E46 16 éves a Bitcoin - Jade tárca ajándékozás és ismertetés
Az adás tartalmából
Átirat
Itt a HUSZONEGY podcast Mi az a Bitcoin című podcastjában Tamás és Árpi a mai vendégek, illetve hát már nem vagyunk vendégek régóta. Sziasztok!
– Helló!
– Elkezdjük ezt az új évet. Hogy telt a karácsony, hogy telt ez a kis pihenés? Tök sok minden volt így tavaly, meg ugye az elmúlt 16 évben, ami a Bitcoin háza táján történt, úgyhogy most nem is tudom, mivel kezdjük. Pár hírt gondoltunk feldolgozni, meg megnézzük, hogy jelentenek-e még a ciklusok valamit így a Bitcoinban. Volt neked korábban az a spirálciklusod, vagyis az a spirálchartod, Tamás.
– Arról mondhatod, hogy amikor jössz majd a podcastba, akkor mindig arról fogsz beszélni, mert ez elég sokba került, ez az előfizetés.
– Igen, hát használjuk ki akkor, nehogy lejárjon idő előtt, és akkor megint megrekedünk itt az ilyen hétköznapi chartoknál. Nem tudom, sokak szerint hopium, nem hopium, tök mindegy, úgyse tudunk rá hatni, a Bitcoin olyan, amilyen. Külön élőlény valószínűleg, most már eljutott abba a szakaszba, hogy nem fogják nagyon megállítani innentől kezdve, meg nullára valószínűleg nem megy le. Tehát a másik vége a jóslatnak az volt, hogy ha nem megy nullára, akkor valószínűleg 10 millió dollárra megy vagy még többre. De mindegy, most ne jósolgassunk, valószínűleg meg fogja enni a fiat világot, legalábbis ugye a bitcoinerek így gondolják, mi így gondoljuk, és ezért nem is nagyon tervezzük a fiatunkat tömni.
– Hát a vége mindenképpen az lesz, hogy nem tudjuk majd kifejezni dollárban, hát vagy azért, mert olyan kevés, vagy azért, mert olyan sok, illetve már nem lesz dollár.
– Te már közben bevágtad a chartot ide.
– Hát én bevágtam a chartot. Ez most azért érdekes, mert ugye itt az új év, azaz átértünk itt az új negyedbe. Ez úgy néz ki ez a chart, aki még nem látta, hogy itt van a január, innen kezdődik 2025, és idáig tart 2025, és innen lesz majd 2026. Négyéves ciklus, ugye ezek, egy kör az négy év. És hát itt látszik, hogy valamiért az utóbbi négyéves ciklusokban mindig ebben a negyedben volt a ciklusnak a csúcsa, itt, ahol ezek a nagy zöld pöttyök vannak, év vége felé. Legutóbb, az előtte lévő, amire még nagyon élénken, még jobban emlékszem, mint a 2021-re, az a 2017 karácsony előtti 20 000-es csúcs, az volt itt.
És hát most beérünk ebbe a szakaszba, és szerintem majd itt az év közepe táján majd nagyon sokat fogunk arról vitatkozni, hogy most ugyanez lesz-e vagy nem, vagy itt már megvolt a csúcs vagy nem. Mert nyáron általában, itt látszik, hogy van egy kis lemenet. És hát lehet, hogy most megváltozott valami, vagy most nem úgy lesz, mint akkor, most meg sokan azt gondolják majd, hogy mindig úgy lesz. Úgyhogy ez majd akkor is izgalmas lesz. Most egyelőre itt tartunk, eddig minden úgy megy, ahogy eddig történt, majd itt fogunk valahol jönni. Ugye ez egy logaritmikus chart, tehát attól, hogy itt ugyanolyan a távolság, az tízszer akkora dollárértéket jelent.
Tehát mindig érdemes azért megemlékezni arról, hogy az előző, négy évvel ezelőtti ciklusban mik történtek, és aztán itt mi történt, ez talán még érdekesebb lehet a jövő szempontjából. Ugye 2020-21-es év volt az, amikor olyan, már rég elfeledett történetek zajlottak, mint a GBTC részvénynek a felemelkedése, ami ugye egy olyan részvény volt, ami bitcoint vásárolt dollárért, azt nem lehetett visszaváltani belőle, de kicsit hasonlóan egy bitcoin ETF-hez, lehetett kereskedni vele a tőzsdén. És az volt az érdekes, hogy maga a részvény sokkal többet ért, mint a mögötte lévő bitcoin, legalábbis itt ebben a szakaszban.
Ezért hasonlatos valamihez, ez a Genesis nevű, már szerencsére rég elfeledett cég, aki ennek a GBTC-nek valamilyen testvérvállalata volt, tehát azonos tulajdonossal, ami pedig egy ilyen bitcoin hitelező, kamatfizető szolgáltatást nyújtott, tehát hogyha beraktad hozzájuk a bitcoinodat, akkor bitcoinban fizetett kamatot. Vagy ez úgy folyt össze, hogy ebbe a Genesisbe berakott bitcoinokat berakták a GBTC részvénybe, és ugye a GBTC részvény többet ért, azt el lehetett adni a tőzsdén, és akkor ebből jött egy ilyen kvázi kamatfelár, ami működött, ameddig működött. Ez így egész 2021-ben ment, 660 000 bitcoint gyűjtöttek össze, ez az összes bitcoinmennyiségnek a 3%-a. Azt még a Saylor is megirigyelné. Bár ahogy így halad, ne szaladjunk előre.
És ugyanebben az időszakban volt egy Terra Luna nevű és UST nevű, ilyen algoritmikus stabilcoin-kibocsátó cég, ami kicsit hasonló volt, csak tök más. Ott is két különböző rendszer volt így összefüggésben: volt ez a Terra Luna, ami egy ilyen shitcoin token volt, és volt mellette egy UST nevű, ilyen algoritmikus stabilcoinjuk. Remélem, jó szabatosan fogalmazok.
– Igen.
– És ugye úgy működött, hogyha vissza akartál váltani egy USTt egy dollárért, akkor eladtak Lunát a tőzsdén, abból lett dollár, azt visszaadták, akkor vissza tudták neked adni a dollárt. Ha meg abból a dollárból vásárolták azt a Luna tokent a tőzsdén, akkor annak följebb ment az árfolyama. Na most ez is, amíg fölfelé szálló ágban volt, addig emelkedett brutálisan az a shitcoin, nagyon sokan tették bele az életük megtakarítását, illetve mindenki azt hitte, hogy az az UST stabilcoin, az most fel lett találva, itt az új paradigma, hogy dollárfedezet nélkül működő stabilcoin. Az üzemeltetői is rájöttek, hogy azért ez itt lehet, hogy kicsit gáz, és összevásároltak még a Luna tokenen kívül még 80 000 bitcoint is fedezetnek, ami úgy elsőre jól hangzott, vagy jó ötletnek tűnt akkor.
És ez az időszak volt az FTX tőzsdének is a szárnyalása, ahol szintén volt egy mellékszál, egy ilyen befektető cégük ugyanazzal a tulajdonosi körrel, akik meg kilopták az FTX tőzsdéről a bitcoint, és mindenféle dolgokba próbálták fektetni helyette. Ők is saját shitcoinjukat futtatták inkább, ezt az FTX tokent.
Ja, és hát ez az egész, mondjuk ki, hogy ezek a ponzi sémák, ezek ilyen brutális áremelkedéseket okoztak 2020-21-ben. Ezt így hajlamosak vagyunk elfelejteni.
És ezt a dolgot most zárjuk le, és térjünk át arra, hogy van egy aktuális rocksztárunk, egy nagyon szimpatikus, idősebb úriember, Michael Saylornak hívják, a MicroStrategynek a vezére. A MicroStrategy egy publikusan elérhető tőzsdei cég, most lett decemberben a Nasdaq 100-asnak is a tagja, mert már akkorára nőtt. És ugye ez a cég azt csinálja, hogy 2020 óta bitcoint vásárol. Akkoriban még a készpénztartalékából vásárolt nem is tudom, hány tízezer bitcoint, azt hiszem, hogy az első vásárlások ilyen 400 millió dollárosak voltak, én már nem emlékszem, hogy mennyi, de beleizmoztak. Aztán megérezték ennek az ízét, ugye az akkori bull marketben ezért ők is benne voltak valamennyire, és egy idő után elkezdtek kötvényeket kibocsátani, hiteleket felvenni, abból is bitcoint vásároltak, aztán új részvényeket bocsátottak ki a tőzsdén, abból is bitcoint vásároltak. Hogyha valakinek az előző mondanivalómhoz az rosszindulatú, csak azt mondom, hogy ez így zajlik.
És hát mostanra eljutottak oda, hogy nekik is van 440 000, azt hiszem, vagy 460 000 bitcoinjuk, és ilyen heti szinten vásárolnak 5-10 000 bitcoint kötvény- és új részvénykibocsátásokból. És ez az érdekes, teljesen meglepő dolog, hogy a részvények árfolyama az kábé háromszor annyi, mint a mögötte lévő bitcoin értéke. Ilyet se láttunk még soha. Tehát meg tudja azt csinálni a MicroStrategy nagyon ügyesen, hogyha kibocsát egy részvényt, akkor azért háromszor annyi bitcoint tud vásárolni a piacon, mint amennyi bitcoin van a többi, régebbi részvény mögött, ezáltal az egy részvényre jutó bitcoin mennyisége folyamatosan növekszik, ami nagyon jól hangzik, mert ezzel növeli, folyamatos keresletet teremt a bitcoin piacán.
– Melyik nap volt, mondjuk egy szép szerdai napon, amikor emelkedik a bitcoin 10 000 dollárt, épp akkor vásároltak, utána bejelentik pár nap múlva, hogy ja, igen, vettünk.
– Igen, és akkor a következő hétfőn be szokták jelenteni, hogy mennyit. A MicroStrategy részvény egyébként tavaly az ötszörösére drágult, míg a bitcoin csak a két és félszeresére, tehát tulajdonképpen ilyen tőzsdeguruknak ez jobb befektetés, mint maga a bitcoin. A 2025-ös évre egy hatalmas Miami Beach-i partival indítottak, amit Michael Saylor tartott, azt hiszem, hogy úgy olvastam, hogy 500 meghívottal, hatalmas buli volt.
– Téged is meghívtak?
– Ilyet se láttunk még soha, de remélem, ez még nem a topszál.
– Igen, gyanús.
– De nem hiszem, talán még nem, mert ugye van ez a tőzsdei mondás, hogy a tőzsde tovább tud irracionális lenni, mint ameddig te szolvens vagy.
– Én azt gondolom, és akkor térjünk vissza 2022-re, hogy mi történt. Hát 2021 végén ugye fölment a 69 000-es, nem látott csúcsokra a bitcoin árfolyam, majd valamiért lelassultak a folyamatok 2022 elejére, és például a GBTC árfolyama elkezdett csökkenni, és így megszűnt ez a prémium, hogy a GBTC többet érne, mint a mögötte lévő bitcoin. Sőt, ez elment negatívba. Tehát igazából csak az volt a szerencse, hogy nem volt ilyen mechanizmus, hogy kivegyék a bitcoint a GBTC mögül. Tehát megszűnt az az ösztönzés, hogy újabb és újabb bitcoint tegyenek be a GBTC részvénybe, mert a GBTC már kevesebbet ért, mint a bitcoin.
És miután megállt a bitcoin árfolyamának az emelkedése, akkor a shitcoinok árfolyamának az emelkedése is megállt, akkor már senki nem akarta annyira Terra Lunát se venni. Viszont az UST mint stabilcoin működött, akkor ott is egyre több és több Terra Lunát kellett nyomtatniuk a semmiből, annak is elkezdett csökkenni az árfolyama. Tehát végül is ezek a folyamatok elkezdtek a visszájukra fordulni. Ennél jobban nem tudom részletezni, mert már szerencsére én is félig elfelejtettem az akkori történeteket, de valamikor tavasszal összeomlott a Terra Luna, az UST stabilcoin 1 dollárról nullára ment.
Aztán jöttek a pletykák, hogy az a bizonyos Genesis kriptohitelező is csődben van, vagy csődbe ment, azt hiszem, talán a nyár folyamán, vagy csődbe fog menni. És akkor a kegyelemdöfést annak az évnek az FTX tőzsdének az összeomlása adta meg, az valamikor október vagy azt hiszem, novemberben történt.
– Meg volt még ilyen magyar érdekeltségű kriptohitelezős cég is, ami akkor összeomlott, abban én is ügyesen benne voltam kisebb összeggel. Bár az, egyébként jegyezzük meg, az a magyar cég azóta magához tért többé-kevésbé, tehát ott nem igazán vesztettünk sokat, csak egy kis izgalom volt.
– Mások nem nagyon csinálták ezt, hogy megoldották ezt a problémát is.
– És aztán így 2022 novemberére bizony 16 000 dollárra ment a bitcoin, ugye a Terra Lunának is el kellett adnia a 80 000 bitcoinját, satöbbi. A GBTC bitcoinja szerencsére úgy tűnik, megmaradt. És akkor fordult meg aztán a piaci hangulat, amikor a 23-as év elején az amerikai tőzsdefelügyelet engedélyezte, hogy ETF-fé alakuljanak, illetve egy csomó más ETF-et is engedélyeztek.
– 2024 januárja volt.
– Ja, akkor bocs, akkor itt kimaradt egy év. Akkor 23-ban valamennyire már konszolidálódtak a dolgok, mert már senkinek nem volt több eladó bitcoinja, és olyankor szokott lenni az alja ugye. Akkor 23-ban elindultunk fölfelé, 24-re jöttek az ETF-ek. Illetve a MicroStrategy is túlélte azért ezt az időszakot, mert szerencsére akkoriban nagyon alacsonyak voltak a kamatok, és ilyen 0%-os kamatra tudott hiteleket fölvenni, hosszú távú hiteleket. Ezt egyébként most is mondják, hogy igazából azért jobb valamivel a MicroStrategy, mert nagyon alacsony kamatra, 0%-os kamatra is kap hiteleket.
Tehát ezért ők túlélték a 2022-t, és most pedig szárnyal újra. Ez a nagy kép a négyéves ciklusokról a Bitcoinnál. Sajnos ebben a legkevesebb volt a Bitcoinnak a zseniális tulajdonságaiból, sajnos ez az egész egy nagy tőzsdei manipuláció volt meg ponzi sémák meg összeomlásuk.
– Így lesz, de azért tartsuk szárazon a puskaport.
– Igen, nem elrugaszkodott dolog azért ettől tartani meg tényleg szem előtt tartani ezeket. De igen, mint ahogy mondtad is ugye, a MicroStrategyt azt most egy kicsit jobban összerakták, de ez majd utólag kiderül, vagyis hogy majd a jövőben kiderül, hogy ez hogy lesz, meg milyen céllal.
– Igen, mi is az igazi mögöttes célja ennek?
– Persze, erre mindenkinek megvan a saját teóriája. Mindenesetre lehet úgy is nézni, hogy megveszi előlünk a bitcoint, meg úgy is lehet nézni, hogy na végre, ugye megmondtam, mert hogy fölment az ára.
Viszont amit szerintem ennél a következő évnél nehéz lesz majd figyelmen kívül hagyni, az az, hogy olyan szereplők léptek be a piacra, és vásárolják a bitcoint, akik valószínűleg eddig még nem léptek, és valószínűleg náluk nagyon jelentősen nagyobb szereplők nem is igen vannak. Tehát itt a nemzetállamokra gondolok, illetve azokra a nagy bankokra, amiknek az eszközoldalon akár több dollár is szerepel, mint bizonyos nemzetállamoknak a mérlegében.
Sok országról tudni, hogy elkezdett vásárolni. Persze ezek csak ilyen kósza hírek, de ha belegondolunk, akkor azért így józan ésszel is le lehet vonni azt a következtetést, hogy valójában nem is tennék ezt máshogy, hanem csak csöndben. Tehát nem feltétlenül vernék nagy dobra, hogy ja, hát én most elkezdtem vásárolni, mert azzal úgy meglódítanák a bitcoin árfolyamát, hogy kontrollálatlanul beszakadna a fiat világ ezzel párhuzamosan, hiszen fordítottan arányos a kettő. Ami bemegy a bitcoinba, az kijön a fiatból, tehát nem is lehet másképp ezt csinálni. Ami kijön mondjuk az aranyból vagy a kötvényekből, az bemegy a bitcoinba. Tehát hogyha valaki egy ilyen földcsuszamlásszerű tőkeátvitelt elindít, akkor ez a jelenlegi pénzügyi rendszer egy teljes összeomlás szélére sodródik, én úgy gondolom. Emiatt nem fogják ezt így csinálni, emiatt nem lehet ezt így csinálni.
Mert azért úgy gondolom, hogy nem hülyék ülnek az államok élén sem, meg azokban a pozíciókban, ahol ezekről döntések születnek. Nyilvánvalóan, hogy tudnak a Bitcoin létezéséről biztosan, és én úgy gondolom, hogy már nagyon régóta vásárolják is. Tehát azt, hogy országunk központi bankja vásárolja, azt nem tudom, valószínűleg itt is van egy sorrend, hogy kinek szabad először vásárolni, és kinek legutoljára, mint általában a politikában szokott lenni.
– Gondolod, ezt is így leosztják?
– Hát én biztos vagyok benne. Hát miért ne? Tehát a hatalmi berendezkedés nem hiszem, hogy lehetővé tenné egy Magyarországnak, hogy itt vásárolgasson, és verje a nyálát arra, hogy nekünk több százezer bitcoinunk van. Szerintem ezt így nem lehetne megengedni. Vagy nem tudom, én nagyon izé vagyok már.
– Mi nem vagyunk szuverének, arra gondolsz?
– Nem tudom, na mindegy, hát gondolatkísérlet. Meg ugye van itt egy csomó ilyen, hogy bejelentgetik, hogy lesz majd ilyen stratégiai reserve, tehát ilyen stratégiai készleteket fog az USA felhalmozni. Valóban valószínűleg, hogy fel fog halmozni, hiszen nem tudja elkerülni. Mint ahogy mondtuk is, nem tudom, hogy az adás előtt volt a beszélgetésben vagy már adásban, hogy ugye az USA-ban most a Trump beiktatása, az most adásba kerülésünkkor, azt hiszem, 11 napra rá fog megtörténni. Tehát ugye ő már elnyerte az amerikai választók kegyét, tehát neki most már nem olyan nagy probléma olyan húzást véghezvinni, ami esetleg mondjuk a gazdaság stabilizálását jelenti az USA-ban, tehát mondjuk egy dollárgyengítést, ahogy mondtad is már itt az előbb, adás előtt.
Tehát hogy ilyeneket meghúzhat, és valószínűleg egy dollárgyengítéssel, ugye egy pénznyomtatással valószínűleg olyan lyukakat fog betömni, vagy olyan stratégiát fog megalapozni, ami neki jó. Miért ne tenné? Megteheti, a legerősebb katonai hatalom, nem nagyon fog neki beszólni senki. Nyilván rosszallóan fogják nézni a másik oldalon, vagy a BRICS-országok majd ugyanezt meglépik csöndben. De valószínűleg ilyen lépések fognak következni, és akkor itt már tényleg az ilyen multimilliárdos, multinacionális cégek szintje fölé tudunk emelkedni, hiszen azért a központi bankok fölött nem igazán vannak hatalmak.
És most ha így visszakanyarodunk a ciklusteóriához meg a modellekhez, és amit mutat is nagyon jól ez a spirálgrafikon, hogy ugye eddig ciklusok voltak. Igen, miért, és lehet, hogy nem lesz igazam, meg sokféle igazság létezhet, tehát mindig bele tudott lépni egy fölöttes szerv, egy fölötte lévő erő. Amikor nincsen fölötte lévő erő, tehát mondjuk a központi bankok szintjén elkezdenek itt játszani, akkor meg kell, hogy dőljön ez a ciklusteória, hiszen nem lesz fölöttes erő, aki azt mondja, hogy figyelj, én a központi bank fölött tudok diszponálni. Tehát nem hiszem, hogy azokat pénzügyi teljesítményben bárki le tudná nyomni. Nyilván akkor megjelennek itt majd, hogy kinek van erősebb központi bankja, és akkor megmarad három-négy olyan hatalom, aki jelenleg is diktál: megmarad az USA, megmarad Kína, esetleg a ruszkik, nem tudom, még kik.
És akkor ez a ciklusteória egy kicsit így finomodik, tehát nem lesz ekkora volatilitása a Bitcoinnak, hiszen nem tudnak annyira ráhatni, a többi szereplő is már ott van, és vásárlási szándékkal van ott, tehát koptatja a piacon, a parketten lévő bitcoinok számát. Mindegy, ez csak egy személyes vélemény természetesen. Ettől függetlenül még bármi belejátszhat, belejátszhat a felezés, bár mivel ugye az is egyre inkább jelentéktelenedik a kereskedési volumenekhez képest, ezért azt gondolom, hogy a felezéseknek a hatása jelenleg már nem annyira érezhető.
– Igen, ez már most is így van, erről is nézhetünk egyébként grafikont.
– Na mindegy, így jósolni nehéz. Egy biztos, hogy a Bitcoin az sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint bármelyik fiat pénz, és mivel ezek módosíthatatlan tulajdonságai, plusz még az aranynál is jobb, ezért valószínűleg el fogja nyerni méltó helyét a világ mérlegének eszközoldalán. És persze addig lehet játszani sokféle játékot, meg lehet itt a Michael Saylorokat fölállítgatni mindenféle hátsó céllal. Elkerülhetetlen, hogy ezek a típusú vállalkozók megjelenjenek nyilvánvalóan. Vagy hát lehet, hogy nem nyilvánvalóan, de én úgy gondolom, hogy mindenkinek a személyes hatalma vagy a mögöttes hatalma fogja meghatározni, hogy mennyi bitcoint tud majd felhalmozni. Lehet egyébként, hogy a Saylor is olyan céllal halmozza föl, hogy abból amerikai tartalékot képezzen valakinek, nem tudom. Vagy még hány ETF van.
– Hát azt is mondta, hogy amikor meghal, akkor magával viszi a kulcsait.
– Ja, az nem, senki nem fogja örökölni.
– Hát figyelj, ja, vagy az még ritkább lesz.
– Aha, és az összes többi bitcoinernek ettől jobb lesz. Ami egyébként nem biztos, hogy igaz, mert most az, hogy 20 millió vagy 19 millió bitcoin, mert hogy a Satoshinak az ugyanilyen 1 millió bitcoinját levonom, tehát hogy mondjuk 20 vagy 19 millió bitcoin van, az nem igazán számít az érték szempontjából. Az a lényeg, hogy egy fix összeg.
– Hát ja, inkább itt a piaci pszichológia az, ami számít szerintem, a hírek meg azoknak az adagolása, hogy milyen sorrendben történik, és hogy van megtámogatva pénzügyileg. Tehát ugye a nagyok azok mindig is a tőkepiacon ezt játszották meg a devizapiacokon, hogy kijött valami hír, akkor beállt mögé az USD vagy nem, vagy beálltak azok az alapok, akik meg tudták mozgatni egy kis ország pénzét. Például ugye nem volt Amerikának kedvező egy választási kimenetel, mert nem érte el azt, mit tudom én, NGO-kkal, amit szeretett volna, akkor utána egy kicsit lerombolta annak az országnak a pénzét, törököknél láthattuk-e ezt esetleg. Nem akarok egyéb példákat hozni, mert nem akarok politizálni.
Csak itt ugye ezen a szinten már a bitcoin politikai lett, tehát azért amikor a világ tartalékdevizájának a babérjaira tör egy ilyen rendszer, akkor nem lehet már politikamentesen kezelni. És amit kifejez, ugye amiről már egy csomószor szó volt itt a podcastban, hogy a Bitcoin alapfilozófiájában teljesen ellentétes a fiat világ filozófiáival. Na, csak kinyögtem, hosszú szó. Tehát ugye a hosszú távú értékteremtésre helyezi a hangsúlyt, és az bizony politika. Mert amikor megnézzük itt a fiat világban, hát most nem volt olyan messze ez a karácsonyi vásárlási láz, a kereskedelem ünnepe, ugye pedig ez nem az volt régen, a karácsony, de most a kereskedelem ünnepe lett a fiat világban. Persze nyilván ezt nem így élem meg, meg a családom, meg a közeli ismerőseim, de mindenki ész nélkül vásárol, nem? Tehát a Bitcoin például ezt a politikát hozza magával, hogy ez nem lesz, tehát hogy nem lökdösődve fogunk ajándékot vásárolni.
– Hát igen.
– Mert nem is azokkal volt gond, nem azzal az egyezrelékkel volt gond, aki bitcoiner, és aki megnézte az értéket, vagy azzal az 1%-kal, aki tényleg úgy gondolkodik, és még nem bitcoiner, de egyébként az csak még nem tudja, hanem azokkal, akikhez el se jut, mert egyébként a média nem teszi lehetővé, hogy eljusson hozzájuk, hiszen ők ezt a rendszert szépen így élteti. A politikusoknak meg a rendszer élvezőinek ez tökéletesen jó, hogy így működik, ugye az államigazgatásban szerephez jut, azoknak ez tök jó. Tehát te is simán építenél autópályát meg akármit, ha megengednék, tök jó lenne. Mondjuk lehet, nem jachtot vennék belőle, hanem még több bitcoint vagy bitcoin edukátor alapítványokat nyitnék, nem tudom.
– De lehet, hogy ezért nem vagy te meg én a csúcson, mert oda több könyöklés kell.
– Na mindegy, nem akarok itt megint elmenni ilyenbe, csak ez most így kijött, nyugodtan lelőhetitek.
– De akkor szerintem térjünk át Magyarországra, mert már a világról sokat beszéltünk. Vannak azért itt is érdekes fejlemények, bár szerintem kábé mi vagyunk az egyetlen podcast, ahol a világpolitikával kapcsolatban a Bitcoinról beszélnek, Magyarországgal kapcsolatban meg pláne. Illetve van még egy szereplő, aki állandóan a Bitcoinról beszél, és más se jut eszükbe, ez érdekes módon a Magyar Nemzeti Bank.
– Nem tudom, hogy kinek tűnt ez föl, de az utóbbi időben két kis videót is megjelentettek a YouTube-on. Az egyik a központi banki digitális pénzről szól, a másik pedig a blokklánc technológiáról.
– Úristen. És hát most nem tudom, hogy fogjuk csinálni, hogy majd ide be lesz vágva?
– Hát szerintem csak így majd bevágjuk. De én akkor elmondom az élményeimet róluk. Az első videó, a központi banki digitális pénz, amiről már itt is beszéltünk sokszor, azzal kezdődik az MNB előadásában, hogy hát a központi banki digitális pénz az a kétszintű bankrendszer végét jelentheti. Ez csak így egy ilyen kis kétperces videóban így benyögik.
– Ja, hát ami azért elég erős kijelentés.
– Mert hát az egész világgazdaság, az egész pénzügyi rendszer a kétszintű bankrendszeren alapul, és mindenkinek, aki nem bank, annak a bankszámlája az kereskedelmi banki számlapénz. Ha átalakítják központi banki digitális pénzzé, akkor megszűnik a kereskedelmi bankok pénzteremtési funkciója is, gyakorlatilag minden hitelpénzt is, vagy a hitelezésnek a fedezetét is kizárólag a központi bank fogja előállítani direktben. És hát akkor ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok azok az én olvasatomban átalakulnak egy ilyen hitelközvetítő OVB-ügynökké, ahelyett, hogy ilyen pénzgyárak lennének, mint most.
– Igen.
– És ez nem tudom, hogy mennyire fog nekik tetszeni, vagy ez hogy kivitelezhető, pláne egy-két év alatt, ahogy így néha benyögik, hogy itt már nemsokára elindul Európában is, Magyarországon is. De egyébként a videó többi része erre a dilemmára nem ad választ, mert ők is csak ezeket a kérdéseket vetik föl, hogy ez akkor hogy lesz. Fölvetnek néhány ilyen egyszerű kérdést, meg hogy akinek nincs digitális eszköze, az akkor készpénz helyett hogy fogja ezt használni, meg satöbbi, és válasz nincs, azzal ér véget a videó, hogy majd tesztelik, és akkor majd talán lesznek válaszok.
Tehát én azt gondolom, hogy annyira nem kell aggódnunk szerencsére, hogy itt hamar központi banki digitális pénz lesz, mert ugyanott tartanak vele, ahol mi, kábé így gondolati szinten. Illetve például Trump elnök az már többször kijelentette, hogy nem fogja engedni, hogy az amerikai központi bank központi banki digitális pénzt hozzon létre, majd meglátjuk, hogy ki az erősebb ott is.
Aztán megjelentettek egy másik videót, ez most pár nappal ezelőtt jelent meg, a blokklánc technológiáról, ami szintén erősen kezdődik: úgy kezdődik, hogy hát a blokklánc technológiáról mindenhol szó van.
– Nem, sehol nincs róla szó, volt róla szó három éve esetleg.
– És hát ez nagyon sok mindenre jó, minden problémánkat megoldja, de vegyünk egy példát. És utána elmesélik, hogy, ja, most jutott eszembe, az előző videóban is van példálózás a Bitcoinnal, mert ugye erre akartam kitérni, hogy mindig a Bitcoin jut az eszükbe: hogy a központi banki digitális pénz a Bitcoinnal ellentétben az centralizált, és felhívja ennek a kockázatára a figyelmet.
– Istenem, igen.
– És akkor a blokkláncos videóban pedig elmesélik, hogy a Bitcoin az gyakorlatilag tárolja a tranzakciókat a blokklánc nevű adatbázis-formátumban, és ott benne van az előző blokknak a hashe a következőben, és ezért nem lehet csak úgy megváltoztatni egy-egy blokkban lévő adatot. Arról mondjuk elfeledkeznek, hogy ez önmagában nem elég, mert hiszen ha meg akarok változtatni egy blokkban lévő adatot, akkor megváltoztatom, majd utána az összes többi blokkot is újraírom, és akkor meg van oldva a probléma, azt senki nem fogja megmondani, hogy ott valami megváltozott. Ezen át szoktak siklani, mert hogy ezt a problémát oldja meg a bányászat és az energiaszükséglet meg a decentralizáció. Ha ezt is mondanák, akkor tényleg eljutnának oda, hogy csak a Bitcoin az, ami blokklánc technológia, semmi más. Az ő ilyen banki meg logisztikai területeken elképzelt blokkláncaikban ugye nincsen bányászat, meg azok nem decentralizáltak, tehát hülyeség az egész, tehát az egész mondanivaló hülyeség, úgy, ahogy van. De ők ezt így komolyan kimondják. Hogy most ezt ők nem értik, vagy direkt próbálnak ködösíteni, erre nem tudok válaszolni, valamelyik a kettő közül.
A lényeg az, hogy a magyar YouTube-on szerintem mi beszélünk a Bitcoinról komolyan meg a Magyar Nemzeti Bank, minden más az ilyen ködösítés meg kriptó izé.
– Az a baj ezzel a blokklánc technológia kifejezéssel, hogy amikor én ezt meghallom, akkor azonnal bezárom azt, mert tele van ilyen baromságokkal. Ugye tényleg jól mondod, hogy három vagy négy éve, amikor ennek a hype-ja volt, vagy még azelőtt, még szerintem lehet több, amikor bejöttek így a shitcoinok, vagyis hát amikor én így bejöttem ebbe a térbe, akkor az 17 volt, és akkoriban minden arról szólt, hogy a blokklánc az mindent megold, meg annyira rohadt jó, és hogy eddig miért nem jutott eszünkbe. Aztán kiderült, hogy ugye ez már így a 80-as évek óta megvan, hogy ez tök nem elegendő egyetlen komponensként ahhoz, hogy megoldja a világ monetáris problémáját. De mindegy, ezen ugye egy MNB simán át tud siklani.
– Tehát akkor oké, meg vagyunk mentve, tudják, mit csinálnak.
– Inkább ez ilyen vicc, tehát ez kábé, ez az egész ország egy ilyen paródiája egy országnak, hát a mi nemzeti bankunk is az gyakorlatilag.
– Ja, meg a forintunk is paródiája egy pénznek.
– Igen. Hát figyelj, aki nem szeretne ehhez asszisztálni, annak ott van a Bitcoin, és olvasgasson róla.
– Így van. Ugyanakkor meg szerintem valamilyen szempontból pozitív, hogy egyáltalán behozzák ezt a témát, tehát hogy csinálnak ilyen témájú videót, és azért bizonyos szempontból tök jó információkat is közölnek ezekben a videókban a Bitcoinról is, meg például a digitális jegybankpénzről is. Ugye nem titkoltak el több olyan információt, ami tényleg problémához vezethet, és fölhívják rá a figyelmet. És szerintem ahhoz képest, hogy az egy két-három perces videó, nagyon sok lényegi információt belesűrítenek. Persze az egy más kérdés, hogy ezzel mit tud kezdeni egy olyan ember, aki majdnem először hall a témáról. De szerintem üzenetértéke van egyáltalán ennek, hogy foglalkoznak vele ilyen szinten. És tényleg nehéz kitalálni, hogy mit is gondolnak, és mi ezzel a céljuk, mert sok minden lehet mögötte.
Az új jegybankelnök-jelöltet, ahogy tartják őket, ennek a parlamenti meghallgatásán egyébként valamelyik képviselő megkérdezte tőle, Varga Mihályról beszélek, megkérdezte tőle, hogy lesz-e, pontosan nem tudom, mit kérdezett, de valami kriptótartalék-dolgot kérdezett, mert csak a választ hallottam. És az volt a válasz, hogy hát az új jegybankelnök az nagyon kockázatosnak tartja a kriptókat a jegybanki felhasználásra, de azt nem bánja, hogyha a magyar gazdaságban elterjednek szépen, szabályozva. De ezt tulajdonképpen eddig is így tudtuk, mert van egy elég jó adótörvényünk, viszonylag jó nemzetközi összehasonlításban ebben a témában.
– Ezekből a dolgokból, amiket itt most elmondtunk, valamennyire pozitív jeleket meg tudunk látni az MNB-vel kapcsolatban, de hogy pontosan mi van, azt nem akarom megmondani, hogy mi van mögötte. Valami van valószínűleg.
– Nem is tudjuk meg, lehet, ők se.
– Hát igen, két osztályuk küzd egymással, kinek jutott éppen több felkészülési idő.
– Ugyanaz a hang mondjuk minden videójuk alatt.
– Az csak egy szerep.
– Ja, csak egy AI.
Kijött két tök jó videó, Árpi, te kinyomtad a Telegram csoportba, az a Bitcoin elmúlt 16 éve. Ezt is ide majd simán be lehet rakni, mert ugye most január 3-a volt itt a Bitcoin születésnapja, a kulcsok napja. És ezzel kapcsolatban volt is egy játék, amit harangoztál az utolsó podcastban, amit majd így adás végén, vagy hát nem tudom, mikor, lehet, hogy már most is időszerű lenne. Szerintem még dumcsizzunk másra addig.
Na mindegy, szóval január 3-a volt ugye a Bitcoin születésnapja, és hogy most 16 éves lett, ami egy szép kerek szám. Megfogalmazódott bennem így a műsor előtt, hogy na, milyen jó, hogy akkor ez most 16 éves lett, a Bitcoin. Akkor hogyha itt most megfeleznénk, és azt mondanánk, hogy most vagyunk a felénél mondjuk egy 32 éves ciklusnak, akkor ti hogy látnátok, a következő 16 évben milyen utat fog bejárni, tudva azt, hogy elindult itt a pizza day-en keresztül meg a nulla áron keresztül, az ilyen ETF-ek, shitcoinok, mindenféle ilyen veszélyes csapdák felállítása mentén szépen így elaraszolt, és akkor kinevelte a Bitcoin maxikat magából meg mindenféle kétkedő csoportot. Hogyan látjátok ti, hogy ez a következő 16 év a Bitcoinnak hogyan fog megvalósulni? Vagy gondolkodtatok ti ilyenen, vagy ez csak az én elmém?
– Most én tudok egy jó hasonlatot, ez nem jóslás, csak hogy most egy csomó minden volt, és most tényleg nem azt mondom, hogy nagykorú, mert ugye még 18 éves nincs, de mondjuk ha egy gyereket nézünk, 16 évesen már elég sok esze van. Én a Linux operációs rendszerhez hasonlítanám, amiről szerintem az emberek 90%-a nem tudja, mi az, vagy még több. És hát azt valamikor a 90-es évek elején indította egy egyetemista útjára azzal a kicsit vicces felszólítással, hogy világuralom a cél. És máig nem tudja senki, hogy világuralomra jutott.
– Ja, hát például a legjobb példa, hogy minden androidos telefonnak az az operációs rendszere.
– Ja, meg a szervereké, és kábé az összes internetes szerveren is az fut.
– Hát gyakorlatilag a Windows is egy Linux.
– Nem, az még nem, az még tartja magát.
– De valakitől azt hallottam, hogy az is, ez egy érdekesen lebutított Linux.
– A 90-es években még nagyon sok egyéb ilyen hasonló operációs rendszer létezett, abból már megmaradt kábé a macOS egyedül, ami nem Linux, amit én is használok. De már az is ingyen van, tehát ezek régen nagyon drága szoftverek voltak. És a Linux mint open source szoftver meghódította a világot, most már a Linux irányítja az egész világot gyakorlatilag, de ezt az emberek 90 valahány százaléka nem gondolná.
És mindenkinek próbáljuk, hát nyilván ti is, magyarázni a Bitcoint, de a legtöbb ember soha nem fogja megérteni, és soha nem fog közvetlenül találkozni vele, de valahol valahanyadik layer alatt ott lesz, amit ő használ bármire. Szerintem valami ilyesmi jövőképet látok.
– Ez tök jó hasonlat, tényleg. Igen, mert igazából egy csomó embert tökre nem is érdekel az egész téma, meg tényleg annyira komplex, meg meg kéne érteni hozzá azt, hogy egyáltalán mi az a pénz, milyen pénzeket használunk manapság, amit ugye ezeken a konferenciákon is meg a könyvekből meg a leírásokból nyomatunk meg fordítunk meg összefoglalunk. És hogyha ezt valaki végig akarja rágni magát ezen, akkor nagyon sok óra, hogy ezt tényleg föl tudja fogni. Ezt lehet tömöríteni, de akkor annyira tömör lesz, mint mondjuk az MNB-nek a videói, hogy valami van benne, de megérteni nem fogod az egészet.
De ez tök jó, igen, mert szerintem is ez az út, hogy ennek be kell szivárogni gyakorlatilag a nemzetállamokon és a bankrendszeren keresztül a jelenlegi szolgáltatások hátterébe. És ha így megnézed amúgy, ez full organikus. Tehát most nyilván az, hogy mi itt vagyunk, és így próbálunk okítani vagy ismeretet átadni, azt megélhetjük úgy, hogy itt erőlködünk, néha egyébként úgy is érzem, így az orange pillinggel. De amúgy meg néha meg így tökre elengeded, és emiatt tök organikus az egész.
Így látom, hogy a következő időszakban az lesz, hogy szépen így bekúszik a bitcoin, bekúszik akár úgy, hogy cégeknek lesz a mérlegében, vagy bekúszik úgy, hogy az embereknek lesz megtakarítása benne, egyre többnek, ugye ilyen szatokban kifejezve nyilván, már nem a bitcoin mint fogalom, hiszen 100 000 dollár az azért szerintem nagyon nagy rétegnek már nem elérhető, mint egy bitcoin. Tehát egy 100 000 dollár, egy 100 000 euró, az 40 millió forint, tudod, nem tudnak az emberek megtakarítani, illetve egy nagyon nagy részük nem tud, a nagy többség.
Tehát már most bekúszott, csak most már olyan helyekre kúszik be, hogy itt olyanokról van szó, hogy az államok fogják elkezdeni vásárolgatni, meg már ugye teszik is, mert kell, mert ugyanígy vannak aranytartalékok, olajtartalékok, mit tudom én, kajatartalékok, lőszer, akármiből vesznek, tehát ebből is fognak.
És kell, és veszik. És jönnek a layer 2, layer 3 megoldások, úgyhogy szépen tényleg ott fogják találni magukat az emberek, hogy valami működik, a pénzrendszer valahogy stabilizálódott. Lehet egyébként, hogy még ugyanúgy hívják alatta, a jelenlegi fiatokat fogják használni, csak esetleg bitcoin alapon lesz már minden. Szerintem simán lehet, hogy lesz olyan digitális jegybankpénz, ami mögött valamennyi bitcoin fog fedezetként szolgálni. Fogalmam sincs, hogy ezt hogy kell elképzelni, de ugye hogyha nem tesznek mögé semmit, az ugyanúgy inflálódni fog a csudába, és gyakorlatilag használhatatlan lesz.
Tehát igen, szerintem a bitcoin egy olyan kérdés a mai világban, hogy amilyen cég vagy nemzetállam nem kezdi el használni, vagy minél később kezdi el használni, annál később fog belőle úgymond hasznot húzni. És hogyha mondjuk elhatározza, hogy ő pedig soha nem fogja, akkor csődbe fog menni.
– Igen, tehát akkor vége, kihal, és pont.
– Pont ezért fogja előbb-utóbb mindenki használni, még úgy is, hogy esetleg észre se veszi, mert létszükséglet. Olyan, mint mit tudom én, mihez szoktál hasonlítani, mint amikor régen feltalálták mondjuk a kereket. Azt se magyarázták el egy idő után az embereknek, hogy te, a kerék úgy működik és úgy készül, hanem tolták a talicskát, az csókolom, kit érdekel, hogy működik a kerék, sokkal könnyebb így fölcipelni a téglákat egy építkezésre.
– Meg ott van a mobiltelefonok analógiája is. Egy embert megkérdezel az utcán, hogy hogy vannak a GSM-csomagok meg mit tudom én, az IP-csomagok, hogy közlekednek. Mindegy, nem, küldök egy üzenetet, és Marinéni megkapja. Na, engem se érdekel, hogy hogy ér ide. Tehát ez is valószínűleg ugyanígy lesz, hogy valamiféle szerver valahol egy Lightning üzenetet lekommunikál, és akkor majd így ide-oda keveredik.
Szóval igen, a technológia ettől függetlenül előrefelé fog haladni, tehát attól függetlenül, hogy az embertömegek nem akarják megérteni. Tehát a legacy finance, tehát az a pénzügy, amit ugye így megörököltünk, ez a korábbi hagyományos pénzügyi világ sem érti mindenki. Tehát aki mondjuk pénzügy szakon végez, annak van róla valami fogalma, de hát azért ott is van egy csomó player meg dolog, amit nem feltétlenül kötnek az orrára ott sem. Tehát aki mondjuk eltölt benne egy 20-30 évet, az lehet, hogy érti, hogy működik a finance, és szedi a hasznait, de az átlagember nem. És ugyanígy tényleg a Bitcoint se fogják megérteni.
De ez persze nem jelenti azt, hogy nem hatalmazza föl az embereket arra, hogy lustán kezeljék, és ne törekedjenek a megértésére, vagy ne törekedjenek annak a megértésére, hogy megértik a pénz működését. Mert tényleg, az emberek 40 éveket töltenek el az életükből a pénz után szaladgálva, és akkor erre meg nincsen egy-két órájuk, hogy akkor mit hajszolok.
– Na, és erre tök jók ezek a kis podcastok, amiket ti is hallgattok, meg ugye én is, meg olvasunk könyveket, meg amit itt próbálunk továbbadni, hogy minél több emberrel megértessük, akit ez tényleg érdekel. Meg idénre egyébként az a tervem, hogy még több videót meg anyagot le tudjunk fordítani és magyar nyelven feliratozni vagy közkinccsé tenni.
– Igen, van is egy-két titkos projekt, amit még nem jelentettünk be, de tök jó, hogy alakul egy-két ilyen dolog.
– Ja, akkor dicsérj meg, hogy én milyen jó Jade-videót csináltam!
– Igen, és akkor térjünk rá arra. Elmondod a beharangozását, hogy mi késztetett erre a videóra?
– Hát az, hogy egyszer megpróbáltuk ezt élőben előadni ugyanezen a helyen Antival, és akkor nem nagyon jött össze. De most nekiálltam, és rászántam majdnem egy hetet, és két kamerával megcsináltam, életemben először csináltam ilyet egyébként, és a visszajelzések szerint egész jó lett. Egy ilyen kis pár perces videó, hogy hogyan kell, ugye kicsomagolom a walletet, bekapcsolom, először fölírom a szavakat a papírra, letöltöm hozzá a wallet appot, létrehozom az accountot, és ott megjelenik a bitcoin QR-kód. Kábé erről szól a videó, próbáltam kicsit viccesre venni.
– Jó lett, többen már lájkolták.
– Tegnap jelent meg, illetve most azt nem jó, hogy így mondom, hogy tegnap, mert amikor megjelenik a videó, akkor már nem tegnap lesz, de most hétfőn jelent meg nyilvánosan. Úgyhogy mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg. Aztán tervezem a folytatását, tehát itt most akkor az éves tervekről beszélünk, akkor ebből egy sorozatot akarok csinálni. Majd lesz olyan, hogy hogy kell visszaállítani a fölírt szavakból egy üres walletre például, ez fontos téma. Aztán megnézni, hogyan küldök rá bitcoint, hogyan küldök vele máshova, és így tovább.
– Király. De akkor ugyanezzel a Jade-del, nem?
– Igen, igen.
– Tök jó. Hát aztán lehet, hogy más is lesz.
– Annyit, hogy amúgy ez egy nagyon jó wallet. Ugye itt volt egy csomószor kérdés így a csoportban is, a Telegramban, hogy melyiket ajánljuk. Hát van egy csomó, amit ajánlunk, leginkább azokat, amik Bitcoin only, mert az is egy támadási felülettel kevesebb. Sajnálatos módon volt most egy tag, aki veszített, hát nem tudom, mert a körülményeit nem ismerem az esetnek, de ahogy emlékszem, valami olyasmi volt, hogy nem kezelte jól a kulcsokat, és így veszített egy adagot, elég nagyot.
– Egy jó wallet, az nem járhat így, hogyha megfelelően kezeli.
– És akkor erre ez a videó tök jó lesz egyébként. Ennek a Jade walletnek a biztonsági mechanizmusa is elég különleges, mert nem biztonságos chip van benne, mint az összes többiben, amit nem lehet elektronmikroszkóppal se elvileg kikutatni, hogy mi van benne, hanem azt csinálja, hogy a privát kulcsot a PIN-kódoddal elkódolva és szétszedve több darabra, egy részét feltölti a Blockstream szerverére, és így a PIN-kód és a walleten tárolt adat és a szerveren tárolt adat hármasából lehet csak visszaállítani a privát kulcsot. Szerintük ez jobb, mint egy secure chip. Ezzel lehet vitatkozni, lehet, hogy valaki azt gondolja, a secure chip a jobb. Egyébként nem kell hozzá a Blockstream szervere, mert magát azt a szerverszoftvert is le lehet tölteni, és futtathatod magadnak is, tehát ez kvázi egy ilyen kétfaktoros rendszert tudsz csinálni magadnak vele, amihez egyik faktor sem elég egymagában. Ezt még esetleg érdemes megjegyezni róla, mert ez nekem is meglepő volt, felolvastam.
– Érdekes, azt nem tudtam, hogy ez így megy.
– Igen, azt nem szokták tudni, de ez ott van a weboldalán leírva.
– Lehetett ilyet nyerni, nem, Árpi?
– Igen, mert ugye a múlt évnek az utolsó adásában meghirdettünk egy játékot, ami a JAN3-hoz kapcsolódik, mert ugye ők küldtek több olyan terméket, amit elosztogathatunk. És az volt a lényeg, hogy a Fountain applikációban is lehet hallgatni a podcastunkat, és ott lehet közben szatokat csurgatni a podcastunk felé, illetve ilyen boostolással lökdösni akár nagyobb mennyiségű szatot. És ugye erre biztattam akkor az emberkéket december közepe, vége felé, így karácsony előtt, hogy január 3-ig erre kapcsoljanak rá, és akkor akik sokat küldenek, azok nagyobb eséllyel tudnak ilyen Jade walletet nyerni, akik kevesebbet, azok között meg kisorsolunk egyet.
Úgyhogy most szerintem így az adás végén akkor összesítsük is, meg akkor értékeljük ki ezt a játékot, meg akkor kéne sorsolnunk is egy walletet. Ugye azt ígértem, hogy az egyik ilyen Jade walletet az fogja nyerni, aki a tavalyi év során, tehát aki tavaly január 3. és idén január 3. között a legtöbb szatot küldte nekünk. És ezt benyissza most ide a képernyőre, azt a listát, amit a Fountain applikációból kinyertem, és összesíti ezt az adatot. És ebből egyértelműen látszik, hogy l0rinc bitcoinerünk volt a legaktívabb ebben, és eszméletlen, nem számoltam ki százalékban, hogy a küldött szatoknak 90 vagy 95%-át küldte, de valami ilyesmi a nagyságrend. Úgyhogy ezúton is nagyon köszi neked, l0rinc, a sok-sok támogatásért. Úgyhogy ezért az egyik ilyen Jade walletet l0rinc kapja.
– Gratulálunk hozzá!
– Gratulálunk! És egyébként ezt oda is adtam neki karácsony előtt, mert pont szüksége volt egy walletre, és praktikusan összekötöttem vele. Bíztam abban, hogy nem járok úgy, hogy valaki a játék meghirdetése alatt annyi adományt küld, amivel überelné l0rincet. Bár nem lett volna rossz, de megrizikóztam ezt a dolgot, nem éreztem reálisnak ezt a veszélyt, úgyhogy l0rinc már meg is kapta.
És akkor ugye a következő walletet annak ígértem, aki a meghirdetéstől, tehát december 20-tól január 3-ig küldte a legtöbb adományt. Ez is viszonylag egyértelmű volt összesíteni a Fountain applikációból, ez is látszani fog itt a következő listában, amit ide teszek a képernyőre, hogy ez meg a zsolt_21 user volt, aki szintén egy szép summát átküldött. Neked is nagyon köszi a támogatásért, és akkor fogadd tőlünk szeretettel majd a másik Jade walletet, amit majd leegyeztetünk, hogy mikor, hogyan kapod meg.
És akkor a harmadikat meg azt ígértem ugye, hogy kisorsoljuk azok közül, akik december 20. és január 3. között küldenek szatokat. És ugye ez a lista, amit legutóbb ide tettem a képernyőre, ez tartalmazza teljeskörűen ezt a listát, amiben nyolc user van. És ugye azt gondoltuk, itt adás előtt megbeszéltük a srácokkal, hogy akkor ebből a sorsolásból kiszedjük l0rincet és Zsoltot, hogy véletlenül se duplikáljanak. És akkor pont hat emberkénk marad, akik között kisorsolnánk ezt a harmadik walletet. És azt gondoltuk, hogy ezt egy digitális technológiával fogjuk megejteni ott, Tamásnak a gépén, amit úgy látom, hogy meg is osztotta a képernyőjét, hogy lássuk, hogyan generál véletlen számot, azért, hogy megtudjuk, ki a nyertes.
Csak előtte deklarálnunk kéne, hogy ugye itt látjuk a listát, hogy akkor fentről lefelé mondjuk az első sorban lévő ember, nevezetesen a HenkyPenky, akkor ő lesz az egyes, és akkor tőle lefelé számolva a hatos.
– Ez most melyik lista? Várjál!
– Hát nektek a Telegramon mutattam meg, de ide nyisszantom majd a képernyőre. Bocsánat, a rossz listát néztem.
– Azt a listát nézd szerintem, amin a zsolt_21 van elől.
– Igen, helyes. l0rinc alatt húzzuk meg a vonalat, és akkor az első.
– Igen, és annak talán a fele volt az alján annak a listának, de én most ezt nem látom sajnos. Kovács 48, igen. Akkor vigyétek tovább, légyszi, ezt a vonalat!
– Akkor felolvasom, mert ez a kép egyébként ott lesz, tehát nem biztos, hogy jól mondom: az android user az egyes, a HenkyPenky a kettes, Kapcsándi Martin a hármas, a negyedik user a négyes, az ötös, és Ferenc Kovács a hatos. És akkor a randomizáló, Tamás, indítsd el valamikor, amikor úgy gondolod!
– ChatGPT-vel írattam egy random programot.
– Parancsolj, az utolsó megmaradt nem Linux operációs rendszer!
– Tényleg, ezt nem fejből. És akkor hogy legyen, kipróbáltad, működik, vagy futtassunk hármat, és akkor legyen a harmadik?
– Hármat, miért hármat?
– Mit tudom én, akkor 21-et vagy egyet, tök mindegy.
– Szerintem egyet, hát azért véletlen, hogy egyszer lefuttatjuk, véletlenül pont ez lett.
– Kész, megnyomom az entert. Megnyomtam, és a négyes nyert.
– A négyes pedig nem más, mint Kapcsándi Martin. Kapcsándi Martin, 506-os adomány, most igazán jó befektetésnek bizonyult.
– Kicsit féltem, hogy a Ferit fogjuk kisorsolni, és akkor mindenki gyanakszik, hogy itt bunda van.
– Én is, 48 szatért azért elég pofátlan nyeremény lett volna.
– Jó, hát ez itt most részletkérdés, mert ugye a véletlen az véletlen, csak ugye olyat sejthetnének a háttérből az emberek, hogy pont az egyik legrendszeresebb vendégünk véletlenül megnyeri.
– Igen, ja, király.
– Akkor gratulálunk, Martin, gratulálunk neked ehhez a Jade wallethez, és majd írj róla egy értékelést, hogy neked hogy tetszik a wallet, miután megkaptad!
És akkor amit még nem mondtam, hogy ugye azt is ígértem, hogy ez a kevésbé értékes ajándék, de mégis ajándék: ez a JAN3-logós webcam cover, tehát ugye rá lehet ragasztani, ilyen öntapadós cucc, rá lehet tapasztani ilyen kis webkamerára, ami mondjuk laptopba van beapplikálva. És akkor ott azt ígértem, mindegy is, hogy mit ígértem, az a lényeg, hogy nagyobbat ígértem, mint amennyien küldtek adományt. Úgyhogy gyakorlatilag mindenki, aki december 20. és január 3. között bármennyi adományt küldött, kap egy ilyet. És ugye aki walletet is kap, azzal együtt odaadom majd, aki meg anélkül, az meg anélkül. Az a lényeg, hogy akit nem tudok még egyértelműen beazonosítani, hogy kicsoda, akkor a Telegramon fussunk össze, hogy le tudjam egyeztetni, hogy pontosan ki kicsoda, és hogy akkor legyen egy találkozópont, ahol személyesen adom át, vagy egy postacím, hogyha vidékre vagy külföldre kell küldeni.
– Hát ez tök jó, én örülnék, ha nyernék egy ilyet, bár a múltkor már az adás miatt vettem egy ilyen covert.
– Nyerhetsz, mert beleférsz a keretbe.
– Köszi.
– Az már megvan neked. Azt gondoltam, még adok egy ilyen pólót is, ami rajtam van, bár sajnos ezen kínaiul van itt az elején, de hátul rajta van normálisan.
– Király, köszi, egy jó póló mindig jó.
– Ebből kettőt küldtek Samsonék, és az egyik, az ennél nagyobb méret, az szerintem neked pont jó lesz.
– Na király, köszönöm neked, Tamás. Úgyis menő pólód van simán.
– Ha már vulgárkodunk, akkor igazán ezt a karácsonyi ebédhez vetted. Úgyhogy minden betű jól látszik, mert nem biztos, hogy kivehető a nézőknek.
– Várjál, a mikrofont takarja. Nem mondhatjuk ki hangosan, de néha szoktunk spontán csúnyán beszélni.
– Jó, már a gyerekek is látták már rajtam.
– Nektek ez most ilyen kicsit lazább hangvételű volt. Katával fogunk egy kicsit nekimenni ennek a travel rule-nak meg ennek a MiCA-szabályozásnak, az komoly lesz, hogy ez mit is jelent 2025. január 1-től az EU-ban, hogyha valaki itt a bitcoinját eladja, vagy ha egy centralizált exchange-re küldi bizonyos összegekben, hogy mit kell erről tudni, hogyan lehet erre felkészülni, meg ellene is. És ezt majd akkor Katával kivesézzük jövő héten. Mai napra pedig köszönöm a figyelmet nektek, nagyon király volt ez a kis összesítő, úgyhogy boldog új évet!