E52 Bitcoin vásárlás: hol ajánljuk, hol nem ajánljuk

Sziasztok, üdvözlünk titeket itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcastban! Mai vendégeink Dávid és Openoms. Dávid is volt már nálunk, és Openoms is volt már nálunk. Dávid a Ginger Wallet-től jött, Openoms pedig szabad szoftverfejlesztő, aki önálló munkájával járul hozzá a Bitcoin ökoszisztémához. A mai adásban arra gondoltunk, hogy az exchange-ekről beszélgetünk: hol érdemes bitcoint venni. Nagyon sokszor előjön ez a téma a Telegram-csoportban, és gondoltuk, ellátunk titeket jó tanácsokkal, illetve olyan gondolatokkal, amik mindenképpen legyenek szem előtt, amikor bitcoint vásároltok. Dávid, te az exchange-ekkel kapcsolatban mit tartasz a legfontosabbnak elmondani?

– Köszönöm, hogy itt lehetek, és üdvözlöm a nézőket, hallgatókat! Az exchange-ekkel kapcsolatban én egy rövid történelmi dologgal indítanék, csak hogy felvázoljuk, milyen opciók voltak itt a közelmúltban. Én 2018 óta vagyok a Bitcoin közelében, ami ugye nem annyira az eleje. Hallottam sztorikat még régebbről, hogy az elején az emberek az utcán vásárolták egymástól a bitcoint. Tehát ténylegesen találkoztak, mindenki vitte a kis laptopját, és ott, helyben hozták létre a tranzakciókat. Ez rendkívül körülményes volt. Az előnye viszont az volt, ami tulajdonképpen a Bitcoinnak egy nagyon nagy ereje: hogy egy harmadik fél beavatkozása nélkül tudtak cserélni. Ez a harmadik fél lehet egy bank vagy akármilyen szervezet; vagy például egy deviza, egy valuta, amivel én odaadom a pénzt valakinek: afölött mindig áll valaki. A Bitcoinban erre nincs szükség. Tehát én és te találkozunk, én és te létrehozunk egy tranzakciót, és nincs szükség egy harmadik félre, akit meg kell bízni azzal, hogy mi tranzaktáljunk.

Ez akkora erő a Bitcoinban és ebben az egészben, hogy mondjuk úgy, ez egy forradalmi találmány. Visszakaptuk az értékcserélésnek azt a képességét, amit csak mi ketten tudunk: tényleg egy ilyen peer-to-peer kereskedést tudunk véghezvinni. Az elején organikusan ez is történt: az emberek találkoztak személyesen, és cseréltek. Nyilván erre nem volt teljes mértékben szükség, csak a készpénz miatt, mert egyébként virtuális úton is meg lehet ezt tenni a Bitcoinban. Tehát akár azt is mondhatom neked, hogy küldd át a címedet, és visszaküldöm neked a bitcoint is. Az ellenszolgáltatás miatt kellett találkozni, hogy az ember a készpénzt odaadja a másiknak, vagy akár egy átutalást megcsináljon.

Innen indult ez az egész dolog. Aztán később megjelentek platformok is, exchange-ek is, ahol már lehetett bitcoint venni. Ezt nem tudom pontosan, de gondolom, bankkártyával történhetett, hiszen valahogy a bitcoin ellenszolgáltatását ki kellett fizetni. Utána, úgy tudom, automaták is megjelentek: oda lehetett menni egy géphez, és ott bankkártyával, de akár átutalással is lehetett venni és eladni is bitcoint, és akkor a készpénzt kilökte a gép. Manapság meg már mindenféle módszer van: jövök a bankkártyával, veszek bitcoint, és vagy az exchange-en tárolom, vagy átkérem a saját walletembe. Rengeteg opció van, nagyon szépen kibővült ez az ökoszisztéma, úgyhogy nagyon sok mindenről fogunk tudni beszélni.

Ezek a különböző szintek ma is megvannak. Ugyanúgy lehet az utcán barterelni, arra mindig van lehetőség, de el lehet menni egészen odáig is, hogy úgymond nem is nyúlok a bitcoinhoz, hanem egy exchange intéz nekem mindent. Egy e-mail-cím és egy jelszó mögött állok, belépek az exchange-re, és őket bízom meg, hogy kezeljék ezt az egész dolgot. Én röviden ennyivel indítanék, és nyilván ezt majd ki fogjuk bontani. Úgyhogy tovább is adnám a szót.

– Sziasztok, én is örömmel becsatlakozom itt a társalgásba! Hát igen, ezek a különböző opciók igen tágra nyíltak most már, főleg azzal fűszerezve, hogy az online tranzakciók nagyrészt nemzetközi szinten folynak. Kevés az, amit egy olyan kisebbnek számító piac, mint Magyarország, fenn tud tartani. Bár itthon is vannak Bitcoin automaták, ezek azért viszonylag magas díjakkal dolgoznak, akár a környező országokkal összevetve is, tehát ezeket érdemes összehasonlítani. Van is egy website, ami ATM Radar névre hallgat, ha rákerestek, illetve be tudjuk rakni ide a linket. Ott meg lehet találni az ATM-ek elhelyezkedését, illetve a díjait, és hogy milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Nem mindegyik tud például bitcoint fogadni, de általában mindegyiknél lehet bitcoint venni, sokszor átutalással vagy bankkártyás fizetéssel, illetve nem mindig, de előfordulhat, hogy készpénzzel is sikeres.

Három fő szempontot gondolnék itt felhozni, ami alapján ezeket értékelni tudjuk. A prioritás persze egyéni, de nagyon fontosak talán a díjak: mibe kerül egy ilyen tranzakció, mennyit raknak rá a középárfolyamra, illetve van-e valamilyen egyszeri tranzakciós díja a folyamatnak. Aztán mik az azonosítási követelmények, mondjuk bizonyos összegektől függően.

– Közben mutatod ezt az ATM-térképet, amit önkéntesen töltenek fel. Coin ATM Radar, ugye? Esetleg megmondod az URL-jét, amit be lehet írni a böngészőbe, vagy van ilyen applikáció is, amit le lehet tölteni?

– Az a coinatmradar.com.

– Én még ezt nem használtam, de kösz a tippet! Itt látszik, hogy van egy pár.

– Igen, itt tipikusan Budapest belvárosában nem kell túl sok sarkot gyalogolni ahhoz, hogy az ember találjon egyet. Hogy funkcióban milyenek, azt azért érdemes előre megnézni. Illetve azt is tudni kell, hogy mondjuk Szlovákiában már egészen máshogy értelmezik ezeket az EU-ból eredeztetett szabályokat, így különböző limitek lehetnek, főleg az azonosítási igények. Esetleg a devizák is mások: van, ahol csak eurót ad ki, van, ahol forintot.

– Hát ez szintén országfüggő. De ez esetben akkor Magyarországon is van eurós automata?

– Biztos vagyok benne, hogy akár olyan, több kazettás is létezik, ami különböző pénzeket tud.

Eddig két szempontot mondtam el. Az ATM-ek díjai, mondjuk a budapestieket nézve, azért elég magasak: mindenképpen 5% fölött, de inkább 10, akár 15%-os tranzakciós díjakról is beszélünk. Azonosítási követelmény: régen 1000 euróból indult a határ, most már 300 000 forint lett, ami alatt nem kell igazolványt feltölteni. Bár lehet, hogy ez is szigorodott most, az év végével, az új szabályok bevezetésével. De valószínűleg lehet olyat találni, ahol csak egy telefonszámra van szükség: egy SMS-t kell fogadni ahhoz, hogy az ember elindítsa a vételt vagy az eladást. Ez Magyarországon minden automatánál szükséges, hogy egy működő telefonszámmal tudjon az ember dolgozni, utána pedig attól függ, hogy milyen mennyiségű pénzt mozgat.

A harmadik fontos dolog, ami mondjuk egy ATM-nél tipikusan megoldott: hogy custody, vagyis letétkezelő-e az az exchange, vagy az a folyamat, ahol a bitcoinhoz hozzájutunk. Ha az ember elmegy egy exchange-re, tőzsdére, odautalja a pénzt, és megveszi a bitcoinját, az a legtöbb esetben egy ott nyitott számlán fog tartózkodni, amit aztán opcionálisan ki lehet küldeni saját walletbe, saját, önrendelkező használatra. Egy ATM-nél pedig általában csak meg kell adni egy címet. Ez azt jelenti, hogy az embernek már van egy walletje betöltve a telefonján vagy esetleg a számítógépén, amiről lementette a fogadócímet, és ezt kell megadni a vásárlás során az ATM-ben. Ez így már definíció szerint self-custody, önrendelkező használatnak minősül, aminek mindenképpen van előnye a biztonság szempontjából. Ezt azért nehezebb elveszteni, ha az ember odafigyel ezeknek a backup szavaknak az elmentésére, amiről más adásokban már beszéltünk. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora összegről van szó, mert kis összegeket nem nagyon érdemes kiküldeni a blokkláncra, illetve ezekre a bitcoin coinokra. Szerintem ezt is érintsük a továbbiakban, hogy milyen stratégia követhető itt.

– Szerintem közelítsük meg onnan a kérdést, hogy ha valaki kezdő, és Magyarországon van, akkor mi az, amivel leggyakrabban találkozik. A csoportban sokszor felteszik a kérdést a nevesebb, nagyon ismert váltókkal kapcsolatban, hogy ott vehetnek-e. Erre mindig az a válaszunk, hogy hát ott ne vegyél, mert az szar. De hogy miért, ennek menjünk neki egy kicsit. Biztos sokan ismerik például a Binance-t, a Coinbase-t, egy-két ilyen nagyot, amit azért nem javaslunk, mert egyrészt kicsit kérdéses a működésük, másrészt nagyon könnyen elviszik az újoncok fókuszát arra, hogy itt van egy csomó másik coin, és akkor miért ne azt vegyek. Szerintem nagyon fontos lenne kihangsúlyoznunk, hogy a HUSZONEGY nem véletlenül Bitcoin-only közösség: mást nem tartunk érdemesnek arra, hogy foglalkozzunk vele, és más nem is oldja meg azt a problémát, amit a Bitcoin megold. Ezért ezeket az exchange-eket nem szoktuk ajánlani.

– Igaz, ez egy érdekes felvetés. Tehát itt a szempont az, hogy mennyire viszi el a user figyelmét, és ez egy nagyon fontos dolog. Ha valaki teljesen kezdő, és fölmegy egy exchange-re, azt fogja tapasztalni, hogy rengeteg coin van fönt, mindenféle kereskedést lehet csinálni, rengeteg grafikon van. Nem olyan egyértelmű, hogy ott pontosan mit kell csinálni, és lehet hibázni is, rossz kereskedéseket is létre lehet hozni. Holott lehet, hogy valaki csak be akar fektetni: hallott a Bitcoinról, venni akar, birtokolni akarja a bitcoint, várni akar két-három évet, és utána el akarja adni. Erre a használatra én sem ajánlom az exchange-et, mert amiket említettem, azok ott vannak, és nincs rájuk szükség. Olyan, mintha ágyúval akarnánk lőni a verébre: igazából csak problémája lehet belőle a usernek. Ettől függetlenül, ha valaki utána akar járni ennek a témának, és egy kicsit tanulmányozza a dolgokat, az teljesen jó. Regisztrál, fölmegy, és ha pontosan tudja, melyik pénzt mire akarja váltani, mit akar csinálni, akkor jól működik. Tehát funkcionálisan teljesen rendben van egy exchange.

Visszatérve az eredeti kérdésre: engem is sokan megtaláltak ezzel, hogy „szeretnék bitcoint, láttam, hogy most így áll vagy úgy áll, vagy olvastam egy hírt, szeretnék bitcoint, mit ajánlasz?” Ez az én meglátásom: én például azt szoktam javasolni, hogy ha meg akarsz takarítani, tehát hosszú távra szeretnéd, akkor jobb, ha te birtoklod a bitcoint. Amit itt Openoms is említett: legyél önrendelkező, legyél non-custodial. Ez azt jelenti, hogy vagy egy mobilos wallet szoftvert, vagy egy számítógépre letöltesz egy szoftvert, vagy veszel egy hardver walletet. Ez is egy ilyen ökölszabály, hogy 10%-ot érdemes rákölteni a védelemre, ha már valamit veszel. Tehát az a 10, 20, 30 ezer forint, amit kifizetsz egy hardver walletért, mondjuk egy jobb minőségűért: ha 1-2 millió forintért vásárolsz, már érdemes beruházni egy ilyen eszközre, és onnantól kezdve életed végéig biztonságban tudhatod a pénzedet. Ha nagyobb összegről van szó.

Ha csak éppen bele akarsz kóstolni, akkor azt mondom, hogy tölts le a mobiltelefonodra egy mobilos szoftvert. Ezt majd megbeszéljük, kinek mik a tapasztalatai, melyik szoftver mit csinál, de a lényeg az, hogy letöltesz egy non-custodial szoftvert, létrehozol egy walletet, és leírod egy papírra a backup wordöket. Tehát csinálsz egy mentést, hogy ha esetleg elveszik a telefonod, akkor is vissza tudd állítani egy másik telefonról a walletedet. Itt nagyon fontos, amit korábban is említettem: itt nincs bank. Nincs olyan, hogy elvesztem a bankkártyámat, bemegyek a személyimmel, és visszakapom a pénzt. Itt te birtoklod. Most ez egy kicsit fura hasonlat lesz, de a példa kedvéért: olyan, mintha nálad lenne a készpénzed. Ha azt elvesztetted, elvesztetted. Ugyanígy van itt is, úgyhogy nagyon fontos, hogy csinálj erről backupot, tehát készíts róla egy mentést; ezt a wallet amúgy is mondani fogja. Utána keress föl valamilyen szolgáltatót, akinek ez a funkciója, hogy bitcoint ad el. Ebből a walletből kinyersz egy fogadási címet, beadod ennek a weboldalnak, akármelyikről legyen is szó, megadod a bankkártyaadataidat, és jön a bitcoin. Szerintem ez a legegyszerűbb módja, jól követhető, és biztonságban lesz a bitcoinod.

– Folytatnám azzal, hogy mivel találkozik az ember először. Arról, hogy mit ne, már beszéltünk: ezeket a nagy, centralizált kriptó exchange-eket legjobb elkerülni. Ha az ember egy megtakarítási számlát keres, akkor ne küldjük egy kaszinóba. Ott is lehet pénzt szerezni meg cserélgetni, csak az nem arra van kiépítve, hogy azt optimalizálja, hogy valaki félretegyen a nyugdíjas éveire, hanem arra, hogy hopp, gyorsan lehet egy gyorsat nyerni, aztán már nincs is semmi. Szóval azt valóban jobb hanyagolni. De hát akkor mit csinál az ember?

Az én személyes ajánlásom jelenleg, és ez folyamatosan változik, ahogy egy jobb opciót látok, vagy esetleg nekem ajánlanak, a következő. Mivel ezek az exchange-ek nemzetközi utalásokkal működnek, legalább euróban, sokszor akár USA-dollárban, vagy ahol az ember kereskedni akar, esetleg svájci frankban, vannak ugye a híresen megbízható kultúráink, akiket ezzel meg lehet bízni. Ehhez kell egy bankszámla, ami képes erre. A nagyobb magyar bankok ezt szinte büntetik magas díjakkal, illetve nehézkes kivitelezéssel. Van viszont egy angol cég, ami igazából Európában is regisztrált, és valószínűleg sokan ismerik: úgy hívják, hogy Revolut. Mondhatok mást is, mert egyáltalán nem vagyok az ő pártjukon: van ez a Wise nevű is, W-I-S-E-ként írva, régen TransferWise volt. Ezek mind azt tudják, hogy az ember letölt egy applikációt, persze le kell fényképeznie magát, fel kell töltenie a személyi igazolványát, de teljesen online, pár perc alatt tud egy bankszámlát nyitni, ami aztán nagyon olcsón, középárfolyamon tud átváltani a különböző nemzeti valuták között. Magyar forintot be lehet küldeni egy másik banktól, és abból egy kattintással eurót, dollárt vagy bármilyen más dolgot csinálni. Ez mondjuk utazásnál is nagyon jól jön, készpénzt is fel lehet vele venni. Ha most a hagyományos banki rendszert kicsit reklámozom, ez egy jobb formája. Ezeket úgynevezett kihívó, challenger bankoknak szokták hívni, és az Európai Unió területén, Magyarországon is szabadon elérhetőek. Ezek jó opciók.

Az is kérdés szokott lenni, hogy amikor letölti az ember például a Revolut appot, akkor megjelenik egy bitcoin logós gomb, ami alatt van a kriptó. Itt is elköveti ezt a hibát a szolgáltató, hogy bizony bele akarja húzni az embert mindenféle másba, de itt is lehet bitcoint venni. Ha az embernek még nem volt ezzel tapasztalata, és végül is megbízik ebben a szolgáltatóban már azzal, hogy rárakja a pénzét a számlájára, akkor ezt itt át is tudja váltani bitcoinra, és aztán ki lehet belőle küldeni. Az első kísérletre, mondjuk ha éppen beállítom az új hardvertárcámat... vagy én úgy gondolom, hogy az első bitcoin esetében egy szoftveres megoldás is tökéletes, egy viszonylag biztonságos telefonon. Akár egy BlueWallet vagy Green Wallet nevű applikáció: ezek nagyon népszerűek, nyílt forráskódúak, közösségileg auditált dolgok, amik egy telefonon futnak, akár Androidon, akár iPhone-on. Ha ebből kinyertük a címet, ahogy Dávid elmondta, el lehet küldeni akár a Revolutra is az első, nem tudom, pár tízezer forintos bitcoinvásárlást. Ezzel aztán meg lehet róla győződni, hogy van ez a 12 szó, amit mentésnek leírtunk, és ezt akár egy másik telefonon előhozva szintén megjelenik az összeg, illetve az egyenleg. Érdemes azt is kipróbálni, milyen érzés, ha az ember el is küldi, mert akkor tudjuk, hogy miénk a bitcoin, amikor képesek vagyunk vele tranzaktálni, képesek vagyunk elküldeni. Úgyhogy nekem az első ajánlásom ez lenne: úgyis kell egy nemzetközi utalásokra képes bankszámla, ezt a Revoluttal elég egyszerű megnyitni, és utána akár el lehet kezdeni itt az utat. Ahogy az ember többet tanul, illetve ahogy mi is belemegyünk itt a beszélgetésbe, onnantól kezdve kinyílnak a kapuk, amikor már van egy kis tapasztalat.

– Igen, nagyon fontos, hogy az ember mindig kicsivel kezdje, hogy legyen egy kis demó az elején, egy kis tanulási fázis. Megkerestek már azzal, hogy hú, családi vagyont szeretnének beletenni. Mondom, előbb mindenképpen kezdjétek egy kisebb összeggel, mondjuk mit tudom én, 50-100 000 forinttal, hogy meglegyen az érzése, a gyakorlata, hogy rutinná tudjon válni. Mert ennek tényleg nagyon mélyen be kell ivódnia az emberbe. Ahogy mondtad is, ezek a váltók, ezek az exchange-ek előszeretettel viszik félre a hangsúlyt. Nem azért, mert gonoszak, csak azért, mert profitorientáltak, és nekik a profit azt jelenti, hogy van tranzakció. Akkor van nekik tranzakció, ha az ember mindenféle hülyeséget csinál a számlájával. Tehát a megtakarítás, ahogy mondtad, nem egy kifizetődő dolog egy szolgáltatónak. Ezért hangsúlyozzuk, hogy ne olyan irányba vigyétek, ne a kaszinókat keressétek meg a megtakarítási számlanyitással. Mivel a bitcoin megtakarítás, hosszú távú elkötelezettséget jelent az új pénz irányába, ezért semmiképpen nem javasoltak ezek.

Egy csomó dolgot behoz még egy ilyen váltás. Itt mondtad a Revolutot, ami szerintem egy nagyon jól működő, gyors rendszer, és valóban sajnálatos, hogy a magyar bankok a SEPA-nak, vagyis az euró fizetési rendszernek, az Euro Payment Areának nem nagyon tagjai, vagy ha tagjai, akkor is nagyon nehézkesen valósítják meg az euróátutalásokat. Magyarországon van ez az AFR, az azonnali fizetési rendszer, ami forintalapon működik; ezt már mindenki megtapasztalhatta, hogy forintban az utalások, a pénzküldés nagyon gyorsan működik a bankok között. Én nem nagyon használok magyarországi váltót, tudom, hogy van, de gondolom, ti se, amikor bitcoint vásároltok. Egyrészt olyan marzsokkal, olyan árréssel dolgoznak, ami miatt én nem annyira kedvelem őket, másrészt nem is nagyon népszerűek, nincsenek úgy előttünk. Szerintem amikor valaki bitcoint vásárol, elengedhetetlen, hogy dollárért vagy euróért vegye. Ez egy nagy gyakorlat Európában, illetve a svájci frankot mondtad: a Relai 🇨🇭 nevű váltó, ami Bitcoin-only, őket szerintem már említettük korábban a műsorban, svájci frankért árulják, de azt hiszem, euróért is vásárolhatsz.

Mindegy, a lényeg az, hogy valóban kelleni fog egy olyan számla, ami eurót vagy dollárt használ. Erre tök jó a Revolut meg a Wise: ezek gyorsak, a SEPA részei, azonnal meg tud történni az utalás. Van egy, amit a műsorban korábban már említettünk, a Strike, a Jack Mallers-féle Strike, ami végre eljutott Európába, és Magyarországon is használható. Ez egy tök jó exchange, őket nyugodt szívvel ajánlom. Egyrészt azért, mert a tulajdonosa egy Bitcoin maxi, és egy nagyon őszinte srác; teljesen megbízható az exchange. Ők is nagyon jól működnek minden SEPA-utalással: az összes eurós vagy dolláros utalás, ami megtörténik (mondjuk a SEPA az pont euró), az azonnal jóváíródik. Erről is volt korábban már egy podcast részünk, hogy hogyan kell ezt a Strike-ot használni, ezt majd ide belinkeljük. Ez is egy nagyon gyors módja, és ők walletként is funkcionálnak, méghozzá custodial walletként.

Ezt majd mindjárt tisztázzuk: szerintem Dávidra bíznám annak a tisztázását, hogy mi a custody, és mi a self-custody. Tehát mi az, amikor magad rendelkezel a bitcoinoddal, és mi az, amikor más rendelkezik vele. Ezt szerintem nagyon fontos hangsúlyoznunk, mert a Bitcoint sokszor emlegetjük pénzügyi csendes forradalomként, de a forradalomnak a legigazibb része az, hogy kikerüljük azt a középső figurát, azt a harmadik személyt, aki a tranzakciók között szerepel. Nekünk erre nincs szükségünk, ezért a bitcoint általában úgy javasoljuk tartani vagy megszerezni, hogy egyből a saját birtokunkba kerüljön.

– Erre van egy nagyon jó magyar mondás: ki az, aki házon belül van. Aki ismeri... Most egy kicsit ez eltérő, de szerintem egy nagyon jó példa lesz. Amikor például üzletet kötsz, vagy valakinek átadod a pénzedet, mondjuk megbízol egy vállalkozót valamivel, akkor ennek az egész folyamatnak van egy birtoklási tényezője. Amikor valamilyen tranzakciót, akár üzleti tranzakciót hozol létre, az, aki házon belül van, abszolút rendelkezik egy plusz erővel, mert ő birtokolja az adott erőforrást. Itt is pontosan ez van. Amíg a dolgok jól mennek, addig sok mindent lefed a jog és a különböző védelmek, meg mindenféle egyéb garanciák. De ha történik valami, akkor annál van az előny, aki házon belül van, és aki birtokolja a dolgokat.

Mondok egy példát, mondjuk banki dolgokat. Mostanában Magyarországon nem volt ilyen, de évekkel ezelőtt volt, hogy egy bank csődbe ment. Az embereknek hiába volt ott papíron meg mindenhol, hogy nekem van X pénzem: amikor odament az ember a bankhoz, és ki akarta venni, és sorok sorakoztak végig, akkor mégiscsak a bank volt az, aki házon belül volt, és nem te. Ők azt mondták, hogy hát sajnos most nem tudjuk odaadni, ez van, indíts egy peres eljárást, csatlakozz a többiekhez, és majd évek múlva megpróbálunk visszaszolgáltatni neked pénzt. Persze tudom, van biztosítás és satöbbi, de nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy aki birtokol, az mindig rendelkezik egy plusz hatalommal és egy plusz biztonsággal is azzal kapcsolatban, ami az övé.

És itt jön be, hogy a Bitcoinban ezt meg lehet csinálni. Mondjuk készpénzre lefordítva ezt az egész szituációt: bankban tárolom a pénzt, vagy a párnám alatt? Ha a bankban tárolom, annak lehetnek kényelmi előnyei. De például most jön ez a tranzakciós díj-történet: a bank gondolhatja úgy, hogy mostantól nem tudom pontosan, hány százalék lesz az, ha átküldöd mondjuk az anyukádnak a havi 20 000 forintot, és nem tudsz mit tenni ellene. Vagy odamész az automatához, és azt mondják, hogy jó, 150 000 forint felett mostantól annyit kell fizetned azért, hogy vissza tudd szerezni a saját birtokodat, amiért te adóztál satöbbi, hogy ki tudd venni készpénzben. Tehát ilyen dolgok bejöhetnek, sok minden lehet. Az ember biztonságérzetétől függ, hogy milyen megoldást választ.

Itt jön be a self-custody: saját magam birtoklom a bitcoint, annak összes felelősségével, biztonságával, előnyével együtt. Ez a párna alatt tárolós történet, és akkor én vagyok házon belül. Vagy megbízok valakit, egy szervezetet, egy céget, engedem, hogy ők tárolják, oda beregisztrálok, és mindig őket kérem meg, hogy csináljanak tranzakciókat, végezzék el ezt vagy azt nekem. Nyilván van átjárás a kettő között: amit Openoms is említett, hogy az ember csinál egy címet, és kikéri, azt mondja, hogy kérem, most tényleg adjátok ide nekem a bitcoinomat, és akkor nálam lesz. Nagyon-nagyon röviden technikailag ez azt jelenti, hogy a blockchainen megjelenik egy tranzakció, ahol az én címemre megérkezik, aláírással, mindennel ott szerepel, és ott lesz, amíg világ a világ. A másik esetben, amikor a bankot bízom meg, lehet, hogy ezt ők belül elintézik, lehet, hogy soha nem is jelenik meg a blockchainen. Náluk ott lesz a tranzakciós történetben, hogy jó, te csináltál egy ilyet, és lehet, hogy ők később ezt a valóságban megcsinálják, lehet, hogy csak lepapírozzák a másik bankkal.

A lényeg az, hogy az is működik, meg ez is működik, de ahogy említettem, ennek azért vannak hátrányai meg előnyei, hogy melyik megoldást válasszuk. Én személy szerint mindenképp a self-custodyt javaslom, tehát azt, amikor te tárolod a bitcoinodat, és mindenképpen azt, hogy edukáld magad abból, hogy ezt hogyan lehet szakszerűen, biztonságosan megtenni. Mert nyilván így a pénzed tárolásának a felelőssége is rajtad van. Ha bárki ebbe belevág, mindenképp ajánlom, biztos, hogy nektek is van ilyen epizódotok, hogy járjon utána, nézze meg, mi az a pár apró, de nagyon fontos lépés, amit meg kell tenni, mielőtt az ember belevág. Ha azt mondja, hogy igen, én szeretném visszavenni a pénzügyi függetlenségemet, én szeretném tárolni a pénzemet, és nem szeretném, ha valaki kizárna ebből, vagy olyan dolgokat hozna a fejem fölött, amit én nem szeretnék, akkor mindenképp ezt az utat javaslom: nézzen utána, csináljon egy walletet, készítsen róla egy backupot, és vállalja föl, hogy igen, én birtoklom ezt az értékközvetítő eszközt, ami a bitcoin.

– Valóban, én is személy szerint ugyanígy vagyok vele. Én is ezt a birtoklást, a self-custodyt szoktam elsődlegesen szem előtt tartani, amikor ajánlok egy exchange-et, és emiatt mondjuk azt, hogy esetleg ne tárold a Coinbase-en, ne a jó nevű Binance-en vagy a többin. Addig jó, amíg megveszed, és olyan összegért vásárolsz, ami nem veszélyeztet. Mondjuk családi vagyont nem vennék a Binance-en, mert lehet, hogy aztán belefutsz egy olyanba, hogy azt mondják: jó, pár hétnek el kell telnie ahhoz, hogy leigazold, mi ennek a forrása. Valószínűleg le fogod tudni igazolni, hiszen nem vagyunk bűnözők, ezeknek a pénzeknek mindig megvan a forrása és az igazolása. Csak kellemetlen tud lenni, ha rendelkeznél vele, és a tőzsde nem engedi ki. Történt már velem ilyen, és valószínűleg másokkal is, hogy forrásigazolást kért a tőzsde, és addig nem engedte ki. Volt olyan extrém eset, hogy egy évnél tovább tartott ez az ügy. Szerencsére nem volt nagy összeg, de ez is benne van a pakliban. Mostanában ezek a KYC, magyarul ügyfélazonosítási és pénzmosási jogszabályok egyre jobban rákényszerítik a bankokat, illetve a pénzügyi szereplőket, hogy az ügyfeleket átvilágítsák, meg lemondatják őket mindenféle jogaikról. Ezek alapján simán meg tudják akasztani a tranzakciót, míg ha birtokolsz, és self-custodyban vagy, akkor nem.

– Igen. Még annyit tennék hozzá, hogy a világ nem fekete meg fehér, tehát az adott élethelyzetedre megfelelő megoldást kell megtalálni, és lehetnek hibrid megoldások is. Például az én személyes esetemben van egy bizonyos összeg, amit megtakarítok: azt szeretem én birtokolni, tudom, hogy az nálam van, és bármerre megyek a világon, úgymond tudom használni, viszem magammal satöbbi. Ez tényleg nálam van, ez a self-custody, ezt én birtoklom. A másik esetben, ha például egy exchange-be vagy egy kriptobankba teszed be, annak is megvannak az előnyei: ott például tudok venni vele zsömlét, kenyeret satöbbi. Ez tényleg olyan, mint amikor az embernek, bár manapság ugye egyre kevésbé van erre lehetőség, vannak megtakarításai, ahhoz nem nyúl hozzá, az bent van, és ritkán van belőle egy nagyobb tranzakció, amikor szüksége van rá; meg van egy másik perselye, ami a mindennapi költségekre van. Tehát lehet egy ilyen megoldást csinálni, hogy self-custodyban van a megtakarítás része, amihez nem akarok hozzányúlni, és van egy másik része, ami egy kisebb összeg, egy forgó dolog. Ott tárolok bitcoint, és mást is, költögetek vele, van hozzá egy bankkártya. Tehát megbízok egy bankot, hogy az intézze a világi dolgokat, és amikor ez lefogy, és szükségem van még készpénzre, akkor megint lecsípek egy kisebb összeget a megtakarításból, és átteszem. Vagy fordítva: ha fölhalmozódott bitcoinom ezen a custodial számlámon, ahol nem én tárolom a bitcoint, hanem a bank, akkor visszacsorgatok. Ez teljesen jól működik, hibrid megoldásokra is van lehetőség.

– Igen, ehhez hozzátenném, hogy azért az a helyzet, amit leírsz, inkább azokra jellemző, akik már teljesen bitcoinban gondolkodnak. Nekem is viszonylag nehéz elvonatkoztatni ettől a gondolkodásmódtól. Általában az embereknek van fizetésük vagy valamilyen bevételük, ami Magyarországon jellemzően állami pénzben, forintban érkezik, és azért erre fogják intézni a számlákat, meg az egyéb ügyes-bajos dolgokat, a bevásárlást satöbbi. Ami nekem a legjobb használat, és amit mindenkinek ajánlok, az az, hogy tegyen félre bitcoinban hosszú távra. Én is beállok itt az ajánlások mögé: ezt maximálisan saját, önrendelkező módon tárolnám. Ahogy említetted, lehet úgy is, hogy az embernek a mobiltárcáján van valamennyi pénz, mint ahogy a pénztárcájában is van valamennyi készpénz, amikor, nem tudom, elmegy egy másik városba meglátogatni a rokonokat, és biztos, ami biztos, tudjon venni egy pár liter benzint vagy egy ajándék üveg italt. Ezt persze lehet bitcoinban is, de a megtakarítással ezt elkerülném: nem látom jó ötletnek, ha annak a kulcsát magánál hordja az ember.

Ezt azért érdemes átgondolni: a saját tulajdon nem azt jelenti, hogy nagyon könnyen és egyszerűen, esetleg csak egy vállveregetésre hozzáférek. Az önrendelkezés azt is jelenti, hogy a saját szabadságomban áll, milyen biztonságosra tervezem meg ezt a tárolást. Ez jelentheti akár azt is, hogy több kulccsal kell aláírni, több helyszínen. Illetve itt akár az is bejön, ami nem egy custody modell, nem az, hogy odaadom valaki másnak a bitcoinomat: vannak olyan szolgáltatások, ahol lehet egy harmadik aláírót kérni. Ha az ember elveszti a saját backupjait, vagy egyéb nehézségei vannak, akkor fel lehet hívni őket, és ők is tudnak abban segíteni, hogy elküldje, illetve rendelkezzen a bitcoinja felett anélkül, hogy odaadná nekik. Sokan azért választják a custodyt, azért tartják a tőzsdén a bitcoint, vagy azért adják oda valaki másnak, mert úgy érzik, ezt a felelősséget nem szívesen vállalják fel. Ennek szerintem az a megoldása, hogy egy kis összeggel ki kell próbálni, és rá kell szánni ezt a pár óra tanulást. Mert a következményei annak, hogy az ember saját magánál tartja vagy nem, messzemenőek, és hosszú távon ez nagyon megtérül.

– Ja, úgyhogy akkor van helye mind a kettőnek, és a gyakorlat tényleg azt mutatja, hogy mind a kettőnek van helye. Ez mindig egyéni preferencia lesz, hogy valaki mennyit tart saját birtokban, és mennyit enged át egy tőzsdére, tényleg ilyen napi költésekre. Vagy ha valaki hardcore bitcoiner... de nem nekik készítjük a műsort, ők azért már másra is be vannak rendezkedve. Szóval maradjunk az exchange-eknél. Behoztatok egy pár fogalmat, meg én is: bejött ez a KYC, az „ismerd meg az ügyfeledet” azonosítás. Mennyire tartjátok fontosnak a KYC-s vagy a no-KYC vásárlást, mit láttok ebben lényeges különbségnek?

– Azt hiszem, ez még nem hangzott el: angolul ez a know your customer, tehát a KYC, és az AML-lel szokott együtt érkezni, ami meg az anti-money laundering, tehát a pénzmosásellenes történet. Ezek általában mindenhol kéz a kézben járnak. Ez egy reguláció, nem tudnak vele mit csinálni. Minket ez nem is érdekel, mert mi felhasználók vagyunk. Tehát konkrétan a kérdésedre válaszolva: engem nem érdekel, hogy ez van, nekem csak kellemetlen, hogy meg kell adnom az adataimat. Felhasználói szempontból semmi szükségem nincs arra, hogy ezt meg kelljen csinálnom; azért csinálom meg, mert muszáj. Úgyhogy én személy szerint próbálom elkerülni az olyan dolgokat, ahol ezt meg kell csinálni, bár már nagyon nehéz, mert nem szeretem. Főleg pénzügyi dolgokban nem szeretem, ha bárki is rálát, mert ezzel nagyon könnyű visszaélni. Ez egy kétélű penge. Most mondhatjuk azt, hogy persze, lehet, hogy terrorista vagyok, és mi van, ha az vagyok, és akkor ezt lehet követni. De én nem érzem ezt igazságosnak: először bizonyítsunk, és akkor utána mondanám azt, hogy erre van jog. Sajnos nem ez történik, hanem az exchange-ek nagyon nagy részénél kötelező lesz ezt megcsinálni.

Úgyhogy ettől ne ijedjetek meg, sajnos ez van, ez teljesen normális. Aki még nem használt ilyet, annak elmondom: be kell fényképezned az igazolványaidat, és sok exchange-en egy 3D-s arcazonosítást is csinálnod kell. Sajnos ez van. Ez nem azt jelenti, hogy bármi rosszat tettetek volna, vagy hogy most valahogy górcső alá fogtok kerülni; sajnos ennek ez a folyamata. Úgyhogy ilyen ez a know your customer dolog, ebbe bele kell menni, ha ilyen megoldásra van szükségetek. Mondjad, Openoms!

– Hát én azért hozzátenném, hogy nem feltétlenül. Egyetértek, abszolút nincs erre szükség, és ez azért sokszor megnehezíti a tőkeáramlást. Ha nagyobb képből nézzük, hogy igazából miért is vannak ezek a szabályok: nem hasznosak, ezt bizonyítottan tudjuk, sőt egy óriási biztonsági rés. Ahol lista épül, ahol információt gyűjtenek az interneten, ott ugye az információ szabad akar lenni, és szabad is lesz: ez kikerül. Az exchange-eknek nemcsak jelentési kötelezettségük van mondjuk az adóhivatalok felé, ahol adózóként tartanak nyilván, és akkor ők ezt küldik, nem hogy önként, hanem egyszerűen csak automatikusan. De ez csak egy dolog; a kormányunkban kell ehhez megbízni, illetve az adóhivatal adatkezelési gyakorlatában. Sokszor ez azért másra is fel van használva: összekötik a Facebook-fiókoddal, összekötik a Google-fiókoddal, és ez hozzájárul ahhoz a képhez, amit számtalan entitás épít rólad az interneten, hirdetőknek eladva. Mert az exchange csak háromnak adja tovább, de a három még továbbadja a többinek, megint háromnak, és ennek soha nincs vége. Mind kiköt a darkneten, ezeket az információkat később meg lehet venni. Ki akarja, hogy a lakcíme, a fényképe, a családneve mind kikerüljön az internetre, és azzal együtt az is, hogy ezt tett és azt vett? Ennek az elkerülése leginkább biztonsági kérdés, számomra legalábbis. Illetve alapvetően emberi jognak élem meg, hogy a bizalmas információkat magamról én szeretném megválasztani, mikor osztom meg. Természetesen add meg a királynak, ami a királyé: vannak megfelelő helyek, például az adóbevallás, ahol ezeket önkéntesen megosztja az ember. De ennek az automatikus adatküldésnek nagyon sok hátrányát látom, és tudott veszélyei is vannak; nagyon sok lista van kint az interneten.

Igen, azt mondom, hogy nagyon sok lehetőség van bitcoinhoz hozzájutni, illetve kereskedni, és ennek egy kicsi része az, amikor nem kell ezeket az adatokat megosztani, de van bőven olyan opció, ahol lehet. Ezért kezdtem azzal, hogy így kicsit nehezebb, ha még nincs bitcoinod, mert sokszor ezek a szolgáltatások, ha online-ról beszélünk... Ugye ezzel kezdtük, hogy emberrel szemtől szemben lehet kereskedni, mivel a Bitcoin technikailag képessé tesz erre. Ha egy barátoddal cserélsz egy szolgáltatást vagy pénzt, mert épp arra van szüksége, ő nem fogja felírni a kis füzetébe, illetve ha fel is írja, akkor legalább csak benne kell, hogy bízz.

De vannak ezek az online szolgáltatások is, úgynevezett no-KYC exchange-ek, illetve az ezekre épülő decentralizált, akár apróhirdetés-felületeknek is nevezhető szolgáltatások. Csak megemlítenék legalább egy párat, amiket magam is használtam, és jó szívvel tudom ajánlani, hogy az emberek ismerkedjenek velük. Jön a vicces nevű hodlhodl.com, ami egy lett cég szolgáltatása, és Európában teljes körűen elérhető. Ők hosszú évek óta szerveznek Bitcoin konferenciákat is, és egy nagyon-nagyon átlátható, becsületes csapat. Gyakorlatilag egy megbízható letétkezelőt adnak a kereskedés alá: biztonsági depozitokkal, biztonsági letétekkel ellátva, azzal biztosítva lehet kereskedni. Apróhirdetéseket feladva vagy azokra válaszolva lehet adni-venni a bitcoint, és ennek van egy olyan védelme, hogy ott van egy harmadik fél, a HodlHodl szolgáltatói része, akik ha esetleg vitás dolog van, felülvizsgálják a dolgokat. Ha valaki azt mondja, hogy elküldtem a pénzt, és nem érkezett meg az ellentétele, a bitcoin, amit vettem, akkor meg lehet nézni az egyik oldalon a blockchaint, a másik oldalon pedig a banki tranzakció kimutatását, ha erre van igény. Ezért felszámítanak egy kis fee-t, egy kis díjat is. De alapvetően itt nem a vitás helyzetekre kell felkészülni, kevés vitás helyzet van. Van viszont egy kis tanulási folyamat: képesnek kell lenni arra, hogy az ember bitcoint fogadjon és küldjön. Itt egyből saját tárcába fog kerülni a bitcoin. Tipikusan a HodlHodl egy ilyen jó szolgáltatás. Ha valaki a családi vagyonról gondolkodik, nekik éppen van egy olyan lehetőségük, hogy megkeresed az ő OTC deskjüket. Az over the counter azt jelenti, hogy az eladókat és a vevőket ők egyénileg, kérésre párosítják össze. Ennek megvan a másik fél felé legalább az azonosítási kötelezettsége, ki mivel van rendben, ki mennyire akarja bebiztosítani magát, és itt azért egy ilyen védett helyzetből lehet egyénileg elintézni nagyobb összegek mozgatását is.

Kisebb összegekre van egy Lightning Network alapú, nagyon gyors, de végleges átutalásokat lehetővé tevő decentralizált, vagy inkább föderált exchange, amit úgy neveznek, hogy RoboSats, mint a robot és a satoshik összetétele. Ez már elég komoly védelmet jelent az ember bizalmas információi felé, mert alapvetően a Tor networkön létezik, bár a felületet rendes böngészőben is meg lehet nyitni: a learn.robosats.org-ra érdemes ránézni. Ez is gyakorlatilag egy apróhirdetés-felület, és itt is maga a szoftver tesz képessé arra, hogy a vevő és az eladó is letegyen, tehát már mindkettőnek van saját bitcoinja, és le kell tenni egy kis, pár százaléknyi, 5, 10, 30%-nyi biztonsági letétet ahhoz, hogy az ember kereskedni tudjon. Ez biztosítja be azt, hogy ha valaki az egyezség ellenére eláll, vagy valamilyen csalásgyanú jön be, esetleg nyíltan rosszindulatú, akkor elveszti a biztonsági letétjét, és nem megy végbe a tranzakció. Viszonylag gyorsan, gyakorlatilag percek alatt lehet itt bitcoinnal tranzaktálni. Tipikusan online, mondjuk egy revolutos fizetés ellenében, ami ugye azonnal megtörténik, lehet bitcoint kapni a Lightning Networkön keresztül, ami szintén közel azonnal megtörténik; nem kell egy órát várni arra, hogy átkerüljön az egyik tárcából a másikba. Ezzel érdemes ismerkedni. Ezt tipikusan alacsonyabb összegekre ajánlanám: mindenképpen kipróbálni alacsonyabb összegekkel, aztán ahogy az ember tapasztalatot szerez, tanul, akkor ez jó. Egy-egy ilyen hirdetés elfogadása itt egy közvetlen, titkosított chatablakot nyit meg, így ha az ember talál egy megbízható barátot, akár egy visszajáró ügyfelet vagy eladót, akkor ezt később is meg lehet oldani, de mindig vissza lehet jönni erre a felületre, hogy kihasználja a hozzáadott biztonságot.

Közepes összegekre, és ez most már az utolsó, ott a bisq.network címen elérhető, teljesen decentralizált exchange. Ezt kétféle verzióban lehet letölteni. Van egy Bisq 1 nevű, ami kicsit haladóbb embereknek való. Itt is ugyanígy biztonsági letétekkel működik a dolog, itt csak on-chain, tehát a blockchainbe beküldött tranzakciókkal, illetve van egy multisig, több aláírásos biztonsági depozit, aminek megvan a saját, jól kipróbált, emberek ezrei által kipróbált protokollja, amivel szintén megfelelő biztonsággal lehet tranzaktálni. Itt sehol semmilyen adatot nem oszt meg az ember azon kívül, ami ahhoz kell, hogy a pénz elérje a célját, és ezt is csak azzal, akivel kereskedik. Most már van egy új, kettes verziója, ami egy kicsit gyorsabb, valamennyire talán kevésbé biztonságos, alacsonyabb összegekre ajánlott, de itt nem szükséges biztonsági depozit. Itt akár az első pár satoshit is be tudja szerezni az ember, amíg tanul a dologról.

Ezeket csak érdemes ismerni, és tudni róluk. Fel kell tennem a kérdést: akarom-e én ezt hozzákötni az útlevelemhez, a címemhez, a forrásigazoláshoz? Akarom-e kitenni magam annak, hogy a bank megkérdezi, miért küldtél te erre az exchange-re pénzt? Ez szintén sokszor előfordul. Ezeket el lehet kerülni az ilyen decentralizált, kevésbé nagy marketingbüdzsével rendelkező, inkább alulról felfelé építkező szolgáltatásokkal.

– Igen, ez teljesen személyes preferencia, hogy az ember mikor fed fel részleteket a magánéletéből, és erre jók ezek a decentralizált exchange-ek. Szerintem azonban a kezdők, illetve a most a Bitcoinba beugrók számára leginkább a korábban tárgyalt custodial megoldások lesznek az elsődleges ajtók. De ezek is tényleg jók: ha valakinek az az aggálya, vagyis a félelme, hogy megad valamit magáról, akkor javasolhatjuk, hogy ezek irányába induljon. Aki meg úgy gondolja, hogy pár százezer forint nem jelent nagy veszélyt a kezdéshez, ha a nevéhez kötik, az nyugodtan induljon el a webes, illetve online tárcák irányába. Nyilván mind a kettő online, csak a custodialokra gondolok. Szerintem a tapasztalatszerzésnek mindenképpen ez az iránya: a legfontosabb, hogy az ember elkezdje.

– Igen, a tanulási folyamat a tapasztalattal tud kezdődni, azzal, ami a legegyszerűbb. Aztán tanulja meg az ember a self-custodyt, tanulja meg azt, hogyan tud mások megkérdezése, mások megkérése nélkül bitcoint küldeni és fogadni. Aztán pedig el lehet gondolkozni azon, milyen finomságokkal lehet ezt még fűszerezni: legyen az valakinek az a fontos, hogy kevesebb publikus információt publikáljon magáról, vagy éppen a díjak, amik egy nagyobb összegnél szintén jelentősek. Tipikusan a kevés azonosítást igénylő módszereknél van egy kis prémium, tehát azért számítani kell arra, hogy 1-3%-kal drágább megvenni a bitcoint, mint egy automatizált, minden regulációnak automatikusan megfelelő, nagyobb forgalmat bonyolító tőzsdén. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai. A másik oldal, amikor az ember eladna bitcoint: ha nem érdekli, mennyire van ez automatikusan jelentve, akkor akár többért is el tudja adni. Tehát ez a prémium mind a két oldalon jelen van, az eladóknak kedvez.

– A legfontosabb egyébként, amit így a műsor vége felé összegezve kiemelnék, az, amit az elején is említettünk: ne nagyon térjetek le az útról. Ha bitcoinvásárlási szándékkal közeledtek egy exchange felé, akkor ne hagyjátok, hogy elvigyen a kaszinó, mert nem kaszinózni mentek, hanem megtakarítani. És ne jöjjenek fel a pop-upok a böngészőben, hogy na, most kipróbálunk... Nem próbálunk ki semmit, bitcoint vásárolunk megtakarítási céllal.

– Ezt én is fontosnak tartom: legyen a szemünk a labdán, próbáljunk meg fókuszálni. Ha egy exchange-re keveredünk, ott tényleg nagyon úgy van összerakva a felület, hogy arra csábítson: ruházz be másfajta coinokba, kezdd el ezt a tőzsdézést. Ez tényleg olyan, mint egy kaszinó, tehát ez egy szerencsejáték. Ha mégis erre vetemednénk, akkor legyen egy fix összegünk, tehát mondjuk azt, hogy ezt az 50 000 forintot most el tudom veszíteni, és tényleg úgy, mintha egy kaszinóba mennék be. Legyenek meg ezek a dolgok, de nem ez a célunk, és nem hiszem, hogy alapvetően ezzel mennék. Nagyon-nagyon könnyen, nagyon gyorsan el lehet veszíteni rengeteg pénzt azzal, hogy nézem a grafikont, és azt gondolom, hogy majd föl fog menni, és ide fog menni, és oda fog menni, és végül mindig elveszítesz egy kis pénzt, aztán kinullázódsz. Tehát a családi vagyon esetében ne toljuk be, tényleg ne. És ne is tegyük ki magunkat a kísértésnek, az a legegyszerűbb: ne is tegyük oda a pénzt.

Amit én még itt nagyon gyorsan behoznék, azok a trade aggregátorok. De apropó, visszatérve a HodlHodlra: ezt én is nagyon tudom ajánlani. Van ismerősöm, aki évek óta használja: ő általában bitcoint vált be, és a bankkártyájára jön ki, teljesen jól működik, és tényleg nincs szükség azonosításra. Annyi történik, hogy nyilván a bankkártyaadatokat, hogy hova kéred az ellenösszeget, azt meg kell adnod. De van olyan lehetőség is, hogy vannak olyan emberek, akik tényleg még folytatják ezt az utcán való kereskedést. Most nem tudok konkrétumot mondani ezzel kapcsolatban, de vannak olyanok, akikkel lehet találkozni, és akkor tényleg így az utcán meg lehet csinálni ezt a kereskedést. Ez is teljesen anonim módon történhet meg; annyi van, hogy itt magadat, az arcodat, a személyedet ugye felfeded. Tehát a barter még mindig működik. Itt természetesen nagyon oda kell figyelni, ezt sem javaslom a kezdőknek, mert ez azért mégiscsak egy fizikai kontaktust igénylő, nulla garanciával járó dolog. De ahogy Openoms említette, a barátod, vagy vannak olyan emberek, akik megbízhatóak: velük nyugodtan lehet ezt is csinálni, hogy találkoztok, és akkor teljesen kiesik ez az egész banki meg azonosítási procedúra, meg hogy megkérdezik, miért kapsz összegeket satöbbi. Egyébként az az ismerősöm, akit említettem, aki a HodlHodlt használja: teljesen jól működik, de néha azért őt is megkérdezi a bankja, hogy mik ezek a folyamatosan bejövő összegek. Pedig ő csak dolgozik, bitcoint keres, és szeretné egy részét számlára rátenni, és kérdezgetik. Előfordul ilyen, ez teljesen normális dolog. Nem jó, de sajnos ezek történnek.

Amit én még megemlítenék, azok a trade aggregátorok. Ez azt jelenti, hogy összegyűjtik a különböző szolgáltatók ajánlatait egy felületre, ahol az ember ki tudja választani, pontosan látja, hogy ezért a pénzért mennyit kap, mennyit kell adnia, és milyen fee-kkel dolgoznak ezek a szolgáltatók. Hogy én is mondjak egy konkrét példát, az egyik ilyen a changelly.com, majd betesszük a linket ide a videó alá. Ez felsorolja, milyen ajánlatokat adnak a különböző szolgáltatók, egy felületen látva. Annyit érdemes hozzátenni, hogy ez a legtöbb esetben, sőt szerintem ezen az oldalon mindig KYC-s, tehát itt mindig azonosítani kell magunkat. Ha egy adott szolgáltatónál ezt egyszer megcsináltad, akkor utána már többször nem kell, és ez lehet egy olyan megoldás rendszeres vásárlóként, hogy akár minden hónapban félreteszek valamennyit, fölmegyek, és mindig ugyanannyi összegért vásárolok bitcoint. Természetesen ebből is van olyan, ami nem KYC-s: a Paybis nevezetű szolgáltató. Ott egy telefonszámmal és egy e-mail-címmel meg lehet úszni a dolgot, habár úgy tapasztaltuk, hogy azért itt a fee-k valamivel magasabbak. Amit Openoms is említett: sokszor azért a szolgáltatók elkérik az árát, hiszen gondolom, valamilyen kockázatot vállalnak, amit ezzel próbálnak kezelni. Tehát itt is van olyan, ahol nem kell mindent megadni.

Ezek mind lehetőségek. Én azt ajánlom, hogy egyszerűen nézzétek át. Mondjátok azt, hogy van 50 000 forintotok vagy 100 dollárotok, amiért szeretnétek bitcoint, és nézzétek meg, ki mit ajánl, és mennyit lehet érte konkrétan megkapni. Még egyszer: én is fontosnak tartom, hogy az elején kis összeggel próbáljuk ki. Ne sajnáljuk: ha több millió forintért akarunk vásárolni mondjuk bitcoint, akkor az az 5-10 ezer forint, amit elköltök, és végigzongorázom ezt és azt a lehetőséget, abszolút megéri ahhoz, hogy pontosan tudjam, mi működik, melyik szolgáltató mennyit kér, mennyi idő után kapom meg a bitcoint. Érdemes egy ilyen kis homokozóban, kisebb összegekkel kipróbálni ezeket, erre semmiképp ne sajnáljátok! Tranzaktáljatok is egyet, hogy tényleg működik-e, teszteljétek le, és amikor úgy látjátok, hogy igen, megtaláltátok a megfelelőt a számotokra, akkor induljatok neki a nagyobb összeggel! Nem azért, mert a szolgáltatók megbízhatatlanok, bár persze erre is van példa, hanem azért, hogy ti pontosan tudjátok, mit szeretnétek, és mi hogyan működik, ne legyen ebből félreértés. Tiéd a szó, Openoms!

– Köszi! Hát így a végére én is csak összefoglalnám, amit a legfontosabbnak gondolok: a legjobb az, ha az ember minél hamarabb el tud kezdeni, szóval hajrá! Ez a tanulási folyamat első lépése. Utána legyen önrendelkezés, legalább a képesség rá, ha nem is mindenre. A saját birtokba vétel a Bitcoinnak egy olyan funkciója, amit semmi más nem tud ilyen egyszerűen és olcsón, úgyhogy ezt nagyon érdemes kihasználni. Aztán a tanulás során finomítja az ember: lehet különböző fokú adatmegosztással, illetve meg lehet találni a jobb díjakat, vagy ami kényelmes; nagyon sok az opció. Én csak azt tudom mondani, hogy keressetek hasonszőrű egyéneket, akiknek hasonló tapasztalatai vannak, és kérdezzetek! Illetve mondjátok el a tapasztalataitokat nekünk is: itt a huszonegy.world website-on, a Telegram-csoportban megtaláltok minket, és van SimpleX-csoportunk is, ha valaki kevésbé szereti a Telegram felületét. Nyugodtan kérdezzetek, és mondjátok el nekünk is, ha van valami jó tapasztalatotok, mert mi is onnan tanulunk! Úgyhogy én meg is köszönöm a figyelmet, és köszi, hogy beszélgettünk.

– Köszönöm szépen én is! Illetve ha van kedvetek, gyertek konferenciákra, most már az is lesz itt Magyarországon, ott is tudunk személyesen találkozni, és lehet kérdezni. Egy nagyon jó kis közösség alakul itt Magyarországon, úgyhogy mindenkinek ajánlom, hogy csatlakozzon! Köszi a figyelmet, sziasztok!