivel ez még jogászok szerint is, akiket előtte megkérdeztem, ilyen határeset, nem nagyon tudtak egyértelműen válaszolni rá. Meg én se; én is tudok mind a két irányba érvelni, hogy miért igen, miért nem. Tehát jobb lenne ezt inkább csak egy ilyen IT-szolgáltatásnak venni, mintha mondjuk egy levelezést, e-mailt vagy webszervert üzemeltetnék az ügyfelemnek. De sajnos az MNB úgy hozta ki, hogy — bár ez nem jogérvényű, vagy hogy mondjam, mindig úgy kezdik, hogy ez nem érvényes jogi állásfoglalás mondjuk bíróság előtt — őszerintük ez inkább a MiCA-törvény szerinti letétkezelésnek és ügyfél nevében történő tranzakcióindításnak megfelelő szolgáltatás, ezért ehhez MiCA-engedély kellene. Szerintem, Feri, ez téged is érdekelhet.

– Mi a Bitcoin Visionnel folyamodtunk egyébként MiCA-engedélyért, csak ugye ennek több szintje van. Tehát nem a pénzügyi.

– Hát persze, mert aki Bitcoin edukációval foglalkozik, oda elvileg már lehet, hogy érintett is.

– Igen, oda is lehet, hogy kell. Na de az ilyen engedély úgy indul, hogy egymillió euró csak az eljárási díj, és ki kell építened hozzá egy ilyen banki szintű szervezetet. Az a magasabb szint.

– Így van, pénzmosást vizsgál, mert azt írták itt a levélben, hogy ha az ügyfél pénzét akarom átutalni, akár csak az ügyfélnek is, akkor nekem ott a travel rule-lal kell foglalkoznom, meg pénzmosás elleni vizsgálatokkal.

– Így van.

– Ami hát ez egy kicsit túlmutat azon, mintha én most üzemeltetgetek egy Lightning-node-ot.

– Figyelj, ennek az a megfelelője egyébként, hogy nem nálad van az ügyfél kulcsa, hanem ezt átadod: kiépíted és átadod a rendszert, és úgy használják.

– Hát ja, nyilván. Én inkább arra gondoltam, hogy nem ezt írjuk bele a szerződésbe, tehát ezzel egy ideig el lehet menni a radar alatt. Persze de komolyan gondolva ez sajnos úgy tűnik, hogy MiCA-engedélyköteles szolgáltatás, ami egyébként elég megnehezíti ezt a fajta szolgáltatásnyújtást, mert hát azért nem ez megszokott az IT-ban.

– Abszolút. Figyelj, én úgy látom, hogy minden egyes… és még lesz szó nehézségekről, például a COLDCARD is, amikor ütött minket a sors — majd erről később lesz, hogy beszélünk, vagy csak másik adásba. De a MiCA-engedély egy olyan dolog, amikor szűkítik a lehetőségét a Bitcoin-térnek. A Bitcoin ilyenkor mindig azzal válaszol, hogy akkor úgy csinálom meg az infrastruktúrát, hogy permissionless lesz, és akkor igazából tényleg csak a user tudja mozgatni azokat az eszközöket, akár a Lightningban is. Tehát úgy készülünk, olyan infrastruktúrát építünk, amibe nem lehet belekötni, és valójában tényleg az adott cég, csak ő tudja mozgatni az ő pénzét.

– Hát én ennek a technikai megvalósítását jelenleg nem látom, de lehet, hogy nem vagyok elég okos. Konkrétan a Lightning esetén… normál Bitcoin esetén ott lehet ilyen akár többaláírós dolgokat is csinálni, vagy egyszerűen az ügyfél kezelget egy hardvertárcát, azt még bárki elkezeli, de a Lightning-node az sajnos ennél sokkal bonyolultabb, és állandó üzemeltetést igényel.

– Ez egy nagyon jó téma lesz egyébként szerintem ősszel, a Bitcoin konferencián. Úgy gondolom, erről mindenképpen fogunk beszélni, mert a céges elfogadás egyre jobban pörög. Képzeljétek el, hogy most az egyik nagy, Magyarországon a szállodaiparban piacvezető, napi szintű árazást biztosító portálnak a cége — igazából a kollégája — megkeresett minket, hogy a Bitcoin elfogadásban hogyan tudunk nekik segíteni. Aztán nyilván ezt majd jogi oldalról is meg fogjuk vizsgálni, de technikai oldalról ők nyitottak voltak. Tehát nem mi kerestük, nem mi kopogtattunk, hanem ők jöttek konkrétan. Persze lehet, hogy azért is, mert nálunk a szállodákban, mindkét helyen — a Hotel Atlantisban és a Hotel Aurorában is — lehet fizetni bitcoinnal, és velük kapcsolatban állunk mindkét szálloda esetében, úgyhogy látták, hogy nálunk ez működik. Úgyhogy szerintem ez szintén egy olyan dolog, amire vagy jogi, vagy technológiai megoldás kell, vagy a két eszközzel együtt kell olyan megoldást találnunk, amibe már tényleg nem tudnak belekötni az EU részéről. Mert törvényeket lehet hozni, de amikor tényleg valami permissionless, tehát mások engedélye nélkül működik, az általában kiállja az idők viharát is.

– Hát igen, de ehhez még fejlődni kell vagy a Lightningnak, vagy valami hasonló fizetési rendszernek a Bitcoin fölött.

– Majd közösen ezt kitaláljuk szerintem. Okos emberek vannak a Bitcoinban, úgyhogy bízom benne. Szingularitásban vagyunk, itt az AI kora.

– És itt a bull market kora is, nem?

– És itt a bull market kora is. Tamás, te hogy élted meg ezt a lejtmenetet 120-ról 57-ig? Neked mi a megérzésed ezzel a piaci mozgással kapcsolatban, ami mostanában volt?

– Nekem ez az életem során a harmadik ilyen volt, ezért viszonylag rezignáltan, olyan csendes depresszióban éltem meg. Mert mondjuk az előző kettőnél nyilván, hogy mondjam, vagyon szinten kisebb dologról volt szó, csak még ismeretlen volt az érzés. Most már ismerős volt az érzés, csak nagyobb vagyon forgott kockán, vagy forog.

– Szerintem ez kezdőként, akinek az első bear marketje van, az nem olyan jó átélni.

– Én tudtam, hogy vége lesz; szerintem hónapokkal ezelőtt mondtam, hogy vége van, itt, adásban, és talán kiderül, hogy igazam is lett. És most ugye körülbelül két hete történt az, hogy két nap alatt 23%-ot emelkedett az árfolyam hirtelen, a semmiből, miután hetekig csak oldalazott, ilyen pár ezer dolláron belül. A legnagyobb heti gyertya volt ever, tehát 14 000 dollárt emelkedett a nyitás és a zárás között a Bitcoin egy hét alatt.

– Százalékosan talán nem, de így nominálisan igen.

– Nominálisan. És érdekes módon egyébként a bulvár mainstream média — ami már számomra ugyanaz — így nem is vett róla tudomást, tehát ott ez nem jelent meg.

– Hát a Portfolio rezignáltan kezelte, hogy mínusz egy nappal előtte azt mondta, hogy vége van, utána két nappal rá, az emelkedés után meg írta, hogy hát akkor most jön a felemelkedés.

– Ja, igen. De mondjuk a Portfolión néha megjelennek ilyen cikkek, mert az pénzügyi bulvárújság, de bárhol máshol nem, a többi bulvárújságban. Úgyhogy még valószínűleg nagyon az elején vagyunk ennek a bull marketnek, de én azt gondolom, hogy azért a mintázat maradni fog a jövőben is. Kicsit hamarabb történt, mint ahogy szokott, mert általában október-november környékén szokott lenni a trendváltás.

– Hát még várjuk ki a végét. Én egyébként azt látom a charton, hogy egy ilyen erős oldalazásba azért még belekezdhetünk.

– Az mindig lehetséges. Most itt megosztottam a szokásos ábránkat, a kígyónkat — a kígyót, aminek már nem is piros a farka, hanem már kezd sárgulni. A sárgulás azt jelenti, hogy a rövid távú Bitcoin-spekulánsok már nincsenek olyan nagy veszteségben, tehát olyan nagyon nem fognak bepánikolni hirtelen, sőt nyereségben vannak, kezdenek nyereségbe lenni. És látszik itt az időzítés alapján — ez ugye négy évet jelent egy kör. Most itt vagyunk: a 3-tól 6 óráig van az első év, 2026 a második. És itt tartunk most, 2026 őszén. Általában itt szokott lenni, ahogy mondtam az előbb, a trendváltás, tehát az alja ezeknek a bear marketeknek valahol október-november környékén. Itt már valószínűleg talán hamarabb megvolt, de a csúcs is hamarabb megvolt tavaly nyáron, mint ahogy szokott. Itt látszik, hogy kábé egy év szokott lenni ez a bear market. És ez a kígyó egyébként még sose ért össze, tehát mindig kifelé megy. Egy beosztás az mindig tízszereződő árfolyamot jelent, ez egy logaritmikus skála, aki még ezt nem látta. Itt közeledünk vissza a 100 000-re, ez a 100 000-es csík. Remélem, látszik, amit mutogatok az egérrel. És közeledünk hozzá vissza.

Én pont ma reggel láttam egy statisztikát, hogy a 0 és 1200 dollár közötti sávot kivéve — tehát amikor annyi volt a Bitcoin ára, ami elég régen volt — az elmúlt néhány hétben volt a legtöbb adásvétel a Bitcoinban, tehát Bitcoin alapon, nem dollárban mérve. És ez is megalapozhatta egyébként a bear marketnek az alját. Tehát ugye amikor gyenge kezek eladják és erős kezek veszik meg, akkor valaki nem fog megremegni azért, mert néhány százalékos mínuszban van, vagy mert 55-re leszúr a Bitcoin, mert nem azért vette meg, hogy egyből azt gondolja, hogy fel fog pattanni. Neki az volt a megfelelő árszintje. És most rengeteg friss kéz lépett be a piacra, és markolta fel a bitcoinokat a 60 000-es szintről. Valószínűleg ezért is látjuk ezt, hogy ez egy eléggé megalapozott árfolyamszint, és talán már nem megyünk 60 000 alá.

– Hát igen, meg most nincs egy FTX-ünk, ami éppen ősszel készül összeomlani.

– Hát igen. Hát várd ki a végét, ki tudja, mit hoz az élet. Azért ezt tegyük hozzá, hogy bármi jöhet még. Pont ezért fontos is szerintem elmondani, hogy a vásárlásokban a legjobb az, amikor valaki elosztja a pénzét, és entrópiát visz a vásárlásokba azáltal, hogy akkor vesz, amikor pénze van rá, és amikor hosszú távú pénze van, csak nem azonnali. Ez nagyon fontos szerintem. Illetve alapvetően bármikor jó bármilyen összegben bitcoint venni, de tényleg azért, hogy az ember ne legyen nagy pszichológiai nyomás alatt, a legjobb az, hogyha szépen apránként vásárol be, mert olyankor nem marad le a nagy felemelkedésekről sem, viszont a nagy mélységeket sem éli meg úgy az ember.

– Én egyébként július elejétől megdupláztam a napi DCA-mat: már nem naponta egyszer, hanem naponta kétszer veszek bitcoint, kétszer 13 euróért. Ezt úgy terveztem, hogy 13, mert úgy jött ki; tehát annyi pénzem van, annyit tudok a fizetésemből ráfordítani. És ezt októberig terveztem, egyelőre nem változtattam ezen a stratégián, annak ellenére, hogy közben ugye történt ez az ugrás. Jobb lett volna, ha csak októberben történik, de hát mindegy, így is jó egyébként.

– Hát én is 2017 végétől vagyok a Bitcoinban, és azóta folyamatosan követtem napi szinten a chartokat. Nekem az a megélésem, hogy én még olyan időszakot nem láttam visszatekintve, amikor lemaradtam volna valamiről. Tehát általában a Bitcoin mindenkit meg szokott várni, mert mindig vissza szokott nyalni egy kicsit az utolsó pillanatra. Nem vár mindenkire, meg nem hosszú ideig vár, de általában szokott lenni még mindig lehetőség a bevásárlásokra, egy korlátozott ideig. Tehát olyan még sosem volt, hogy elszakadt az árfolyam, és soha nem ment oda vissza, nem a körül jártunk, nem estünk vissza még.

– Hát azért ne menjünk vissza 3000-re, pedig milyen jó volt, nem? De vannak olyan pillanatok, amik nem jönnek vissza soha. Vannak ezek az aljak: ugye a legutóbbi aljunk 16 000 dollár volt, az azelőtti aljunk egészen pontosan 4000 dollár volt a Covid-crashnél, előtte egy picivel, egy évvel korábban 3000 dollár. Tehát 3000 dollárról mentünk 16 000 dolláros aljra, 16 000 dolláros aljról most, hogyha ez megvolt, akkor 57-re. Tehát azért látszik a tendencia, hogy van olyan árfolyam, ami nem jön vissza. Nagyon sokan benézik azt, meg sokan a kommentekben mondják, hogy ez egy ponzi vagy egy tulipánséma, de a tulipánsémák nem egyre nagyobbak lesznek, hanem egyszerűen csak összedőlnek, és a nullából nullát is érnek egy idő után.

– Igen, azok nem szoktak újraéledni.

– De erről jut eszembe, hogy megnézhetnénk a rendes grafikont is.

– Bizony. Na, ott van a 200 hetes mozgóátlag, gondolom, a lila.

– Igen, a lila alul a 200 hetes mozgóátlag, amit szoktam nézni. Ezek hetes gyertyák.

– És ugye amiről az előbb beszéltél, az itt van az elején.

– 2020 márciusában volt egy ilyen, emlékszem, éjszaka nem bírtam aludni. Ültem az ágyban a laptoppal, akkor leesett 3900 dollárra.

– Annyi körül, az majdnem 4000.

– És hát akkor nagyon szerencsétlennek éreztem magam. Tehát azért nézzünk rá, hogy azóta mi történt.

– Ott hajnalban rányomtál a buy-ra?

– Hát ott a hajnalban néztem. Arra már úgy egész pontosan nem emlékszem, de akkoriban még nem naponta vásároltam, hanem csak havonta, talán kéthetente. Utána biztos, hogy itt vásárolgattam ezeken a szinteken elég sokat. És hát látjuk, mi történt azóta. Ez a 200 hetes mozgóátlag. Ez azért érdekes — ezt mindig elmondom, amikor ezt nézzük —, hogy nagyjából kiegyenlíti ezeket a négyéves ciklusokat, mivel az kábé négy év. Illetve a felezési ciklus kicsit rövidebb, mint négy év, tehát ahhoz hasonlít jobban. És az a tapasztalat, hogy a bear marketek alja ott szokott lenni a 200 hetes mozgóátlagnál. Tehát szinte mindig fölötte van az árfolyam, és amikor bull market van, akkor nagyon fölmegy. Van még egy érdekes másik minta itt, hogyha ezen a grafikonon maradsz. Itt a legutóbbi bear marketnél látod, ahol a 21 hetes mozgóátlagot, a kéket átütötte. Látod, egy nagy zöld…

– Vidd oda légyszíves a szálkeresztet, és akkor látják mások is.

– Csak pont a kamera mögött van.

– Ott látod, átvitte. Most nézd meg a mi esetünket! És én pont erre vártam, hogy a 21 hetes mozgóátlagot ne csak megnyaljuk — mint ahogy az előző bear marketben is látod, hogy volt egy próbálkozás —, hanem teljesen átvigyük. És látod, ott van utána az 50 hetes mozgóátlagnál.

– Az 50-est még nem, ott van egy oldalazás.

– Így van. És én pont erre gondoltam, pont ezt látom, hogy lesz egy oldalazás, amikor a 21-est is esetleg megteszteljük megint, de utána egy nagyra várok, ami átviszi az 50-est is.

– Viszont ha a dátum szerint nézzük, ez 2023 február, tehát hogyha négy évben számolunk, akkor az még fél évre van innen, és már itt tartunk. Úgyhogy itt is látszik, hogy gyorsabban történnek a dolgok most, mint régebben.

– Ami bármit jelenthet. Szerintem egy szuperciklus elején állunk, én azt gondolom. Illetve 2020-tól egyébként az üzleti életben is a PMI-index — az egy ilyen menedzserindex Amerikában, amit nagyon relevánsnak tartanak — mindig ciklikus volt az elmúlt 100 évben, négyévente ciklikus volt, plusz-mínusz mozgott, oszcillált, de 2020-tól egy olyan időszak alakult ki, ahol szinte közel flat volt. Tehát lapos, egyenes, nem volt ciklus. És a gazdaságban is pont ezt láttuk, ezt én is éreztem, hogy a gazdaság sem ciklikusan mozog. Bármennyire is voltak hisztériák meg voltak válságok, de nem mozdultunk el; se válság nem volt, se bull market. És szerintem ennek nyilván a Bitcoin árfolyamára is hatása lesz, mert a Bitcoin árfolyamát az emberek irányítják és a kereslet-kínálat.

– A Bitcoin árfolyama nagyon sok mindentől függ, nagyon sok összetevős. Én nem is látom azt problémának, vagy nem is nagyon aggódom rajta, vagy nem próbálom összehasonlítani az időtávokat, mert nem biztos, hogy pont a négy év lesz az, ami most döntő lesz, hanem inkább ezek a pszichológiai szintek. Te hogy látod?

– Én már nem nagyon merek jósolni, de általában pozitívan csalódom.

– Na, az szuper.

– Szóval én a múltkor, két héttel ezelőtt is így néztem: emelkedik 22-vel. Csinált már ilyet a Bitcoin, hogy emelkedett 10-20%-ot, de sose számítok rá egyébként.

– Hát a pénznyomtatással együtt persze, meg amiről beszéltem az elején: a kötvényhozamok se véletlenül emelkednek. Mindenhol a világon brutálisan nő az államadósság. Ja, igen, azt még nem is mondtam, vagy akartam mondani, hogy az amerikai államadósság átlépte a 40 billió dollárt, tehát 40 000 milliárd dollárt, ami hát egy ilyen szép kerek szám. De gyakorlatilag sokkal többet költenek annak a kamatára, mint az egészségügyre meg a hadseregre. És ez Magyarországon is kábé hasonló, hasonló arányok vannak, tehát hogy az államadósság kamatára többet költünk, mint bármi másra. És nem nagyon látszik, hogy ezt meg tudnák oldani. Ezt brutális gazdasági növekedéssel ki lehetne nőni, de az is pénznyomtatással járna; se adócsökkentéssel vagy adóemeléssel, se kiadáscsökkentéssel nem tudnak nagyon operálni sehol a kormányok. Marad a pénznyomtatás meg az adósságbővülés, a Bitcoin meg az egyetlen olyan eszköz, ami véges. Úgyhogy ilyen egyszerű a képlet. Ennek a 200 hetes mozgóátlagnak az emelkedése szerintem maradni fog. Aztán hogy az árfolyam éppen hogyan kóvályog körülötte, az egy másik kérdés.

– A 200 hetes mozgóátlag még sosem csökkent.

– Sose volt vízszintes sem.

– Így van. És ez most 64 000 dollár konkrétan. Tehát azt mondhatjuk, hogy ez egy olyan alj, aminek még a közelében vagyunk; most ilyen 76 000 dollárt mutat, tehát néhány százalékra vagyunk az aljától még csak.

– Hát igen, de nem szokott ez sokáig ott lenni, és most nagyon elpattan tőle. Ha technikai elemzői szemmel nézem, akkor ez egy nagyon durva mozdulat volt, ez a gyertya.

– Ez az egy határozott, igen.

– Itt a 200 hetes környékén nem nagyon volt még ekkora. És amit nem mondtunk még szerintem: ez nagyjából egybeesett azzal, hogy Scott Bessent bejelentette, növelik a saját kötvényeiknek a visszavásárlását. Gyakorlatilag ezzel esett egybe.

– Konkrétan igen.

– A hosszabb távú államkötvényeket visszavásárolják rövidebb távú államkötvények kibocsátásával, illetve mindenféle tartalékpénzek felhasználásával, amit még nem használtak fel. De igazából egy olyan tartalékpénz, ami csak úgy van egy számlán, az nem számít bele az inflációba. Tehát hogyha abból elkezdenek államkötvényeket visszavásárolni, az olyan, mint a pénznyomtatás, ugyanaz.

– Hát igen, mert ugye nem az a pénz számít, ami félre van téve, hanem ami a gazdaságban aktívan működik. És ami az aktív pénz, ami bővülni fog, ami a piacon van és forog, az számít. És egyre több államkötvényt kell kibocsátaniuk, egyre több is jár le egyre nagyobb kamatokkal, tehát egyre több pénzt kell forgatniuk — és ez csak az állam, ez egy szereplő. Ott vannak ezek a hatalmas óriáscégek is, ilyen Nvidia meg hasonló, amik AI-datacentereket építenek, és azok is szívják be a befektetői tőkét, megforgatják a pénzt, meg eladósodnak, ami egyébként nem volt rájuk jellemző régebben, mert régebben inkább cash-t termeltek. Most pedig befektetnek reáleszközökbe, datacenterekbe.

– Így ahogy mondod, igen. És reggel olvastam, hogy a japán hosszú távú kötvényeknek a kamata is all-time high-on van, ilyen 3% fölött. Ugye Japán volt az az ország, ahol évtizedeken keresztül 0% kamattal nem volt infláció, mert mit tudom én, annyi hidat építettek meg vasutat, 700-zal menő vasutat meg ilyesmit, de most már nem tudnak mit csinálni. 260%-os, világrekorder a GDP-hez képest az államadósságuk, és elkezdett nőni a hozam is, tehát már 3% fölött vannak. Elkezdték emelni a kamatokat, elkezdett nőni az infláció évtizedek után. Úgyhogy gyakorlatilag egy ilyen teljes gazdasági rendszerváltásban vagyunk a világon, aminek ki tudja, mi lesz a vége. Annyira nem vagyok okos, hogy megmondjam, mi lesz a vége, de biztos, hogy évtizedes trendek változnak éppen.

– Kicsit lefordítom még egyébként, mert az én kis gondolkodásom szerint, ahogy most hallgattalak: sokszor hozamokról beszélsz, de ez igazából kamatkiadás az államok részéről, nyilván attól függ, melyik zsebből nézzük.

– Igen, igen.

– De nem az a gond egyébként, hogy magas lesz a kamata, hanem hogy azt majd ki kell fizetni. És az a gond, hogy ezt nem adóztatással fizettetik ki, mert akkor egyből lázadás lenne, hanem folyamatos pénznyomtatással. Tehát egyszerűen előállítják ezt a pénzt, és aki ezt megkapja — mert mondjuk te veszel egy japán kötvényt, és te majd megkapod a kamatokat —, azt te el fogod nyilván költeni. És az pénznyomtatás konkrétan.

– Nem ez volna a baj főleg, hanem ráadásul ezek a 30 éves kötvények, amik vannak a világban. Ugye így nőnek a hozamok, akkor a kötvények értéke csökken, és ezek a kötvények képezik gyakorlatilag a fiat bankrendszer fedezeti alapját mindenhol a világon. Tehát a bankoknak a tőkéje, és ezek ilyen 40-50% mínuszban vannak.

– Ki kell várni a végét, majd a 30 év lejár, akkor visszakap ugyanannyi dollárt, érted? De jelenleg fele annyit ér, fele annyiért lehet eladni a piacon, azért, mert azoknak még nagyon kicsi volt a kamata.

– Ezért van az, hogy gyakorlatilag a nagy bankok is pénzügyi problémákba tudnak kerülni, csődbe tudnak menni, ha nem menti ki őket az állam. Megint csak pénznyomtatással.

– Hát nyilván ki fogja őket menteni.

– Nem mondja azt az állam, amit a magyar lakossági államkötvényeknél, hogy bármikor névértéken visszavásárolom tőled, akkor is, hogyha egyébként az nem ér semmit. Ezzel tudták a magyar lakosságot behúzni az államkötvény-vásárlásba tömegesen az utóbbi években. Tehát amit megvesz az ember államkötvény néven, azok gyakorlatilag inkább ilyen állam által garantált bankbetétek; tehát az nem államkötvény, csak úgy hívják.

Új támogatónk a BudaBit 🔥! Még mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban? Csatlakozz a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösséghez online és offline havi meetupok keretében! Részletek: budabit.club.

További támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó és bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis.

Bitcoin tanácsadásról és mentorálásról a bitcoinmentor.hu oldalon olvashattok, ahol a Bitcoin blog cikkei is megtalálhatók.

A Firefish 🔥🐟 pedig azt üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!

– Voltak történések a nyáron, meg nagyon sok dinamika is ment. Ez szerintem csak egy ízelítő volt ezekhez a témákhoz, mert ezekről mélységében is rengeteget lehet beszélni. Illetve vannak olyan események és történések — például ez a hitelválság, amiről beszélünk már több éve —, és egyszer csak meg fog történni. Egyszer csak jön egy esemény, és én arra kérek mindenkit, hogy értő szemmel és füllel figyelje az eseményeket és a híreket! Amikor arról van szó, hogy kapunk x milliárd EU-s pénzt, akkor az valójában mit fog okozni Magyarországon? Mert nem csak az a probléma, hogy új pénzt nyomtatnak, hanem egyszerűen egy gazdaságba bekerül egy új pénz, ami korábban sosem volt ott, és soha nem kell esetleg visszafizetni. Úgyhogy sok ilyen történés halmozódik egyszerre, amik hosszú távon fogják megmutatni a valódi arcukat — de ezért vagyunk itt, hogy felhívjuk ezekre a történésekre a figyelmet.

És nagyon szépen köszönöm, Tamás, hogy hoztad ezeket a témákat, és úgy gondolom, fogunk még együtt beszélgetni sokat ezekről a témákról. Úgy gondolom, hogy mára talán elköszönünk. Viszont én várnám a kommentekben a kérdéseket, hogy mik azok a témák, amikről szeretnétek bővebben hallani, mi az, ami érdekel titeket. Javasolhattok nekünk vendéget is, hátha meg tudjuk hívni! Természetesen ne a Michael Saylort vagy ne a Magyar Pétert kérjétek, mert szerintem egyikük sem elérhető.

– Én a Pogit kérem.

– A Pogit kéred. Nagyszerű. Figyelj, megpróbálom neked utolérni a Pogit. Pogival már beszéltem erről, hogy jó lenne egyet podcastelni. Valahogy egyikünk sem érdeklődött a másik után egy bizonyos idő elteltével, de hátha újra találkozom vele, és akkor össze fog jönni.

– De lehet, hogy még nem ismeri a podcastünket, és nem érdekelte annyira.

– Hát ő nem csak a mi podcastünket nem ismeri, a pénznek a fogalmát sem ismeri szerintem úgy, ahogy annak lennie kell. De én ezt vállalom előtte is egyébként. Én sokszor azért élőben kommentáltam az előadásai alatt is, de teljesen konstruktívan szerintem. Tehát úgy gondolom, hogy mindenkihez konstruktívan kell állni.

Úgy nem terveztünk előre a podcastben semmit, hogy egzakt roadmapünk lenne. Azt látnotok kell, hogy ez a podcast tényleg egy olyan csatorna, ami alulról szerveződött, úgy, ahogy a HUSZONEGY csoport is. És itt szeretném felhívni a figyelmet a HUSZONEGY csoporthoz való csatlakozásra! Ez a magyar Bitcoin csoport. Nagyon sok kriptócsoport létezik, nagyon sok zárt csoport van, vagy fizetős csoport vagy csatorna. A HUSZONEGY csoport teljesen ingyenes, alulról szerveződő, több mint 800 tagunk van már, és azért jöttünk ott össze a Telegramon, azért beszélgetünk nap mint nap, hogy közösen fejtsük meg azt, hogy merre van előre, és mit jelent a pénzrendszer, mit jelent bitcoint tartani, hogyan lehet bitcoint tartani, és hogy hogyan lehet egy boldogabb és teljesebb életünk a nap végén. Mert úgy gondolom, a pénzrendszer megjavításával egy olyan világot tudunk elhozni, ami mindenkinek jobb lehet. Nem biztos, hogy könnyebb első körben, de jobb lehet.

És ez a podcast is alulról szerveződött. Ugye ezt Árpi és Anti tartotta fel több éven keresztül; sokan vendégek voltunk, Tamás is, én is, nagyon sokan mások is vendégként szerepeltünk és beszélgettünk különböző témákról, főleg Bitcoinról. És most, hogy Anti kivált, egy új sebességet kell váltanunk. Meglátjuk majd, ez hogyan fog alakulni, de mi odatesszük magunkat. Legalábbis az én ígéretem az lehet a saját nevemben, hogy hétről hétre megpróbálok itt lenni veletek, nagyon érdekes témákat hozni, és mindig egy új oldalról megvilágítani azt, hogy mi a Bitcoin — vagy éppen egy új arcot behozni, egy érdekesebb beszélgetőpartnert, vagy Tamáshoz egy technikai témát. És így Árpival közösen megpróbálunk nektek egy olyan adássorozatot összeállítani az ősszel is, ami méltó ahhoz az időszakhoz, amit már eddig letettetek, Árpi. Így szerintem a közönség nevében is köszönöm neked is, és Antinak is, így távolról, hogy eddig kitartottatok. Most ott támasztunk meg, ahol kell, ott segít a közösség, ahol kell, és most én beugrok, de majd lehet, hogy helyettem is lesz egy másik műsorvezető, vagy egy másik rendszeresebb arc, aki majd a podcastben szerepel. Együtt kitaláljuk a jövőt, ezt tudom ígérni.

– Szuper, köszi. Én még azt gondoltam, hogy amikor esetleg úgy vagyunk, hogy még nem volt időnk, energiánk azzal foglalkozni, hogy na, mi jöjjön ki a következő héten, akkor beszúrok majd egy-egy alkalommal olyan videót, ami nem podcast-beszélgetés, hanem mondjuk Jack Mallersnek egy tartalmasabb oktatóanyaga, magyarítva, ilyen szöveges verzióban. És akkor nem cikként kell elolvasni, hanem meg lehet hallgatni szintén a YouTube-csatornánkon, meg akár a többi felületen. De persze gyúrunk arra, hogy minél rendszeresebben jelentkezzünk, és változatos beszélgetőpartnerekkel beszéljünk.

Még talán azt említsük meg, hogy közel az őszi konferencia, a Bitcoin Miskolc — annak elmondod az időpontját, meg amit így előzetesen talán már most érdemes tudni róla?

– Igen. 2026. november 20. és 22. között lesz Miskolcon, a Hotel Aurorában. Ez péntek, szombat, vasárnap. Leültünk már a csapattal, elkezdtük összerakni a programtervezetet, illetve az előadóknak a névsorát. Már meg is kerestünk egy-egy előadót, illetve egyeztettünk velük, hogy ki az, aki ráér. Egy picivel lazább programra tervezünk most, nem annyira feszítettre, mert azt láttuk az elmúlt három konferencián, hogy nagyon fárasztó volt, és sokkal jobban is szerettétek néha… több igény volt arra, hogy együtt beszélgessetek, akár velünk is, akár egymással. Ezért ennek egy picivel több teret szeretnénk adni. Természetesen így is folyamatos előadások lesznek egész nap, péntek, szombat, vasárnap, de egy picivel több szünettel, egy picivel több játékossággal esetleg.

És még egy dolog, amit beszélgettünk, pont a COLDCARD-hackkel kapcsolatban, amire most éppen nem jutott idő, de én is, meg sokan mástól is hallhattatok már róla. Ezek kapcsán pont azt a gondolatomat osztottam meg, és ezt szeretném átvinni a konferencia légkörére is, hogy most olyan tudást kell megadjunk, megosztanunk másokkal, ami tényleg nagyon fontos, és nagyon hangsúlyozzuk azt, hogy mi az, ami a szükséges biztonság, mi az, ami elégséges, és hova tudsz esetleg eljutni, mi az a teljes paranoid biztonság, amit viszont meg tudsz tenni saját magadért. Mert talán sokszor túlságosan a globális Twitter, kripto- vagy Bitcoin-Twitter túlhangsúlyozta azt, hogy legyen COLDCARD-od, abban megbízhatsz — és akkor vakon megbízott benne mindenki, és így hibát követtünk el. Úgy gondolom, ennek a tanulságait le kell vonni, és erről a konferencián fogtok majd természetesen hallani tőlünk.

– Szuper. Tamást közben elvesztettük, mert túlmelegedett a kamerája, úgyhogy ő majd máskor köszön el tőletek, de helyette is köszönjük a figyelmet, kedves hallgatóknak, nézőknek, és akkor hamarosan újra találkozunk. Kitartást!

– Sziasztok!

– Sziasztok!