E121 Bitcoin vs kripto: mit nem tud a proof of stake?

– Képzeljük el a proof of stake olimpiát, ami úgy nézne ki, hogy ahelyett, hogy a sportolók, az úszók, meg a futók, meg a gerelyhajítók, meg mindenki összejön ilyen stadionokban, és összeméri a tudását, és előtte egész életét azzal töltötte, hogy erre készüljön, ahelyett az országok vezetői leülnének egy kerekasztalhoz, és mindenki lerakná azt a pénzmennyiséget, amit a sportolók kinevelésére fordított volna. És az kapná meg az aranyérmet, aki a legtöbb pénzt tette az asztalra. Ez az Ethereum.

Egy Ethereum blokkláncot emiatt simán bármikor egy hamisítottat le lehet generálni, és hogyha azt odaadod egy node-nak, az nem tudja eldönteni a két blokklánc közül, mondjuk egy forkban, hogy melyik az igazi, és csak onnan tudja eldönteni, hogy Vitalik Buterin rámutat, hogy ez az igazi. Ez nem az, ami a Bitcoin, ez valami teljesen más dolog. Ez valami blokklánc-technológia, tök jó blokklánc-technológia, ami adatok tárolására jó, meg lehet benne csinálni ilyen tokeneket, ami nem is blokklánc, hanem az csak egy sima adatbázis, amit a node-ok tárolnak adatbázisként, és akkor abból tényleg lehet csinálni akármennyit. Tehát azok annyit is érnek. És ezen a ponton mondjuk egy Kiszámoló.hu-nak vagy egy Poginak igaza van, hogy ez az egész egy átverés, egy kamu, de a Bitcoinra nem igaz, csak szerintük igen, mert nem értik a különbséget.

Sziasztok, kedves hallgatók! Ez a 121. adása a HUSZONEGY podcastnek, és a vendégünk Tamás. Üdvözöllek, Tamás! Már sokat voltál a podcastben, de most megint új és friss érdekességekkel rukkoltál elő nekünk.

– Hát sziasztok! A mai nap legalább nem a Bitcoin hackekről szól, ezt elmondhatjuk. Ennyiből jó ez a nap: aki később nézi az adást, a mai nap tartóztatták le a volt jegybankelnököt. Ez mondjuk kicsit vicces dolog, vagy kinek hogy. Őróla már többször megemlékeztünk itt, hogy milyen dicső tevékenységet folytatott.

– A magyar pénzügyi rendszer jelentős alakjáról van szó, aki mindent is lát egyszerre. Érzitek az iróniát?

– Ebből is látszik, hogy milyen jó egy ilyen centralizált pénzügyi rendszer, ahol az elnök ilyen dolgokat tud elkövetni, amivel őt vádolják. Eredetileg úgy készültünk még pár héttel ezelőtt, hogy majd így filozofálgatunk, proof of work, proof of stake. Az egyik régebbi adás kommentjeiben fölmerült, hogy beszéljünk arról, mi a különbség ezek között. Lehet, hogy erre is marad idő, de közben olyan őrült tempóban jönnek a biztonsági incidensek az utóbbi hetekben is, hogy gondoltam, kezdjük ezzel.

Mióta legutoljára itt jártam, azóta történt újabb Ledger-hack, csak ez már durvább. Régebben már volt olyan többször, hogy az ügyfeleiknek az adatai kiszivárogtak, de most az derült ki, amiről eddig, bevallom őszintén, csak ilyen elméleti kockázatként tudtam gondolkodni: hogy a gyártó és az ügyfél között, amíg megérkezik a viszonteladókon meg a futárokon keresztül mondjuk egy Ledger vagy bármilyen hardware wallet, közben valaki valamit belehackel, és úgy fogja tudni ellopni a rajta tárolt kriptókat. Hát ez bekövetkezett. Valóban kiderült, hogy azt csinálták nagyobb tömegben, valószínűleg egy viszonteladónak valahol a logisztikai láncában, hogy a Ledgereket szétszedték. Ez egy ilyen kis picike izé, tehát ilyen ekkora…

– Pendrive-ra hasonlít.

– Pendrive-ra hasonlít a dolog, tehát ilyen tök pici, van egy pici kijelzője. És szétszedték, beleépítettek egy olyan chipet, ami a kijelzőnek az adatforgalmát lehallgatja, beleépítettek egy GSM-modemet, beleraktak egy SIM-kártyát. Ez mind belefért valahogy, és ez még működött is. És jó sok esetben a GSM-hálózaton keresztül elküldte a képernyőn megjelenő 24 szót a hackernek, aki utána később, amikor került rá valami kriptó, el tudta lopni. És ez most lett tömeges, tehát most kezdték el kihasználni. Valószínűleg most gyűlt össze nekik elég sok ellopható kriptó, és akkor most egyszerre egy csomó helyről, csomó ilyen Ledgerről ellopták. Úgyhogy a COLDCARD-hoz most csatlakozott a Ledger is.

Láttam olyan pletykákat, hogy talán a Trezorban is találtak ilyet, de azt nem erősítették meg, a Trezor mint cég nagyon tagadja. De egyébként volt Trezor-hack is közben, mert a Trezornak a hírlevél-kiküldő szerverét hackelték meg, és olyan hírlevelet tudtak kiküldeni, ami engem is majdnem megtévesztett hirtelen. Megnézve a levél fejlécét, a Trezor szerveréről érkező igazi levél volt, amiben azt próbálták elhitetni, hogy a Trezorban is ugyanolyan entrópiahiba van, mint a COLDCARD-ban volt, és ide írjam be a 24 szavamat, és akkor ők majd ellenőrzik, hogy veszélyben vagyok-e. Szokásos dolog. Azért ez a szöveg már gyanús volt. Hozzám úgy jutott el ez a levél, hogy nem is én kaptam, hanem egy barátom küldte át, aki egyébként maga is informatikus, és ő teljesen bevette. Aztán én rájöttem, hogy ez biztos nem legit. Ez körülbelül egy hónapja lehetett, és pár óra múlva aztán ki is adtak róla közleményt, hogy a hírlevélküldő rendszerüket hackelték meg. Szóval nem is értem, hogy milyen bénák ezek a hardvergyártók, hogy az ilyen alvállalkozóikat állandóan meghackelik, mert ez se az első eset volt.

– Hát miért nem saját rendszert építenek? Mert egy hírlevélküldő alkalmazás nem egy olyan nagy…

– Saját, csak valakire rábízták, tehát valami alvállalkozó üzemeltette, de úgy saját. Na mindegy, hogy akkor ez a bizonyos definíció, hogy mi a sajátod. Amivel én az MNB-vel is vitatkoztam.

– És igazából ugye pont az, hogy maga az alkalmazott is, akit ellenőrizni kell, meg maga a rendszer is jó kell legyen. Nyilván erre vannak ISO-tanúsítványok meg különböző best practice-ek. Hát látszik, hogy ezeknek a hardvergyártóknak és maguknak a szoftvergyártóknak is szerintem már lassan banki szintű biztonsággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy tényleg megbízhatóak legyenek. Hát ugye a pénzeinket tárolják sokszor, annak a tulajdonjogát őrzik meg a hardware walletek is.

A Ledgernél egyébként engem is szíven ütött, mert én is használtam Ledgert. Én mondjuk nem szedtem szét, mert régen félretettem azt az eszközt, és azóta mást használok, például a COLDCARD-ot is, ami szintén ugyanígy járt. Úgy látszik, vannak egyébként nagyon jó szoftverek meg hardverek, és természetesen a Ledgernek a különböző készülékeit is továbbra is biztonságosnak ítéljük meg. De nyilván mindig felmerül a kérdés, hogy akkor mi van, hogyha valami történik azzal az eszközzel, és nem látsz bele, nem értesz a bináris kódoláshoz, nem értesz a chipekhez. Lehet, hogy én észre se vettem volna azt, ami egy Twitter-poszt után már nyilvánvaló: amikor szétszedik, és bekarikázzák neked, hogy hol van a SIM és a GSM-modul, akkor van esélyed esetleg kiszúrni, de hogyha nem, akkor nem tudod, hogy miről van szó. És szerinted mi a megoldása ennek a kulminációnak, ennek az egész féléves kálváriának, amit most jelenleg járunk, és nem biztos, hogy még vége van? Tehát te hogyan oldanád meg, hogyan védekeznél egy átlagfelhasználó gondolkodásával?

– Hát ez most egy nagyon jó kérdés, mert mindenki ezen gondolkodik, és még igazán jól szerintem senki nem mondta meg. Most mondhatnám azt, hogy a Trezor az jó, mert én épp Trezort használok, de lehet, hogy csak szerencsém van. Bár a Trezor volt a legelső hardware wallet.

Ha valakinek van egy régebbi laptopja, amire föl tud telepíteni Linuxot, és semmi másra nem használja, csak futtat rajta egy szintén régóta létező, megbízható szoftveres walletet, azzal szerintem ugyanott van, mint egy hardware wallettel, mert gyakorlatilag az is egy hardware wallet, csak egy ilyen nagyobb darab. És ez is megvalósítható.

– A multisig esetleg?

– A multisiget abban a klasszikus formájában, hogy mondjuk több hardware wallettel írod alá a tranzakciódat, én sose használtam. Nem akarom róla megmondani a tutit, de azért sem használtam, mert sok mérvadó személyiség azt mondja, hogy lehet, hogy az nagyon biztonságosnak tűnik, csak nagyon megnöveli annak a kockázatát is, hogy valamit elhagysz, mert nagyon sok különböző adatot kell hozzá tárolni. Tehát nem elég egy 24 szót tárolni, hanem arról is kell külön adatokat tárolni, hogy hogyan keverted össze őket. Nem akarok belemenni, mert én se tudom jobban. Szerintem egy egyszerű felhasználónak nem biztos, hogy ebbe az irányba kellene mennie.

Lehet még úgy is gondolkodni, hogy diverzifikálok különböző helyek, eszközök között, ahol ad absurdum a Bitcoin ETF is lehet az egyik végén. Középen mondjuk egy ilyen Bitcoin treasury szolgáltató, vagy akár a Firefish, az is ilyen multisiges dolog, és akkor ők csinálják helyettem, és kapok egy kis eurót is. Meg lehet tőzsdén is tárolni valamennyit, de ott is megbízható tőzsdét használnék, meg legyen, mit tudom én, kétféle hardverem. De hát ez nagyon a méretétől is függ. Tehát én valahogy így gondolkodom, de valóban ez most egy kicsit nehezebb kérdés lett, mint mondjuk egy évvel ezelőtt.

De azért azt gondolom, mivel én láttam már sok ilyen hackelést a szakmai pályafutásom során, a bitcointól függetlenül is, hogy ezek is ilyen burstökben jönnek, hogy mondják szépen magyarul, ilyen hullámokban. És akkor jó, most van AI, és az AI könnyen feltör mindent, de ugyanúgy be is tudja foltozni könnyen ugyanazokat a hibákat. És majd befoltozzuk a hibákat, aztán jön egy kis nyugalom, aztán megint jön, nem tudom, mikor, talán a quantum computer, és akkor majd megint lesznek hullámok. Hát, ha jön.

– Egyetértünk ebben, én is így gondolom, hogy lesz egy ilyen első hullám, amikor a gyártók is a legelső hibákat valahol valamelyik gyártónál észreveszik. A tekintetben én bizakodó vagyok, hogy a gyártók felismerik a felelősségüket a teljes ellátási láncuk biztosítására, legyen az kommunikáció, legyen az csomagolástechnika, vagy eleve a disztribúció. Talán az egyik legmegbízhatóbb forrás az, hogyha az ember a gyártókon keresztül vásárol.

Korábban ugye indítottunk egy webshopot, vagy szerettünk volna indítani, aztán végül is időhiányban ez elhúzódott, és én már úgy is döntöttem, hogy nem fogunk hardvert árulni. Nem merem azt a kockázatot felvállalni, hogy megrendelünk egy olyan eszközt, ami ennyi értéket tud tárolni, és nem tudod előre, hogy mennyit, mert lehet rajta 10 forint, lehet rajta 10 milliárd forint is. És azt biztosítani, hogy a végig a te raktáradban lévő eszközökhöz nem nyúl hozzá senki, és úgy küldik ki, és nem cseréli ki senki, annak a felelősségét azért nem gondolom, hogy fel fogom vállalni egy 2-3-5%-os marginért. Ennek nincs sok értelme. A gyártóknak meg nyilván ezt meg kell tudni oldani, és úgy gondolom, meg is fogják tudni oldani.

Ez az egyik. A másik, hogy a tárcák jövőjéről egyébként fogok tartani egy előadást a Bitcoin Miskolc konferencián, ami november 20–22. között lesz Miskolcon. Én ott például a Miniscript walleteket térképeztem fel, ami egy multisig és egyben egy időkorlátos tárcastruktúra. Nem gondolom, hogy per pillanat még mindenkinek való, de én már láttam olyan fejlesztéseket, ahol nagyon jó felhasználói felülettel párosították ezeket a Miniscript-megoldásokat, és ott már tud kényelmes lenni egy átlagfelhasználó számára is. Érdekesség egyébként, hogy jelenleg kettő darab hardvertárca támogatja a Miniscript-aláírásokat, a Ledger és a COLDCARD. Ez a másik szűk keresztmetszete, nagyon várom, hogy a többi hardvertárca is támogassa ezeket.

A Bitcoin Core maga támogatja. Ez egy nagyon fontos dolog volt az én szisztematikus gondolkodásomban is, hogy ne csak egy cégtől függjek, hanem lehetőleg független legyen a megoldás. És a Bitcoin Core, az applikáció, amit letöltesz és futtatsz, és maga a csomópontod, az is támogatja a Miniscriptet. A másik, amit nagyon szeretnék majd még várni, és meg is fogom majd kérdezni Optouttól is, l0rinc-től is a konferencián, hogy mikor lesznek olyan szinten, hogy a Bitcoin Core-nak a felhasználói felületét egy kicsit felhasználóbaráttá tegyék. Mert most annyira terminál, vagy nem is tudom, ilyen konzolszintű programozási nyelvet igényel, hogy az átlagfelhasználót egyből elriasztja, pedig ez lehetne azért sokkal egyszerűbb is.

– Épp akartam mutatni a 2.0-s Umbrelt egyébként, ez ennek a problémának valamilyen megoldása, ha nem is tökéletes.

– Na, hát akkor szuper!

– De még előtte… az majd a végén, az már a könnyedebb témák lesznek. Van most még néhány hack, ez nekem lehet, hogy szakmai ártalom, meg amúgy is ezzel kell foglalkoznom a nap hátralévő részében. Volt egy indiai tanúsítványkibocsátó szervezet, akinek az lett volna a dolga, megint csak utalva a COLDCARD entrópiás problémájára, hogy 384 bites kulcsokat hozzanak létre, és azzal írják alá mindenkinek mondjuk a webszerver-tanúsítványait. Így működik a weboldalak azonosítása: amikor kiírja fölül a böngésző, hogy biztonságos a weboldal, az így működik.

Na most ők azt csinálták a 384 bitnél, ami még sokkal több, mint a 256, amiről eddig beszéltünk a Bitcoin esetén, hogy a 384 bitből, ha jól számolok, 275 bitet nullával írtak végig, és az utolsó 9 biten csináltak véletlen számokat. És így kijött nekik a 4, az 56, a 66, a 115, a 155, a 156, a 230 és a 237. Sőt, ez az utolsó 8 bit, csak az utolsó 8 bit. Tehát gyakorlatilag csak az utolsó bájton csináltak véletlen számokat, és ebből generálták a privát kulcsokat, és ez most így kiderült.

Nem tudom, hogy hány weboldal használja ezt a tanúsítványt, illetve nem is az a baj, hanem hogy a böngészők, a Firefox vagy a Chrome, elfogadják az ezen kulcsokkal aláírt tanúsítványokat. Tehát lehet hamisítani bármilyen weboldalt ezzel.

– Én is jártam így egyébként. Például volt egy COLDCARD-os dolog, amit meg akartam oldani még egy éve. Beléptem egy Telegram-csoportba, amiről kiírták, hogy ez a COLDCARD-csoport, és akkor supportot kapsz. Lehet, hogy az volt, nem tudom, de valaki rám írt, hogy ő szívesen segít, meg hogy azért van itt, hogy végigvezessen engem. És akkor mondom, tök jó. Már gyanús volt az egész, de még hagytam, hadd beszéljen. És addig-addig mondta, hogy itt ez a firmware-frissítés, ezt tedd fel, és kiírta a COLDCARD-nak a HTML-címét, ami láthatóan az volt, de a link mögött szerintem egy másik oldal volt. Megnyitottam, és pontosan ugyanaz volt, mint a COLDCARD-nak az oldala, viszont a firmware-ek nem egyeztek. Én már készültem arra, hogy ez tuti egy csaló, azt éreztem, és ott sem jelezte nekem a böngészőm, hogy nem valódi oldal volt.

– De az nem ez volt, mert te észre is vetted, hogy egy másik doménre mentél rá. De hogyha megvan az aláíró tanúsítvány, akkor úgy lehet hamisítani egy közbeékelődéses támadással, szépen magyarul mondva, man in the middle angolul, hogy a valódi doménnevet látod a böngészőben, és a böngésző azt hiszi, hogy ez tényleg az, mert aláírták ezzel a privát kulccsal, ami most kiderült, hogy 237, egy 384 bites szám helyett.

A böngészőkhöz egyébként már jött frissítés, én az előbb frissítettem itt a Firefoxot. Úgyhogy ezzel viszont azt értük el, hogy levágtuk a kislábujjunkat, hogy kiszabaduljunk a csapdából, amikor ég a tűz, mert azokat a weboldalakat, amik ezt a tanúsítványt használják, most meg nem lehet megnézni. De ez még mindig a jobbik eset, majd lecserélik a tanúsítványt, és akkor jó lesz. Vagy inkább olyan, mint a gyík farka, hogy leesik, de majd kinő.

– Majd visszanő, csak tenni kell érte. Kellemetlen eléggé.

– De legalább ez nem bitcoinhackelés. De aztán van még egy mai hack, ami tegnap este kezdett terjedni az X-en meg mindenfelé, és adtak ki róla hivatalos értesítést is. A PHP, ami a webszervereken az ilyen WordPresses és hasonló weboldalaknak a scriptnyelve, egy nagyon régóta létező, nagyon régi scriptnyelv. És hát van vele sok baj, én már rég nem használom a saját munkámban, de nagyon sok weboldal azzal fut. És abban is kiderült egy olyan sérülékenység, vagy kettő is, azt hiszem, kettőt írnak, amivel be lehet törni a szerverre simán, és ott parancsokat lehet futtatni. Azt írták, hogy ma magyar idő szerint délután 4 órakor jönnek ki a részletekkel. Tehát onnantól kezdve lehet frissíteni, de onnantól kezdve az összes hacker a világon tudni fogja, hogyan kell bármelyik ilyen, mondjuk WordPress-oldalt feltörni. Úgyhogy nagyon jó lesz a ma este is. Ma délelőtt már azzal töltöttem, hogy az ügyfelekkel beszélgettem meg a haverokkal, akikről tudom, hogy van PHP-s szerverük, hogy mindenki tudjon róla, és majd este frissítünk.

– Igen, de a nap végén egyébként, hogyha ez a tisztítótűz végigmegy… Mert nem véletlenül most derülnek ki ezek. Nyilván előtte is voltak már hackek, az AI előtt is, meg lesznek ezután is. De te hogy látod, van ennek egy olyan hozadéka, hogy azért megtisztulnak a rendszerek, vagy jobban felvértezik magukat?

– Mindenképpen, csak ki tudja, hogy ez meddig és mekkora tűzzel fog járni, meg mekkora problémákkal. Azt nem is akarom megjósolni.

Ha olyan Bitcoin-only alkalmazást keresel, amiben egyszerűen tudsz bitcoint venni úgy, hogy a privát kulcsokat te kezeled, nézd meg a Relai-t!

A Relai 🇨🇭 egy svájci app MiCA-engedéllyel, és kimondottan a hosszú távú megtakarítóknak tervezték. Bármikor vehetsz bitcoint azonnal, és beállíthatsz heti vagy havi automatikus vásárlást is. Ráadásul havi egy automatikus vásárlás 100 euróig teljesen díjmentes. Regisztrációnál add meg a HUSZONEGY kódot, így 10%-kal csökken a vásárlási díjad, és a podcast működését is támogatod ezzel.

Részletes leírás: bitcoinmentor.hu/relai

– Másik dolog, amit említettél, a Bitcoin-hack. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, és talán te is egyetértesz, hogy ez nem a Bitcoinnak a kódját törték fel, és nem magát a Bitcoin-rendszert, hanem a…

– Nem, hanem a bitcoinnal kapcsolatos…

– …a köré épülő, bitcoinnal kapcsolatos ökoszisztémát, ami, látjátok, lehet egy böngésző, lehet egy levelezőszerver, lehet egy hírlevélküldő, lehet maga a posta is, meg önmagában egy rossz szándékú értékesítő, aki a cégnek az eszközeit megveszi, és utána úgy adja el, hogy közben módosít rajta. De mégsem a Bitcoin hálózatát törték fel és módosították. Azt eddig sem sikerült nekik, és bízunk benne, hogy ezután sem nagyon fogják tudni.

Az újfajta kvantumfenyegetettségről te mit hallottál az elmúlt napokban? Egy-két héten belül voltak olyan értelmezések, hogy most már hány logikai meg hány fizikai qubit kell hozzá, hogy esetleg az elliptikus görbén fogást találjanak, hogy így szebben fejezzem ki magam. Neked erről mi a véleményed?

– Erről olvastam, sőt nemrég voltam egy konferencián, ahol előadást is hallgattam róla. És azért mindenhol az van, hogy akik olyan emberek, akikről úgy hiszem, hogy tényleg értenek hozzá, azok nem pánikolnak, és elmondják, hogy ez majd valamikor 5–10 év múlva esetleg esedékes lesz, meg még néhány fizikai problémát meg kell oldani, amit még nem oldottunk meg. Tehát egyelőre a kvantumszámítógép a 16-ot nem tudja prímtényezőkre bontani, és ilyeneket kéne. De egyébként meg léteznek már kvantumbiztos, hash alapú eljárások. Tehát inkább arra koncentrálnak egyébként kormányzati meg banki szinteken is, hogy azokra szépen lassan térjünk át, és akkor talán nem lesz baj, vagy megelőztük a nagyobb problémákat.

– Meg nem beszélve azokról az intézményi tárcákról, amiket újrahasználnak. Sok ilyen újrahasznált tárca van.

– Igen, nagyon sok rendszer működik úgy, hogy ugyanabba a tárcába jönnek-mennek a tranzakciók.

– Elnézést, a cím: a címek újrahasználása a probléma, nem a tárcáé.

– Hát a tárcának van címe, csak egy tárca alatt sok cím van. Na mindegy. Szóval ez már ilyen alap bitcoinos dolog, amit már Satoshi is tudott, és ő is úgy tervezte, hogy ha az ember egy címre bitcoinokat fogad, lehetőleg csak egyszer, de lehet akár többször is, csak egyszerre költse el. Akkor a publikus kulcs nem kerül sehova föl, az is titkos marad egész addig, amíg az ember el nem költi, de ha már elköltötte, akkor meg már mindegy.

Azért ez egy kis problémát jelent, hogyha már így kell védenünk igazából a publikus kulcsokat, mert egy csomó rendszer van, például akár egy BTCPay szerver vagy a Lightning Network, ahol viszont a publikus kulcs tényleg publikus. A nyilvános kulcsú kriptográfia arra épül, hogy a publikus kulcs az publikus kulcs, azért hívják úgy. Ha a publikus kulcs se lehet publikus, az kicsit bekorlátozza a lehetőségeinket. Tehát én nem örülnék neki, hogyha most lenne egy ilyen kvantumszámítógép, ami tényleg a publikus kulcsból kiszámolja a privátot. De addigra valószínűleg találunk a mostani elliptikus görbe alapú eljárás helyett valami jobbat vagy másikat. Egyébként azokkal meg az a baj, hogy sokkal több adatot kell hozzájuk tárolni, meg lassabbak, processzor-számításigényesebbek, tehát nagyon rohanni sem érdemes ezekkel.

– Meg hát egyáltalán kérdés az is, hogy a kvantumszámítástechnika tényleg hozza-e azt az áttörést, amit te is mondtál, hogy egyszerű műveleteket el tud-e végezni.

– És azért ott is a bitek számával nő az energiaigény, az időigény. Hogy ezt mennyire lehet lineárisan levinni, vagy az is exponenciális? Mert ha az is exponenciális lesz, akkor lehet, hogy ugyanott vagyunk a kvantumszámítógéppel is, hogy elvileg igen, de gyakorlatban nem, mert rettentő sok energia kéne hozzá mondjuk. De ez is csak spekuláció részemről, pláne, hogy nagyon nem is értek hozzá, de azért követem a témát, sok ilyen megszólalást olvastam. Tudom, hogy vannak startupvállalkozások, akik mondjuk nem teljesen így állnak hozzá, de ők ebből akarnak üzletet csinálni, hogy mindenki használja az ő megoldásaikat valamire.

Van egyébként kvantumálló kommunikációs, ilyen routerrendszer is, ahol azt csinálják, hogy van egy optikai kábel, és a két végén vannak egymással kvantumpozícióban lévő atomok valahogy, és ezáltal a két végén egyszerre le tudja generálni ugyanazt a titkosítókulcsot, amivel utána kommunikálnak. Az totál lehallgathatatlan, tuti. Ez nekem mindig ilyen sci-fi, sose értettem, hogy az a két atom az optikai kábel két végén hogyan kommunikál úgy, hogy nem kommunikál. De ilyenek már vannak gyakorlati használatban egyébként Magyarországon is.

– Sőt, erről hallottam, egy magyar kutatás-fejlesztés is volt egyébként másfél-két évvel ezelőtt.

– Igen, igen, én is szerintem azt.

– Hát ez a kvantum-összefonódás elve egyébként az igazából átírja a fizikát meg az egész univerzumnak a képét, szerintem megváltoztatja, és egy olyan kitételt tesz, hogy az információ nemhogy fénysebességgel, hanem azonnal megjelenik bárhol, ahol összefonódás van. Tehát hogyha egy atomot megpörgetsz jobb oldalra, és egy másik össze van vele fonódva, akkor igazából teljesen mindegy, hogy milyen messze van az a két atom egymástól, egyszerre fognak megfordulni és forogni abba az irányba, amerre az egyiket megforgatod.

– Igen. És akkor ezt használják entrópiának a kulcsgeneráláshoz, és onnantól kezdve ugyanaz a kulcs megvan mind a két végén, és lehet kommunikálni. Szóval ennek van ilyen gyakorlati haszna, de ez nem quantum computer, ez egész más dolog.

– Igen, de van egy érdekes dolog még egyébként az egészben a bitcoinnal kapcsolatban, hogy itt beszélünk kommunikációról meg bitcoinról, és mindenki mondja, hogy persze, a bitcoinhoz kell internet. És én sokszor azért el szoktam mondani, vagy felhívom arra a figyelmet, hogy egyébként a Bitcoinhoz nem kell internet, csak most az a legkézenfekvőbb kommunikációs eszköz, technológia, amit felhasználunk hozzá. Lehetne rádióhullámokon keresztül is például bitcoint küldeni, mert a Bitcoin valójában egy üzenet, ami titkosítva van, és a kulcsok nálad vannak, vagy a másik félnél…

– Nincs titkosítva, csak aláírva.

– Aláírva, így van, elnézést, ezért voltam egy picit bizonytalan. Szóval hogyha ez a kvantumüzenő technológia mondjuk fejlettebb lesz, akkor a Bitcoin is sokkal fejlettebb tud lenni. Tehát ez nem azt jelenti, hogy a bitcoint majd le fogja váltani egy másik technológia, hanem egyszerűen csak mást fogunk használni, esetleg bolygóközi üzenetek továbbítására, és akkor talán már a fénysebesség se fog minket limitálni például.

– Hát azért fog. De egyébként attól függ, hogyan definiáljuk az internet szót, mert annak is van négy-öt rétege. És azok közül különösen az alsó rétegek, amióta én dolgozom ebben a szakmában, többször kicserélődtek, és mégis ugyanúgy hívjuk. Tehát mondjuk az Ethernet-hálózat, ami a fizikai kábel, még amikor én elkezdtem a 90-es években, akkor egy ilyen fekete koaxkábel volt, és 10 megabitet tudott átvinni maximum, úgyhogy egyszerre beszélt mindenki, és ha már, mit tudom én, 10 számítógép volt egy hálózaton, akkor összeomlott az egész. Aztán átálltunk az ilyen csillagpontos dolgokra, meg a csavart érpáras kábelre, az már 100 megabitet tudott, meg 1 gigabitet. Aztán átálltunk optikai kábelre, az már 10 gigás, 25 gigás, 100 gigás, 400 gigás, 800 gigás. És ugyanúgy hívják, hogy Ethernet, de semmi köze hozzá, se fizikailag, se megjelenésében, se tulajdonságaiban. A fölsőbb rétegek viszont, ahol mondjuk a webkommunikáció megy, az meg nem sokat változott.

Térjünk rá egy kicsit arra, amire eredetileg készültem: az egyik régebbi adás kommentjeiben fölmerült a kérdés, hogy mi a különbség a proof of work meg a proof of stake között. És ez egy elég fontos kérdés, mert ezen a ponton szokott szétválni általában a Bitcoin-maximalisták és minden más ember, akik közül lehetnek kriptósok, meg lehet ilyen Kiszámoló.hu, meg Pogi, meg satöbbi, meg a sima brókerek, akik eddig csak a részvényeket ismerték. Ezeknek a hozzáállása az egészhez tapasztalataim szerint azon a ponton szokott szétválni, hogy ezt nem értik. Tehát azt mondják, hogy blokklánc-technológia, és…

– Igen, igen.

– Na de akkor ezt egy kicsit részletezzük. A proof of work, ami magyarul azt jelenti, hogy elvégzett munka bizonyítéka, mondjuk így, az arra utal a bitcoinnál, amit a bányászok csinálnak. Illetve nem csak az, mert még azt is belevenném, hogy mondjuk van több tízezer Bitcoin node a világon, ami évek alatt kiépült, és ezek fizikai gépek, mondjuk ilyen kis gépecskék vagy nagyobbak, ez egy Raspberry Pi gép, meg ilyen bányászok, kicsi bányász vagy nagy bányász. Tehát ilyen fizikai eszközökből is van nagyon-nagyon sok összekötve egy hálózaton. Ezt valaki létrehozta és üzemelteti.

A bányászok ráadásul rettentő sok energia felhasználásával, rettentő sok géppel számolnak folyamatosan, ilyen zetta nagyságrendben már szinte másodpercenként, ami nem is tudom, hány nulla, tizenvalahány nulla az egyes után, a hasheket. Most hogy mi a hash…

– Egy matematikai művelet, maradjunk annyiban.

– Egy matematikai művelet, ami egy adathalmazból csinál egy eredményt, egy 256 bites számot, ami jellemző arra az adatra, és hogyha egy bitet is megváltoztatsz a bemenő adatban, akkor tök más hash jön ki. Ez a lényeg. És a bányászoknak az a feladata, hogy összerakjanak egy szabályos Bitcoin-blokkot a várakozó tranzakciókból, amiben tudnak egy csomó adatot változtatni, nagyon röviden elmondva. És az a cél, hogy olyan blokkot rakjanak össze, aminek a hashe egy bizonyos számnál kisebb, tehát sok nullával kezdődik, és utána van valami. Na most, miután ez tök véletlenszerűen jön ki az adatból, ilyet ritkán lehet találni. Minél kisebb ez a szám, annál ritkábban fogunk ilyet találni. Ezt hívják úgy, hogy nő a nehézség. A nehézségnek a fordítottja ez a szám: minél nagyobb a nehézség, annál kisebb az a szám, aminél kisebbnek kell lennie a hashnek.

És a bányászok azért dolgoznak, hogy találjanak egy olyan blokkot, aminek a hashe kisebb ennél a számnál. Ennek a dolognak a matematikájában az az érdekesség, hogyha ez a szám állandó, akkor nagyjából átlagosan ugyanannyi ideig tart ugyanakkora számítási kapacitással találni ilyen blokkot. Átlagosan: tehát van olyan, hogy egy perc alatt, van olyan, hogy 20 perc alatt, de átlagosan mondjuk 10, a bitcoinnál 10 perc. Mindjárt vége van a történetnek. Hogyha sok bányász csinálja ezt, az azt jelenti, hogy mindig teljesen véletlenszerűen fog valaki legelőször találni egy blokkot, és nem kell egy központnak ezt a véletlenszerűséget vezérelnie. Tehát nincs egy központ, aki megmondja, hogy most te teszel be egy blokkot, most te, most te, hanem egy ilyen teljesen decentralizáltan jön létre egy véletlen. És ezáltal nem lehet mondjuk cenzúrázni a bitcoint, mert mindig lesz egy bányász, aki végül berakja a tranzakciódat, különösen, hogyha eleget fizetsz neki, mert a bányászok megkapják a tranzakciós díjakat és a blokkjutalmat. Jó, itt vége, be is fejeztem a bányászat elmagyarázását.

Na most az az állítás, hogy ezt a teljesen decentralizált véletlent másképp nem lehet létrehozni, csak így. Tehát nem találtunk még föl rá semmilyen jobb módszert. A kritikája ennek nyilván az, hogy sok áramot fogyaszt, és akkor, nem tudom, CO2 termelődik, meg ilyesmi, meg sok eszköz kell hozzá.

– Erre egyébként csak egy pillanatra: az energiafelhasználás. A Bitcoin hálózatának nincs annyira szüksége ennyi energiára, hanem egyszerűen ennyi olcsó energiát találnak a bányászok a világon, amit ráallokálnak a bitcoinbányászati eszközeikre, amivel ezt számolják. Tehát a Bitcoinnak alapvetően nincs szüksége Belgium éves energiafelhasználására.

– De azért nagyságrendileg valami nagyobb szám kell. Tehát ez egy piaci egyensúly egyébként, azt kell látni, hogy ez egy olyan piaci egyensúly, ami időnként csökken is. Voltak olyan időszakok, talán mostanában is kicsit, az utóbbi időben, a bear marketben is csökkent az energiafelhasználás.

– Erőforrás-egyensúly. Az azt jelenti, hogyha találunk egy hasznosabb alkalmazását az energiának, lásd az AI-adatközpontok: nagyon sok bitcoinbányász átállt. Nem a bitcoinbányász-gépekkel, mert azok alkalmatlanok bármi másra, csak bitcoint tudnak bányászni, hanem maga az infrastruktúra, az energiabetáp, a hűtés állt át AI-adatközpontokká. Többet fizettek nekik az áramért, és ez így van jól. Ilyenkor átálltak, és akkor az hasznosabb volt jelenleg a világnak, a mesterséges intelligencia számítása.

Viszont, ahogy te is mondod, ez egy erőforrás-egyensúly, allokációs egyensúly. Ha most fele akkora lenne a Bitcoin hálózatának az energiafelhasználása, pont ugyanúgy elműködne. Persze a 10 perces blokkok idővel állnának be, mert az elején, ha csak fele annyian bányásznának, akkor 20 percenként jönnének a blokkok, és akkor na bumm, mi történik? Semmi. Két hét elteltével, ezervalahány blokk után kiegyenlítődik, és a hálózat újraosztja ezeket a 10 perceket annak az erőforrás-egyensúlynak megfelelően, ami kialakult a világban. Tehát ez nagyon fontos, hogy a Bitcoinnak nincs ilyen energiafelhasználása, amivel ezt egzaktul működtetjük, hanem az emberiség ezt így látja megfelelőnek, így alakult ki a piaci egyensúly.

És ami fontos, még azt szerettem volna elmondani a bányászoknál, a proof of work részénél, és azt kicsit jobban kihangsúlyoznám, hogy alapvetés: számítást nem tudsz energiabefektetés nélkül elvégezni. Ez egy olyan állítás, amit szinte lehetetlen megdönteni. Ha a fejedben elvégzed azt a számolást, hogy kétszer kettő, akkor is valamennyi energiát felhasználtál. És amit te is mondtál, hogy hol van ennek a bizonyítéka, hogy felhasználtad ezt az energiát: hát ott, hogy találtál egy olyan nagyon kicsi számot, amiről pontosan tudjuk, hogy csak találgatással fogod tudni elérni, és azt bizony neked végig kell találgatnod. És nincs egy olyan központi hatalom, akinek számlákkal kéne tanúsítanod, hogy nézd, ezt az energiaszámlát erre használtam fel. Ez senkit nem érdekel, mert akkor meg egy központi hatalom bírálja el, hanem maga a fizikai, természetes akció, az a tett, az a cselekvés már bizonyítja azt, hogy te erre energiát használtál fel. Ugye ez a proof of work része.

A proof of stake részénél, ahogy te is mondtad, és majd folytatod, pillanat, visszaadom a szót… A proof of stake részénél viszont egy olyan univerzumba kerülünk, ahol van egy központi autoritás, aki eldönti azt, hogy szimulálja ezt a valóságot, és igazából nem számol senki semmit. És akkor légy szíves, folytasd, hogy mi a különbség közte, mert ez a fontos része szerintem.

– Még annyit hozzátennék a proof of workhöz, hogy képzeljük el azt, hogy valaki akar csinálni egy hamisított Bitcoin-blokkláncot. A Bitcoin-blokkláncban, vagy a Bitcoin-protokollban, a konszenzusban az a szabály, hogy az az érvényes blokklánc, amelyikben több a felhalmozott proof of work, tehát több benne a minden blokkban lévő nehézség. És a nehézség alapján a mögötte lévő számítás bizonyítva van.

Na most, hogyha valaki le akarna gyártani egy hamisított Bitcoin-blokkláncot, és ez lesz majd a fontos különbség, akkor neki végig kéne mennie azon a 16 éven az elejétől kezdve ugyanazzal a nehézséggel. Tehát ugyanazt a számítási kapacitást, amit a 16 év alatt beleraktunk a bitcoinba… vagy mennyi, 17? Nem tudom, nem tudok számolni. Igen, 17 év, 2009 óta. Azt az összes számítási kapacitást, mondjuk a mai gépek gyorsabbak, tehát kevesebb árammal meg lehetne csinálni, de annál még kicsivel többet, hogy megelőzze, azt bele kéne rakni. Na most, ez akkora számítási kapacitásigény, hogy lehetetlen, fizikailag lehetetlen.

És akkor itt jön a különbség: amikor föltalálták ezt a bizonyos proof of stake-et, akkor azt mondta Vitalik Buterin, az Ethereumnak az apja, hogy oké, ez a bányászat sokba kerül, de mi lenne, hogyha leraknánk az árát ezzel párhuzamosan az asztalra? Hogy én lerakom azt a nagyon sok pénzt, akkor ugyanazt csináltam elvileg, nem? Hát szerinte igen, de gyakorlatban nem. Tehát azért egy fizikai tárgy, meg egy elhasznált energia, meg az arra fordított idő, az a 17 év, az nem azonos annak az árával, még ha ki is lehet számolni, hogy ez mennyibe került. Pláne, hogyha ez egy fiatpénz. És akkor itt jön az, hogyha mondjuk bitcoinban raknám le az árát, akkor valószínűleg nem tudnám lerakni, mert nincs annyi bitcoin. A fiatpénz meg önmagában nem ér semmit, annak nincs értéke, abból akármennyit le tudok rakni. Tehát a Matolcsy György is le tud rakni akármennyit, nem akartam a nevét emlegetni, mindegy, le tud rakni akárhány száz milliárd forintot, attól annak igazából nem lesz értéke. Sőt, minél többet rak le, annál kevesebb lesz az összesnek az értéke.

De hát ennek ellenére eleinte az Ethereumban is bányászat ment, de úgy tűnik, hogy ott a szoftverfejlesztés is annyira centralizált volt, hogy rá tudták kényszeríteni a bányászokat, hogy menjenek a francba, és lecserélték az összes Ethereum node-ot. Nincsen bányászat, hanem csak az van, hogy leraksz valahányszor 32 Ethereumot, arra kapsz kamatot, és van valami véletlenszám-generátor, nem tudom, hogy működik, de valami centralizált véletlenszám-generátor. Tehát előre lehet tudni, kik fogják csinálni a blokkokat, mert másképp nem tudna működni a rendszer. És akkor mindig valaki csinál egy blokkot, azt a többi validátor jóváhagyja, és a node-ok meg elfogadják. Ez ugye tök jó, mert nem termel annyi CO2-t, de ezen kívül viszont nem is biztosítja azt a decentralizált véletlent és azt a cenzúrázhatatlanságot és megváltoztathatatlanságot, amit a Bitcoin.

És ráadásul egy ilyen Ethereum-blokklánc innentől kezdve bármikor újragenerálható. Amit az előbb mondtam, hogy Bitcoin-blokkláncot nem lehet legenerálni, egy Ethereum-blokkláncot emiatt simán bármikor egy hamisítottat le lehet generálni, és hogyha azt odaadod egy node-nak, az nem tudja eldönteni a két blokklánc közül, mondjuk egy forkban, hogy melyik az igazi, és csak onnan tudja eldönteni, hogy Vitalik Buterin rámutat, hogy ez az igazi. Ez nem az, ami a Bitcoin, ez valami teljesen más dolog. Ez valami blokklánc-technológia, tök jó blokklánc-technológia, ami adatok tárolására jó. Meg lehet benne csinálni ilyen tokeneket, amik még ennyi se, az még nem is blokklánc, hanem az csak egy sima adatbázis, amit a node-ok tárolnak adatbázisként, és akkor abból tényleg lehet csinálni akármennyit, tehát azok annyit is érnek. És ezen a ponton mondjuk egy Kiszámoló.hu-nak vagy egy Poginak igaza van, hogy ez az egész egy átverés, egy kamu, de a Bitcoinra nem igaz, csak szerintük igen, mert nem értik a különbséget.

– Így van, pontosan. És van még egy nagyon lényeges különbség emellett. Ezekkel mind egyetértek, én is így látom. Te is említetted, hogy 32 Ethereumot kell lerakni ahhoz, hogy valaki egy Ethereum-csomópont legyen, meg nyilván kell hozzá valamilyen szerverkapacitás meg helyiség, szóval az sem feltétlenül egyszerű. Itt az a lényeg, hogy a Bitcoin nemcsak a központi irányításra újított be azzal, hogy nincs egy cég, egy felsővezető, egy elnök a Bitcoin élén, hanem a történelemben először a nagy tőkét is leválasztotta a hatalomról. Az Ethereum esetében azok tudnak csomópontot alapítani, akiknek pénzük van, nem is kevés pénzük, és ők tudják írni a blokkot.

– És ők gazdagodnak tovább.

– Így van. A Bitcoin esetében pedig abszolút nincsen kiválasztás: bárki lehet csomópont, és bárki lehet bányász is. Természetesen a bányászathoz kellenek hardverek, de adott esetben, hogyha valakinek nagyon jó energiaforrása van, ami közel ingyen van, vagy megújuló energiaforrás, alapvetően ő szembe tud szállni, vagy lehet úgymond blokkírási joga anélkül, hogy bármennyi bitcoint is lerakott volna. Úgyhogy én ezt mindig hangsúlyozom, pont a tegnapi meetupon is ezt hangsúlyoztam a résztvevőknek, hogy ez egy nem elhanyagolható nüansznyi dolog, hogy a nagy tőkét leválasztottuk a Bitcoinról. Azért, mert a Michael Saylornek van egymillió bitcoinja, attól még nem lesz több hangja, és nem tud blokkot írni.

Hogyha valakinek van egymillió Ethereuma, azért ott már látható, hogy neki egy sima blokkírás sem akkora nagy probléma, mert egyszerűen csak befizet 32 Ethereumot, leteszi, vesz egy szerverparkot, ami messze nem olyan értékű, komolyságú és komplexitású, mint egy bányászfarm. Egy átlagosnál lehet, hogy picit erősebb szerver kell hozzá, de nem kellenek adatközpontok, nem kell több futballpályányi datacenter, hanem egyszerűen csak kifizeti a pénzt, vesz hozzá egy szervert, vagy bérel egy szervert, és ő Ethereum-csomópont. Onnantól kezdve kamatot kap érte, és irányítja a blokkláncot, és hogyha úgy van, akár még szövetkezhet is egyéb blokkírókkal. Úgyhogy teljesen egyetértek.

– De ráadásul el se költi azt az Ethereumot, mert vissza is kérheti bármikor. Hogyha abba akarja hagyni, akkor a stakelésből kiveszi az Ethereumát, és visszakapja. Tehát nem kerül semmibe, és nincs benne kockázat.

– Gondold el, ha van 320 Ethereumod, akkor az mondjuk 10 blokkírásra jogosult csomópontot jelent neked. Ha van 3200 vagy 320 000, akkor lassan ott tartunk, hogy a blokkírásra jogosult csomópontoknak a nagy részét mondjuk te adod. Szóval vannak problémák egyébként ilyen szempontból, ha pénzként használjuk. Hogyha egyéb szervezeti egységek vannak, vagy egyéb módon akarnánk a blokkláncot használni, szerintem nagyon kéne, és nagyon lehetne. Ezen gondolkodtam mindig, hogy mondjuk egy ingatlan-nyilvántartási vagy egy államigazgatási blokklánc-technológiát hogyan alakítanánk ki. Én ott is azt látnám egyébként, hogy az embereknek adnám a node lehetőségét, és a csomópontokat vagy a bányászokat valahogy úgy szervezném ki, hasonlóan, mint a Bitcoinnál. Mert itt is felmerül annak a veszélye, ami például volt a Blake coinnál, vagy a nem is tudom, BIP-110-es mozgalomnál is, hogy volt egy másik vélemény, csak egy darab bányász sem tartott velük, és itt is visszaköszön…

– Szerintem már többször nem tudna elindulni egy ilyen rendszer teljesen decentralizáltan. Miután már tudja mindenki, hogy hogyan lehet 51%-os attackkel egy ilyen hálózatot megtámadni, amikor még kicsi. Tehát mondjuk 2009-ben a bitcoint simán megtámadhatták volna, vagy akkor még nem is volt decentralizált, csak akkor még aki tudott róla, meg aki ismerte, az nem megtámadni akarta, hanem fejleszteni. Akkor még Satoshi meg a barátai voltak ott. És mire köztudottá vált, hogy ez micsoda, meg hogyan működik, addigra már elég nagy lett ahhoz, hogy már ne lehessen megtámadni. Ez egy valószínűleg eléggé szerencsés eredettörténet, és nyilván azért ismerjük a Bitcoint, és azért Bitcoin podcastot tartunk most, mert a Bitcoin volt az első, akinek ez sikerült, de valószínűleg az utolsó is. Tehát ha csak valami nagyon radikálisan, tök más technológiával nem sikerül valamit föltalálnia valakinek, akkor nem lesz másik Bitcoin. Pont emiatt szerintem.

Nekem ez a hitrendszerem, hogy legyünk kicsit szektásak.

– Nem is hit igazából, ez meggyőződés, meg amit jelenleg tudunk a világról. A matematika az a másik dimenzió, amibe sokszor nem gondolunk bele, de az egyszerre végtelen minden irányba, és egyszerre létezik az összes szám a világon, és az nem ebben a világban létezik. A pí, az egymilliós szám, az sosem fog elkorrodálni, azt nem eszi meg az idő, azt nem lehet lefoglalni. És ugye a Bitcoin pont a matematikát használja a várául, a biztosítékául, a túl nagy számokat használja, amit ugyan meg lehet próbálni brute force-olni, erővel kiszámolni, de mire végigmész rajta, valószínűleg nem éri meg, mert annyi ezer év vagy annyi tízezer év kell hozzá, és akkora infrastruktúra, hogy azt meg sem próbálod. Tehát túl nagy az ára, és kvázi lehetetlen. Jó, úgyhogy elmerültünk a Bitcoinnak ebben a részében.

Mielőtt folytatjuk, néhány szó azokról, akik nélkül ez az adás nem jöhetett volna létre.

Ha mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban, ott a helyed a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösségben. Online folyamatosan, személyesen pedig havonta találkoznak. Részletek a budabit.club oldalon.

Ha inkább kikapcsolódnál, vár rád a miskolctapolcai Hotel Aurora és a hajdúszoboszlói Hotel Atlantis, két négycsillagos wellness-szálloda, ahol a bitcoint nemcsak elfogadják, hanem tartalékolják is.

Ha elakadtál a bitcoinnal, és nem tudod, hogyan tárold biztonságosan, vagy hogyan fogj hozzá, kérj személyes tanácsadást vagy mentorálást a bitcoinmentor.hu oldalon! Ott a Bitcoin blog cikkeit is megtalálod.

Ja, és a Firefish 🔥🐟 változatlanul azt üzeni, hogy ne add el a bitcoinodat!

– Mondtad, hogy van valamilyen új frissítés, amiről még be szeretnél számolni. Szerintem az egy érdekes dolog lehet.

– Igen, ha még van időnk. Régen beszélgettünk az Umbrelről, amit megint megmutatok. Egy ilyen kis számítógépen fut nekem, nem ezen, hanem ami be van rakva a szekrénybe, az egy Raspberry Pi 5-ös. Most nem tudom, egy hónapja, másfél hónapja jelent meg az Umbrelből a 2.0-s verzió. Aki még nem látta, vagy nem hallott róla, ezt kicsit úgy lehet elképzelni, mint egy mobiltelefon-operációs rendszert, amiben van egy ilyen alkalmazásbolt, és mindenféle alkalmazásokat föl lehet rá rakni. Hát első körben mondjuk itt a Bitcoin node, nézzük is meg, hogy működik. Azt látod most? Mert ez más.

– Igen, a Bitcoin megnyílt, 31.1-es Core.

– Igen, a 31.1-est futtatja, be lehet állítani, hogy melyiket akarom. Itt van nagyon sok beállítás, lehet válogatni, ez is egy újabb funkció. Nekem a legújabb van benne. És itt mutatja, hogy a földgolyón milyen 24 másik node-dal vagyok összekapcsolódva. Tehát ez egy sima Bitcoin node.

Egyébként ennek a 2.0-s Umbrelnek az a legfontosabb új funkciója, hogy nem fagy le két hét után. Nekem eddig mindig lefagyott. Most sajnos nem tudom megmutatni, hogy nem fagy le két hét után, mert tegnap volt egy szerencsétlen áramszünet itthon, és csak egy napja megy, de egyébként előtte már több mint egy hónapja ment. Azért nézzük a beállításait: itt látszik, hogy 2.0.5, és van mindenféle, nagyon sokféle beállítása. Szintén új funkció, hogy felhasználókat is tud kezelni. Eddig egyfelhasználós volt az egész, de most már az egész családnak ki lehet osztani tárhelyeket, és tud ilyen házi szerverként is működni: mit tudom én, képeket, videókat, dokumentumokat, akármiket lehet rajta tárolni. És nagyon jó. Kép nincs benne sok, nem használom még nagyon, csak kipróbáltam. Ja, itt vannak a képek, ez egy ilyen képmegjelenítő, képgaléria. Ez én vagyok, amikor motorozok, és azt gondolom, hogy én vagyok Mickey Rourke a Harley Davidson és a Marlboro Manből. (nevetés)

És akkor itt van az App Store.

– Hermes agentet is lehet rárakni, úgy látom. Nagyon szuper!

– Mindenféle bitcoinnal kapcsolatos ezermillió appot, meg bitcointól teljesen független, de hasznos, ilyen kis szerveren futtatható appot föl lehet rá telepíteni. Ez nagyon hasonlít egy App Store-hoz. Úgyhogy mindenkinek ajánlom, hogy fedezze föl magának, például ilyen okosotthon-automatizáló rendszernek is jó, meg sok mindennek.

– És a Tailscale-lel be tudsz mondjuk távolról is lépni?

– Igen, az ilyen VPN-cucc. Sőt, az is új dolog, hogy van hozzá iOS-, tehát iPhone-app is, amivel lehet szinkronizálni a képeket, és akkor nem kell iClouddal vacakolni, nem kell az iCloudban tárolni a képeket. Androidos appot is ígérnek.

A hátránya egyébként ennek az, hogy ez igazából nem nyílt forráskódú szoftver. Csak amiket futtat, amik benne vannak, azok nyílt forráskódúak, ezek az appok, amiket rátelepítesz, de maga a keretrendszer, az oprendszer nem nyílt forráskódú.

– Úgyhogy azt nem lehet szabadon felhasználni egyébként? Tehát nem tudod bármire Umbrelt telepíteni?

– De telepíteni azt lehet, de a forráskódja nincs meg, tehát binárisan települ. Ingyenes egyébként. Tehát nagyon érdemes nagyobb számítógépre is telepíteni, amiben több diszk van, mert azt is kezeli, a disktükrözést is már, és akkor ha valaki még videószervernek is használja, akkor nagyobb számítógépen is elfut. Meg például egy tök jó funkció, hogy van rajta saját mempoolod. És akkor úgy tudsz címeket keresgélni, mondjuk a saját tárcáidnak a titkos címeit tudod nézegetni, mi van rajta, meg a saját titkos tranzakcióidat, hogy senki nem tudja, te milyen tranzakciókat nézegetsz. Mert hogyha a publikus mempool.space-en nézed, akkor annak az üzemeltetője logolhatja, hogy te miket keresgélsz.

– Így van, és abból lehet következtetni. Ez tök jó. És azt egyébként lehetne macOS-re is felrakni, ezt az Umbrelt?

– Nem, ez egy Linux-disztribúció.

– Csak Linuxon megy.

– Tehát nem kell hozzá OS, ez maga az OS. Lightning node is van benne, ezt régen mutogattam, ezzel tranzakciókat is csináltunk itt. Csak most éppen nincsen nyitva csatornám, múltkor lezártam. De ez ugyanaz, tehát itt látszanak régebbi, egyéves tranzakcióim.

Visszatérve arra, amiről az elején beszélgettünk, hogy mit használjon az ember hardware wallet helyett: hát akár ez is egy alternatíva. Ez is egy hardver, ami a sajátom, és wallet. Tehát itt van benne Bitcoin wallet, meg van benne Lightning wallet, és itt lehet nyitni, zárni csatornákat, tehát lehet a Lightning Networkkel ismerkedni nagyon egyszerűen. Ezt a felületet tényleg bárki tudja kezelni, aki valamennyire sejti, hogy mi az, hogy Lightning wallet, meg mi az a csatorna. Tehát idáig kell eljutni.

– Meg ugye mondtad, hogy a Bitcoin Core-ban lévő funkciók nagyon parancssorosak.

– Hát ez nem, itt egy Bitcoin-tárca.

– Tudsz fogadni, tudsz küldeni, persze.

– Most megjelenítettem a címemet, hátha valaki küld nekem egy kis bitcoint. Itt tartjuk a képernyőn még, lehet küldeni. (nevetés)

Tehát ennyit a tudomány és technika újdonságairól. Nézzünk még chartot is!

– Nézhetünk chartot is, persze.

– Hát itt a szokásos. Most úgy csinál, mintha nem volnék előfizetve.

– Nem vagy bejelentkezve.

– Igen, de lehet, hogy lejárt az előfizetésem. De igazából a lényegen már túl vagyunk. Én azért is akartam előfizetni még valamikor egy évvel ezelőtt, hogy a bear marketet jobban lássam közelebbről, ilyen módon is. És úgy tűnik, hogy nagyon vége van a bear marketnek: itt volt az alja valahol a nyáron, nyár közepén, és azóta emelkedünk, tudom is én, már valami 83 000 dollár. Úgyhogy ez az elméletem, hogy hamarabb vége lett a bear marketnek, és kisebb lett, eddig áll, eddig működik. Úgyhogy már ezek a feliratok se kellenek itt, most már nem is fizetek elő.

– Pillanat, megosztom én is a kijelzőmet. Hopp, itt egy Bitcoin-chart. Ez egészen a közeljövő, a négyórás chart, de a hetire váltunk, én inkább a hosszú távúakat szoktam figyelni. Számomra az látható, amiről beszéltünk is, hogy itt kicsit ilyen kitörés, oldalazás jellegű, szerintem egy felfelé irányuló csatornában vagyunk, aztán majd meglátjuk, hova fogunk elérni. Vannak olyan gondolatok is, hogy lehet, hogy a 77 000-es szintet meg fogjuk tesztelni, ami egyébként a 21-es mozgóátlag is lesz valahol, ha megfogjuk. Ha viszont nem, akkor nekem az az érzésem, hogyha egyszer ezen a zónán átmegyünk, ami a 90 000-től 87 000-ig tart, tehát 90 000 fölött zárunk, akkor szerintem a 90 és a 100 000 dollár között fogunk pattogni egy jó darabig. Úgyhogy a Bitcoin igazából tényleg, mondhatjuk azt, hogy kábé a nyár közepén, a június 29-ei héten volt egy alja, és onnantól kezdve igazából ki is tört.

– De ezt még senki nem vette észre. A mainstream bulvármédia még csendes.

– Innen is látszik, hogy még a bull market elején vagyunk, ők majd a végén fogják csak észrevenni. Egyébként érdekes, hogy pont az alja ez a július 1-jei nap volt, nekem egy nappal később van a születésnapom. Ez most egy érdekes egybeesés. Itt egyébként az indikátorokban is az látszik nekem a napin is, hogy a következő egy hónap trendje szerintem az, hogy egy ilyen felfelé menő trendünk lesz. Én esélyt látok arra, hogy 90 000 fölé lőjünk ki egyébként, mozogjunk fel. Úgyhogy a Bitcoin árfolyamát alapvetően befolyásolni sem nagyon lehet, meghatározni sem: kereslet-kínálat alapú és ciklikus is, és több minden is hat rá. Én azt látom most egyébként a hatalmas ciklusok alapján, főleg az oszcilláló görbe diagram alapján, hogy itt már egyrészt megvolt egy tető, amikor volt a topunk, és utána pedig lementünk szépen az aljára, amit a piac el tudott viselni, illetve hajlandó volt annyiért eladni: az 57-58 000 dolláros árfolyam. És most picit felfelé irányuló tendencia lesz a következő két évben. Úgyhogy én is egyetértek abban, hogy igenis túlmentünk már a mélyén.

Nem tudom, esetleg Tamás, van-e még valami, amit megosztanál velünk?

– Jaj, egy dolgot kihagytam, egy ilyen vicces hasonlatot, amit már régebben hallottam. Képzeljük el így a végén a proof of stake olimpiát, ami úgy nézne ki, hogy ahelyett, hogy a sportolók, az úszók, meg a futók, meg a gerelyhajítók, meg mindenki összejön ilyen stadionokban, és összeméri a tudását, és előtte egész életét azzal töltötte, hogy erre készüljön, ahelyett az országok vezetői leülnének egy kerekasztalhoz, és mindenki lerakná azt a pénzmennyiséget, amit a sportolók kinevelésére fordított volna, és akkor az kapná meg az aranyérmet, aki a legtöbb pénzt tette az asztalra. Ez az Ethereum.

– Ez a nagy tőke. Így van, ez egy nagyon jó hasonlat volt, köszönöm szépen. Ezzel zárjuk most a 121. adásunkat, és várjuk továbbra is kommentben a kérdéseiteket, illetve észrevételeiteket. Amennyiben szeretnétek velünk interaktálni, nyugodtan megtehetitek a YouTube csatornán és a Facebook csatornán is, azokat is olvassuk. És találkozunk jövő héten is. Köszönöm szépen, Tamás, hogy itt voltál!

– Én köszönöm, hogy itt lehetek mindig.

– Nagyon jó, hogy beszélgetünk. Köszönöm szépen a figyelmet, szép napot nektek, jövő héten találkozunk. Sziasztok!

– Sziasztok!