E119 105 éves levél: így lopják el a megtakarításod

– Van egy szerző, aki ezelőtt 105 évvel írt egy könyvet, Argentarius álnévre hallgatott. Ez egy német bankár volt, aki egy levélgyűjteményt írt a fiának, amit később közzétettek, és ebben a pénz működését ecseteli.

Libabőrös voltam, amikor olvastam azokat a sorokat, hogy mik lehetnek a rossz következményei a rossz pénznek, amit most, 2026-ban látunk lépésről lépésre megvalósulni.

Olcsó kamatokkal pénzt pumpálnak, a semmiből teremtenek egy gombnyomásra pénzt. Nem történik más, mint meglopják azokat, akiknek vannak megtakarításaik.

A hiperinfláció, ami felé tendálunk, az elkerülhetetlen. A kérdés már csak az, hogy mikor következik be.

Sziasztok, kedves hallgatók! Ez itt a HUSZONEGY podcast, az a magyar nyelvű hangcsatorna és adás, amit a magyar nyelvű bitcoinerek hoztak el nektek. Ez a 119. adásunk, és most Tótik Róbertet üdvözöljük vendégünkként. Robi egy nagyon jó régi barátunk. Szia, Robi! Hogy vagy? Mivel telnek mostanában a napjaid? Keveset látunk most téged a YouTube videókon keresztül új tartalmakkal.

– Az utolsó nagy projektem a Bitcoin Apró volt, a bitcoin-apro.hu. Ez egy magyar közösségi piactér, teljesen ingyenes, a célja az, hogy reklámmentes maradjon, és az emberek bitcoinban tudják egymás között adni-venni a dolgaikat. Mert a bitcoin egy olyan technológia, ami azért jött létre, hogy az emberek használják. Nyilván sokan csak értékőrzőként használják, sokan a hidegtárcájukon tartják, de én azt gondolom, hogy itt van ez a csodálatos Lightning technológia is, amivel a forint töredékéért tudunk egyébként utalásokat eszközölni és utalásokat véghezvinni. Szóval minden adott.

– Mesélj egy kicsit, kérlek, azoknak, akik kevésbé ismernek téged! Ugye te írtál egy könyvet, elindítottál egy YouTube csatornát. Mikor történt ez körülbelül, és hol lehet ezeket elérni, milyen nyelven? Mesélnél nekünk erről többet?

– Én Németországban élek, és azt látom, hogy itt van egy nagyon erős bitcoin közösség, és az itteni konferenciák és itteni Bitcoin tartalmak nagy népszerűségnek örvendenek. A legutóbbi statisztika szerint, olvastam, a németek közel 10%-a birtokol ilyen vagy olyan formában bitcoint vagy más kriptoeszközöket. Magyarországon viszont ez nem túl jellemző, fogalmazzunk így. Magyarországon vannak sokan, akik a kripták felé nyitnak, viszont a Bitcoin-only és hodlerek csoportja, azt tudom mondani több év jelenlét után, hogy elég alacsony. Vagy nem tudom, ez az én szubjektív tapasztalatom, de persze javíts ki, ha tévedek.

Ahhoz képest, hogy ez egy olyan eszköz és olyan technológia, ami nagyon sok ember életét megváltoztatta már, és nem csak emberek életét, hanem országoknak a gazdasági helyzetét is megváltoztatta már. És szerintem fontos lenne, hogy minimum halljanak az emberek arról, hogy mi ez és hogyan működik, még mielőtt az előítéleteknek a mocsarába elsüllyednének, és azt mondanák, hogy ez egy hülyeség, mert a szomszéd Pista bácsinak a fia bankár, és ő is azt mondta, hogy ez egy hülyeség. Szóval hogy az emberek ismerjék meg először.

Az én munkásságom kicsit sokrétű. A 21 millió YouTube csatorna alatt vagyok aktív, de egyébként mostanában a bitcoin-apro.hu oldal fejlesztésével is foglalkozom. A legelején, mielőtt a YouTube csatornát indítottam, azt gondoltam, hogy nagyon fontos lenne, hogy egy magyar író tollából származó könyv is megjelenjen a könyvesboltokban. Ezért írtam meg a *Bitcoin – A pénz demokráciája* című kézikönyvet, ami valóban egy kézikönyv: egy rövid, frappáns, tömör összefoglaló arról, hogyan működik a bitcoin, és egy gyakorlati kézikönyv is arról, hogy aki szeretné ezt használni, hogyan tudja ezt biztonságosan megtenni anélkül, hogy csalások áldozatává váljon. Van szó arról, hogy mennyire fontos a hidegtárca, a 24 vagy 12 szavas helyreállítási kulcs, a seed phrase, miért fontos, hogyan őrizzük, hogyan tároljuk.

Szóval ez volt az első lépésem, úgymond, a nyilvánosságban. Aztán erre jött a YouTube csatorna, ami sokrétű volt. Nem tudok főként egy csapásvonalat behatárolni, mert amikor Detroitban jártam, és a Steak 'n Shake-ben fizettem a hamburgerért bitcoinnal, akkor azt is közzétettem, ilyen vlogosabb videó keretein belül. De az igaz, hogy a podcast jellegű adások voltak túlnyomó részben, ahol volt szó a Bitcoin gazdaságtudományi oldaláról, volt szó az aktuálpolitikai hatásokról a Bitcoin vonatkozásában.

És aztán azt láttam, hogy itt bitcoinos körökben van egy szerző, aki ezelőtt 105 évvel írt egy könyvet, Argentarius álnévre hallgatott. Egy német bankár volt, egy levélgyűjteményt írt a fiának, amit később közzétettek, és ebben a pénz működését ecseteli, és azt, hogy hogyan kell jól bánni a pénzzel, mi az, ami egy jó pénznek az ismertetője vagy ismérvei. És hát borzongató, vagy nem tudom, libabőrös voltam, amikor olvastam azokat a sorokat, hogy mik lehetnek a rossz következményei a rossz pénznek, amit most, 2026-ban látunk lépésről lépésre megvalósulni. A háborús konfliktusoktól kezdve egészen a pénz elinflálódásáig. Ez mind-mind egy ilyen láncreakció, egy előrelátható folyamat.

És ezért azt gondoltam, hogy fontos lenne, hogy bárki láthassa, olvashassa, és ezt hangoskönyvben egyébként fel is olvastam, ingyenesen közzétettem, valamint a leírásban bárki le tudja tölteni PDF, e-könyv formájában is.

– Igen, ez nagyon szuper. Ugye a következő konferenciánk 2026. november 20–22-én lesz, és te is egyébként előadó leszel, nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat. Úgyhogy a rajongóid, akik Magyarországon vannak, itt tudnak majd veled találkozni, illetve új ismeretségekre te is szert tehetsz, akár személyesen, élő közönséggel.

De nekem is a kedvenc témám egyébként az, hogy mi a pénz. Mert én azt látom, hogy Magyarországon, de egyébként külföldön is ez a legalapvetőbb probléma, amit az emberek nem tekintenek problémának. Úgy gondolják, hogy a pénz az teljesen rendben van, csak nincs belőle elég. És onnantól kezdve már nem foglalkoznak azzal, hogy jó, de mit jelent alapjában a pénz? És én is pont erről szeretek előadást tartani, ez az egyik kedvenc témám, mert ha ez nincs meg, hogy mi a probléma a világban, hogy maga a pénz a probléma, akkor nem keresel rá megoldást.

Mert a megoldás akkor az, hogy megszorítások, adóztatás, háborúk, vegyük el a másiktól, osszuk szét a felső 10%-ot a 100% között, mert az biztos megoldás lesz. Aztán infláljuk el az adósságot – ugye most Amerikában pont ezt hallottam előző héten. Elképesztő mondat, ha valaki tudja, hogy pontosan mit jelent ez: az, hogy a termelő osztály meg fogja fizetni majd azt a 40 trillió dolláros adósságot, amit Amerika összerakott, infláció útján.

– Nagyon jó, amit mondasz, mert az államnak mint olyannak nincsen produktuma. Az emberek adója az a pénzmennyiség, amiből gazdálkodnak. Persze vannak ilyen eszközök, amivel tudnak ügyeskedni, de ha nagyon lecsupaszítjuk az egészet, nyilván végső soron azok, akik befizetik az adót, azok fogják ezt a többletet kifizetni.

– Ez így van. Úgyhogy nagyon érdekesek ezek az Argentarius-levelek, amiket említettél, hogy lefordítottad, és akkor hangoskönyvként fel is mondtad. Tudsz ebből esetleg néhány olyan dolgot mondani, ami a legszembetűnőbb vagy a leghátborzongatóbb volt, amitől libabőrös lettél?

– Nagyon érdekes gondolat az, amikor arról beszél, hogy a jegybankoknak a működése, milyen az optimális jegybankműködés. Mert mostanában nagyon sokat hallunk erről, és mondjuk a részvénypiacon, akár a kriptokereskedésben, vagy akik aktívan kereskednek bitcoinnal, benne vannak, azok mindig figyelik a Federal Reserve-nek az elnökét, amikor kiáll, és elmondja, hogy lesz-e alapkamat-csökkentés, vagy nem lesz, és akkor látjuk, hogy a grafikon erre az egy hírre brutálisan robban vagy esik.

Na most, Argentarius felvetése az, hogy mennyi pénz van a gazdaságban, egy viszonylag irreleváns kérdés. Mert az a pénzmennyiség, ami jelen esetben a gazdaságban van, az mindig a kereslet-kínálat alapján nagyon jogosan és egyenlően oszlik el. És abban az esetben, ha olcsó kamatokkal pénzt pumpálnak, a semmiből teremtenek egy gombnyomásra pénzt, nem történik más, mint meglopják azokat, akiknek vannak megtakarításaik. Mert amikor több pénz van forgalomban, több pénzkészlet van az országban vagy a világban, akkor igazából újraárazódik minden. És aztán innen elkanyarodhatunk természetesen a… mindjárt eszembe jut… a francia közgazdásznak az 1600-as évekből az elméletére.

– Az nem egy brit közgazdász volt, aki átment Franciaországba, és ott csinálta meg?

– Igen, igen.

– Név nélkül is érdekes volt: egy angol befektető vagy vállalkozó, akit kiüldöztek Angliából, elment Franciaországba, és ott a császárnak vagy az uralkodónak felajánlotta, hogy hogyan is lehetne papírpénzzel megreformálni Franciaország gazdaságát. Azt hiszem, ez az a történet, nem? Az első papírpénz Franciaországban.

– Igen. És alapvetően van egy nagyon érdekes teóriája arról, hogy ez az egész pénzteremtés mindig csak azoknak jó, legalábbis először azoknak jó, akik közel ülnek a tűzhöz vagy a húsosbödönhöz. Mert ők még az inflációmentes áron tudnak befektetni ebből a pénzből, bevásárolni, aztán pedig az infláció alapján a pénzmennyiséghez igazodnak az árak.

– Ez a Cantillon-effektus.

– Az volt az a pont, amikor kicsit láttam azt, hogy milyen brutális ez a folyamat, amiben benne vagyunk, amibe beleszülettünk, és amit magától értetődőnek veszünk, hogy ennek így kell működnie. Holott egyébként… és aztán utána olvastam már mást is, Misest is vagy Friedrich August von Hayektől, különböző osztrák közgazdászoktól alapműveket. Alapműveknek mondanám ezeket, mert érdemes lenne ezeket is tanítani a közgazdaság-tudományi egyetemeken, nem csak a fiat pénznek a szószólóit. Akkor látom azt, hogy ez valójában hosszú távon nem vezet semmi jóra. A hiperinfláció, ami felé tendálunk, az elkerülhetetlen. A kérdés már csak az, hogy mikor következik be.

– Abszolút. Én is mindig ezt mondom, hogy egy vonaton ülünk, amiről van egy leszálló, és ez a leszálló opcionális. Élhetsz vele egyedül, élhetsz vele a családoddal vagy egy közösséggel, és ez pedig a bitcoin. És olyan mértékben élhetsz vele, amilyen mértékben meg tudsz takarítani. Alapvetően azt szoktam javasolni, csak azt a pénzt tegyük bitcoinba, amit feltétlenül hosszú távra meg szeretnénk őrizni. Mert nyilván van az embereknek egy cash flow-ja, amit nap mint nap el akarnak költeni a boltban, és azt nem biztos, hogy éppen bitcoinba szükséges tenni, ugyanis az eszköz tényleg volatilis.

Ugyanis van egy fix fokmérőnk, a világban pedig folyamatosan gumiszabályokkal, egy darab ember vagy egy testület által megszabályozott pénzcsap-nyitogatással szűkítik vagy bővítik a pénzkínálatot, ahogy említetted is. És ezáltal igazából nyilván természetesen ugrál a bitcoinnak az árfolyama, és általában azért ugrál felfelé, mivel az emberek csoportja, akik ezt értékelik, hogy van egy értéktartó, valódi pénzük, egyre jobban nő. És ez a csoport egyre jobban felvásárolja azokat a mélypontokat, amelyben most is voltunk. Úgyhogy visszatérve arra, amit mondtál Magyarországra, hogy kevesebben érdeklődnek egyébként a bitcoin iránt mostanában, az elmúlt évben vagy az elmúlt két évben: hát bear market van, ez nem mindig szokott azért az emberek kedvének kedvezni.

– Ez nyilván így van. Én nemzetközi viszonylatban gondolom azt, hogy a magyar bitcoinerek százalékos arányban kevesebben vannak, mint amit mondjuk én itt tapasztalok Németországban.

– Egyébként az üzleti életben meglepődnél, de nem annyira. Nagyon sokan hallottak a bitcoinról, és sokaknak van is, viszont elenyésző része tudja azt, hogy miért értékes, és mi ez az egész. Ugyanis az egész a pénzről szól.

– De látod, milyen jót mondasz? Figyelj, annyira jót mondasz! Van Misesnek egy teóriája a Liberalizmus című művében arról, hogy az emberiség tömegesen képtelen a logikus gondolkodásra. Állítja ő. És egyébként ez a kör, akikről beszélsz, ez az üzleti élet, azok az emberek, akik aktívan figyelik azt a folyamatot, ami történik körülöttük, lehet, hogy gyakorlati szemmel, de mégis látják azt, hogy érdemes olyan eszközöket keresni, mint például ingatlan vagy befektetési arany. Tehát olyan korlátozott eszközöket keresni, amelyeket az állam nem képes elinflálni, vagy ha az aktuális fiat valuta inflálódik, akkor ezeknek viszont azzal egyenes arányban növekszik az értéke.

– Ez a néplélekben is benne van, az átlagemberben is, mert a magyar… nekem a nagymamáink is tudták, hogy a föld, az ingatlan az, amiből jó, ha van. Tehát az nem véletlen, a magyarok ezért alapvetően, az átlagember nem járt rosszul, ha a saját ingatlanában ül vagy alszik vagy fekszik, mert egyébként az élete megtakarítása is így növekszik. Persze tudjuk, hogy az ingatlan is egy lassan olvadó fagyi, egy kicsit lassabban olvad, mint a készpénz. De azért a bitcoinhoz képest, ami egy teljesen rugalmatlan eszközosztály, tehát annak nem bővül a készlete egyszerűen egy fix határon felül, ugye az abszolút nem olvad.

– Az univerzum legkorlátozottabb eszközéről beszélünk, nyilván.

– Így van. És neked mi a meglátásod? Milyen Németországban a pleb, a hétköznapi ember? Oké, hogy tudják a beavatottak.

– Hogy mondjam, 10% nem sok. Ennek a 10%-nak nagy része nem beszél róla a hétköznapokban. Vannak ezek a nagyon erős bitcoin mindsetek, és ritka az, amikor valaki bitcoinról beszél, kiáll, és azt mondja, hogy ez egy ilyen és ilyen technológia. Tehát úgy van ez, hogy az ember magának megtalálta a makkot, vagy kikaparta, vagy nem is tudom, van erre biztos valami közmondás, ami idevág. Szóval az ember ezt megtalálta magának, és aztán jól elvan vele. Nem érzi azt mindenki hivatásának, hogy erről beszéljen.

Viszont vannak olyan emberek, mint te vagy én adott esetben, akik azt gondolják, hogy itt egy eszköz, és minél többen használjuk, annál jobb lehet a köznek, a közjónak, mindenkinek jobb lehet ezáltal, és ebben találnak egyfajta missziót maguknak. És nyilván itt csatlakoztatom vissza a munkásságomra a kis történetemet, hogy ez az egész egy tök szépen hangzik, hogy az ember csinál ilyen videókat, és van egyfajta elérésed, de anyagi szempontból nulla. Tehát ezt az ember nem azért csinálja, mert anyagilag megtérül, hanem azért csinálja, mert hisz valami nagyobb jóban.

És érdekes azt látni – nagyon sok kommentben találkoztam ezzel –, hogy nem tudom én, adott részvény vagy ingatlan, vagy ez, az, amaz sokkal jobb befektetés. És rövid távon néha igazat is kell, hogy adjak nekik. De hosszú távon meg azt kell mondjam, hogy egyik sem tudta még a közelét sem elérni annak a hozamnak, amit a bitcoin az első 17 évében elért. És ez a fajta hosszú távú gondolkodás viszont olyan, amire nagyon kevesen képesek.

Nagyon sokan csak turisták. Beszálltak most 123 ezernél, látták, hogy lement az árfolyam – 50-pár ezer volt talán az alja, vagy 60-pár ezer dollár –, és aztán megijedtek, hogy lehet, igaza van az öreg fószernek, aki azt mondta, hogy „Bitcoin is going to zero”. De közben hosszú távon ez a négyéves tendencia teljesen normális. Sőt, ennyire enyhe medvepiacunk, mint az idei, még eddig nem is volt.

– Így van. Az emberek döntéseiből sokszor hiányzik a hosszú távú gondolkodás. Szerintem ez tanulható egyébként, de van, aki így éli az életét, valaki pedig nem. De a természet előbb-utóbb azokat fogja kiválasztani, akik erősebbek és reziliensebbek, általában azok a hosszú távon gondolkodó emberek, akik genetikailag is túlélik, mondjuk, saját magukat, mondjuk több gyerekkel.

De visszatérve a gondolkodásra, én pont ezért javaslom egyébként az összes meetupunkon, amikor megkérdezik… Van valahol egy olyan srác, aranykereskedő volt, már kiszállt, és mindig mondja nekem fél éve: „Figyelj, Feri, akkor beváltsam az aranyam egy részét?” Hát mondom, figyelj, úgyis ott van, miért ne, beszéltünk róla. És akkor azóta húzza, húzza. Már végigélte egyébként, hogy lement a piac 122-ről 57-re, ahogy mondtad. Ott voltunk az alján néhány hónapig, beszélgettünk párszor erről, vegyek, ne vegyek. Mondom, figyelj, szerintem nyugodtan, megnézheted, kipróbálhatod szépen lassan. És most már megint ott van, hogy már pánikban szeretne venni, mert hát ugye elszállt az árfolyam.

És én erre szoktam neki azt mondani, hogy a bitcoinban a proof of work mindenhol megjelenik. És itt is: egy portfóliót tudhatsz építeni egy darab tranzakcióval is, hogy az összes pénzed átváltod bitcoinra, de borzasztó feszült leszel tőle, és a volatilitást ki kell tudni bírni. Tehát a portfólióépítésnek is kell egy proof of work-je, amihez idő kell. Egyszerűen a bitcoinban időt kell eltölteni. El kell kezdeni vásárolni, nem gyorsan, szépen lassan, amennyire az ember bírja, amennyire az embernek a stressztűrő képessége megengedi, hogy ha esik, akkor ne abba gondoljon bele, hogy úristen, mi fog történni.

De szépen konzisztensen, ha te ebben teszel félre, akkor ott fogod magad találni két év múlva, négy év múlva a következő bear marketnél, hat év múlva a következő bull runnál, és a nyolcadik évben, amikor már megint egy bear market lesz, nem fogsz azon gondolkodni – teljesen mindegy, mennyi pénzed van benne –, hogy úristen, mi lesz, ha még lentebb megy, mert már tízszer többet kerestél vele az árfolyamemelkedéssel, mint amit beleraktál. A bitcoinportfólió kiépítéséhez idő kell.

– Nyilván ez az, amit én is mondtam az utóbbi videóimban, a medvepiac aljánál készültek, azt hiszem, az utolsó ilyen tartalmú podcastjaim, hogy persze, ez fáj annak, aki most szállt be. De mondjuk, aki 1000, 3000 vagy 20 ezer dolláron szállt be, az még mindig masszív pluszban van. És azt a nyereséget az arany nem hozta le, sőt az ingatlanok sem hozták le.

Szóval nagyon tetszik, amit mondasz, és nagyon tudok vele azonosulni. Most visszaemlékszem, van egy videó, A Bitcoin vásárlás 10 szabálya, vagy valami ilyesmi címmel tettem közzé, és abban is beszélek erről, hogy soha nem szabad az összes pénzt bitcoinba tenni. Azt a pénzt rakd bele, és csak annyit, amennyit az elkövetkezendő 10-15-20 évre nyugodtan ott tudsz benne hagyni. Anélkül, hogy te, nem tudom, milyen stresszhelyzetbe kerülnél, mert az ára 60%-ot esett, és anélkül, hogy valami belső hajthatatlan motor arra késztetne, hogy eladd a bitcoinodat, amikor esetleg tízszer annyit ér, mint amennyiért vetted. Mert 15-20 éves időtávlatban könnyen megtörténhet, hogy ez a 10 plusz egy elenyésző nyereség lesz.

Ha olyan Bitcoin-only alkalmazást keresel, amiben egyszerűen tudsz bitcoint venni úgy, hogy a privát kulcsokat te kezeled, nézd meg a Relai-t!

A Relai 🇨🇭 egy svájci app MiCA-engedéllyel, és kimondottan a hosszú távú megtakarítóknak tervezték. Bármikor vehetsz bitcoint azonnal, és beállíthatsz heti vagy havi automatikus vásárlást is. Ráadásul havi egy automatikus vásárlás 100 euróig teljesen díjmentes. Regisztrációnál add meg a HUSZONEGY kódot, így 10%-kal csökken a vásárlási díjad, és a podcast működését is támogatod ezzel.

Részletes leírás: bitcoinmentor.hu/relai

– Abszolút. És egy kis aktualitás még, visszatekintve a nyárra: ugye itt voltak turbulenciák, téged esetleg érintett a COLDCARD-hiba, vagy hogyan reagáltál rá? Esetleg erre ki tudnál térni? Ezt most megszoktuk mindenkitől kérdezni.

– Azt hiszem, hogy pont beszélgettem veled erről, de lehet, hogy egy TikTok live keretein belül, vagy nem is tudom, amikor megkérdeztem, hogy mit használsz, és te is megkérdezted tőlem, és mondtam, hogy én a BitBoxot használom. Ez egy svájci gyártó, és engem ez nem érintett. Ettől függetlenül nyilván vigyázni kell; ha COLDCARD-ot használnék, akkor mindenképpen naprakész lettem volna a témában, hallottam, hogy mi történt. De ettől függetlenül még mindig a legbiztonságosabb technológiának tartom a bitcoint. Sokkal biztonságosabb, mint bármelyik bankfiók.

– Persze. Tehát a Bitcoin a legnagyobb open source projekt a világon. Millió szem nézi át, és fejlesztik folyamatosan, köztük egyébként magyarok is, akik a konferenciánkon is jelen lesznek, ugye l0rinc, Optout például. Velük is tudtok majd beszélgetni. Ugye a konferencia 2026. november 20–22. között lesz Miskolcon, a Hotel Aurorában. A bitcoinmiskolc.hu oldalon tudtok feliratkozni, és jegyet is vásárolni a konferenciára.

De visszatérve Németországra: most volt egy teljesen aktuális kérdés, úgy hallottam, hogy meg akarják szüntetni a bitcoineladások adómentességét Németországban.

– Jól hallottad, nagy herce-hurca van körülötte. Lars Klingbeil a beterjesztője ennek a törvényjavaslatnak. Ugye Németországban a politikai berendezkedés most úgy néz ki, hogy a CDU úgy tud kormányozni, hogy koalícióra lépett. És az ottani politikusok is nyilván szeretnék az akaratukat, a gondolataikat törvénybe foglalni. Elég régóta megy, már több hónapja. Annak idején videót is készítettem erről, de mindig történik valami, hogy á, mégis, mégsem, mégis, mégsem. Az én aktuális ismereteim vagy infóim szerint ebből valószínűleg nem lesz semmi.

De már látják azt is, ennek vonatkozásában olvastam, a 9-10 százalékos német lakossági bitcoin- és más kriptoeszköz-tulajdonlást is. Nem hiszem, hogy meg mernék ezt tenni most. Pláne, hogy az AfD-vel szemben Sachsen-Anhaltban és, azt hiszem, Nordrhein-Westfalenben is elég csúnyán kikaptak. Nem hiszem azt, hogy meg tudnák most maguknak engedni, hogy egy olyan unszimpatikus törvényt vigyenek véghez, ami a lakosság 10%-át érinti, hogy a bitcoint megadóztatják. Máskülönben meg egyébként nem is jelent ez az államháztartásra nézve semmit.

Tehát láttuk azt Ausztriában, hogy ott is megcsinálták ugyanezt: Ausztriában ugyanúgy adózni kell a bitcoineladások után, mint bármilyen részvényeladás után. És azok, akik kisebb mennyiségű bitcoinnal rendelkeztek, egyszerűen nem adták el, tovább tartották, akik meg nagyobb mennyiségű bitcoinnal rendelkeztek, azok meg elhagyták az országot. Sőt, azok a cégek, akik a bitcoinfejlesztés területén tevékenykedtek, vagy ezzel kapcsolatban volt gazdasági tevékenységük, azok sem választották Ausztriát székhelynek vagy országnak, ahol ezt a tevékenységet folytatják. Szóval szerintem bokán rúgták magukat, és erre készül Németország is. Az, hogy végül bokán rúgják-e magukat teljesen, vagy csak lengetik a lábukat, azt még nem lehet tudni, de ez nem egy jó irány szerintem.

– Milyen érdekes, nem? Hogy te is mondod, és tényleg én is így gondolom, hogy ezek az adónemek – hogy most a bitcoint megadóztatják, pont a bitcoint egyébként, vagy a kriptoeszközöket – nem akkora hatásúak az adóbevételekre, hogy ezzel komolyabban foglalkozni kéne. De mégis összefüggést látok a tekintetben, ha nem nominálisan nézed, hanem strukturális kapubezárásként. Az EU-nak az elnöke, Ursula von der Leyen is már pedzegette, hogy nagyon-nagyon sok milliárd euró, ezermilliárd eurók ülnek magánszámlákon, és hogy milyen jól lehetne használni őket, ha az emberek előveszik.

És jön a digitális euró. Én pont ezt láttam jönni egyébként, hogy lehet, hogy egy digitális euró mellé kapunk egy Európai Központi Bank által kibocsátott kötvényt is digitálisan, pont azért, hogy a digitális eurót ehhez használják fel. És ahhoz már nagyon csalogató lesz egyébként az a kamat, amit mellé tudnak tenni. Mert így viszont kihagyják az országokat: úgy tud eladósodni Európa, hogy kihagyják a németeket, a franciákat és mindenki mást, és Németországból például így tudnak betéteseket szerezni, mondjuk az európai központi finanszírozásba, ami olyan célokat valósít meg, amit senki nem szavazott meg egészen konkrétan, legalábbis nem a nép.

– És nem ő választotta, tehát ezeket a vezetőket a nép nem közvetlenül választja. Ebben teljesen igazad van.

– És ez visszakanyarodva, ami engem a legjobban felháborít, hogy a bitcoin alapvetően tényleg pénz. És a pénzt megadóztatni még egyszer az olyan, mintha azt adóztatnák meg, hogy én itthon a forintomat euróra váltom, vagy fordítva. És te létrehoztál egy olyan oldalt – és itt megint átkötve az egész történetet, hogy szerintem is a bitcoin valójában pénz –, ahol igazából olyan csereügyleteket lehet véghezvinni, amiket bitcoinban tudsz fizetni. Tehát egy ilyen adok-veszek oldalt, ami szerintem egy nagyon jó kezdeményezés. És te hogyan látod ennek a jövőjét Európában, Németországban, ahol élsz? Ezek tudnak majd menni, fogjuk-e jobban használni, látsz-e olyan problémát vagy negatív előjeleket, hogy esetleg záródnak a kapuk, és ezért is jó lehet a Bitcoin, mert ott szabadon tudsz adni-venni?

– Hát figyelj, én ezt úgy tudom mondani, hogy nekem volt nagyon sok aktív Lightning csatornám, amiket menedzseltem, és az európai uniós jogi szabályozás alapján ezeket be kellett szüntessem, mert jogi értelemben ez már egy banki szolgáltatásnak minősül. Ha neked van egy Lightning node-od, akkor te köteles vagy a különböző tranzakciókhoz tartozó információkat tárolni és beszolgáltatni az államnak. Szóval egy sima Lightning node, amit bárki tud magának csinálni egy Raspberry Pi-ról, szóval egy ilyen nagyon egyszerű technológia alapvetően. És látom ezt a tendenciát: Európában könnyen megtörténhet az, hogy betiltják a bitcoinban való kereskedést, és ezáltal be kell csuknom a bitcoin-apro.hu oldalnak a kapuit is. Ez megtörténhet.

Ettől függetlenül a Bitcoin mint technológia nem fog tudni megszűnni. Ettől függetlenül, ha te azt mondod nekem, hogy Robi, nem tudom én, csinálj nekem egy weblapot, és akkor én elküldök neked bitcoinban ennyi meg ennyi satoshit, egymás között ezt meg fogjuk tudni bármikor tenni, anélkül, hogy az állam tudna róla vagy nem tudna róla. Itt most nem arról van szó, hogy én bárkit arra buzdítanék, hogy törvényellenes dolgokat tegyen. Pláne úgy, hogy ez most törvényileg teljesen lehetséges és tiszta, tehát bárki elfogadhat bitcoint bármilyen szolgáltatásért, vagy használt cikkért esetleg, amit el akar adni a bitcoin-apro.hu-n. Ez teljesen legális.

Azt viszont, ha bekövetkezne, hogy az Európai Unió úgy dönt, hogy mégis betiltja, én azt gondolom, olyanfajta move lenne ez az Európai Unió részéről, mint amikor Kim Dzsongun azt mondta, hogy betiltjuk az internetet, és nálunk, Észak-Koreában csak a saját internetünk van. Saját magukat zárják ki a világ gazdasági vérkeringéséből. Pláne úgy, hogy látjuk azt, hogy az Egyesült Államok a bitcoin felé tendál, az elnök, a Trump család kezében rengeteg bitcoin van, magánrészről is, felvásároltak egy kriptokereskedő platformot is, egy bankot, amit üzemeltetnek, és kriptovalutákat adnak-vesznek rajta. Látjuk azt, hogy Oroszország nyit a kripto felé, az orosz bankok lazítást kaptak a bitcoin és más kriptoeszközök irányába.

Putyin személyesen mondta azt, hogy ha valaki azt hiszi, hogy a bitcoin, egy internetes pénz megállítható, az téved. És pont ez az erőssége a bitcoinnak, amit már ezek szerint Putyin is tisztán lát, hogy itt hiába próbálsz meg egy szervert leállítani. Mert ez nem egy szerver. Ez több százezer szerver, amin rajta van az összes tranzakció, a legelsőtől a legfrissebbig. És ha te azt mondod, hogy megpróbálom ezeket a szervereket felkeresni – és itt hozzáteszem, hogy ezeknek a nagy része VPN-titkosítás alatt fut –, a hollétüket, a fizikai, tényleges hollétüket felfedezni, megtalálni szinte lehetetlen. Mire felfedezik a 10%-át, szerintem addigra megint kétszer annyi lesz valahol máshol.

– Meg az új csomópontok nyitása alapvetően ingyenes. Tehát konkrétan, ha van eszközöd, akkor igazából ingyen tudsz indítani egy csomópontot. És szerintem ez a Lightning csomópontokra, node-okra is érvényes: miért Európában üzemeltetnél egy Lightning node-ot, mikor pont ugyanazt a feladatot ellátja mondjuk egy Dubajból, Amerikából vagy egy teljesen másik helyről, a Balkánról üzemeltetett csomópont is, ahol nem az EU fennhatósága alatt vagy.

Én kicsit azt érzem egyébként, hogy az Európai Unió is azért zár be, mint minden szocialista vagy kommunista rendszer, hogy az újraelosztást minél hatékonyabban tudja művelni. Ugyanis minden egyes újraelosztó kényszerrendszernek a legnagyobb ellensége a külvilág. Mert ha, mint Észak-Koreát vagy Kubát, bezárják, akkor tökéletesen el lehet üzemeltetni 100 évig, 200 évig – egyébként szerencsétlenségben és szegénységben – egy nemzetet. Európa most éppen efelé tendál.

Én nem gondolom egyébként, hogy lenne lehetőségük, fizikai lehetőségük akár egy Lightning tranzakciót is megállítani vagy kinyomozni, mert akkor nem Európa területén lesz az a Lightning node, és pont. A bitcointranzakciókat egyszerűen képtelenek megállítani, és ezt szerintem ők is belátták. A self-hosted walleteknél, amikor igazából saját magadnak készítesz egy tárcát, nincs igazából lehetőségük, fizikai lehetőségük megállítani vagy ellenőrizni bármit is. És azért is van az összes tőzsde felháborodva, és mindig piros a figyelmeztetés, ha te a saját tárcádba akarsz tranzaktálni, nem egy másik tőzsdére.

– Jó ég!

– De nyugodtan tegyétek meg! Bárkit, aki felkészült egy minimális felkészültséggel, és létrehoz magának egy saját tárcát, mindenkit arra sarkallok, hogy igenis a bitcoinjait küldje ki! Egyébként erről is lesz szó a konferencia alkalmával.

Ilyen világban élünk, ahol szerintem záródnak a kapuk, és ez borzasztóan szomorúvá tesz engem egyébként, Európa és ebben Magyarország helyzetét is látva, bár egy kis pont vagyunk, úgy gondolom, az európai momentumban. Németországban hogy érzed? Ott változhat valami, indukálhat egy változást, hogy az AfD mondja, hogy ők ki szeretnének lépni az Európai Unióból, ha ők előretörnek? Tudom, hogy nem politikai műsorról van szó, de mégis sajnos, ahogy látjuk, politikai döntések befolyásolják az életünket, akár a bitcoinnal kapcsolatban is.

– Hát figyelj, ott van ez a mondás, hogy honnan lehet tudni, hogy egy politikus hazudik? Mozog a szája. Mindenféle pártpolitikától függetlenül. Ez, hogy mit tudsz elhinni, vagy mit hihetsz, és mi az, amit ténylegesen úgy gondolnak, ezt nagyon nehéz megmondani. És nem vagyok annyira mélyen a bennfentes körökben benne, hogy ezt meg tudjam mondani. A nyilatkozatokból viszont azt látom, hogy Alice Weidelnek, az AfD vezetőjének személyesen is van bitcoinja, és hogy ők ezzel kapcsolatban nyitottak.

És én azt látom, egyrészt a bitcoinos körökből sok embert ezzel magukhoz fognak tudni vonzani, másrészt viszont van egyfajta határvédő programjuk, vagy nem tudom én, álláspontjuk, miszerint nem kellene mindenkit beengedni. És Németországban ez egyre nagyobb szerepet kap, mert látjuk azt, hogy itt hatalmas infláció van. Drezdában most egy hidat nincs pénz felújítani, miközben ennek a pénzmennyiségnek a kétszeresét, vagy sokszorosát elküldték Ukrajnába, mindenféle támogatás, vissza nem térítendő támogatás formájában, tehát nem hitelként. Most ezek azok a pontok, amikről az emberek azt mondják, hogy itt már az infláció kapcsán a nyugdíjasoknak is egyre nehezebb megélni.

És ha ide jön egy menekült család egy háborús övezetből, ők akkor mindenféle befizetés nélkül, az első naptól olyan juttatásokat kapnak, hogy ha nincsen jó szakmai vagy iskolai végzettségük, akkor nem tudnak annyit megkeresni, mint amennyi a támogatás mennyisége. Tehát egy konkrét átlag, amit a minap hallottam: egy négytagú család, ha idejön egy háborús övezetből, nagyjából, ha a lakástámogatást és mindenféle támogatást hozzávesszük, 3200 eurót kap meg. Tehát ennyit kell valakinek nettóban megkeresni, hogy ugyanezt a szintet elérje, de az átlagbér nem 3200 nettó Németországban. Vannak emberek, akik sokkal jobban keresnek, nyilván, de azok az átlagemberek, akik mondjuk egy gyárban dolgoznak, vagy nem tudom, egyszerűbb munkát végeznek, ilyen 2000–2500 eurót keresnek nettóban, és ezt nem lehet összehasonlítani.

A dolgok szerintem arrafelé tendálják a társadalmat, hogy lehetséges, hogy az AfD nagyobb támogatást fog kapni. És én abban reménykedem, hogy ettől való félelmükben nem fogja Lars Klingbeil és a CDU tovább erőltetni ezt a Haltefristet, az úgynevezett egy éven túli időn át tartott bitcoinnak az adómentességét, tehát ezt nem fogják eltörölni.

– Létrehoztál egy oldalt – ezt már sokszor elmondtuk –, a Bitcoin Aprót. Ezt egyébként német felületen is megtetted, tehát az ottaniaknak is, akik körülötted vannak, vagy inkább csak a magyarokra koncentráltál?

– Ezt csak magyaroknak csinálom. Én ennyire buta vagyok, ezt megkaptam a feleségemtől is sokszor…

– Patrióta.

– …ennyire patrióta vagyok. Hát ezt csinálhatnám Németországban is. Németországban rengeteg jó… Magyarországon is vannak jó Bitcoin tartalomgyártók, de nincs egy sem, akinek tényleg olyan hatalmas elérése lenne, ami összehasonlítható lenne a német elérésekkel. És itt most nyilván leszámoljuk azt, hogy Németországnak a lakossága mondjuk kilencszer annyi, de nagyságrendileg sincsen olyan tartalomgyártó. És azt gondoltam, hogy ennek kapcsán valószínűleg a magyar emberek még véletlenül sem, vagy nehezebben tudnak véletlenül olyan tartalomra rákattintani, ami erről szól és ezzel kapcsolatos, és ezért kezdtem el Magyarországon gyártani.

A németeknek, azt hiszem, már van ilyen kezdeményezésük, nekik is van ilyen oldaluk, sokkal jobban fut az ő oldaluk, mint az én oldalam. De hát persze, ami késik, nem múlik. Én alapvetően optimista vagyok, talán túlzottan is optimista. Én hiszek abban, hogy a magyar közönség és a magyar emberek képesek hosszú távon gondolkodni, és képesek kinyitni a szemüket, nem feltétlenül a bitcoinnal kapcsolatban, hanem általánosságban a pénz működésével kapcsolatban. A magyar nép egy nagyon leleményes nép. Nagyon sok, nagyon nehéz időszakot kellett az embereknek átvészelnie. És azt gondolom, hogy ennek kapcsán azért az embernek a látásmódja sokkal élesebb lesz.

Mielőtt folytatjuk, néhány szó azokról, akik nélkül ez az adás nem jöhetett volna létre.

Ha mélyebbre ásnál a szabadságtechnológiákban, ott a helyed a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösségben. Online folyamatosan, személyesen pedig havonta találkoznak. Részletek a budabit.club oldalon.

Ha inkább kikapcsolódnál, vár rád a miskolctapolcai Hotel Aurora és a hajdúszoboszlói Hotel Atlantis, két négycsillagos wellness-szálloda, ahol a bitcoint nemcsak elfogadják, hanem tartalékolják is.

Ha elakadtál a bitcoinnal, és nem tudod, hogyan tárold biztonságosan, vagy hogyan fogj hozzá, kérj személyes tanácsadást vagy mentorálást a bitcoinmentor.hu oldalon! Ott a Bitcoin blog cikkeit is megtalálod.

Ja, és a Firefish 🔥🐟 változatlanul azt üzeni, hogy ne add el a bitcoinodat!

– Említetted Detroitot, hogy a Steak 'n Shake-ben vásároltál bitcoinnal. Egyébként Las Vegasban kipróbáltam a Steak 'n Shake-et, és képzeld, igazából tudták, hogy mi a bitcoin, de úgy kapkodtak, hogy nem tudták, melyik terminált kell használni, mert nem sokan szokták használni. Pedig egyébként azt hallottuk mindenhonnan a közösségi médiában, legalábbis a Twitteren azt hallottam, hogy fú, mennyien vásárolnak a Steak 'n Shake-ben bitcoinnal, és lehet, hogy így is van egyébként Amerika-szerte. Nálad mi volt a tapasztalat végül is, a fizetési metódussal könnyen ment, vagy akadozott?

– Én egy sima Blink Lightning tárcát használtam. Ugyanolyan érintőkijelzős terminálok voltak, mint amilyenek már most Magyarországon a legtöbb gyorsétteremből ismertek. A fizetésnél felkínálta azonnal, hogy kártyás vagy bitcoinos fizetést szeretnék. Ott a bitcoint kiválasztottam, és körülbelül 15 másodperc alatt – de lehet, hogy sokat mondtam – át is ment a tranzakció. Kaptam a hamburgeremet. De nem akarom őket reklámozni, én alapvetően nem vagyok oda ezekért a gyorskajákért, nem akarom őket nagyon pozitív színben feltüntetni, de ez a lépésük, hogy elfogadnak bitcoint, nagyon pozitív a szememben, nagyon nőttek a szememben.

– Nekem semmi közöm a Simon's Burgerhez, de az egy kicsit azért finomabb, mint a Steak 'n Shake, és az egy magyar burgeres, már Amerikában is vannak. Egyébként nekem előkaptak egy terminált.

– Bárcsak ők is elfogadnának Lightningon, nem?

– Simonék, szerintem itt lenne az ideje, hogy Magyarországon is bevezessétek a bitcoinelfogadást!

– Két vásárlód már lenne, tuti.

– Így van, két vásárlótok már lenne, de légyszi, a miskolci üzletben oldjátok meg, hogy finomabbak legyenek a hamburgerek, és akkor én is vásárlótok leszek majd. Félig viccet félretéve, mert sok igazság volt benne.

Szóval nekem elővettek egy terminált, és nem tudták, hogy miről van szó viszont. De ha mész, és lehet bitcoinnal vásárolni, te vásárolsz bitcoinnal, vagy inkább gyűjtögeted, és azoknak a véleményén vagy, hogy hát én azért veszek bitcoint, hogy hosszú távon elrakjam? De akkor mégis vásárolsz vele. Hogy tudod ezt összeegyeztetni? Neked mi erre a válaszod?

– Nyilván abban a hónapban – tehát heti szinten vásárolok –, abban a hónapban vagy azon a héten, amikor x mennyiségű bitcoint adtam ki, akkor annyival többet hozzácsapok, és annyival többet vásárolok. Nyilván az embernek van egy életvitele, tudja azt, hogy mennyi pénz kell a havi kiadásokra, nyilván tudja azt, hogy mennyi pénz van, amit szeretne elrakni a nyugdíjas éveire, teszem azt. Egyébként itt felhívnám a figyelmet a fiatalabb generációnak, hogy megéri már nagyon fiatalon elkezdeni spórolni a nyugdíjas évekre. Nem akarok vészmadár lenni, de tudjátok, ami biztos, az biztos: jobb, ha van, mint ha nincs. Úgyhogy én abban a hónapban mindig többet szoktam hozzárakni.

Aztán nekem is változó ez. Az Egyesült Államokban nagyon sok benzinkúton van bitcoinautomata, ezekből nagyon sokkal találkoztam, amelyek eszméletlen magas áron, tehát ilyen 40%-kal magasabb áron próbálták a bitcoint felkínálni. Nekem az eladási ár 30–40% között volt, akkor, amikor ott voltam, afölött, mint amennyi az aktuális középárfolyam volt. Tehát egy 5–10%-ra az ember még nem mond semmit, csak húzza a fogát kicsit, de ez így már durva volt.

De nem tudom, tök pozitív tapasztalat volt: Stockholmban beugrottunk a srácokkal egy sima… chicken wingseket árultak, hát egy ilyen kajáldában, nem gyorskaja volt, de ilyen félig gyorskaja. És ott láttam a pultnál kirakva, hogy itt el lehet fogadni bitcoint, és akkor kérdeztem, hogy fizethetek-e bitcoinnal, amikor kajáltunk, a végén. Egyből elővett egy kis smartphone-t, egy okostelefont, és pikk-pakk le tudtuk bonyolítani. Tehát ez változó.

Azt látom, hogy tömegében még tényleg az történik, hogy amikor látjuk, hogy megjelent a Wall Street és a tőzsde, ők kezdték el többnyire a forgalmat generálni, nem ezek a kis éttermek, akik elkezdtek bitcoint elfogadni, vagy az átlagfelhasználók, akik aktívan használják. De ettől függetlenül, ha én azt látom személyesen, vagy személy szerint, hogy ezek a tranzakciók elenyészőek, és így is milyen tranzakciószámmal rendelkezik a Bitcoin hálózata, akkor, nem tudom, egy kicsit boldogság önt el, hogy látom a tendenciát, hogy az emberek hogyan viszonyulnak hozzá, és egyre többen pozitívan viszonyulnak hozzá, pláne, ha jön egy bikapiac, akkor aztán főleg, és ha ez elterjed a hétköznapi életben is, és egyre többen kezdik el aktívan használni, és szolgáltatásokért elfogadni bitcoint. Akkor ennek nemhogy jövője van, hanem szinte csak ennek van jövője. Kicsit szélsőséges vagyok.

– Nem, abszolút nem, én is így gondolom. Tőlem meg szokták kérdezni, hogy de jó, Feri, de mikor fogunk fizetni bitcoinnal? Robi, mikor fogunk fizetni bitcoinnal a gazdaságban? Mikor fogjuk csak azt használni? Ilyenkor mindig helyesbítem őket, mielőtt még válaszolnék, hogy tudni kell azt, amit a pénzről tudni kell: a unit of account, hogy ebben számolod el, vagy pedig csak medium of exchange, hogy ebben egyenlítik ki az összeget. De hogy látod ennek a jövőbeli kifutását? Lesz valahol olyan társadalom, amely bevezeti a Bitcoin alapú gazdaságot? Vagy mi a jövőről alkotott véleményed?

– Én azt gondolom, hogy nagyon kell, hogy fájjon a fiat ahhoz, hogy az emberek áttérjenek. Egy afrikai történet jut eszembe: egy afrikai köztársaságban az állam szorgalmazta és kötelezte az embereket, hogy azonnal, aki dollárban tartja a pénzét, váltsa át az úgynevezett afrikai dollárra, és ők egy az egyhez átváltási kurzust, tehát árfolyamot biztosítanak nekik. Ez így is volt, egy év múlva már, azt hiszem, 70%-kal…

– Az elején!

– …kevesebbet ért az afrikai dollár.

Nagyon kell, hogy fájjon az, hogy az emberek rájöjjenek, hogy figyelj, itt van egy digitális valuta, ha ebben tartom hosszú távon a pénzemet, akkor nyugdíjas koromra is lesz vásárlóereje. A mostani fiat valutákról én egyikről sem tudnám azt mondani, hogy biztos vagyok benne, hogy amikor nyugdíjas leszek, akkor ennek még lesz vásárlóereje. És gyakran hozzuk fel a kenyér hasonlatát, hogy aki ezelőtt 40 évvel az első fizetéséből mondjuk tudott magának venni egy albérletet – tehát a havi kauciót, és akkor még ezt-azt-amazt –, az az összes pénz, ami annak idején egy havi fizetés volt, mostanra talán egy kiló kenyérre elég. Vagy arra sem. Tehát a fiat valutáknak ez sajnos a természete, és sajnos elfogadtuk azt, hogy ez így rendben van.

Ez nagyon nincs rendben. Ha belegondol valaki logikusan: ráír valaki egy papírdarabra egy számot, és azt elfogadjuk úgy, hogy annyi az értéke. És ez a papírdarab adott esetben – a pénz, amit használunk, többnyire már nem is papírformában vagy érmeformában létezik, hanem egy digitális jegyzetként a képernyőn, a bankfiókodhoz társítva. És ez, tudod, hogy mennyi munka van mögötte? Egy enter nyomás, ami létrehozza, meg az ígéret, hogy aki ezt hitel formájában felvette, azt majd valamilyen formában visszafizeti. A fiat pénz mögött csak egy ígéret van: ezt majd valamikor valaki visszafizeti. De mi van, ha nem fizeti vissza majd valamikor valaki? És mi van akkor, ha ez tömeges szinten lesz megfigyelhető? Na, ez az a pont…

– Itt van.

– …amikor én azt mondom, hogy jobb, ha az embernek van valamennyi bitcoinja.

– Nálunk van két inside joke, egy ilyen belső poén a cégnél. Az egyik az, hogy „és akkor jött Nixon”, ez a szófordulatom, a másik pedig az, hogy nem az árak mennek fel, hanem a pénzünk értéke csökken. És ezt itt már tudják a kollégák.

– Milyen igaz, ja.

– Bevezettük azt, hogy minden adásban megnézzük a bitcoin-árfolyamot, hogy merre mozdul, és hogy mik a hosszú távú és rövid távú kilátások, amíg betöltöm a képernyőt, elmondod nekünk, hogy te szoktad-e nézni az árfolyamot, vagy abszolút nem érdekel, csak a hosszú táv?

– Néha értesítést kapok, és akkor ránézek, de csak az érdeklődés miatt, hogy érdekel, hogy most éppen hol tartunk. Alapvetően az, hogy mennyit vásárolok, ettől nem függ. Tehát nincs összefüggés a kettő között, hogy mennyi az árfolyam, és hogy én vásárolok-e vagy sem. De nyilván érdekes.

– Egyetértek egyébként.

– Te mire számítasz? Úgy látom, hogy nagyon jó kis grafikon van előtted, a szivárványcharttal.

– Igen, nem én színeztem, a félreértések elkerülése végett. De igen, nagyon sok embertől, nagyon sok találkozón megkapom, hogy jó, jó ez a bitcoin, de akkor – amiről beszéltünk is – merrefelé mozdul. Sokan egyébként bitcoinos körökben ezt károsnak tartják, hogy ne beszéljünk az árfolyamról. De amikor azt mondjuk, értékmegőrzés, vagy pontosabban a vásárlóérték megőrzése, akkor valamihez viszonyítanunk kell.

És ezt viszonyíthatnánk egyébként az aranyhoz is, az is egy érdekes chart, kevesebben szoktátok látni, akkor kezdjük mondjuk ezzel. Ez egy kéthetes gyertya, és minél nagyobb időtávot néztek, annál több információt fejez ki az az egy darab gyertya, minél hosszabb távot fejez ki, annál hosszabb távú előrejelzéseket is tudunk kapni. És amit itt egyébként a kis kávézaccból ki lehet olvasni: ha látjátok, alul van egy ilyen oszcillátor, ami rengeteg jelzésnek az összességét mutatja. És itt látjuk azt, hogy volt az arany/bitcoinban – hangsúlyozom, arany/bitcoinban – egy top, amikor kb. a dollárban is, 2021 környékén, és megvolt az alja, és van egy nagyon érdekes egyenes is, amire szépen ezt rá lehet feszíteni.

És látszik itt, hogy nagyon szépen megtaláltuk az alját az aranyban, bitcoinban, az arany vonatkozásában is. És összességében szerintem itt körülbelül egy ilyen oldalazással, felfelé nyúló pályán erősödni fog a bitcoin az arannyal szemben. Tehát aki aranyból szeretne váltani bitcoinba, az szerintem most megteheti. Ha a havi gyertyákat nézzük… én 28-cal szoktam megszorozni, ez valami ökölszám, így megmaradt nekem. Tehát 28 hónapra előre való kitekintést jelent, az körülbelül két év. Azt látjuk, hogy egy kétéves alját fogtuk meg éppen az aranynál, tehát a következő két évben ez mindenképpen egy trade lehet, ha valaki nagyon szeretné mégis értékelni, kb. milyen áron vagy milyen ciklusban vásárolja most a bitcoint.

De visszatérve a bitcoin/dollárra, a havi chartnál maradva, itt is azt látjuk, dollárban mérve is egészen jól megfogtuk az alját, és nagyon szépen rásimulnak a görbékre maguk egyébként az árfolyamchartok is. A színes rainbow chart az a power law. Nem tudom, neked mond-e valamit a power law-nak a matematikája, a bitcoinnal kapcsolatos összefüggései.

– Mint minden organizmusra, egyébként a bitcoinra is nagyon jól illik a power law-modell. Nagyon érdekes.

– Sok olyan dolog van, amire illik, és amire nem illik. De amire illik, azok a folyamatok, amik organikusan alakulnak ki. Amit ember tervez, arra kevésbé.

– Attól függ, tehát egy ilyen organikus technológiának mondhatnám talán az internetet, amire szintén nagyon jól illik a power law-modell.

– Abszolút, sőt, ott is az IP-címeknek a darabszáma ugyanezen megy végig. És ugye ez a power law-modellnek a sávjait jelenti. Hát én úgy gondolom, azért kb. a ciklus alját most megfogtuk a havi gyertyákon. Ez látszik, ha messzebbre visszatekintünk, ugyanúgy, ahogy 2019-ben, majd '22 év végén. Kb. felírhatjuk a naptárba a '26-os év közbeni időszakot is egy picit, a hagyományos gazdasági ciklustól eltekintve egy picit hamarabb jött az alja.

Én azt mondom, hogy innen azért felfelé az út. De ha például egy ilyen napi chartot megnyitunk, akkor ott látjuk, hogy egészen terhelt a dolog. Tehát nem biztos, hogy átütő és erős felfelé trend lesz, hanem inkább egy ilyen oldalazás, és egészen túlvett a bitcoin jelenleg. Ami nem azt jelenti, hogy nem mehet fentebb, hanem csak azt jelenti, hogy lesz egy kis ingadozás, ciklikusság még szerintem ebben az árfolyamban. Ha a négyórást nézzük, az a következő négy óraszor 28 időszak, tehát kb. két hétre elegendő impulzust ad. Azt látom, hogy itt is túlvett állapotban vagyunk, és egy ilyen stagnáló árfolyamra számítok, ami most így várható.

Aztán a fejemre tudtok koppintani, főleg a konferencián, ott is foglalkozni fogunk egyébként az árfolyammal egy fél óra erejéig, pont azért, hogy ne csak azt lássátok, amit esetleg sok influencer be szokott dobni, hogy most venni kell, most eladni. Látni kell azt, hogy vannak rövid időtávok, vannak hosszú időtávok, és most éppen a hosszú időtávnak egy olyan alját fogtuk meg, ami, én úgy gondolom, egy jó beszállópont lehet. De természetesen itt is érvényes az, hogy a dollar cost averaging, a folyamatos vásárlás jó stratégia lehet, és sose feszítsétek túl a határaitokat, mert az nem jó! Neked van esetleg még valami tipped, Robi, ezzel az árfolyammal kapcsolatban?

– Én nagyon sokáig az M2 global supplyra, a kibocsátott pénzmennyiség és a bitcoin korrelációjára alapoztam. Ez nagyon sokáig be is jött, és nagyon sokáig gyönyörű szépen együtt mozogtak. Aztán talán az iráni háború eszkalálódásának időpontjára tehető, amikor szétváltak. Azt gondolom, hogy nem kizárt, hogy ezek újra találkoznak, és újra szépen együtt fognak mozogni a kibocsátott és készletben lévő pénzmennyiség és a bitcoin árfolyama. De nem tudom, az aljával kapcsolatban én mindig óvatos lennék. Ha a négyéves ciklikusságot nézzük meg, akkor nem lepődnék meg azon, ha lenne egy erőteljes leszúrás még lefelé. Hosszú távon ugyanazt gondolom, amit te.

– Akkor ez a te tipped. De ez fontos egyébként, és nagyon szépen köszönöm a megjegyzésedet, mert szerintem érdemes a hallgatóknak több véleményt meghallgatni. Senki nem tudja a tutit, de sok vélemény szerintem utat tud mutatni.

– Nincs varázsgömbünk, neked sem, meg nekem se. Alapvetően próbáljuk a múltat analizálni, és annak alapján a jövőre egy reális képet festeni. A négyéves ciklikusságot sokat vizsgáltam és analizáltam, és talán most november vége felé, ha a négyéves ciklikusság hasonlóképpen történik meg most, mint az előző években, akkor reális kép az, hogy még lesz egy leszúrásunk. De a Bitcoin hosszú távú kimeneteléről nem kérdés, hogy melyik irányba mozdul. És az, hogy ez most egy jó beszálló, pláne, ha valaki DCA-zik, tehát folyamatosan futó, automatizált megtakarítást állít be, akkor abszolút csak jól járhat vele.

– Robi, nagyon szépen köszönöm, hogy vendégünk voltál, és megtisztelted az adásunkat, illetve azt is, hogy el fogsz tudni jönni majd a konferenciánkra, és végre élőben tudunk majd találkozni. Készülsz esetleg valamilyen témával? Van valami a fejedben? Én azt szeretném, hogy mindig a saját témátokról beszéljetek az előadásotokban, amit a legfontosabbnak tartotok a bitcoinnal kapcsolatban.

– Érdemes szerintem a múlthoz kicsit visszanyúlni, megvizsgálni, hogy a hiperinfláció előtti közgazdászok, főleg az osztrák közgazdaságtan, és köztük sok Nobel-díjas közgazdász hogyan látja a pénz működését, mit tart egy jó pénznek, és hogy mondjuk miért tartják elkerülhetetlennek a bitcoin eljövetelét annak ellenére, hogy még az internet előtt éltek és születtek. Lehet, hogy ezt a témát fogjuk kifejteni, de aztán majd még csiszolódik.

– Ha nem, akkor járjatok utána!

Robi, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál, és ez pedig a 119. HUSZONEGY Bitcoin podcast volt. Várunk titeket szeretettel jövő héten is, és bármilyen kommentre, bármilyen kérdésre szívesen reflektálunk, szerintem Robi is, utólag, az adás után a kommentszekcióban. Illetve várjuk a kérdéseket, témákat, hogy kiket hívjunk meg, és mi az, amivel foglalkozzunk. Köszönöm szépen, Robi! Sziasztok, szép napot!

– Én is minden jót, sziasztok!