E122 Küldhetnek neked hamis bitcoint?

A képernyőn látott szám (Intro)

– Hát ugye azt egy tárcában látod, hogy kaptál bitcoint, ott látod, hogy az egyenleged megnövekedett, ott mutat egy tranzakciót egy összeggel. De igen, fel kell tenni a kérdést, hogy most mennyire lehet elhinni. Tegyük fel, hogy kapsz valakitől bitcoint. Van egy tranzakció, ami azt mondja, hogy te kaptál 1 millió satoshit. Hogy lehet ellenőrizni, hogy ez tényleg valid? Arról meg kell bizonyosodni, hogy tényleg az a valaki hozta ezt létre, nem csak valaki más kamuból úgy csinált, mintha, nem tudom, Saylornak valamelyik UTXO-jából küldött neked 1 milliót, de igazából nem ő küldte. A képernyőn megjelenő szám az nem biztos, hogy azt a számot mutatja, ami amúgy a tényleges Bitcoin hálózatban látszik.

Sziasztok, kedves Bitcoin rajongók! Ez a 122. adása a HUSZONEGY Bitcoin podcastnek, és a mai vendégünk Optout, akivel még a legendás 2024-es évben találkoztunk, az évnek a legelején, amikor Madeirára repültünk együtt, hogyha jól emlékszem, és ott voltunk a Bitcoin Atlantison. Jól emlékszem, Optout?

– Bizony, bizony, hogy telik az idő. Ott találkoztunk először.

– Igen, az egy erős dolog volt. Nagyon-nagyon örülök neki, hogy el tudtam menni. Most egy pici technikai témával fogunk majd haladni, de én bízom benne, hogy elég közérthető lesz ahhoz, hogy informatív legyen és szórakoztató.

Csak hogy felvezessem a témát: előző nap én is egy podcastben voltam, akkor Bitcoinról beszéltünk egy nem kifejezetten Bitcoin specifikus adásban, és aki interjúztatott engem, egyébként volt bitcoinja és van bitcoinja, és kábé úgy érti a rendszert, de aztán mégis rájöttem, hogy az egyik legnagyobb hiányossága, legalábbis az egyik hiányossága az volt, amiről meséltem is neki, hogy a Bitcoinnak hogyan épült fel a hálózata.

Vannak a felhasználók, azaz mi. Vannak a bányászok. És akkor sokan itt megállnak, hogy hát akkor ez a kettő van, vannak a bányászok, meg a felhasználók. De nem, mert hogy vannak a csomópontok is, és valójában a csomópontok azok, amik adják a kottát, kicsit pestiesen fogalmazva, az egész hálózatnak. Ők tartják a szabályrendszert. Amilyen szoftvert futtatunk a csomópontokon, olyan szabály szerint működik a Bitcoin, illetve mi olyan szabályok szerint vagyunk hajlandóak működni a Bitcoin hálózatán. De mit csinál egy csomópont, Optout? Be tudsz minket ebbe avatni?

Nem a hálózatért, magadért futtatod

– Hát én is üdvözlök mindenkit először is, köszönöm a meghívást. Hogy mit csinál, mit validál egy node, arról gondoltam ma beszélni. Igyekszem teljesen közérthetően elmagyarázni, körüljárni ezt a témát. Ez egy olyan dolog, ami így beszélgetésekkor sokszor előjön, vagy ide is elérünk, és sokan nem látják tisztán, hogy ez hogy is működik, amivel semmi gond nincs. Viszont kicsit azért érdemes ebbe jobban belelátni.

Igen, sokan futtatnak node-ot, csomópontot. Erről mi is beszéltünk többször, és az egy külön téma, hogy miért érdemes futtatni saját node-ot, azzal erősíted-e a hálózatot. Ebbe most nagyon nem mennék bele, de alapvetően nem az a lényeg, hogy ezzel erősíted a hálózatot, bár ugye minél többen futtatják, annál robusztusabb, annál erősebb a Bitcoin hálózat, ami ugye a csomópontok hálózatából áll, hanem ezt igazából saját érdekből érdemes futtatni, mert így akkor a saját tranzakciódat, saját bitcoinodat a saját node-oddal tudod ellenőrizni, és nem kell megbízzál egy másik node-ban vagy másik szolgáltatásban, aki esetleg akár át is verhet, vagy nem akar kiszolgálni.

– Nem akarom az ördög ügyvédjét játszani, de ez nagyon fontos dolog, amit mondtál szerintem, hogy nem kell megbíznunk másokban. Nyáron már kaptunk egy pofont, egy atyai pofont, hogy a COLDCARD-ban mennyire megbíztunk, mert mennyire etikusak, mennyire szuper bitcoinerek, és akkor ízig-vérig ők azok a gyártók, akikben megbízunk, és akkor nem ellenőriztük őket.

És sokan ugyanígy még mindig szerintem szemet hunynak afölött, hogy hát de nekem elég az, hogyha mempoolon megnézem azt, hogy a tranzakció megérkezett-e, vagy hogy megbízok másnak a node-jában, és nem ellenőrzöm saját magam. Pedig ez sem sokkal bonyolultabb egyébként, mint kockákkal kidobálni magadnak egy megfelelő entrópiájú tárcát. Csak ugye ezt is talán sokan alulbecsülik, hogy ennek mi a jelentősége, és hogy egyáltalán miért kell ez, talán a veszélyeket sem tudják. Úgyhogy nagyon jó, hogy ezt így felhoztad, mert szerintem nagyon fontos az, hogy viszonylag kis technikai felkészültséggel lehet csomópontot futtatni, de mekkora szabadságot is kapsz ezzel.

– Így van. Például egy cégnek, aki Bitcoin szolgáltatásokat nyújt, vagy egy olyan valakinek, aki nagyobb bitcoin volumennel dolgozik, mindenképpen érdemes és ajánlatos saját node-ot futtatni. De persze nem kell átesni a ló túloldalára sem. Ez nem azt jelenti, hogy most bárki, aki elkezd mondjuk bitcoint gyűjtögetni, annak feltétlenül muszáj saját node-ot is futtatni. Tehát enélkül is lehet használni a bitcoint. Tehát nem kell itt megijedjen senki, hogy ajjaj, nekem nincs is node-om, akkor most mi lesz? Az se gond, attól még a Bitcoin teljesen jól használható.

– Igen, ez is igaz.

– Tehát ez egy plusz biztonság, hogy a saját magad által futtatott infrastruktúrában kell megbízzál.

Már itt a podcastban is volt többször téma, hogy milyen megoldások vannak otthoni node futtatásra. Most már azért vannak eléggé elérhető megoldások, amik elég minimális vagy mérsékelt technikai tudással is használhatók. Tehát lehet egyrészt hardvercsomagokat is vásárolni, ami a hardverrel együtt jön, és komplett megoldás, vagy pedig egy meglévő hardverre, ami nem kell annyira erős legyen, egy régi laptop például, arra meglévő szoftvercsomagokat viszonylag egyszerűen lehet installálni.

Mind az 1 milliárd tranzakciót átnyálazza

Ebbe nem szeretnék mélyebben belemenni, hanem tegyük fel, hogy van egy node. Megvan a blokklánc. Ugye ezt tudjuk, hogy a Bitcoin blokkokból áll, és van egy blokklánc, ami a tizen-, nem tudom, hat-hét évvel ezelőtti genezis, legelső blokkal indult, és ezek szépen egymásra épülnek. Az első érdekes dolog, hogy ha van egy node-od, az az elején letölti ezt az egész blokkláncot. Hogy mennyi ideig tart ez az első letöltés, az sok mindentől függ, hogy milyen erős a hardver, internet satöbbi, de tipikusan egy-két nap, manapság ilyen egy-két napba telik ez az első letöltés, tehát ezt ki kell várni. És akkor gyakorlatilag a te node-odon ott van az egész blokklánc, az összes valaha létező Bitcoin tranzakció.

Illetve akkor ez a csomópont beépül a hálózatba, a többi csomóponttal kapcsolatba lép, és ha új tranzakció kerül ki a hálózatba, vagy új blokkok jönnek létre, ugye átlagban 10 percenként, azokat megkapja. Ez a csomópontod állandó kapcsolatban van a többi node-dal, és így szinkronizál, tehát frissen tartja magát. Ha esetleg valamiért mondjuk pár napig vagy egy rövid ideig nincsen neki hálózati kapcsolata, akkor ugye lemarad, de amint újraindítod, ez hamar újra szinkronizál. Alapvetően a Bitcoin arra van kihegyezve, hogy nagyon robusztus legyen ilyen jellegű problémáknak, hogy éppen nincs hálózat egy ideig, vagy bizonyos hálózati elemek nem elérhetők. Tehát ilyen jellegű problémákra fel van készítve, hogy ebből ne legyen gond.

Tehát ott tartottam, hogy megvan az összes tranzakció. Hogy számokat is mondjak, a Bitcoin hálózaton kezdetektől több mint 1 milliárd tranzakció történt. Ugye ezek nagy része olyan, hogy már rég volt maga a tranzakció, és a tranzakció kimenetei is el lettek költve. Tehát igazából ezek a régi tranzakciók már nem aktuálisak, és sok jelentőségük nincs, de ettől függetlenül minden csomópont ezeket átnyálazza. És vannak azok a tranzakciók, amik még nem lettek elköltve. Ezek az elkölthető bitcoinok, ugye ezeknek nagyobb fontossága van. A számuk az változó, de talán ilyen 100 millió nagyságrendben van.

A saját csomópontod azért van, hogy ellenőrizze a hálózatot, a benne lévő tranzakciókat, hogy minden valid. De pontosan mit is ellenőriz? Tegyük fel, hogy kapsz valakitől bitcoint. Van egy tranzakció, ami azt mondja, hogy te kaptál 1 millió satoshit. Hogy lehet ellenőrizni, hogy ez tényleg valid? Hát ennek több része van. Az egyik, hogy valakitől kaptad, arról meg kell bizonyosodni, hogy tényleg az a valaki hozta ezt létre, nem csak valaki más kamuból úgy csinált, mintha, nem tudom, Saylornak valamelyik UTXO-jából küldött neked 1 milliót, de igazából nem ő küldte. Tehát ez az első kérdés. Ezt az aláírásokkal lehet ellenőrizni. Ugye minden tranzakcióban aláírások vannak, és akié volt az a bemenet, amit te megkaptál, az kell aláírja. És ez könnyen ellenőrizhető, hogy van egy érvényes aláírás, ami annak a publikus kulcsnak felel meg, aki küldte. Tehát ezt mindenképpen ellenőrizni kell.

Utána ott van az a dolog, hogy oké, de mi van, hogyha csaltak a tranzakcióban, és mondjuk a bemenete volt, nem tudom, 1 millió satoshi, a kimenete meg 10 millió? Hát az nyilván nem lehet. Tehát azt is ellenőrizni kell, hogy a kimenetek összege az kisebb, mint a bemenetek összege. Ugye a különbség az a hálózati fee, ami egy kis összeg, de hát nagyobb nem lehet sosem. Nyilván ezt is kell ellenőrizni.

Visszafelé, a bitcoin születéséig

Na igen ám, de aztán van az a rész, hogy amiből kaptad te ezt, az vajon valid-e? Azt hogy lehet ellenőrizni? Hát ugyanúgy, azt is ellenőrizni kell, hogy az az előző tranzakció az is valid, valid aláírás van rajta, az összegek validak satöbbi. És annak a bemenetei, annak az előző tranzakciója vagy tranzakciói, az is validak. Tehát ezt így vissza lehet követni egészen messze. Tehát ugye ebből egy ilyen fa lesz, mert egy tranzakciónak tipikusan sokszor nem csak egy bemenete van. Tehát akkor bizonyosodhatsz meg teljes mértékben, hogy az összes lánc ebben valid, hogyha ezeket végigköveted egész az elejéig.

Na de meddig kell végigkövetni? Hát vannak olyan tranzakciók, amiknek nincs előzményük, hanem amik a blokkokban jönnek létre, és végül is elindulsz így visszafele, és visszakövetsz egy tranzakciót sok-sok blokkon és hónapon és éven keresztül, akkor előbb-utóbb mindegyik bemenet elér egy olyan coinra, ami egy blokkban jött létre bányászás által. És azt ugyanúgy ellenőrizni lehet, hogy az a blokk, amiben ez létrejött, az valid, és hogy annyi bitcoin jött ott létre, amennyinek kell. Tehát ugye ez az a bizonyos összeg, ami blokkonként mindig a bányász megkap, és aztán ezeket költik el a bányászok, aztán onnan megy tovább mindenkinek.

Tehát hogyha én vennék egy tranzakciót, és van neki két bemenete, mind a kettőt elkezdem elemezni. Egyiknek van egy, másiknak kettő, akkor már van három, és így vissza-vissza. Egy adott ponton rengeteg bemenet lesz, de aztán ez megint elkezd csökkenni, és visszaérek ilyen coinbase tranzakciókig.

És az a lényeg, hogy akármilyen sok tranzakció van, meg olyan bonyolultnak tűnik ez, de egy teljes Bitcoin node ez alatt az egy-két nap alatt, mikor letölti a blokkláncot, ezeket mind ellenőrzi. Ez adja a Bitcoinnak azt a tulajdonságát, hogy tényleg nem kell megbízni senkiben, nem kell megbízni egy harmadik félben, nem kell megbízni egy valaki által aláírt vagy megerősített korábbi állapotban, hanem mindent végig lehet követni a blokk születésekig, amit meg ugye a proof of work véd, hiszen ellenőrizni lehet, hogy az a blokk megfelelő proof of workkel jött létre, vagyis tényleg olyan nehézséggel lett kibányászva, ahogy kell, és nem lehetett csak úgy előállítani. Tehát a blokknak a tartalma az le van védve, és egy byte megváltoztatása is megváltoztatná ezt a proof of workot, és akkor már nem állna meg ez az egyenlet.

A lényeg szerintem, amit érdemes megjegyezni, hogy egy teljes Bitcoin node az letölti az egész blokkláncot, és minden egyes blokk minden egyes tranzakcióját leellenőrzi, hogy kimenetek, bemenetek, összegek stimmelnek. Aláírásoknál azt itt elmondom, hogy van egy kis turpisság vagy egy kis optimalizálás, hogy a nagyon régi blokkoknak az aláírásait nem ellenőrzi. Ez azért van, mert az aláírás-ellenőrzés az viszonylag számításigényes. És egy blokk, ami mondjuk már több mint 50 000 blokkal előbb volt, azt már annyiszor ellenőrizték, hogy ott alapból a régi blokkokban a régi tranzakciók aláírását már nem ellenőrizzük. Ez egy olyan optimalizáció, amivel lehetővé válik, hogy egy-két nap alatt ez befejeződjön, de minden más ellenőrzést, hogy meglévő tranzakciót költ, az összegek stimmelnek, azt ellenőrzi.

„Ez arany, hidd el!” És a bitcoin?

– Körülbelül 10 évvel ezelőtt voltam abban a pozícióban, hogy azon gondolkozzak, hogy mibe fektessem majd esetleg a pénzemet. És akkor felmerült egyébként az is, hogy aranyba kéne fektessem. És egy dolog tántorított el tőle, hogy egyszerűen nem tudtam rábízni magam arra az érzésre, hogy valaki másban kelljen megbíznom, amikor aranyat veszek. Honnan tudjam én azt arra a kis vékony, néhány milliméteres aranylapkára, hogy az tényleg arany, mert fogalmam sincs, nem tudom ezt megállapítani. Valaki meg ott van velem szemben, esetleg nem is annyira jó arc, esetleg nem is beszél magyarul, és azt mondja, hogy hát ez arany, Feri, ezt hidd el.

És nekem ez tetszik még a Bitcoinban, és ez egy nagyon gyakori kérdés szokott lenni egy bizonyos ponton. Hát de honnan tudod, hogy neked jó bitcoint küldtek el? Honnan lehet tudni, hogy jó bitcoint küldtek el neked? Honnan tudjuk?

– Hát ugye azt egy tárcában látod, hogy kaptál bitcoint, ott látod, hogy az egyenleged megnövekedett, ott mutat egy tranzakciót egy összeggel, de igen, fel kell tenni a kérdést, hogy most mennyire lehet elhinni. Például most a napokban is felmerült egy ilyen, a HUSZONEGY csoportban is azt hiszem, volt róla szó, de más csoportokban is, hogy előfordultak olyan esetek, hogy valaki készpénzért USDT-t akart eladni viszonylag jó árfolyamon. És igazából az történt, hogy nem is igazi USDT-t, hanem valami olyan USDT-t, ami megjelent a vevőfél tárcájában, de igazából az nem az az USDT volt.

Ezt csak azért mondom, hogy most az, hogy a tárcaapplikációdban megjelenik egy szám, az, hogy mennyire megbízható, az attól függ, hogy hogy működik az a tárca. Hogyha neked a tárcád egy megbízható Electrum szerverhez van kötve, vagy a saját Electrum szerveredhez, ami a saját node-odhoz kapcsolódik, vagy közvetlenül a saját node-odhoz, akkor biztos lehetsz benne, hogy ez valóban a rendes Bitcoin hálózatról veszi az adatokat.

Na most, hogyha egy megbízható Bitcoin tárcát használsz, ami csak bitcoinnal működik, ugye általában azért azoknak lehet hinni, de mindig meg lehet csinálni azt, hogy onnan kimásolod a tranzakciót, berakod egy másik helyre, például egy külön megnyitott blockchain explorerbe, vagy egy másik, a saját node-odba, vagy a saját block exploreredbe, és ott leellenőrzöd. Például fontosabb tranzakcióknál ezt meg lehet csinálni, vagy eleve úgy állítod be a tárcádat, hogy a saját node-odat használja. Tehát igen, a képernyőn megjelenő szám az nem biztos, hogy azt a számot mutatja, ami amúgy a tényleges Bitcoin hálózatban látszik.

– Igen, de hogyha valaki például át akar téged verni, akkor lehet, hogy ilyen-olyan kriptóval meg tudja tenni, mert nem biztos, hogy mindegyikhez értesz, hogy tudod azt, hogy milyen a hálózat. Viszont bitcoint használsz, és értesz hozzá, mert szerintem ehhez érdemes érteni, a bitcoint jó megérteni. Akkor alapvetően, amikor a címeden megjelenik a bitcoin, akkor fogod tudni, hogy az igazi bitcoin-e vagy nem. Nem tudsz nem igazi bitcoint elfogadni a Bitcoin tárcádban. Ez is a másik lényeg. Tehát nincs hamisított bitcoin, ami a te címedre érkezik meg, hogyha te egy Bitcoin tárcával rendelkezel. Jól fogalmaztam?

– Igen, ez fontos, fontos ezt tisztázni. Tehát hogyha nekem van egy tárcám, amit én tudom, hogy én állítottam be, az én kulcsaim vannak benne, akár csak egy read-only módban, vagy egy full módban, és én abból kinyerek egy fogadó címet, csak azt a címet átadom valakinek, és ő arra küld valamit, és az megjelenik a tárcámban, akkor azért mindenképpen neked a saját tárcádban, a saját címeden, amit te adtál ki, és nem más ad neked, azon kell ellenőrizd.

És ez most igaz akkor is, ha nem saját node-ot használsz. Ha saját node-ot használsz, az igazából egy plusz biztosíték, plusz megbízhatóság. Illetve a saját node-nak van még az a tulajdonsága, hogy hogyha én létrehozok egy tranzakciót, akkor az hogyan küldődik ki. Hogyha a saját node-omon küldöm ki, akkor jobban tudom kontrollálni, hogy azt ki látja, hogy tudom esetleg elrejteni, hogy honnan származik. Tehát az is egy ilyen plusz biztonságot ad, de mondom, ez nem feltétel, csak ajánlott azoknak, akik gyakrabban, vagy esetleg nagyobb összegekkel használják.

Már az 1 TB sem elég?

Említettem, hogy egy node a teljes blokkláncot letölti, úgyhogy itt felmerül a kérdés, hogy az nem sok gigabájt, hogy mekkora tárhely kell hozzá. Tehát manapság, nem tudom pontosan, de nagyjából ilyen 900 GB körül van a Bitcoinnak a blokklánca, ami ugye folyamatosan növekszik. Ez nem egy kis méret, de ahhoz képest, ahogy említettem, hogy 1,3 milliárd darab tranzakció van benne, ahhoz képest viszonylag mérsékelt. Tehát ez azt jelenti, hogy igen, hogyha te minden blokkot tárolni akarsz, akkor legalább egy 1 TB-os tárhelyed kell legyen. Ami manapság nem egy olyan nagy követelmény, bár itt számít az is, hogy milyen gyors, mert hogyha egy hagyományos merevlemezről beszélünk, akkor ez az egy-két napos első letöltés lehet egy hét is, tehát egy 1 TB-os SSD az, ami manapság ajánlott.

Viszont most értünk el arra a pontra, hogy az 1 TB lehet, hogy már kevés. Hát még attól is függ, hogy még mi van mellette, de bizonyos helyzetekben az 1 TB manapság már kevés. Tehát elérte a blokklánc azt a méretet. Itt jön képbe az, hogy vannak azok a node-ok, amik nem tárolják az összes blokkot, hanem a régi blokkokat mindig letörlik. Angolul ezt a pruned módnak hívják, tehát le vannak szépen nyesegetve a régi blokkok, mert így sokkal kevesebb tárhelyet igényel. Tehát ez egy jó megoldás, bár bizonyos funkciók így akkor nem működnek. Tehát például bármelyik tranzakcióra nem lehet keresni, de ezt csak így megemlítem, hogy akinek gond az, hogy mondjuk van egy régi laptopja, de nem akar nagyobb tárhelyet belevenni, attól még futtathat saját node-ot, viszont ilyen módon.

Úgy általában sajnos a pruned módnak vannak hátrányai, és bizonyos szoftverek nem támogatják. Tehát például pont ma is volt egy kérdés erről a HUSZONEGY csoportban, hogy az Electrum a pruned móddal nem hajlandó működni, de ahogy a szükséges tárhely mérete egyre nagyobb, ahogy növekszik a blokklánc, szerintem idővel egyre jobban támogatott lesz ez a csökkentett mód is. Ennek amúgy sokszor nem elvi akadályai vannak, hanem egyszerűen mivel ez nem volt annyira használatos, nem fejlesztették le ezeket az opciókat például az Electrum szerverekben.

Tehát a lényeg, hogy alapvetően 1 TB az ma még elégséges, de lehet, hogy egy hónap múlva már érdemes a 2 TB-osat venni. Tehát aki most vásárolna egy diszket emiatt, annak 1 TB-osat nem igazán érdemes, de a csökkentett pruned módban azzal egy 100 GB-os tárhelyen is el lehet futtatni egy node-ot. Viszont az is nagyon fontos, hogy hogyha prune-ban is vagy, az elején az ugyanúgy letölti az összes blokkot, és ugyanúgy leellenőriz minden egyes tranzakciót, a régieket is, viszont csak azokat tartja meg, amik még nem lettek elköltve. Tehát a teljes UTXO setet, vagyis a nem elköltött tranzakciókat megőrzi az is, viszont minden egyes régi, elköltött tranzakciót már nem. Tehát ez is fontos, hogy attól, hogy nem tárolja a régi blokkokat, ugyanúgy levalidálja az összes korábbi tranzakciót.

Üres a tárca, pedig ott a bitcoin

– Így van. Egy kis gyakorlati tanácsot is adjunk egyébként, kicsit részlegesen kapcsolódik ide, de hogyha egy új tárcát importáltok be valamelyik szoftverbe, például egy Sparrow walletbe, akár egy laptopon, vagy egy bármilyen szoftveres wallet, legyen akár az BTCPay szerver is mondjuk, nagyon kell arra figyelni. És ugye ezt én a node-dal kapcsolatban így megtanultam, hogy a tárcák több milliárdnyi címet tudnak legenerálni nekünk egy darab seed szóval, seed szavakkal. Viszont nem mindegyik szoftver fogja sorrendben adogatni a címeket. És arra szerintem érdemes odafigyelni.

Nem tudom, te jártál-e már így, hogy például a BTCPay szerver nem az egyes címtől kezdi el kiosztogatni, fogadni a coinokat, a bitcoint, hanem a százastól. És akkor azt beimportálod egy szoftveres walletbe, egy Sparrow-ba, akkor hirtelen megijedsz, hogy hát de nincs is rajta egyenleg, nincs is rajta bitcoin, mert ugye nem nézi végig az összes címet, mind a négymilliárd címet, hanem ugye meg kell adni a tartományt, hogy hol keresse a szoftveres wallet. És ugye pont ebből az UTXO setből azt is fésüli ilyenkor végig a szoftverünk, hogy van-e vajon azon a címek között olyan cím, amin van bitcoin, és az a miénk. Igaz?

– Így van. Igen, vannak ilyen érdekességek, nyalánkságok. Sorban generálódnak a címek egy bizonyos seedből, egy mesterkulcsból. A legtöbb tárca ugye nullától indexeli, számozza meg ezeket: 0, 1, 2, 3, 4, 5. És hogyha te egy fogadó címet kérsz, akkor ő nyilvántartja, hogy melyik címeken van most bitcoin, vagy volt korábban. Tehát mondjuk ha egytől tízig volt, akkor utána a 11. címet fogja felajánlani alapból. Viszont hogyha egy tárca kiad egy címet, akkor ő tudja, hogy ő azt a címet kiadta. És még akkor is, ha azon még nem volt semmi bitcoin, mert kiadtad, mint fogadó cím, de nem érkezett rá, akkor azt már nem fogja újra, hanem akkor majd kiadja a 12-est, 13-ast, 14-est.

Viszont ha meg egy új tárcába beimportálod, akkor ő meg azt csinálja, hogy az egyestől, vagy hát nullától elkezdi nézegetni, és ha üreseket talál, akkor még halad egy darabig, de egy idő után azt mondja, hogy ha már sok üres címet látott, akkor ott megáll. És ez tárcafüggő, hogy pontosan mennyit használ. Van, amelyik tárca csak húszig megy. Tehát mondjuk ha a 10-esig foglalt, nézi a 11-et, 12-t, még húszat megnéz, az mind üres, akkor 30-nál megáll, és nem megy tovább a 31-re, 32-re, pedig lehet, hogy ott is vannak.

Egy normál, tehát egy olyan tárcánál, amivel valaki mondjuk időnként csinál egy tranzakciót, arra a 20 is teljesen elég, de például egy BTCPay szerver, aminek az a dolga, hogy fizetéseket fogadjon el, az gyakran kiad címet, és gyakran van, hogy kiad egy címet, de nem érkezik rá semmi. Tehát lehetnek ilyen nagyobb szünetek, és ott lehet gond ebből. Igen, amúgy manapság szerintem a legtöbb tárca ilyen 100-as gap limitet használ, de van, hogy az sem elég.

– Így van. Tehát hogyha valaki így járna, hogy úgy tudja, hogy van bitcoinja a tárcában, de nem találja egy beimportált, frissebben importált szoftverben, ezt a gap limitet érdemes megkeresni a beállításokban, és azt megnövelni akár 100-ig vagy 200-ig, és akkor valószínűleg az ott meglesz. Elég ijesztő egyébként. Tehát én azt kétszer is átéltem, mind a kétszer kivert a víz. És ez a BTCPay szerverrel kapcsolatban volt pont így, de ugye azt kevesen üzemeltetik, szóval ez keveseknek a passziója, de nem baj, hogyha tudtok róla.

Valamit esetleg még megemlítenél a csomóponttal kapcsolatban? Te egy csomópontot futtatsz, több csomópontot futtatsz, van ennek jelentősége, hogy ki hány csomópontot futtat? Esetleg erre kitérnél?

– Hát alapvetően azok a felhasználók, akik futtatnak csomópontot, egyet szoktak, mert kettővel nem leszel jobb. Hát én futtatok, mivel én néha dolgozom a Core fejlesztéssel is. Ugye azt nem említettem most, hogy a csomópont az egy szoftver, mégpedig szinte mindig a Bitcoin Core szoftver fut rajta. Tehát igazából a Bitcoin Core-ról beszélünk, amikor csomópontfuttatásról.

Tehát én fejlesztem is a Core-t, úgyhogy ezért tesztelési céllal több node-ot futtatok különböző beállításokkal, de a személyes használatra nekem egy Umbrel node-om van, amit hát már pár éve beállítottam, és azóta is szépen működik. Ugye egy ilyen kis Raspberry Pi, talán négyes hardveren eldöcög, néha kicsit belassul, meg abban pont 1 TB-os SSD van, és Electrum szerver is volt rajta, úgy már nem fért el, úgyhogy az Electrum szervert ott azon leállítottam, de teljes node-ként továbbra is futtatom az 1 TB-on, amíg még bírja. Aztán különböző hardvereken még én futtatgatok, de mondom, az azért, mert hogy én szoftverfejlesztés szempontból is használom.

Legfeljebb magadat csapod be

– És mi történik akkor egyébként, hogyha mondjuk egy szoftverhez mondjuk hozzányúlsz, és mondjuk azzal kárt tudsz okozni másoknak, vagy tudsz azzal mondjuk csalni, hogy te egy picit más szoftvert futtatsz?

– Hát legmaximum magadat tudod becsapni, vagy magadnak hibát okozni. Másoknak nem igazán. Tehát a Bitcoin hálózatot úgy kell elképzelni, hogy a világon hát több ezer node, csomópont fut. Azért mondom ilyen nem pontosan, mert azok, amik kívülről elérhetők, azoknak ilyen 25 000 körül van a száma. Viszont van nagyon sok olyan node, amit valaki otthon futtat, tipikusan egy tűzfal mögött, ami azt jelenti, hogy kívülről nem lehet elérni, tehát nem lehet kívülről hozzácsatlakozni, hanem csak ez a csomópont tud kifele csatlakozni másokhoz, mégpedig ehhez a 25 000-hez, akik elérhetőek. Viszont pont ezért ezeknek a kívülről nem elérhető node-oknak a száma nem is annyira egyszerűen mérhető, mert hogy nem lehet őket elérni, de több mint a 25 000, ami vagy 23-25 000, mindegy, szóval ez a nagyság, de tehát valószínűleg ezek többen vannak, de mondjuk azt, hogy 50 000 ilyen csomópont van a hálózatban.

Na most ez a szoftver úgy van kitalálva, hogy ugye csatlakozik másokhoz, de nem lehet tudni, hogy ott mi fut. Van egy protokoll, annak meg kell felelni, de hogy most ott pont egy Bitcoin Core implementáció fut-e, egy régebbi verzió, vagy valami más szoftver, vagy egy teljesen rossz indulatú valaki által megbuherált szoftver, azt nem lehet tudni. Azt lehet tudni, hogy az üzeneteket, amiket egymással cserélgetnek, az megfelel-e a protokollnak. Hogyha kérdezünk tőle valamit és nem válaszol, vagy rosszat válaszol, vagy küld nekünk invalid blokkot például, akkor egy idő után azt mondjuk, hogy megjegyezzük, hogy hopp, hát valami nem stimmel ezzel a node-dal, akkor szépen lecsatlakozunk róla, és fel is jegyezzük, hogy ezzel máskor ne próbálkozzunk, vagy ne fogadjunk el tőle kapcsolatot.

A csomópont úgy van megírva, hogy nem lehet azt feltételezni, hogy azok a társ-node-ok, amikhez csatlakozik, hogy azok jó indulatúak és jól működnek, hanem pont az ellenkezője. Mindenhol igyekszünk azt feltételezni, hogy rossz indulatú, és ha ennek valami jelét látjuk, akkor próbáljuk védeni magunkat. Ez nagyon fontos, mert tényleg nem lehet tudni, hogy mi az a másik node. Az lehet egy chain analysis-es olyan node, aminek az a célja, hogy feltérképezze a hálózatot és minél több információt szerezzen, hogy hol, milyen node fut. Vagy lehet egy hackernek egy node-ja, ami bizonyos csapdákat kipróbál.

Ez amúgy megnehezíti a fejlesztést, mert úgy kell együttműködni a többi node-dal, hogy igazából nem lehetünk benne biztosak, hogy azok megbízhatóak. Tehát kicsit ilyen vadnyugat, hogy próbálsz hasznos információkat kapni a többi node-tól, meg információkat küldeni nekik, de úgy, hogy hogyha esetleg ők nem valid információkat adnak, azzal ne hagyjuk becsapni magunkat. Úgyhogy ez elég érdekes téma. Te próbálhatsz futtatni egy olyan node-ot, ami valahogy rosszul viselkedik, vagy hamis adatokat ad, vagy invalid tranzakciókat küld, vagy hasonló, de akkor egyszerűen a hálózat többi része felismeri, és mint egy immunreakció, leválaszt.

A Bitcoin Core maga is tárca

– Nekem egyébként fut egy csomópont, egy szoftver, Bitcoin Core a laptopomon, és egyébként ugye mindig törekszem a biztonságra. Amiért nekem még fontos egyébként a Core, illetve az, hogy legyen egy csomópontom, hogy én azért, nem mondom, hogy tartok attól, csak elgondolkodtam azon, hogy mi van akkor, hogyha van egy mobiltárca, amit mondjuk használok, mondjuk valamilyen multisig vagy bármilyen más, vagy akár single-sig beállítással, és valamilyen oknál fogva mondjuk vagy a mobiltelefonom, vagy pedig a szoftvert úgy frissítik, hogy mondjuk elérhetetlen vagy nem megfelelően működik.

Nem olyan régen jöttem rá, hogy egyébként a Core maga, a szoftver, amivel futtatod a csomópontot, maga az is egy tárcakezelő szoftver, még hogyha picit még elég sarkos is, de egyébként nagyon szépen használható tárcaként is, és a legkomplexebb tárcákat is tudja kezelni. Tehát nem csak az egyszerűeket, hanem igazából mindent, amit tud a Bitcoin, azt maga a Core tudja. És így nem kell igazából megbíznod egyik szoftvergyártóban sem, mert alapvetően használhatnád magát a Core-t is, és azt is lehet hardvertárcával használni. Természetesen, amit én észrevettem, hogy nem teljesen kiforrott a kezelőfelülete, tehát nem főleg átlagembereknek készült. Szerinted ebben egyébként lesz változás? Esetleg azon fogtok finomítani? Vannak erre irányuló törekvések?

– Nagyon örülök, hogy felhoztad ezt a témát. Tehát valóban a Bitcoin Core tud tárcaként is működni. Bele lehet importálni a meglévő tárcát, lehet tárcát létrehozni, akár read-only módban is be lehet importálni egy seedet, ami meghatároz egy tárcát, de ezt viszonylag kevesen használják, és elég sokan nem is tudnak erről a lehetőségről.

Én sokáig úgy tekintettem erre, mint egy ilyen referenciaimplementáció, amit a Bitcoin Core ad azért, hogy mutassa, hogy hogy lehet tranzakciókat megkeresni, megjegyezni, fogadó címeket generálni, coin választást satöbbi. De hogy ez egy ilyen példa, más tárcák fejlesztőinek egy példa, hogy hogy lehet ténylegesen, tehát egy működő, de példa. Vannak, akik ezt használják elsődleges tárcaként. Én megmondom őszintén, én annyira nem használtam.

Van neki egy grafikus interface-e is, mert ugye alapból a Bitcoin Core, a csomópontfuttatásról beszélünk, alapvetően az egy ilyen szöveges, terminál alapú dolog, de van neki egy grafikus interface-e magának a csomópontnak is. Lehet, hogy Windowson csak úgy működik, bár megmondom őszintén, hogy ez különösebben nem érdekel, a Windows-os platform. Tehát a tárcát is lehet így parancsokkal, szöveges módban kezelni, de az tényleg elég nehézkes, de lehet grafikus interface-en keresztül is használni. Ez az interface azért, hogy mondjam, nem annyira modern, talán így mondanám.

Viszont ami fontos, hogy hogyha neked van egy csomópontod, és abban van egy tárcád is, akkor maga a csomópont kiemelten kezeli azokat a blokkokat, tranzakciókat, amelyek fontosak ennek a tárcának. Tehát hogyha neked úgy van beállítva, hogy csak mindig az utolsó 1000 blokkot tartja meg, de azokat a tranzakciókat, amik ehhez a tárcához kapcsolódnak, még a régieket is, azokat akkor külön megtartja, mert tudja, hogy a tárcának kell. Tehát ez egy fontos, hasznos dolog.

Hogy mennyire lesz használhatóbb a jövőben: erről azt tudom mondani, hogy van egy projekt, dolgoznak egy teljesen új grafikus interface-en a tárcához, a Bitcoin Core tárcához. Feltételezem, hogyha ez beérik annyira, hogy átváltanak erre, akkor az egy nagy minőségi ugrás lesz. Illetve még van egy olyan törekvés is már egy ideje a Core-ban, hogy leválasztják teljesen ezt a tárcát egy külön szoftvercsomagba, mert sok mindenben különbözik. A tárcának mindenképpen jó, hogyha van grafikus interface-e, a csomópontnak nem annyira, és hogyha ezt így jobban szétválasztják, akkor könnyebb a szoftvert kezelni, akár mondjuk külön verziókban kiadni, mert most teljesen egy szoftvercsomag, és egyszerre kell kiadni, és ennek megvannak a hátrányai. Tehát ez a két dolog várható a jövőben, hogy teljesen leválasztják a tárcaimplementációt a Bitcoin Core-ról, ami marad a Bitcoin Core fejlesztők kezében, de egy külön szoftvercsomagként, illetve egy új grafikus interface.

Sok Bitcoin tárcaimplementációban, legyen az mobiltárca vagy desktopos, be lehet állítani egy Electrum szervert, tehát van olyan megoldás, hogy Electrum szerver, és akkor egy saját Electrum szerver, ami egy saját node-hoz kapcsolódik. Ez az egyik gyakran használt lehetőség, illetve vannak olyan tárcák, hogy közvetlenül a node-odat lehet bekapcsolni. Például a Sparrow nevű desktop tárca, azt lehet úgy is használni, hogy nincsen saját node-od, de úgy is, hogy saját node-hoz közvetlenül vagy Electrumon keresztül, tehát ott minden kombináció adott.

Szerintem a Bitcoin Core tárcája, az jó lenne, hogyha egy kicsit jobban előtérbe kerülne és használható lenne, de ettől függetlenül mindig is ott lesznek a más tárcaimplementációk, amelyeknek különböző előnyük, hátrányuk van. Tehát ez a Bitcoin tárca-ökoszisztéma azért mindig is ilyen sokszínű lesz, ami szerintem önmagában nem gond, sőt, de mondjuk ez azt is jelenti, hogy lehet, hogy nincs egy tökéletes tárca, mert van, amelyik egy dologban jobb, más meg más dologban jobb. Illetve még egy dolog, a Bitcoin Core tárca is támogat hardvertárcákat, tehát hardveraláírókat, de ott is azért elég nehézkes a használat.

Mi vár ránk a Bitcoin Miskolcon?

– Egész mélyen belementünk szerintem olyan kérdésekbe, amik a csomópontokat érintik. Hadd jegyezzem itt meg, hogy vendégünk leszel a HUSZONEGY csapat tagjaként, akik előadnak majd a Bitcoin Miskolc rendezvényen, 2026. november 20. és 22. között, péntek, szombat, vasárnap Miskolcon, a Hotel Aurorában tartjuk az ötödik Bitcoin Miskolcot. És arra gondoltam, hogy esetleg fussunk át rajta, hogy milyen programok lesznek, és annál a résznél, ahol te leszel, ott egy picit megállhatunk, esetleg ott néhány dolgot megoszthatsz azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit esetleg majd tőled fogunk kapni vagy látni.

Ugye a jegyeket vagy a konferenciára való jelentkezést és az információkat a bitcoinmiskolc.hu oldalon találhatjátok meg. Ugye pénteken fog indulni maga a program egy Bitcoin körrel, ebédelünk egyet, utána a pénzről fogunk beszélni. Tótik Róbert jön hozzánk a pénzről beszélni szintén, illetve a Passzív Milliomos, Kor is a csapat tagja lesz, ahol ő a vagyonépítést fogja előtérbe helyezni, és hogyan tudunk ezt bitcoinnal segíteni. Lesz egy nagyon jó panelbeszélgetés este, vacsora és utána pedig beszélgetés egészen estig, ki meddig bírja.

Szombaton már egy kicsit gyakorlatibb témákról lesz szó. Hogyan, hol vásároljunk bitcoint, milyen tárcákat ajánlunk majd. Ezeket Árpi fogja majd nekünk előadni a színpadon. Bitcoinra is, adózásról is szó lesz Glaser Anitával, illetve hogyan fogadjunk el cégként bitcoint, milyen technikai feltételek kellenek hozzá, és milyen jogi feltételek. Ezeket Hagya Szabolcs és Léránt Gergő fogja előadni. Mutatok néhány magyar vállalkozást, akik bitcoint fogadnak el, újakat is, új történeteket is fogunk tudni hallani. És Optouttól a nyári támadások és leállások témakörben majd valami előadást, és most itt vissza is váltunk a kijelzőről.

Az MI megtalálja a rejtett hibákat

– Így van. Akkor erről mondanék pár szót. Sajnos az idei év második fele az különböző problémákról, támadásokról, lopásokról, ellopásokról szólt. Ezek legtöbbször kapcsolatba hozhatók a szoftveres AI, mesterséges intelligencia eszközök fejlődésével.

– És ezek az esetek azóta sem álltak meg.

– Nem álltak meg. Tehát kezdve a COLDCARD, a Liquidnek a leállása meg egyebek. Ugye általában ezek úgy nagy vonalakban azzal köthetők össze, hogy ahogy fejlődnek a képességekben ezek a mesterséges intelligencia eszközök, kifejezetten szoftverre, egyre könnyebben találnak meg olyan sebezhetőségeket, amik akár már sok éve ott vannak, csak még senki sem találta meg. És sajnos van egy ilyen aszimmetria, hogy ezeket az eszközöket lehet támadásra használni, meg arra is használni, hogy a saját szoftveredet erősítsed, védjed, tehát a saját szoftveredet teszteld vele, és a hibákat kijavítsd. Viszont van egy aszimmetria, mert a támadóknak mindig nagy motivációja van arra, hogy gyorsan próbáljanak az új eszközökkel új hibákat találni, mert akkor esetleg tudnak anyagi haszonra szert tenni.

És a Bitcoin ökoszisztéma úgy általában egy elsődleges célpont ilyen szempontból, mert az egész szoftverre épül. Hogyha te találsz valami hibát, és sikerül bitcoint Lightningon vagy Liquiden vagy tőzsdéről vagy akárhonnan eltulajdonítanod, akkor ugye a Bitcoinnak van az a tulajdonsága, hogy egyrészt nagy értéket őriz, másrészt ha már egyszer áttranszferálták, nem igazán lehet visszavonni. Úgyhogy ilyen szempontból egy nagy, hatalmas mézesbödön a támadóknak. Ezt láthatjuk is, hogy próbálkoztak sok helyen.

Hát ez egy ilyen macska-egér harc, a támadók is egyre ügyesebbek, viszont ugye a szoftver is egyre ellenállóbb. Szerintem ez le fog csengeni, mert most volt egy ilyen ugrás ezekben az eszközökben, de most már a szoftverfejlesztők is használják ezeket. Hát sajnos ezen végig kell menni, ez olyan, mint a gyerekbetegség. Ugye Lightning-implementációk voltak különösen érintettek. Ott volt egy-két olyan eset, hogy kritikus hibák miatt le kellett állítani node-okat, frissíteni sürgősen, ilyesmi.

Szóval ezekről lesz szó, de az én értelmezésemben a lényeg az, hogy alapvetően a Bitcoin, mint elképzelés, mint működő rendszer, mint működő hálózat úgy működik, ahogy az ki lett találva. Az egyes ilyen ráépülő implementációkban bizony előjöttek hibák, amiket ezerrel javítanak a fejlesztők, amitől jobbá válik, de alapvetően maga az alapelképzelés az nem sérült, működik. Illetve a Bitcoin Core, ami mindennek az alapja, én úgy mondanám, ott is találtak hibákat, kevésbé vagy közepesen súlyos hibákat is, de kritikus hibát nem igazán, hála Istennek. Tehát maga a Bitcoin Core az szerintem nagyon-nagyon erős alap, erre lehet építeni.

Nincs hülye kérdés

– Egyelőre rendben van, és még figyeltek is rá ugye szerencsére, és ezt köszönjük is nektek. Ugyanígy Bitcoin Core programozó, figyelő, (nevetés) l0rinc is, aki szintén a vendégünk lesz előadóként a konferencián.

Úgyhogy a szombati napot veletek folytatjuk délután, aztán lesz egy kis árfolyamról is szó, mert azt nagyon sokan kéritek, illetve panelbeszélgetés, kötetlen vacsora és egy stand-up comedy Fülöp Viktorral. Körülbelül így áll össze a szombati nap. Vasárnap pedig nagyon érdekes lesz, itt még jobban belemegyünk a gyakorlati részekbe. Lesz seed generálás dobókockával, hardvertárcákról fog beszélni Openoms, illetve én hozok nektek egy olyan előadást, ami szerintem a tárcák jövőjét jelenti. Nem szeretném lelőni a poént, szerintem érdekes lesz, meg főleg hasznos. Magamnak is keresem egyébként a megoldást, és ezt meg szeretném osztani veletek, hogy én hogy látom ezt a kérdést. Úgyhogy ez lesz az idei őszi Bitcoin Miskolc konferencia.

Személy szerint már nagyon várom, mert mindig nagyon jól szórakozunk, és nagyon hasznos egyébként az a beszélgetés, találkozás veletek is. Személyesen nagyon ritkán találkozunk, de természetesen online térben a HUSZONEGY Telegram csatornáján napi szinten, rendszeresen beszélgetünk veletek is és az összes taggal. Úgyhogy ezúton is szeretném felhívni a figyelmeteket, hogyha egy nagyon jó közösséghez szeretnétek tartozni, akkor a HUSZONEGY csoportot tudom ajánlani. Ugyanis ez egy önszerveződő, teljesen ingyenes, saját szórakoztatásunkra és saját előrehaladásunkra létrehozott csoport. Mindenki saját akarata és szabadidejének megfelelően tud benne részt venni.

Várunk titeket szeretettel, tényleg a HUSZONEGY csoport weboldalán, a huszonegy.world oldalon, amit majd Árpi kirak a show notesba, illetve szerintem ide is feliratban fel tud rakni, hogy helyesen idézzem. De a YouTube-on, illetve minden más social médiában megtalálható a HUSZONEGY podcastnek a csatornája. Kérlek, iratkozzatok fel, kövessetek minket, és hogyha van kérdésetek, akkor mindenképpen kommentet rakjatok oda! Mi figyelünk minden egyes kommentet, és igyekszünk is megválaszolni. Ha kritikus komment, ha kérdésed van, ha úgy gondolod, hogy esetleg butaságot is kérdezel, de nem tudod, azt is nyugodtan kérdezd meg! Ugyanis nincs buta kérdés.

A konferenciát is pont ezért hoztam létre, és pont ezért beszélgetünk veled is, Optout, és mindenki mással is, aki a vendégünk, mert úgy gondoljuk, hogy magyar nyelven ezek az információk kevésbé elérhetőek, de mi azért vagyunk, hogy ezeket közösen megbeszéljük. Nincs hülye kérdés, nincs rossz kérdés, és a lényeg az, hogy folyamatosan tanuljunk, és figyeljünk arra, hogy milyen a világ, észrevegyük a mintákat. És a mi érdeklődési körünk az, hogy a bitcoint el tudjuk nektek mondani, hogyan működik, mire érdemes használni. Én úgy gondolom, hogy az emberi civilizáció egyik legnagyobb vívmányáról van szó. Nagyon bízom benne, hogy sikerül eljuttatnom mindenkihez a gondolatot, hiszen az nem a mi gondolatunk, hanem a természet és a szabad piac által diktált törvények, amik nem emberi törvények, nem mi döntöttük el, nem valaki megszavazta, hanem a szabad piac és a tiszta verseny az, ahogy a természet működik, és a Bitcoin pedig ennek a része. Ezen alapul. Optout, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál velünk, beszélgettünk.

Új arcok Miskolcon

– A programmal kapcsolatban egy kérdésem lenne. Ugye ez már, nem is tudom, negyedik vagy ötödik alkalom ennek a konferenciának?

– Ötödik.

– Akik előadunk, nagyrészt korábbi alkalmakkor már voltunk, úgyhogy lehetett velünk találkozni, aki már volt. A Passzív Milliomost én nem ismerem, talán ő most lesz először. Őróla mit lehet tudni? Mert én nem ismerem.

– Figyelj, nekem rengetegen ajánlották YouTube-on, velem rengetegszer szembejött a profilja, és nézegettem a videóit. Ő egy rendkívül nagy tudással rendelkező, fundamentalista bitcoiner, tehát legalább akkora Bitcoin maxi, mint amilyenek mi vagyunk. Egyébként a Tótik Robi is, őt is kevesen ismerjük a HUSZONEGY csoportban, bár most már csoporttag egy ideje, de kevésbé hallatja a hangját, vagy ugye nem volt konferenciákon, és ezért lehet, hogy kevésbé ragadt meg a csoportban a neve.

Ők most egy új arcot fognak behozni a Bitcoinba, bár számunkra, Bitcoin maxik számára aztán talán semmi különlegeset nem fog hozni. Viszont más kommunikációs stílusuk van mindkettőjüknek például, más az előadásmódjuk, és én ezért úgy gondolom, hogy talán másokat is meg tudnak érinteni, akiket esetleg én vagy a meglévő bitcoinerek talán nem tudtak elérni, vagy nem érintettek úgy meg. Ugye például l0rinc is egy teljesen más kommunikációs stílussal rendelkezik, ahogy te is és én is. Ez így van jól, hogy mindannyian máshogy adjuk elő ugyanazt a dolgot. Szerintem ez egy érték, és ez egy fontos dolog.

– Rendben. Hát szerintem ez az alkalom is nagyon tartalmas és jó élmény lesz, úgyhogy én is nagyon várom.

– Szuper. Lesztek esetleg meetupon addig is? El lehet valamit mondani, hogy hol fogtok találkozni?

– Igen, bár ez valószínűleg már késő, de most csütörtökön lesz egy meetup Budapesten a SideQuest Barban, a hetedik kerületben, ahol már volt néhányszor. Mire kijön ez a podcastadás, valószínű, hogy ez már épp utolsó pillanat, vagy már lejárt információ, de a lényeg az, hogy lesz meetup, és igyekszünk ebből is gyakran, havi rendszerességgel a jövőben egy ilyen egyszerűbb, előadások nélküli, csak összejövünk és dumálunk jellegű alkalmat fenntartani Budapesten.

– Ezért is érdemes HUSZONEGY csoporttagnak lenni, mert akkor értesültök arról, hogy hol lesznek meetupok országszerte, ugyanis nem csak Budapesten tartunk.

– Így van, az az elsődleges felület, ahol ezekről lehet hallani.

– Nagyon szépen köszönöm neked a beszélgetést, és akkor hamarosan találkozunk veled is és a többiekkel is. Szép napot nektek, sziasztok!

– Sziasztok! Gyűjtögessétek a szatokat!

– Így van.