E02 Hogyan működik a Bitcoin? Miért csak 21 millió van belőle?

2024.02.29. Anti · Árpi

A második adásban lépésről lépésre megmutatjuk, hogyan működik a Bitcoin, és mi garantálja, hogy soha nem lesz belőle 21 milliónál több. Végigmegyünk azon, hogyan kerül be minden tranzakció a Bitcoin főkönyvébe, mit kapnak érte a bányászok, és miért feleződik négyévente a jutalmuk. Szó esik arról is, miért nem lehet a kódba csempészni még több bitcoint, és miért kiszámíthatóbb a bitcoin inflációja bármelyik jegybank előrejelzésénél. A végén azt is megnézzük, valóban pazarlás-e a bányászat rengeteg árama, és melyik két rövid könyvvel érdemes elkezdeni.

A bitcoin kibocsátása
Bitcoin bányászat
Főkönyv
Csomópontok
Blokk jutalom
Felezés
Szűkösség és garantáltan csökkenő infláció

Átirat

Sziasztok, ismét jelentkezünk! Ez a második adása a HUSZONEGY Podcastnak. Az elsőt megnéztük, reméljük, ti is megnéztétek. Hát kaptunk hideget-meleget. Nem vagyunk profik, de majd belejövünk, mint ahogy reméljük, hogy ti is belejöttök majd a bitcoinozásba, a Bitcoinba és a mondanivalójába. Árpival ma ketten leszünk, és ketten fogunk beszélgetni mindenféle Bitcoin témáról. Reméljük, hogy kedvet csinálunk nektek a továbbiakhoz.

Gondoltuk, hogy beszélünk arról, hogy miért HUSZONEGY a műsorunk címe. Ugye a 21 eléggé visszaköszön így a Bitcoinban mindenhol, nagyon szeretjük ezt a számot. De miért van ez? Azért van ez, nagyon egyszerű: mert a bitcoin véges, tehát fix mennyiség áll majd rendelkezésre, és ennek a mennyisége 21 millió. Tehát a legvégén, amikor minden bitcoin ki lesz bocsátva, akkor pontosan 21 millió lesz, egy pár sattal kevesebb.

És mit jelent ez igazából, hol tartunk most? Ezekről fogunk ma beszélgetni. Mi az, hogy véges? Mi az a szűkösség mint közgazdasági fogalom? Ugye ezt mostanában nem sokat lehet hallani, de lehet, hogy nincs mindenki tisztában vele, hogy ez pontosan mit jelent. Mi az, amikor valami végtelen, mi az, amikor véges? Lényegében ez a két dolog van, ami meghatározza a gazdaságot a napjainkban.

Leginkább az időnk véges ezen a bolygón. Tehát különböző vallások máshogy élik ezt meg, és máshogy tanítanak róla, de abban megegyezhetünk, hogy a születéstől a halálig tart itt a pályánk. Ez alatt az idő alatt kell mindent elvégeznünk: megtanulni mindent, felépíteni az életet, nevelni a gyerekeket. Ezért ez az egyetlen dolog, ami véges, legalábbis eddig ez volt az egyetlen dolog.

Minden másból nagyon sok állt rendelkezésre, még az aranyból is, holott a goldbugok azzal jönnek mindig, hogy hú, az arany is véges. De amúgy ez nem így van. Mert az aranyérc mint gazdasági fogalom azt mondja, hogy minden arany kitermelhető, és ércnek minősül, ami gazdaságilag megéri. Tehát hogyha mondjuk 1 tonna kőzetben van 10 g arany, akkor az ércnek minősíthető. De hogyha a jövőben mondjuk az arany ára emelkedik, ez a definíció változik: mondjuk az aranyérc kitermelési gazdaságossága eléri majd az 5 g/tonnát lefelé menet, akkor már az lesz az aranyérc. Tehát igazából a földkéregben rengeteg arany van. Ez az egyik, például így az aranyfedezetes dolgok kapcsán.

Aztán miből van még végtelen? Ugye végtelen van még a fiat pénzekből, hiszen megtanultuk a pengőnél mi, magyarok, de megtanulták a venezuelaiak is – mi van ott, peso vagy bolívar? Bolívar talán –, hogy az is végtelen, hiszen a központi bankjuk előszeretettel nyomtat belőle mindenféle kiadások fedezésére. Úgyhogy ez is egy végtelen dolog így, a fiat pénz és minden egyéb. A bitcoinerek azt mondják, hogy két véges dolog van az életben: az egyik az élet maga, az időnk, a másik pedig a bitcoin. És hogy miért, azt majd mindjárt elmondjuk. Van kedved belekezdeni, hogy hogy is áll ez össze, egy ábrával?

– Jó, szívesen. Annyit visszautalnék, hogy a mondókádban volt egy olyan kifejezés, hogy goldbug. Ugye azok az emberek, akik aranyfanok gyakorlatilag. Merthogy ugye az arany több ezer éve egy értéktároló vagy értékmegőrző eszköz. És hogy a goldbugok jellemzően 50-60-70 évtől fölfelé idősödő, általában férfiak, akik arra esküsznek, hogy az arany az értékmegőrző, és hogy mit akar itt ez a bitcoin, ez csak egy mánia.

Talán a 21 kapcsán: már mondtad, hogy 21 millió bitcoin lesz valaha, majdnem. Ott még ugye mondtál egy olyan szót, hogy pár sattal kevesebb, lehet, hogy valakinek ez is új.

– Igen, ezt is elmondhatjuk.

– Ugye ez a kifejezés, hogy a váltópénze a bitcoinnak a satoshi vagy sat. És gyakorlatilag olyan, mint a forintnak volt a fillér, ugye amíg el nem értéktelenedett és feleslegessé nem vált. Vagy ugye ahogy az eurónak van még a centje.

Szerintem érdemes beszélnünk valamennyit arról, hogy hogyan is keletkezik a bitcoin, ami ugye egy fontos eleme annak a témának, amiről a podcastunk szól: hogy mi is az a bitcoin. Merthogy ezt lehet fejtegetni jó sokáig, és azt gondoltam, így indulásnak mondani erről, hogy ugye a bitcoin gyakorlatilag eredetileg egy szoftver, ami számítógépeken fut. Ugye bitcoinnak nevezzük egyrészt azt a fizetőeszközt, amivel most már ugye tudunk fizetni egymás között, csak ugye ezt még relatíve kevesen tesszük meg. És ugye szokták mondani, hogy ez a fizetőeszköz nem is létezik, mert csak így az interneten van meg, digitális, meg ilyesmi.

És tényleg ez egy furcsa dolog, mert valahogy a bitcoinerek is szokták ezt mondani, hogy nincs is ilyen fizetőeszköz, hogy bitcoin, hanem csak ugye van egy főkönyve a Bitcoinnak, amibe a Bitcoin bányászok vezetik a tranzakciókat. Gyakorlatilag ők bejegyzik oda, hogy X fizetett Y-nak ennyi bitcoint, és akkor tudjuk, hogy onnantól kezdve mennyi van X-nek, és mennyi van Y-nak. És ugye ahogy ezek a bányászok írják ennek a főkönyvnek a blokkjait, vagyis hogyha a könyv-analógiához nyúlunk, akkor az oldalait vagy lapjait… Bár ezt jobban tudnád mondani, mert ugye te volt könyvelő vagy. Most én bóklászok, de majd lekorrigálsz, ha esetleg itt műszaki ember révén baromságokat beszélek.

De a lényeg az, hogy ugye ide, a blokkokba bejegyzik a bányászok a tranzakciókat: hogy akkor ki kinek mennyi bitcoint adott, fizetett, satöbbi. És amelyik bányász gyakorlatilag megírja az aktuálisan éppen keletkező blokkot, az kap érte jutalmat, a blokkjutalmat. Majd ide kettőnk közé bevagdosunk ilyen-olyan képeket, és akkor szemléltetjük ezeket a dolgokat. De a lényeg az, hogy ez a blokkjutalom maga az újonnan keletkező bitcoin. Amikor megír egy blokkot az adott Bitcoin bányász, gyakorlatilag ő kapja azt a bitcoint, az újonnan keletkező összeget. És akkor ugye a következő blokkban lehet, hogy már benne lesz, hogy na, ez a bányász költött abból a bitcoinjából valamennyit, és kifizette a villanyszámláját, vagy mit tudom én.

Hova akartam kilyukadni lényegében? Hogy így keletkezik maga az új fizetőeszköz, és úgy megyünk logikailag a 21 millió felé, hogy minden egyes blokk kibocsátásánál ez a blokkjutalom meg van határozva a Bitcoin forráskódjában: hogy mikor mennyi legyen ez a jutalom, amit az adott bányász kap. Most benned mi van?

– Átveszem szívesen. Ja, igazából csak ahhoz csatolnék vissza, hogy ez ugye 2009-ben indult el. Tehát akkor publikálták a Bitcoinnak a white paperjét, forráskódját, és akkor vált szabaddá ennek a szoftvernek a futtatása. Na most, onnantól számítják ezeket a blokkokat. Az első blokkot, vagyis hát a nulladikat genesis blocknak is nevezik, aztán következett az első. Lényegében 2009-től számol, és 210 000 blokkonként ez a jutalom feleződik.

Tehát az első blokkokban mindig úgy volt… Úgy kell elképzelni, mint egy nagy oldalt, és akkor az első bejegyzése az, hogy A utal B-nek, vagy Andris utal Beának valamennyit. Utána ezek így adódnak szépen sorba, és mindenkinél ezek a tranzakciók ugyanúgy jelennek meg. Tehát aki a Bitcoin szoftvert futtatja, az azt látja, hogy ezek a tranzakciók szépen betagozódnak egymás alá, így időrendben. És amikor egy bányász – majd ezt is elmondjuk, hogy ez hogy működik – validálja a blokkot, vagy eltalál egy blokkot, és az övé lesz az érvényes, akkor ő fogja, és ezt beírja gyakorlatilag a blockchainbe, úgy, hogy a következő blokkban az első bejegyzés az őt megillető blokkjutalom.

És így jutunk el a 21 millióhoz. Tehát az első blokkban 50 volt a jutalom, ez 210 000 blokkon keresztül ment, ez körülbelül négy év volt. Azért mondom, hogy körülbelül, mert az elején nagyon gyorsan bányásztak a bányászok, és ez egy kicsit rövidebbre sikerült. Ugye azt kell tudni, hogy egy ilyen blokk körülbelül 10 percig tart, tehát 10 percenként követik egymást.

Hogy mi adja ezt a körülbelül 10 percet? Ezt a szoftver adja, mégpedig úgy, hogy nehezíti a bányászok feladatait. Tehát a bányászok nem csinálnak semmi mást, csak a hash függvényt futtatják, és tippelgetnek, tippelgetnek a blokkban lévő összes tranzakciónak a hash kódjára. Ez egy olyan függvény, ami pontosan ugyanúgy írja le mindig a tartalmat: tehát hogyha egy bitet vagy egy szót, vagy egy betűt megváltoztatunk benne, akkor egy teljesen más kimenetele lesz a hash függvénynek. Tehát amikor a blokkot így letömörítik, vagyis hashelik, akkor mindenkinél ugyanaz jön ki, mert ez egy egzakt dolog, ez egy matematikai dolog.

A blokkok így adódnak össze, és 210 000 blokkonként a jutalom állandó. Tehát ez azt jelentette, hogy 2009 és 2012 között összesen 10 és fél millió bitcoin keletkezett, amit mindig az aktuális bányász kapott meg, aki eltalálta a hash függvénnyel ezt a blokktartalmat, úgy értem, a hasht. Utána 2012-ben következett egy felezés. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin szoftver, amikor látta, hogy a ciklus a 210 000-edik blokkhoz ér, akkor azt mondja, hogy jól van, eddig 50 volt a jutalom, de most már csak 25 lesz. Így van megírva a szoftver.

Tehát innen tudjuk, hogy mennyi a bitcoin inflációja: tehát az összes mennyiséghez mennyit bocsátunk ki a következő évben vagy a következő időszakban. Egyébként ez az infláció most így a negyedik ciklusban, ha jól tudom, ilyen 1,75%, ami elég alacsony, tehát így a központi banki inflációs célok alatt van már. És ez most be fog menni a felére nemsokára, most jön a felezés, ami azt jelenti, hogy a blokkjutalom feleződni fog.

Tehát ahogy korábban elmondtam, 50-ről 25-re esett ez a jutalom 2012-ben. Aztán a következő 210 000 blokk, tehát a következő négy év 25 bitcoin per blokk jutalommal futott. Eljutottunk 16-ba, utána 12,5 bitcoinra csökkent a bányászok jutalma, tehát 10 percenként, ha valaki eltalálja, akkor annyit kapott. 16-tól 20-ig, aztán ez lefeleződött 6,25 bitcoinra. Tehát most ebben vagyunk, és most, 24 április 20-a körül lesz majd várhatóan, hogy elérjük a 840 000-edik blokkot.

Ugye sokan azt tartják, hogy ez a legfontosabb mérőszáma a Bitcoin hálózatnak, nem az, hogy éppen dollárban kifejezve mennyi az értéke, hanem ez, hogy tick tock, next block. Tehát hogy a blokkszám növekszik, ami azt jelenti, hogy működik a rendszer: egyre magasabb blokkban vagyunk, egymás után jönnek ki szépen sorba ezek a blokkok, rajta a tranzakciókkal, és kész, működik. Látjuk, hogy A-ból kiutal B-be, nemcsak mi, mindenki, bárki ellenőrizheti, nincs korrupció benne.

És talán ez az egyetlen legnagyobb dolog, ami miatt nem annyira kedvelik bizonyos körök, hiszen ez átlátható, és nem lehet vele itt mahinálni. Tehát ez teljesen egzakt. Nem úgy van, hogy bemész egy bankba, és akkor azt mondod, hogy ó, szeretném átnézni, hogy jól könyveltek-e. Nem tudod megtenni. Egy központi bankba sem tudsz elmenni, és azt mondani, hogy hát kellene nekem, mondjuk a 90-es évektől kezdve, az összes tranzakció. Nem fogják odaadni neked, nem fogod tudni átnézni, körbe fognak röhögni.

Bitcoinnál elég annyit tenned, hogy letöltöd a szoftvert, lejön mondjuk két nap alatt, ha gyors az interneted, és kész, akármelyik tranzakciót megnézheted. Vagy ugye online is megnézheted, a mempool.space honlapon például.

– Ja, ezek a block explorerek gyakorlatilag, a blokkböngészők.

– Vagy ha úgy tetszik, ezekkel a főkönyvi oldalakat böngésző szoftverekkel bármelyik blokk összes tranzakcióját megnézheted. Persze ott nem fogod azt látni, hogy Andris utalt Beának, csak azt fogod látni, hogy egy címről átment egy másik címre, ami pontosan nem is cím, hanem egy kulcs, de ezt majd mindjárt elmondjuk, hogy ez hogy működik.

Elég nehéz egyébként átadni a bitcoint ilyen nagyon tömören és gyorsan, mert nagyon összetett. Viszont nagyon szépen meg van csinálva minden része, elég jól kigondolta, aki ezt csinálta. Hát kellett hozzá idő is, de azt majd a történelménél elmondjuk, hogy ez hogyan is jutott el idáig. Nem tudom, ehhez még van esetleg valami hozzáfűznivalód, vagy belemehetünk?

– Hát konkrétan ehhez nincsen. A gondolatmenethez talán annyi, hogy ahogy beszéltél erről, hogy mennyi bitcoin mennyi idő alatt lett kibányászva: ennek a végeredménye kvázi az, hogy valószínű 2140-re, ugye majdnem 120 év múlva kibányászódik az utolsó darabkája is, és akkor érjük el a 21 milliót. Ami ugye egy szép szám, de ez lehetne tök mindegy, lehetne valami más is.

Az, hogy pont miért találta ki annak idején Satoshi ezt a 21 milliót, erre vannak találgatások. Sőt, az utóbbi időben előkerültek valami régi levelek is Satoshitól, és akkor itt van benne például olyan magyarázat, hogy nagyjából azt célozta be Satoshi, hogy mondjuk ha elterjed a bitcoin, és sikeres lesz a projekt, akkor kábé olyasmi árak legyenek majd satban kifejezve, mint amik 2009-ben voltak dollárban, vagy mit tudom én.

De a lényege ennek az egésznek nem az, hogy 21 millió van. Persze az egy szép szám, és most már meglovagoljuk ezt a számot, de ez lehetne 28 000 is. A lényeg az, hogy limitált: tehát nem lehet senkinek többet létrehozni soha. Ez egy abszolút limitált dolog, és ebből fakadóan értékes, merthogy szűkös. Tehát nem lehet csak úgy a semmiből teremteni, mint ahogy ugye a fiat pénzeket, ezzel párhuzamba állítva, két pofára nyomtatják, amíg nem szégyellik. Mert ugye így csak a jövő generációitól veszünk fel kölcsönt, úgymond. Majd egyszer valahogy visszafizetjük nekik, talán, de hát senki nem akarja ezt valószínű visszafizetni. De a lényeg az, hogy így csak úgy csinálnak új pénzt, és olyan dolgokra költik ugye a központi bankok, jegybankok, amit ők jónak látnak: hol stimulálva a gazdaságot, hol mit tudom én.

– Igen. Hát ehhez még csak röviden annyit fűznék hozzá, hogy miért van állandóan ez az infláció meg ez a hiány. Ez nagyon egyszerű: mert emberek vagyunk. Tehát nem lehet úgy gazdálkodni, vagyis nagyon nehéz így kormányzati szinten, hogy van egy büdzsé, és akkor abba minden bele fog férni. Ez így nemes, meg mindenki azt gondolja, hogy ezt így lehet csinálni, de az a helyzet, hogy ez egyik országban se működik soha, és ahogy látjuk, most se nagyon működik. Nem tudom, most mennyi a hiánycél, úgyhogy nem is akarok erről papolni így, konkrét adat hiányában.

De azt tudom, hogy onnan jöhet, hogy húznak egy vonalat, és közben elszállnak az árak, meg ugye benne van egy kis korrupció is, biztos, nem tudom, szokott lenni talán. És akkor így meglódul a végén. Meg ott van, hogy az állam ne tudjon már kifizetni valamit? Hát az hülyén venné ki magát, meg a haverok se örülnének. Úgyhogy ilyenkor odaszólnak – hát nem így, képletesen, de a megfelelő csatornákon –, akkor a központi bank azt mondja, hogy jó, hát akkor nyomunk egy kis pénzt, hogy ne száradjon ki az államkassza, majd beállítjuk hiányba, és akkor ez lesz valamennyi: 2, 3, 4, 5, 6, 7%, attól függ, hogy éppen ki regnál, vagy melyik országban vagyunk.

Ugye ez az infláció alapja: a pénzkészlet növekedése. Tehát nem az, hogy gondol egyet a gyártó, és akkor az egyik csoki drágább lesz, hanem ez, hogy több felé vágjuk a gazdasági pizzát minden évben. Csak az a baj, hogy nekünk nem adnak ebből a pizzavágásból. És így mindenki, aki nincs abban a pozícióban, hogy olyan eszközökbe fektessen, amik értéktartóak kvázi – mert ugye maradjunk csak a forintnál: aminek a forintban kifejezett értéke növekszik, legalább az inflációt elérve, például az ingatlanok –, tehát nagyon sokan vannak, akik ebbe nem tudnak befektetni, meg egyéb értékpapírokba, amik ugyanezt a hozamot garantálják. Ezért az ő pénzük bizony, meg az ő megtakarításaik időről időre tűnnek el, pont az inflációval.

Most nem szeretnék abba belemenni, hogy ez miért van így szerintem, mert nem kívánok így véleményt formálni. De mindenki belegondolhat, hogy vajon kinek jó az, hogyha az embereknek a pénze kevesebbet ér évről évre. Tehát akkor fenn tudja tartani a gazdaságot, ugye manipulálni tudja, meg tudja határozni, hogy milyen iparágak legyenek húzóiparágak. Gyakorlatilag teljes kontroll van a gazdaság fölött pusztán ennyivel, hogy hozzányúlunk az inflációhoz. Mert ha sok, akkor rohangálni fognak az emberek, ha kevés, akkor fölmennek majd az ingatlanárak, hiszen a hitelkamatok lemennek. Ez teljesen összefügg. Tehát gyakorlatilag egyetlenegy faktorral tudjuk vezérelni a gazdaságot, és az ide vezet: háborúkhoz, meg ami körülvesz minket.

Mindenki érzi, hogy kevesebbet ér a pénze. Bár most ugye megfogtuk az inflációt, áll a kommunikációban. Mondom, nem célom én ezt kisebbíteni, meg nagyobbítani se, tehát semmilyen színben feltüntetni, ez pusztán személyes vélemény. De kiadása mindig lesz az államnak, és mindig ott lesz a zsebében ez a jolly joker, amit előkap, és bumm, 10% plusz, megint van egy csomó pénzünk, lehet építeni az utat a haveroknak, vagy éppen akit megbízunk vele. Na mindegy, nagyon elmentünk itt.

– Nem baj. Még hozzátennék, hogy mindig van egy szűk réteg, akinek viszont ezek a helyzetek kedveznek. És ez is szerintem a mai világ egyik fő problémája: a társadalmi különbségek. Gyakorlatilag azt hiszem, van is erre valamilyen konkrét adat, hogy a Föld lakosságának a 10%-ának a birtokában van a Föld vagyonkészletének a 90%-a, azt hiszem, valami ilyesmi. Nem ilyen disztribúció, hogy elosztják… Pareto, meg power distribution, sokféle van. Egész kifordultakat is lehet hallani, hogy az 1% kezében van a 99%, de azért talán az nem annyira, az lehet, hogy kicsit túlzás, mindegy.

A lényeg az, hogy ez van, és szerintem erre egyre többen tudatosak, attól függetlenül, hogy hisznek-e vagy hiszünk-e összeesküvés-elméletben vagy akármiben. De a társadalmi különbség egyre jobban… Tűnik el az úgynevezett középosztály. Szerintem még azért létezik, én még azért látok társadalmi különbségeket így cizelláltabban, mint ez, hogy most vannak csúcsgazdagok meg hótszegények, tehát szintén nagyon sokféle lépcsőfokkal vagy akármi. De azt mondják, igen, most már elég sokfelé, hogy tűnik el abszolút a középosztály, és ez az általános, hogy az embereknek a nagy része egyre szegényebb, és egy szűk réteg még ezen is profitál, mert neki olyan biznisze van, vagy olyan befektetése.

És lehet, hogy ide kapcsolódik ugye az is, hogy gyakorlatilag a bitcoin is egy ilyen eszköz, amivel ez ellen védjük magunkat, meg a kis megtakarított pénzünket: hogy ezt nem tudják elinflálni.

– Igen, mert fix, senki nem tudja elinflálni. És hogy mitől fix, arról is egy pár szót lehetne mondani szerintem. Tehát sokan hallják, hogy ja, igen, persze, de majd ha megtörik a Bitcoin kódját, akkor majd ezt jól átállítják. Igen ám, csak ez nem így van. Hanem ugye ez a Bitcoin szoftver úgy néz ki, hogy vannak a bányászok, meg a csomópontokat, node-okat üzemeltetők, és ez a szoftver a node-okon fut. Tehát a node-ok diktálnak, a node-ok tárolják a Bitcoin blockchainnek a teljes változatát, ők futtatják a szoftvert, és ez egymással kompatibilis.

Ha valaki például ebbe a kódba belecsempészne egy olyan blokkjutalmat, ami mondjuk megkétszerezné, vagy átírná, akkor a többi gép egyszerűen visszadobná, hogy nem kompatibilis kód, nem fogadná el. Tehát emiatt minden gépen át kellene írni a kódot, hogy egy ilyen támadást meg tudjanak valósítani. Ezért joggal mondható, hogy a node-okat és bányászgépeket vagy bányásznode-okat futtatóknak nem áll érdekében, hogy ezt megváltoztassák. Hiszen ha már ennyit belefektettek, akkor miért módosítanák le a felére azzal, hogy mondjuk 42 milliót tennének elérhetővé? Ezért ez egy szépen kódba írt fix szám, ez egy állandó, egy közgazdasági állandó, ami így a Bitcoinhoz kapcsolható: fix ez a 21 milliós szám.

És tudjuk, hogy a világgazdaságot éppen most nem bitcoinban fejezik ki, hanem leginkább a mostani, mi az, reserve currency. Mi az angol magyarul?

– Jó kérdés. Mi a magyarul?

– Nem tudom én se. Na, tehát akkor tudjuk, hogy a bitcoinból 21 millió létezhet, de ez 2140-es adat. Tehát jelenleg olyan 19,3 millió van kibányászva körülbelül. Ugye ebből már nagyon sok eltűnt, azért, mert az emberek elfelejtik a kódokat, elfelejtik a kulcsaikat. Majd itt a kulcskezelésre külön ki fogunk térni, hogy ez nem ilyen számlákon van, hanem teljesen más mechanizmusban lehet a bitcoint tárolni. Mindenesetre forgalomban talán ilyen 17 millió, bár az túl sok, ilyen 15 millió körül lehet jelenleg.

Most ebből nagyon sokan tartják ezt a bitcoint maguknak, tőzsdékről lehúzva, hogy ne váljanak különböző csalások áldozataivá. Egyébként ez a legbiztosabb módja, hogyha mindenki magának szépen kihúzogatja a tőzsdéről, és elteszi olyan helyre, ahol más nem fér hozzá. Sokan azt mondják, hogy ebben van a pénzügyi forradalom. Tehát nem az, hogy mész a bankba, és akkor megsokszorozod a pénzed, hanem az, hogy nem kell bank, nem kell központi bank. Tehát a világgazdaság ezen szereplőinek majd valamiféle új szolgáltatási palettát kell nyújtani a jövőben, például kulcsmenedzsmentet vagy egyebeket. Lehet attól még befektetéskezelést, satöbbit végezni, de ez a betétgyűjtés talán nem lesz majd ott. Illetve a bitcoinerek, mi azt mondjuk, hogy a jövőben erre nem lesz szükség, mert ott lesz ez a 21 millió bitcoin, vagy az éppen piacon lévő mennyiség, ami majd reprezentálja a világgazdaságot.

Ha ezt ma szeretnénk kifejezni, körülbelül egy olyan nagy számot kapnánk, ami dollárban is nagy. De erre van egy nagyon jó ábránk, azt be is lökjük ide: ez a vagyonnak a szemléltetése. Azt mondják, hogy jelenleg körülbelül 900 trillió dollár a teljes világgazdaság mindene, hogyha összeadjuk az ingatlanokat, a pénzeket, a mindenféle erre épülő derivatívákat.

– Illetve bocsi, magyarul ugye billiónak fordítjuk.

– Magyarul billiónak, igen, elnézést, ez nagyon sokszor… Én trilliónak mondom, de az magyarul billió, tehát a milliárd ezerszerese. Itt ezen az látszik, hogyha ezt fizikálisan el szeretnénk képzelni, az hogy nézne ki. Ugye itt van a 100 dolláros bankjegy, utána egy köteg, ami 100 darab, az 10 000 dollár. Ha ezt lerakjuk elénk a földre, akkor körülbelül akkora, mint egy tégla: ez 1 millió dollár. Ez körülbelül forintban olyan 350 millió forintnak felel meg, ugye körülbelül ilyen 350, most a dollár 360, na hát ez így változik, attól függ, hogy éppen mi van.

A 100 millió dolláros kocka egy ilyen szép, raklapra elférő, körülbelül 1 köbméteres pénzkupacot jelent. És akkor ez a 100 millió, az 1 milliárd ugye ennek a tízszerese, az látszik. És akkor az egy trilliárdot… A nyíl mutatja, az a picike egy ember, és itt így a raklapok szépen egymásra vannak téve, mert ugye ebből 1000 kell.

Na most, a világgazdaság körülbelül 900 trillió, vagyis billió magyarul. Ennek körülbelül 300 billiót tesz ki ebből az ingatlanvagyon, az arany az tizet, meg vannak egyéb becslések, hogy mi mennyi: művészeti tárgyak, ilyen gyűjthető dolgok, az is ilyen 20-30, derivatívák ilyen 500 körül, 4-500 billió. És a bitcoin az megjelenik már ezen, de mindössze egy, tehát ez egy nagyon kicsi szám. Ez a piaci kapitalizációja, 1 billió. Ez úgy jön ki, hogy az összes eddig kibocsátott bitcoint megszorozzuk az árfolyammal, ami most körülbelül, nem tudom, mennyi, ma reggel nem néztem, de ilyen 57 000 dollár lehet. És akkor kapjuk meg ezt az 1 billiós piaci kapitalizációt.

Tehát sok elemző úgy teszi fel a kérdést, hogy hova várható majd ennek az értéke, milyen magasságokba. És bizony a tulajdonságai alapján azt kell mondjuk, hogy elég magasra. Mert jelenleg ebből a 900 billióból úgy saccolják, hogy ha az ingatlanoknak csak a 10%-át, tehát 30 billiót átveszi, tehát az ingatlan befektetési prémiumából lecsíp egy kicsit, már akkor hússzoroz vagy harmincszoroz a mostani árfolyamhoz képest.

De most ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenki szaladjon és vegyen bitcoint, mert nem szeretnénk promózni, meg nem azért vagyunk itt, mi csak beszélgetünk. Tehát senki ne úgy élje ezt meg, hogy mi befektetési tanácsot adunk, ez csak egy érdekesség. Ezt nagyon sok elemző, így a Bitcoinban lévő elemző mondja, illetve hát könnyen el lehet jutni erre a kalkulációra személyesen is. Nem kell hozzá semmi, csak egy számológép, de még az se, mindez tényleg könnyen levezethető.

Mondom, ilyenekből csak becsléseket adunk: hogy a világon mennyi ingatlan van, amit azért vesznek, hogy a pénzük ne romoljon meg. És mi van, hogyha ez vonzó lesz azoknak, akik már nem akarnak ingatlant venni? Nem akarják az ingatlan tartásával kapcsolatos költségeket, nem akarják azt, hogy ne vigyék el magukkal máshova esetleg, mert mondjuk egyik országban van egy farmjuk, és azt nem tudják átvinni. Tehát a bitcoint azt át lehet vinni.

Van egy fickó, Michael Saylor, ő a MicroStrategynek a tulajdonosa, vagy talán alapítója, de biztos a tulajdonosa, meg a tulajdonosi köre összetett, mert ez egy részvénytársaság, tehát van abban mindenki, aki úgy érezte, hogy bele kell szállnia. Ő azt mondja, hogy az ingatlanból, aranyból, egyéb eszközökből nagyon sok pénz fog átjönni a Bitcoinba, pont azért, mert egyre kevésbé kockázatos. Tehát aki eddig azt mondta, hogy ez egy magic internet money, tehát ezt csak a kockák meg a számítógépes arcok használják, az egyre inkább belátja magának, hogy bizony nem. Mert azért van kínálata, vagyis kereslete egyéb tulajdonságai miatt, úgyhogy stabilizálódik.

Persze nem jelenti azt, hogy nem lesz még megrángatva az árfolyama a jövőben. De azt látjuk, hogy például ennek a 15 milliónak, ami éppen így piacon van, így elérhető, ennek a 70%-a nem mozdult. Tehát aki megvette, az ott tartja. Tehát arra játszik, hogy megy föl az értéke, vagy esetleg hogyha összedől a fiat kártyavár, akkor neki ez majd meglesz, és majd valamire jó lesz. Ugye ehhez nem kell nagyon sok spekuláció. Tehát valami biztos lesz mindig, valami infláció továbbra is lesz, nem valószínű, hogy leszorítják. Meg ha le is, akkor sem lesz olyan kiszámítható ez az egész monetáris politika senkinek se, mint a Bitcoiné. Tehát annál kiszámíthatóbb nincs, mint amit a kód leír. Nem kell hozzá sok ész, hogy az ember előre menjen.

Elővehetjük egyébként még ezt a grafikont: ez a bitcoin inflációja az évek múlásával. Itt van pirossal az inflációs ráta, itt szépen mutatja, itt vannak fölül az évek. Most járunk 24 elején, tehát körülbelül az infláció ugye most fog esni, itt a 840 000-edik blokknál szépen le fog esni olyan 0,8%-ra talán, most nem tudom így jó fejből. És négyévente így feleződni fog. Tehát ez elég kiszámítható. Erre bármelyik ország jegybankja mondhat bármit, de ennél jobb prognózist nem fog tudni adni a makrokörnyezetre, biztos vagyok benne.

Szóval itt van ezen az ábrán, ahogy látjuk, csökken az infláció szépen a Bitcoin kód alapján: most 1,75, aztán 0,8 körülre fog leesni. De van egy dashboard, egy ilyen információs panel, ennek a linkjét majd megjelenítjük nektek ott alul, hogy mindenki láthassa, hogy éppen hol tart.

Mit jelent ez, és miért van most ilyen nagy hajsza a bitcoinért? Hát azért, mert a bányászok fix mennyiséget tudnak termelni, ugye, hiszen a szoftver kéthetente, hogyha nagy a bányászok teljesítménye, és mondjuk hamarabb jönnének ki a blokkok, akkor kéthetente… Van egy ilyen, hogy is nevezik ezt magyarul? Segíts ki!

– Difficulty adjustment.

– Tehát egy nehézségi, mi az…

– Beállítás.

– Igen, amivel a szoftver korrigálja a bányászok esetleg túlzott lelkesedését. És nem úgy, mint mondjuk az aranybányászat szakmában, hogy akkor most mindenki aranyat bányászik, mert fölment 3000 dollárra az unciánkénti ár, és akkor hú, beizzítjuk a régi dömpereket meg exkavátorokat, meg robbantunk ott, amennyit csak tudunk, hogy termeljünk. Hanem azt mondja a Bitcoin szoftver, hogy ja, jó, túl sok bányász van, akkor bumm, bedobok egy szorzótényezőt, ez a nehézségi beállítás vagy adjustment, amivel leveszem a teljesítményüket, aztán fussanak versenyt ezren vagy kétezren.

Emiatt persze a bányászok belekényszerülnek, hogy még több bányászgépet vegyenek, még jobban termeljenek, még kedvezőbb helyekre költözzenek, ahol olcsó az energia. Bizony, mert a bitcoin nem fogyaszt fölöslegesen energiát. Ez is egy tévhit, de ezt már nagyon sokszor megdöntötték, majd mi is megdöntjük itt az adásban nektek, hogy ezt miért kell teljesen elvetni, hogyha majd ilyet hallotok.

De visszatérve a bányászokra: tehát ez a nehézségi beállítás lehetővé teszi azt, hogy a bányászokat szépen a szoftver visszaszabályozza. Ha pedig a bányászok eltűnnek, mert azt mondják, hogy á, most 20% lekapcsolja a gépét, mert neki nem éri így meg, akkor pedig visszakönnyíti a szoftver, és azok a bányászok is versenyképesek tudnak maradni, akik például alacsonyabb bitcoináron termelnek. Így szabályozódik ez a piac. Pár dolgot még erről el lehetne mondani. Neked mi jut róla eszedbe? Nem tudom, nyugodtan egészítsd ki!

– Hát mondjuk az, amire már így utaltál, lehet, hogy picit most belemehetünk ebbe: hogy mennyire pazarló a Bitcoin bányászat energiahasználata. Amire egyrészt az jut eszembe, hogy mi egyáltalán az, hogy pazarlás. Tehát az biztos, hogy a Bitcoin bányászat eszméletlen energiákat fogyaszt. De hogy ez pazarló vagy sem, ez nem azon múlik, hogy ez mennyi. Mert ugye a világ mosógépei is rengeteg energiát fogyasztanak, hogyha így összeadogatjuk őket. Ugyanakkor a saját háztartásunkban is ez egy nagy szám: lehet, hogy azért fizetek 5000 forinttal többet a villanyszámlában, mert van mosógépünk. De én ezt nem nevezem pazarlásnak, mert mondjuk nekem megér 5000 forintot egy hónapban, hogy a mosógép végezze a dolgát, és ne nekem vagy a feleségemnek, vagy ne adj' isten a gyerekeknek kelljen a kezével dörzsölni a ruhát, hogy tiszta legyen, satöbbi.

Tehát szerintem nekem ez nem pazarlás. De lehet, hogy mondjuk egy isten háta mögötti kis faluban, akár Magyarországon, vagy mit tudom én, Afrikában, Ázsiában, ott tényleg ez pazarlásnak számítana, meg esetleg nem is futja szerencsétleneknek mondjuk mosógépre. De a lényeg az, hogy szerintem ez az analógia szépen odavezethető a Bitcoinhoz is: hogy oké, rengeteg energia pörkölődik a Bitcoin bányászgépek által a bitcoin előállításába, de attól, hogy ez egy nagy szám, attól még nem biztos, hogy pazarlás. Mert akkor pazarlás, ha annak semmi értelme. De ugye aki beleöli az energiát, az fizet is érte, és ha neki megéri ezért fizetni, akkor valószínű nem hülyeséget csinál. Tehát akkor szerintem neki az nem pazarlás. Azért csinálja, mert ugye a Bitcoin bányászat nem titkoltan egy profitorientált tevékenység, tehát a bányászok azért bányásznak, mert az nekik megéri.

– Igen, ez tesz értéket a bitcoin mögé, energia.

– Igen, meg ez biztosítja ugye azt, hogy megállíthatatlan a bitcoin, és hamisíthatatlan az a főkönyv.

– Persze, hiszen rengeteg energia van mögötte. Tehát nem úgy, mint a fiat mögött, hogy kitaláltuk ma, holnapra kéne nekünk 200 milliárd, mert be kell fejezni valamit, és akkor bumm, kijött a központi bankból. Hanem ehhez nem tudsz hozzányúlni, hogy ha most jó lenne nekem egymillió bitcoin, akkor holnapra nyomok egy gombot, és ott lesz. Szóval jó lenne, de nincs. És pont erre ad megoldást: hogy egy kicsit visszaszorítsa ezt az embertelen, nem is tudom, kontrollálatlan baromságot, amit itt bármelyik állam végez.

– Ja, mert ugye a fiat rendszernél ott nincs energiafedezet. Viszont ezt szoktuk így bitcoiner körökben emlegetni, hogy azért, hé, hahó, a fiat pénzügyi rendszernek a fenntartása vajon mennyi energiát fogyaszt? Ez a mainstream médiában sehol nincs.

– Igen, az összes bank, az összes bányászati vállalkozás, ugye, ami ezt beviszi, az aranyat vagy hát, nem tudom, commodityket.

– Van is erre adat, a bitcoinerek ezt előszedték. Majd ezt is bebiggyesztjük ide kettőnk közé, mert elég szemléletes, hogy tényleg a fiat pénzügyi rendszernek a fenntartása így körülbelül mennyi energiát fogyaszt. És akkor mindenki eldöntheti magának, hogy na most, a kettő közül melyik inkább pazarló vagy sem.

– Igen. Tehát ugye a bitcoinnak ez az értéke, meg az, hogy elfogadjuk egymás között a tranzakciókra. A jövőbeli értékére pedig nagyon sokan spekulálnak a tulajdonságai alapján, feltételezve azt, hogy ez menni fog, hiszen nem tudják lelőni azt a rengeteg futtató számítógépet. Tehát nem lehet lelőni. Jönnek ilyenekkel, hogy bezzeg ha nem lenne internet meg áram… Persze, hát akkor amúgy a banking, vagyis a bankrendszer is elszállna a francba. Meg szerintem nem az lenne az elsődleges problémánk, hogyha itt bolygószinten nem lenne áram. Hát a közbiztonság is… Tehát akkor már nem az lenne az elsődleges, hogy most akkor mi lesz.

Egyébként a bitcoint akkor is vissza lehetne kapcsolni, hogyha így nyomnának egy nagy resetet. Elég lenne utána felállni a node-oknak, és újra elkezdenének szinkronizálni. Úgyhogy ez annyi, sakkmatt. De nem lehet még hátradőlni. Ahhoz az kell még, hogy hátradőljünk, hogy ez tényleg elterjedjen, és az emberek megértsék, mi az a probléma, amire ez megoldást talál. Ebben vagyunk itt, hogy segítsünk megérteni. Bármikor, ha van kérdésetek, nyugodtan itt majd a különböző csatornákon feltehetitek.

– Ja, meg lent a kommentekben.

– Mondjátok nyugodtan bármit, nekünk már úgyis mindegy, minden kritikát szívesen veszünk! Meg minden kérdést igyekszünk majd megválaszolni. Mert mondom, ennek a podcastnak az lenne a célja, vagyis azzal a céllal hoztuk létre, hogy segítsen nektek megérteni, hogy ez mi, és miért van: hogy tisztán lássátok, és ne üljetek fel annak az alaptalan hülyeségnek, amit sokszor a média nyomat a Bitcoin ellen, meg a jegybankárok, meg a jegybankok, meg az Európai Központi Bank, a politikusok leginkább. Nekik más az érdekük. Tehát marha egyszerű, hogy honnan fúj a szél: nekik az az érdekük, nekünk az az érdekünk, hogy a bitcoin legyen. Persze, én bevallom, persze sokkal jobb lenne a világ a bitcoinnal.

– Egyébként szerintem tök jó, hogy kimondod ezt, hogy az érdek. Merthogy szerintem a bitcoin maga egy zseniális érdekrendszer-felépítmény. Nem is tudom, kicsit hülyén fogalmaztam, de lényegében szerintem ez is egy zseniális oldala a Bitcoinnak: hogy kit mire ösztönöz. És ez rakja össze az egészet. Hogy ugye a bányászok arra vannak ösztönözve, hogy olcsó energiával minél többet bányásszanak, és ez segíti a biztonságát a hálózatnak. A node-üzemeltetők, akik ugye a csomópontok üzemeltetői, gyakorlatilag arra vannak ösztönözve, hogy ugye fusson a kód.

– Hát igen.

– És hogy minél többen, a világ különböző pontjain fönntartsuk azt a picike, akár picike számítógépet, amin ugye a főkönyvnek, a blokkláncnak egy pontos másolata van. És hát mindenki másra van ösztönözve, de ettől működik ez az egész, hogy gyakorlatilag érdekeltek a felek, nem?

– Igen.

– És hogy aki még nem bitcoiner, az is arra van ösztönözve, hogy bitcoinerré váljon. És nem azért, hogy ez mindenki másnak jó legyen, hanem hogy ő is úgy fog jól járni. És szerintem ez zseniális, hogy rádumálás nélkül, szimplán a megértés által belátja bárki, aki elkezdi megérteni a bitcoint, hogy basszus, ebből egy kicsi nekem is kéne, valaki adjon!

– Igen, hátha bejön. Meg ha nem… Tehát most figyelj, nagyon régen kellett volna megvenni, de mindenki azt mondja, hogy lemaradt, meg hogy most már nem. Ugye, de ha megérti, akkor már azzal saját magához hozzájárult, aztán majd eldönti, hogy akar-e vagy nem. Én még olyanról nem hallottam egyébként, aki megértette a bitcoint, és utána nem…

– Igen, igen, nem ment teljesen bele. Igen, és talán annyit érdemes itt hozzáfűzni, hogy ugyanakkor a megértéséhez nem kell zseninek lenni vagy lángésznek, mint ahogy én magamat sem tartom annak. Csak egyszerűen valahogy egyszer mindannyian, akik már bitcoinerek vagyunk, így belebotlottunk ebbe, hogy hé, mi az a bitcoin? És akkor lehet, hogy nem is első alkalomra, de második-harmadik alkalomra így elkezdtük meghallani valahonnan azt, hogy mi is ez. És valami miatt elkezdtünk még utánaolvasni, nézni, másokat hallgatni vagy beszélgetni, és így fokról fokra befogadtuk az információkat, és tudtuk mérlegelni azt, hogy én ezt most egyrészt elhiszem-e, akarok-e ezzel még többet foglalkozni.

De gyakorlatilag szerintem ebben van a varázs, hogy mindenki eldöntheti, hogy akar-e ezzel foglalkozni. És akkor fogja beszippantani, ha ő engedi azt, hogy beszippantsa, és az lesz, amit ő akar. Nem az van, hogy így beleszületsz, hogy akkor itt a forint, és akkor nem baj, ha nem kértél mást, de neked ez van, most ebben játszál, mert ide születtél. Úgyhogy most te szépen ebben játszál, jó? Az, hogy mennyit inflálunk el, az most ne zavarjon különben.

– Szóval a bitcoin nem ilyen, az teljesen inkluzív, az tényleg az megy be a rendszerbe, aki akar. Tehát ingyenesen rendelkezésre áll minden, hogy megértsétek. Tehát szerintem mindenkinek kell egy kis igényesség így a szellemi oldalról ahhoz, hogy ebbe belemenjen. Tehát nem szabad azt, hogy ó, teljesen nem érdekel az életem, meg hogy hova vezet. Hogy miért futom ezt a mókuskereket évről évre, meg napról napra? Miért kilátástalan az életem? Miért nem tudok megtakarítani? Tehát hogyha ezek a kérdések felmerülnek, akkor nézz bele a Bitcoinba szerintem, és tanuld meg, hogy az miért van! Nagyon-nagyon sok lesz az ellenszél, aki azt mondja majd, hogy ó, minek, meg ez hülyeség, de győződj meg róla magad! Szerintem mindenki így jött bele, nem?

– Igen, és rengeteg kétellyel.

– Ja, folyton.

– Én igazából nekem ebből a szempontból Preston Pysh a kedvencem így a Bitcoin celebek közül, úgymond. Ugye ő egy gazdasági szakember, aki szintén podcastol, én tőle nagyon sokat hallgattam. És az egyik podcastjában egyszer mondta, hogy – várjál – ő igazából nagyon nyitott arra, hogy ellenérvekkel találkozzon. És igazából ő most már, nem is tudom, szerintem 10 vagy 11 éve bitcoiner, és még a mai napig is elkeseredetten kutatja azt a szálat, hogy vajon ki fogja neki bemutatni azt, hogy mi a buktatója a Bitcoinnak. És hogy ő baromi nyitott arra, hogy akár közgazdász, akármilyen tudós vagy informatikus, vagy akárki jöjjön a világon, és kezdjen el vele vitatkozni vagy érvelni arról, hogy mi a lényegi baj a Bitcoinnal, és miért nem fog ez működni.

Múltkor egyébként vicces volt: miután engedélyezték a Bitcoin ETF-et az USA-ban, akkor így hipp-hopp összehoztak a Twitteren egy ilyen space beszélgetést, amit az ARK Invest menedzselt. És behívták oda egyrészt Preston Pysht is, meg volt ott egy-két bitcoiner arc, és Elon Muskot is behívták. És ott volt egy kis érdekes szösszenet: ugye Elon érdekesen szokott megnyilvánulni a Bitcoinnal kapcsolatban, és akkor elkezdett egy kicsit így félrebeszélni Bitcoin témában. És Preston meg föltett neki egy elég beletalálós kérdést, amit most kár lenne részletezni, de a lényege az volt, hogy Elon így megtorpant, és akkor azt mondta, hogy na most, akkor azt most hagyjuk, én nem azért jöttem ide, hogy vitatkozzunk a Bitcoinról, hogyha ebbe bele akartok menni, akkor én lelécelek. És gyakorlatilag egy kicsit ilyen gyerekesen kihátrált ebből a szembesítésből, hogy itt most jött egy nagyon beletaláló érv, nem volt felkészülve azzal szemben, amit ő ott, nem is tudom, komolytalankodott vagy trollkodott így Bitcoin témában. Ugye köztudottan Dogecoin-párti.

Nekem egy kicsit fura azért, ugye én elég sok információt fogyasztok Elon Musk felől, mert nagyon csípem őt sok tekintetben, de ebben a Bitcoin tekintetben elég zűrös, hogy hogy fogalmaz. Ugyanakkor van neki is bitcoinja, meg ugye a Teslának is, csak már adtak el belőle viszonylag sokat, amikor egy negyedévben kellett a cég nyereségességéhez az, hogy eladjanak belőle. De például mondta, hogy a SpaceX-nek is van bitcoinja, és hogy a SpaceX nem adott el belőle egy dekát se, merthogy az nincs a tőzsdén, és ott nem kell produkálni negyedévente az ilyen-olyan mutatókat, hogy a befektetők elégedettek legyenek.

– Pont ahogy itt beszélgettünk, meg hallhattátok: a bitcoin megértéséhez nem kell géniusznak lenni, de azért nem árt, ha van egy kis segédanyag vagy olvasnivaló, hogy fejtegesse ezeket a kérdéseket továbbra bennetek, és választ tudjatok rá kapni. Én levettem most a polcról két könyvet: ez a The Little Bitcoin Book és a The Bullish Case for Bitcoin. Ezek magyar nyelvű változatokban a huszonegy.world oldalunkon megtalálhatóak és olvashatóak. Nagyon jó kis bevezetések ebben a témában, tényleg könnyű nyelvezettel. Az egyik, mit tudom, 90 oldalas, szóval nem egy nagy dolog, a másik is 100. Ezeket nyugodtan olvasgassátok, hogyha egy kicsit beleugranátok a témába, tök jó kiindulási alap!

– Ja, jók, jók.

– Van még nagyon sok könyv, de hát most nem akarok egy ilyen literature review-t tartani, vagy egy ilyen könyvbemutatót. Hát a mai adásba nagyjából ennyi fért bele.

– Ja, ja. Most már ott vagyunk az Apple Podcastban is, remélem, most már a Google-nél is, most ők egy kicsit húzták ebben az időt. Spotify-on is fönn vagyunk, YouTube-on ugye ott videóval. És még talán azt érdemes tudni, hogy van egy fountain.fm nevű honlap, illetve a Fountainnek van egy applikációja. Ez egy ilyen bitcoiner applikáció, és ott is lehet hallgatni a podcastunkat. Ebben az a pláne, hogy aki hallgatja, az be tudja állítani, hogy percenként hány satot csurgasson a podcast kibocsátója felé. Ez egy egész poén dolog szerintem, ez egy nagyon szuper innováció arra, hogy a tartalomkészítőket tudja támogatni a hallgatóság. Még én is most ismerkedem vele, és szeretném látni, hogy így csorognak a satok befelé.

Persze nem ezen múlik bármi is, de azért mégis, hogyha tudtok támogatni minket, akinek már van bitcoinja, az biztosítja azt, hogy kitartóan és hosszú távon, egyre több energiával, egyre profibb adásokat tudunk készíteni. Úgyhogy biztatunk mindenkit, aki megteheti, hogy legalább néhány sattal járuljon hozzá, vagy a Fountainen való hallgatás által, vagy a leírásban van egy-két mód, ahogy tudtok nekünk egy kis satot küldeni. Úgyhogy köszönjük szépen, és találkozunk jövő héten, egy hét múlva. Sziasztok!

– Ciao!