E116 Megépült egy új internet, amihez nem kell engedély

– Egy új internetet hoztam tulajdonképpen nektek most, ami a jelenlegi gerinchálózatot, a jelenlegi infrastruktúrát használja, és egy overlay network, tehát afölött alkot egy másik hálózatot. Az a tulajdonsága, hogy lehet neked egy fix címed anélkül, hogy bárkitől engedélyt kérnél. Tehát gyakorlatilag ami a pénznek a Bitcoin, és ami a social hálózatoknak a Nostr, az most az IP-címeknek ez a FIPS.

– Készülök a háttérben, mert bármikor előfordulhat az, hogy például a Telegramot nem fogjuk tudni használni, vagy majd arcfelismeréses belépés kell hozzá, vagy nem tudom, a korunkat akarják meghatározni, hogy biztosan használhassuk, és egyéb dolgok.

– Meggyőződésünk pedig az, hogy ahhoz, hogy egy jobb világot teremtsünk, szabad kommunikáció, szabad pénz és szabad véleménynyilvánítás dukál. Ez az egyetlen útja. Minden más, centralizált erőtérnek az lesz a vége, hogy valaki eldönti majd, hogy te mit gondolj, mit olvass, és hogy milyen hírek vannak.

Sziasztok, üdvözlök mindenkit! Itt a HUSZONEGY podcast legújabb adása. A 116. epizóddal folytatjuk most, és nem másról lesz szó, mint a szabadságtechnológiákról. A Bitcoin is egy szabadságtechnológia a pénzre. Viszont van még néhány fontos funkciója egyébként a társadalomnak, ami nélkül nem tudna létezni. Ilyen például a kommunikáció, a nyelv, a csatornák, hogyan szólunk egymáshoz, milyen úton-módon, mi a medium of exchange egy kommunikációnál.

És erre, képzeljétek el, már találtak egy nagyon jó megoldást. Ez pedig a Nostr, attól függ, hogy hogyan említjük, magyarosan vagy angolul. Képzeljétek, létezik olyan közösségi technológia, ami igazából egy Twitterhez vagy egy általános közösségi médiához hasonló felületet ad, viszont az adatok, a személyiséged, az mind a sajátod, és ide nem kell beregisztrálnod, hanem ott ugyanúgy nyitsz egy fiókot, mint ahogy létrehozol egy Bitcoin fiókot is, vagy tárcát is. Rendkívül egyszerűen, senki nem tud benne megakadályozni, és teljesen privacy-fókuszú ez a fajta kommunikációs csatorna is, sőt léteznek már ilyen chat alkalmazások is.

Két vendégünk van, Henky és Lez, a témának a szakértői. Elmélyedtek mind technikai, mind pedig használhatóság szempontjából is. Nagyon sok kérdéssel, illetve témával is érkeztünk hozzátok e tekintetben. Henky, légy szíves, kezdd akkor: mi az, ami esetleg még az elmúlt időszakból megmozgatott téged az elmúlt hírekkel kapcsolatban? És akkor nézzük, hogy milyen újdonságok vannak, vagy miket találtatok ebben a szabadságtechnológia témában.

– Sziasztok! Igen, hát az elmúlt időszak, a nyári időszak az mozgalmas volt. Az előző adásban is volt róla szó, hogy a COLDCARD-hack és -problémák előjöttek. Sokan elvesztették a bizalmukat a hardware walletek irányába. Sok kérdés jött a Telegramon is, és ugye ez az X-en is, gondolom, nagy téma volt. Nem tudom, mert nem vagyok jelen X-en. Viszont a Nostr-on is egyfolytában ment az információcsere ezzel kapcsolatban.

És hát sokan úgy gondolják, hogy a shillelésnek ez lett az ára. Mindenki a legjobb hardware walletet és a legjobb technológiákat próbálta osztani, és informálni az embereket. Aztán pedig beütött a krach. Sok ember visszatért Nostr-ról X-re vagy Twitterre, és akik ott maradtak, azok pedig úgy gondolják, hogy oké, szükség lehet hardware walletre, de meg lehet azt oldani anélkül is biztonságosan.

És ennek következtében, hogy sokan eltűntek Nostr-ról, elég halott lett az egész protokoll, viszont a mélyből és a sötétségből előbukkantak más hálózatok felhasználói, például a Monerós figurák és hölgyek. És nekem úgy tűnik, hogy most így nagyon belendült a Nostr. Lez, te mit gondolsz erről?

– Hát az mindenképpen jelent valamit, hogy fiatjaf, a Nostr megalkotója lekódolt valamilyen Nostr-os vagy Monerós közösségi relayt vagy klienst. Az jelent valamit. Nem tudom, hogy ennek mennyi köze volt a hardware wallet-fiaskóhoz, hogy megjelentek az ilyen arcok. Lehet, hogy semmi.

– Valamilyen szinten szerintem mindig voltak, csak el voltak nyomva, vagy egyszerűen nem kerültek előtérbe. Én szerintem a Nostr inkább ilyen szabadságszerető embereket próbál összeterelni, és ilyen szempontból szerintem nem csak a Bitcoin az egyetlen szabadságtechnológia.

– Pontosan így. Én is így gondolom. És ez szerintem, remélem, hogy még több szabadságtechnológiát fog egy olvasztótégelybe hozni, és remélem, hogy tudunk egymással beszélgetni ott azon a platformon értelmesen. Tehát mindenki tudja hozni a saját érveit.

– Azt gondoljátok egyébként, hogy a Monero az is abban a minőségben van, hogy egy szabadságtechnológiának tudjuk hívni? Ugye ők a privacyre mentek rá, és olyan szempontból azért nem rossz, hogy egy átlagfelhasználó, aki nem ért a technológiához, nem érdeklik a self-custody mélységei, viszonylag privát tud lenni, privát tranzakciókat tud utalni, tehát nehezebb utánamenni, mint egy olyan embernek, aki egyszerűen most megtanulta a bitcoint, feltett mondjuk egy custody walletet, és utalt egy párat.

– Tehát ilyen szempontból szerintem van egy kis előnye most. Az, hogy mennyire sound money, az egy másik kérdés, de a privát tranzakciók terén szerintem sokkal könnyebben megközelíthető egy átlagembernek. Egy átlagember magasabb privacyt tud elérni kevés hozzáadott tanulással. Tehát ebből a szempontból mindenképpen szabadságtechnológiának gondolom.

– Egyetértek. És nagyon építkeznek ők is a saját kis ökoszisztémájukban: mindenféle piac-alkalmazások, fórumok, blogos alkalmazások, és ugyanúgy a Nostr-protokollra építve, csak ugye Moneróra kihegyezve minden.

– Ugye a privacy egészen addig érdekes, és ez a Bitcoinra is érvényes, hogy nem az a problémánk szerintem, hogy a Bitcoin ne lenne elég privát, hanem az, hogy hány helyen fogadják el, vagy tudsz vele fizetni, mert amikor visszalépsz a fiat világba, ugye ott keletkezik egy nyom. Ez a Monero esetében is pont ugyanúgy keletkezik, én úgy gondolom, mint ahogy bármilyen más rendszeren kívüli eszköz belép a politika által szabályozott keretek közé.

Ugye a Moneróval nekem annyi a meglátásom, kevésbé ismerem a területet, de annyiban vannak ismereteim, és akkor javítsatok ki, hogyha tévedek: a privacy viszont azt hozza magával, hogy nem teljesen tudjuk, hogy mennyi a készlete a Monerónak, illetve nem auditálható. És a másik, amit gondoltam ezzel kapcsolatban, hogy a pénznek ugye az is a funkciója, hogy megtartsa az értékét, hogy sound money legyen. Ami nem sound money, az már alapvetően lehetne fiat ennyi erővel, vagy készpénz, hogyha jobban belegondolunk, csak ugye az nem digitális.

De teljesen elfogadom a véleményeteket, és ez szerintem így helyes, hogyha látjuk és figyeljük azt, hogy milyen technológiák jönnek-mennek. Én nagyon szeretnék látni például olyan szabadságtechnológiát, ami azt oldja meg, hogy hogyan lehet például tulajdonjogokat cserélni, szavazni, vagy egyéb más feladatokat ellátni úgy, hogy nem a Bitcoin blokklánchoz kötjük, mert ugye a Bitcoin blokklánc a legerősebb, energia által védett blokklánc, és nagyon jó lenne mindent azon tárolni, de hát ugye az nem fog menni.

– Hát az nem. És erre nagyon jó lenne egyébként, ha lenne valami alternatíva, ami nem feltétlenül a pénz. Tehát én úgy gondolom, a pénz funkcióját már megtaláltuk, és szerintem az ott meg is van a bitcoinnál, viszont nagyon sok tér lenne, hogy mást is megoldjunk vele. Lásd, a Nostr sem pénz, nem egy új pénz, egy új token, amit pénzként akarunk használni, hanem kommunikációs csatorna. Csak ennyit akartam hozzáfűzni még a témához.

– Én visszatérnék ehhez a pénz dologhoz. Nem tudom, hogy követtétek-e a Monero árfolyamát. Az szerintem évek óta be volt ragadva olyan 250 dollár környékén, és most 500 dolláron van. Tehát annyira nem fluktuál, mint a Bitcoin árfolyam. Viszont sokkal több pénzügyi tranzakció zajlik a Monero hálózaton.

– Hát ez azért részben annak tudható be, hogy nincsen Lightning Network Moneróval, technikailag sokkal nehezebb, vagyis hát jelenlegi ismeretünk szerint nem tudjuk megcsinálni, ezért minden tranzakció a blokkláncon zajlik, és minden tranzakció látszik. Ugye a Lightningon maga a tranzakció léte sem látszik a blokkláncon.

– Oké, ezen is dolgoznak már a Monerósok, hogy lehessen zappelni Moneróval. Csak szólok.

– Jól gondolom, hogy a Moneronál volt az, hogy a hashrate több mint 51%-át egy cég tudja magáénak, és volt ott valami rollback jellegű beavatkozás is?

– Volt egy rövid ideig, de a Monerót azt csak CPU-n lehet bányászni, tehát gyakorlatilag az egész emberiségnek van otthon egy Monero-bányája, és szerintem hogyha huzamosabb ideig ezt fenn akarnák tartani, akkor a Monerós közösség azt mondaná, hogy akkor jó, akkor most mindenki bányászik. Tehát egyrészt nagyon nehéz fenntartani a dominanciát, másrészt ugye akkor azokat a CPU-jukat nem tudják másra használni. Tehát általában annak van CPU-ja, aki használja valamire, akkor valamilyen szolgáltatást közben nem tud futtatni. Tehát maga a CPU-piac az egy limitált piac.

– Hát igen, de elég sok idle gép ül az asztalok alatt egyébként esténként az irodákban, és ugye hogyha nem kell speciális hardver hozzá, mert nem eszik sok áramot, akkor egyébként lehet futtatni. Ebben teljesen igazad van. Tehát alapvetően van még ott benne kraft. Viszont ez is mutatja nekem, én most saját magamról beszélek, megítélés szempontjából egy ilyen eszközt nem neveznék pénznek, amit ennyire meg lehet egyébként változtatni még per pillanat.

– Igazad van. Na de sokan használják, és ez elvitathatatlan.

– Igen. Tehát trade-offok, vannak előnyei, hátrányai.

– Lez, hoztál nekünk valami újdonságot esetleg új protokollal kapcsolatban?

– Hoztam egy FIPS nevű hálózatot, egy új internetet. Egy új internetet hoztam tulajdonképpen nektek most, ami egy olyan internet, ami a jelenlegi gerinchálózatot vagy a jelenlegi infrastruktúráját használja, és egy ilyen overlay network, tehát egy ilyen afölött egy másik hálózatot alkot, és az a tulajdonsága, hogy lehet neked egy fix címed anélkül, hogy bárkitől engedélyt kérnél.

Tehát ez gyakorlatilag ami a pénznek a Bitcoin, és ami a social hálózatoknak a Nostr, az most az IP-címeknek ez a FIPS. Tehát nem kell neked egy hatósághoz fordulni, hogy adjon egy IP-címet és fenntartsa, és ő ugye bármikor elveheti az IP-címedet, hanem lehet egy fix címed, ami úgy néz ki, hogy egy Nostr-os publikus kulcs pont fips. Tehát ezt be tudod írni a böngészőbe. Nem kell számítani semmilyen certificate authorityre, tehát akik ezeket a webes certeket kiadják, azok is meg lettek kerülve. És a RIPE, akik az IP-címeket osztják, azok is meg lettek kerülve.

– Jól gondolom, hogy ez úgy működik, hogy valakinek van fix címe, és ő egy tartományt lefedez, és azt a tartományt osztják még tovább?

– Nem, hanem tulajdonképpen téged egy publikus kulccsal azonosítanak. És a hálózat megtalálja, hogy éppen most melyik IP-címen van az a publikus kulcs, hogy hogyan érnek el. Nem is kell, hogy IP-cím legyen, tehát lehet, hogy egy Bluetooth-on keresztül valahova csatlakozol. Ha te becsatlakoztál a hálózatba, akkor már téged elérnek. Teljesen mindegy, hogy most mi hálózaton vagy, földkábelen vagy min keresztül.

– El tudod mondani nekünk, a hallgatóinknak, hogy kinek érdekes ez, és hogy miért fontos az egyébként, hogy fix címünk legyen?

– Nem is a fix, hát igen. Tehát hogy például szervernél, amikor van egy szervered, hogy atlantis.hu, azt a DNS ugye feloldja egy IP-címre, és akkor a böngésződ arra az IP-címre csatlakozik. Na most ha azt az IP-címet elveszik tőled, akkor hiába van egy atlantis.hu domainneved, a szervert már a routerek nem fogják odairányítani, a csomagot a szerveredhez, tehát gyakorlatilag —

– Értem, itt is ki tudják húzni a lábad alól a szőnyeget. És a FIPS akkor az hogyan működik?

– A névfeloldás az még nincsen megoldva, de tud lenni egy olyan címed, hogy például npub1abcd… satöbbi pont fips. Ezt be tudod írni a böngészőbe, és az mindenképpen megtalálja azt, ahol éppen most a te géped van, függetlenül attól, hogy egy cégnek a belső hálózatán vagy, vagy valahol vidéken egy műholddal kapcsolódsz az internetre.

– Értem. És a névfeloldás, az a domain név szerver, a DNS, domain name szerver, elnézést. És ugye itt azt jelenti, hogy nem a hosszú publikus kulcsot kéne ugye bemásolni a böngészőbe, hanem itt is lehetne, tudom én, egy huszonegy.world, egy emberek számára olvasható, megjegyezhető karakterlánc, és azt írod be, és az van társítva azzal, igaz? És az pedig van társítva, vagy megtalálod a hálózaton bármilyen IP-címen.

– Igen, ez hiányzik, és ez azért nem került bele ebbe a FIPS-be, ennek a megoldása, mert ahhoz, hogy valamit elnevezzél, ahhoz mindenképpen kell egy központi autoritás. Tehát lehet, hogy én azt mondom, hogy a huszonegy.world az egyik cím, te meg azt mondod, hogy a másik cím. És hát mi alapján tudunk, nem tudunk megegyezni, hogy melyik.

Tehát ez egy keményebb dió, és gyakorlatilag teljesen tökéletesen nem lehet megoldani decentralizált módon. Viszont maga az internet, tehát a connectivity, azt, hogy tudjunk egymáshoz kapcsolódni, azt meg lehetett oldani. Úgyhogy megoldották ezt: Jonathan Corgan és még egy pár ilyen Nostr-közeli fejlesztő. Igazából Jonathan a főfejlesztője, ő egy ilyen cypherpunk időkben nevelkedett, tehát 50 fölött van, és már szerintem legalább egy évtizede teljesen passzív volt. Ő már úgy gondolta, hogy már nem fog hozzátenni ehhez a mai világhoz, és eljutott hozzá ez az igény, hogy mi lenne, hogyha ezt így megcsinálnánk, és jó, oké, csináljuk meg, és megcsinálta.

– Szuper. Henky?

– Megtaláltam én is, de nem folytam bele. De viszont így már értem, hogy Lez elmagyarázta. Jó dolog. Én az nsite irányába mozdultam el, csak nem látom értelmét. Még mindig csináltam magamnak egyet. Ez is ilyenhez köthető honlap, ahol szintén nem kell, vagyis hát kellett ugye egy saját domain, meg IP, de nem kellett be… vagyis, na várjunk, hogy is volt?

– Hasonlít kicsit az nsite-ra. Az nsite nem olyan szép ugye koncepcionálisan.

– Csak hogy hozzak néhány példát a hallgatóknak: miért fontos ez? Például a közelmúltban én emlékszem arra, hogy a Telegramnak a domainneve mögül ugye kiszedték azt az IP-t, amit használnak. Ezáltal elérhetetlen volt, azt hiszem, néhány napig, vagy legalább egy napig a Telegramnak az applikációi és weboldala is. Úgyhogy ezért fontos ugye a kommunikációban az, hogy ki birtokolja, ki írja a ledgert, igaz? Tehát ez igazából a DNS-nek, a domain name szervernek is az írása, az egy ledgernek az írása.

Én nagyon bízom benne, hogy erre is valamilyen hasonló lánc, mint a Bitcoin, akár egy Moneróval is meg lehetne próbálkozni ezeknek a foglalásával és kezelésével, mert ugye ez most nincs megoldva. Itt most van egy cég, aki hogyha úgy dönt, akkor most már nem ad, a domain már nem a tiéd. Persze tudod perelni, számon tudod kérni, amíg eltelik egy idő, és te már régen nem vagy a biznisben benne, tehát már régen károkat szenvedtél, mire egyáltalán visszaállítják, ha visszaállítják.

És ugye maga az internet semleges, kérlek, erősítsétek meg, Lez és Henky, hogy vannak erre való törekvések, nyilván, hogy az internet ne legyen semleges, de jelenleg az most alapvetően még a DNS-elnevezések azok, amelyek centralizáltak, és ezt próbálja megoldani ez a FIPS nevű új kezdeményezés.

– A FIPS kezdeményezés visszahozta az internetnek a neutralitását, tehát a semlegességét, a DNS-t kivéve. Tehát azt az egy problémát azt nem oldotta még meg, de magát a hálózat semlegességét megoldotta. Tehát az IP-címet, ahogyan mondtad, a Telegramtól elvették, azt így nem tudják elvenni.

– Így van. És egyébként van még egy use case ennek a FIPS-nek, amit mindenképpen szeretnék elmondani, mert ezek nem olyan valóságos use case-ek, hogy ha egyszer elveszik az IP-címemet, akkor lesz egy másik, vagy lesz egy elérésem, hanem gyakorlatilag nem kell konfigurálni semmit.

És mondjuk ha egy internet of things hálózatot képzelünk el, ahol különböző eszközök vannak, esetleg mozognak a térben, mindig valahol kapcsolódnak a hálózathoz, nekik nem kell külön konfigurálgatni a hálózatot, hogy most éppen hogyan fogják elérni egymást, milyen IP-címen, milyen porton, milyen protokollon, a belső hálózatról hogyan fognak kilátni, hogyan fognak kintről belátni a belső hálózatba. Semmit nem kell konfigurálni, gyakorlatilag közös pontokat találnak az interneten, megtalálják egymást, és onnantól kezdve működik a hálózat konfiguráció nélkül.

– Ezzel alapvetőleg azt a buzzwordöt teljesítik be, ami, ha még emlékeztek rá, egy 10 évre ezelőtt az Internet of Things, IoT, mekkora sztori volt, hogy stardust szerűen mindenhol aktív eszközök lesznek. Most már azóta valahogy nem hallok erről az egész sztoriról, mert sokkal másabb buzzwordjeink vannak, mint a Bitcoin vagy az AI. A Bitcoin mondjuk szerintem velünk is fog maradni buzzwordként jó sokáig, mert ez egy olyan kérdés, amit kevesen értenek mélyen, rendkívül fontos a pénz és a Bitcoin.

Visszatérve ide, ugye az IoT-eszközöknél ez tökéletes lenne, mert akkor el tudod nevezgetni az eszközeidet, és ők teljesen, hogy milyen IP-címet kapnak egy mobilszolgáltatótól például, attól függetlenül még mindig ugyanazok lesznek.

– Igen.

Új támogatónk a BudaBit! Még mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban? Csatlakozz a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösséghez online és offline havi meetupok keretében! Részletek a budabit.club oldalon.

További támogatóink Miskolctapolca és Hajdúszoboszló bitcoint elfogadó és bitcoint tartalékoló négycsillagos wellness szállodái, a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis.

Bitcoin tanácsadásról és mentorálásról a bitcoinmentor.hu oldalon olvashattok, ahol a Bitcoin blog cikkei is megtalálhatók. A Firefish 🔥🐟 pedig azt üzeni, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat!

– Henky, milyen csevegő alkalmazásokat hoztál nekünk, és kérlek, mesélj erről!

– Egy csomó csoportos chat alkalmazás fejlesztése zajlik. Ugye vannak régebbiek, mint például a Flotilla, vagy a BitChat mondjuk, amiről többször volt szó. A BitChathez hasonló alkalmazás például a NymChat, ahol MLS-titkosítás van az üzenetküldésben.

– El tudod mondani, mi az az MLS-titkosítás, Henky?

– Messaging layer security, tehát üzenetréteg-biztosítás. Ez itt előremenő és post-compromise, tehát hogyha utólag valaki bele is lépett, még akkor is biztosítva vagy.

– Tehát ha valakit…

– Igen, várom a kérdést.

– Hát csak próbálom megfogni az átlag, mint én, átlagfelhasználó szempontjából, hogy miért fontos ez a réteg, és hogy mire lehet tényleg használni, mert tudom, hogy ezek jók, csak próbáljuk meg lefordítani a technikai magyarázatokat valós felhasználási problémákra, azok megoldására. Tehát mit jelent az, hogyha utólag post-compromise security van benne? Tehát hogyha valaki megnyitja az applikációmat, akkor ő látja az üzeneteket, vagy akkor se?

– Így van. Az én felfogásom szerint. Amúgy meg ez csak olyan alkalmazások között használható, ahol szintén van MLS-titkosítás, de hogyha nincs, tehát ha például egy másik személynek küldesz, akinek nincs ilyen protokoll telepítve, vagy nem protokoll, hanem titkosítás az alkalmazásában, akkor visszalép egy másik… Na, az a baj, hogy nehéz ezeket lefordítani magyarra.

– NIP-pel segítünk?

– NIP-17-es gift wrap üzenetre, ami szintén titkosított, csak ugye nem olyan előrehaladott. Össze van kötve, tehát a NymChat és a BitChat az együtt tud működni.

– És vannak ezek az úgynevezett ephemeral chatek, tehát hogy eltűnő, egy idő után be tudsz állítani, mint például a Signalban is van, ha jól tudom, ilyen, hogy nem örökre marad ott, hanem mondjuk 15 másodperc múlva eltűnik az üzenet. És ez valóban eltűnik, vagy ezek tényleg nem használnak szervereket? Mert például a Keet.io-t ugye azt már régebb óta futtatom, és szemezek is vele, de nem igazából használom, csak kipróbáltam. Hogy ő azt mondja, hogy valódi peer-to-peer kapcsolatot valósít meg két telefon között.

– Igen. Én folyamatosan használom a Keetet például, nem tudom, jelszavak átküldésére egyik gépről a másikra. Ugye itt belső hálózaton találja meg egymást például a telefonom és a szervergépem, vagy a laptopom. Nem volt belőle problémám eddig.

– Lekopogom. Mi ez a BitChattel? Ugye ezt Jack Dorsey kezdeményezésére jött létre. Szerintem egy zseniális gondolat, hogy internetkapcsolat nélkül, pusztán Bluetooth-on és most már, azt hiszem, wifin keresztül is tudsz már küldeni üzenetet, ami sokkal messzebbre megy.

– Sőt, átjátszókon keresztül is tudsz üzenetet küldeni. Ugyanúgy, ahogy a többi Nostr-os chat alkalmazás működik. Itt egy Noise Protocol nevű valami van a BitChatben, ami megint egy harmadikféle titkosítási mód. Ez független, nem tudom, hogy ez a Cure53, hogy ez független auditáló, de auditálva van. Tehát elméletileg át lett nézve a kód, és ami hibát találtak, azt kijavították. A BitChatben is tudsz Nostr-identitással belépni, illetve tudsz még fizetni is. Ugye a Cashu, mi is ez?

– Hát ilyen lightningos fizetésszerű tokennel.

– Így van. Ugye ami hozzá van kötve valamihez. Ugye a Cashu az egy ilyen privát kibocsátású token, hogyha jól gondolom, ami peggelve van. Tehát össze van kötve valamilyen erősebb eszközzel.

– Sokszor bitcoinnal például.

– Igen.

– A Nostr-t azt kevesen ismerik, még kevesebben használják. Ellenben például a Bitcoin konferenciákon is rendszeresen szóba kerül, és promótálva is van. Én magam is egyébként használom, bár mostanában picit kevesebbet. Én nagyon várom azt a részt, és azt hiszem, Lez már jelezte is, csak még nem néztünk bele, hogy a céges fiókokban hogyan tudjuk megoldani a biztonsági kulcsnak az átadását, illetve visszavételét. Ugye a cégeknél nagyon fontos az, hogy a közösségi médiát nem egy darab ügyvezető vagy személy kezeli, mint ahogy a saját tűztárcádat vagy a saját fiókodat, hanem ugye ott akár több kolléga, több ember is, és néha vissza kell venni tőlük a jogosultságot. Aztán talán erre már van lehetőség.

Viszont amit tényleg kevesen ismernek a Nostr-nél, hogy ott van egy monetizációs része is. Tehát hogyha az alkotók Nostr-on olyan tartalmat tesznek ki, ami egyébként megfogja a közönséget, akkor sokszor egyébként szatosikkal is támogatják ezt a posztot, és azt egy az egyben megkapja az alkotó, tehát nincs egy harmadik fél, aki közé állna. Alapvetően, hogyha így nézzük, ez sokkal jobb monetizálási eszköz, mint a TikTok, vagy a Facebook, vagy a YouTube, vagy bármelyik társuk, ugyanis ott, az X…

– Igen.

– Majd az X, mert ott ugye nagy részét lenyeli, és teljesen átláthatatlan lehet egyébként a felhasználó számára, aki a tartalmat előállítja is, hogy miért kap pénzt és hogyan kap pénzt.

Egy dolgot viszont kiemelnék, és mindenki, aki még erről soha nem hallott, a Nostr-ről, ezekről a BitChat alkalmazásokról, amik titkosítva vannak, nektek azt javaslom, hogy tényleg egy picit próbáljátok meg, nézzetek utána! Nem biztos, hogy még most jön el a pillanat az életetekben, amikor ezt használni fogjátok. Minden egyes technológia és újdonság akkor épül be a társadalomba, amikor arra szükség van. Lehet, hogy még most éppen nincs rá szükségetek, de például tőlünk keletebbre vagy Afrikába azért már láttunk olyan tömeges problémákat, amikor az emberek szerettek volna kommunikálni, de azt mondta a fővezér, hogy nincs nektek internet, és kész. És ott olyankor a BitChatet például tudták alkalmazni arra, hogy tudjanak mondjuk demonstrációkat szervezni.

Az, hogy a szabadságod fontos-e vagy nem, az az életedben csak néhányszor jelenik meg, de akkor nagyon fontos, hogy tudjál mozogni, a mobilitás, a kommunikáció. És erre később már akkor felkészülni, mikor már probléma van… Úgyhogy ez egy olyan edukációs anyag és egy olyan edukációs beszélgetés szerintem, amikor erről beszélünk, ami nagyon fontos, és szerintem próbáljunk meg ezzel foglalkozni, meg kipróbálni ezeket! Ha van kérdésetek egyébként, nyugodtan a kommentbe tegyétek bele, illetve a HUSZONEGY csatornáin szívesen segítenek Henky és Lez is ezekkel kapcsolatban.

Szeretnék ezzel kapcsolatban egy ideillő témát: ugye szabadság és a technológia és Nostr témakörben október közepén, október 15-én rendezünk egy meetupot, ahol személyesen is tudunk egymással kapcsolódni. A témakör egy kicsit tágabb, mint a Nostr maga. Bár a Nostr-ről lesz előadás, fejtágítás ilyen kezdőszinten, tehát belépő szinten, viszont mindenkit, aki a szabadság iránt érdeklődik, nem feltétlenül technológia, tehát lehet ez akár permakultúra, vagy a szabadságnak bármilyen formája.

– Segíts, mi a permakultúra?

– Növénytermesztés, ahol visszatérünk az alapokhoz, és tápanyagdús, természetes, vegyszermentes növényeket termelünk magunknak tulajdonképpen.

– Szuper. Van már konkrét időpontja?

– Október 15., este 7 óra, Budapesten a NagyLumenben lesz, ha minden jól megy. Még változhat, de majd kommunikálunk ezzel kapcsolatban, hogyha változik. És mindenfajta szabadságtechnológia-szerető embert szeretnék összegyűjteni, hogy legyen egy igazi közösség is, ahol ismerjük egymás arcát, tudjuk, hogy mindannyiunknak fontos a szabadság, és együtt próbáljuk ezt fejleszteni, terjeszteni, egymással ilyen platformokon kapcsolódni, tehát tulajdonképpen kipróbálni ezeket a technológiákat, biztosítani, hogy ott vagyunk egymásnak, nem egy üres térben vagyunk, és ezzel szeretném a szabadságot elősegíteni ebben a kis közösségben.

– Nagyszerű kezdeményezés.

– Ez egy rendszeres meetup lesz, de most lesz az első alkalom.

– Jó kezdeményezés.

– Én folytathatom amúgy?

– Abszolút.

– Belementünk a BitChatbe meg az ilyesmikbe, de én amúgy egy harmadik dologról beszélnék, az Armadáról, amit Derek Rossék fejlesztenek, a Soapbox csapat. Ez egy negyedik protokollt alkalmaz, a Concord protokollt, ami gyakorlatilag egy interoperabilizált csoportos kommunikáció. Ez is átjátszókon keresztül is működik. Lehet benne GitHub- vagy Git-szerű repókat megosztani, látni, módosítani. Kódcsomagokat lehet benne menedzselni.

És hát nagyjából ennyi. Úgy néz ki, mint a… amúgy hasonlít a Discordhoz, és nyáron volt egy kezdeményezésem, egy szavazás a csoportban, ami hát 11 ember választotta azt, hogy használná, úgyhogy lemondtam róla, mert, ahogy mondtad is, még lehet, hogy nincs itt az ideje, de én készülök a háttérben, mert bármikor előfordulhat az, hogy például a Telegramot nem fogjuk tudni használni. Vagy majd arcfelismeréses belépés kell hozzá, vagy nem tudom, a korunkat akarják meghatározni, hogy biztosan használhassuk, és egyéb dolgok.

Szóval ez az Armada indult egy debreceni… ugye Debrecenben is szokott lenni, habár most elég régen volt meetup. A debreceni csoporttagokkal indítottunk egy ilyen csoportos chatet az Armadán. Ha valakit érdekel, jelentkezzen nálam, és akkor bevesszük, vagy küldünk meghívót. A másik lényeg az, hogy zárhatóvá lehet tenni, tehát csak az léphet be, aki meghívót kap, vagy a fehérlistára felkerül.

– Szuper lesz egyébként. Én is ki fogom próbálni majd. Henky, app store-ból le lehet tölteni?

– Jövünk, nézzétek meg!

– Oké.

– Jó kis alkalmazás. Nekem tetszik.

– Szuper.

– És ugyanúgy bele van építve a mesh hálózat is, tehát a BitChat-szerű üzenetküldés is működhet benne.

– Nekem az Armadában, amikor először láttam, az jött nekem szembe, hogy ú, de jól néz ki ez a felület! Olyan, mintha évek óta ezt fejlesztenék már.

– Igen, nem rossz. Hát valószínűleg vibe-kódolt valami, de folyamatosan, szinte naponta jön ki frissítés hozzá, úgyhogy foglalkoznak vele, mert tényleg jó dolog.

Szerintem ehhez vannak még hasonló alkalmazások, de az Armadát szerettem volna bővebben kifejteni. Ez tényleg egy olyan, amit használhatnánk akár Telegram helyett is, de értem én, hogy a Telegram az a hagyományos felhasználóknak a legegyszerűbb és legoptimálisabb. És akkor még nem beszéltünk a Metának a Messengeréről, amit szinte mindenki közműszerűen használ, amitől teljesen falra mászok, nem beszélve mondjuk a többi hasonló, most nem nevezem meg őket, alkalmazástól, amik biztos, hogy kémkednek utánad.

– Igen, egyébként nálunk a cégnél is felmerült az, hogy a Telegramot leváltjuk, még nem tettünk le róla, de itt is van egy kulturális kötődése egyébként a csapatnak. Szerintem 60-80-an vagyunk ugye benne a cégnél a Telegrammal, és ugye megszoktuk. A megszokás nagy dolog. És pont ezért értékes a Bitcoin is, mert van egy kulturális réteg körülötte. Tehát a Bitcoin nem csak kód, nem csak bányászat, nem csak energia, nem csak játékelmélet, hanem az egész szokás is egyébként, az embereknek a tudata, az, hogy hogyan döntenek. Mindennek van egy network része, egy hálózat része. Sokszor a hálózat értékes. Úgyhogy ezt szerettem volna csak hozzáfűzni.

Nem tudom, esetleg a nyáron volt erről szó, hogy Jack Dorsey létrehozott egy új felületet, ami a Slacknek a… ugye a Slack egy centralizált eszköz. Nagyon sokan használjuk a programozási világban, és legalábbis a cégek között, de ennek van egy szabad módja. Nem tudom, azt próbáltátok-e.

– A Buzzra gondolsz?

– Azt hiszem, hogy a Buzzra.

– Nem próbáltuk. Sok negatívumot hallottam én róla személy szerint, magával a működésével kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy azok a fejlesztők, akik ezt fejlesztik, ők igazából nem is a Nostr-os világból jöttek, tehát kicsit olyan az a Buzz, mint egy ilyen szatellit a Nostr testén. Nem annyira integrálódik vele. Nostr-protokollt használ, de például külső signereket nem tudunk használni, csak úgy tudjuk használni, hogyha bemásoljuk a titkos kulcsunkat az applikációba. Hát nem mindenki bízik meg.

– Nem optimális.

– Igen. Abszolút. Jól van, de örülök neki, hogy vannak ilyen kezdeményezések, és remélem, hogy használható szintre fognak fejlődni.

– Hát igen, mondtátok, hogy mennyire jól néz ki az Armadának az oldala. Most hirtelen nem találtam meg az interneten, de majd rákeresek még jobban. Ti is nézzetek utána, illetve a Telegram csatornába, a HUSZONEGY csoportba, ha még nem vagytok tagok, akkor szerintem lépjetek be! Teljesen ingyenes. Ezt nem azért hoztuk létre, hogy pénzt keressünk vele, vagy hogy VIP-tagságot áruljunk. Teljesen ingyenes. Alulról szerveződő, több mint 800 tagunk van, és köztük olyan szakértők is ott vannak nap mint nap, mint Lez és Henky. És jómagam is egyébként ott vagyok, meg még sokan mások, legalább 40-50 fő van szerintem, aki mélységében érti az ökoszisztémának legalább egy részét, ami iránt ő érdeklődik. Szóval nyugodtan kérdezhettek, és ott szerintem, Lez, hogyha berakod az Armadának a weboldal linkjét, vagy majd esetleg a Henky is, akkor azt megköszönjük, és akkor közösen ott meg tudjuk vitatni.

Ha már a találkozókról volt szó, azt hadd mondjam el, hogy jövő héten, kedden, szeptember 22-én Miskolcon is meetup lesz a Hotel Aurorában. Ugye mi havonta rendezzük meg. Általában 5-10 fő szokott jelen lenni, néha új arcok, sokszor pedig a meglévő barátok köszönnek vissza az asztal másik oldaláról, de nagyon jól szoktunk beszélgetni néhány órában. Teljesen ingyenes ott is a részvétel. Ahogy például szerintem Leznél is, meg a debreceni meetupokon is teljesen ingyenes a részvétel.

Ebből is láthatjátok, hogy a Bitcoin dolgozó emberek, én most így hívom akár Lezt is és Henkyt is, a mostani beszélgetőtársainkat is, ők nem pénzért dolgoznak, hanem meggyőződésből. Meggyőződésünk pedig az, hogy ahhoz, hogy egy jobb világot teremtsünk, szabad kommunikáció, szabad pénz és szabad véleménynyilvánítás dukál. Ez az egyetlen útja. Minden más, centralizált erőtérnek az lesz a vége, hogy valaki eldönti majd, hogy te mit gondolj, mit olvass, és hogy milyen hírek vannak. Úgyhogy ezért is fontosak ezek a szabadságtechnológiák.

Nem tudom, esetleg még a zárszó előtt, mielőtt ránézünk az árfolyamra, és arra, hogy hogyan is állunk a Bitcoin színe előtt, van-e esetleg valami lezáró gondolatotok, Henky és Lez?

– Énnekem még a szabadságtechnológiákkal kapcsolatban jutott eszembe, hogy az AI az egy rettenetesen nagy hatalom a kezünkben, és jelenleg legtöbben azt gondolják, hogy az AI-t csak a Google meg az OpenAI meg a Grok tudja nekünk biztosítani, de viszont ő bármikor le is tudja venni. És szerintem a szabadságtechnológiáknak egy alappillére lesz a helyben futtatható AI. Tehát azok a modellek, amiket letöltünk a saját hardverünkre, a pincébe futtatunk, és így tud segíteni nekünk. Szerintem ez nagyon hamar kritikus szintér lesz.

– Abszolút. Ezt gyakran kihagyjuk a szabadságtechnológiákból.

– Erre akartam kitérni, még mielőtt megszakadtam: hogy Feri, te a munkád során is használod tervezéshez és hasonló dolgokhoz.

– Így van.

– Én pedig ugye a tollaskígyó adatbázist bővítgetem folyamatosan. Most már lassan, hát nem is tudom, 600 podcast rész van benne, meg egy csomó könyv, meg egy csomó publikáció, tudományos publikáció, és hát a tudásomat is tudom ezzel, a sajátomat is, illetve ha egyszer eljutok, hogy a vas, ami itthon fut, az elbír egy olyan komolyabb kis modellt, ami értelmesen is tud dolgozni, akkor őt is úgymond a saját szemléletemre fogom tanítani, vagy tudom majd tanítani.

– Abszolút, teljesen egyetértek veletek egyébként. Nálunk konkrétan pont az a következő lépcső, ma reggel döntöttük el, hogy veszünk egy olyan szervert, ami 256 GB RAM-mal rendelkezik, és tudunk rajta futtatni saját helyi modelleket. Egyébként az adatbiztonság szempontjából is jó, üzletileg is jó, hiszen a Claude vagy az Anthropic, illetve az OpenAI is bármikor mondhatja azt, hogy egy modell le van tiltva, és akkor többet nem tudod használni, és akkor megszakadnak azok a folyamatok, újra kell őket építeni. Viszont ha saját modellt futtatsz, onnantól kezdve van egy, nyilván most még egy nagyobb beruházási költség, egy olyan 4-5 millió forint egy ilyen szerver, de onnantól kezdve már csak áramot eszik, hogyha olyan modellt használsz, főleg hogyha helyit használsz.

És én is abszolút ebben hiszek. Úgy saccolom, hogy egy-két éven belül, ez maximum időtartam, amíg ez meg fog történni, ez a szakadás. Nem látom azt magam előtt, hogy a hatalom engedné azt, hogy publikusan terjedjen egy ilyen jellegű lehetőség az állampolgárai előtt. Most ugye látjuk, hogy ezt még most AI-lassításnak hívják, és hivatkoznak megint arra, hogy mind meg fogunk halni, merthogy a terroristák használják, merthogy rosszra használják. Hogyha ezt így átgondoljátok ezzel kapcsolatban, ugyanezt mondták a Bitcoinra, ugyanezt mondták például máskor az áramra, hogy mind meg fogunk halni. A hatalomnak vannak olyan narratívái, ami itt is felbukkan újra.

Én csak nagyon remélni tudom, és én azt látom magam előtt, hogy sikerülni fog a helyi AI-modellekre történő átállás mindenkinek, aki ezt szeretné, mert hiszen jelennek meg olyan, hagyományos laptopokon is futtatható modellek, amik már egyre kisebb erőforrást igényelnek, és nem feltétlenül lehet már a számítási kapacitás vagy az intelligencia lesz a meghatározó egy új modellverziónál, hanem az, hogy minél gyorsabban fusson egy minél kisebb hardveren.

És ahogy például mondtad, Henky, az Armadánál is, hogy milyen szuperül néz ki, mintha évek óta ezen dolgoztak volna: ez a szingularitás az AI-nál, a mesterséges intelligencia korában, amikor olyan minőségű terméket kapunk egyik napról a másikra, amit el sem hiszünk, hogy ez létezik, hogy ezen kidolgozott 1000 órákat előtte egy egész team, holott ő ezt saját maga rakta össze. Én ezért nagyon lelkesedem.

Ebben a világban viszont pont ezért lenne nagyon fontos egy olyan stabil pénzrendszer, ami az ösztönzőket a megfelelő helyre viszi, mert ezek az eszközök lehetnek akár tényleg veszélyesek is egy bizonyos csoport vagy politika kezében. Hogyha az incentívákat helyre tesszük, amit nem tudunk máshogy, csak hogy a pénzrendszert megjavítjuk, akkor ez egy nagyon-nagyon szép világ lesz. Ezért vagyunk itt, ezért edukálunk titeket, és ezért javaslom, hogy mindenki legyen azzal tisztában, hogy mi a pénz és hogy mi a Bitcoin, mert lehet, hogy még most neked nincs rá szükséged, de az is lehet, hogy majd egyszer el fogsz odajutni, hogy erre valóban szükséged lesz.

Ha olyan Bitcoin-only alkalmazást keresel, amiben egyszerűen tudsz bitcoint venni úgy, hogy a privát kulcsokat te kezeled, nézd meg a Relai-t!

A Relai 🇨🇭 egy svájci app MiCA-engedéllyel, és kimondottan a hosszú távú megtakarítóknak tervezték. Bármikor vehetsz bitcoint azonnal, és beállíthatsz heti vagy havi automatikus vásárlást is. Ráadásul havi egy automatikus vásárlás 100 euróig teljesen díjmentes. Regisztrációnál add meg a HUSZONEGY kódot, így 10%-kal csökken a vásárlási díjad, és a podcast működését is támogatod ezzel.

Részletes leírás: bitcoinmentor.hu/relai

– És ide még egy hírt hadd mondjak el! A héten indítottunk el, képzeljétek, egy parkolót, ami egy hagyományos ingatlanfejlesztés mellett létesült, kb. 80 darab beállóval, és egy focipályát is, egy műfüves focipályát is átadtunk, amit, képzeljétek el, online csak bitcoinnal lehet foglalni. A kollégáim nagyon erősködtek, hogy „de Feri, hát fogadjunk már kártyát meg utalást, meg Apple Payt satöbbi", de mondtam, hogy nem.

Ennek van praktikus oka is. A bitcoinnál például teljesen automatikus a könyvelés, a megfeleltetés a vállalati rendszerünkben. Nem kell plusz adminisztráció, megnézzük a bankszámlakivonatot, amit esetleg a kártyakibocsátó majd később küld, nekünk a pénzt is később kapjuk meg. Így bitcoinnal sokkal direktebb és egyszerűbb az ügymenet, illetve adtunk kedvezményt is annak, aki bitcoinnal szeretne foglalni.

És itt is már az látszik, hogy sokan azért még mindig a fiat utat használják, és készpénzben az irodában, a helyszínen szeretnék kifizetni ezt a szolgáltatást. De azért van egy harmad rész, aki, akire nem is gondoltam volna, de tényleg elővette a tudását, és a bitcoint választotta fizetési módszerként. Akkor fogod igazán megérteni a bitcoint, amikor már szükséged is lesz rá, de azért nem árt, hogyha edukálod magad, mert eljön egy olyan pillanat, amikor megkérdezi tőled, hogy van-e bitcoinod, vagy nincs.

És sokan abba a hibába esnek, és ezt hadd mondjam el, amit most tipikusan látok az átlagemberektől, aki hiába tudja, mi a bitcoin, vásárolt is, van is neki, de hol? A tőzsdén. És amikor szeretne nálunk vásárolni, és lefoglalja a parkolóhelyét, és szeretne fizetni, akkor csodálkozik, hogy a tőzsdéről való kiutalásnál nem érkezik meg azonnal a bitcoin, és akkor nem jelzi a BTCPay szerver, hogy a fizetés lement, és nálunk panaszkodik. De hát ő elutalta! Én értem, csak hát nem nálad vannak a kulcsok, és ők akkor utalják ki azt a bitcoinmennyiséget, amikor nekik jólesik. Ezért fontos például a self-custody, én úgy gondolom, mégha az egy mobilos tárca is, amin a mobilon vannak a kulcsok, és amit majd később lementesz magadnak, még az is sokkal jobb, mintha tőzsdén tárolod a bitcoinjaidat.

Ezekről is lesz szó például a Bitcoin konferencián, ahol úgy gondolom, hasznos és nagyon effektív tudást kell átadjunk a résztvevőknek. Az előző évek során, ahogy mondtad is, Henky, egy virtue signaling volt, egy ilyen kicsit magamutogatás is volt, hogy nekem COLDCARD-om van, mert az a legbiztonságosabb, sokkal biztonságosabb, mint a rakétáknak az indítókódjai, és egyébként majdhogynem igaza is volt az emberünknek, és mindenki nagyon erőltette bele a tömegeket egy nagyon bonyolult multisig rendszerbe, akárhogy, egy single sig rendszerbe, ahol egy kulcsod van, de azt COLDCARD-on tartod, és akkor bele kell vésni egy fémlemezbe, amit még mindig jónak tartok. Tehát nem mondom azt, hogy ez nem jó. Viszont nem biztos, hogy neked erre van szükséged.

És úgy gondolom, a konferencián ezt is pontosan helyére kell tenni, a nyomatékokat és a hangsúlyokat, hogy hol nem szabad például megalkuvást tenni, végigvinni egy folyamatot. Például egy seed generálásnál már látjuk, hogy mennyire fontos ugye a COLDCARD-oknál, és hol lehetsz egyébként megengedőbb, hogy akár egy mobilos tárca is lehet jó, vagy például egy egyszerűbb hardver is lehet jó neked. Úgyhogy ezt mindenképpen helyre szeretnénk tenni. A konferencia ugye az a Bitcoin Miskolc konferencia, ami 2026. november 20. és 22. között lesz Miskolcon, a Hotel Aurorában. Látunk titeket ismét szeretettel! Ez már az ötödik alkalom lesz. Nagyon várjuk már. A programtervezet hamarosan le fog zárulni, és akkor nyilvános is lesz. Ezen dolgozunk.

Visszatérve még, esetleg hogyha megengeditek, szerintem titeket is érdekel az árfolyam. Nézzünk rá először a mempoolra, és utána pedig az árfolyamra! Ezt is kevesen szoktátok ismerni, és én mindenkinek ilyenkor szépen elmondom, hogy hol lehet látni, hogy mi történik a Bitcoin hálózatán. Hát természetesen az egyik a mempool.space oldalon, akkor, hogyha nincs saját csomópontod, mert ha saját csomópontod van, akkor ezek az adatok egyébként akár a gépeden is ellenőrizhetőek.

Most azt látjuk, hogy 967 000 blokk körül járunk. Hat perce bányászták ki, és alapvetően a díjszabásnál az tűnik fel nekem, hogy teljesen normálisan működik a hálózat. Gyakorlatilag ez egy olyan 30-40 forintos utalási költséget jelent tranzakciónként. És hogyha már nézünk a bányászatra, akkor pedig azt látjuk, hogy egy ilyen csökkenő tendencia volt az elmúlt időszakban. De hogyha ezt nagyobbra nyitjuk, és mondjuk megnézzük a teljes történetét a blokkláncnak, akkor azt látjuk, hogy itt bizony azért volt egy kis visszaesés, de nem annyira drámai, amennyire például a kínai bányászatnak a betiltásakor volt.

Valószínűleg az árfolyammal mozog a hashrate is, illetve nagyon sok adatközpont, ahol ugye a bitcoint bányászták, ott valószínűleg sokan most AI-computingnak adják át, AI-számításoknak adják át a területet. Nem azzal a hardverrel számolnak AI-feladatokat, amivel bitcoint is, mert a Bitcoin bányászgépek csak egy adott célra használhatóak, de az erőforrás, mint az áram és a terület, az mind rendelkezésre áll, úgyhogy ez is közrejátszhat benne.

Jó, nézzük meg szerintem még az árfolyamot is, mert ez is érdekes lehet, és ezt is sokan vártátok tőlünk, hogy legyenek árfolyammal kapcsolatos gondolataink. Most a saját személyes dashboardomat látjátok, illetve a TradingView-on a beállított árfolyamokat, árfolyam-figyelőimet. Több függvényt is használok, valami egyébként fizetős, valami nem, de szerintem a fizetőst is hamarosan kiváltom saját AI által lemásolt kóddal, csak azért, hogy az is hatékonyabb legyen.

Ugye két dolgot érdemes ezen nézni. Még egy kicsit kijjebb húzom, most heti gyertyákat látunk. Most látunk két hétre, sőt egyébként egy hónapra is. Egyrészt van egy ilyen felfelé ívelő rainbow chartom, egy ilyen kis sávok. Ezek egyébként a power law nevezetű eszme és gondolat alapján színeződnek. Most áttértem logaritmikus nézetbe egyébként az árfolyamot. Így már látjátok, hogy exponenciális a változás, de így logaritmikus nézetben teljesen más a chartnak a nézete.

Ha most ezt visszaváltom normál nézetbe, amikor a számok nem logaritmikus sorrendben vannak, akkor látjátok, hogy az árfolyam kábé milyen csatornán belül mozoghat. Most alapvetően teljesen az alján vagyunk a power law-nál, és ez a zöld vonal itt középen, ez az, ami a középárfolyamot jelenti, és alapvetően efelé gravitálódik mindig az árfolyam. Hogyha kicsit túlmegy rajta, akkor vissza akar jönni, ha pedig alul van, akkor pedig fel akar menni.

Én itt még kék szaggatott vonallal ábrázoltam a 21-es heti mozgóátlagnak a trendjét, ütemét. Azt majd meglátjuk, hogy nyilván hogy fog alakulni, mert ez a kék vonal, ez a 21-es mozgóátlag. Látjátok, hogy azért ez imbolyog, nem lesz sosem egy egyenes vonal. De én ezt prognosztizáltam, hogy körülbelül most egy olyan bear market alján voltunk, amikor már van arra esély, hogy felfelé fog trendelni az árfolyam. Ugye itt most a kéthetes gyertyákat látjátok.

Van még egy érdekesség, lehet, hogy már sokan nézitek is, itt ezek a színes ábrák. Ez nem RSI és nem is MACD. Esetleg ez jelent valakinek valamit? Ez egy sokkal több adatpontból álló előrejelzés. És itt hogyha megnézitek azt, hogy hol voltak a bear market-aljak, akkor itt látjátok, hogy mind a túladott állapotban volt ez az indikátor minden egyes esetben, és túlvett volt akkor, amikor a csúcson voltunk. Ugye itt volt 2019-ben, itt volt egy alj, 2022-ben volt egy alj, látjátok, hogy ez hogyan jelentkezik ennél az indikátornál. És azt is látjuk, hogy ugyanez a forma valósul meg konkrétan itt, az elmúlt hetek, hónapoknak a formálódása alapján. Itt az a 62-63 000-es alj volt egyébként szerintem, ami, amit majd utólag visszanézve ugyanúgy fogunk elemezni, mint a 2022-est.

És itt én azt látom, hogy ha még konszolidációra is kerül sor, azért itt felfelé fog menni szerintem az árfolyam. Érdekes egyébként megnézni mindig a különböző időtartamokat azért, mert a jövőben előre különböző időtávok fedhetnek le, és ilyenkor mindig elölről, tehát a nagyobb időtartamról visszafelé szoktam nézni, és úgy elemezni, hogy éppen túladott vagy túlvett állapotban vagyunk. Tehát a kéthetes, hosszú távú, kétéves, egyéves időtartamban az alján vagyunk a ciklusnak teljesen. Hogyha ezt megnézzük mondjuk egy féléves időtartamra, akkor azt látjuk, hogy körülbelül itt a közepén járunk. Tehát itt még mindig van felfelé tér. És itt szerintem ezen az éven, ha nem is döntjük meg az új csúcsokat, de egy olyan 100 000 környékére szerintem fel fogunk tudni érni év végére, egy kisebb korrekció előtt.

Még azt is látjuk itt a háromnapos gyertyáknál, ami körülbelül egy ilyen két-három hónapos, hogy most elkaptunk egy tetőt, és itt nekem az a megérzésem, hogy itt egy oldalazás lesz a következő egy-két hónapban, remélhetőleg október végéig, november elejéig. A napi gyertyánál látjuk azt, ami mondjuk a következő egy hónapot vetíti elő, hogy itt ha még egy kis esésünk is lesz a közeljövőben, a következő egy-két hétben, azért itt lassan az alján leszünk. És egy kicsit még jobban belezoomolunk a négyórás gyertyákba, akkor itt azt látjuk, hogy oldalazás folyik a piacokon, és van egy ilyen alj, ami egy ilyen nagyobb Fibonacci-sávból alakult ki. Ide húztam be még nagyon-nagyon régen, ezt nem most, hanem ezt még jóval korábban. Szerintem ez a durván 70-75 000-es sáv, ez fogja magát tartani, és egy ilyen oldalazással szépen egy alj kialakul, és onnan indulunk majd meg felfelé.

Úgyhogy körülbelül az látszik az árfolyamon, hogy már megfogtuk az alját a 60 000-nél. Nyilván bármi lehet, bármi történhet, de már a gyenge kezek eladták, amit el akartak adni, és az erős kezek pedig tartani fogják, amíg új csúcsokat el nem érünk. Nekem ez a véleményem és ez a prognosztizálásom.

Nagyon szépen köszönöm, hogy kitartottatok! Nagyon szépen köszönöm, Lez és Henky, hogy itt voltatok, és ha esetleg még valami hozzáfűznivalótok van, vagy gondolat, akkor ne tartsátok magatokba!

– Nekem nincs. Stay free!

– Szuper.

– Maradjunk szabadok!

– Így van. És erre törekedni kell. Szerintem a szabadság sosem egy olyan cél, amit elérted és kipipáltad, hogy szabad vagyok, hanem a szabadság az egy életforma és egy út, amit végig tudunk járni.

– Folyamatosan küzdeni kell érte.

– Így van. Ez az élet. Folyamatosan menni kell, figyelni kell, küzdeni kell érte, de az erősek és a tapasztaltak, a proaktívabbak maradnak fenn mindig a hullámokon. Használjátok ki ti is ezt a hullámot, a Bitcoin hullámát, a szabadságtechnológiákat! Találkozzunk a HUSZONEGY podcastnek, a HUSZONEGY csoportnak a Telegram felületein, huszonegy.world. Azon az oldalon keresztül arra a linkre tudtok kattintani, ha biztosan minket találtok meg. Keressetek bátran! Szép napot nektek! Találkozunk jövő héten is. Sziasztok!

– Sziasztok!

– Sziasztok!