E123 Egy kulcs vagy több? Így őrizd biztonságban a bitcoinod!

Feltörték a Binance-t (Intro)

Nagyon sok ismerősöm meg ismeretlen is mondta, hogy van bitcoinja. És megkérdeztem, hogy hol? Hát tőzsdén.

– Amikor ugye egy tőzsdét használunk például, tehát egy harmadik félnek a rendszerébe bízva, sokkal több kérdés felmerül, hogy vajon ők figyeltek-e rá, volt-e idejük, volt-e eszközük arra, hogy ezeket a sebezhetőségeket bevarrják. Így volt az lehetséges, hogy mondjuk a Binance-nél 6,8 milliárd értékű, különböző láncokon lévő kriptovalutát tudtak mozgatni, beleértve a 17 000 bitcoint, ami szintén mozgott. Tehát ez ennek köszönhető. És itt ugye az emberek nem is másnak a multisigjében bíztak, hanem egy másnak a single sigjében. És ezt azért tudatosítani kell, hogy a jelen eszközeinkkel viszonylag kevés tanulással és időráfordítással jobb biztonságot tud az ember magának teremteni, mint ami egy akár világ legnagyobb exchange-én is van. És ezt meg tudjuk tanulni.

Sziasztok, kedves HUSZONEGY podcast hallgatók! Ez a 123. adás, és most Openomsot köszöntjük vendégünkként. Szia!

– Helló, sziasztok újra!

– Pont ma is egy Portfolio-cikk jött a szemem elé, képzeljétek el, amiben azt írták, hogy a kriptovilág feladta önmagát. Mert hogy a Binance-hacknél, ahol 6 milliárd dollárnyi értékben lovasítottak meg különböző eszközöket, nem csak bitcoint, hanem stablecoinokat és minden mást is, de bitcoint is, hát ők mégiscsak vissza fogják adni ezeket az eszközöket, és nem hagyják elveszni. Úgy gondolta a Portfolio, talán a Holdblognak az elemzője volt, hogy hát ez nem csak a Bitcoinnak, a kriptónak az etosza, hogy nem visszafordítható.

Egyből bekommenteltem alá, hogy az a helyzet, nem tudom, mit csinálnak a többi stablecoinnal meg a többi kriptóval, de a bitcoint nem tudják újranyomtatni, azt csak meg tudják venni a piacról. A másik gondolatom még arról, hogy a Binance egy centralizált szolgáltató, illetve minden egyes kriptoszolgáltató pont a centralizálás és a bankosodás felé terelődik. Úgyhogy nem kell különösebben csodálkozni, hogy hasonló témát is látunk ebben. Szóval nem a bitcoint törték fel. De akkor mit törtek fel, Openoms? Te hogy látod? Az internetet törték fel? Mi a véleményed erről az egész elmúlt néhány hónapos őrületről, ami zajlik?

Háborús helyzet az interneten

– Valóban sok mindent feltörtek, úgy is mondhatjuk, az internetet is. Háborús helyzet uralkodik az interneten, azt kell, hogy mondjam, a hardverszinttől a szoftveres szintig. Egy pár gondolat arról, hogy mikor kezdődött ez igazán: olyan július végén volt a COLDCARD-nak a felszínre került sebezhetősége, vagy hát hibája, ami ugye eléggé a szívek közepébe célzott a Bitcoin közösségnek, mivel az egyik legmegbízhatóbbnak tartott hardvereszköznek a véletlenszám-generátora volt hibás. Ennek a szoftveres implementációja vezetett arra, hogy ez a véletlenszerűség nem volt elég véletlen. Így megjósolható kulcsok készültek azoknak, akik az alapértelmezett funkciót használták, és nem vittek be külső véletlenszerűséget mondjuk kockadobással, vagy nem adtak hozzá egy külön, más forrásból vett extra 25. szót, úgynevezett passphrase-t, vagy 13.-at, hogyha a 12 szavas seedet használták.

A bizalom megrendül gyakorlatilag akár a saját kulcson való tárolásban is, mert mindenki elkezdte nézni, hogy vajon az én hardware walletem rendben van-e, vajon ahogy generáltam azt a kulcsot, az rendben van-e. Ez mind annak köszönhető, hogy mindenkinek, a támadóknak is elérhetők lettek egyre jobb képességű mesterségesintelligencia-eszközök, amikkel a legkisebb hibát is meg lehet találni és ki lehet használni.

Így aztán nem kellett sok, és megjelentek a szoftveres támadások is, általában interneten közzétett weboldalak, illetve interneten közzétett, mondjuk banki vagy tőzsdei felületek ellen. Legyen az a Crypto.com-os Cronos hálózatnak a leállása, ahol 111 millió dollár veszett el, vagyis hát lett lovasítva augusztus végén. Utána a Liquid Network, ami egy második réteg, egy Bitcoin sidechain, gyakorlatilag egy alternatív tokenhálózat, aminek az értéke Bitcoinhoz van kötve. Szeptember 6-án ennek a teljes letétjét elmozgatták, ami 47 millió dollár körül volt, vagyis összesen 200 millió dollár körül volt, de abból 160-at visszaküldtek.

Aztán ugye volt itt Bitget-hack, aztán még egy hardveres dolog, amikor egy másik nagyon népszerű, és a szélesebb kriptovalutás körökben is népszerű hardware walletnek a problémájára derült fény, ahol a Ledger tárcába találtak egy SIM-kártya-implantátumot. Ez gyakorlatilag elküldte SMS-ben vagy valamilyen hasonló adatfolyamban a kijelzőn megjelenő titkokat a támadóknak, és aztán ezeket így csokorba összeszedve gyorsan kisöpörték. Nincs pontos számom, de biztos, hogy pár száznál több, körülbelül pár ezer walletről van szó.

És aztán közben minden egyes szoftverben megjelennek hibák. Volt a programnyelvekhez kapcsolódó NPM ellátási lánc elleni támadás, volt a PHP-nek, a legtöbb weboldal programozási nyelvének egy sérülékenysége, ahol be lehetett jutni szerverekre, és hát sorolhatnám. Nem lehet ezen végigmenni, naponta jönnek újak, még mindig nem lassul ez a folyamat.

A Bitcoin Core-ról is jönnek a jelentések, ami még mindig az egyik, vagy talán a legmagasabb minőségű nyílt forráskódú szoftvernek bizonyul továbbra is. Nagyon szorgalmas és magas képzettségű emberek folyamatosan dolgoznak rajta, de ott is kiderülnek egyes hibák, amik mondjuk egyes node-oknak a túlterheléses támadásához, leállásához vezethettek, amiket szintén javítottak. Ezek nem olyan dolgok, amik direkt veszteséghez vezethetnek, de olyan szoftverhibák, amikhez javításokat kellett kiadni.

Az egyik legfontosabb dolog ebben a környezetben, hogy mindenkinek a legújabb biztonsági frissítéseket implementálni, telepíteni és használni kell. És sajnos az ember a saját számítógépéről, telefonjáról, applikációiról még legalább meg tud győződni arról, hogy volt-e olyan frissítés, ami ezeket a legalább köztudott problémákat ellátja, de amikor egy tőzsdét használunk például, tehát egy harmadik félnek a rendszerébe bízva, sokkal több kérdés felmerül, hogy vajon ők figyeltek-e rá, volt-e idejük, volt-e eszközük arra, hogy ezeket a sebezhetőségeket bevarrják. Azt, hogy miben bízhatunk, hát ennek nagyon sok rétege van.

Mitől igazán véletlen a kulcsod?

– Én is mindig ezt keresem egyébként alapvetően, a bizalmat meg a biztonságot, de főleg a biztonságot. És nekem nagyon sokat adott ez a nyári támadássorozat abból a tekintetből, hogy tapasztalatot szereztem, és szerencsére ezt ingyen tudtam megszerezni. Nagyon sokan ingyen szereztünk tapasztalatot arról, hogy például mi az entrópia. Meg hogy a bitcoint nem jelszó védi, hanem egy hatalmas szám, amit megfelelően kell tudni generálni.

És nem lenne a Bitcoin a Bitcoin szerintem, hogyha nem a legelegánsabb, legprofánabb módon tudnám mondjuk a seedet generálni. Amire én jutottam az én kutatásaim alapján, az az, hogy kockadobálással, a megfelelő módszerrel tökéletesen véletlenszerű számot tudsz magadnak generálni, és ezáltal nem kell megbíznod például semmilyen gyártóban, semmilyen hardvereszközben, és mégis tud ez működni. Igaznak véled ezt? Az arcodról nem teljesen ezt olvasom le.

– Igaznak igaz, de mindig bonyolódik a dolog a fejemben leginkább. Ez valóban így van, ami talán nem volt ennyire tiszta, de most már kikristályosodott: a Bitcoin hálózatban továbbra is bízhatunk. Azt nem törték fel, nem törték meg. A protokoll ellenáll ezeknek a támadásoknak, a titkosítás, amit használ, nem találtatott sebezhetőnek, magát a klienst, a Bitcoin Core szoftvert pedig folyamatosan javítják, illetve felkészítik ezekre a kihívásokra.

Ez a kriptografikus kulcs, ez a privát kulcs, amivel alá tudjuk írni a tranzakciókat, ennek olyan minőségűnek kell lennie, hogy ne legyen reprodukálható, tehát hogy más ne tudjon rájönni. Tehát nem csak az, hogy nem engedjük ki és nem tesszük közzé online, hanem nem tudja valaki megtalálni ugyanazt a számot, annyira véletlenszerű.

Na most, hogy lehet ezt elérni? Minden egyes számítógépben van egy random számgenerátor, amihez általában hozzáadnak a való világból érkező véletlenszerűséget is. Legyen az az egér mozgása, a mobiltelefon képernyőjének az érintése, ennek az időzítései, a lapka sorozatszáma, a mágneses kis szenzor állása, és sorolhatnám. Például én a Jade Walletnek néztem meg az ez irányú kódját: öt különböző forrásból származó entrópiát adnak hozzá a random számgenerátorból kijött számhoz. Megnéztem a kódot, ami ezt mutatja, illetve ezt viszi véghez, és ezt ráírtam egy egyébként más célra is árult generikus hardverre. Ott már nyugodt tudok lenni afelől, hogy amit seedet generál, az alapvetően rendben van.

De hát egyrészt ezt nehéz megcsinálni, másrészt pedig lehet javítani azzal, hogy hozzáadunk még egy másik forrásból véletlenszerűséget. És ez az entrópiatartalom összeadódik. Tehát hogyha van egy jó véletlenszerűségünk, mondjuk egy 128 bites véletlen szám, és hozzáadunk egy másikat, akkor ezeknek a véletlenszerűsége kétszer annyi lesz, hogyha ugyanolyan jó volt. Ha az egyik rossz volt, a másik jó volt, akkor még mindig elérjük ezt a 128 bites szintet.

Többféleképpen lehet hozzárakni, vannak különböző technikák, de talán a legismertebb a passphrase-zel való kiterjesztése a seednek. Ez azt jelenti, hogy van 12 szó, és hozzáadunk még egy karaktersorozatot. Nem azt mondom, hogy még egy szót, mert lehet ez még 12 szó, vagy lehet egy véletlen szám, vagy ilyen jelszószerű, véletlen karakterekből összeálló dolog. És ez kreál egy új privát kulcsot, tehát ez teljesen különböző privát kulcs lesz attól, amit a seedből generálunk. Így összeadódik benne az entrópia, és hogyha egy jó minőségű, hosszú jelszó a passphrase, akkor már az önmagában is megvédheti a tárcánkat.

Ez talán válasz arra, hogy igen, kockadobással ki lehet ezt védeni, vagy legalábbis ezt az oldalát erősíteni, és ezt lehet használni. Kockadobással lehet seedet generálni, kockadobással lehet passphrase-t is generálni, és akár mind a kettőt is használni.

Ez inkább még mindig egyéni felhasználásra jellemző dolog. Mindenképpen, hogyha olyan összegekről van szó, ami felett akár több ember rendelkezik, vagy több embernek a pénze, akkor ott mindenképpen érdemes már egy multisig konfigurációban gondolkodni, ahol lehetőleg jó minőségű entrópiából, jó minőségű véletlenszerűségből készített seedeket kombinálunk, és egyik sem tudja magában elkölteni azt a bitcoint, amit egy multisig véd. És így már lehet különböző walleteket használni. Ez jelenleg a best practice, vagy hát az, aminél többet már praktikusan nem lehet tenni, és ez minden egyes szituációban elégséges volt. Tehát akár egy olyan helyzetben is, ahol mondjuk, ha csinált valaki egy multisiget egy kompromittált COLDCARD-seeddel és egy SIM-implantált Ledger wallettel, annak a kombinációja még mindig elég volt ahhoz, hogy ne legyen baj.

Csak 15% emeli fel a kezét

– És képzeld el, hogy nem csak tanultam ebből, hanem tapasztaltam is, és egy kicsit meg is döbbentem, mint minden egyes Bitcoin konferencián. Szerintem ez neked is megvolt így egy lépéssel visszalépve: amikor egy nemzetközi konferencián vagy, akár Prágában, ott van Michael Saylor a színpadon, vannak tízezren a sorok között, és megkérdezik, hogy kinek van hardware walleten bitcoinja, és akkor felnyújtja a kezét kábé a 15%. Nem tudom, neked mi a tapasztalatod, de kábé nekem ez volt a tapasztalatom, hogy nagyon kevesen tartották a bitcoinjaikat saját tárcában, még egy ilyen speciális konferencián is.

A másik megdöbbenésem most volt nyáron, hogy mennyien vannak, akiknek a saját tárcában is single sigen, egy egykulcsos rendszeren van a bitcoinjuk. Mennyien nem tudják egyébként, hogy mi a multisig: a fele kábé nem is tudta, a másik fele meg nem használja, még nem is próbálta soha. Tehát nagyon kevés olyan emberrel találkoztam egyébként, aki multisiget használ. Én úgy gondolom, hogy ennek egy kulcsa van csak: nagyon kis összeggel, valódi tárcákkal, valódi, szatos setuppal érdemes próbálkozni, a multisiget érdemes kipróbálni.

Erre egyébként alkalom lesz most jövő héten is, november 20–22. között Miskolcon, a Bitcoin Miskolc konferenciának a vasárnapi napján is fogunk tárcákról beszélni, illetve Openoms több alkalommal, több napon is fog színpadra állni, és tudtok vele is beszélgetni, és a többi résztvevővel is. Én is köztük természetesen ott leszek. Ilyen témákról is lesz szó.

Én úgy gondolom, hogy fontos az, hogy olyan témákat is hozzunk, ami egy kicsit túlmutat a jelenlegi tudásunkon, mármint a hallgatóság tudásán. Én most azt látom, hogy a multisig setup, egy ilyen többkulcsos rendszer abszolút meghaladja még a résztvevők meg az egész Bitcoin közösség jelenlegi tudását. És ezáltal is invitállak titeket, hogyha van kedvetek, akkor gyertek el a Bitcoin Miskolc konferenciára, a bitcoinmiskolc.hu oldalon tudtok még jegyet váltani.

Visszatérve, csak egy rácsatolás: a multisig szerintem tényleg jó, én is úgy gondolom. Én egyébként egy lépéssel tovább mennék még, és egy nagyon merészet húztam: elkezdtem miniscripttel játszani, próbálkozni, és egy olyan multisig miniscript tárcát összeállítani, ami már az öröklést is meg tudja oldani, és komplex, tartalékkulcsos megoldást is tud adni. Én úgy gondolom, hogy a tárcák jövője nem feltétlenül az, ahol most állunk, mert úgy érzem, hogy még nagyon kockának és nagyon kísérletező kedvűnek kell lenni ahhoz, hogy ezt valaki el tudja kezdeni. De látom magam előtt azt a jövőt, hogy majd jönnek olyan vállalkozó kedvű emberek, akik akár ingyen is, a saját maguknak írt programot tudják publikálni, és egy olyan jellegű multisig vagy miniscript alapú tárcát tudnak létrehozni, amit már könnyű használni. Amikor nem látod mögötte, hogy milyen motor fut, csak fut a dolog, és biztonságban tart téged.

A multisiggel már foglalkoztál, ahogy említetted is. Más jellegű tárcatárolási lehetőséget a miniscript mellett vagy azon túl ismersz-e esetleg, tudsz-e mondani valamit a közönségnek erről? Hogyha érdeklődnek, hogy a single siges tárcából hogyan menjenek tovább, akkor milyen lehetőségeik lehetnek még?

Telefonon kezdd, három kulccsal folytasd

– Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon részletesen belementünk itt abba, hogy mit lehet tenni, de az, hogy az ember a saját kezébe veszi a kulcsait egy viszonylagos biztonságban, annyira elérhető, mint hogy képes letölteni egy applikációt egy lehetőleg friss biztonsági frissítésekkel rendelkező mobiltelefonra. Itt talán az iPhone előnyben van a gyári beállításokkal. Az Androidon sokszor vannak ilyen reklámot hozó kémrétegek, amiket én nagyon nem szeretek, és általában, ha Androidról van szó, akkor én inkább a GrapheneOS-re gondolok, amit jelenleg csak a Google Pixel telefonokra lehet telepíteni, de ez egy kifejezetten a privacyre, a magánélet védelmére, illetve a biztonságra fejlesztett operációs rendszer.

De ha csak maradunk egy gyári beállításokat használó iPhone-nál, ahol mondjuk ki van kapcsolva az iCloud-feltöltés, illetve, nem tudom, az automatikus Siri-képernyőolvasás meg hasonlók, és oda letölt az ember egy BlueWalletet vagy egy Blockstream walletet, vagy egyéb jól ismert tárcaalkalmazást – ami persze nagyon fontos, hogy valós, ellenőrzött forrásból legyen, és egy olyan tárca, amiről nem csak egy valakitől hallottunk, hanem mondjuk legalább ezrek, százezrek használják. És persze megemlíteném a Blinket is, ami most már a magyar régióban, illetve az EU-s közönségnek is önrendelkező funkciót kínál.

Így egy kisebb összeggel, főleg tranzakciós célokra, vagy arra, hogy az ember elfogadjon bitcoinfizetést, egyszerűen csak le kell tölteni egy ilyen applikációt, és ez már ellenőrizhető módon egy jó tárca. Nyílt forráskódú, sok ember által ellenőrizve, illetve a legújabban elérhető mesterségesintelligencia-alkalmazásokkal ellenőrizve jó minőségű entrópiát generál. Annyi, hogy ez egy internethez kapcsolódó eszközön van, amiről feltételezzük, hogy nincsenek rajta olyan rosszindulatú programok, amik mondjuk ellopnák ezt a titkos tartalmat. Ezért mondjuk egy tiszta telefon, amin nincs száz másik alkalmazás, nagyon alkalmas arra, hogy egy bizonyos határig – tehát nem egy életet megváltoztató mennyiségű pénzt, de – bitcoint tartsunk rajta.

És a multisig ott jön a képbe, hogyha el akarjuk távolítani azt a problémát, hogy ez az egy titok mindennek a kulcsa, az egész tárcának. Hogyha ez elveszik vagy kompromittálódik, akkor elveszítjük az egész tárca tartalmát. Holott, hogyha multisigről van szó – ez azt jelenti, hogy multi, tehát több signature, mint aláírás –, akkor nem csak egy kulccsal kell aláírni az elköltéshez, hanem többel, legyen ez mondjuk kettő vagy három, de akár több is lehet. És ez azt jelenti, hogy mondjuk van három különböző eszközünk. Az egyik akár lehet egy hot wallet, akár egy mobiltelefon, vagy egy Sparrow wallet a desktopon, illetve lehet két különböző hardware walletben generált seed a másik két aláíró.

Beállítani egy ilyen tárcát viszonylag időigényes, csak azért, mert egyszerűen el kell menteni ezt a három seedet. Utána pedig érdemes kipróbálni, hogy az ember fogadni tud bele, vissza tudja állítani egy másik gépen, illetve a legfontosabb, hogy képes belőle küldeni is. Tehát hogy az aláírás funkció és a kiküldés teljesen működik. És csak miután ez megtörtént, érdemes bele nagyobb összeget fogadni.

Sokszor beszélünk arról, hogy igen, itt már több dolgot kell elmenteni. Egyébként, ha az összes résztvevő seedet elmentjük, ez garantálja azt, hogy elő tudjuk állítani a tárcát, hogyha elérhető mind a három, tehát az összes titkos kulcs, ami a tárcát kreálta. Hogyha viszont mondjuk egy olyat állítottunk be, ahol három aláírás kell az elköltéshez öt potenciális kulcsból, és elvesztett a csoport két kulcsot, akkor itt már nagyon fontos, hogy az elveszett két kulcshoz tartozó publikus kulcsnak meg kell lennie ahhoz, hogy újra tudjuk a tárcát teremteni. Tehát kell hozzá az aláíró kvórum, az elköltéshez szükséges mennyiségű aláírás, illetve a publikus információ az összes résztvevő tárcáról.

Ezt hívhatjuk descriptornak, a descriptorba ez mind bele van írva. A descriptor gyakorlatilag a derivációs utak és a publikus mesterkulcsok kombinációja egy sorban, vagy pedig külön xpubokra vagy külön publikus kulcsokra van szükség. Ezt ki szokták nyomtatni vagy külön elmenteni, akár fémbe belevésni, bár ez kicsit munkaigényes, de fájlként is el lehet menteni. Ez az egy extra dolog, ami még a seeden kívül szükséges a teljes visszaállításhoz.

Kíváncsi vagyok, hogy tudunk-e ilyen kis workshopot vagy bemutatót tartani, hogy ezt akár a konferencián megcsináljuk. Biztos, hogy belefér egy órába, hogy létrehozzunk és visszaállítsunk egy tárcát, esetleg egy költés, fogadás.

A tőzsde gyenge pontja: egyetlen kulcs

Bitcoinon ez nagyon jól működik. Más blokkláncokon, főleg mondjuk az Ethereumot említve, ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Legtöbbször a tőzsdék is úgy használják a walletjeiket, hogy egyetlen kulcs van, és azt törik szét ilyen Shamir's Secret Sharing-szerű multiparty computation módszerrel több kulcsra, de össze kell hozniuk egybe ahhoz, hogy azt az egy aláírást létrehozzák, amivel kimegy a tranzakció. És hát ezt láthattuk, mivel ez egy single point of failure, ez az egyetlen hibapont létezik, jelen van.

Így volt az lehetséges, hogy mondjuk a Binance-nél 6,8 milliárd értékű, különböző láncokon lévő kriptovalutát tudtak mozgatni, beleértve a 17 000 bitcoint, ami szintén mozgott. Tehát ez ennek köszönhető. És itt ugye az emberek nem is másnak a multisigjében bíztak, hanem egy másnak a single sigjében. És ezt azért tudatosítani kell, hogy a jelen eszközeinkkel viszonylag kevés tanulással és időráfordítással jobb biztonságot tud az ember magának teremteni, mint ami egy akár világ legnagyobb exchange-én is van. És ezt meg tudjuk tanulni.

– Akkor azt mondod ezáltal, legalábbis nekem ez jön le belőle, hogy a bitcoinnak a tárolása még intézményi módon is biztonságosabb tud lenni, mint az összes többi kriptóé, mert ott nincsenek ilyen multisiges megoldások, ahol egy-egy kulcsot megengedhetsz magadnak, hogy elveszíts. Mert hogyha a teljes kulcsot szétdarabolod, akkor valakinek azért csak le kell tárolnia a teljes kulcsot valahogy, hogy ha valaki elveszti valamelyik részét, akkor még tudják használni. Igaz, jól gondolom?

– Meg aláíráshoz össze kell hozni. Az aláírás elvégzéséhez együtt kell legyen az egész, és ott van a single point of failure. Ezzel szemben egy multisig esetében nem kell, hogy együtt legyen a három kulcs, hogyha mondjuk egy 3/5-ös multisigről beszélünk, vagy kettő, hogyha az a threshold. Sosem kell együtt legyen. Tehát attól, mert az egyik kompromittálódik, a másik nem fog szabályszerűen kikerülni. Tehát abban az esetben nincs meg ez az egyetlen pont, ami minden elvesztéséhez vezet.

A tőzsdéknél azért használják ezt a módszert – és egyébként most jött ki, hogy például maga a Google is fog ilyen multiparty computation kulcstárolást, illetve -kezelést szolgáltatni –, mert ez működik minden blokkláncon, minden kriptovalutával. És sajnos főleg a kevésbé fókuszált tőzsdéken, ahol minden van, ezt használják a bitcoinhoz is, mert ez a rendszer, amit implementáltak. Sokkal nagyobb esély van rá, hogy egy Bitcoin-fókuszú rendszer alapértelmezetten multisiget használ.

Ezt általában publikálják, illetve ki is derül, hogy milyen tárcából jön, mert egyszerűen meg lehet látni, hogy a multisig cím a hagyományos címek esetében, ami nem Taproot – mert abban az esetben lehet ugyanakkora –, de a Taproot előtti formátumok esetében sokkal hosszabb. Tehát arról van szó, hogy egy másfélszer akkora karaktersor, mint a single sig cím. Tehát hogyha látod, hogy az exchange-ről jön ki, akkor lehet feltételezni, hogy az a cím, amiről jött, egy multisig wallet, de hát ez látszik, hogy az, vagy nem az.

Időzár: ha fél évig nem mozdul a tárca

Tehát ez a hagyományos multisig, amire a Bitcoin az elejétől fogva képes, ez egy kriptografikus tulajdonsága, és ennek a kiterjesztése került be a Taproot soft forkkal, aminek az eredménye az, hogy miniscriptet tudunk használni. Ez már olyan megoldásokat tesz lehetővé, ahol – beszéltünk ugye ezeknek a privát kulcsoknak a biztonsági másolatáról – egy ilyen miniscript felállásban lehet olyat csinálni, hogy megvan egy ugyanilyen hagyományosnak tűnő multisig, mondjuk három aláírás kell az öt kulcsból ahhoz, hogy elköltsük, de van egy olyan út is, ahol ha várunk mondjuk fél évnek megfelelő blokkidőt, ami körülbelül fél év lesz, akkor egy másik kulcs tudja kinyitni a tranzakciót, vagy másik kulcsoknak a kombinációja, vagy a három helyett elég kettő kulcs, vagy akár egy.

És ebből egész nagy struktúrákat lehet csinálni, hogy idővel akár egy másik kulcsra esik vissza az aláírási lehetőség. És ez nagyban véd az elvesztés ellen. Hogyha esetleg nem mozog például egy tárca, akkor egy idő után egy ilyen konfigurációban vissza fog esni arra az általában kevesebb kulcsra, amit a tárca létrehozója beállított. És mondjuk egy öröklés vagy egy vészhelyzeti visszaállítás esetében ez a késleltetés nagyon értékes lehet. Mert még mindig, ennek az óriási mennyiségű hacknek az ellenére, illetve a mindenféle komplex megoldások terjedésének köszönhetően, az elvesztés a legnagyobb veszélye a Bitcoin saját tárolásának.

És hát minél komplexabb a megoldás, annál nagyobb ennek az esélye, és ezért nem megyünk bele a multisignál bonyolultabb megoldásokba. Ezért nem szokták ajánlani például, hogy a multisig aláírók használjanak még passphrase-t is. Tehát tipikusan azok már csak normális, 12 szóból készült seedek, és nem egy egyéb kombinációnak az eredményei, hogy átlátható legyen a dolog.

– Igen, ezen nagyon elgondolkodtam. Ami közben járt a fejemben, az az volt, hogy akár a multisiggel, de inkább a miniscripttel milyen intézményi, vagy állam és állampolgár közötti egyezményeket lehet kötni. Ugyanis hogyha például valamit megígér neked az állam, hogy majd visszaadja, vagy te letétbe adod neki valamiért, akkor te mondjuk automatikusan jogot tudsz szerezni az irányítása felett egy adott idő múlva például. Ezt még most itt nehezen tudom kibontani, de hogyha esetleg tudsz rá rezonálni, akkor nyugodtan mondd meg a gondolataidat. Szerintem ez egy olyan innovációs lehetősége a Bitcoinnak, ami alapvető változásokat is elhozhat akár a felhasználását tekintve.

– Igen, ez egy jó téma, és sokszor feljött, főleg a covenantokhoz kapcsolódó viták tárgyalásánál.

– Mi a covenant?

– Gyakorlatilag ez egy olyan funkció, ahol, ha egy ilyen soft fork érvénybe lépne, akkor tudnál generálni egy olyan címet, ahol meg van határozva az, hogy milyen típusú vagy milyen egyedi címekre lehet elkölteni azt a bitcoint, akkor is, hogyha megvan hozzá a privát kulcsod. Korlátozni lehet azt, hogy hova lehet elkölteni. Ez leginkább az ilyen digitális széf megoldásokra előterjesztett dolog, illetve bonyolultabb módon a Lightning meg az Ark, ilyen layer 2 megoldásoknak a működését is tudná segíteni, de ezek már fejlesztési kérdések.

De leginkább az, hogy tudnál egy olyan walletet hordozni, aminek megvannak a kulcsaid, de nem tudod egy támadónak a címére elküldeni, csak az előre beállított publikus kulcsnak a derivátumaiba vagy bizonyos címekre. És ez egy olyan esetben, ahol például egy tőzsdén tartod a bitcoint, de meggyőződhetsz arról, hogy ők mondjuk nem tudják elkölteni, csak a te címedre, vagy mondjuk egy letétkezelés vagy hasonló dolgok esetében segíthet.

Illetve a multisiggel gyakorlatilag ezt ugyanígy el lehet érni. Tehát hogyha van egy 2/2-es multisig, és az egyik aláírás nálad van, a másik pedig ebben az esetben az államnál. Miniscripttel már érdekesebb lehet a kérdés, hogyha ez lejár, és egy idő után csak nálad van a kulcs. Csak aztán nehogy úgy legyen, hogy olyan helyzetbe kényszerülsz, ahol egy idő után lejár, és az államhoz kerül a kulcs. Mint ahogy például az Egyesült Királyságban így van: hogyha valaki örökös nélkül hal meg, akkor az ingatlana a királyra száll. Ennek a technikai megoldása lenne gyakorlatilag. Tehát ez egy kétélű fegyver, de megvalósítható most is. De mindenképpen érdekes, egy öröklési láncban vagy egy biztonsági láncban ez egy nagyon-nagyon jó megoldás.

Liana és a csináld magad hardvertárcák

A miniscriptről beszélve sok demóját láttam, illetve ismerem ezeket a walleteket, főleg talán a Liana Wallet a legnépszerűbb ebből, és ezt egy jó minőségű szoftvernek tartom. A hardware wallet támogatottsága így elég korlátozott, és erre kíváncsi vagyok. Aki tudja, hogy mit csinál, az talán használhatja a meglévő COLDCARD-ját. Én nem szeretném támogatni, a viselkedésüket látva. Ahogy ezt a sebezhetőséget kezelték, nem igazán szívesen ajánlom senkinek, de azt elismerem, hogy továbbra is használható. Nekik van egy ilyen Edge firmware-ük, ami egy külön, úgymond kísérleti verziójú szoftver, amit fel lehet tölteni a COLDCARD-okra, és ez tud miniscriptet használni. Illetve a Ledger Wallet, ahol egyébként maga a Bitcoin irányú fejlesztés elég erős, csak hát sok minden más is van ott. Illetve az ellátási lánc problémáitól nem véd az, hogy milyen szoftver van rajta. Ők is támogatják a miniscriptet.

Illetve, nem tudom, hogy próbáltad-e már, de van egy ilyen népszerű, csináld magad típusú hardvertárca, amit úgy hívnak, hogy Specter DIY. A DIY a do it yourself, azaz csináld magad, ahol egy generikus, félkész, mobiltelefonszerű kijelzővel ellátott alaplapot lehet venni, és ahhoz hozzákapcsolni egy QR-kód-olvasót, és gyakorlatilag kész is van a hardware wallet. Rá lehet tölteni az ellenőrzött nyílt forráskódú szoftvert, és ez is támogatja a miniscriptet. Igazából ez a kedvenc hardware walletem egyébként.

De ez még mindig egy ilyen kisebb csoportnak a hobbija, hogy ezekkel játszik, mert nagyon sok más is van. Hogyha ebbe belemegyünk, akkor még talán a SeedSignert mindenképpen megemlíteném, aminek szintén az a lényege, hogy generikus alkatrészekből, konkrétan egy Raspberry Pi Zeróból, egy kis kijelzőből meg gombokból, meg egy 1 dolláros kamerából áll össze a dolog, amibe egy SD-kártyával bele lehet rakni az operációs rendszert. És kiválóan működik, nagyon aktív a fejlesztése, ők is adnak folyamatos frissítéseket, de nem találtak olyan végzetes hibát közel sem, mint amit mondjuk a COLDCARD-hoz kapcsolódóan. Illetve van egy nagy erőssége, hogy nem tárolja el a titkot, tehát nehéz azt elveszíteni, ami nincs ott. A SeedSignerrel oda akartam kilyukadni, hogy ott is tudom, hogy aktív munka folyik arra, hogy a miniscriptet támogassa. Ez egy szoftveres funkció, tehát remélem, hogy ez még egy nagyobb belépő lesz, amit lehet használni.

Hardvertárca 5 dollárért?

– A Spectert egyébként én vásároltam, nem én raktam össze, előre össze volt rakva. Ez egyébként nyilván elveszi az etoszát meg a praktikumát is, hogy hogyha előre össze van rakva, akkor nem látod, mi van benne, de gondolom, szét lehet azt is szedni. Ott ugye külön, ahogy mondtad, ilyen card readerrel együtt vásároltam meg, tehát a kártyákra írod rá igazából a seedeket. Az van olyan biztonságos, mint ami egy ilyen hardware walletben van? Elvileg utánanéztem, hogy igen, de erről esetleg neked van véleményed?

– Igen, erről nagyon szívesen beszélek. Ezek tényleg arra mennek, amit a legjobban szeretek használni. Ez a kártya, ami ebbe a Specterbe való, egy úgynevezett smart card vagy JavaCard. A JavaCard egy programozási nyelv, illetve egy ilyen interface, amivel appokat lehet írni erre a kártyára, ami úgy néz ki, mint egy chipes bankkártya vagy a régi telefonkártyák, vagy konkrétan egy SIM-kártya van egy nagyobb műanyagba beleépítve. Azért kell, hogy nagy legyen, mert ott van az NFC-nek az antennája, de lehet csak egy kis nano SIM-kártya méretű dolog az egész.

És ezekben benne van a hardveres gyorsítás pár népszerű kriptografikus műveletre, mint például az ECDSA, a Bitcoinnak az aláírási mechanizmusa, az SHA-256, meg még sok más, ami azt jelenti, hogy ezek a kártyák képesek aláírásra is. És ami a különlegességük, hogy ezek úgynevezett secure elementek, biztonsági chipnek hívják ezt magyarul. Hát ez egy zárt technológia, de nagyon-nagyon széles körben használt, és ez a típusú dolog garantálja a hardware walletek biztonságát is. Mármint azt garantálja, hogy nem lehet kivenni a benne elmentett titkot anélkül, hogy tudnád a PIN-kódot.

Tehát ezekben a smart cardokban tárolt titok is PIN-kóddal van védve. És ha elrontod ötször, maximum tízszer – ez is talán beállítás kérdése, de van egy felső határ, amit nem lehet felülírni –, akkor olvashatatlanná és írhatatlanná válik ez a smart card. Ami egy nagyon előnyös dolog, mert ez egy 5 dolláros eszköz. Hogyha mondjuk van rajta egy szép grafika, vagy viszonteladótól veszed, akkor mondjuk 20-25 dollárt is elkérnek érte, de még mindig ötször kevesebbe kerül, mint a legolcsóbb COLDCARD, vagy mondjuk háromszor kevesebbe, mint egy Trezor hardware wallet. Tehát gyakorlatilag eldobható.

Valamint nagyon diszkréten lehet vele utazni. Erről nem fogja senki megkérdezni, hogy miért van még egy bankkártyának kinéző dolog a pénztárcádban, illetve hogy mi van rajta. Ugyanígy néz ki, mint a hotel beléptetőkártyád vagy egyéb fizetőkártyák. És ez cserélhető, a hardvernek kicsi az értéke, de nagyon könnyen használható, és olyan biztonságban tartja a kulcsokat, mint egy hardware wallet.

Ezekben az a hasznos, hogy ezeket a smart cardokat akár közvetlenül egy számítógéppel is lehet használni, csak ezeken nincs kijelző, nincsenek rajta gombok. A vak aláírás sokkal kevésbé biztonságos, mint hogy meg tudjuk nézni egy biztonságos, offline kis számítógépen, ami egy hardware wallet, hogy mit is írunk alá pontosan. De erre van például ez a Specter DIY eszköz, ami csak egy kijelző, processzor, volatilis memória, meg van benne egy QR-kód-olvasó, illetve ebben az esetben kártyaolvasó is hozzákapcsolható. Ezek ilyen generikus dolgok.

Ezt a kártyaolvasót meg lehet venni, nem tudok pontos árakat mondani, de egy ilyen 5 és 50 dollár közötti skálán vannak ilyen USB-s kártyaolvasók, amik ugyanúgy tudják olvasni a kártyát, mint a Specternek a hátulja, és hozzá lehet csatlakoztatni egy MacBookhoz, bármilyen linuxos, szerintem még windowsos számítógéphez is, és nem is kell hozzá drivereket installálni, alapból tudja kezelni a kártyát, és például a Sparrow wallettel ezt össze lehet kapcsolni.

– A titkod, hogyha rajta van ezen a kártyán, akkor amikor aláírsz vele, elhagyja a titok a kártyát, vagy pedig a kártyára küldöd rá – ami egy ilyen aktív kártya – az aláírnivaló tranzakciót, és ő azt adja majd vissza? Tehát hogyha ezt egy MacBookra vagy egy telefonra csatlakoztatom, akkor igazából nem tud a telefon arról úgymond titkot lelopni, tehát nem adom át az online eszköznek a seedeket?

– Ez igaz is, de többféleképpen működhet. Attól függ, hogy az a program – amiből egyébként többféle is lehet egyszerre ezen a kis kártyán – hogy működik. Elég jól ismerem: a Specter DIY esetében ez úgy működik, hogy feladja a titkot. Tehát a kártyán lévő applikáció egy PIN-kóddal védett titkos tároló. És amikor beütöd a PIN-kódot, és azt mondod a Specternek, hogy „import key from smart card”, akkor a kártyáról importálja a kulcsot a volatilis memóriájába, a RAM-jába. És az aláírás meg mindenféle művelet ennek az offline hardware walletnek a saját memóriájában megy végbe.

De ugyanaz a kártya, amit erre használsz, képes egy másik típusú applikációt fogadni, amit úgy hívnak, hogy Satochip, ami egyébként egy elég régi, belga, free open source, tehát nyílt forráskódú projekt, ami az eredeti, első Ledger walleten alapul, ami maga is csak egy smart card volt. Tehát az első Ledger wallet még a Ledger Nano előtt, ez már az igazi őskor, nem volt kijelzője, csak egy kis chipkártya volt. Pontosan úgy néz ki, mint mondjuk egy YubiKey, hogyha láttál már ilyet. Az is egy smart card, a YubiKey is, az első Ledger wallet is.

És annak a szoftvernek a továbbfejlesztői csináltak egy ilyen kis appletet, amit fel lehet tölteni ezekre a smart cardokra, és az már azt tudja csinálni, hogy el tud menteni egy seedet. Ezt bele kell írni az applikációba, amit mondjuk meg lehet csinálni egy offline számítógépen, vagy mondjuk egy SeedSignerhez csatlakozva. És amint ez benne van, ezt a titkot többet nem fogja kiadni, csak az aláírást. Tehát az a program, amire ez a kártya képes, pontosan erre jó: tudod mondjuk csak a számítógéphez csatlakoztatni, és egy aláírást tud visszaadni anélkül, hogy kiadná a titkot. Tehát igen, ez képes rá. Bár a Specter nem így csinálja, mert ez egy másik működés, de maga a hardver ilyen.

A Satochip weboldalát egyébként érdemes megnézni. Ez nagyon érdekes, nagyon lelkes fejlesztők által szerintem már 2015 körül indult projekt, és egyébként más kriptovalutákat is támogat, de eléggé Bitcoin-fókuszúak lettek érthető okokból az utóbbi években. Több konferencián is találkoztam velük. Erről is beszélhetünk akár majd személyesen.

Segítő aláíró: Casa, Bitkey és társaik

– Így van. Én, ahogy használtam a Spectert, egyébként próbáltam a multisiget, egyébként a miniscriptet is használni, próbáltam a Specterre rátenni, és használni vele és aláírni. Nekem első körben kevésbé sikerült, és az lenne a kérdésem fele, hogy az a meglátásom, hogy a Bitcoin mint digitális alapréteg, mint digitális pénz tökéletesen működik. Ugyanis megvan a blokkírás, 21 milliónál több bitcoin nem keletkezhet, a bányászok, a csomópontok mind kiépültek alapvetően, már elkezdte használni az ipar is.

És pont egyébként, ahogy itt beszélgettünk, a Nopara Twitterje pont most dobta fel, pont most posztolta ki, hogy szerinte a Bitcoin adoptáció nem a hardveren fog múlni, nem a Bitcoinon, hanem a szoftveres részén, hogy hogyan tudjuk ezt eljuttatni azoknak az embereknek is, akik most például kevésbé értették azt, amiről most szó van. És én azt látom, hogy a hardveres részről alapvetően a chipek, olvasók, érzékelők már olcsók is. Nem az a kérdés, hogy vannak-e vagy nincsenek, hanem olcsók is, mert egyre afelé megyünk, hogy nagyon olcsó eszközökből lehessen összeállítani őket. És én a szoftvert hiányolom. És most itt az AI korában, amikor agilisan lehet mozogni, te látod valamilyen akadályát annak, hogy itt hamarosan értelmezhető consumer applikációk kerüljenek ki, hasonlóan, mint a BlueWallet vagy a Blink, ami például tökéletes? Ezek nagyon jó applikációk. Lesznek ehhez hasonló applikációk, amik megkönnyítik a Bitcoin biztonságosabb, multisiges vagy miniscriptes tárolását?

– Szerintem igen, abszolút. Ezt akartam még egyébként – a miniscripttel egy kicsit elmentünk erről a vonalról – a multisiggel kapcsolatban megemlíteni, hogy az ember tud magának egy nagyon-nagyon biztonságos környezetet, nagyon biztonságos Bitcoin használati módot teremteni. Bizonyos helyzetekben egyszerűen szükséges az, hogy legyen valamilyen biztosíték vagy egy külső segítség. És ilyenkor erre a megoldások az ilyen intézményes aláírók vagy aláíró intézmények. Ilyenek a régebben indult, híresebbek, akár a Casa vagy az Unchained szolgáltatásai, akik a kezedbe adnak hardware walleteket, vagy újabban a Bitkey például egy nagyon jó példa, de akár a Blockstreamnek is van a Blockstream walletbe beépítve ilyen szolgáltatása.

Adnak kulcsot neked is, akár többet is, illetve elsősorban általában többet. Az egyik akár lehet egy hot wallet, egy meleg, online kulcs, illetve legalább egy hardware walleten tárolt kulcs. Viszont van egy elvesztés ellen védő harmadik, vagy több, ami az intézménynél van. Ez általában egy előfizetéses modell, illetve emellett még valahogy azonosítanod kell magad feléjük, hogy a hagyományos, való életben használt azonosítással tudd igazolni azt, hogy el szeretnéd költeni ezt az összeget, és akkor ők be tudnak szállni egy aláírással. Önmagukban nem tudják elkölteni, de egy másik kulccsal együtt tudnak segíteni az elköltésben.

És ezeknek a csomagoknak a része az, hogy mivel előfizetéses modellről van szó, már megvan az érdekük arra, hogy egy nagyon jó minőségű, felhasználóbarát felhasználói felületet adjanak. Erre most már az új eszközök segítségével egyre jobb lehetőség van, egyre magasabb minőségű programokat lehet biztosítani a felhasználóknak, de szerintem erre kell egy ilyen szolgáltatáson alapuló motiváció. És azt látom, hogy valószínűleg egyre több ilyen aláíró intézmény lesz.

De persze ezt az ember elkezdheti magának is, akár a családjának is biztosítani, és erre akár a Liana wallet, ha már megemlítettük, de akár csak egy sima BlueWallet, illetve Sparrow is alkalmas. De szerintem biztos fogjuk látni ezeknek az ugrásszerű, felhasználóbarát fejlődését. A Nunchuk wallet is egy ilyen kezdeményezés, a Keeper, igazából több van. Reméljük, hogy például magyarul... Nem tudok olyat, ami le van fordítva, de hát ez sem sok idő kérdése.

Hol a bitcoinod? Hát tőzsdén

– Hát én remélem, hogy egyre több ilyen felhasználóbarát applikáció lesz, mert nem csak a magyar nyelv, talán inkább a technikai tudás vagy az akarat hiányzik picit az emberekből, és lehet, hogy közelebb kell őket hozni ezekhez a biztonságos megoldásokhoz ahhoz, hogy minél vonzóbb legyen biztonságos módon bitcoint tárolni. Ugyanis tényleg nagyon sok ismerősöm meg ismeretlen is mondta, hogy van bitcoinja, és megkérdeztem, hogy hol? Hát tőzsdén. Mondom, tudom, persze, az is bitcoin, de tudod, hogy például nem tudsz másnak fizetni csak olyan könnyedén. Ilyenre is volt példa, hogy akkor fizessen valakinek bitcoinnal, akkor most a tőzsdéről hogy utalja ki? Hát úgy sehogy, először magadnak kell, de akkor kell egy saját tárca.

Sok kérdés van még, amit ki kell bontanunk, és az időnk most viszont lejárt, viszont tényleg hamarosan folytatjuk élőben is, és nagyon örülök neki, hogy elfogadtad a meghívásunkat, és ott leszel a Bitcoin Miskolc konferencián. Még egyszer, hogyha szeretnétek jönni, és érdekel titeket egy nagyon jó Bitcoin hétvége, ahol egy kiváló három napot tudunk eltölteni az előadókkal és a közönséggel is. Hangsúlyozom, a közönség nem a plusz egyedik ember, hanem az a nagy tömeg, amit ti alkottok, és rendkívül minőségi szokott lenni a közönségünk, eddig minden alkalommal az volt. Az ötödik konferencia lesz. Ha még szeretnétek eljönni, akkor 2026. november 20. és 22. között lesz a Bitcoin Miskolc, a bitcoinmiskolc.hu oldalon tudtok jegyet váltani.

Én nagyon örülök, hogy itt voltál, Openoms. Még egyszer köszönöm szépen a tanácsaidat és a meglátásaidat. Nekem is felnyitottad sokszor a szememet a beszélgetés közben, és tényleg fogjuk folytatni. Köszönöm szépen, hogy itt voltál, és köszönöm, hogy hallgattatok minket.

– Köszi szépen a beszélgetést, találkozunk hamarosan!

– Köszönöm szépen. Sziasztok!

– Sziasztok!