E49 Bitcoin félelmek, bizonytalanság, kétségek I.

Sziasztok, sok szeretettel üdvözlünk mindenkit! Itt hárman Katával és Optouttal a HUSZONEGY Bitcoin Podcastban. Ma egy kicsit ráerősítünk a félelemkeltési kampányok elleni harcra, és szétoszlatunk egy-két FUD-ot, amit gyakran így beemelnek a Bitcoin közösségbe, illetve gyakran felteszik a kérdéseket sokan, sok kezdő bitcoiner vagy esetleg a Bitcoinnal ismerkedő ember, hogy minek lehet felülni, mi az, ami teljesen hülyeség, milyen félelemkeltési kampányok vannak, hogyan kell erre reagálni, esetleg kutatással vagy kritikus hozzáállással. Üdv nektek!

És hát kezdjünk bele, de mielőtt nekimennénk így a FUD-oknak, szerintem Optout hozott pár hírt, amit kicsit megcsámcsogunk, mert ugye azért gőzerővel zajlik a tengerentúlon a, hát nem is tudom, minek nevezzem, én a kriptónak nem akarom nevezni, inkább a bitcoin stratégiai készletek megvalósulása.

– Igen, sziasztok! Hát szerintem nyugodtan nevezhetjük kriptónak így a Trump körüli hangulatot, de az a szerencséje a Bitcoinnak, vagy az a szerencsénk, hogy szerintem a vérbeli kriptósok is, mármint akik így próbálnak nyerészkedni belőle, zavarosban halászni, ők is tudják, hogy egy fölfelé ívelő bitcoin piacon sokkal jobban lehet mindenféle csalásokat is meg ilyen félig-meddig lehúzós dolgokat csinálni. Úgyhogy azért tudják ők, hogy a Bitcoinnak is kell tolni a szekerét.

Most adás előtt hallgattam a múlt heti adást, és abban szépen mindenféle jelzőkkel illettétek Trumpnak ezt a kinevezés előtti utolsó húzását a saját shitcoin memecoinjával.

– Igen, hát erre nem is nagyon érdemes több szót vesztegetni.

– Ezzel azért eljátszotta a becsületének egy részét, meg úgy helyre tette, hogy hol kell őt kezelni. Na, az tényleg egy ilyen pár napig tartó csoda, ami aztán szépen lecseng, persze közben irdatlan mennyiségű pénzek vándorolnak kisemberek zsebéből nagyobb zsebekbe, de hát ez így működik.

Viszont azóta azért egy-két említésre méltó hír jött arról a tájékról múlt héten. Az egyik az volt, hogy a szenátusba, ugye itt most nagy téma ez az amerikai elnök- és kormányváltás, a szenátusba sok minden dőlt igazából, az nem változott azzal, hogy Trump lett az elnök. A szenátusban valami ilyen kriptós, digitális asset bizottságnak a vezetőjévé nevezték ki Cynthia Lummist, aki viszont egy bitcoiner. Úgyhogy én ezt egy pozitív hírnek értékelem, tehát ennek a bizottságnak lesz ráhatása, hogy az e területet érintő szabályozás hogy halad, illetve hogyha a nemzeti bitcoin tartalék, azt is ugye ebben az elnök keze eléggé meg van kötve, hanem ezt igazából a szenátuson keresztül kell menjen, ami hosszadalmasabb folyamat. De lehet, hogy ez is egy kis lépés abba az irányba, úgyhogy ezt én mindenképp pozitív hírnek értékelem, de ez inkább a jövőre vonatkozik.

Trump is aláírt valami kriptostratégia-cuccot, amiben több minden van, most én ennek a részleteibe nem megyek bele, mert én magam se folytam bele.

– Egy fontos dolgot emeljünk azért ki ebből szerintem, bocsánat. A SAB 121-re gondolsz?

– Azt hiszem, hogy igen, amiben megtiltják a CBDC-knek a használatát, tehát ez egy rendkívül fontos dolog szerintem.

– Feketén-fehéren az is benne van, igen, hogy megtiltja a kormányzati szerveknek, hogy CBDC bevezetésével foglalkozzanak, és a pilot programot pedig leállították. Vagy nem a pilot, hanem valamiféle szerveződés. Ugye szkeptikusként bele lehet azt is magyarázni, hogy eleve az utóbbi időben az volt az irány, hogy nem kormányzati módon fogják, nem direkt CBDC-vel csinálják, hanem ezt is kiszervezik úgymond a privát szférába, és például a Tether meg hasonló privát pénzügyi megoldások lesznek, amik amúgy úgy működnek, mint egy CBDC. Úgyhogy önmagában ez még azért nem egy megnyert csata, nem a háború vége, de igen, ez mindenképpen üdvözlendő, hogy ez is belekerült.

Illetve amit én említettem, ez a SAB 121, mintha annyira vágnám, itt így dobálózok ezekkel a rövidítésekkel, amerikai törvényhozás: hogy a kereskedelmi bankoknak megtiltották gyakorlatilag, hogy bitcoint tároljanak, ez viszont ezt feloldja. Van ez a teória vagy elmélkedés, amit Operation Chokepoint 2.0-nak emlegetnek a bitcoinerek, hogy az utóbbi években azt próbálták elérni, hogy bitcoin szolgáltatással foglalkozó cégek ne tudjanak a hagyományos bankrendszerhez kapcsolódni, tehát a bankok ne szolgálják ki ezeket a cégeket. Ezt különböző módon, mindenféle alattomos kis trükkel próbálták elérni. A rossz nyelvek szerint, ami volt, mikor volt az, 23 tavasszal, amikor volt egy-két bankcsőd, azok közül az egyik, a Signature Bank az igazából nem is volt csődközeli helyzetben, hanem azt ezzel az apropóval húzták ki, mert hogy neki az volt az egyik fókusza, hogy ezzel foglalkozik. Na, akkor ezzel már azok a cégek kiestek.

– Ezt én tanúsítom, hogy ez nagyon jól sikerült, hogy kizárják a bankoknál a lehetőségét annak, hogy kriptós cégek bankszámlákat nyissanak. Az elmúlt öt évben szerintem az időm nagy részét azzal töltöttem, hogy megpróbáltam bankszámlákat nyitni különböző cégeknek, ilyen-olyan sikerekkel, nagyon súlyos összegekért, azt azért még hozzáteszem. És ez nem titok egyébként, ezt simán el lehet mondani szerintem, hogy aki ezzel nincsen tisztában, annak most fölnyitjuk a szemét, hogy például egy banknál, hogy megnyiss egy céges számlát, csak a due diligence, tehát az átvilágítás, a KYC, az 8-10 ezer euró vagy font körül mozog.

– Az szép.

– Amely nem sikerfüggő, tehát ha elutasítanak téged, természetesen nem adják vissza azt a befizetett összeget, hát megdolgoztak érte nagyon keményen. És akkor utána jön még a bankszámlanyitási díj, fenntartási, satöbbi. Ezt csak így a margóra elhelyeztem.

– Szóval elvileg ez, amit szintén ilyen elnöki rendelettel aláírt, hát most a gyakorlatban ez mennyire fog egyből változást hozni, azt nem tudom, de hogy mindenképpen jó irányba megy, hogy elvileg most a bankok foglalkozhatnak bitcoinos cégekkel, meg bitcoint is tárolhatnak az ügyfelek számára. Hú, ez mind a három egy hatalmas dolog. De hogy kábé egy-két napon belül ezek így jöttek, azért ez így említésre méltó.

– Na, és akkor erre mondtatok egy mainstream média által generált csodálatos FUD-ot, egy nagyon jó példát.

– Igen, erre a hírre, ugye hogy Amerika nem engedélyezi a CBDC-t, mit hozott le itt Európában a sajtó másnap? Arra a hírre, hogy Trump nem engedélyezi a CBDC-ket: az Európai Unió a digitális eurót helyezi újra fókuszba. És akkor nézzen ki mögé, hogy itt vajon mi lehet az indíttatás.

– Nem is Európát mondok, inkább EU-t, ugye az EU az szereti magát tökön lőni ilyen dolgokkal, nagyon jó benne. Nem véletlenül a Trump is ugye azt mondta, hogy ezentúl nem tárgyal az EU-val, hanem külön az országokkal fog tárgyalni. Hát valószínűleg akkor ezt nem csak mi érezzük.

– Azért, így hogy Optout hozott ilyen kis hírmorzsákat, én is hadd csatoljak vissza az eggyel előtti adásra, tényleg csak két mondat erejéig. Hogyha már így az amerikai piaci helyzetet összefoglaltuk, akkor foglaljuk össze az európait is. Ugye azután, hogy hatályba lépett kedvenc MiCA-törvényünk 2024. december 30-án, mára, tehát lassan egy hónap elteltével a Bitpanda, a Crypto.com és az OKX rendelkeznek a nagyok közül MiCA-engedéllyel. Az OKX tegnap már be is jelentette, hogy az USDT-t kivezeti az európai platformjairól. Lehet, hogy ez feltétele volt ennek az engedélynek, nem következménye.

– Maradjunk abban inkább, hogy következménye az engedélynek.

– Igen, következménye az engedélynek. Ennyi. Szépen lassan érkeznek a hírek.

– Na hát igen, ilyenek ezek a hírek, mindegyiknek megvan a célközönsége, illetve a hatása, az elvárt hatása ugye.

És akkor így kanyarodunk bele a FUD világába, hogy ez a fear, uncertainty, doubt, tehát a félelemkeltés, bizonytalanságkeltés és a kétségek ébresztése az emberekben, akik a Bitcoinba vetik a hitüket. És hát mindketten nagyon jól összefoglaltátok így egy adás előtti kis anyagban, hogy milyen módon vessük bele magunkat. De talán az lenne a legegyszerűbb, hogyha ilyen alapdolgokkal kezdenénk: miért vannak szerintetek ezek a FUD-ok? Tehát hogy ez nyilván egy természetes velejárója a cinizmusnak meg a kételkedésnek a Bitcoin irányába, de lehet emögött stratégiát látni, vagy pusztán tényleg csak az, hogy tudatlanság?

– Nagyon sok rétege van ennek szerintem, és minden igaz azok közül, amit mondasz. De szerintem azt talán megállapíthatjuk vagy leszögezhetjük, hogy a FUD lehet egy önálló gazdasági ágazat. Tehát például a Bitcoin körüli FUD-ot nagyon sokszor különböző érdekek vezetik, lehetnek ezek gazdasági érdekek, társadalmi érdekek, politikai érdekek. Látjuk egyrészt a média által, a mainstreamben keltett ilyen clickbait, kattintásvadász cikkeket meg címeket. Lehet ez a piaci szereplők manipulációs taktikája, tehát akár a hedge fundok, a family office-ok, a különböző portfóliókezelők bárki részéről indíthatja. És hát nyilván az állami narratíva ugyanúgy megjelenik itt.

Ugyanakkor meg mindez nem a Bitcoinnak a gyengeségét, hanem pontosan az erősségét jelképezi, illetve a szembenállóknak az érdekviszonyait, tehát hogy milyen érdekek állhatnak leggyakrabban ezek mögött a FUD-narratívák mögött, és hogy kik profitálnak ezekből a pánikkeltésekből.

– Én teljesen jóhiszemű kisemberként mondhatnám azt, hogy de hát én azt hittem mindig, hogy ezek a kérdések, ezek között a tudatlannak tűnő cikkek között tényleg csak a tudatlanság van, mert nem értik, hogy miről van szó, félreértenek egyszerű dolgokat.

– Persze, de vannak olyan dolgok, amit könnyű félreérteni, ha nem teszed oda az erőfeszítést, hogy megpróbáld megérteni.

– De ezek alapján akkor lehet, hogy igazából a FUD az egyfajta propaganda is lehet ilyen értelemben.

– Igen, hiszen hogyha megnézed, a legtöbb FUD-kérdés magában hordozza a választ, már a FUD által megoldott választ.

– Pontosan, tehát hogy már sulykolja a kérdés is azt. És csak hogy mondjunk egy példát, és a legklisésebb példát fogom mondani: a bitcoin szennyezi a környezetet. Mert ők ezzel azt akarják beléd sulykolni, hogy a bitcoin annyira szennyezi a környezetet, és akkora energiafelhasználása van, hogy te bármit tehetsz, teljesen mindegy, mi lesz, a bitcoin akkor is környezetkárosító tényező. Pont.

– Igen, bitcoin rossz, ez egy alap FUD. És ugye mindig a megoldás az, hogy kevesebb bitcoin, több egyéb szemét, több CBDC vagy több euró, több fiat nyilvánvalóan.

– Egyébként ez marha egyszerű, hogyha az ember megérti a Bitcoint, akkor leesik neki, hogy nagyon sokan mondjuk, legalábbis én szoktam, hogy a Bitcoin már nyert, hiszen innentől nem tud veszíteni. Viszont hogyha a másik oldal is megérti azt, hogy a Bitcoin már nyert, akkor nincs is más eszköze, csak a késleltetés. A késleltetés az meg egy pszichológiai vonal behozásával lehet, hogyha a FUD-okat, ezeket a félelemkeltéseket előtérbe rakja, és időnként szezonálisan masszírozgatja. Tehát előmasszírozzuk most egy kicsit a jegesmedve-pusztulást, és akkor a bitcoin miért rossz, akkor előhozhatjuk azt, hogy mit tudom én, meghackeltek valamit, és akkor hát most a bitcoint is biztos meg fogják hackelni, meg akkor az AI is gonosz lehet, és akkor mit teszünk mi a bitcoin minerekkel. Szóval egy csomó FUD ilyen célzott ellenkampány.

– De azért van olyan FUD is, ami igaz.

– Hát én nem.

– Van sok olyan, aminek van valami valóságalapja, tehát ez a környezetszennyezés, amit mondtál.

Ezzel gyakran lehet találkozni, és azért hatékonyan működik például ez a FUD, mert egyrészt van valóságalapja, mégpedig az, hogy sok energiát fogyaszt. Tehát nem kezdheted az ellenérvet azzal, hogy nem is igaz, mert nem is fogyaszt sokat, mert tényleg sokat fogyaszt. Tehát van egy valóságalapja. Hogy ez mennyire környezetszennyező, az már egy másik kérdés, de ugye ezt nagyon könnyű összemosni. Illetve egy olyan általános érzésbe kapaszkodik bele, ami mostanában elég általános így a társadalomban, és egy negatív, mégpedig ez a klímafélelem, hogy a bitcoin is hozzájárul ahhoz, hogy tönkremegy a világunk, és világvége lesz.

És alapvetően ez felmerülhet úgymond ártatlanul is valakiben, aki elkezd a Bitcoinról olvasni, és akkor a bányászat, hogy sok energiát. Tehát amikor odajutsz, hogy ezt megtudod, akkor ez lehet egy természetes reakció, hogy hú, ekkora energiát emészt fel, és ez nem pazarlás? Csak ugye ezt jól meglovagolják ezek a kampányok. És itt most kampányt mondok, mert szerintem ez is már így volt, hogy szóba jött közöttünk, de hogy volt konkrétan a Greenpeace-nek egy konkrét kampánya, ami arra ment ki, hogy változtassuk meg a Bitcoint, hogy ne proof of workot használjon, mert az milyen pazarló, hanem használjon proof of stake-et, és akkor nem kell annyi energia. És ez egy konkrét kampány, konkrét büdzsével, tehát erre valahonnan jött pénz, és a média felkapta. Az más kérdés, hogy mennyi hatása lett aztán, mennyire volt maradandó, mert hogy utána így elfeledkeztünk erről. De ez a FUD azért így időnként előjön.

– És amúgy milyen érdekes, hogy nem látjuk a fától az erdőt, hogy pontosan azért merül fel az energiafogyasztás, mert a lényege gyakorlatilag a Bitcoin hálózatnak az energiafelhasználás. Míg például, ugye ezt a párhuzamot szeretjük mondani, hogy a Visa-rendszer is mekkora energiafelhasználással működik, vagy a SWIFT-rendszer, vagy a bankrendszer.

– Igen, a bankrendszer mögött álló hadsereg.

– De hogy mennyire nincs jelentősége a bankrendszer életében az energiának, ezért a kutya nem foglalkozott soha ezzel, hogy mennyi energiát használ a bankrendszer.

– Hát persze, mert semmi jelentősége nincs a rendszer működése szempontjából.

– Tehát pontosan, hogy ezért is kell észrevenni azt, hogy micsoda szerepe van az energiának, és megérteni, hogy ennek mi szerepe van a Bitcoin hálózat rendszerében, mert ez a lényeg, könyörgöm, ez a legfontosabb. A részletekben rejlik itt is a megoldás, mert egészen a mélyére kell ásni minden egyes problémának, hogy megértsük. Csak ugye az ilyen FUD-ok alkalmával nagyon sok ember elvérzik vagy abban, hogy nincs meg az erőforrása, vagy az ideje abban, hogy eljusson egy olyan válaszig, ami tényleg tudományos alapokon nyugszik.

– A lényeg, amit mondtál, hogy a Bitcoin egy olyan biztonságos, harmadik féltől független értékőrző pénz, amit az véd, hogy sok energia áll mögötte. Tehát ez az érvelés körülbelül olyan, hogy hú, tök jók az autók, de nagyon veszélyes, mert olyan gyorsan megy, változtassuk meg az autókat, hogy ne menjenek, álljanak egy helyben, és akkor milyen jó lesz, mert akkor már nem veszélyes.

– Egyébként az energia-FUD-ban nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy az aktuális ország, ahol élnek, annak az energiamixe hogyan néz ki. Például nagyon sokan meg vannak győződve, hogyha elektromos autót vásárolnak, akkor ők rengeteget tettek a környezetért, hiszen ugye abból nem jön ki hátul semmilyen füst. Jó esetben, mondjuk ha vizet ér a lítiumcella, akkor lehet, hogy jön belőle, de most viccet félretéve: az országok energiamixében nagyon jelentősen ott van még a szén, illetve az egyéb, és ezt soha nem nézik.

Na most, amikor az ember, márpedig egy bitcoiner az alapos, és mindig utánamegy az összes FUD-nak, nehogy ő legyen az első, aki rosszul tudja, és akkor mibe tette a pénzét, ugye ezért a bitcoinerek nagyon alaposan utánamennek minden egyes ilyen kikiáltott félelemnek. Én is így voltam vele például az energiafelhasználásnál. Ugye a Bitcoinnak ez az alapja, hogy energiát használ, hiszen így kapcsoltuk össze a pénzt, illetve hát nem mi, hanem Satoshiék az energiához, és ez egy nagyon nagy dolog, mert ezt eddig nem tudta semmi.

Na most viszont, ha összekapcsoljuk a pénzt és az energiát, akkor rohadtul biztos, hogy energiába fog kerülni a pénz, hiszen nem lehet majd csak úgy központi banki számítógépeken billentyűzeten kinyomtatni meg satöbbi. Úgyhogy előbb vagy utóbb valóban eljut mindenki oda, hogy megnézi azt, hogy mekkora ez az energiafelhasználás, és miből áll. És akkor viszont eljut addig, hogy a bányászok sem hülyék, tehát ők sem azt az energiát veszik meg, ami a legkörnyezetszennyezőbb, hanem azt, amelyik a legolcsóbb, és odatelepülnek. Tehát egyrészt olyan energiát vásárolnak, ami stranded, tehát amúgy nem lenne megtermelve, vagy nem lenne gazdaságos, vagy pazarolva lenne, és emiatt viszont az egész már teljesen más kontextusba helyeződik. Tehát gyakorlatilag nem lehet azt mondani, hogy mi itt ilyen Ausztrália mértékű, meg mit tudom én, milyen országokkal szoktak példálózni, hogy mekkora mértékű energiát pazarol el a Bitcoin hálózat. Nem pazarolja el, egyrészt pont hogy az elpazaroltat veszi igénybe adott esetben.

– Így van, hát piaci alapon működik, piaci alapon nem tudna úgy működni, hogy a legdrágábbat veszi meg.

– Tehát olyan helyeken, ahol ezt előállítják, odatelepülnek a bányászok: Etiópiában a vízi erőművek mellé, akkor északon a palagáz elégetésénél az ottani erőművek mellé. Na mindegy, szóval ilyen FUD-ok mentén el lehet jutni arra, hogy minden egyes FUD-dal az ember egy olyan iparágat tanulmányoz, amiről fingja se volt addig, a végeredménye meg az lesz, hogy van hozzá fingja, és nem is lehet bevinni a csőbe ezzel tovább.

Na mindegy, szóval FUD-ból sok van, menjünk rajtuk végig, hogy milyen gyakoriak vannak, hadd oszlassunk itt kételyeket.

– Van, mondom a kedvencemet.

– Na, mondjad!

– Mit fogtok csinálni, amikor majd az állam betiltja a bitcoint?

– És akkor én mindig meg szoktam kérdezni, hogy na, hogy tiltja be az állam a bitcoint?

– Hát adásunk most véget ért, keresünk egy más témát, beszéljünk inkább a jegesmedvékről.

– Egyrészt melyik állam? Igazából a Bitcoin hosszú, 16 éves történelme során volt nem egy példa, amikor egy bizonyos állam betiltotta a bitcoint, vagy mondjuk úgy, hogy a bitcoin bizonyos részét betiltotta. De igazából azt fontos látni, hogy persze ezekkel elég jól meg lehet nehezíteni a bitcoin térnyerését és adaptálását, de betiltani igazából lehetetlen. Mert ha neked van egy internethez kapcsolt valamilyen eszközöd meg nekem, akkor tudunk egymás közt bitcoint használni, és erről nem fog tudni se a NAV, se a kémelhárítás, se a nemzeti bank. Szóval ezt így alapszinten én nem látom, hogy lehetne betiltani, hacsak mindenki mellé nem raknak egy embert, vagy be nem tiltják az egész internetet.

– Igen, mert ugye ehhez azért, szerintem mondjuk el, hogy ehhez elsősorban az szükséges, vagy hát először is az szükséges, hogy megértsük, hogy mi az a decentralizált hálózat, és megértsük azt, hogy a decentralizált hálózaton belül az összes résztvevő node, a számítógép gyakorlatilag futtatja a Bitcoin hálózatot. Tehát ha betiltjuk a bitcoint, azt nem tudom, mit jelent. Tehát az állam hoz egy törvényt, szerintem az a helyes kifejezés, hogy az állam nem betiltani tudja, hanem az állampolgárait tudja kitiltani a Bitcoinból.

– Igen.

– Ezért is próbálok itt játszani a szavakkal, hogy a kitiltás az vajon mit jelent, meg a betiltás. Vagy kitiltás, tök mindegy, mert ugye az állam praktikusan törvényeken keresztül tud ilyen tevékenységeket végezni. De akkor hogyha ezzel eljátszunk, és azt mondjuk, hogy igen, hoznak egy törvényt, amelyben az áll, hogy mi most betiltjuk a Bitcoin hálózatot, tehát tilos használni a Bitcoin hálózatot, hát egyrészt sok sikert, tehát nem tudom, hogy megszületett-e már az a jogkövető állampolgár, aki ezt így végrehajtja. Illetve hogyha ez nem történik meg, és az államnak szüksége van a karhatalomra a törvény betartatása szempontjából, akkor jön az, amit az előbb elkezdtem mondani, hogy akkor felhajtják az inguk ujját, felhúzzák a túrabakancsot, és a világot gyakorlatilag a nyakukba veszik, hogy felkutassák az összes node-ot, és hatástalanítsák, gyakorlatilag szétverjék egy kalapáccsal konkrétan. De hát akkor is mi a garancia arra, hogy megtalálja a világ összeset? Tehát hogyha csak egy ember is marad a világon, akinek a számítógépén fut a Bitcoin hálózat, már nem sikerült ez a küldetés.

– Hát a világon a nem tudom, több mint 200 országból ha 100 be is tiltja a bitcoint, mindig lesznek olyanok, amik nem tiltják be. És ahol betiltják, ott se lehet tolvonással teljesen betiltani. Tehát ez nem olyan, mint hogy betiltják a műanyag szívószálat. Jó, nagyon helyes, ne csináljunk fölöslegesen műanyagot, vissza is szorult a műanyag szívószál használata, de azért sok helyen még mindig műanyag szívószálat adnak, hiába tiltották be.

Tehát én inkább ahhoz hasonlítom, hogy ugye Magyarországon évtizedekig szocializmus volt, és a vallás mint olyan úgymond be volt tiltva, valamennyire megtűrt volt, de sok mindent nem lehetett, tehát például a tévében nem volt istentisztelet. De ettől függetlenül a vallásos emberek továbbra is vallásos emberek voltak, és miután elmúlt a szocializmus, akkor a tévében is lett minden.

– Ez tök jó példa amúgy. Elvileg betiltották meg a templomba járást is mint olyat, gyakorlatban tudjuk, hogy ez nem, kicsit háttérbe szorult, de attól nem tűnt el. De a keresztény használatot is eléggé undergroundba tudja küldeni, hogyha mondjuk több téren tiltják. Tehát igen, akkor ezzel gyakorlatilag az embereket tiltják ki a Bitcoinból, de magát a bitcoint azért nem fogják kitiltani.

És tök jó volt ez is, amit mondtál, hogy egyes országok betilthatják, és akkor itt jön be a politika a képbe, hogy nyilván az országok között is megvannak az érdekellentétek, és ha egymással versenyző országok közül az egyik betiltja, a másik biztos, hogy meg fogja engedni, hogy alátegyen annak az országnak, akivel esetleg érdekellentétben áll. Tehát hogy már csak ezért sem képzelhető el, hogy a világ összes országa egyhangúan azt mondja, hogy mi márpedig most véget vetünk itt ennek az úri huncutságnak.

– Van is erre egy angol szó, hogy jurisdictional arbitrage, ami pontosan azt jelenti, hogy a másik országban kedvezőbbek a szabályok, nekem van annyira fontos ez a dolog, hogy egyszerűen félévekre átmegyek abba a másik országba. Vannak már ma is ilyen emberek, akiknek annyira fontos, annyira a bitcoin körül forog már az életük, hogy bizony nekik fontosabb a bitcoin, mint az, hogy mondjuk ők Magyarországon élnek.

– Egyébként volt erre már példa, mert tényleg, amikor Kína százmilliószor betiltotta a bitcoin bányászatot meg a bitcoint meg a mindent is, akkor mi történt? Hát nem állt le a bitcoin bányászat, hanem nyilván elment olyan országokba, ahol meg tárt karokkal várták őket. Ja, meg underground volt, tehát ott is volt azért szerintem a CCP környékén, aki nem igazán akarta elengedni ezt a fejőstehenet, és a továbbiakban is bányászott.

Ezenkívül ugye volt egy óriási nagy exodus a bitcoin minereknek, hogy a hardvert is kiutaztatták Kínából, és akkor egy pár hónapig úgy csökkent a hashrate, és egy fél évre rá pedig újra rekordokat döntött, ami csak annyit jelentett, hogy valószínűleg azok a minerek, amik eszközként kikapcsolva voltak Kínában, átvándorolták a fél világot, és máshol bekapcsolásra kerülve újra a Bitcoin hálózatát erősítették.

Illetve erről most nekem eszembe jut, van manapság egy olyan gondolatmenet is, ami tök érdekes, és nem magamtól jöttem rá: hogy vannak a világban olyan autoriter vezetők, vagy mondjuk nevezzük őket diktátoroknak, mint Putyin, akiknek érdekük, hogy a bitcoint használják, mert ezáltal például a szankciókat ki tudják kerülni jobban. Illetve hogyha van egy ilyen versengés, hogy a bitcoin előnyt okoz egy országnak, akkor ők se maradhatnak ki belőle, tehát ők ennek valószínűleg nagyon jól tudatában vannak, és mozognak is ebbe az irányba. Tehát hogy nekik érdekük használni a bitcoint, viszont mivel a bitcoin az embereknek a szabadságát növeli, az egyáltalán nem érdekük, hogy az állampolgárok is egyre többet használják a bitcoint. Úgyhogy van itt egy ilyen ellentmondás, hogy betiltják, de azért állami szinten használják.

– És abban, amit mondtál, abban is van egy FUD szerintem, öntudatlanul, de ez, amit mondtál, hogy azért használják a bitcoint, hogy elkerüljék a szankciókat: na, ez pontosan ugyanolyan FUD, mint az, hogy a bitcoint a dark weben használják, meg a bitcoint bűncselekményre használják. És tudom, hogy öntudatlanul mondtad, tehát nem ellened mondom ezt, de azt azért gondoljuk már át, hogy a bitcoint a szankció elkerülésére ki használná. Bitcoint a szankciók elkerülésére egy nyílt hálózaton? Kevesen, inkább így mondom. De nagy pénzeket akkor nem a szankciók elkerülésére. Hanem a szankciók hatásainak elkerülésére. Tehát itt igen, igazad van, de például olyan, hogyha mondjuk Kazahsztán meg Oroszország között biznisznelnek, és ők egymást nem tiltják, mert jó barátok, viszont nem használhatják a SWIFTet, akkor most vagy valami saját banki rendszert használnak, vagy akár bitcoint.

– Így van. Hát nem magát a szankciót kerülik meg ezzel, csak azt, hogy a nemzetközi bankinfrastruktúrából, amit ugye az USA dominál, hogy abból ki lettek tiltva, hogy azon kívül is van élet. Ezt is mutatja.

– Igen, a BRICS-országok ezt megmutatták, ők nem ellenzik ezt a bitcoin dolgot, nagyon is örülnek neki. Tehát korábban ugye hiába volt olyan álláspontjuk, hogy akkor ezt most ne engedjük, de rájöttek, hogy amúgy ezzel sokkal jobban járnak, hogyha használják, tehát a verseny jó.

– Gondolnám, hogy a dollár ellen vannak ők is, nem azt, hogy a bitcoin ellen, hanem mellett.

– Igen, a bitcoin az ellenségek pénze, azt is szokták rá mondani ugye, egyesíteni tud, nem feltétlenül a közös szeretet, hanem a közös ellenségkép által.

De amúgy szerintem az is igaz, hogy a bűnözők használnak bitcoint, mert vannak bitcoineresek, akik bűnös dolgokat csinálnak, csak úgy, mint bármi mást.

– Igen, tehát autókat is használnak a bűnözők, meg levest fogyasztanak, sört isznak.

– Mert azért sört csak a bűnözők isznak.

– Tehát ezt könnyű átlépni, ezeket a logikai bukfenceket.

– De itt milyen érdekes lenne megemlíteni Ross Ulbrichtot, hogy gyakorlatilag ezért került börtönbe, mert ő csinált egy olyan oldalt, amit lehet használni erre is meg arra is. És pontosan ez a példa, mint amit mi most itt mondunk, hogy egy késsel lehet húst vágni meg lehet gyilkolni, de nem a késgyártó cégeket vetjük büntetés alá azért, mert ők létrehoztak egy eszközt.

– Kivéve most Angliában, ahol szigorítani fogják a késvásárlás szabályait.

– Hát Angliában bármit el lehet képzelni.

– Hát nekem is volt, hogy nem is olyan rég repülőút előtt magamnál felejtettem a zsebkésemet, és macsétát pedig nem akartam megtúrni vele senkin.

– Na, ez érdekes dolog, mert ugye ezt elfelejtettem említeni, gondoltam rá a hírszekcióban, hogy a múlt heti adás óta lett hír, tehát sokan várták, megelőzménye volt ennek a hírnek, de hogy azóta valóban Trump kegyelmet adott Rossnak.

– Igen, nem is csak a büntetését engedte el, hanem kegyelmet kapott.

– Ami igazából részletkérdés.

– Nem részletkérdés, neki nem mindegy. Azt mondta, hogy nem bűnös, tehát nem elengedték a büntetését, a bűncselekményt, amit elkövetett, hanem azt mondta, hogy nem bűnös, tehát jogtalanul ült. Ami azért fontos, tudod, mert ilyenkor ő kártalanítást kérhet az államtól, hogy őt ártatlanul tartották fogva, mert nem bűnös. Míg ha azt mondták volna, hogy kiszabadul, akkor oké, köszi, és kisétál, és nincs semmiféle követelése az állammal szemben, mert ő jogosan ült eddig, csak most megengedték, hogy előbb szabaduljon. Tehát azért van ennek nagy jelentősége.

– De bocsánat, ezzel kapcsolatban nekem az volt érdekes, hogy különböző fórumokon több olyan konkrét kérdést láttam, hogy oké, itt vagyok a bitcoin körökben, de ki ez a Ross, meg mi ez a nagy dolog? Most tényleg ilyen nagy hős ez, vagy tényleg konkrétan illegális tevékenységeket tett lehetővé? És hát főleg olyanok, akik nem tudom, az utóbbi pár évben kerültek így a Bitcoin közelébe, amikor Ross már rég a börtönben sínylődött, mert ugye 2013-ban tartóztatták le, tehát bőven több mint 10 éve, és ők erről nem tudtak, nem voltak képben.

Sőt, még bitcoiner körökben is azért erről nem teljesen egyértelműek a vélekedések, hogy most akkor tényleg annyira nagy hős-e. Ugye ő azt mondta, hogy én egy olyan fórumot akarok létrehozni, ahol mindenki névtelenül, privát módon azzal kereskedik, amivel akar. Ehhez szükség van egy privát fizetési módszerre is, ugye ami a bitcoin. Egy picit nem bátorította az illegális tevékenységet, de mivel máshol nem annyira lehet, csak nagyon macerásan, ezért a nagy átlagnál nagyobb százalékban jelentek meg olyan illegális tevékenységek, mint drog, nem tudom, egyebek. Hogy most akkor erkölcsileg ez mennyire menti fel Rosst, hogy ő csak azt a platformot akarta csinálni.

Sőt, illetve vannak egészen olyanok, és ez is csak FUD, tehát konkrétan a perben olyan is volt, hogy ő felbérelt bérgyilkost ezen a platformon keresztül, aminek aztán nem lett gyilkosság kimenete, és nagyon úgy néz ki, hogy igazából ez csak egy koholt vád volt. De hogy itt azért egy-egy bitcoin-szimpatizáns is meginog, hogy hát lehet, hogy ez a Ross azért nem volt annyira jó angyal.

– Igen, figyelj, én biztos nem mondanám hősnek, de az szerintem erős túlzás, hogy mondjuk az emberiség mocskáért őt kellene erkölcsi pellengérre állítani. Ugyanakkor meg nem gondolnám azt se, hogy ő annyira naiv lett volna, hogy azt gondolta volna, hogy akkor itt most masnikat meg babot fognak az emberek vásárolni egymástól.

– Igen. Egyébként akkor itt mindenki eldöntheti szabadon, hogy ő hol áll ebben, de hát én azért hősnek őt nem mondanám. Az idea az egy tök jó és becsülendő dolog, amin ő elindult, és megszervezte ezt a platformot, de hát azért azt se higgyük, hogy most szakadt le a falvédőről.

– Ja, hát 10 év eltelt, úgyhogy hát nem tudom.

– Hát én sem, de kíváncsi leszek, mert megnéztem, nyilván ti is, ezt az első videót, amiben beszélt. Hát nagyon kíváncsi vagyok, mert ugye belengette, hogy ő most vissza fog térni a communitybe, és már új tervei vannak. Meg nem tudom, én mi, volt ideje gondolkodni, úgyhogy én kíváncsi vagyok.

– Hú, azért azt egy kicsit így belegondoltam, nem tudom elképzelni, hogy te mint bitcoiner, mondjuk 2013-ban letartóztatnak, börtönbe kerülsz, és ott vagy 10 évig. Persze gondolom, hírek eljutnak hozzád, de hát azért nagyon el vagy szigetelve a világtól. És akkor így egyszer csak visszacsöppensz egyik napról a másikra, mert ugye nem is az volt, hogy tudta, hogy most szabadon fogják engedni. És akkor egy csomó mindent be kell pótolnod, hogy miről maradtál le, azért az nem lehet könnyű.

– De hát például, hogy ő amikor kijött, életében először csinált mondjuk egy Lightning Network tranzakciót.

– Hát például, tehát igen. Vicces volt egy ilyen mém, hogy ugye van róla egy fotó, ahogy jön ki, és fogja ezt a kis növényt a kezében, és akkor rá egy napra ugyanez a fotó meg volt fordítva, hogy akkor meghallotta, hogy a Trump egy shitcoiner, és akkor inkább visszamegy.

Na mindegy, szerintem ennyi kitérő elég volt róla, inkább nézzük, milyen FUD-jaink vannak még itt a szuper jó kis listán.

– Én kilövök egyet rögtön.

– Mondjad!

– Mert ez nekem az egyik kedvencem, de ezt tényleg könnyű kilőni: hogy sokan mondják, hogy de hát egy bitcoin az már annyira drága, hogy nekem sose lesz annyi pénzem, hogy vegyek egy bitcoint. És ez ilyen nevetségesnek hangzik, de sokan ezt tényleg így gondolják, és erre ugye ráerősítenek ezek a hírek, hogy egy bitcoin már több mint 100 000 dollár.

– De ezt könnyű kilőni, nem?

– Hát ezt könnyű kilőni, hogy 1000 forintért is lehet bitcoint venni, nem kell nem tudom, 41 millió forintot áldozni egy bitcoinra.

– Igen, mondjuk hogyha befektetési célú lakást akarsz venni, ott viszont azért több mint 41 milliót kell belelőni, mert azért 41 millióért már nem sok helyen lehet normális lakást venni. De bitcoint lehet venni 100 forintért is, de mondjuk 1000 forintért lehet praktikusan.

– Lehet százezerért, lehet 1 millióért, lehet 10 millióért vagy akár többért nyilván. Igen, hát ezt el kell magyarázni mindenkinek, ez ilyen tipikus kezdő kérdés, de bizony sokszor felmerül.

– Igen, ez is mutatja, hogy a FUD-ok inkább a kezdők és a kételkedők ellen fegyver, mert ugye aki picit is beleolvasott már a Bitcoinba, az tudja, hogy 100 millió szat az egy bitcoin, és hát lehet kevesebbért is.

Pozitív dolog lehet ebben a viszonylatban, hogy a FUD valószínűleg a világ átalakulásának a természetes mellékterméke, tehát egy harcfelvétel a másik oldalról. Vagy nem is feltétlenül a másik oldalról, hanem hogyha magát az embert nézzük, hogy alapvetően az emberek nem nagyon szeretnek kimozdulni a saját komfortzónájukból. És hogy minden nagy innovációkor, ugye tudjuk, mi történt: az internet, az elektromos áram, a mesterséges intelligencia és a bitcoin, hogy ez mindig milyen kétélű, hogy mennyire komplex, hogy mennyi a visszacsatolás, a megérkezés a köztudatba, hogy ez mindig is hullámokat vetett. De hogy ez egy tök érdekes pszichológiai kérdés valójában, hogy az emberek hogyan viszonyulnak magához a változáshoz, a változás természetéhez, és ebből alakulnak ki ilyen típusú jelenségek is, mint a FUD.

– De a félelem azért az szerintem az alapérzés, tehát az mindenkiben jelen van, hát az állatok is félnek valamitől, csak az ember ugye megpróbál úrrá lenni ezen, tehát ez egy abszolút természetes reakció.

– Hát meg úrrá lenni, meg más emberek megpróbálják ezt kihasználni, visszaélni vele, és akkor abból születnek ezek az ilyen-olyan dolgok. Ugye a leggyakoribb visszaélés az árfolyam-ingásra alapozott félelemkeltés, amikor felröppen valami hír, vagy esetleg van akkora portfóliója vagy akkora stackje valakinek, hogy be tud mozgatni, meg tudja támogatni esetleg a hír kibocsátását egy pénzügyi művelettel, és akkor megráncigálja egy kicsit az árat. Ez egyébként ez is egy FUD, de például az ETF-ek esetén ez lehet, hogy majd várható még.

És akkor ugye elérkezünk a pszichológiához, mint ahogy mondtad is, tehát hogy az egész akkor van biztos alapokon, hogyha az ember meggyőződik magában arról, hogy a tudása az biztos. És azt pedig csak akkor tudod, hogyha elvégzed a házi feladatodat, és az összes ilyen kis FUD-ot szépen, mindig lépésről lépésre veszed és megvizsgálod.

Például ugye az árfolyam-ingadozások, amit fölírtál ide, Optout, a listádra, hogy van ez az árgarancia, hogy oké, veszek, de mi garantálja, hogy nem szakad be holnap?

– Ugye, és ezt nem garantálja semmi.

– Garantálni semmi nem garantálja, mert ez egy szabad piac.

– Sőt, én azt is szoktam mondani, hogy akarjuk, hogy garantálják? Nem, persze. Hogyha veszel, valószínűleg holnapra 10%-ot fog esni, hát az mindig így.

– Mert itt indul a tanítás, ezzel indul a tanítás. De amikor meg már rutinos motoros vagy ebben, akkor meg csak ne vessz el, mert tudod, hogy akkor most valakitől megint elvették, és a salátakezűektől átalakul a gyémántkezűekhez, és olyan kezekbe kerül az a bitcoin, akik nem fognak meginogni ilyen kis piaci félelemkeltés esetén.

– Hát annak, hogy beszakadjon nullára, ugye annak mondjuk azt, hogy nulla az esélye, mert tőzsdéken vannak olyanok, hogy berakott 21 millióért vételi ajánlatot egy dolláron, tehát dollár alá nem fog menni. Persze ez a lényegen nem változtat, mert hogyha nagyon kicsi töredékére esik, akkor gyakorlatilag elveszti az értékét. Ennek viszont nem nulla az esélye, szerintem nagyon kicsi, de nem nulla. És én is azt mondom, hogy mindenki, aki a rendelkezésére álló eszközöknek egy nagyobb részét teszi bitcoinba, az igenis gondoljon bele abba az eshetőségbe, hogy mi lesz, ha nullára vagy majdnem nullára megy. Mert garantálni valóban nem garantálja senki, tehát nem fogja kimenteni. A dollár valószínű, nem fog egyből hirtelen nullára menni, mert egyszerűen valahogy kimentik, bitcoinnál előfordulhat olyan vis maior, hogy nem tudom.

– Nem tudok ilyet.

– Nem tudok ilyet, mert ha tudnék, akkor az gáz lenne, de nem tudok ilyet. De akár, mert nem vagyok jós, nem tudom, azért a világ, meg főleg az emberiség produkál érdekes dolgokat. Szóval nem garantálja senki, lehet, hogy le fog menni.

Viszont van egy csomó olyan tényező, ami ez ellen beszél, például az, hogy egyre többen vannak olyanok, akik bizony a vagyonuk nagy részét bitcoinba tették, és ők mindent meg fognak tenni, hogy abba az irányba lökdössék a dolgokat, hogyha valami kis esély is van, hogy mondjuk kvantumszámítógép vagy nem tudom, valami más miatt esélyt látnak arra, akkor abba az irányba tereljék a dolgokat, hogy ezt a veszélyt időben kivédjük. Illetve most már nem csak emberek vannak, vannak cégek, akiknek nagyobb összegük van ebben, és ők is a tehetségük szerint ebbe az irányba fognak menni. Sőt, most már valószínű, vannak államok is, akiknek vannak. És minél több ember van vagy entitás, akinek az az érdeke, hogy ne történjen katasztrófa a Bitcoinnal kapcsolatban, annál kisebb az esélye, hogy ilyen történjen.

És ahogy te is mondtad, az árfolyam-mozgásokkal is, mikor lejjebb megy az árfolyam, és akkor a szkeptikusok ujjonganak, meg akkor rögtön mondják, hogy én megmondtam, hogy össze fog omlani. De ez pont arra jó, hogy azok, akik nem annyira gondolják ezt komolyan, csak gondolták, hogy ú, veszek némi bitcoint, hátha megduplázódik egy hónap alatt, és nem jött be, és aztán mikor kicsit lemegy, akkor meg megijednek, és eladják. Őket hívjuk gyengekezűeknek. És akkor olyan fogja megvenni, aki örül, hogy egy kicsit lement, mert most olcsóbban meg tudta venni, mert ő abban bízik, hogy fel fog menni, és ő kevésbé valószínű, hogy aztán később eladja. Úgyhogy ezek kellenek ahhoz, hogy erősödjön a bitcoin.

– Sőt, hát ilyen értelemben a FUD az a bitcoint és a bitcoinert próbára is teszi. Ugye egyrészt a Bitcoin, mármint a hálózat szempontjából felfogható egyfajta szimulációként, hogy azt teszteli, hogy hogyan reagál a bitcoin a szélsőséges hírek hatására. És azt is milyen szépen hozta a bitcoin az évek során, hogy mit tudom én, amikor az Mt. Gox bezuhant, az árfolyam, de aztán utána magához tért. És sorolhatnám itt a példákat, a Bitfinex, ugyanez megtörtént, bezuhant az árfolyam, visszatért. Az előbb, ahogy említettük, a bitcoin bányászatot, hogy ott is, amikor Kína betiltotta, hogy milyen gyönyörűen mindig helyreállnak a dolgok, rövidebb vagy hosszabb idő kell hozzá nyilván, de aztán helyreállnak.

És a bitcoiner szempontjából ugyanez, amikor jönnek a hírek, hogy na most pukkan a lufi, most kell eladni, most kell venni, most nem tudom, mi van. De a hodlerek, a gyémántkezűek, akár a tradereket is említhetem, mert nyilván ők sem kezdenek el azonnal eladni, vagy azonnal reagálni arra a hírre. Tehát ez mindannyiunk számára egy teszt, és ahogy idősödik a piac, meg a szereplők tapasztaltabbak, annál kisebbek ezek a mozgások.

Egyébként még egy dolog, ami ide a FUD-listára felkerült, ez pedig a nagyobb volumenű piacra dobással kapcsolatos, amit felírtál, Optout: ez a Satoshi megjelenése. Ezt itt kivesézhetjük, mert időről időre felbukkannak az ilyen önjelölt Satoshik, meg a nagyobb tévéláncok által kijelölt Satoshik, ugye a Peter Todd.

– Gondoltam, hogy rá gondoltam, meg persze, hát tudjuk, hogy nem ő, vagyis hát ő nem vállalta fel ezt a szerepet.

– Ha mást kérdeztünk volna, akinek mondjuk papírja van arról, hogy nem Satoshi, ugye csak egy valakinek van, az az egyedüli ember a világon, aki biztos, hogy nem.

– Tehát hogyha ilyen Satoshi-felbukkanás van, akkor arra mi a jó válasz? Hát kizárhatjuk, hogy felbukkan a Satoshi?

– Nem zárhatjuk ki. Van több teória, ugye van olyan teória, hogy egy személy volt, de ő már nem él, erre vannak különböző kandidátusok vagy olyan személyek, akik lehetnek, és már nem élnek sajnos. Ebben az esetben akkor már nem várjuk, hogy visszatérjen, mert az már annyira szektás dolog lenne, mint hogy Jézus feltámadjon.

– Igen, az a történelem legnagyobb visszatérése.

– De például lehet, hogy börtönben van, és azért nem tud. Lehet, hogy Ross volt Satoshi, és most kell neki egy kis idő.

– Erre építenek majd egy új FUD-ot föl, semmi nincs véletlenül.

– Nektek van egyébként elgondolásotok, hogy ki Satoshi titkon? A különböző népszerű, akit én valószínűbbnek tartok?

– Szerintem nincs túl nagy jelentősége. Talán a viselkedése lenne az, amire felültethetnének egyéb kampányokat. Tehát szerintem a média azért próbálkozik folyamatosan ezzel, hogy megmutassa, hogy látjátok, ez is egy gyarló humán, és akkor ti ezt követtétek eddig.

– Sőt, van az a FUD is, hogy azért tűnt el, meg azért nem tudjuk, hogy ki ő, meg azért nem fedte fel magát, mert igazából az NSA-nak kormányalkalmazottja volt, és ez egy kormány által pénzelt projekt, és hogy direkt azért csinálták ezt, hogy majd 10 év múlva azzal visszavegyék a kontrollt. Ami szerintem abszolút egy illogikus dolog, de van egy ilyen FUD is.

– És hogyha a kormány csinálta, mert ugye ez pont azokra hat, akik ilyen mentalitásúak, hogy a CIA-ék pedig ezt pont a kormány csinálta. Na hát köszönjük meg akkor nekik, mert elég jó lett.

– Igen, és az a baj, hogy már open source is teljesen, és mindenki szételemezte a kódot, nyilván nincs ennek jelentősége.

– Ugye itt van az a FUD is, hogyha visszatér a Satoshi, hogy neki a legelején a kezdeti bányászatból egy nagy adag, másfél millió vagy majdnem kétmillió, nem tudom, mennyi bitcoinja van egy címen, ami nagy valószínűséggel Satoshié, és nem mozdult azóta. Egyrészt ő vagy tudta, hogy nem fog sokáig élni, és akkor tök mindegy, nem adta oda másnak, vagy ha nem így készült, hanem csak úgy, hogy visszavonult, de aztán ő még a nyugdíjas éveit valahol tervezte szépen leélni.

– De enélkül akkor szerintem volt annyi önismerete és egyenes jelleme, hogy akkor nem azt csinálta, hogy eltette ezeket a kulcsokat, hanem egyszerűen tényleg megsemmisítette, hogy lehetőség se legyen rá.

– Igen, tehát aki így állt hozzá, ilyen felelősen ahhoz, hogy ő visszavonul a projekt érdekében, és nem akarja azokat felhasználni, az biztos, hogy számolt arra, hogy hogyha megvan neki az a kulcs, akkor előbb-utóbb elcsábul, mint a Gollam, ugye az én drágaszágom egyszer csak felülkerekedik rajtam, hogy ennyi évig ülsz rajta. És hát nyilván ő sem gondolta, tudta, hogy ekkora lesz az árfolyam, ilyen magasra megy. De hogy ez így megtörtént tényleg, és hogy ott van, tehát az emberi természeten felül kell kerekedni, önmagadon, már amennyiben él.

– Amúgy is egy pár napja is egyik ismerősöm elküldött nekem egy videót, egy ilyen hosszabb, több mint egyórás beszélgetést, ami azzal a felvetéssel indul, hogy mi van, hogyha a bitcoint ilyen NSA meg ilyen kormányszervezetek segítették. És igazából pro bitcoin a kérdező is meg a válaszoló is, és kábé az lesz a következtetésük, hogy hát ezt nem zárhatjuk ki. Ja, igen, a Mark Goodwin, aki a Bitcoin Magazine-nak volt szerkesztője, és mostanában így előszeretettel podcastolgat olyan témákban, hogy a stablecoinokon keresztül mennyire próbálják az államok befolyásolni. Szóval ilyen nagyon mindenben egy kicsit ilyen paranoiás. A következtetésük az, hogy nem lehet kizárni, és elég nagy a tér, simán lehet, hogy van benne ilyen szál is, de ennek ellenére ez nem változtat a bitcoin lényegén, meg azon, hogy mit jelent ma a bitcoin. De kicsit az egész felvezetés olyan FUD-ként indult, úgyhogy én azt mondtam, hogy én ezzel nem foglalkozom, mert csak az időmet pocsékolom ezzel.

Szóval nem tudjuk kizárni persze. Az biztos, hogy eléggé képben volt az ilyen kriptográfiai dolgokkal, amire nagyon rá volt települve még most is az NSA konkrétan, és sok kriptográfus az NSA alkalmazásában állt közvetve, közvetlenül. Tehát valamilyen közvetett ráhatás biztos van, de hogy mennyire közvetlen, az szerintem, mivel pont ők az ilyen titkolózásban a legjobbak, ez sose fog kiderülni.

– Elég jó. De igazából egy bizonyos szintig semmi jelentősége nincs.

– Ja, tudom pontosan, miért ezt a kriptográfiai algoritmust választották, mert hogy lehet, hogy a másikban van valami backdoor, és hogy a Satoshi azt tudta. Szóval ilyen szempontból jól informált volt, de ez nem jelenti azt, hogy az NSA-nek dolgozott. Szóval sok mindent nem fogunk megtudni, de igazából nem is az a lényeg, hanem ami van. Hogy milyen módon, az érdekes bulvár, borzasztóan érdekel engem is, hogy ez hogy lett, meg hogy ki kivel, hogy mikor beszélt, de igazából nincs jelentősége sok mindennek.

– És hajlamosak vagyunk túldimenzionálni Satoshi jelentőségét.

– Mert hát pont ezért, mert nyilván nem tudunk róla semmit.

– Igen, nyilván egy nagyon borzasztóan intelligens és eltökélt figura lehetett, de ugye nagyon sok mindenben olyan dolgokat épített be, amik már léteztek, csak ő összerakta egybe. Meg egy-két kombináció, ahogy összekombinálta mondjuk a proof of workot a konszenzussal, tehát az tényleg újdonság és úttörő, de alapvetően nagyon sok mindent használt, amit előtte mások találtak ki, akikről tudjuk, hogy kik, vagy nagyjából a legtöbbről tudjuk, hogy kik. De így utólag hajlamosak vagyunk túldimenzionálni, hogy az egészet ő találta ki. Hát nem, mert voltak előtte sokan, akik próbálkoztak, volt rengeteg technológia.

– Tehát én nem hiszem, hogy nem adok túl sok teret az én kis gondolatvilágomban ennek, hogy az NSA-állományosok rakták össze ezt a bitcoint azért, hogy kitoljanak mindenkivel.

Egyébként a Satoshi coinok mozgása is azért sokszor hír, vagyis hát nem az övé, de hogy az akkori éra coinbase-einek a mozgása azért sokszor hír, mert ugye az is beenged egy FUD-ot, miszerint ha megmozdulnak a Satoshi coinok, akkor vagy él, vagy olyan encryption-decryption method, tehát olyan kódolási metódusra derült fény, ami esetleg azt engedi a köztudatba, hogy a kvantumgépek kora elérkezett, és azok már valós időben törik majd akkor ezt a kódolást. Tehát erre is, ezt a FUD-ot szoktam hallani.

Ugye ezt már említetted te is, hogy van ez a kvantumfélelmünk, hogy a kvantumszámítógépek majd valós időben törik ezeket a hálózatokat, illetve az összes többit: a bankit meg a GSM-et meg minden eddigi hálózatot, amit az emberiség kiépített. Nem az lesz a bajunk, hogy mi lesz, ha majd a kvantumszámítógépek elkezdenek garázdálkodni.

– Igen, de hogyha mélyére ásunk ennek a FUD-nak, akkor viszont eljutunk arra a szintre, hogy azért vannak már a Bitcoin Improvement Proposalokban is olyan, hát még csak ilyen kezdeményezések, amik azzal foglalkoznak, hogy mi lenne, hogyha a bitcoint egy ilyen kvantumrezisztens kódolásra emelnénk, tehát a bitcoin mögött álló kódolást. Nem tudom, hogy erről hallottatok-e.

– Itt fontos rögtön tisztázni, hogy a kvantumszámítógépek feltörik a bitcoint egy éven belül: a Bitcoin hálózatban többféle címfajta van. Van kettő, amit mondjuk így régebbinek lehet nevezni, az első az nagyon csak az elején volt használatos, a második az kicsit tovább. Ezek ugye nem kis b betűvel kezdődnek, ez az ismertetőjelük. Ezeket manapság még használják, de ritkán. És az a legelső fajta, ott amikor küldesz valakinek, konkrétan benne van a publikus kulcsa. És hogyha elvileg a kvantumszámítógép megoldja azt, hogy publikus kulcsból privát kulcsot visszafejtsen, ami gyakorlatilag egy lehetetlen művelet hagyományos számítógépekkel, akkor az ezeken a címeken lévő bitcoint el tudná költeni.

És kit érdekelnek a régi címek? Hát itt van a Satoshinak ez az említett, nem tudom, másfél millió bitcoinja. A modern címekben, amik már régóta vannak, tehát ezek az általánosak, ezek a bc-vel kezdődőek, itt nincs benne a publikus kulcs, hanem annak egy hashe van benne, tehát amiből magát a publikus kulcsot se lehet visszafejteni, csak előre. Tehát publikus kulcsból könnyű hasht csinálni, de fordítva nem. És ez a művelet a jelen állás szerint a kvantumszámítógépek számára ugyanolyan nehéz, mint hagyományos számítógépek számára.

Tehát eleve, hogyha létezne is ilyen kvantumszámítógép, amivel a régi címeket fel lehet törni, akkor a régi címeken lévő bitcoint el lehet lopni, de valószínű, hogy azok, akik aktívan tudják, hogy tartják a bitcoint ilyen címeken, akkor azok gyorsan át fogják mozgatni, mikor már ez úgy néz ki, hogy valós veszély. Ami meg ott van, de már valaki elvesztette a kulcsát hozzá, mert 2011-ben egyszer kipróbálta, vett pár száz bitcoint zsebpénzből, de aztán nem foglalkozott vele, hát azokat lehet, hogy el fogják tudni lopni. De igazából attól a bitcoin még ugyanúgy fog működni. Kivéve persze, itt jön az, hogy na és mi van, hogyha másfél millió bitcoint valaki magáévá tesz, és elkezdi eladni? Hát mondjuk annak nem örülnénk annyira, mert valószínű, hogyha tényleg egyben el akarná adni, és mondjuk dollárra váltani, akkor eléggé lenyomná az árfolyamot. De valószínűleg egy év alatt visszaállna. Ez elég sok lenne a bitcoinnak, de maga a bitcoin ettől nem szűnne meg.

Úgyhogy egyrészt ha feltesszük azt, hogy lesz ilyen kvantumszámítógép, akkor is csak részben sérül a Bitcoin hálózat, tehát a régi címek kizárólag. Ezen kívül az újabb címek se 100%-ig védettek, mert ha te elköltesz valamit, akkor amíg nem kerül be blokkba, hanem ott a mempoolban vár pár percig, addig már látszik a publikus kulcs is. És ha valakinek olyan kvantumszámítógépe van, hogy ott van kéznél, bármikor tudja használni, és pár perc alatt fel is tudja törni vele, akkor hamarabb, amíg nem kerül blokkba, konfirmálódik a tranzakció, akkor elvileg azt is meg lehet csinálni.

Na most ennek kiküszöbölendő vannak javaslatok címtípusokra meg aláírástípusokra, de az a konszenzus, hogy ezek olyan nagy változtatások, és annyira nem időszerű még, hogy ezzel komolyabban nem igazán foglalkoznak. De vannak konkrét javaslatok.

Ha meg lesz is ilyen kvantumszámítógép, amit én kétlek, hogy mondjuk 10 éven belül lenne, de tegyük fel, hogy lesz, akkor ugye ezt először ilyen nagy állami minőségeknél lesz titokban, sok pénzért kifejlesztve, és hát ezt nem arra fogják használni, hogy most Anti tranzakcióját nézzék, hogy mikor költi, és mikor kerül a mempoolba, és akkor rögtön ráizzítanak. Hanem ez valószínű, olyan lesz, hogy egy-két darab létezik belőle, és az is hol működik, hol nem. És ha működik is, akkor lehet, hogy nem mit tudom én, 100 millió év kell neki a feltöréshez, csak mondjuk három hónap, de nem egy perc alatt fogja ezt megoldani, legalábbis az első változatban. Tehát azért itt vannak olyan dolgok, amik tompítják ezt az egész veszélyt.

Én olvastam olyan véleményeket is, nem vagyok a téma szakértője, tehát vannak vélemények arról is, hogy ez már itt van a kanyarban, meg vannak olyanok is, hogy hát oké, hogy most már van több száz kvubites kvantumszámítógép, de ezt nem lehet lineárisan extrapolálni, hogy akkor 10 év múlva 1000 lesz, és egy év múlva 1000, utána meg 10 000, utána meg 100 000, mert egyszerűen olyan jellegű bonyodalmak jönnek be, amit fizikailag nem lehet megoldani. Nem tudom, én olvastam ilyen véleményeket is. De én mindenesetre erősen szkeptikus vagyok, hogy pár éven belül ez valós veszély lenne. Ha meg igen, akkor valószínűleg nem a bitcoin feltörésére fogják első körben használni.

– Én azt mondom, hogy mint lehetőséget szem előtt kell tartani, foglalkozni kell vele, fontos, hogy legyenek a Bitcoin közösségben, bitcoin fejlesztők között olyanok, akik ebben képben vannak, és értenek a kvantumrezisztens kriptográfiához, de egyáltalán nem ezért vannak az álmatlan éjszakáim. Szerencsére nincsenek álmatlan éjszakáim, de ezért meg pláne nem.

– Jók ezek a FUD-kivesézések, mert egy csomót tudsz tanulni.

– Igen, erre nem is gondoltam így. Még egy zárógondolatnak, amit mondtál, hogy ebből sokat lehet tanulni, ebbe így nem gondoltam bele. És néha azt veszem észre magamon, hogyha van egy ilyen FUD jellegű dolog, akkor alapból elhessegetem, hogy hát ez hülyeség, ezzel nem foglalkozom. De ez se jó hozzáállás, mert bizony érdemes belegondolni, hogy mi van mögötte, és honnan jöhet, és mi a valóságalapja. Mert egyrészt sokat lehet belőle tanulni, másrészt meg érdemes belegondolni a másik, külső szemlélettel is, hogy tényleg mi a valóságalapja, és hogy ezt hogy lehet hatékonyan ellenérvvel megfogni.

– És ez tök jó, hogy most ezt elmondtad, mert miközben ezt mondtad, pont ezen kezdtem el gondolkodni, hogy a legősibb FUD a bitcoin lufi című. És hogyha az mögé bemegyünk, és menjünk be a következő alkalommal, mert ott vannak ilyen nagyon fontos pontok, amiket mindenféleképpen érdemes megemlíteni: a bitcoin önmarketingje meg a ciklusok meg a felezés, és hogy ez a lufi ez miből fakadhat.

– Csámcsogjunk rajta akkor!

– Jó. Köszönöm szépen, hogy itt voltatok! Köszi, Optout, hogy ilyen sokat készültél erre, és hát nagyon szívesen várunk vissza bármikor. Úgyhogy köszönjük szépen a figyelmeteket, és vegyetek sok bitcoint!