E18 Miért jár sárkányjelmezben egy bitcoiner?

Ez a HUSZONEGY podcast újabb adása. Visszaértünk Prágából, erről tartanánk ma kisebb élménybeszámolót nektek Árpival. Vendégünk Karo. Szia, hogy vagy? Milyen volt Prága?

– Eseményteljes.

– Eseményteljes, igen, te ott eléggé kivetted a részed megint ebből a sztoriból.

– Régebben mindig az volt a bajom, hogy mindenki állandóan terroristának tart meg ilyen hülyeségeknek, mert állandóan feketével öltözök, és mindenki állandóan félt, hogy ó, ez ki lehet, néz ki összevissza. És hát igen, ez egy olyan dologban kulminált, hogy engemet kirángattak a Plan ₿-ről még Luganóban, még 2022-ben. És azóta az volt a dolog, hogy hátha valamilyen módon tudnék fejleszteni ezen a dolgon, tudod, hát senki nem vállalja a privacyt, hátha picit dizájnosabb lesz. Próbálkoztam ezzel-azzal, de utána mondom, na akkor legyen egy kicsit színesebb a maszkom, talán az is segít, de hát az se nagyon.

És hát kitaláltam, oké, akkor most a furszonámat megoldjuk, akkor ezzel megyünk el konferenciára, emberek. És hát ez jött ki a dologból, hogy a sárkányomat elkezdem most már vinni minden bitcoinos konferenciára. Szóval hogyha egy sárkányt látsz mozogni farokkal vagy valamivel, akkor az tuti.

– Csak úgy a nézőknek meg hallgatóknak elmondjuk, hogy Karo úgy szerepel állandóan az ilyen eseményeken, hogy be van ebbe a szőrös maskarába, ebbe a maskotba öltözve, és nem lehet tudni, hogy ki van belül, mert a privacy az nagyon fontos neked.

– Igen, én ezen az egész privacy úton kábé 2019-ben indultam el. Mert őszintén megvallva egy shitcoinos konferenciára mentem el, ami Splitben volt akkor, amire Vitalik Buterin is elment. És akkor voltam azon a dilemmán, hogy ez így nem lesz jó, most így kiadom az igazi nevemet ezeknek, és akkor mindenki más láthatja így cédulán. Ez így nem jó, ezen változtatni kell. És mondom, na jó, akkor legyen ez a játékbeli név, ez tök jó lesz, ez a sárkányomnak a neve, Karo. És akkor így Karoagorus lett a dolog, és akkor azzal mentem el. A Twitter-handle-öm még anno, az első Twitteremnek az volt rajta a tagen, és ez így megmaradt, így lett az igazi nevem.

Ez egy ilyen választott név, és így rám nőtt teljesen, hogy ez sokkal jobb, mint amit mondjuk, ezt én választottam, nem azt, amit nekem a szüleim adtak vagy valami más egyéb, hanem ez így rám nőtt. És így elindultam ezzel a névvel, mert ez engemet kábé megvéd. Mert itt az a fő lényeg, hogy a privacyvel sok mindenféle módon el lehet indulni. Attól függ, hogy mitől akarod magadat megvédeni, mert állam ellen nagyon nehéz megvédeni magad, akkor csak az anonimitás általában működik.

– Hogyha elmész helyekre, maszkot veszel fel, felhozom, a legextrémebb, kesztyűt is húznak, hogy ujjlenyomat ne legyen helyeken. Azt mindig így furcsálltam.

– Hát igen, azzal most én nem tudok nagyon mit csinálni, hogy most hol mi van. Annyi volt a dologban, hogy egyszerűen elkezdtem ezt az életet élni, hogy nagyon konzisztensen elkezdtem reprezentálni a privacyt, ugye a magánszférádnak a megvédését, magyarul mondva. És ez így belecsöppentem ennek az egésznek a közepébe, és kábé én így járom az összes Bitcoin konferenciát maszkban, kábé már évek óta.

– De hát így tudják, hogy ki vagy, nem? Tehát te ugyanaz a sárkány vagy, hogy tudják, oké.

– Szóval igen, de hogyha mindent leveszek magamról az utcán, akkor már alig felismerhető vagyok, és annak a köre, aki ismer engem, hogy ki vagyok, az nagyon szűk. És azoknak az embereknek nagyon kicsi köre tudja az igazi nevemet is, ami a legális nevem. Szóval én már a legális nevemet se használom. Szóval ezzel már sok bitcoiner, van olyan ország, ahol ezt lehet.

– Hát Magyarországon is meg lehet tenni tök simán, szóval ez nem lehetetlenség.

– Például most legutoljára a BTC Gandalf tette ezt, hogy visszaváltott az igazi nevére, mert neki fontos volt az, hogy imázs legyen, ne csak az az őszhajú wizard legyen ottan, varázsló, amivel ottan azonosul, mert az nagyon neki nem teremt meg dolgot. És ez nekem kábé egy ilyen imázzsá vált, hogy ez az én majdnem brandem, magyarán mondom, hogy én ezzel így megyek el. És kábé igen, emberek felismernek engem, mikor elmegyek konferenciára. Ez a fő lényeg, hogy tudjak emberekkel beszélni, így tudják, hogy ki vagyok, ismernek, megbíznak bennem, és kábé ez így szokott működni.

– Ja, de most így az új szörmés feje.

– Hát ez egy kicsit komplikált most a helyzet, mert már nem csak a maszk, meg lehet sülni benne, meg a sapka, meg a szemüveg. Most már a szemem is romlik, mert minden bajom van, szóval igen, az is komplikálódik, a probléma vele. De így az egész fejjel ez már eléggé komplex. Hogyha melegem van, akkor le kell venni, emberek nem hallanak benne, én nem hallok embereket benne, főleg amikor megy a ventilátor a füleimben, akkor abszolút nem, akkor csak inkább ilyen zaj van onnan.

– Na hát ez az.

– Mert amikor nekem ez megjött, akkor kezdtem gondolkodni, hogy várjál már, nem vagyok én kicsit hülye, hogy nem tetettem be valami hangelősegítőt vagy valamit?

– Nincs benne mikrofon?

– Nincs benne mikrofon, de már gondolkoztam ezen, valami kifelé-befelé menetet kéne csinálni, mert egyszerűen ez így nekem nagyon nem fog működni. Szóval most már azon gondolkodik a második verzió, hogyan nézzen ki, mert azért az állatos fejeknél, ezeknél a maskaráknál ott van, hogy eléggé vastag a szivacs bennük, és eléggé strapabíró a fejrész, és emiatt a hangot is eléggé szűri. Szóval igen, ez egy kicsit problémás. De nem olyan, mint a Honey Badgernek a jelmeze volt Prágában, hogy nyúltam oda, és akkor teljesen ilyen, mintha égne vagy valami, már tüzes lenne az egész, szóval éreztem, hogy totál begyullad az ember alatta. Szóval nem az enyém az, legalább annak örülök.

Szóval így azért sikerült egy szintet lépni a privacyval ezzel szerintem, de úgy, hogy a pszeudonimitás az megmaradt. Mert az van, hogy anonimnak lehet az ember, szóval aki most felvesz maszkot, és elmegy konferenciára, nem kimondottan marad anonim, mert nagy különbség van a pszeudonim és az anonim között. Általában inkább az marad, aki ilyen teljes maszkosat vesz, amin semmilyen arc, semmilyen kivehető jel nincs róla, hogy az most ki lehet, főleg hogyha kesztyűt vesznek hozzá, akkor tényleg lehet tudni, hogy próbálnak anonimak maradni, és nem nagyon próbálnak vegyülni emberekkel. És erre most nem tudok mit mondani. Szóval ez egy ilyen problémás dolog, mindegyiknek megvan a hátulütője, hogy mi jó, mi nem.

– Igen, már pár emberrel beszélgettem, hogy kérdezték, hogy szerintem mi ennek a lényege. Hát mondom, nem tudom, mert ugye a közeli köröd az ismer, nyilván, amit a múltkor is mondtál, hogy a kisembertől pedig meg tudod magad védeni ezáltal.

– Igen, csakis a kisembertől.

– Igen, cégektől nem, mert ugye a telefonod ott van a zsebedben, meg végigkísérnek.

– Azt tudják, hát azon is tudsz álneveket használni meg ilyesmi, de hogyha most szolgáltatásokat összekötsz, akkor tudhatják, hogy ki vagy. Szóval az problémás lehet, hogyha feltörik a Google-ödet vagy valamit. Szóval 2FA-t használ meg ilyen hülyeségeket, de általában biztonságosak a Google meg az ilyesmik, ha úgy használod, szóval nagy baj nincsen. Meg az állam úgyis ki fogja találni, hogy merre, meg annyi kamera van, hogyha lekövet téged, hogy merre megyek, azt tudja, melyik szobába megyek, aztán megtudja, mi a nevem. Szóval az ellen nem tudok mit csinálni, szóval meg nem is annyira kell. Szóval én nem követek el bűntényeket, hogy nekem kéne aggódnom, én nem mosok pénzt, én nem küldök pénzeket terrorista szervezeteknek. Szóval én csak örülök, hogy tudok otthon élni, meg eltartom a családot.

– És a jelmezedet mosod belülről?

– Igen, hát ja. Hát jó, legalább nem izzadok bele, szóval az a pozitívum benne, szóval az nem nagyon kell mosni, nem is lesz büdös, szóval ez a jó dolog. De igen, van olyan jelmez, amiben még az sincs, tehát azt mosatni kell. Szóval igen, ez a friknek az élete, ez nem egy általános dolog, amit mindenki szembejön az utcán.

– Igen, egyébként ez a privacy dolog mostanában, én úgy érzem, hogy kezdi szúrni a szemét a hatóságoknak, így az online privacy. Nem tudom, biztos hallottál erről az EU-s kezdeményezésről, hogy most a chateket meg kívánják szűrni valamilyen apropóból.

– Ez már régóta megy eleve. Eleinte az volt a dolog, hogy a pedofilok meg a terrorista szervezeteknek a lefülelése legyen meg a megfigyelése ezen rendszerekkel. De itt az a baj, hogy ez annyira széles hatókörű belátás minden embernek a kommunikációjába, hogy ez egy totalitárius megfigyelőrendszert akarnak kiépíteni, és teljesen mindegy az, hogy mit kommunikálsz, kivel beszélsz, mindent látni fognak.

És ugyanaz a rendszer épült ki, ami az NSA-nál volt még, mikor Edward Snowden kijött ezzel, hogy milyen totális megfigyelési rendszer folyik ottan. Most is ugyanaz újraindult az USA-ban eleve, szóval ugyanarrafelé haladunk. És most ezen változtattak újra: most már nem csak a chatszolgáltatások lesznek megfigyelve, hanem az internethez kötött eszközöknek a megfigyelése, például mindenféle kommunikáció, amit egy eszköz lefolytat. Bele kell ezt installálniuk valami UID-t, és látjuk, hogy az internethez van kötve, mi az, akkor a Tor hálózatához csatlakozik valahogyan, szóval ez valamilyen DNS-t ott leakelni fog nagy valószínűséggel, valamit látni fognak, hogy onnan valami konnekció megy, és utána tudnak arra következtetni, hogy mi lehet az a dolog, ami ottan folyik.

Valaki beszélt, nem tudom, kit láttam a Twitteren, hogy ezzel a Lightning node-okat akarják jobban kordában tartani, mert akkor láthatják, hogy ennyi az általános adatforgalom, ami történik egy ilyen eszköznél, és abból ki tudod találni pontosan, hogyha ISP vagy, hogy most ez milyen adatot visz, merre, hány méter. Most a Bitcoin blokk, oké, ki tudod számolni, hogy most mekkora nagysága van, ez ide jön át a 10 percenként általánosan, na hát akkor ez biztos az lehet.

– Hát akkor ez valamiféle állami kísérlet arra, hogy a Lightningot regulázzák ugye, hiszen akkor ők is látják.

– Nem csak azt szerintem, hanem mindenkit meg akarnak figyelni az EU-ban, ez nem csak a Lightningról szól szerintem, mert az EU-ban nem tudom, hány tízezer, százezer Lightning node lehet, ezt nem tudom pontosan megmondani. De szerintem főleg ezzel inkább azt próbálják elintézni, hogy egyre jobban tudják, hogy a társadalom kezd instabilabb lenni, mind az infláció hatására, mind egyéb hatásokra. Most a CBDC-ket is próbálják behozni, hogy jobban megássák azt, hogy most a társadalom tagjai mit csinálnak. Mert hogyha tudod azt, hogy most minél több ember megy bevásárolni, egyre nagyobb pánikhangulat van, főleg azok, akik a pénzszolgáltató rendszerben dolgoznak, ahol pénzszállítással meg feltöltéssel dolgoznak, jobban meglátják azt, hogy most honnan mi folyik, mit csinálnak az emberek, honnan megy kifelé a pénz. És így magyarán még meg is próbálhatják egy hiperinflációt kordában tartani ezzel, hogy most leblokkolnak fiókokat, vagy látják, hogy miről beszélnek emberek telefonon.

– Minden összefolyik, ez a sok adat egy központiba.

– Igen, ez egy ilyen komplex dolog, ami szerintem eléggé riasztó.

– És vannak ennek azért ellenoldali védelmi rendszerei is, nem? Tehát azért a te példád ugye ezen marha egyszerű, hiszen hogyha mész valahova, ami nyilvános hely vagy egy ilyen konferencia, akkor felveszed ezt a maszkot. De azért ez nem elképzelhető, hogy mondjuk több millió ember ilyen maszkban járjon.

– Hát igen, persze, szóval azért eléggé nagy az ára annak, hogy most felveszek egy maszkot, és elmegyek. Hatalmas nagy energiát öl fel, extrémen kifárasztja az embert.

– Sokan azt mondják, bocsánat, hogy így közbevágok, hogy a legjobb védelem egy covid-maszk meg egy napszemüveg.

– Szerintem igaz, szóval ugye mert ez teljesen anonim, a leggagyibb.

Olyan nyomokra és olyan részekre is figyel az ember, hogy nem mindig ugyanazt veszi föl, vagy a legelérhetőbb ruhákba jár, ilyen brandelt kínai szarokba. Attól függ, hogy melyik országban vagy. Például Kínában ott már azt is nézik, hogyha analóg telefont kezdesz használni, ilyen régi buta telefonokat, azt is rárakják már, akkor már nem vagy favorit a profilodra, hogy most te használsz egy régi Nokiát, akkor már suspicious vagy, már valami nem stimmel, már meg kell figyelni.

– Szerinted ez ide fog jönni az EU-ba?

– Nagy valószínűséggel igen, vagy már itt is van, ennek van lehetősége.

– És te egyébként veszélyesnek tartod a CBDC-ket? Nyilván ez hülyeség.

– Nagyon veszélyesek, eszméletlenül veszélyesek. Ez egy annyira átfogó rendszer, hogy megszűnik a készpénznek a jelenléte a világban. Az elsőként engem impaktál nagyon, én nagy készpénzhasználó vagyok. És igen, kábé mindent látnának.

– Szörnyű belegondolni is, meg főleg ugye az, hogy tilthatják, lejárata van, tilthatják a vásárlást, attól függ, hogy a kvótádat elfogyasztottad-e vagy nem adott árucikkből, nem túl sokat utaztál.

– Hát ez már a green hülyeség felé tart, hogy most mit találnak ki, hogy green credit vagy CO2 contribution, vagy hogy mennyi szén-dioxidot bocsátottál ki egy vásárlással. Akkora ökörség.

– Igen, ez ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy egy Bitcoin bányász, egy S9-es most Argentína energiafelhasználását csinálja vagy valami.

– Szóval nem tudom, ez olyan hülyeség.

– Hát valami kell, tudod, hogy fogják az embereket, néphülyítés, ez az.

– Szóval de erre sokan nagyon fogékonyak. Igaz, hogy a műanyagok azok igazán veszélyesek, szóval azzal egyetértek, de ezen túlmenni, hogy a bankkártyád affektálhatja globálisan, hát nem, szóval az baromság.

– Bele lehet menni, hogy ezek mennyire ember okozta dolgok vagy normál kilengései a földnek, itt a klímára gondolok, de mindegy, nem hozzánk tartozik ezt megítélni, meg ugye mi kisemberek vagyunk, és itt megint nem a nagy cégekkel foglalkoznak, amiknek a kibocsátása nagyságrendekkel nagyobb, meg országoknak.

– Hát igen, Kínával kéne foglalkozniuk, hogy mit dobnak be a sok szennyvizet az óceánba, meg hogy a cégek ott milyen dolgokat művelnek.

– Egyébként mostanában volt a Bitcoin privacy ellen egy óriási nagy támadás, erről biztos tudsz, hát nyilván te így képben vagy ezekről a dolgokról. Ugye itt a CoinJoint próbálták, vagyis hát a Samourai deveket tartóztatták le az USA-ban, mert nagy volt az arcuk, mondjuk sok hülyeséget toltak a Twitteren, hogy mennyi minden ellen jó a Samourai. Nem tudom, hogy erre van-e kedved, erről beszélni egy kicsit, hogy te ezt hogy láttad.

– Jó van, hát nekem igazán hosszú történetem van az összes privacy projekttel, főleg a Samourai-jal. Nekem a Samourai Wallet vette meg az első jegyemet Prágába 2019-ben, a Hackers Congressre még anno, és spanok voltunk évekig kábé 2020 végéig, mikor így megromlott a kapcsolat, és ők így átváltottak full ilyen üzemmódra.

– Never go full retard.

– Nem, hát nem csak azt, hanem náluk ez a stílus volt, hogy ők nem kötünk kompromisszumot azon, hogy mit csinálunk, hanem nekik mindig az volt a fontos, ami nekik fontos, és ezen nem voltak hajlandóak változtatni. És nekik volt egy olyan felhasználói bázisuk, amely ilyen kultuszszerűen tisztelte a saját törvényeiket, amit ők létrehoztak. És hogyha követted azokat a szabályokat, akkor mindig fizették ezeket a jegyeket, az utazásokat, támogatták a létezésedet kábé. És mindig volt ilyenre marketingbüdzsé nagy valószínűséggel. Mert azt onnan következtettem ki, amikor én a Wasabinál is dolgoztam, hogy mikor kiléptem a Wasabitól, akkor ott így vége lett az egész hajcihőnek, amivel bennem foglalkoztak állandóan. Szóval valami pénz is azért volt ott a háttérben nagy valószínűséggel még abban az időszakban.

De igen, szóval ennek az lett a vége, hogy nem is ott kezdődött, hogy őket letartóztatták most, hanem ez már korábban elindult, mert azt próbálták már nagyon régen, hogy a virtual asset service providereket, a virtuális pénzszolgáltató intézményeket kontrollálják, hogy miket csinálnak. És ennek a besorolása, hogy ki számít pénzszolgáltató intézménynek, ez egy nagyon furcsa fogalom volt ez idáig, amit az USA-ban főleg a FinCEN, a Financial Crimes Enforcement Network regulált. És úgy tűnt, hogy regulált, de úgy tűnik, hogy nem.

És erre volt egy olyan szabály, hogyha nem vagy birtokában a pénznek, akkor nem lehetsz egy pénzszolgáltató intézet, hogyha nem te irányítod másnak a pénzét. És ez oké volt, mert ezzel úgy lehetett lenni, hogyha most pénzt elfogadsz egy szolgáltatásért, aminek nem vagy birtokában, akkor csak annyit kell tenned, hogy egy pénzmosás elleni szolgáltatást kell lefuttatnod azon a pénzen, ellenőrizni, hogy mennyire veszélyes lehet ez rád.

– Vagy másra.

– Igen, ez az igazság, hogy rád mennyire veszélyes. És akkor azt kellett csak tiltanod egy rendszernek a mozgásából eddig. És ez is történt a Wasabival, hogy még 2021-ben kapott a hatóságoktól egy felszólítást, a GFSC-től, hogy regisztrálnia kell mint egy pénzintézetnek, mert ez a CoinJoin szolgáltatás, amit futtatnak, az úgy látszik, hogy illegálisan futott a háttérben. De az a baj, hogy ez nem volt összhangban a gibraltári kormánynak az álláspontjával, mert több per is volt a gibraltári kormány és a gibraltári pénzintézet között emiatt. És az lett a vége, hogy a cégnek el kellett hagynia Gibraltárt, hogy tudjon tovább működni. Szóval ez volt az első támadás, ami történt.

– Meg azért, tudod, minden Hackers Congress oda volt bejegyezve.

– Oda volt még a zkSNACKs régebben bejegyezve, és átment utána máshova. De kábé ennyi volt a története a dolognak, szóval egyikre kellett menni a másikra. De a Samourai már régen elhagyta az Egyesült Királyságot, otthagyta a cégét így, disband módon, ami eléggé furcsa amúgy a dolognak, és átmentek Wyoming államba az USA-ba. Itt egy nagyon jó kérdés, hogy ezt miért tették meg anno.

– Így utólag meg aztán könnyebb elmondani.

– Hát ezt nem lehet tudni pontosan, hogy mi volt a döntés, mert Wyoming az eléggé barátságos állam az USA-ban, amely eléggé barátságos területet tartott fenn az ilyen cégeknek, amiben tudtak működni, légterük volt meg minden egyéb működésképesség fenn volt nekik ajánlva.

És hát most így fast forward idáig, hogy most mi történt: letartóztatták a Samourai Walletet, és a TDev még mindig jelenleg egy portugáliai fogdában csücsül valahol, nem tudjuk, hogy hol. A Keonne az most már házi őrizetben van, úgyhogy ki tud menni a balkonra meg a kertjébe kicsit kapálni, gondolkozni.

– Az azért jobb.

– Igen, mert eddig be volt zárva a lakásba, ki se mehetett a küszöbről, szóval most már változtattak rajta. De azzal lettek meggyanúsítva, hogy pénzmosási összeesküvés, pénzmosásnak a büntetését próbálták rájuk verni valahogyan, most meg azt, hogy engedély nélküli pénzintézetet működtettek az interneten keresztül.

Ennek volt egy előjátéka is, például a Tornado Cash, amely az Ethereumon egy ilyen privacy szolgáltatás, amin tudják az emberek mixelni a pénzüket. És hát az is egy teljesen non-custodial szolgáltatás volt, ami nincsen tulajdonában az emberek pénzének. És az abban is különleges, hogy ez egy folyamatos szolgáltatás, egyszerűen elindult egyszer, és nem lehet már leállítani sem. És emiatt az egyik fejlesztőt Hollandiában el is ítélték, nem jogerősen jelenleg, csak azért, mert ő fejlesztett egy szoftvert, ő ezért felelősségre vonható, hogy bűnözők használták a szoftvert.

Szóval ennyi erővel, hogyha most egy bűnöző használja a Microsoft Office-t terrorizmusra vagy valamire, akkor most a Microsoftot is.

– Az Excelt, igen.

– Akkor a Microsoftot is lehetne simán felelősségre vonni, hogy ők miért nem tettek AML vagy KYC szolgáltatást az Excelbe vagy a PowerPointba, hogy ne tudja valaki használni a szoftvereket. Szóval ezt ugyanígy ki lehetne ebből húzni nagy valószínűséggel.

– Hogy ki tudnák húzni, csak az a másik oldalon áll.

– Igen, az inkább a kormánynak a kegyeit keresi állandóan.

– Igen. És itt ez a baj, hogy az USA-ban is próbálja a regulátor valahogyan elérni azt, hogy kriminalizálja ezeket a szolgáltatásokat. Csak az a baj, hogy amilyen módon elmagyarázták a Tornado Cash elleni vádakat, ott az a baj, hogy úgy van elmagyarázva a dolog, hogy nem csak az lehet pénzintézet, aki tulajdonában van a pénznek, hanem az is, aki nincs tulajdonában. Szóval azt mondták, hogyha egy dobozba beleteszem a pénzt és lezárom, és a következő személy az nem tudja kinyitni, még akkor is pénzszolgáltató intézetté válik, hogyha mozgatja azt a dobozt.

És erre hoztak olyan példákat, hogy az USB-kábelt összedugom a telefonnal, még az is lehet pénzszolgáltató rendszer, mert közvetíti az áramot. Meg a palacsintasütő, hogy beleteszem a pénzt, és azt pirítom a tűzön, akkor a tűz, ahogy visszaadja az energiát meg a hőt a palacsintasütőbe, akkor még az is lehet pénzintézet. Szóval ez a logika nagyon ilyen katasztrofális irányba megy. Mert hogyha ezt én jobban akarnám boncolgatni, azt mondhatnám, hogy az USA arra próbál ráhajtani jelenleg, hogy a self-custodyt, azt, hogy én tartom a bitcoinomat, valahogyan egy bűncselekménynek akarják titulálni.

– És szerinted az EU nem megy ebbe az irányba? Nekem nagyon sokszor az az érzésem, ugye itt a központi banki Christine Lagarde megnyilatkozásai alapján, hogy az EU is szeretné ezt a total controlt, tehát azt, hogy te ne tudj megjegyezni. Lehet, hogy nem a közeljövőben, de biztos vagyok benne, hogy céljuk, és az alájuk tagozódó összes tagállamnak biztosan célja, hiszen ők egy közös kommunizmus felé hajtják a területükön élő embereket, nem? Hát milyen kényelmes, csak a CBDC van, ők mondják meg, mire költheted.

– A Bitcoin az nekik egy escape valve, tehát egy menekülőút. Azt meg is nyilatkozta a Lagarde, hogy ezeket a menekülőutakat be kell zárni, mert ha van menekülőút, akkor az emberek fognak menekülni. Akkor ő miért próbált menekülni, meg utoljára miért lett elítélve pénzmosásért? Hát ő az egyetlen olyan központi bankár, aki el van ítélve, és mégis irányít.

– Tényleg, neki volt valamilyen, ezt nem is vágom.

– Volt bizony, mindig, amikor megnyilatkozik a Twitteren vagy X-en, akkor nagyon sok komment megy alá, hogy convicted. Nem tudom, szoktátok-e nézni.

– Hát ezeken ugye könnyű átsiklani így a hatalomnak, mert egy csónakból nem fogják kidobálni a saját embereiket, tehát ugyanabba az irányba haladnak. Szerinted a Bitcoin fogja biztosítani a privacyt, tehát maga a rendszer, a pénz privacyját, hogy ne fedjük fel azt, hogy kinek mennyi áll rendelkezésre? Vagy ezt szerinted az államok át fogják tudni vinni, hogy teljes analízis, teljes felmérés alá vonják az egész hálózatot, és megmondják, hogy akkor te ekkor szálltál be, ennyi adót fizetsz, akkor szálltál be, ennyit vettél ki, ennyi adót fizetsz? Várható-e szerinted valami ilyesmi, vagy ez ennél sokkal összetettebb?

– Hát ezen próbálkoznak. Szóval az USA-ban is van már olyasmi, hogy ha 100 000 dollárnál több bitcoinod van vagy valami, akkor próbálnak ilyen unrealized, nem realizált profitadót bevezetni, hogyha még a pénzt ki se szedted, akkor még azt is meg tudják neked adóztatni 10%-kal. Szóval ez egy eléggé brutális, és erre van próbálkozás.

CoinJoinnal ezt el lehet lehetetleníteni, mert nem tudják bizonyítani, hogy mennyi maradt meg nálad, szóval csak azt tudják feltételezni, hogy nagy valószínűséggel annyi pénzed van, amennyit CoinJoinoltál.

– És a CoinJoin mennyire veszélyes most, látva ezt, hogy fejlesztők zárnak börtönbe?

– Hát ez a fejlesztőknek veszélyes, a felhasználóknak abszolút nem veszélyes nagy valószínűséggel, mert jelenleg azokat a felhasználókat még nem tudják úgy meggyanúsítani, hogy most bűncselekményben vesz részt, mert a privacy az teljesen legitim felhasználási módja a Bitcoinnak. Szóval vannak országok, ahol ilyen eszközöket használnak arra, hogy diktatúrából meneküljenek az emberek, például Iránban vagy Oroszországban. És ez ellen nem lehet teljesen kizárni a felhasználót, hogy ne használjon ilyen rendszereket. Mert legitim módon, hogyha megfigyelik őt, és van róla gondolat, hogy most talán engem megfigyelnek, kell CoinJoint használni, akkor neki alapvető joga van használni azt a rendszert. De nagy valószínűséggel ez a jog nem létezik.

Itt az lesz a vége, hogy nagy valószínűséggel a felhasználót is meggyanúsíthatják, de ezt nagyon kétlem, mert most azt mondod, hogy nincsen semmi bitcoinod, akkor utána semmi bitcoinod nem lesz. Szóval nem tudnak az ellen mit csinálni, mert a bitcoint azt nem lehet elszedni emberektől. Olyan módon lehet magadnál tárolni a bitcoint, ami nagyon szimpla metódus, hogy egyszerűen államszerv nem képes tőled elvenni. Ez az egyetlen dolog, amit meg tudsz védeni az életedben, és ezzel egyszerűen sírba el tudsz menni, úgyhogy az örökké a tiéd lesz.

– Igaz, akkor már ez egy adománya a networknek, mert akkor már a value-t más is használhatja, mert akkor már az átruházódik. De ez a legnemesebb dolog a hodlingnak, hogyha vele halsz meg együtt.

– Igen. Picit vissza a privacyhoz: embereknek igenis kéne használniuk privacy technológiát a Bitcoinon, mert a rendszert azt folyamatosan figyelik, folyamatosan adatbázisokat építenek fel embereknek a tranzakciójából. Még akkor is, hogyha azt mondják, hogy nem. Megkérdeztem ezt a Microsoftnak az AI-ját, hogy mit csinál a chain analysis, és mondja azt, hogy etikusan próbálják, hogy ne legyen emberekről tárolva adat. Tudod, ki hiszi azt el?

– Ez az AI privacy concern, ez elég akut téma, főleg most, hogy ugye az Apple is bejelentette ezt az újat, hogy ChatGPT-használat meg ilyesmi, aztán meg az a céged, nem tudom, milyen AI-t próbál kifejleszteni.

– Hát igen, szóval most para. Reméljük, a terminátorok még nem jönnek, még pár évünk van, addig még túléljük.

– Pont az OpenAI-nak láttam egy videóját, aki elég komoly robotot mutatott be, hogy egy hónap alatt tanulta meg a teljes mozgáskultúráját, és ilyen almákat dob az embereknek.

– Igen, én is láttam azt, nagyon érdekes. De ahhoz azért annyira finom motor meg minden egyéb kell hozzá.

– Ki tudja, milyen irányba. Nem tudom, mennyire vagyunk ettől, illetve attól se, hogy az AI betaroljon az iparágba, tehát hogy az emberek munkáját elvegye. Szerintem nem vagyunk azért annyira messze tőle, főleg hogyha azt nézed, hogy minden mobilon elérhető, tehát valószínű, ez lesz a következő nagy munkanélküliségi hullám.

– Igen, még a következő 20 évben ezt látni fogjuk. Olyan lesz itt Magyarországon, mint a rendszerváltás utáni korszak, hogy milliónyi munkanélküli lesz, ameddig át nem trénelődnek valami másra, és ez eléggé kínkeserves periódus lesz.

– És egyébként szerintem ez adja meg az alapot a universal basic income-ra, tehát ha az állam egyszerűen annyi munkanélkülivel találja majd szembe magát, hogy nem tudja megválaszolni.

– CBDC-vel.

– Igen, a CBDC-vel, mással nem is mernék szerintem megoldani.

– Mert hogyha most kinyomtatok a milliónyi munkanélkülinek papírpénzt, akkor úgy elszáll az infláció, hogy beszakad az állam. És hogyha most látom, hogy hol költik el, akkor én meg tudom regulálni azt a céget, ahova a pénz száll, fel tudom vásárolni mint állami szerv, és akkor bele tudok szólni, hogy hogyan működjön az a cég. Hogyha kifelé áramlik a pénz az országból, akkor meg tudom állítani.

Szóval egy ilyen lehet benne, ezt én elhinném, hogy egy universal basic income így most teljesülhet. Ismerek embereket, akik ilyesmin dolgoznak, mint például a Linden Labnek az alapítója, egy pillanat, kicsit csalok, megnézem gyorsan: a Philip Rosedale például. Ő próbál egy ilyen, nem egészen Bitcoin alapú, de próbálja nyöszörögni, hogy arrafelé menjen, ilyen bitcoinos UBI-t csinálni közösségeknek, meg ilyen credit alapú rendszert. De még nagyon picsit obscure a dolognak a működése, szóval nem tudom, hogy fog működni.

Szóval az egy totálisan olyan rendszer lesz, hogy na most munkanélküli vagy, kaptad az UBI-t, aztán ja.

– De hát a Bitcoinon nem megvalósítható ez, mert az elfogy, tehát ez csak olyan pénzzel valósítható meg, ami energia nélkül létrehozható.

– Persze, hogy nem. Tehát ez totál fiat diktatúra, totál fiat technokratikus diktatúra, ami épül.

– Persze, és ennek ellentéte a Bitcoin, mint a jövőben egyetlen olyan eszköz, amit valójában birtokolhatsz vagy tulajdonolhatsz, hiszen itt a technológia adja meg ezt a lehetőséget, nem a jogrendszer. Hiszen hogyha így tovább futtatod ennek a játékelméletét, hogy mit hoz magával a CBDC, akkor nem nehéz kitalálni az államosítást.

– Most figyelj, egy állam, mondjuk most akkor El Salvadornak az esete: az, hogy egy ország elkezd magának vásárolni bitcoint, az nem azt jelenti, hogy ez az ország instant jó lesz.

– Persze, oké, változhat.

– Egy politikusoktól függ, hogy mennyire korruptak, meg mennyire képesek önkontrollra, meg hogy hogyan vezetik az országot, hogy ott a bűnözés lecsökken. Most a Bukelével ez sikerült ottan, de most ő sem lesz nagy valószínűséggel örökké a president ottan, szóval azt hiszem, még öt év van, aztán nem lehet tovább.

– Hát igen, utána már szopacs van.

– Szóval igen, utána már bárki jöhet, és az már bármit tud csinálni, a pénzt még el is adhatja, vagy meg is tarthatja. Vagy még rosszabb: jön egy szocialista vagy egy kommunista, és akkor azt mondja, hogy ő le akar szállni az USA-dollárnak a rendszeréről, létre akarja hozni El Salvadornak a központi bankrendszerét, úgyhogy benntartja a bitcoint mint egy ilyen tartalékot, és kibocsát egy nemzeti valutát. És ennek az a hátulütője, hogy ezt tök simán meg tudnák csinálni, mert ameddig a hiperinfláció meg nem történik és a hiperbitcoinizáció meg nem történik, hogy most mindenki gyorsan átkezd váltogatni bitcoinra, addig az államnak a hatalma is lehet infinite, attól függ, hogy mennyi bitcoinja van.

Ez ugyanaz lesz, ahogy a MicroStrategy is lehet, lesz egy eléggé offenzív cég, hogyha egyszerűen eljutunk oda, hogy nem Michael Saylor lesz a CEO. Mert neki shareholderei vannak, le tudják váltani bármikor, hogyha meggondolják magukat, vagy valaki megtámadja őt, szóval le tudják váltani, és akkor bármi lehet a cégből, szóval az át tud alakulni még egy félkatonai szervezetté is nagy valószínűséggel, hogyha valakinek olyan nagy képzelete van. És egy országnál ez kábé egy korlátlan diktatúrát ki tud építeni nagy valószínűséggel. Vannak erre teóriák, hogy ez hogyan működhet, mik ennek a feltételei, hogyan lehet ezt kiépíteni, és El Salvadorban kábé ez realisztikusan kiépíthető, hogyha nem Bukele lenne. Vagy még csalán ő is elindíthat egy ilyesmi dolgot, hogyha el akar indítani, de ennek még jelét nem látom jelenleg.

– Hát én is inkább tartom ezt veszélynek az Egyesült Államok részéről, hiszen ugye ott az ETF-ek által azért elég sok van már így kvázi kormányzati kontroll alatt.

– Igen, azt még el kell kobozniuk, szóval az még nem ott van.

– Hát most ez nem egy nagy kaland szerintem az USA-ban elkobozni valamit ilyen szinten. Tehát volt ez a 6102-es ugye anno, amikor az aranyat elkobozták mindenkitől. Hoznak egy ugyanilyet a bitcoinra, nyilván a kis user meg a plebek nem fognak odasétálni, hogy akkor nesze, itt van, de viszont tartok tőle, hogy az olyan nagyságrendben hodloló bitcoinerek, tehát mit tudom én, itt a Grayscale, gyorsan akartam mondani, tehát akiknek így több százezer coinjuk van, az simán odaadja, nem azért, hogy ez bemenjen fedezetbe a dollár mögé vagy akármi legyen.

– Hát gondolom, hogy nem fognak elrohanni abból az országból, és akkor mondani azt, hogy á, most ez personal sovereignty. Úgyhogy ez egy más dinamikát felvet a világgazdaságba meg a geopolitikába.

– Nagyon érdekes, nem tudod kiszámolni a káoszt, ami jön.

– Itt az a baj, hogyha most Trump is azt mondta, hogy azt akarja, hogy az USA bányássza az utolsó bitcoinokat is. Szóval nem tudom, mi tud kiépülni, mennyire lehetne a világ másabb vagy szarabb vagy jobb. Ez nagyon attól függ, hogy mi fog történni. Én már nem akarok belemenni ilyen asztrológiába, hogy most megmondjam neked, hogy kiolvasom valahonnan, hogy most mi fog történni. Fogalmam sincs, annyira a vadnyugat meg az ismeretlen felé haladunk, hogy egyszerűen fogalmam sincs. Ez nagyon komplex, mert az USA-ban egy leépülő társadalom van, amely egyre szélsőségesebbé kezd válni, és egyre szélsőségesebb reakciókat kezd kiváltani. Szóval ez ennél csak rosszabb lesz, és nem biztos az, hogy a Bitcoin képes megváltoztatni az ottani társadalmat egy napról a másikra.

– Egy napról a másikra az biztos, hogy nem, tehát ahhoz használatba kell kerüljön.

– Ahhoz teljesen le kell bontani, ott egy generációs váltás kell, legalább két generációnak ki kell halnia kábé, hogy utána valami nagyobb változás történjen. Mert a társadalmon belül az időpreferenciát nagyon egyszerűen lehet inheritálni másokra, csak azzal, hogy létezel abban a közegben. Hogyha destruktív az a társadalom, akkor az is marad sokáig, mert akkor arra építi fel a társadalmi réteg a viselkedést, azt erőszakolja bele másokba, és ugyanúgy viselkedik, mint a többi.

– Persze, és ez kábé egy kiirthatatlan dolog.

– Szóval ezen nem lehet változtatni sehogy, csak lassan, kulturális irányokból szerintem.

– Tehát ugye akkor meg kell alapozni ennek az alacsony időpreferenciának a létét, az pedig tényleg nem lehet gyorsan, hiszen a fiat világban minden az azonnalra épül: azonnal legyen mindenem, nem baj, ha gagyi.

– Meg nem is lehet más. Az van, hogyha most belegondolsz, hogyha most neked van bitcoinod, és akarsz indítani egy céget, akkor egy tonna másik cég lesz, amely a versenytárs lesz, és nem biztos, hogy fenn tudsz maradni egy jó ideig, hogy neked egy stabil céged maradjon. Mert azzal tudsz változtatni más emberek időpreferenciáján, hogyha másfajta módszerekkel dolgoztatsz embereket, vagy adsz munkát. Ez egy módja lehet az inheritációnak, a változtatásnak, hogy a cégnek a kultúrája másképp van, akkor az emberek is képesek átvenni azt szépen lassan. Szóval hogyha most te munkáltatod az embereket, akkor az az első módja annak, hogy tudj változtatni rajta például. De az kell, hogy ezen korán elindulj a Bitcoinnal, és utána legyen pénzed, hogy végig is vidd, és utána profitot tudjon termelni, mert akkor nincs értelme, hogyha kidöglik pár év után.

– Egyébként nagyon sokan nem is értik ezt az időpreferencia dolgot szerintem, mert nem voltak a Bitcoinban, vagy nem tudják, hogy mi ez.

– Oké, elmagyarázom.

– Elmagyarázod, igen, csak azoknak a nézőknek, akik esetleg nem lennének ezzel tisztában.

– Oké. Szóval az időpreferencia az azt jelenti, hogy hogyan akarjuk kielégíteni a jelen szükségleteinket: vagyonbeli, tárgybeli vagy másfajta fizikális vagy szellemi dolgokat például. És ez úgy megy, hogyha magas az időpreferencia, minél hamarabb ki akarjuk ezeket a vágyainkat elégíteni, és ezt pénzköltéssel valósítjuk meg. És mikor kifutunk a pénzből, akkor általában az van, hogy hitelt veszünk fel, és egyre jobban eladósítjuk magunkat a jövőbe, és ez eszméletlenül meg tudja növelni az időpreferenciánkat.

Ez van azoknál, akik a 2008-as gazdasági világválságban adósodtak el nagyon, azoknál lehetett látni a dolgokat, hogy nem képesek félretenni, spórolni, mindig jobban akarják költeni a pénzüket meg ilyesmik. És ez másik társadalmi kategóriában is látható. Nem akarok rosszat mondani, de a magyarországi romáknak a helyzete is.

Ott is látható ugyanaz a típusú időpreferencia-behatás, amely ugyanúgy mélyszegénységbe taszítja ezt a réteget, és ez nem egy jó dolog. Mert az van, hogy ahhoz, hogy alacsony időpreferenciával tudjál rendelkezni, ahhoz tudnod kell spórolni, és azzal meg tudod teremteni a jövőbeli énednek a létezését. Nem csak azt, hogy most hogyha lesz gyereked, akkor neki is lehet jövője, magyarán mondva. De azzal, hogy teljesen eladósítod magad, akkor nem csak magadat adósítod el, hanem hogyha neked lesz gyereked vagy akármi más, család, akkor azoknak a jövőjétől fosztod meg őket meg önmagadat is.

Emiatt van az, hogy az emberek nem akarnak már összeadósodni, gyereket vállalni, főleg Japánban. Nézd meg az öngyilkosságoknak a rátáját: több mint 7 millió ember van most már hikikomori állapotban Japánban, akik teljesen el vannak izolálva a társadalomtól. Szóval nem egy szép világ az, amit ez hoz létre.

De az van, hogyha megtanulnak az emberek valahogyan spórolni, akkor szépen lassan a jövőnek a koncepciója visszajön az életünkbe, és ez sokkal stabilabb mentális állapotokat képes megteremteni az emberekben. Az emberek nyugodtabbak lesznek, kerülni fogják a konfliktust, nem fognak annyira szélsőséges politikai nézeteket vállalni, meg tudnak együtt élni másokkal, kompromisszumokat kötnek jobban, csak hogy tudjanak létezni egymás mellett. Most kimész az USA-ba, nem tudnak megélni egymás mellett az emberek.

Szóval de ez nagyon függ attól, hogy milyen kultúra van. Japánban nagyon konzervatív a kultúra, szóval ott teljesen másképp üzemel, mint itt, nem látnánk olyan dolgokat átlagosítva, mint amerikában. Még nem járunk ott, hogy az időpreferenciális változás ennyire roncsolja a társadalmi kohéziót ottan, ott még van egy kicsi, aminek kell történnie nagy valószínűséggel.

– Meg ugye erős hatása van erre annak is, hogy milyen pénzt használunk. Azt is elmondod kicsit, hogy ez az inflációs rendszer hogy kapcsolódik a magas időpreferenciához, és a Bitcoin miért segít ezen úgymond?

– Persze. Az ember inherensen, ösztönösen képes érzékelni a pénznek az általános értékét. Ez a régi ezresnek és az új ezresnek az esete, hogy elmentem a Spárba, odaadtam egy új kétezrest, és visszakaptam egy régi, rongyos ezrest a kezembe, és rávágtam azonnal a kasszásnak, hogy nekem az új kell. Csak így kijött, mert tudtam azt, hogy a régit azt ki fogják vonni a forgalomból, ezért annak kisebb volt az értéke, mint az újnak.

Szóval nem kötelező az, hogy a központi bank kinyomtasson pénzt ahhoz, hogy hiperinfláció történjen. Ha az emberek gondolkodásában megrendül a rendszer, akkor az még a szabad piacon is képes azonnal értékvesztést eredményezni nagy valószínűséggel. Pénzkiáramlás, értékvesztés. Most már nem Magyarországon volt a legnagyobb hiperinfláció, az 14 óra alatt történt meg, nem tudom, 10 a 29-en volt vagy 32-en volt az összege, és az 14 órát vett igénybe. Most ez milliszekundumban lesz majd, szóval nem tudom, hogy mi fog történni nagy valószínűséggel.

De hogyha most az emberek elkezdik használni a bitcoint, ezzel izolálják magukat ettől a hatástól elsősorban, elkezdenek tudni megint spórolni, és látják azt, hogy tudnak tényleg a jövőben gondolkozni, hogy idővel egyre jobban több pénzük kezd lenni, amivel tudnak vásárolni, nem pénz, hanem vásárlóerejük van, amit tudnak használni. És ki tudják jobban kalkulálni azt, hogy lehet, hogy ha várok 10 évet, akkor lehet, tudok indítani egy céget, tudok venni egy-két házat, vagy ezt csinálni, azt csinálni.

De ahhoz tudni kell tartani magadnál a bitcoint is. Szóval nem egyszerű az, hogy most csak megveszed az egész családi vagyonon az egész bitcoint, ami létezik a világban, hanem kell dolgozni is. Ha nincsen keresetet, akkor a saját pénzedet fogod költeni, és belenyúlni a jövődbe. Ez a nagy probléma, ezt már én is azért tapasztaltam többször, és hát nem olyan egyszerű.

– Hát igen, a bitcoin egy csapda, hogy már bitcoinos vagy, és már minden ott van neked, akkor már csak azt tudod enni.

– Szóval igen, de a Bitcoin az szépen leviszi az időpreferenciádat, ezt látni. De nem teljesen, szóval megmaradnak ezek a dolgok, hogy most spontán valamire költesz. Ez nem egy végleges dolog, ez annyira affektálja a társadalomnak a létezését, hogy nem tudsz azonnal kibújni belőle.

– Persze, meg azért meg kell vennünk dolgokat, amire szükségünk van.

– Persze, de hát nem fogsz megvenni kétmillió forintos mikrohullámú sütőt, amely neked 100 évig fog működni, meg a 20 000 forintosat. Nem fogod megvenni a drágábbikat, mert hogyha most megveszed az olcsót, több mindent tudsz belőle vásárolni, csak az olcsóbbik az neked el fog öt éven belül romlani, és kell venned még egyet, utána még egyet, és ez a körforgás marad fenn. Nem az, hogy van a jó kis hajdús mosógép, ami 100 éven át képes neked működni otthon, és utána ott rezeg, mint valami földrengés-generátor.

Szóval ezt az időpreferenciát át lehet inheritálni cégekre, élelmiszereknek a készítésére, mindenre, szóval ez mindenre kihat.

– Egyébként az jön még föl gyakran, amit én hallok, hogy az időpreferencia, tehát azért van még egy dolog, ami szűkös az ember életében, az pedig az ember ideje.

– Persze, igen.

– Tehát azért nyilván ezt nem lehet kiirtani, tehát nincsen végtelenül alacsony időpreferencia senkinek az életében sem, hiszen ha valaki valamire értékeli a saját életét, akkor kénytelen kiadásokat eszközölni, tehát kénytelen kiadni magára akár egy utazásban, akár valamiben, autóban, egy cabrióban, kinek mi a vágya, mitől érzi magát boldognak.

– Igen, kábé az relatív.

– Viszont abban jó, hogy azért van végre valami, ami ezt az időpreferenciádat leviszi, tehát nem úgy, mint a fiat világban, hogy mindent azonnal hitelből megvegyünk, eldurrantottuk, és akkor utána marad a keserves végtörlesztés meg törlesztés így az idők végezetéig, ameddig csak élsz és aktív vagy. Tehát a Bitcoin egy értelmes ellentétet ad ebbe, megmutatja azért, hogy lehet ezt az arany középutat fejben tartva élni, és ez szerintem egy nagyon jó tanár abban, hogy a jövőbeni értéket a szemed előtt lebegtetve, és időnként megjutalmazva téged, ezt azért be is válthatod.

Most egy kicsit visszakanyarodok a prágai konferenciára, mert ugye ott közelről lehetett bitcoinerekkel beszélgetni, és ott mindenkin azért láttam, hogy nem olyan kemény már a munka, mert sokkal több szabadidővel rendelkezhetsz, tehát a low time preference-t alkalmazva visszakaptál az életedbe egy értékes életeseményt, szabadabban döntesz, hogy hogy töltöd el az idődet.

– Hát jó, persze, ez egy hosszabb folyamat, tehát ugye mindenki, aki a Bitcoinba jön, saját példa, az azért jön, hogy hú, legyek már gazdag belőle holnapra. Persze, de igazából nem leszel holnapra gazdag ebben, csak az évek folyamán tanulod meg azt a módszert meg azokat a módokat, amik segítenek az életedben, hogy az könnyebb legyen, és több dolgot meg tudj valósítani. Plusz egy csomó más dolgot is megtanulsz, amit amúgy a rendszer nem tanít meg, mert a rendszernek nem érdeke, hogy megtanítson neked ilyen dolgokat. Tehát fogyasztói társadalomban nem az a jó, aki egy pólóban járja végig az életét, vagy egy lepelben, aszkéta módon.

– Vagy halogatja a cipővásárlást, mert idén még ezzel valahogy kihúzom.

– Igen, röviden szóval ennyi az időpreferenciának a lényege, és ezt nagyon jól lehet érezni, amikor így belekóstolsz a Bitcoinba, és elkezdesz megtakarítani szépen. Ezt Feri is ezerszer fölhozza példaként, hogy napi mit tudom én egy eurónyit vagy 500 forintot, vagy heti 3000-et, mindenki a saját skáláján, amit megtud, hogy látod, hogy értékelődik föl. Na ugye ez a number go up technológia, de nem is csak ez, hanem egy csomó mindent megtanulsz mellette, és így szabadulni tudsz ettől a magas időpreferenciás társadalomtól.

Tehát nem lesz fontos az, hogy te mit mutatsz, mert kit érdekel, minek mutatsz olyat a másik embernek, amikor az nem is érdekel, nem is tudod, ki az. Teljesen fölöslegessé válnak ilyen látszatdolgok, ami egyébként a jelen társadalomban rohadtul meghatározó. Tehát az, hogy te Magyarországon átmész valahol, és a melletted álló SUV-ből így lenéznek, hogy mi van, te kis pondró, mert éppen ülsz egy 20 éves Toyotában vagy akármiben, ez tök gáz, nem?

– Szerintem Magyarországon ez nagyon jelen van. Akár, ha fölszállsz a repülőn egy fapadosra, és az első sorban már úgy éreznek, mintha a business classon ülnének.

– És ez a magas time preference, mert az embereknek meg kell mutatni, hogy ők igenis két nap alatt lettek valakik.

– És ugyanez van tényleg párkapcsolatban is, hogy amíg eleink, tehát nagyapáink kitartottak egy-egy feleség mellett életeken át, vagy egy életet, addig itt az van, hogy figyelj, nem jött be, csomagold össze, dobd el, válj el, van rá lehetőséged. Tehát ez is ilyen társadalmilag lebontó dolog. És akkor milyen példát adsz a gyerekeknek? Ne dobd el, edd meg a szemetet, dobd be a kukába, elromlott a telefonod, veszünk újat. Szóval ez nem fenntartható, és ez vezetett ide, hogy ilyen a világ. És ugye onnan ered, hogy a fiat pénz, tehát ott a mindennek az alapja: a gazdasági layer, a gazdasági sík legalsó szintje az a korrupt fiat rendszer, ez eredményezi ezt a gyönyörű világot, hogy mindenki anyázik, mindenki zúzza a másikat, békétlenség van, és ez ide vezet.

Most érdemes lenne azon elfilozofálni, hogy akkor mi lenne, hogyha lenne egy Bitcoin alapú gazdasági layer, hogy akkor a világ hogy működne. Totál ellentéte lenne a mostaninak, nem? Tehát eljönne az, hogy minden rendelkezésre áll.

– Szerintem ja, azt mondják, hogy a bőség kora közeleg, hogyha társadalmilag átállunk az inflációs rendszerről a deflációsra, mert az törvényszerű. Ugyanakkor meg az biztos, hogy jó időbe telik.

De talán most bemutathatnánk a podcastban azt a videót, amit Lorry csinált. Ugye ő is most velünk volt a prágai konferencián, és hogy visszatért, így látta az apját, aki az otthon termelt zöldségeket árulgatja a kapunál, és akkor biztatta rá, hogy csináljon egy Bitcoin tárcát a telójára, és fogadjon el bitcoint is. És ugye ezt beírta a Telegram csoportunkba is, úgyhogy viszonylag gyorsan ott termett valaki vagy valakik, akik bitcoinért vásároltak zöldséget. És erről bemutatnánk egy kis videót, majd bevágjuk ide, hogy hogyan is zajlik egy ilyen Lightning vásárlás a háztáji zöldségek gyerekmunkával való árusításával. (nevetés)

Itt van egy zöldséges, és kiállít egy számlát úgy, hogy megnyomja, az összeget beírja, hogy mennyi volt: 2800 forint. Annak van egy satoshiban kifejezett értéke, itt most 11 400, az 52. Történik egy összeg beállítása, esetleg még egy megjegyzést fűznél hozzá, jegyzet hozzáadása. Igen, írd be azt, hogy zöldség. Zöldség, done. Igen, most a vevő az becsippantja, leolvassa, jelenti, hogy megérkezett a te fiókodba, a te számládra az összeg, úgyhogy az üzlet létrejött. Nagyon szépen köszönöm.

Milyen jó lenne egyre több ilyet látni, hogy így mész országszerte, és akkor megállsz az útszélén cseresznyét venni, és akkor a Pista bácsinak lepittyented a mobiltelefonját, és ez jó helyre megy, és nem nyúlja le a százalékát se a kártyatársaság, se mit tudom én, hány bank, akiken ez keresztülmegy, hanem ez tényleg rád tartozik, aki vásárolsz, meg arra, aki elfogadja azt a bitcoint.

És privacyről beszéltünk viszonylag sokat, ugye ez a Lightning fizetés az meg kellően titkos, tehát gyakorlatilag nem is lehet megtudni, hogy kik között zajlott le ez a tranzakció. Valamennyire ráfoghatjuk.

– De miért csak valamennyire, mit tudsz róla?

– Nem teljesen privát a Lightningnak a rendszere, szóval akkor még van egy kis dolog, amit meg kell oldani, hogy privát legyen teljesen. De hogyha ilyen Blink walletet használsz például, ahol a csatornákat nem te nyitogatod, hanem csak egy user vagy, ott akkor látja, oké, akkor a Blink látja. És akkor fennáll a lehetősége, hogy a Blinknek a fejéhez odatartják a fegyvert, hogy áruld el, hogy az XY kivel kontaktált, ilyesmi lehet. Tehát megvan a lehetősége, veszel egy SIM-kártyát valahol, aztán regisztrálsz azzal, azt meg lehet valamennyire oldani, de az is limitált, azért is vannak limitek, hogy csak 1000 dollárig lehet kivenni vagy euróig, azért problémás. Ha használsz Phoenixet vagy Breezt, akkor az most már szabadabb, azon nincsen ilyen kontroll, de max látja a Lightning, hogy mennyit viszel, merre, jobbra, balra, hogy milyen csatornát nyit neked, hova, de azon túl nagyon sok mindent nem láthat, hogyha a Tort használod például.

– Jó, mondjuk a usereket meg a hallgatókat ugye megnyugtatva, azért most itt szélsőséges esetekről beszélünk.

– Igen, persze, mindig azt kell vizsgálni.

– A gyakorlatban azért ez nagyon jó, meg most nincs mitől paráznunk itt a demokráciában, de ki tudja.

Karo, neked volt most egy könyvdedikálásod is Prágában ugye?

– Igen, a Bitcoin és a trust problemnak a példányait adtam el, jó, érdekes volt. Nem olyan sok példányt hagytam el, de azért sikerült Adam Backnek is adni egy példányt, úgy odanyomtam a kezébe, hogy szeretnél egy példányt. Mondta, hogy haza is vitte, legalább már egy ilyen achievement unlocked. De azért mindegyik elfogyott, legalább annak örültem. Jöttek emberek, akik akartak vele egyedi dedikálást, annak is örültem, ez a kezdet, legalább ezzel látom, hogy az emberek érdeklődnek érte, érdemes írni.

– Igen, a Consensus adta ki ugye a könyvedet.

– Igen, a Consensus Network volt.

– Knut Svanholmnak a kiadója, illetve hát Ioni Appelberg is ugye tevékenyen részt vesz benne. Vele korábban beszéltem, és azt mondta, hogy odaadja nekünk a kis animációit, úgyhogy ezeket majd szerintem el is kezdhetjük feldolgozni magyarul, mert rendkívül tanulságosak.

– Klassz. Lehetne néha egyet-egyet küldeni így okítás gyanánt.

– Magyarítsuk őket!

– Igen, hát hajrá, ki-ki a munkarészét.

– Azért ez ebben sok munka van így is, úgy is. Illetve Árpi, te is találkoztál a strike-os Jack Mallersszel?

– Ja, megtámadtam a Jack Mallerst meg Dylant, a jó barátját. Igen, nekem ők nagy kedvenceim, meg ugye a Strike-nak a missziója meg amit csinálnak. És a Jack most adott elő Prágában, ami szerintem zseniális lesz, hogyha már úgy lesz, hogy hamarosan kijön a videóváltozata, és akkor azt is meg tudjuk osztani. De zseniális volt, amiket mondott, meg ahogy mondta. Szerintem abba inkább nem megyek bele, hogy miről szól.

De igen, sikerült őket egy pillanatra, és akkor egyrészt mondtam nekik, hogy nagy rajongó vagyok, és így vicces volt, a Jack így egyből fordult felém, és akkor mondta, hogy appreciate it, hogy ezt értékeli, és akkor már így ölelt is, és akkor tök jó, hogy megszorongattuk egymást egy pár másodpercig. És akkor Dylannel meg próbáltam erről egyeztetni, hogy szeretném a Strike-nak a honlapját meg az applikációját magyarítani, és hogy ebben kontaktáljunk és működjünk együtt, mert szerintem abban még nagy erő van, hogy olyan emberekhez is el tudjon jutni a szolgáltatásuk, akik mondjuk egyáltalán nem értenek angolul, és egyelőre csak angolul tud a honlapjuk is meg az appjuk is.

Úgyhogy egyébként most bele is fogtam, még nem egyeztettünk semmit velük, hogy akkor ezt milyen paraméterekkel lehetne ezt az együttműködést csinálni, de így most hirtelen lelkesedésből elkezdtem fordítani, ami a honlapjukon vannak ilyen oktatóanyagok, például olyan címmel, hogy mi az a bitcoin, satöbbi. Így bele is vágtam ebbe, mert nagyon jól meg van fogalmazva, és akkor előbb-utóbb valamilyen formátumban az is majd elérhető lesz, majd leegyeztetem velük, hogy hova szabad kitenni, hova nem.

– Sok munka ez, nem azért, egy ilyet megcsinálni.

– Hú, igen. Úgyhogy bárki, aki egy kicsit úgy érzi, hogy szívesen dolgozna ezen a nemes ügyön, akkor szívesen várjuk a meetupjainkra. Ha jól tudom, most is szerveződik egy, de azt majd talán a Telegram csoportban, erről pontosabb információt kaptok. Meg aki akarja támogatni ezt, nem az idejével, hanem egy kis satoshival, az meg küldjön egy kis satoshit, és akkor lelkesebben fordítok.

– Akkor én majd küldök.

– Hát szerintem a mai adásba nagyjából ennyit tudtunk belezsúfolni. Köszönjük a figyelmeteket, és ha tetszett a műsor, akkor nyomjatok egy lájkot, és ha még nem vagytok feliratkozva, akkor egy feliratkozást, és osszátok meg a barátaitokkal, ismerőseitekkel, akiket esetleg érdekelhet a Bitcoin tartalom! Köszönjük szépen, Karo, hogy itt voltál.

– Nagyon köszönöm szépen a megtiszteltetést.

– Jó történeteket meséltél, mint mindig. És akkor várunk titeket egy hét múlva ugyanitt. Sziasztok!