E81 Magyar kriptoszabályozás: mi változik és kit érint?

– Sziasztok! Üdv mindenkinek! Ez itt a 81. epizódja a HUSZONEGY Bitcoin Podcastnak, és a mai vendégünk ismét Kata. Ugyanis a legutóbbi adásban – hát nem azt mondom, hogy ígéretet tett, de volt róla szó –, hogy egy kicsit belemászunk a jogszabályi környezetbe. Illetve pontosabban ő kikerekíti ezt az egész történetet: hogyan is indul el ez a magyar szabályozás, mi az, amit erről lehet tudni, mi az a múlt heti SZTFH-rendelet, ami kijött, és hogyan szabályozgatja itt ezeket a részeket.

Úgyhogy én nem is húznám nagyon ezt a tésztát, hanem át is adnám a szót Katának, a mi jól ismert jogászunknak, aki ezen a területen már nagyon megedződött.

– Sziasztok! Újra itt, a 80. és a 81. adásban is. De jó! (nevetés)

Na, félre a tréfát. Tényleg ígéretet tettem, hogy egy kicsivel nagyobb, átfogó képet adjak a magyarországi szabályozásról – hiszen oly sok kérdést tettetek fel és tesztek fel folyamatosan, hogy „most akkor bűncselekmény, nem bűncselekmény, mi újság a faliújság ezzel?" És ugye kijött a múlt héten a várva várt rendelet, ami egy kicsit eloszlatta a dolgokat.

Úgyhogy arra gondoltam, nagyon röviden egy átfogó képet adnék arról, hogy akkor most hogyan áll Magyarországon a kriptoeszközök szabályozása, illetve a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozása.

Induljunk egy kicsit hátrébbról. A MiCA-rendelet az, ami meghatározta a kriptoeszközök piacára vonatkozó szabályokat. Ez egy európai uniós rendelet – egészen pontosan a 2023/1114-es rendelet –, ami 2023-ban már hatályba is lépett. Fokozatosan lépett hatályba, és a különböző tagországok különböző hatálybalépési időpontokat választhattak meg. Ez benne volt a rendeletben, ami csak a legvégső dátumot határozta meg: hogy mi az a legvégső dátum, amikor minden tagállamban a MiCA-nak hatályosulnia kell. Ezt nevezzük az úgynevezett grandfathering periódusnak.

– Azta!

– Ugye, milyen szép?

– És az a jövő július, vagy hogy is van?

– Nem. Magyarország hat hónapot vállalt. 18 hónap volt a maximum, amit a különböző tagállamok vállalhattak. Magyarország hat hónapot vállalt, mert mi nagyon jól fel voltunk készülve a kriptoeszközök piacának szabályozására. (nevetés) Ezért mi megcsináltuk a házi feladatunkat, és hat hónap alatt implementáltuk a szabályokat. Ez csak vicc.

A MiCA megteremtette az egységes uniós keretet a kriptoeszközök és azok szolgáltatói számára – ugye őket hívjuk CASP-oknak –, és pontosan meghatározza, hogy mi számít kriptoeszköznek, mit jelent a váltás. Most csak kiragadok dolgokat, mert nagyon sok mindent szabályoz, de azokat a pontokat próbálom kiragadni, amik számunkra jelen pillanatban fontosak. Tehát hogy mit jelent a váltás, illetve kimondja, hogy az ilyen tevékenységeket csak engedéllyel rendelkező szolgáltatók végezhetik.

Magyarországon tehát a hat hónapot követően ezt a magyar kriptotörvény ültette át a magyar jogrendbe – ez volt a 2024. évi nyolcas törvény. Ez a törvény hozta létre a magyar jogrendben az alapokat: a Magyar Nemzeti Bank lett az engedélyező hatóság a MiCA szerinti kriptoszolgáltatók számára. Tehát ha valaki szeretne kriptoeszköz-szolgáltatóvá válni, akkor a Magyar Nemzeti Bankhoz kell folyamodnia az engedélykérelemmel. Összehangolta a kriptoeszköz átváltásával és kibocsátásával kapcsolatos fogalmakat az uniós terminológiával, és lefektette a játékszabályokat: milyen szabályok szerint lehet Magyarországon a kriptóval kapcsolatos tevékenységeket űzni.

De a magyar jogalkotó nem állt meg a MiCA-nál, hanem hozott egy olyan hazai kiegészítést, amit sehol máshol Európában nem látunk ilyen formában. 2025 nyarán módosította ezt a 2024-es kriptotörvényt, és ezzel megszületett a kriptoeszköz-átváltás validálására irányuló kötelezettség, illetve a validáló szolgáltatókra vonatkozó előírás. Ez gyakorlatilag egy előzetes megfelelőségi ellenőrzést jelent minden kriptoeszköz-váltásra.

És akkor itt álljunk is meg hamar, és tisztázzunk egy fogalmat – mert itt van egy óriási félreértés, amire már többször próbáltam felhívni a figyelmet, de üres, süket fülekre talált.

– Üres fülekre.

– Üres és süket fülekre.

– Vagy még kevesen hallottátok meg.

– Igen, az is igaz.

A kriptoátváltásnak a fogalmát a MiCA-rendelet szabályozza. És a MiCA azt mondja, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatás egyik fajtája a kriptoeszközök pénzre történő átváltása. Ha ezt szó szerint próbáljuk értelmezni, akkor ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a kriptopénzt fiat pénzre váltjuk.

Ugyanakkor a teljes definíció szerint a kriptoeszköz pénzre történő átváltása egy olyan tevékenység, amikor a szolgáltató a felhasználó megbízásából kriptoeszközöket fiat valutára vált – vagy fordítva. Tehát itt mindkét oldal játszik: ha euróból, forintból, dollárból BTC-t veszek, vagy BTC-t átváltok euróra, forintra, dollárra. És természetesen minden egyéb más kriptoeszköz is, és a kriptoeszköz más kriptoeszközre történő átváltását is magában foglalja.

– Várjál. Tehát ha a fekete dobozon belül maradok – merthogy ez nem adódás… Tehát a kriptó-kriptóra váltás is akkor…

– Igen.

– Nekem majd még itt lesz egy kérdésem a legvégén ehhez.

– Nyugodtan tedd fel most, hogy ne feledd el.

– Akkor ugye itt volt a MiCA-nál, ezen rugóztunk: hogy van neki kibocsátója vagy nincs. Most a BTC-ről beszélünk.

– A BTC-re abszolút nem vonatkozik, nincsen a MiCA hatálya alatt – mert a MiCA kiveszi azokat a decentralizált rendszereket a hatálya alól, ahol nem állapítható meg a kibocsátó, tehát ahol nincsen úgymond egy központi szerv.

Itt egy kicsit elkanyarodhatunk, mert ilyenkor mindenki azt szokta mondani, hogy hát a DeFi az nem tartozik a MiCA hatálya alá. Jelen pillanatban egyetlen egy olyan decentralizált hálózat működik, amelynek valóban nincsen központosított szerve: nincsen mögötte egy cég, nincsen ügyvezető igazgatója, nem tud ilyen módon megfelelni semmilyen előírásnak – hiszen nincs a láncolat végén egy alapító, egy startup, egy nem tudom én, ki, aki ott felelősséget tudna vállalni. Sem egy csoport, sem senki.

Ezzel ellentétben vannak különböző DeFi-projektek. És itt a MiCA, és azóta az ESMA, ontotta ki magából ezeket az értelmező rendelkezéseket – és ezekből kiolvasható, hogy ezek a DeFi-projektek mögött mindenhol egy cég áll. Lehet az egy DAO, lehet az egy Ltd., lehet az egy alapítvány – teljesen lényegtelen. A platform üzemeltetése, ahol a felhasználó igénybe veheti ezeket a szolgáltatásokat, azt jellemzően és nélkülözhetetlenül ezek a cégek végzik. Tehát érdemes úgy tesztelni ezeket a DeFi-projekteket, hogy ha kihúzzuk mögülük ezeket a frontokat, képesek-e a felhasználók igénybe venni azokat a szolgáltatásokat.

És itt egy tök jó összehasonlítás jöhet a Nostrral, ami ugye egy protokoll. Tehát ez is összekeverendő: hogy ott van nekünk egy Nostr-platform, ahova mi felmegyünk, és azt gondolnánk, hogy ugyanúgy működik, mint egy Facebook vagy egy X – teljesen mindegy. Tehát azok mögött is ott van egy centralizált hatalom, egy entitás, aki üzemelteti azokat a platformokat, és végső soron mi minden kínunkkal-bajunkkal hozzájuk fordulhatunk. És ők is kontrollt gyakorolhatnak felettünk azáltal, hogy cenzúrázzák azt, amit mi kiírunk vagy mondani akarunk. Sőt, bemehet az a cég, és egyik napról a másikra eltűnhet az accountunk, a fiókunk, mindenféle ott tárolt dolgokkal.

Ilyenek nem történhetnek meg a Nostron, és nem történhetnek meg a Bitcoin Networkön sem. Ugyanakkor simán megtörténhet bármilyen DeFi-platformon.

Valamelyik nap láttam, a HUSZONEGY-ben is volt erről beszélgetés, hogy például egy stablecoint is – legyen az egy USDC, bármelyik – blokkolhatja a kibocsátója. Hiába tartom én azt egy decentralizált platformon, akár egy non-custodial walletben – ha annak a stablecoinnak a kibocsátója, ugye az USDC-t mondtam, tehát a Circle, valamilyen ügylet vagy esemény kapcsán befagyasztja ezeket az eszközöket, vagy ő maga csődbe megy, vagy mondjuk egy depeg-esemény történik, akkor elintegethetjük az eszközeinket.

Tehát ilyen értelemben a DeFi is a MiCA hatálya alá tartozhat. Bizonyos aspektusai. Ez volt a kitérő.

– Köszönöm a kitérőt.

– Szívesen. Remélem, sikerült megválaszolnom a kérdésedet. Ha nem, akkor tudod, mit kell tenned.

– Erre vártam. (nevetés)

– Jó, tehát ugorjunk vissza oda, hogy a 2025. évi 67. törvénnyel módosításra került a 2024-es magyar kriptotörvényünk. És mint mondottam, magyar sajátosságként bevezette a kriptoeszköz-átváltás kötelező validálását és az ehhez kötődő hatósági felügyeleti rendszert. Illetve egy átmeneti rendelkezést: a validálási szabályokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – röviden SZTFH – elnöki rendeletének hatálybalépését követő 60 naptól kell alkalmazni.

Tehát a 2025-ös törvény bevezette a kriptotörvénybe ezt a 4/A és 4/B nevezetű fejezetet.

A 4/A szakasz meghatározza azt, hogy a validálás célja a kriptoeszköz-átváltási ügylet megfelelőségének az ellenőrzése. Vagyis annak a vizsgálata, hogy a váltás nem sérti-e a pénzmosás elleni szabályokat, nem szankciós, és nem sért egyéb jogszabályt sem. A validálást nem maga a váltó végzi, hanem egy külön engedéllyel rendelkező validáló szolgáltató, amely erről a tranzakcióról egy megfelelőségi nyilatkozatot ad. Mindjárt ide visszatérek.

Csak előbb elmondom azt is, hogy a 4/B arról szól, hogy mindezt az SZTFH felügyeli. Ők adják ki a validáló szolgáltatónak az engedélyét – de a szolgáltatók MiCA-engedélyeztetése továbbra is a Magyar Nemzeti Bank hatáskörében marad.

Tehát van itt nekünk egy kettősség a magyar piacon. Az engedélyezést és a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el. Az SZTFH pedig a validálást végző szolgáltatók számára adja ki az engedélyt, őket felügyeli és ellenőrzi. A megfelelőségi nyilatkozatot pedig már a validáló szolgáltató adja ki ezekről a tranzakciókról.

És ugye itt sokan pörögtünk azon, hogy mi a validálás fogalma. A kriptotörvényünk módosítása nyomán van némi fogódzónk. A validálás során a szolgáltatónak három dolgot kell ellenőriznie. Először is a kriptoeszköznek az eredetét. Másodsorban a kriptoeszköz tárolására használt tárca vagy eszköz tulajdonjogát – tehát hogy az a miénk, nem egy harmadik félé, hanem a sajátunk. Valamint az ügyletben szereplők azonosítását – ez már egy pénzmosás elleni kötelezettség, itt az adatoknak a valódiságáról van szó.

Tehát ez gyakorlatilag egy extra réteg, amit a magyar jogalkotó képezett. Ugyanis mindhárom pont, amelyeket felsoroltam, valahol máshol ellenőrzésre kerül. Ezért vannak a pénzmosási szabályok, az ügyfél-átvilágítás – know your customer, know your business –, ugye céges és magánszemélyes átvilágítások. A Travel Rule, az utazási szabály: azt kell, hogy ellenőrizze, hogy az a számla, az a tárca, ahova én ki-be utalok, az a sajátom-e. Ha nem a sajátom, nyilatkoznom kell róla, hogy kié.

Tehát egy dupla kötelmet ír elő. És mindezt pénzért fogja tenni, mert benne van a szabályokban az is, hogy a validálási szolgáltatás összegét majd nyilván a validáló szolgáltató fogja meghatározni.

És akkor ugye volt még nekünk itt ez a fogalom, a megfelelőségi tanúsítvány – amit feltételezhetően a bankok fognak majd kérni, amikor mi ott megpróbáljuk elhelyezni az ebből a váltásból származó összeget. Jelen pillanatban a bankokra vonatkozó előírások nem citálnak megfelelőségi tanúsítványt. Tehát ahhoz, hogy ezt jogszerűen kérhesse tőlünk bármelyik pénzintézet, ehhez még némi törvénymódosításra van szükség.

Vagy szerintem az is lehet, hogy nem fognak törvényt módosítani, hanem majd a bankok belső szabályzataiban megemlékeznek erről a megfelelőségi tanúsítványról, és nyilván majd küldenek valamiféle e-mailt, hogy megváltoztak az általános szerződési feltételeink – amit majd senki nem fog elolvasni. Hát ahogy menni szoktak ezek a dolgok, tudjátok. (nevetés)

Jó, tehát kijött a rendeletünk, amitől azért olyan nagyon sokkal okosabbak nem lettünk. Ezt a múlt adásban el is mondtam: hogy kire vonatkozik a validálás kötelezettsége. Ezt még egyszer, hamar összefoglalva: magánszemélyekre nem vonatkozik a validálás. Csak annak kell validálnia, aki üzletszerűen váltja.

Tehát az üzletszerű váltás tartozik ide. Nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük maguknak a validáló szolgáltatóknak – ez egy MiCA-közeli feltételrendszer, amit ez a rendelet meghatározott: törzstőkével, felügyelőbizottsággal és egy sor kritériummal, amelyeknek meg kell felelni.

De ami ebből a lényeg: a magánszemélyek, akik csak saját maguk számára váltanak, nem üzletszerűen, és nem érik el azt a bizonyos értékhatárt, ami 5 millió forint – ők nem esnek a validálás alá.

A hatálybalépés: ez a rendelet azt mondta nekünk a múlt héten, hogy október 30-ától fog hatályba lépni, és onnan lesz majd 60 napja a piacnak, hogy felkészüljön – illetve hogy legyen egy darab szolgáltató, aki megszerzi ezt a validálási engedélyt. Tehát biztonsággal mondhatjuk azt, hogy 2026. január 1-jétől fognak ezek a szabályok hatályba lépni, a Btk.-val egyetemben. A Btk. is csak onnantól alkalmazható, amikortól ezek a további szabályok is hatályba lépnek.

A Btk.-ról nem emlékeztünk még meg: összefoglalva elmondható, hogy 2025. július 1-jétől egészült ki a Btk. ezzel a két új tényállással. Az egyik a kriptoeszközzel való visszaélés, a másik pedig a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása. A gyakorlati értelmezések szerint a felhasználó is felelősséget viselhet, ha jogosulatlan szolgáltatást vesz igénybe – különösen a jelentős érték felett, ami ugye az 5 millió forintos értékhatár, a Btk. értékhatár-rendszeréhez igazodva.

Tehát a gyakorlatban a bűncselekmény akkor valósulhat meg, amikortól az ágazati részletszabályok is alkalmazandók – vagyis a validálási rendelet startjától, ami 2026. január elseje.

Ezt érdemes felvázolni, mert ezek szoktak a jellemző kérdések lenni: hogy most akkor bűncselekménnyel váltok? Szabad-e akkor Magyarországon kriptót venni? Ezeket szeretném eloszlatni.

Igen, lehet kriptót venni Magyarországon. BTC-t kell venni – de ez nem pénzügyi tanácsadás. (nevetés) Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az a kriptoeszköz-szolgáltató, akitől mi legálisan kívánunk BTC-t vásárolni, MiCA-engedéllyel rendelkezik-e. 2026. január 1-jétől pedig már arra is figyelemmel kell lennünk, hogy validálási engedéllyel rendelkezik-e – tehát hogy egy validáló szolgáltató validálja-e azt a szolgáltatót, ahol mi vásárolni kívánunk. És ezt, tekintettel a Btk.-ra, mi magunknak kell ellenőriznünk – hogy nehogy véletlenül elkövessük a kriptoeszközzel visszaélést.

– Mi van akkor, ha mi egy külföldi váltótól szeretnénk vásárolni?

– Jogszerűen megtehetjük ezt, amennyiben MiCA-engedélyes váltótól vásárolunk.

Itt egy kicsit ugorjunk vissza a MiCA-hoz, hogy megértsük, mit jelent a passporting. Ez ugyanúgy működik, mint bármelyik banki engedély. Ha én egy szolgáltató vagyok, és – hozzuk ezt példának – Magyarországon megszerzem a MiCA-engedélyt, akkor az úgynevezett passporting szabály alapján minden európai uniós tagállamban jogszerűen szolgáltathatok. Amennyiben ezt bejelentem az adott tagállam nemzeti hatósága számára.

Ez egy sima értesítést jelent a gyakorlatban. Az én compliance-osztályom vezetője elkészíti az iratot, és benyújtja azon tagállamok nemzeti hatóságának, ahol én szolgáltatni kívánok. Tehát ez sem azt jelenti, hogy én akkor az összes tagállamban szó nélkül támadhatom a helyi piacot a mindenféle szolgáltatásommal – hanem optimális esetben minden kriptoeszköz-szolgáltatónak van egy üzleti terve, amely szintén engedélyezésre került a saját nemzeti hatóságánál. Ott meghatározza azokat a piacokat, amelyekre ő törni kíván, és elvégzi ezeket az értesítéseket az adott nemzeti hatóságoknál. Amennyiben ezt nem végzi el, hiába van MiCA-engedélye, nem teljesen jogszerű a szolgáltatása.

Ez visszafelé is igaz. Amennyiben – vegyük a Revolutot, ugye, aki a múlt héten szerezte meg Cipruson a MiCA-engedélyét –, azt nagyon kell figyelnünk majd. Még nem néztem meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank ilyenkor frissíti-e majd az adatbázisát, hogy az állampolgárok ellenőrizni tudják: vajon a Revolut beadta-e már az értesítését a Magyar Nemzeti Banknak, hogy ő márpedig Magyarországon kriptoeszköz-szolgáltatásokat szeretne nyújtani. Amennyiben ezt megtette – jelen pillanatban, mivel nincsen validáló szolgáltató – teljesen jogszerűen vásárolhatunk. Oda-vissza csinálhatunk, amit szeretnénk.

Viszont január 1-től ez érdekes lesz. Megmondom őszintén, hogy nem tudom rá a választ. Aki tudja rá a választ, az válaszoljon. Én úgy gondolom, ez a jövőben fog eldőlni – mert ez egy extra teher lenne, és egy kicsit ellentétes is az EU-szabállyal: hogy egy magyar hatóság miért tesz egy extra megfelelési réteget a meglévő szabályokra, amelyek már alapból garantálnak mindent.

És itt látnunk kell majd azt, hogy mennyire hajlandóak ezek a külföldi szolgáltatók a magyar piacra szolgáltatni. Mert ez az ő versenyképességüket erősen háttérbe szorítja – illetve nem csak az övéket, hanem a többi országgal szemben is. Tehát amikor egy extra költsége van annak, hogy… ugye a váltásnak is van egy költsége, amit a user megfizet, de az, hogy még egy validáló szolgáltatónak is megfizesse a díját a felhasználó – nem tudom, hogy ez mennyiben fogja őt arra motiválni, hogy itt bármit is váltogasson ide-oda, és mennyi pénzért.

Tehát nyilván ez is egyfajta korlátozás.

– Piacvédelmi elem. Elrettentés.

– Ez is egy nagyon szép megfogalmazás a részedről: egy nemzeti piacvédelmi elem. Egy olyan globális szolgáltatás tekintetében, amelynek keretében ez értelmezhetetlen szerintem. De mondjuk így.

– Azért tudjuk mi ezt értelmezni.

– Tudjuk persze. Hogyne tudnánk.

És akkor mindezeket a szabályokat egészíti ki a pénzmosási rezsim – az AML-rezsim –, ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályokat foglalja magába. Ide tartozik a már említett Travel Rule, magyarul utazási szabály, ami szintén hatályban van, és a határokon átívelő tranzakciókat szabályozó európai uniós rendelet, a Transfer of Funds, ami szintén már életben van.

És ennek az az értelme, hogy 2030-ra tett az Unió és a FATF egy ilyen teljesen vállalhatatlan tervet: hogy itt minden tranzakció átlátható legyen. Tehát ezt nem is értem, hogy hogyan tervezik – de mindegy, ezt hagyjuk őrájuk.

Amit még nagyon fontosnak tartok elmondani: ez az AML-rezsim már jó pár éve épül. És én nagyon kíváncsi voltam – nem csak én, többen is a szakmában nagyon sokan feszegetik ezt a témát –, hogy milyen hatásfokkal működik ez az egész óriási, robusztus rendszer, ami a FATF-től indul ki. Ez a Financial Action Task Force, a pénzügyi akciócsoport, aki általános, nem kötelező érvényű ajánlásokat tesz.

Ugye tudjuk, mit jelent ez a „nem kötelező érvényű". Jó, hát akkor ha nem tartod be, akkor majd feketelistára teszünk. Aztán nem megy hozzád senki befektetni. Tehát ilyen jelleggel értendő a „nem kötelező": pénzügyi kispályára tesznek, és abszolút kizárnak a pénzpiacokból. Gyakorlatilag ezt jelenti.

És ők hozzák ezeket az elveket, amelyeket implementálni kell aztán a nemzeti szabályrendszerbe.

És hát bizony, ha megnézzük azt, hogy éves szinten ezeknek a csúnya pénzügyi bűncselekményeknek mégis hány százalékát tudják felderíteni, adott esetben megakadályozni – akkor azt látjuk, hogy kevesebb mint 1% minden évben az a megfékezett bűn, amelyre ezek a robusztus szabályok képesek.

És teszi ezt úgy, hogy szembeállítom azzal a rettenetes erőfeszítéssel, amit az országok – és nyilván az országok ráterhelik ezeket a piaci szereplőkre – végeznek. Micsoda pénzek!

Vegyük csak például a compliance departmentet, ezt a jogi megfelelőségi osztályt, ami most már minden szereplőnél kötelező. És ez nem csak a pénzpiacra vagy a pénzügyi szereplőkre vonatkozik – a kötelezett személyek sora elég hosszú. Az antikváriusoktól az autókereskedőkön át az ingatlankereskedőkig, az ügyvédekig, a könyvelőkig. Egy sor kötelezett személy van, akiknek mind meg kell felelniük ezeknek az előírásoknak.

Viszont ezek olyan típusú előírások, és mára olyan terhet rónak az entitások nyakába, hogy szabályzatokkal kell rendelkezni – többel is, belső szabályzatokra gondolok. Dedikált személyzettel kell rendelkezni, akiknek borsos fizetésük van; ezek jellemzően jogi végzettségű emberek. Ezeket folyamatosan tréningelni kell – a saját munkavállalóidat, akik ezekkel foglalkoznak, folyamatosan tréningelni kell. Most már szoftvereket kell használnod ahhoz, hogy tranzakciókat követni tudjál, és azokból ki tudd nyerni a megfelelő adatokat. Ezeknek a szoftvereknek megint csak nagyon borsos az áruk.

És beszéljünk itt a szankciókról is: mert mindezek ellenére azért nagyon sok pénzbírságot is kiszabnak a felügyelő hatóságok, nagy előszeretettel.

Tehát ez az a terület, ami pénzt nem hoz, csak visz.

– Hoz – csak nem neked.

– Hoz, csak nem neked. Pontosan. De ha a szabadpiacot nézzük és a gazdasági működést nézzük, akkor ez a terület egy olyan súlyos teher a cégek számára, amely adott esetben – és sok esetben – azt dönti el, hogy az operatív tevékenység egyáltalán fenntartható-e.

Én is hajlamos vagyok az összeesküvés-elméletek inkorporálására. És ez alapján azt tudom mondani, hogy nekem is gyanús – különösen az, hogy ha egy jogterület ilyen hatásokkal dolgozik hosszú évek óta, akkor nem lenne-e érdemes elgondolkodni azon, hogy más módszereket alkalmazzunk?

Félreértés ne essék: minden bizonnyal szükség van egy olyanfajta védelmi mechanizmusra, ahol a valós bűncselekményeket meg lehet állítani. De kérdezem én – és ez egy nagyon plátói kérdés: meg lehet állítani?

– Meg hogy ez-e a jó módszer.

– Hát az már a másik kérdés.

Ha tényleg józan paraszti ésszel gondolkodunk – és vegyük azt, hogy Anti, te vagy a terrorista, most csak a sztereotípiák miatt, mert szakállas vagy –, te legyél a terrorista, és én legyek a végrehajtó. Most őszintén: ki az az őrült, aki befizeti mondjuk az OTP számlájára azt a pénzt, hogy eljuttassa ahhoz a bűnelkövetőhöz, akinek kifizeti a szolgáltatásait?

Tehát a cash is king. A készpénz az, ami nyomon követhetetlen.

– Hát ezért is van ellene háború.

– Persze. De hát ezért is dolgozik ez a robusztus rendszer ilyen kicsi hatásfokkal. Meg ki az, aki képes ezeket a készpénzes tranzakciókat kiszűrni?

Nagyon sokan látjuk, és nagyon sok precedens volt arra, hogy igenis a darkneten meg a különböző platformokon kriptovalutában hajtottak végre tranzakciókat – nem csak Bitcoinban; jellemzően régebben, amikor még csak a Bitcoin volt, nyilván Bitcoinban. De ugye itt is tudjuk, hogy ezek a tranzakciók transzparensek. Ott azért utána lehet járni a dolgoknak, le lehet követni – hiszen ezt annyiszor láttuk már.

Hány olyan híradás van, ahol fel is göngyölítették ezeket az ügyeket! Mert lehet, hogy öt évig ül rajta az a bűnöző – de aztán amikor azok a tárcák akcióba lendülnek, amikor azokat az eszközöket ki akarják utalni, át akarják váltani, akkor az esetek nagy részében ott fülön lehet csípni ezeket az arcokat.

Könyörgöm – míg a bankban? Ott nagyon-nagyon nem sikerülnek ezek a dolgok. Azt látjuk, hogy mennyi botrány volt az utóbbi időben: hogy a bank a saját ügyfelét nem tudja megvédeni.

– Mert addig el sem jut a dolog, mert fél órán keresztül kell önmagadat azonosítanod a banki intézőnél – ami nem mindig sikerül.

– Tehát itt sokkal nagyobb problémák vannak, ott a belső rendszerekben, mintsem hogy ez képes lenne olyan nagy nemzetközi problémákat megoldani, mint a terrorizmus finanszírozása. Azért olvassunk a sorok között, meg nézzük már meg, hogy mi történik a gyakorlatban.

Ennyit szerettem volna elmondani. (nevetés)

– Le is fagyott a képetek egyébként. Elhiszem, hogy sokkoló. (nevetés)

De hát a Bitcoin ezért ideális pénz, mert alapvetően megoldást nyújt ezekre az átláthatatlansági problémákra. Tehát ha holnaptól minden ilyen transzparensen működne a bankrendszerben, mint ahogy azt a Bitcoin hálózatán, a time chainen lehet megfigyelni, akkor igencsak probléma lenne a bankrendszeren belül – mert visszakanyarodna ez az AML meg a terrorizmus-finanszírozás problémája oda. Azért van egy csomó hír, hogy milyen bírságok jönnek ki a nagy bankoknál az USA-ban, amikor ilyen bűncselekmények kerülnek elő. Egy-két nagy bank azért már eléggé nagy bírságot kapott.

Szeretném, ha egy kicsit visszakanyarodnánk a gyakorlati részére ennek. Említettél magánszemélyes példákat – engem, vagy szerintem egy pár nézőt is érdekelhet az, amikor mondjuk egy saját cég, egy kisvállalkozás fogad el bitcoint áruért, vagy a saját treasury céljára. Hogy azt érinti-e majd ez a validálás?

– Maga az elfogadás az nincs a törvény hatálya alatt ilyen értelemben. A validálás az átváltáskor jön képbe.

Tehát mindaddig, amíg például egy cég treasuryt képez – tartalékalapot képez a saját vállalkozásában –, és ő ahhoz nem nyúl, hanem ott hagyja pihenni, semmi sem történik. Nincs átváltás, amit validálni kéne. Akkor merülhet fel a kérdés, amikor az a cég szeretné átváltani ezt az eszközt: akkor felmerülhet, és akkor már bekerülhet a validálás alá, az összeghatár miatt. Mert alapból hiába a cég – az még mindig egy saját magamnak történő váltást eredményez. Ha viszont már ez a cég üzletszerűen csinálja ezt, akkor már másról beszélünk: akkor már nem treasuryről beszélünk, hanem az egy más jellegű szolgáltatás, amit az a cég végez. Akkor minden igaz, amit a korábbiakban elmondtam. Ez az egyik.

A másik: ha én cégként bitcoint elfogadok, akkor ugyanez áll. Elfogadhatom azt a bitcoint. Ha tartani akarom, akkor tartom. Itt fennállhat az üzletszerűség kérdése – de az üzletszerűség itt nem váltásban valósul meg elsősorban, hanem egy árucserében. Tehát én azt a bitcoint valamiért cserébe kaptam: nem pénzért cserébe, hanem könyvért cserébe, vagy cipőért cserébe. Ezt le kell könyvelni ugyanúgy egy cégnek, mintha egy fiat vásárlás történt volna. És megvannak erre a különböző könyvelési szabályok, hogy ott az értéket hogyan és mikor kell figyelembe venni.

– Tehát ezt rögzítenie kell a cégnek, a könyvelővel megkeresni – esetleg téged vagy minket, ha elakad.

– Pontosan. És ez már nem validálási, hanem adózási kérdés. Árpi az előbb a fekete doboz kérdéskörében kérdezett: ez már egy adózási esemény, és ott kell ezeket a dolgokat figyelembe venni. Hogy átváltottam-e, adóéven belül váltottam-e át; esetleg nem átváltottam, hanem mondjuk beraktam fedezetként a BTC-met, és egy hitelt vettem fel – és az bevételnek minősül-e, tehát adózási eredmény lesz-e, adóalapot képez-e majd az az összeg.

Itt vannak érdekes kérdések, el lehet ezekkel játszani – de a validálás alá és a bűncselekmény fogalma alá semmiféleképpen sem tartoznak.

– Kifejezetten a váltás.

– Pontosan.

Nyilván az is fontos szempont, hogy itt case by case lehet értelmezni a dolgokat. Pontos választ akkor lehet a legjobban adni, amikor ott van előtted egy magánszemély esete, vagy ott van előtted egy cégnek az esete, az üzleti modellje – mit kíván tenni, mit nem kíván tenni. Akkor lehet teljes biztonsággal válaszokat adni.

Ami szerintem nagyon fontos információ kell, hogy legyen ebből az egészből, amit mondtam: egyrészt hogy 2026. január 1-je után lesznek ezek a szabályok érvényben – Btk.-stól, SZTFH-stól, validálásostól, megfelelőségi tanúsítványostól. De ezután a dátum után is azokat a magánszemélyeket, akik kedvtelésből vásárolnak kriptót, BTC-t, és azt tartják; akik a barátaiktól P2P módon vásárolnak, decentralizált platformon – azokat ez nem érinti.

– Ezek azért jó hírek.

– Ezek a legjobb hírek. A cégeket pedig, akik tartaléknak vásárolják a BTC-t, nem váltják át, hanem tartják, alapot képeznek belőle – őket sem érinti sem a Btk., sem a kriptotörvény, sem annak nyomán az SZTFH-rendelet.

– Hát akkor csak így tovább! Mindenki szépen vásárolgasson naponta – aki tartalékolni kíván. (nevetés) Nem mondjuk, hogy ezt kell, nem ajánljuk. Illetve nem az, hogy nem ajánljuk – csak nem annak számít.

– Érdemes. (nevetés)

– Jól van, Kata, hát köszönjük szépen, hogy így összefoglaltad. Nem gondolom, hogy tovább kellene nyújtani – szerintem az üzenet átjött. Milyen jó, hogy a HUSZONEGY csoportban van egy ilyen jól felkészült jogász!

– Meg reméljük azért, hogy egyre többen leszünk.

– Muszáj. A jogalkotó nem hagy pihenni, hogy így fogalmazzak. Köszönöm szépen a lehetőséget. Bármi kérdés van, tudjátok, hol találtok. De csak csínján legyetek! (nevetés)

– Nem tudom, kiben milyen kérdés fogalmazódott meg – szerintem rengetegre kapott választ, aki odafigyelt. Aki meg nem, az megnézheti még egyszer, az jót tesz az algónak.

De ha ebből az algóvilágból szeretne valaki kiszakadni, akkor nagyon ajánlom neki a Nostrt. A HUSZONEGY csoport egy csomó tagja már ott fönt szerepel a Nostron: posztolgatunk, ott éljük az életünket, oda csatornázzuk az energiánkat. Ami ebből az algoritmusvezérelt Twitter-, X-, Facebook-világból kijőve egy felüdülés.

Úgyhogy én mindenkit bátorítok, hogy jelenjen ott meg a kedves kis tagjaink és feliratkozóink táborából, és vigyük oda a diskurzust, és építsük ott ezt a párhuzamos kis világunkat – mert nagyon jó dolgok fognak ott születni.

Ugye, Kata, nektek a Bitcoiner's Pretties brand is megtalálható a Nostron.

– Így van.

– És ott például ilyen direkt cserékre, árucserére is lehet ezt használni.

– Pontosan.

– Illetve kommunikációra, meg hát mindenre, amit el lehet képzelni. Élő adások vannak ott is, lehet beszélgetést hallgatni. Most így dobom föl, hogy mi lenne, ha esetleg egyszer nyomnánk ott egy ilyen élőt? De persze tudom, hogy lennénk ketten vagy hárman.

– Ez mindegy. És nem is biztos.

– Nem biztos amúgy.

Úgyhogy figyelj, tovább kell vinni a lángot – mert nem azért ragadtuk magunkhoz, hogy ne vigyük tovább.

– Szóval köszi.

– Köszi nektek.

Támogatóink a négycsillagos Hotel Aurora Miskolctapolcán, mely bitcoint elfogadó és tartalékoló szálloda, és a Hotel Atlantis, mely szintén négycsillagos, bitcoint elfogadó szálloda, Hajdúszoboszlón.

Ahogy Anti is említette, egyre intenzívebben jelen vagyunk a Nostron – kövessetek be minket, és a HUSZONEGY feedje alatt számos magyar bitcoiner posztjait találhatjátok újraposztolva. Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra, kövessétek be a vadonatúj Rumble-csatornánkat, ahova most már szintén kiposztoljuk az összes új podcast-epizódot. Aki mászkál a Facebook felé, ott is kövessen be minket – és ne adjátok el a bitcoinotokat!

Köszönjük a figyelmet, és csak egy hét múlva találkozunk.

– Sziasztok!

– Sziasztok!