E42 Magyar Nemzeti Bitcoin Tartalék

Ez a 42. epizódja a HUSZONEGY Bitcoin Podcastnak, és ma egy különleges témakörrel készültünk, mégpedig a stratégiai bitcoin tartalékok témakörével. Ugye mostanában ez elég divatos, illetve látjuk, hogy a bitcoin egyre szárnyal, de nagyon sokan nem tudják, hogy mi miatt, illetve úgy gondolják, hogy ez továbbra is csak egy buborék. Szia, Feri!

– Szia, Anti! Sziasztok!

– Te mit gondolsz erről, hogy mi miatt láthattuk mostanában ezt a bitcoin szárnyalást? Ugye itt volt egy elnökválasztás az USA-ban, kicsit megváltozott a piaci környezet, kicsit stabilabb lett, és hát nem titok, hogy talán emiatt szárnyal a bitcoin.

– Így van. Ez tőlem is többen kérdezték a napokban, volt, hogy újságírói megkeresésre is válaszoltam, hogy átlépte a 100 billió dolláros értékhatárt a tőzsdéken az ETF-ek értéke, a bitcoin ETF-ek értéke, és hogy mi történt. Biztos az elnökválasztás miatt lépte át. Aki nem ért a Bitcoinhoz, az általában erre fogja azt, hogy a bitcoinnak most éppen 100 000 dollár körüli az értéke, hogy biztos Trump miatt, és hogyha majd Trump elmegy, vagy azt csinálja, akkor majd biztos más lesz az értéke.

Nekem az a megfogalmazás tetszett, én úgy tudom ezt igazából leképezni magamnak, hogy eddig egy ilyen 20%-os menetszélben voltunk, tehát szembeszél volt a politika miatt, és most kaptunk egy 20%-os hátszelet. Ez a hátszél viszont a józan észnek a hátszele. Én úgy gondolom, hogy most Amerikában elkezdődött az, ami azt fogja nekünk eredményezni így világszinten, mint állampolgároknak, mint embereknek, hogy egy kicsivel jobb világban élhetünk. És ez a politikai beállítottság, ez a nyitottság a Bitcoin irányában, és ez fontos megjegyezni, hogy alapvetően a Bitcoin irányában nyitott ennyire az amerikai politika, az egy jobb világot tud eredményezni, és most egy 20% hátszelet fogunk kapni, és azt is érezzük.

– Én úgy gondolom, igen, mert ugye a korábbi kormány alatt eléggé gáncsolva volt a bitcoin, illetve hát egyéb kriptók is, de az minket annyira nem érdekel. Ugye amikor itt a kriptókról beszélnek a törvényhozásban, akkor általában a bitcoin gáncsolását értik alatta, hiszen ez az összemosás folyamatosan megvan. Most volt ez az Operation Chokepoint 2.0, amit így az USA-ban köztudottan ezzel a meghatározással illettek. Ezt nem biztos, hogy mindenki tudja, ez körülbelül arról szólt, hogy a bitcoint ellehetetlenítsék, tehát hogy azokat a tőzsdéket, ahol bitcoint lehet vásárolni vagy eladni, tehát hogy átjárható legyen a két világ, a reguláris pénzügyi világ, illetve a bitcoin által képviselt kvázi digitális világ, hogy ne legyen annyira átjárható, ezekkel a törvényekkel, ezekkel a rendeletekkel próbálták gáncsolni. Na most ugye ez a november 5-i elnökválasztási eredmény ennek egy kicsit az ellenkezőjét mutatja, hogy Trump alatt nem ez várható.

– Egy gondolat még, Anti, amit mondtál. Tehát valóban, egyrészt aktívan gáncsolták a bitcoin és egyéb kriptóplatformoknak a hagyományos működését, alapvetően az emberek is érezték már, hogy ez nem értük van, hanem ez ellenük van és a rendszer ellen van. Tehát amikor a bitcoinvásárlást nehezítik meg, vagy a bitcoinról való visszaváltást nehezítik meg jogilag, adminisztratív eszközökkel. Arra csak egy gondolatot engedjetek meg: Saylornak volt egy nagyon jó hasonlata, hogy mi lenne, hogyha azt mondaná a kormányzat vagy a politika, hogy ezentúl nem használhatod az elektromos áramot, nem használhatsz belső égésű autót, ugye ezt mondták is, hogy nem használhatsz üvegtechnológiát, az üveget nem használhatod mostantól a lakásaid építésére.

És most ilyen szintű gyakorlatilag az, hogy Amerikában nehezítették a bitcoin adásvételét, hogy egy olyan technológiát akartak szabályozni, ami csak egy technológia, olyan, mint az acél, olyan, mint a tiszta víz, olyan, mint az elektromosság. Hogy mi joguk van, és milyen indokot találtak? És nem találtak olyan indokot, ami alapján ezt be tudják korlátozni. Ez egy technológia, egy emberi igény, hogy tudjunk egymással tranzaktálni úgy, ahogy szeretnénk. Ez nem politika kérdése kell, hogy legyen, de ezt beemelték. Azért tiltakoztak ennyire ez ellen, és azért volt ez a hatalmas lázadás egyébként szerintem Amerikában, nem csak a kriptó miatt, hanem egyébként is, mert az embereket egyre jobban feszítették, olyan dolgokban ment le a politika és szabályozta, ahova nem kellett volna leérjen.

És amikor Trumpékat megválasztották, elsöprő többséggel, illetve mind a három fronton nyertek Trumpéknak a politikai pártja, ott már lehetett érzékelni ezt a fajta lendületet, hogy itt most valami fog történni, ahogy elkezdték kinevezni a különböző tisztségviselőket, akár itt Elon Muskra gondolok vagy Ramaswamyra vagy akár az egészségügyi miniszterre is. Itt már lehetett érzékelni, hogy valami fog történni.

Ezt akartam csak mondani, hogy ne felejtsük el azt, hogy maga a Bitcoin az egy technológia, egy igény arra, hogy értéket tudjunk tárolni úgy, ahogy én szeretném. Ha szeretném, akkor gumimaciba is tárolhatom az értékeimet, ne mondja meg senki, hogy én ne abba tároljam. Nyilván nem célszerű, de ugyanilyen értéktároló eszköz a forint, az euró, az arany, az ingatlan és a bitcoin is. Tehát hogyha egy politikai párt ezt akarja befolyásolni, illetve leszabályozni, azt jusson eszünkbe, hogy nem a mi érdekeinket képviseli, hanem önös érdekek mentén cselekszik, és olyan, mintha az elektromos áramot akarnák tőlünk elvenni.

– Sokan ugye mondják, hogy Trump miatt szárnyal. Egyébként valószínűleg Kamala alatt is szerintem lett volna pénznyomtatás, és az alatt is megtalálja a bitcoin ezt a fölfelé ívelést. Igazából ez egy kényelmesebb időszakot vetít előre nekünk, mert tudjuk azt, hogy így a törvényhozásban az USA-ban ez nem lesz gáncsolva a továbbiakban. Ugye a 24-es nashville-i Bitcoin konferencián Trump felszólalt, és ott tett mindenféle ígéretet, és emiatt a piac, amikor az eredményt meghallotta, egyből elkezdte beárazni ehhez mérten a bitcoint.

Emellé lehet ugye még hozzátenni azt, hogy egy csomó befektető, mint például a MicroStrategy is, azóta folyamatosan vásárolja, tehát ők már ezt megelőzően is folyamatosan vásárolták a bitcoint, és a mérlegeszközeik között kimutatták. Most már egyre több, tehát most megjelentek biztosítók, egyéb cégek a világ minden táján, kezdik beemelni. Európában is érezhető, hogy megjelenik a nagyobb cégek, intézményi befektetők mérlegében a bitcoin.

– Ezt úgy nevezzük, hogy a Saylor-féle money glitch. Tehát hogy mondjam ezt szépen magyarul, gyakorlatilag egy cheat kód, egy csalókód igazából. De ne nevezzük csalásnak, inkább ahhoz tudnám hasonlítani, mikor a Neo rájön, hogy a Mátrixban van, és több mindent tehet valójában, mint amire kódolták. Tehát ugye arra kódolták a vállalkozásokat mostanában, az elmúlt időszakig, hogy ha van megtakarított pénzed, akkor tedd államkötvényekbe, fektesd be tőzsdére, vásárold vissza a saját részvényeidet. És ő rájött, hogy egy mátrixban van, és ebből a mátrixból van kiút, és ez a kiút pedig a bitcoin, ami annyira különleges értékeszköz, az emberiség történelme során még nem volt hasonló eszköz, aminek véges készlete van, és ráadásul digitális is.

Úgyhogy ő erre rájött, és igen, a cégek elkezdték vásárolni, nem csak olyan cégek, akik pénzkezeléssel foglalkoznak vagy befektetéssel, hanem jellemzően teljesen általános vállalkozások is. Ugye pont a MicroStrategy, ők egy fejlesztő cég, de például ott van a Metaplanet Japánban, aki szintén jelentős bitcoint vásárolt. Illetve például én követek egy ausztrál fogászati kkv-t, aki elkezdte szépen vásárolni a bitcoint, és most már egy bitcoinnál tartanak. És hadd mondjam egy kicsit, hogy a saját cégcsoportommal is elkezdtünk bitcoint gyűjteni, vásárolni, illetve megtartani. Ugye a cégcsoport tagjai között van két szálloda, akik bitcoin elfogadás útján gyűjtenek bitcoint, az építőipari cégünkkel pedig vásárolunk aktívan havonta bitcoint.

Úgyhogy ez elindult a legkisebb cégektől világszinten a legnagyobb cégekig, illetve biztosítótársaságokig. Hogyha egy kicsit a MicroStrategyről beszélünk, nagyon friss hír, hogy az Allianz, német cég, nagyon nagy részt vásárolt a legutóbbi kötvénykibocsátásuk vagy hitelfelvételük során, ugye amit a piacról szerzett be a MicroStrategy, és az Allianz volt az egyik fő kolomposa, aki ebből bevásárolt. Szóval kezd éledni a piac.

Sőt, az is egy friss hír az előző hétről: kikerült egy videó, amit az egyik gazdasági csatornán vettek fel, beszélgettek egy legacy finance, tehát egy ilyen hagyományos pénzügyi szakemberrel, aki azt ecsetelte, hogy náluk az ingatlanhitelek mögé előírnak bitcoin vásárlást is, amivel kockázatot csökkentenek a 10 éves futamidő során. És nagyon érdekes volt, amikor a jelenlévő riportereknek kezdte el mondani ez a pénzügyi szakember, tehát hangsúlyozom, nem bitcoiner volt, nem ebből az ökoszisztémából jött, őt a pénz érdekli, a hitelezés, és ő elkezdte magyarázni, hogy a bitcoin sokkal kockázatmentesebb, mint az ingatlan. Az ingatlannal egy csomó minden történhet, a bitcoinnal viszont nem, az egy fix, állandó, megbízható, tárolható, nagyon olcsón, szinte fillérekből megoldható a tárolása. És ezt már kezdi felkapni a hagyományos pénzügyi rendszer, és elkezdik használni. És ha pedig elkezdik használni ezt a véges eszközt, annak viszont fel fog menni az ára, én úgy gondolom. Ezért van egyébként az árfolyam-emelkedés, és nem pont Trump miatt. Lehet, hogy ha a demokraták nyernek, akkor lehet, hogy egy 20%-kal alacsonyabb szinten, de akkor is kilövünk, akkor is lett volna emelkedés valószínűleg.

– Igen, egyébként nyilván sokat segít, hogy most egy csomó olyan törvényjavaslat került így a törvényhozás közelébe, mint például Cynthia Lummis szenátornak a törvényjavaslata, ami azt írja elő, hogy az USA, tehát most ugye már kiléptünk az intézmények és cégek nagyságrendjéből, és ezzel a törvényjavaslattal az USA-t buzdítja arra, hogy egy 1 millió coinból álló nemzeti stratégiai tartalékot alakítson ki.

Na most ugye nem ez lenne az első ország, ami ezt megtenné, hiszen köztudott, hogy El Salvador az már pár éve bitcoin tartalékot halmoz fel napi egy bitcoin vásárlásával. Illetve ugye az is nemrég derült napvilágra, hogy Bhután is rendelkezik a GDP-jének körülbelül egyharmadával úgy, hogy ezt bitcoinban, tehát bitcoin bányászatba szerzi meg. És akkor emellett persze aztán felmerültek egyéb hírek, hogy egyéb BRICS-országok is, mint az Emirátusok vagy Argentína, szintén bányásznak bitcoint. De hát nem kell sokat találgatnunk azért, tehát feltételezhető, hogy a játékelmélet most nemzetállami szinten fog következni, tehát a játékelméleti gondolatmenetet majd ezeken a szinteken lehet a későbbiekben követni.

De hát megérkeztünk akkor oda, hogy miért lehet előnyös egy ilyen nemzetállami bitcoin stratégia. És erre csináltak a HUSZONEGY tagjai, illetve hát az egyik kedves tagunk, aki most nem tudom, most nem akarom így reklámozni, de írt egy cikket, és ez a bitcointartalek.hu domain alatt elérhető, ezt majd ide belinkeljük. Ez egy komolyabb cikk, ami összegzi, hogy miért lenne előnyös Magyarországnak a stratégiai tartalékként bevezetni a bitcoint.

– Így van. Szerintem ezt a weboldalt esetleg, hogyha tudod, akkor ezt be is mutathatjuk itt a podcastban, átfutva, hogy milyen pontjai vannak. Én pedig utána be tudnám mutatni azt, amit Michael Saylor és csapata osztott meg egy open source Excellel, tehát egy bárki által letölthető Excel-táblában. Összefoglalták, hogy nekik milyen makrokilátásaik vannak a Bitcoinnal kapcsolatban, és ezt egyéni szinten, cégszinten és nemzetállami szinten hogyan lehet használni, és ezek konkrét számokkal készültek.

– Hát akkor megosztottam itt ezt a képernyőt. Tehát hogy miért lenne előnyös Magyarországnak a bitcoin mint stratégiai tartalék. Hát itt van egy csomó dolog, mellette infláció elleni védelem.

Ezt már egyből mondom, és rá is csatlakozom, ugye az Excelben majd fogjátok látni, hogy van egy olyan sor, hogy van a magyar államnak devizatartaléka, ugye az euróban van. Na most azt tudjuk, legalábbis aki utánajár, hogy a devizák közül a legjobban teljesítő deviza a dollár, és még a dollár is évente 6%-ot veszít az értékéből. Úgyhogy azért amikor devizatartalékot biztonságosnak tekintünk, akkor gondoljunk rá, hogy az évente 6%-ot olvad a vásárlóértéke, átlagban, hosszú távon nézve.

– Hát igen, ez a hivatalos adat. Aztán ugye láttuk, mint az elmúlt négy-öt évben azért elég extrém monetáris bővülés, tehát azért a dollárt is pumpálták meg nyomtatták, meg az eurót is, tehát ilyen 20-25-30%-okkal pumpálták föl ez alatt az időszak alatt.

– Így van, Anti, igazából a pénzkészletet. A többieknek is csak mondom, hogy én ezt pont nagy mintán akartam megnézni, tehát a dollárt 1974-től néztem konkrétan, tehát ne az legyen, hogy akkor most a covid miatt vagy a 9/11 miatt, ugye ami már 20 éve volt, hanem ez egy 50 éves minta. Ez egy olyan fix, amit szinte lehetetlen megváltoztatni, illetve annyira be van kódolva ezek szerint a társadalomba, amit nem lehet kikerülni. És ez nem egy olyan inflációs bővülési vonal, hogy volt egy-egy kiugró esemény, hanem évről évre 6%-ot veszített az értékéből a dollár, és ott vagyunk, ahol. És a forint ehhez képest még 4%-ot veszít hosszú távon a dollárhoz képest.

Ez csak azért fontos, az infláció, mert nem az árinfláció, ami vagy komoly hatású, vagy nem, hanem maga a pénzeszköz-infláció ellen véd a bitcoin, mert ugye az véges készletű, tehát azt nem lehet elinflálni. Ez egy nagyon fontos dolog, míg az eurót, dollárt, forintot elinflálják évente. Szerintem nyugodtan mehetünk, görgetem, és akkor itt nézhetjük végig, hogy azért ennek nagyon sok dimenziója van, hogy milyen előnnyel járhat ez.

A kettes, a marketingstratégia, amit kiemeltünk. Azért én úgy gondolom, hogy a marketingre még egy jó 5-10 évig lehet használni a bitcoint, utána annyira általánossá válik, hogy ezzel már nem lehet felvágni, hogy hát elfogadok bitcoint, hanem azt fogják mondani, hogy mi az, hogy még nem fogadsz el bitcoint, és inkább negatív jelzőt fog kapni az, aki ezzel nem foglalkozik. De egy 5-10 évig Magyarország ebből még komoly szeletet kaphatna, és szerintem lenne is politikai vonatkozása, ugyanis Orbánnak jó a kapcsolata, átvehetné a miniszterelnökünk is ezt a mintát, és ezzel rá tudna csatlakozni az amerikai vonulatra, ami most kifejezetten egy jó lépés lenne. Én nem zárom ki, hogy volt már erről szó.

Igen, hármas: a gazdasági függetlenség, növekvő pénzügyi önállóság és stabilitás. Ezt természetesen az Excelből is látjátok majd, amit a következő percekben meg is nézünk. Ott ez azt jelenti, hogy ahogy nő a fix készletű bitcoin értéke, mert felértékelődik, úgy egyre több lehetősége lesz az országnak arra, hogy lépjen bizonyos irányokban. Külkereskedelmi mérlegerősítés, ugye ez gazdasági pont. Lakossági pénzügyi edukáció elősegítése, ebbe sokat léphetnénk előre.

– Ezt azért is lehet beemelni, ugye amikor Bukele El Salvadorban bevezette azt, hogy törvényes fizetőeszköz szintjére emelte a bitcoint, és a lakosságot elkezdte tanítani, akkor egyébként elég nagy felelősségvállalást tett, és ezt a lakosság meg is tanulta szerintem ezek alatt az évek alatt. Tehát mindenki, aki belelépett a bitcoin elfogadásba, tehát ott kereskedőként vagy kisbolt-üzemeltetőként vagy bármiként kapcsolatba került a Bitcoinnal, annak ez át kellett, hogy jöjjön. És ugye ő most elég ünnepelt személy főleg emiatt, mert ha jól emlékszem, ők ilyen 30 000 dollár per bitcoin árfolyam környékén kezdték el ezt az egészet, aztán volt egy kis időszak, amikor ez lement 15 000-re, akkor mindenki savazta, hogy hú, milyen rossz döntés volt, és hogy hát látjátok, mekkora baromság volt. És most újra ünnepelt személy, ugye hát most eddig is az volt, csak ugye most teljes mértékben, ilyen százezer környéki bitcoin árfolyamnál utólag látszik, hogy mennyire erős ez a többi devizához képest.

Ugye abszolút abban az időszakban vagyunk, abban az évben inkább úgy mondom, 2025-ben, amikor már arról beszélgetnek tényleg amerikai hírműsorokban meg gazdasági elemzési műsorokban, országos tévében, ami nem kifejezetten Bitcoinnal foglalkozik, hanem amerikai gazdasággal, hogy felmerül témaként, eszközként, hogy a bitcoin hogyan tudja segíteni az amerikai államadósságnak a csökkentését. És ez egy konkrét, valid, nem bitcoinos közösségből jövő gazdasági szakembernek az egyik felvetése volt. Tehát hogyha végre a gazdasági szakemberek elkezdik elfogadni azt, hogy van egy ilyen eszköz, tudják, hogy miért értékes, akkor onnantól kezdve eljön az a pillanat, amit Samson Mow szokott emlegetni omega candle-ként, azaz egy omega gyertyaként. Arra utal, hogy akkora ugrás lesz hirtelen, akkora felértékelődés, mert mindenki elkezdi keresni és elkezdi vásárolni a bitcoint.

Szerintem ezért is időszerű, hogy beszéljünk államok bitcoin tartalékairól is, ebben az esetben a magyar bitcoin tartalékokról is, ami még jelenleg a nulla szintjén van a tudomásunk szerint, a hivatalos számok szerint. Nem lepődnék meg amúgy, hogyha a Nemzeti Bank így sunyiban nyomna egy kis felhalmozást, de hát nem tudom.

– Hogy tehetné ezt meg? Az Excelből, amit Saylorék közkinccsé tettek, és én átírogattam benne a magyar nemzeti számokat, ebből ki is derül, hogy azért nem is olyan lehetetlen lépés egyébként, hogy a magyar államadósságot visszafizessük akár egy 10-20 éven belül. Megnézzük ezt az Excelt, és akkor utána még kivesézhetjük itt az összes oldalát.

– Abszolút, szívesen megosztom. Ez a Saylor által kidolgozott kis Excel, amit nyilvánossá tett.

– Így van, pontosan, ezt meg is tudom mutatni szerintem, hogy hol van. Tehát a Saylor által kidolgozott modellről van szó, amit a GitHubon a Bitcoin modellre ha rákeresel, akkor ott fogtok találni, és gyakorlatilag innen lehet letölteni, bitcoin24.xlsm fájlkiterjesztéssel, amit ha letöltötök, akkor ennek több füle van, van egy cover lapja, egy borítója, ahol leírják, hogy miért, hogyan, meg ki készítette ezt az egészet. És akkor menjünk rajta végig!

Az érdekesség, amit a hallgatók, nézők is érdekesnek találnak: van egy bitcoin modellje, hogy a következő két évtizedben hogyan fog alakulni a bitcoinnak az árfolyama. Én már itt átírtam egyébként 100 000 dollárra az árfolyamot, mert hát konkrétan ott tartunk most már, és ennek alapján az Exceljük is teljesen be van paraméterezve, tehát ugranak a számok, mutatók. És amit ebből látni kell, hogy Saylor azt mondja, hogy 2034-re, mondjuk egy 10 év múlva, az alapváltozatban, tehát amire számítunk, nem a pesszimista és nem a pozitív szcenárió alapján, tehát az alapváltozatban 2,6 millió dollár per bitcoin értéken fognak kereskedni ezzel az eszközzel. 2040-re, tehát durván 20 év múlva pedig 20 millió dollár lesz a bitcoin árfolyama.

Itt különböző megtérülésiráta-csökkenésre is számolnak egyébként Saylorék, tehát azt mondják, hogy még most az ARR az kábé egy olyan 50%, és ez 10 éven belül lemegy kábé 20%-os szintre, és onnantól kezdve 20%-kal számolnak a jövőben. Nyilván ez egy modell, tehát az biztos, hogy a valóság más lesz.

– Igen, de nagyjából el tudjuk képzelni, képbe tudunk helyezkedni, hogy a bitcoin a következő 20 évben is csak 100 000 dollárt fog érni, vagy esetleg sokkal többet is.

– Van egy makro fülük, ami nagyon érdekes, végtelenül érdekes. Egyrészt jobb oldalt látjátok a 2045-re illetve a különböző értékeket, amik a világban vannak, azok hogyan aránylanak egymáshoz. Mit találhatunk: van a real estate, ugye az az ingatlanok, van a céges részvények, vannak az államkötvények, van a currency, ugye ami maga a pénz, tehát a forint, euró, dollár, vannak műkincsek, van arany és van bitcoin. Ez egy jövőbeli, ez a 2045-ös.

– Így van, a 2045-ös, és képzeld, át tudsz váltani 2034-re is például, itt tudsz váltogatni az időben.

– Úgyhogy nagyon érdekes, ezzel lehet játszogatni. De 2045-re azt mondja Saylor, hogy úgy fog kialakulni a 20 millió dolláros árfolyam, hogy nézzétek meg, az arany alapvetően még mindig egy kis százalékát fogja képviselni az összeszközértéknek a világban.

– Így van, itt nagyon érdekes makro és egyéb százalékokkal lehet játszogatni, tehát átírod, hogy szerinted a műkincsek például többet fognak érni majd vagy kevesebbet, az innováció hogyan fog hatni ezekre a területekre, ezeket mind át tudod írni, és a számok változnak, és a mutatók is mozognak. Úgyhogy ezt érdemes egyébként megnézni. Van egyéni, üzleti, intézményi és indebted nations, tehát az azt jelenti, hogy az eladósodott nemzeteknek a koreográfiája is fel van benne vezetve. Ez vonatkozik Magyarországra. Egy kicsit ránagyítok, hogy esetleg jobban lehessen.

– Csak annyit fűzök hozzá, míg így nekikészülsz, hogy ezt az Excelt egyébként a prágai Bitcoin konferencia után vagy körülbelül akkor dobták ki, tehát hogy így publikálták, és akkor még cégekre lehetett ezt kalkulálni, magánszemélyekre, illetve egyéb intézményi befektetők körére. Ugye ezt az Excelt bővítik és fejlesztik folyamatosan, és az alapvetése az, hogy a bitcoin mint eszközosztály teljesen egyedülálló a világban és eddig a történelemben, és mi az a probléma, amit megold, és ez a probléma milyen piaci részesedést fog a teljes világ eszközeiben kiváltani. Tehát gyakorlatilag ő ezek alapján árazza be. És hát nem azt mondom, hogy az ő modellje működik, de igazából ebben, ahogy te is mondtad, lehet pesszimistán, optimistán hozzáállni, ezt mindenki magának be tudja konfigurálni, és mindenki magának megkaphat egy prognózist, hogy mi az, ami az ő gondolatai szerint majd mit fog eredményezni.

– Így van. Tehát az eladósodott nemzetek fülre kattintva alakítottam ki a magyar szcenáriót is, ugye mi is el vagyunk adósodva mint Magyarország. Különböző paraméterek vannak, gyorsan átfutom: nulla BTC-vel, tehát nulla bitcoin tartalékkal számoltam a kezdetekben. Van bevételi oldal, kiadási oldal, kezdő hitelállomány, adósságot is fel lehet venni, az adósságállománynak a százaléka, tehát mennyi a kamat ezen az adósságon, mennyi egyéb bevétele, mennyi egyéb eszköze van még a magyar államnak.

És itt egyébként csak az aranyat és a bonds, a kötvénysorba raktam be én a devizatartalékot, mert a magyar államnak egyéb dolgai is meg egyéb részesedései is vannak, a MOL-ban is például, most megvette a repteret, tehát ezekből bevétele származhat, de azzal most nem számoltam. Tehát csak az aranytartalékkal és a devizatartalékkal számoltam, ez 56 milliárd dollárt tesz ki egyébként.

És különféle stratégiák vannak. Nyilván ez is csak egy térkép, tehát ez nem a teljes valóságot mutatja meg, és nyilván a fejemre koppinthat bármelyik magyar vagy nemzetközi közgazdász is, hogy hát ezek a számok nem teljesen pontosan tizedesre így vannak, de egy térképet vetítenek elénk.

– És vázlatos.

– Igen, egy vázlatos. Mi jön ki belőle? Az jön ki belőle, hogy most ugye van durván 150 milliárd dollárnyi adóssága a magyar államnak, és ha nem teszünk semmit, kábé ezzel a 3%-os államháztartási hiánnyal számolva, ez 20 év múlva közel 20-szorosára fog emelkedni. Ezt én kiszámoltam, hogyha inflációval korrigáljuk, akkor is olyan, mintha a mostani államadósság 4,9-szeresére, durván ötszörösére nőne. Eddig tudtad követni esetleg?

– Persze, követem, meg én ezzel játszottam már, ezzel a táblázattal.

– Na, a 10%-ot teszünk, a 10%-os profil, ugye hogy milyen stratégia. Az előző stratégia az volt, hogy nincs stratégia, tehát ugyanazokat az eszközöket használjuk, látjuk, hogy ötször több államadósságunk lesz reálértékben nézve, inflációval kiigazítva, mint ami most van. Ha a 10%-os stratégiába, én egyébként 20% bitcoint tettem bele, az azt jelenti, hogy a magyar állam jelenleg rendelkezésre álló arany- és devizatartalékainak 20%-át átváltanánk egy éven belül bitcoinba, akkor mi történne?

– Ez mondjuk elég erős lenne nekik, nem?

– Hát nekik lehet, de hogyha azt nézed, hogy a devizatartalék, ami ennek az eszköznek a 86%-a, évente 6%-ot csökken a vásárlóértéke, akkor azt mondom, hogy nem biztos, hogy annyira merész.

Akkor azt eredményezné, hogy egy kicsivel kevésbé, de még el lennénk adósodva, durván 975 milliárd dollár lenne az államadósságunk 20 év múlva, ugye rakódik rá, mert folyamatosan hiányok vannak, államháztartási hiány. Ez egyébként azt eredményezi, hogy nem ötszörösen lennénk reálértéken eladósodva, hanem csak kétszer több lenne az államadósság.

Aztán kicsit tovább menve, ugye nem akartam itt megállni, mert hát valahogy azt kellene megoldanunk, hogy ne legyen annyi államadósságunk, illetve legalábbis ne nőjön semmiképpen, még akkor is, hogyha nem jó gazdái vagyunk. A feltételezésem, hogy egy év 20% után a következő évben is 20%-ot váltunk át ebből a készletből, és akkor itt már mutatja a grafikon, hogy gyakorlatilag 2044 környékén, 20 év múlva vissza tudnánk fizetni az államadósságot. És ez azt kell, hogy az aranynak a 40%-át meg mondjuk a devizatartalék 40%-át átváltsuk bitcoinba két éven belül.

Itt sem álltam meg, mert mi van, hogyha hallgatunk Saylorra, és akkor tovább lépünk? Van egy Double Maxi Fantasy nevű téma is, ahol ugye azt mondtam, hogy 40%-ot teszünk ugyanúgy továbbra is bele, és ezt három évre elhúzzuk, tehát kicsit hosszabb ideig váltjuk át, hogy biztonságosabb legyen, de 1% államháztartási hiányt felhasználunk arra, hogy bitcoint vásároljunk belőle. És az eredmény azt hozta, hogy néhány évvel hamarabb vissza tudjuk fizetni az államadósságot, de viszont a következő néhány évben meg már pozitív lesz, tehát nem adósságunk lesz, hanem megtakarítása lesz a magyar államnak, méghozzá kábé a mostani államadósság fele, csak pozitívban.

És van egy utolsó szcenárió, a Triple Maxi Fantasy nevű. Itt 65%-ot váltanék át a tartalékokból, és 2% államháztartási hiányt használnék fel arra, hogy bitcoint vásároljak. És ezzel azt érnénk el, hogy 2035-re, tehát kábé 10 év múlva az ország vissza tudná fizetni a hiteleit, és a következő 10 évben pedig annyi pénzügyi eszköze, lehetősége lenne, mint a mostani államadósság háromszorosa. Tehát nem mínuszban, hanem pozitív értelemben háromszor annyi pénze legyen Magyarországnak. És hogyha azt nézed, hogy ez egy 2%-os államháztartási hiány, ami nem kevés.

– Nem kevés, igen.

– És csak 65%-nyit váltanánk át a tartalékokból, akkor azt mondom, hogy még ez is akár megfontolandó lehetne. De nyilván ez egy nagyon komoly politikai döntés, tehát ezek természetesen csak a számokkal való játékok, és ha én döntési pozícióban lennék, nem biztos, hogy annyira tökös lennék, hogy ezt meglépjem. De hogyha elég sokan állnának mellé, akkor azt mondom, hogy simán meg lehetne lépni. Viszont az, hogy az ország nem képez bitcoin tartalékot a következő néhány évben, az szerintem egy komoly kitettség lesz.

– Igen, államadósság szempontjából. Mindenesetre ez az Excel-tábla szerintem egy nagyon jó kis játék, egy nagyon jó kis figyelemfelkeltő, meg egy nagyon jó eszköz arra, hogy esetleg aki most nézi, és az Államadósság Kezelő Központ közgazdásza, az egy kicsit eljátszadozzon ezzel a gondolattal. Tehát gondolati edzőnek kitűnő. Főleg azért is, mert nem tudom, mennyire messze állunk mi attól, így Magyarország stratégiai tervezésére gondolok.

De például most csak visszatérnék ennek a szenátor hölgynek a kezdeményezésére, hogy ugye ő azt javasolta az amerikai kormánynak, Trump megválasztott elnöknek, hogy az Egyesült Államok öt éven belül vásároljon 1 millió bitcoint a készletébe. Na most van egy pár ország, ami rendelkezik már bitcoinnal, tehát különböző lefoglalt bitcoinokkal, illetve ugye Bhután esetében saját bányászott bitcoinnal. Erről egyébként a jan3.com-on, amit mindjárt meg is osztok, ez a JAN3, ez a Samson Mow-féle cég, illetve hát többen is vannak benne, ők fejlesztik az Aqua walletet, és amit ők csinálnak, az az, hogy nemzetállami bitcoin tanácsadást vállalnak. Tehát ők voltak a Bundestagban ugye, a német parlamentben, és ott volt előadásuk.

Most ugye a német hírek azok elég érdekesek, mert nemrég Németország ugye az 50 000-es bitcoin készletét értékesítette euróért, tehát ezzel kvázi tökön szúrta magát, mert olyan pénzért adta el, amit maga is elő tud állítani. És ha jól tudom, azóta körülbelül másfél milliárd eurós mínuszban vannak, tehát realizáltak egy nagy veszteséget.

– Hát reméljük, hogy mi nem fogunk ilyet csinálni, tehát hogy a magyar stratégiai tervezés az ennél komolyabb, gondolván, hogy azért mi sokszor így formabontók vagyunk Európán belül. Tehát most ebbe se akarok jobban belemenni, de tudjuk azt, hogy például Trump és, ahogy te is mondtad, Orbán Viktor nagyon jó kapcsolatban vannak egymással, tehát én nem zárom ki azt sem, hogy Magyarország egy ilyen területen, mint a bitcoin stratégiai tartalék bevezetése, ezen Európa szinten úttörő tudna lenni. Tehát elég kicsik vagyunk, elég dinamikusak tudunk lenni, elég sok Nobel-díjasunk van, tehát a magyarok azért nagyon okos emberek, és forradalmárok is ugye, sokszor megvédtük már Európát a történelem során. Van egy pár kezdeményezés, amit most így kezdenek tőlünk átvenni. Nem is akarok politizálni, lényeg az, hogy szerintem is nagyon jó lépés lenne akárcsak elkezdeni kicsiben.

– Tehát az, ha megvizsgálná a Magyar Nemzeti Bank vagy megvizsgálná a kormánypárt stratégiai közgazdász csoportja, vagy esetleg olyan pártok, akik ezáltal szeretnének maguknak népszerűséget, hogy hogyan lehetne ezt a temérdek államadósságot zsugorítani az évek folyamán, erre egy nagyon jó eszköz a bitcoin. És ezt ugye a cégek után most a nemzetállamok is kezdik észrevenni. Be lehet hozni egy csomó dolgot ezekbe a képletekbe, ugye ez az Excel egy nagyon jó kezdőpont lehet, de persze ennél sokkal szofisztikáltabb a valóság, tehát ez tényleg csak egy ilyen, ahogy te szoktad mondani, egy ilyen szalvétán végzett, hogy is, milyen matek?

– Zsebkendő matek.

– Zsebkendő matek, az. De a lényeget átadja, tehát van megoldás, nem kell arról szólni egy állam gazdaságának, hogy állandóan adósságszolgálatra termeljük a GDP-nk hányadát.

– Illetve azt is látni kell, bocsánat, hogy ez nem fenntartható. Tehát Amerikában ezt már pontosan látják, hogy ennek a vonatnak azért hamarosan vége lesz, tehát vagy véget vetünk mi egyéb eszközökkel, vagy annak a pénzügyi rendszernek lesz vége, amiben ez működik.

– Igen, látható, hogy ugye az ottani adósságszolgálat az tényleg ilyen, hát nem is tudom, most már havonta, hát két-három havonta növekszik egy billió dollárral, ugye ami trillion dollars, tehát 36 billió dollár, és akkor körülbelül ennek a kamatai két-három havonta egy billióval növelik ezt az elég nagy összeget. Nyilván nálunk is ez így van. Meg nyilván erre lehet mondani, hogy a fiat pénz az kreditalapú pénz, hitelpénz, és ez tök jó, mert így idővel ezeket el tudjuk inflálni. Persze, de az infláció az nem populáris, azt nem szeretik az emberek, nem szeret senki egyre szegényebb lenni, egyre nehezebben kifizetni az élelmiszert, amit megvásárol.

– Szerintem ez Magyarországnak egy nagyon jó lehetőség lenne az infláció elleni védelemen túl, ugyanakkor növelni az ország imázsát is, ugye amit mondtál, erre a még kicsi időre, amíg ez kuriózum. Tehát a végén úgyis az lesz, hogy most tudunk élovasok lenni, ne legyünk sereghajtók, tehát most be tudnánk állni az élére. Ott vannak a pilot programok a világban, lehet látni El Salvadort a legjobb példájaként ennek, hogy milyen jól működik, és meg tudják tanulni az emberek ennek a használatát.

– Így van, tehát ez nem egy elrugaszkodott dolog.

– Továbbá ugye én egyébként az energia oldalon is behoznám Magyarország szerepét. Tudjuk azt, hogy mi azért atomerőmű-fejlesztésben eléggé szeretünk előre készülni, és ha azt nézzük, hogy lesz nekünk egy nagyon nagy kapacitású Paks II-nk.

– Így van.

– Akkor be lehetne hozni ezt egyébként energetikai szempontból is a köztudatba, hiszen ez a hálózatot tudja stabilizálni, tudnánk bányászni otthon, egy csomó munkahelyet biztosítanánk, és olyan munkahelyeket, amik a jövő munkahelyei, tehát az IT-seinket otthon tudnánk tartani. Rengeteg pozitív dolgot be tud hozni, és szerintem erről nem készült még elég tanulmány, de biztos vagyok benne, hogy fognak készíteni. Illetve mi is itt vagyunk, szerintem nekünk is, így a HUSZONEGY csoportnak ez feladatunk lehetne, hogy mindenki a szakterületén kezdjen bele, és bombázza javaslatokkal az ország vezetését, mert előbb-utóbb ezek a pici szösszenetek eljutnak olyan helyekre, ahol döntések születnek, és ezek szerintem nagyon kedvezően tudnák változtatni Magyarország pályáját.

– Így van. Szóval igen, érdekes világba érkezünk, és nem csak kifejezetten Trump miatt, hanem ez tőle függetlenül is így elindult volna nyilvánvalóan. Amit mondtál, hogy most a hátszél jött a szembeszél helyett, tehát ez tök jó esemény.

– Van egy ilyen híres mondás, hogy mutasd meg a tőzsdét, és megmondom a híreket. Tehát nem a hírek befolyásolják a tőzsdét, hanem azok a mozgások már létrejöttek, és a hírek annak megfelelően mozognak, a történések. Tehát hogyha az emberiség történetében és az amerikaiaknál megszületett, márpedig megszületett az a befolyásos tömeg, aki azt mondta Trumpnak, hogy figyelj ide, Donald, a bitcoin az egy jó ügy, nézd meg. És szerintem Donald Trump nem érti a Bitcoint, ebben teljesen biztos vagyok, de azért ez egy hosszú tanulási folyamat mindannyiunk számára, azért ez nem egy öt perces, egy hónapos beszélgetésekkel elsajátítható dolog, hanem ezen az embernek gondolkodnia kell, mert nagyon szemléletformáló, és nagyon sok tudást igényel, amit el lehet sajátítani, mert nem bonyolult, csak hosszú idő és széles körű.

Tehát hogyha az amerikai társadalom, márpedig úgy látszik, hogy megérett ez, hogy vannak olyan befolyásos emberek, akik tudták befolyásolni a történelem alakulását, akkor miattuk változott meg a bitcoin, nem pedig Trump miatt. Trump miatt lőtt ki a bitcoin árfolyama, az már csak a következménye annak, hogy a változás már elkezdődött. Ezek a változások pedig végbe fognak szerintem menni számos országban a világban. Ugye azért Argentína is nem egyből bitcoinpárti volt, Milei is azért megvárja még az eseményeket, de én úgy láttam, hogy ott most az argentin nemzeti bankban bitcoin bányászgépek vannak kiállítva.

– Igen, ez is egy érdekes, többen már félreértelmezték, hogy bányásznak is vele. Szerintem nem bányásznak azokkal a gépekkel, mert azok egy ilyen kiállítási tárgyat képeznek csak, de mindenképpen szimbolikus jelentőségű. Hát Bhutánról nem is beszélve, tehát az, hogy egy ilyen állam, amelyik igazából turisztikából él, és nagyon nem hiszem, hogy semmi másból, most annyi vagyonra és annyi kapitalizációra tett szert, amit soha ezelőtt nem tudott volna megtenni, azért, mert van egy olyan erőforrás, amit ki tud használni: az ingyen energia. Mert ami lejön a hegyekből, víz, az egyébként lemegy úgy is, hogy egy malomkereket tesznek rá vagy egy generátort, meg úgy is lemegy, hogyha nem teszek alá semmit.

– És igen, szerintem is, amit mondtál, Magyarországnak igenis aktívan fel kellett volna térképezni, hogy hol vannak olyan vízi erőművek, ahol ugyanezt vagy hasonlóképpen meg lehetne tenni, ahol ingyen energia van. Én nagyon meglepődtem azon, hogy a környékünkön is, egyébként Borsodban is van egy, az kvázi alföld, azért nem egy nagy hegység, nem egy Ausztria vagy nem egy Himalája, itt is 15 méteres szintkülönbségekből vízi erőműveket építenek. És nekem szakértők elmondása alapján, akikkel beszéltem, azt mondták, hogy Magyarországon 10, 20, 40 ilyen hely van, ami nincs kihasználva. Ott van a dunai vízlépcső.

A világ energiára épül. Az a becsapás, hogy legyünk energiatudatosabbak, hatékonyabbak, és kevesebb energiából többet állítsunk elő, ez egy fals narratíva. Tehát itt a világon és a földön is végtelen mennyiségű energia van, csak nem ott, ahol nekünk kell, és nem aknázzuk ki. Tehát az út én úgy gondolom nem az a környezettudatosság felé és a jövő felé, hogy megszorítsuk magunkat, hogy kevesebb szén-dioxid és kevesebb energia, hanem az, hogy azok az energiaforrások, amik kevesebb környezeti hatást eredményeznek, és például a vízi erőművek abszolút ilyenek.

Úgyhogy valóban, Magyarország, remélem, hogy azok a döntéshozók esetleg hallják, vagy ha nem, akkor adjátok tovább nekik a hírt, hogy amikor ingyen van az áram, akkor nem kell elfüstölni vagy elengedni a környezetbe, hanem azt igenis fel lehetne használni bitcoin bányászgépek üzemeltetésére, amik csak akkor üzemelnek, amikor például az országnak energiatöbblete van.

– Én ismét bevágom ide ezt a bitcointartalek.hu oldalt, amit készített a HUSZONEGY közösség. Olvasgassátok, meg olvasgassák a törvényhozóink, mert tényleg jó. Tehát most félre kell tenni itt az egoharcokat. És meg kell nézni, hogy merre megy a világ. Volt a Bitcoin Miskolcon egy nagyon jó előadás, és azt is szerintem ide nyugodtan be lehet tenni majd még egyszer, ugye ez a Sziller-féle Mitől működik a Bitcoin. Ugyanezt energiaszempontból vizsgálta meg, a Bitcoin működését, amit most te is mondasz, tehát a jövő valóban az, hogy az energia nagyobb mértékben álljon rendelkezésre, és ne az, hogy korlátozzuk magunkat ebben.

– Kis kitekintés, ez nagyon nem ismert egyébként Európában, vagy aki nem olvas Twittert: van egy Dennis Porter nevezetű amerikai úriember, aki jogász, és szerintem közgazdász végzettséggel is rendelkezik. Van egy Satoshi Foundation nevezetű alapítványuk, amivel egyébként körberoadshow-zták az Amerikai Egyesült Államokat, és egyébként szerintem főleg az ő kezdeményezésükre vagy közreműködésük is eredményezte azt, hogy a Lummis szenátor törvénytervezetet készített elő, amiben 1 millió bitcoin vásárlását kezdeményezte az Amerikai Egyesült Államok által.

És ez a Dennis Porter napi szinten számol be arról, kicsit már le is lőtték a srácot, hogy milyen szenzációhajhász, de hát egyszerűen ilyen időket élünk, hogy nap mint nap keresik meg őket egyébként nemzetállamok Európából is és a világ számos országából, hogy aktívan foglalkoznak azzal, hogy hogyan tudnak tartalékot képezni bitcoinból maguk a nemzetállamok. És ha nemzetállamok elindulnak, az megint egy nagyságrenddel nagyobb liga, mint amibe még most épp hogy csak beletettük a kis lábujjunkat, a nagyvállalatoknak a büdzséje. A nemzetállamok egy nagyságrenddel nagyobb büdzsével rendelkeznek, hogyha ez itt megfelelő talajt fog, akkor lehet, hogy nem is az alap base case az, ami játszik Saylornak a különböző szcenáriói között, hanem lehet a bull case, ami a legpozitívabb jóslatokat eredményezi.

Erre értettem azt egyébként az előbb, hogy a világ kiszámíthatatlan, néha bizonyos tényezőknek együtt kell állnia, bolygóknak néha együtt kell állnia ahhoz, hogy bizonyos események megtörténjenek, de így is, úgy is meg fognak történni. Tehát egy napfogyatkozás így is, úgy is előbb-utóbb el fog jönni. De hogyha ezek az események összeérnek, hogyha Amerikában most valóban elfogadják azt, hogy 1 millió bitcoint vásárolnak négy év alatt, Amerikát már most látszik, hogy majmolni fogják, mert már az európai nemzeteknek a képviselői is már fordultak Trump felé, és már pozitívan beszéltek arról, amit eddig pont az ellenkezőjének állítottak. Akkor az Európai Unióban is várható, hogy elkezdenek bitcoint vásárolni. Hogyha a nemzetek elkezdenek bitcoint vásárolni, az biztos, hogy a gazdaság egyéb prominens szereplői is elkezdenek vásárolni, akkor nem olyan egyszerű felfutása lesz ennek a bitcoinnak, hanem máról holnapra gyakorlatilag. És lehet, hogy ennek lesz egy lecsengése természetesen, tehát ezek az árfolyam-emelkedések azért kiszámíthatatlanok, és esések is, mert ezeknek az együtthatása a valóságból, a világból nem mindig ér össze. De hogyha összeér, akkor nagy esések és nagy emelkedések alakulhatnak ki. Én most alapvetően főleg emelkedést látok a világban, olyan események jönnek, olyan hírek, ami azt indukálja, hogy a bitcoint igenis tömegesen elkezdik használni a világban a következő 10 évben.

– Hát igen, főleg hogy senki nem szeretne kimaradni egy ilyenből, nem? Tehát hogyha most az USA elkezdi évente azt a 200 000 bitcoint belapátolni, emellett ott van a Saylor meg a hasonló cégek, amik szintén kinyilatkozták, hogy hány milliárd dollárért kívánnak vásárolni, és hogyha ezzel szembeállítjuk azt, hogy a kínálat, tehát hogy a bányászok mennyit állítanak elő, mennyit húznak ki blokkonként, akkor megvan az, hogy ez napi szinten egy 10-20-szoros.

– Azt már most, sokszoros kereslet a kínálathoz.

– Ugye így van, pontosan. Tehát amikor egy ilyen inelasztikus eszköz piacán a kereslet megnő, akkor pedig nincs más, csak az árral tudod szabályozni azt, hogy ki jut hozzá és ki nem. Ha nincs eladó bitcoin, ha máról holnapra nem lenne eladó bitcoin, csak mondjuk 10 darab, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem százezer dollár lenne egy bitcoin, hanem 10 millió dollár, mert meglenne az az ára, amiért ezt megveszik.

– Ja, nagyon érdekes időszak jön. Egyébként most nem tudom, melyik biztosító is, ezt te talán mondtad, az Allianz volt, hogy ő is eléggé beleszagolt ugye itt a német események hatására abba, hogy szerintem ők se helyeselték azt, hogy a német állam eladta ezt az 50 000 coint. Illetve a háttérben, mert ugye ezt sem publikálták ki, hogy ők a MicroStrategybe hitelezést vállaltak, tehát igazából vettek úgymond ezekből a követelésekből, és ebbe a cégbe fektettek. Ezt nem tették a zászlajukra, hanem szépen a háttérben elkezdték venni. És ez azt jelenti, hogy a hagyományos pénzügyi szakemberek elkezdik ezt használni. Hogyha ezt elkezdik használni, akkor ott kő kövön nem marad. A nemzetállamok meg egy tízszeresét, képzeljük el, tehát ezt nem tudjuk elképzelni, hogy mit okozhat, mi történik akkor, hogyha egy valójában véges készletű eszközt akar megvenni 200 ország és mondjuk 100 000 nagyon gazdag cég. Tehát ezt nem tudjuk elképzelni.

– Ja, úgyhogy lehet, hogy holnap már késő.

– Félelmetes.

– Így van, félelmetes, igen. És akkor itt jön be az, hogy mi a kockázat: a bitcoin kockázatos, vagy az a kockázat, ha nincs bitcoinod, tehát ha még 1%-od sincs benne? Szerintem, lévén bitcoinerként ezt mondom, szerintem az sokkal nagyobb kockázat. De én ezt úgy látom, hogy visszaigazolást nyer az, hogy más is így gondolkodik.

– Hát igen, én minden reggel gondolkodom azon egyébként, hogy helyes-e, hogy bitcoint vásároltam, és eddig minden egyes reggel az elmúlt hat-nyolc évben azt tudtam magamnak mondani, hogy igen, Feri, valóban jól tetted, hogy bitcoint vásároltál. És én inkább már azt érzem, hogy azt a pénzt tartsd Bitcoinon kívül, amit nem félsz elveszteni. Tehát amit meg akarsz tartani magadnak, azt igenis fektesd be bitcoinba és tartalékold, főleg mielőtt még megérkeznek a nemzetállamok pénznyomtatási képességükkel, akkor kezd majd bedurvulni ez a játék.

Egyébként én azt látom, hogy szerintem sokan fogják a bitcoint okolni a jövőben azért, hogy esetleg megnehezedik az életük, mondván, hogy az indította el a lavinát. De hogyha megnézzük, és erre van egy nagyon jó kis mém, ugye mindig mutatják, hogy a bitcoin az egy lufi, és akkor majd kiszúródik. Na most ez pont fordítva van, mert a fiat a lufi, és a bitcoin meg a tű, ami ezt az egészet kidurrantja.

– Hát figyelj, nem tudom, mi lesz, nehéz megjósolni. Egy biztos egyébként: azok a projektek, akik a bitcoint hosszú távú megtakarításként vásárolták vagy használják, azok a rendezvények, konferenciák, államok, cégek, azok mind nagyon pozitív példával jártak elő az elmúlt néhány évből. Legyen az akár nemzetállami szinten El Salvador, lehet, hogy nem a bitcoin váltotta ki azt, hogy az országban rendet tettek, de valamilyen hatással van az országnak a rezgésére, a gondolkodásmódjára. A bitcoinos konferenciák rendre teljesen pozitív hangulatúak, ellentétben más konferenciákkal. Azok a cégek, akik bitcoint vásároltak, és mondjuk nem teljesen átlagos cégek voltak, mint például a Metaplanet is, kilőtt a részvényárfolyama.

Én hiszek abban, hogy apró lépések, apró döntések, változtatások igenis hatással vannak ránk. Én azt mondom, aki megérti, hogy mi a bitcoin, és azért veszi, mert hosszú távon akar ebben megtakarítani, és tudja, hogy mi ennek a célja és értelme, hogy a bitcoin egyáltalán létezik, hogy miért létezik a bitcoin, annak a szervezetnek az életében, annak a magánszemélynek, a családnak az életében, vállalkozás életében ez nagyon pozitív hatást tud gyakorolni. Aki viszont csak kereskedni akar vele, nyilván ott lesznek a sírások, hogy bezzeg te magasan vásároltál, alacsonyan adtad el, ezért egy csomót buktál vele, vagy neked szerencséd volt, mert alacsonyan vásároltad meg. Ez nem erről szól, a bitcoin nem kereskedés. Kereskedésre is használható, de amit mi mondunk, az az, hogy úgy gondolom, evvel te is egyetértesz, hogy tartalékképzés és a vásárlóérték megtartása érdekében fektetünk bitcoinba. És ezzel jelenleg meg úgy néz ki, hosszú távon is Saylor és egyéb gazdasági szakemberek szerint is átlagosan évente azért ilyen 20-26-30%-os értéknövekedést úgymond zsebre tudunk tenni.

– Tehát ez megtakarítás, csak ugye államok szintjén ezt stratégiai készletnek nevezzük.

– Így van, pontosan.

– Én lekerekíteném a mai beszélgetésünket. Ezt az Excel-táblát, aki akarja használni, akkor a linket majd közzétesszük. Illetve jó pár hírt közzé fogunk szerintem itt most tenni, amiről így még nem beszéltünk, kisebb videókat, mert azért vannak történések a világban a Bitcoin háza táján. És szerintem fejezzük be annyival, hogy ha lesznek magyar fejlemények is, és arról tudunk, akkor elsőkézből tőlünk is hallhattok erről.

– Így van.

– Köszönöm, köszi, Feri, hogy itt voltál, és beszámoltál ezekről a dolgokról.

– Én köszönöm.

– Köszönjük a figyelmet nektek, és várunk titeket a jövő héten is. Sziasztok!