R10 Ezért olvad el a pénzed, amit félreteszel

– És itt hoznék be egy olyan élményemet, ami a gyerekkoromhoz kötődik. Én a 90-es években voltam gyerek Kelet-Magyarországon, és akkor, ha jól emlékszem, még forgalomban volt a fillér, a forintnak a váltópénze – tehát 100 fillér volt egy forint. Emlékszem arra, hogy ilyen nagy dobozokba, szinte kis zsákokba volt nekünk berakva otthon a szekrénybe. És kérdeztem a szüleimet – ugye gyakran hallottam, hogy nincs pénz erre vagy arra –, hogy ezt akkor miért nem használjuk?

„Ja, hát ez már nincs forgalomban. Ezt vissza kellene vinni a bankba, beváltani." És addig-addig vártak, amíg az értéke nullára csökkent, vagy már nem is engedték beváltani. Szóval ez így hat-hét, hét-nyolc éves koromban okozott bennem egy ilyen… nem tudom, nem értettem a helyzetet. Ha mindenhez pénz kell, akkor mi miért tároljuk zacskókban, és miért lett az értéke már nulla?

És ezzel párhuzamosan képzeljétek el, hogy az anyai nagypapámtól örökölt az édesanyám egy Ferenc József idejéből való érmét, aminek még volt aranytartalma. Ugye akkor még az aranystandard – ha jól tudom, a 20. század elején, a 19. végén – még érvényben volt, tehát volt valamekkora aranyrésze annak a pénzérmének. És képzeljétek el, hogy ez azóta a sokszorosát éri. Illetve érte, mert sajnos már nincs meg.

Ez gyerekként, úgy 8-10 évesen okozott bennem egy ilyen „mi történik itt?" érzést. Van egy zsák pénzünk a szekrényben, ami elértéktelenedett – és van egy 100 éves pénzérménk, ami meg egyre értékesebb.

– Talán a gyerekkorunkban még volt ilyen — én emlékszem, hogy voltak ilyen megtakarítási füzetek. És akkor a nagymamám mutatta, hogy most inkább nem vett ajándékot, hanem betette valami takarékbetétkönyvbe azt a pár száz forintot, ami még régen sokkal több volt, mint most. És akkor így mutogatta, mutogatta — és emlékszem, hogy az érettséginél elővette, és akkor már nem volt olyan jelentős összeg. Pedig csak mit tudom én, mondjuk 8-tól 18-ig volt, tehát egy tízéves szakasz.

És hogyha ezt a szakaszt így hosszabban nézzük… én ezen szoktam csodálkozni, hogy amikor gyerek voltam, akkor anyukám mesélte — és már akkori fejjel is felfogtam —, hogy mennyi pénzt keresett; és körülbelül annyi pénzt keresett forintban, mint amennyit mostanában euróban keresnek az emberek az Európai Unióban. És akkor így nézem, hogy úristen: ha most valaki gyerek, és felnőtt lesz, akkor (nevetés) ilyen szintű inflációra lehet számítani szintén. És a mellékelt ábra azt mutatja, hogy igen.

– Elképesztő infláció. 1000 euró vagy 10 000 — az a jövőben egy hamburgernek vagy egy gyorsétteremben elköltött ebédnek az ára lesz.

– Elképesztő infláció van mögöttünk. És az, hogy tudod, az ember emlékezőképessége — azt látom — tényleg max öt év. Mert már a Covidot is kezdjük elfelejteni, az akkori időszakot; a 2008-as válságról nem is beszélve.

– Azért az milyen fájdalmas abba belegondolni, hogy ha valaki 40 évvel ezelőtt — mondjuk most megy nyugdíjba —, 40-45 évvel ezelőtt megkapta az első fizetését, és azt mondta, hogy az én havi munkám teljes értékét félrerakom, és mondjuk az első nyugdíjamra elmegyek belőle kirándulni egyet: akkor az az egy hónapnyi életidő, az az egy hónapnyi befektetett munka az mostanra 1-2 kiló kenyér.

– Ez brutális.

– Ez egy teljesen logikus önvédelmi reakció: az olvadó fagyit, ami a kezedben van, azt egy olyan pénzre cseréled, amit évtizedek múlva is el tudsz majd cserélni — valószínűleg sokkal több javakra.

Az olvadó fagyi-analógia egyébként nagyon jó volt Saylortól. Tehát igazából most abban a világban élünk, ahol azt gondold el, hogy naponta kifizetnek egy vödör jégkrémmel. Egyrészt romlandó áru, másrészről pedig olvad, és ezt el kell passzolnod. Tehát amit nem eszel meg, adsz a feleségednek, adsz a gyerekednek, adsz a postásnak meg a kertésznek — mindenkit lefizetsz egy-egy jégkrémmel. De ami maradt jégkrém, azzal mit fogsz kezdeni?

– Az eurót nyilván szintén nyomtatják, az euró mennyisége is növekszik, de jóval lassabban: az euró öt év alatt ilyen 14 millióról fölment 16 millióra, alig több mint 10%-ot, míg a forint öt év alatt 34 000 milliárdról 50 000 milliárdra – tehát olyan 30%-kal, így gyors fejszámolással. És ha 10 évet nézünk, az még érdekesebb: 10 év alatt 18 000-ről 50 000-re, az körülbelül a háromszorosa. Ha valaki azt érzi, hogy a lakása mondjuk háromszor annyit ér, háromszor annyi forintba kerül, mint 10 évvel ezelőtt, akkor ennek itt a magyarázata. És ha valaki úgy érzi, hogy lakhatási válságban van, akkor ennek itt a magyarázata, mert a fizetések nem nőttek ennyit. Vagy akinek nőtt háromszorosára a fizetése 10 év alatt, az még úgy-ahogy elvan.

– Az ugyanott van.

– És ha egyébként nincs megtakarítása, miközben az elértéktelenedett, akkor ugyanott van – de ilyen ember szerintem kevés van, mert az embernek vagy sok fizetése van, és van megtakarítása is, akkor azon vesztett, vagy nem nőtt ennyit a fizetése.

Tulajdonképpen ez az a növekmény, amiből az a szűk réteg, aki nagyon meggazdagodott Magyarországon, szintén gazdagodott. Csak ezt általában nem így szokták keretezni a mainstream médiában, hanem csak arról beszélnek, hogy ezek a politikusok nem jó politikusok, sokat lopnak – de valahol a mélyben ez van.

– A lakáshitelről sose beszél senki úgy, hogy az alapvetően pénznyomtatás. Tehát a bank úgy adja a lakáshitelt, hogy a semmiből odaírja a számládra, hogy „itt van, nesze, 50 millió forint" – ami eddig nem volt sehol. Amikor visszafizeted, akkor az is eltűnik a semmibe – de hát az majd 25 év múlva lesz, tehát akkor már nem érdekes. Most jelenleg ez rettentően meg fogja növelni a forgalomban lévő forint mennyiségét.

Ezt kell összevetni a bitcoinnal, ami – hát az is bányászódik, ugyan 3,125 bitcoin tíz percenként –, de az egyrészt globális dolog, másrészt meg ugye majd csökken az is.

– Felez.

– A következő három év múlva körülbelül. Akkor már megint feleződni fog.

– És hogy érted azt, hogy eltűnik a semmibe, amit visszafizetünk?

– Hát amikor törleszted a bankhitelt, akkor a kamatot megkapja a bank, tehát az a bank saját számlájára kerül – de a tőketörlesztés az megy a /dev/null-ba. Tehát a semmibe. Ugyanoda, ahonnan keletkezett a hitel. Az akkor megszűnik.

Tehát ha egy gazdaságban egy időszakban több hitelt törlesztenek, mint amennyit kiadnak, akkor csökken a pénz mennyisége.

– Oké.

– Ilyenkor van bajban a fiat pénzrendszer, ugye. Meg ilyenkor mondják, hogy defláció, meg úristen, és hogy akkor vége mindennek. Tehát ha csökken a pénz mennyisége, akkor senkinek nem lesz pénze vásárolni, minden cég tönkremegy, az emberek munkanélküliek lesznek.

Gyakorlatilag ez történt 2008-ban, amikor nagyon sok hitel bedőlt. Amikor bedől egy hitel, nem tudja tovább törleszteni az adós, akkor hirtelen eltűnik az az egész pénz a rendszerből. Ezek a virtuálisan fenntartott tartozásszámlák megszűnnek, és akkor jó sokat csökken az M2 pénzmennyiség – azért tört ki a válság akkor.

– És akkor ezért nem volt infláció egy jó ideig.

– Aztán ezt erős pénznyomtatással kezelték, mert nem tudták másképp. Eltelt 2008-tól majdnem tíz év, mire abból infláció lett – de akkor aztán lett rendesen, és azt azóta is éljük és élvezzük.

Ha mondjuk kevesebb marhahúst eszünk, mert egyre drágább, és több párizsit, akkor előbb-utóbb módosítják a kosarat is: hogy kevesebb legyen benne a marhahús, és több legyen benne a párizsi. És akkor az infláció nem nő annyira, mint amennyire a te életszínvonalad csökken.

– És hát ezért eszünk szemétkaját.

– Havi 10 000, 5000, pici összegből is el lehet kezdeni vásárolni. Nem az összeg a lényeg, hanem maga a szokás: hogy félreteszek valamibe, amit nem lehet felhígítani. Egy kávé árát is félre lehet tenni hetente. Tehát itt nem az a lényeg, hogy mennyiért veszed, hanem az, hogy ne az történjen, hogy iszom a kávémat, és akkor valaki mindig beleönt még egy felest — most nem feltétlenül alkoholra gondolok, hanem egy fél deci vizet —, és sose tudom meginni, mert egyre csak hígabb lesz, és egyre szarabb lesz ezáltal.

Álljunk meg egy fontos közlemény erejéig!

Forráshiány miatt veszélybe került a podcast működése. Ha értékeled az edukatív tartalmainkat, kérünk, támogass minket, hogy folytathassuk ezt a munkát! A támogatás lehet alkalomszerű, rendszeres vagy akár szponzori együttműködés is. A részleteket a HUSZONEGY honlapjának támogatás oldalán találod: huszonegy.world/tamogatas – a leírásban és a képernyőn is megtalálod.

Köszönünk szépen minden eddigi és további támogatást.

– És eszembe jutott: most láttam egy nagyon érdekes riportot egy nővel, Schmied Andinak hívják. Ő azt csinálta, hogy építészként inkognitóban ellátogatott mindenféle luxusingatlanba, mintha egy befektető, gazdag ember feleségeként érdeklődne, hogy megvegye ezeket, vagy befektessen ezekbe a — idézőjelben — csodaszép ingatlanokba. New Yorkban vannak ilyenek. Rengeteg fotót készített, kielemezte őket, és ez egy az egyben egy rákos daganat: vannak ezek a vagyonos figurák, akik tényleg tudták összpontosítani a vagyonokat, a fiat rendszer tulajdonságait meglovagolva vagyonokra tettek szert, és azt a vagyont valahol tárolni akarják. Ezt egyébként Michael Saylor is folyamatosan mondogatja: New Yorkban már nem tudsz horizontálisan terjeszkedni, tehát elkezdesz vertikálisan — és akkor vannak ezek a felhőkarcolók. Ezekbe nézett körül a csaj, és ilyen beteg a helyzet. Ezek egyrészt erőforrást vonnak el az építőipartól, másrészt egy olyan vagyontároló eszközt hoznak létre, amiben — tehát nem is lakják ezeket az ingatlanokat. Sőt, az a kívánatos, hogy ne lakják, mert ha már lakták, akkor lelakottként nehezebben értékesíthető, csökken az értéke.

– Van egy csomó ilyen kép, hogy a 80-as években, a 60-as években hogy tartott el egy családfő egy családot — most meg mindenkinek dolgoznia kell ahhoz, hogy ugyanazt elérjék, és nem is nagyon tudják.

– Rájöttem, hogy egyetlen értékem van, egyetlen pénzem — az, ami működik az életemben: az időm.

– Ugye amit mondasz — a felhalmozás, meg az, hogy legyen inflált a pénz, mert az mennyire motiváló, nem? Tök motiváló, ha 2-3%-ot évente elrohad a munkád. Tudod, a kisfiam szokta csinálni ezt a kertészkedést, és árulgatja a kis zöldségeket. Mennyire motiválná például őt, ha minden hónapban elinflálnánk 2-3%-ot a kis zsebpénzéből?

– Nekem az volt az egyik legmeghatározóbb pillanat, amikor éppen melóban voltam, dolgoztam, és titeket hallgattalak. Már nem tudom, melyik adás — csak hogy arról beszéltetek, hogy magukat a háborúkat is hogyan finanszírozzák. És amikor ez így leesett, hogy '71-től kezdve a semmiből előállított pénzzel gyártanak fegyvert, ami miatt milliók halnak meg adott esetben. És csak annyi dolguk van, hogy utána az inflációval elszámoljanak az emberek felé, és adjanak nekik valami bűnbakot, hogy most éppen őmiatta van, meg emiatt van, meg amiatt van — de gyakorlatilag nincs felelősség.

És amikor ez így leesett, akkor emlékszem, megállítottam a podcastet, kihúztam a fülemből a fülhallgatót, és így néztem magam elé, hogy úristen. És belegondoltam, hogy hát ez nagyon-nagyon sok mindent megmagyaráz.

A másik ilyen dolog volt még maga az infláció: hogy mi az infláció. Mert sose kérdeztem meg, csak úgy elfogadtam, hogy ez van, ez a gazdaság velejárója, ez így működött mindig. Csak amikor összekapcsoltam, hogy maga az infláció az lényegében az emberi idő, energia és élet elértéktelenítése…

Új támogatónk a BudaBit! 🔥 Még mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban? Csatlakozz a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösséghez online és offline havi meetupok keretében! Részletek a budabit.club oldalon.

További támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó és bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis.

Bitcoin tanácsadásról és mentorálásról a bitcoinmentor.hu oldalon olvashattok, ahol a Bitcoin blog cikkei is megtalálhatók. A Firefish 🔥🐟 pedig azt üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!

– És ez így súlyos azért kimondani: hogy megvan a lehetősége embereknek arra, hogy más életét egyszerűen leértékelje egy gombnyomással, gyakorlatilag.

– De csak 2%-kal, az egy jó cél, nem? Az pont annyi, ami motivál téged, hogy jobban dolgozz. (nevetés)

– Ők megpróbálják, csak nem sikerül. (nevetés) Sokat fogyaszt a private jet, még ha állami is.

– Sziasztok!