E71 A Bitcoin morális jelentősége

Sziasztok! Üdvözlünk titeket a 71. adásunkban. Ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast Árpival. Ilyen nyári adást gondoltunk most készíteni. Rögtön így az adás elején le is lövöm a poént: ebben az adásban azért fogunk beszélgetni egy-két dologról, ami itt az elmúlt héten, meg az elmúlt időszakban volt, de egy kicsit ránk férne a pihenés, és úgy gondoltuk, hogy elmegyünk egy kicsit nyári szünetre, hogy összeszedjük a gondolatainkat, és újult erővel tudjuk szeptembertől folytatni az adáskészítést. Ezzel azért elég sok munka van, és el lehet benne fáradni. De hogy ne maradjatok téma nélkül, úgy gondoltuk, hogy átnéznénk, hogy eddig mi volt, és hogy milyen adásainkat tudjátok nyáron újra és újra megnézni, hogy felelevenítsétek ezeket a jó élményeket, amiket itt a képernyőn, meg az audióban hallhattatok tőlünk.

És adnánk is egy kis házi feladatot – legalábbis részemről készültem egy kis házi feladattal mindazon bitcoinerek számára, akik szeretnének kicsit jobban elmélyedni ebben a dologban –, és egy kicsit visszatekintenénk arra, hogy miért is vagyunk itt, miért indult el ez az egész podcast. De ezt majd az adás végén, addig vessük bele magunkat!

Olyan témákkal kanyarodtunk ide, hogy ugye most volt ez a prágai Bitcoin konferencia múlt héten – már ki tudja, milyen nap van ma. Ma egyébként július 1-je van, és majd erről is beszélünk, hogy július 1-jével hatályba lépett egy-két dolog a magyar jogrendszerben, pontosabban a BTK-ba beemelésre került egy-két passzus. De nem akarok ebben se előreszaladni. Nem vagyunk jogászok, nem fogjuk szételemezni ezt a dolgot, a jogértelmezést mindenkinek meghagyjuk saját magának. Annyit tett a HUSZONEGY csoportban Ág… Árpi – majdnem Ágit mondtam. Ági nevű tagról nem tudok. Vagy hát lehet, hogy van.

– Árpi, most lebuktál.

– Na, bocs. Szóval ugye van ez a HUSZONEGY-es Telegram csoport, és ott csináltam egy topikot, vagy témát, ott lehet kifejteni a gondolatokat. Jómagam úgy értelmezem, hogy ez a magyarországi bejegyzésű, magyarországi székhelyű váltókra vonatkozik. Tehát ha valaki mondjuk továbbra is Strike-on vált magának forintról vagy pesóról bitcoint, annak nem lesz semmi baja. Meg hát hogy lenne… De ha valaki nagyon félne, az inkább vegyen bányászgépet, és akkor a bányászattal tud magának szuper jó bitcoint csinálni.

– Az a legjobb. Talán az áramért még nem zárnak börtönbe.

– Az áramot csak Kínában tiltották be.

– Na igen. Egyébként ez is vicces, hogy… De most megint elkalandoztunk.

– Nem baj. Szóval van ez a jogalkotó nevű cucc itt fölöttünk – vagy hát úgy gondolja, hogy fölöttünk van –, és alkot ilyen jogszabályokat, hogy hogyan tiltsa ki a szegény állampolgárt abból a Bitcoin nevű cuccból, meg hogyan félemlítse meg. De mindegy, mi nem félünk, meg nem ezért kezdtük el az adást se, hogy félelemre ösztökéljünk mindenkit, inkább gondolkodásra, meg túlélésre, természetes reakcióra. Na de nem szeretném itt elpofázni az időt. Árpi, készültél egy prezi-összefoglalóval? A Jack Mallersnek volt egy prezije. Megmondom őszintén, én nem láttam, nem akartam lelőni a poént, úgyhogy majd veletek együtt fogom megnézni. De erről mondanál egy pár szót, hogy mi volt itt a Jack Mallersnek az üzenete a konferencián?

– Igen. Aztán haladhatunk majd tovább a többi témára is. De ez nagyon érdekes volt. Ugye ő egy nagyon régi arc a Bitcoin szcénában. Megosszam a képernyőt? Jó, most az látszik, ugye?

– Igen.

– Oké. Mert kinyisszantottam ilyen slide-okat az előadásából, és akkor azt gondoltam, hogy ezeken lapozgatok, és ami így eszembe jut kapcsán, azt mondogatom. Szerintem egy nagyon kerek előadást tartott Jack Mallers Prágában. A címe: Az örökségünk ára. A fiatalság, az ifjúság nevében beszél, és ez ad egy ívet az egész előadásának. Eleve onnan indul, hogy ő is az ifjúság része, pláne, hogy 12 évvel ezelőtt csöppent a Bitcoin világába, és akkor még pláne fiatal volt, mert ő most ilyen 31-32 éves, ha jól emlékszem.

A lényeg az, hogy erre hegyezi ki az előadását: hogy az ifjúságnak milyen dolga van a mai világban. És behoz olyan problémákat, ahogy látja, hogy a baráti körében, meg maga körül milyen szinten reményvesztettek, kétségbeesettek, vagy kilátástalanok – talán ez a legjobb szó rá – a fiatalok, és hogy egy csomóan totál el vannak adósodva, és nincs pozitív jövőképük. Miközben meg ugye az ifjúságtól várja mindig a társadalom azt, hogy megújulást hozzon a dolgokba. Fölsorolja, hogy már ahhoz, hogy tanuljon valaki, egyetemet elvégezzen, általában diákhitelt kell fölvennie. Aztán tök általános az autóhitelből vásárlás, a jelzáloghitel, és akkor úgy tudnak szép nagy házat vagy kisebb lakást venni a fiatalok. Nem látják ennek az eladósodásnak a végét. És erre hegyezi ki, hogy mindehhez erősen köze van a pénznek.

És akkor így megy egy kis történelemórán, amiről mi is rendszeresen szoktunk beszélni. Visszamegy Bretton Woodshoz, ahogy az aranyhoz kötötték a dollárt, aztán a Nixonhoz, amikor kivették az aranyfedezetet a dollár mögül, és beindult a pénznyomtatás. Aztán beszélt kicsit a petrodollárról, ahogy az olajkereskedelmet a dollárra állították rá, és gyakorlatilag erre kényszerítik erőszakkal a világot, hogy a dollárt használjuk. Aztán a 2008-as válságnál fölemlegette a bankmentéseket. Aztán meg utolsó lépcsőnek a mai napjainkból ezt a Magnificent Sevent, ugye a hét tuti részvényt emelte ki: hogy most is azt mondják, hogy jól hasít a gazdaság, meg a részvénypiac, de a hét csodálatos részvény teljesít csodálatosan, a többi inkább nyekereg.

Eladósodás, ami viszont teljesen stabil. Ezt már több prezentációjában mutogatta, hogy Amerikában a jobb és a bal oldal – ugye ez a republikánus–demokrata kettős reprezentációja – folyton egymásra mutogat, hogy ki mit csinál rosszul, és kit miért lehet okolni. De közben meg jól látszik, hogy ahogy váltogatják egymást, mind a kettő folyamatosan növeli az államadósságot. És emellett a népességnek az eladósodása is baromi durva, és az előrevetítés az, hogy ez is csak fokozódni fog.

– A nemzetközi helyzet fokozódik.

– Miközben meg ugye azt mutatja ez az ábra, hogy a bevétele viszont leginkább az 1%-nak, tehát a gazdagoknak növekszik. Az összes többi társadalmi rétegnek is emelkedget a bevétele, de ez nem tart lépést az áremelkedésekkel. Annak idején ugye a Nyugat a Triffin-dilemmát választotta. Ennek az a lényege, hogy a globális tartalékvalutát adta a dollár. És amikor ezt bevállalta Amerika, hogy a dollár lesz a globális tartalékvaluta, akkor tudatosan bevállalták azt, hogy ez egy társadalmi hanyatláshoz fog vezetni. És ezt megközelítette több irányból is, és itt fölidéz több emberkét – ezekbe nem mennék bele –, de a lényeg az, hogy idéz olyan embereket, akik már akár '68-ban vagy '94-ben kimondták azt, hogy ennek ára lesz, vagy ára van, hogy Amerika adja a tartalékvalutát. De talán ebben nem érdemes mélyebbre menni.

A társadalomnak az egészségét, a stabilitását és a jólétét is exportálja – gyakorlatilag így fogalmazott Jack. Egy elég kemény árat fizet érte az amerikai lakosság, és erről tudott a vezetőség, amikor ebbe belecsaptak. Tehát ez nem egy véletlen következmény, hanem egy tudatos döntés volt a vezetők részéről, ami ugye morálisan egy kissé aggályos. Egy slide-on keresztül bemutatja, hogy 1971-től kezdve, ahogy kivették az aranyfedezetet a dollár mögül, hogyan változott a gyermekek születésének a száma, meg az egyedül gyereket nevelő szülőknek a nehézségei, a házasodási meg a válási arányok. Itt egy csomó görbét bemutat, az egészségüggyel kapcsolatban is. Tehát gyakorlatilag azt reprezentálja, hogy egyre nehezebben szuperál az átlagembernek az élete, egyre nehezebben tud akár lakást vagy házat vásárolni.

Itt egy olyan ábrát mutat be – és ezt hangsúlyozta ki –, hogy az amerikai fiataloknak most nagyobb aránya él a saját szüleinek a basementjében, az alagsorában, a 18 és 29 év közötti fiatalokat tekintve, mint annak idején az 1930-as évek szarságai idején. És oda érkezik meg az előadásában, hogy aki kontrollálja a pénzt, az kontrollálja a társadalmat, merthogy ugye a kormányzat meg a jegybankok összefonódásának a kezében van a pénzkibocsátás. És gyakorlatilag ők szabályozzák ezzel, hogy ki az, aki jól tud érvényesülni évtizedeken keresztül, és ki az, aki szív. És itt emeli ki azt, hogy ez nem egyszerűen egy gazdasági probléma, hanem egy morális, egy etikai, egy erkölcsi probléma. És hogy a pénznyomtatás, és úgy egyáltalán a fiat pénz mint olyan, egy erkölcsi vétség gyakorlatilag az emberi társadalom ellen.

– Immorális.

– Ja. Merthogy ez az eladósodás egyfajta időutazás: úgy vesznek föl egyre nagyobb kölcsönt a jövőből, hogy a gyermekeink, meg nem született gyermekeink erőforrásait éljük föl előre olyan projektekre, mint mit tudom én, háborúk finanszírozása, vagy mondjuk stadionok építése, hogy ne menjünk nagyon messzire. És anélkül, hogy megkérdeznénk erről a meg nem született jövő generációkat.

Aztán bemondta, hogy jó, most ez elég húzós sztori volt, menjünk picit pozitívan a jövőbe. A mai fiatalságnak részben a felelőssége az ebből való kilábalás, és az emberiség tök jó volt mindig ebben, hogy egy pozitív jövő felé törekedett. És akkor visszanyúlt a történelemben a tűz feltalálására, aztán ahogy a dárdával jobban tudott vadászni, meg védekezni az ember, aztán a kerék feltalálása egy nagyszerű lépés volt társadalmilag, aztán a nyomdagépek az információterjesztés terén, aztán az elektromosság egy robbanásszerű fejlődést biztosított, aztán a számítógépek világa, aztán az internet, és végül a Bitcoin. Merthogy a Bitcoin egy erkölcsöt támogató kód: egy morális rendszert kényszerít rá a résztvevőkre. Merthogy senki nem szeghet meg olyan szabályokat, mint például, hogy ne legyen cenzúrázható a tranzakció, hogy ne legyen elinflálható a pénz, hogy ne legyen elkobozható, hogy ne tudjanak hamisítani, és hogy ne lehessen lopni.

Itt egy óriási tapsot kapott, merthogy ugye az inflációról sokan tudjuk, hogy az egy szép csomagolásba rejtett lopás a tömegektől. És akkor itt kiemelte ezeket az erkölcsi szabályokat, amiket a Bitcoin hálózata minden egyes résztvevőre egyöntetűen rákényszerít. Tehát ezeket nem lehet megszegni, attól függetlenül, hogy kinek hány bitcoinja van, vagy milyen hatalma van, vagy akármi. Az előadás vége felé meg kihangsúlyozta, hogy nincs szükségünk sem erőszakra, sem engedélyre, sem politikai szívességekre. Tehát nem kell lobbiznunk sem azért, hogy ezek mind valóra tudjanak válni, hanem egyszerűen velünk van ez a kód, aminek az ereje a szövegben és a nagy számokban rejlik.

Itt egy kicsit elvontabb témákat érintett, azt most inkább átugranám, de a Bitcoin erejét villantotta meg egy kicsit spéci szemszögből. És lényegében azt emelte ki a végén, hogy az ifjúságnak nagy felelőssége van abban, hogy biztosítsa azt, hogy előrefelé megyünk, egy pozitív jövő felé, összefogva, és hogy nem várjuk a jövőt, hanem építjük azt. Ez is egy szép mondat: nem mi választottuk az örökségünket, de mi választjuk, hogy mi legyen a folytatás, mi a következő. És hogy a Bitcoin nem egyszerűen egy befektetés, vagy nem csupán egy befektetés, hanem egy békés forradalom, ugye, egy erkölcsi törekvés, egy társadalmi összefogás, vagy ahogy szoktuk mondani, egy békés mozgalom. És egy felhívás a végére: válasszátok az etikus pénzt, és válasszátok a szabadságot! Merthogy ez a lényege a Bitcoinnak, és erre hívja fel a figyelmet.

Erre egy óriási tapsot kapott Prágában, mert hát a tömeg nagy része gondolom már bitcoiner volt. Biztos érdekes lenne megkérdezni olyan embereket, akik ezt mint viszonylag új érdeklődők hallgatták végig, hogy nekik milyen volt. De igen, bitcoinerként szerintem egy nagyon ütős beszéd, és tényleg a lényegre hívja fel a figyelmet.

– Na, tök jó, örülök neki. Én nem láttam ezt a prezit, de tök jó volt így látni, hogy ő is visszakanyarodott az alapokhoz. Ami miatt ugye mi is indítottuk a HUSZONEGY csoporttal ezt a podcastot, meg magát a csoportot: hogy ennek a szabadságnak a lángját vigye szépen tovább, mint megoldást az embereknek. Úgyhogy nagyon menő ez a kis prezi, sok igazság van benne.

Reggel átpörgettem az X-en a posztokat – egy-egy nap után ugye ott szoktam tájékozódni ilyen hírekből –, és az Elon Muskot is követem, és azt láttam, hogy ő majdnem ugyanezt az ábrát kiposztolta, ami a Jacknél följött, az amerikai államadósság növekedéséről.

– Ja, az a piros-kék, hogy hol a republikánusok, hol a demokraták növelik az államadósságot.

– Mert ugye ennek most az apropója, hogy most egyöntetűen megszavazták az USA-ban, hogy 5000 milliárd dollárral megnövelik az adósságplafont. És ezen bukott ki az Elon, hogy mekkora kétszínű ez az egész politikusbanda. Mert egész eddig arról ment az egyeztetés, meg a törekvések, hogy megtakarítsunk, meg hogy úgy biztosítsuk be az amerikai gazdaságot, hogy nem fog becsődölni, és most meg egyöntetűen megszavazzák azt, hogy iszonyú mennyiségű pénzt lehessen még belepumpálni a gazdaságba, és hogy még fenntarthatatlanabbá váljon az egész.

– Hát igen, de ez ugye a fiat pénz velejárója, hogy a világ végéig infláljuk, amíg egy egysége semmit sem ér. Tehát gyakorlatilag ezért nincs plafonja a Bitcoinnak, mert a fiat pénz a végtelenségig inflálódik. És hát ez is a célja. Ebben a preziben is nagyon jól bemutatta Jack, hogy ez tudatos volt. Tehát ebben semmilyen véletlenség nincs.

– Igen, erre is felhívja a figyelmet. Semmilyen véletlenség nincs, ez egy teljesen tudatos cucc.

– Igen. Ami hanyatlást hoz, erkölcsi meg morális mélyrepülést. Tehát körül kell nézni amúgy a világban, hogy mi van. És vicces, hogy kihoz ilyen alapvetéseket, ez kvázi már ilyen tízparancsolat-szint: ne lopj! De ennek az emberiség hátat fordított, és itt tart. Tehát ez nagyon érdekes, hogy a jövő nemzedékeit lopjuk meg gyakorlatilag. És a Bitcoinban nekem annak idején ez tetszett meg, hogy ezt visszahozza. Tehát amikor elolvassa valaki a white papert, vagy mit tudom én, egy-két könyvet, és megfogalmazódik benne egy kép a Bitcoinról, vagy jobban kezd összeállni, akkor szerintem eljut ide, hogy lássa: ez így működik, itt nem lehet cenzúrázni, inflálni, lopni tovább.

– Hát igen, így van ez. Ami ugye a bitcoinereknek nem nagy újdonság, de mindig bízzunk abban, hogy nemcsak megrögzött bitcoinerek hallgatnak minket, hanem új érdeklődők is. És talán belehallgatnak pont egy olyan részbe, ami felkelti az érdeklődésüket: hogy ez nem egyszerűen egy befektetés, meg mi nem meggazdagodni akarunk a bitcoinnal, vagy nem pusztán anyagi motiváltságunk van benne. Hanem elsősorban azért pofázunk erről itt a podcastban is, meg írunk mindenféle cikket, meg fordítunk anyagokat, megpróbáljuk az ismerőseinket ébresztgetni, mert azt látjuk, hogy errefelé kell menni. Tehát foglalkozni kell a pénzügyi problémákkal, mert egyre több ember láthatja, hogy elsősorban ezzel van gond a világban, és hogy ez a rákfenéje egy csomó társadalmi problémának, meg magától nem fog megoldódni.

– Tehát ugye a jövő nem azt jelenti, hogy kivárod, hogy mi lesz – az idő telik magától is –, de építeni kell egy alternatívát, és erre jó válasz. Tehát itt a válasz, és az, hogy harcolnak ellene, azt jelenti, hogy a válasz jó. Hiszen bárki bármit mondhat, hogy így a treasury, meg úgy, meg mennyire terjed a Bitcoin – én nem így látom. Szerintem egy rohadt nagy harc van ellene mindenféle dimenzióban, de ez jó: ez azt jelenti, hogy veszélyezteti a mostani rendszert.

– Igen. És egyértelműsíti, hogy nem tudják megállítani. Gyakorlatilag már tényleg csak keretek közé próbálják szorítani, meg ijesztgetni az embereket törvényekkel, hogy te aztán most biztos, hogy akarsz még bitcoint venni, vagy hol vehetsz, vagy hol nem vehetsz…

– Tényleg, azt érzem most a Telegram csopiban is, hogy egy csomóan be vannak tojva, hogy akkor most lehet, hogy börtönbe fognak kerülni, hogyha ezt csinálják, vagy azt csinálják. Mi van már, öcsém? Hát nehogy már nekünk ettől kelljen félni! Nem mi vagyunk itt a nagy játékosok. Nem vicces egyébként ez az egész jogalkotás is? Valószínűleg valami olyasmi lehet a háttérben – nyilván a MiCA-val is ez van, csak ott nagyobb volumenben –, hogy azért van ez szabályozva, hogy a tesók férjenek oda…

– Hm.

– …mármint hogy a bankszektor, meg azok, akik nagyobb tőkével rendelkeznek, azok ki ne maradjanak már ebből a szórásból. Tehát ne az legyen, hogy te itt jelentős összeggel váltogatsz. Különben is, ki adott neked erre engedélyt, ugye? Mert végül is hogyha elolvasod a jogszabály szövegét, akkor ez van benne: különböző nagyságrendeket definiál korábbi definíciókon keresztül, hogy jelentős összegű váltást végez, vagy mit tudom én, tudod, mindegyik ilyen kicsit megfoghatatlan. Meg a kiemelten jelentős összeg. Jó, persze ezek a BTK-ban benne vannak, hogy ezek mik. De ahogy haladunk előre, ez pont olyan, mint a készpénzfelvételi limit, hogy a 100 000 forint vagy a 75 000 forint egyre kevesebb, a végén már veszel rajta egy gombócfagyit. Tehát érted, hogy ezek így zsugorodnak mindig relatíve, mert nem érnek annyit már ezek az összegek. Na mindegy.

Én most egy lerágott csontot, a Gandhi-idézetet hoznám be. Biztos ismeri mindenki: először figyelmen kívül hagynak, aztán kinevetnek, aztán harcolnak ellened, és a végén győzöl. És nagyon sokszor, sok podcastban lehet hallani ezt, persze angolul. És tök igaz, hogy az elején mennyire ilyen bagatellnek nézték a bitcoint. Tehát szerintem mindnyájunknak van emléke egy 10 évvel ezelőtti Bitcoinról, hogy valahol a hírekben hallhatta – mert volt ilyen időszak, hogy mindenki hallott a Bitcoinról már azt megelőzően, hogy bitcoinerré vált. Ha én így előidézem magamban, akkor mindig ezek a… hogy mondják magyarul? Tehát ilyen nevetségessé tett híreket hozza be az agyad: hogy ez egy magic internet money, vagy hogy a kockák ezen tudnak venni ikonokat maguknak, meg mit tudom én, mindenféle hülyeséget online. És így maszkolták el. Ugye ez volt a kinevetési fázis, mert most meg a „harcolnak ellened" fázisban vagyunk, amikor olyan törvényeket hoznak, hogy megfélemlítsék azokat az embereket, akik efelé néznek. Mert szerintem ez egy megfélemlítés kezdete, tehát nem a BTK-ban lenne, ha nem ez lenne a célja.

Most bárki mondhat bármit, hogy nem az lesz. Persze nem az lesz, de azt se tételezzük már föl, hogy nem lehet ezt egy tájékoztató kampánnyal megelőzni, vagy hogy mondjuk elkezdik magyarázni, hogy most mi a célja ennek, és hogy exaktul mit jelent ez az egyszerű ember nyelvén. Merthogy most tényleg mindenki így találgat, hogy mit akartak, miközben ma hatályba lépett, és hivatalos közleményt sehol nem lehet olvasni, hogy akkor ez most kire vonatkozik.

– A közlöny az a hivatalos közlemény.

– Hát jó, de azért azt emberi nyelven is elmondhatnák, hogyha az lenne a cél, hogy értsük. Miközben meg nem is tudom, hogy ezt egyáltalán ki érti magabiztosan, exaktul, hogy mi van.

– Egyébként nem olyan bonyolult, csak el kell olvasni és értelmezni. Csak persze sokan nem járatosak ebben, vagy nem jogászok – például én nem.

– Hát jó, én se, csak mondjuk nagyon sok ilyen szöveget olvastam, és azért szerintem meg lehet érteni, hogy mit akarnak. Azt is szerintem meg lehet érteni, hogy valószínűleg nem az lesz, hogy most százával vigyék az embereket a börtönbe, mert biztos nem ez a célja. De hát na, bele kellett tenni a BTK-ba. Tehát nem az, hogy csináltunk róla valami törvényt, hogy hogyan lehet ezt Magyarország hasznára felhasználni, érted. Nem is értem. Na mindegy. És van-e esetleg valami, nem is tudom, megnyugtató mondatod a hallgatók számára? Mersz valami olyasmit kimondani?

– Hát én nem szeretek így tanácsot adni, főleg nem jogban, mert nem vagyok jogász, ezt már egyszer elmondtam. Én úgy látom, ha valaki elolvassa egyébként – majd ide tehetjük a hivatkozást, hogy ez mi –, hogy ez a magyarországi székhellyel rendelkező kriptoeszköz-váltókat célozza meg. És akkor itt megint bele lehet menni – Katával is belementünk már a magyarázatába –, hogy mi számít kriptoeszköznek. Hát annak is ide tesszük majd azt a szakaszát a kommentbe, hogy el lehessen olvasni, és mindenki értelmezze. És hát tudod, ez olyan, hogy leírták valahogy, aztán majd a bíróság eldönti, hogy ezt hogy kellett értelmezni bizonyos esetekben. Nyilván majd valamiféle gyakorlat kialakul, de én azt mondom, hogy szerintem ez azért ne rettentsen el senkit a bitcointól! Nyilvánvalóan akik minket néznek, azok nem 100 millió forintosával váltják ide-oda a bitcoint. Tehát ha őszintén belátjuk, akkor valószínűleg ez a közönség nem az. Meg az emberek amúgy sem ezt képviselik. Tehát a Bitcoin egy menekülő hajó… hogy nevezik ezeket… mentő…

– Mentőcsónak.

– Mentőcsónak, igen. És az, hogy ezt ilyen nyilvánosan lezárják, vagy nyilvánosan berakják a BTK-ba, hogy csámcsoghasson róla valaki valamit… Aztán lehet, hogy ez megelőz egy olyat, hogy fél év múlva bejelentik, hogy akkor ez mégse így van, és akkor mi vagyunk a szuper Bitcoin-barát ország. Nehéz belelátni ebbe bármit is. Szerintem nem is kell: ott a szöveg, el kell olvasni.

– Ugyanakkor meg ha jól emlékszem, ugye egyértelműen nem a Bitcoin vásárlásra van ez kihegyezve, hanem inkább a bitcoinnak a fiat pénzre történő váltására.

– Igen, leginkább.

– Amiről meg ugye mi amúgy is azt mondjuk, hogy ne adja el senki a bitcoint!

– Igen, szerintem is egyirányú utca legyen. Tehát a fiatból meneküljünk a Bitcoin felé, és tényleg annyit vegyünk, amennyit nem adogatunk el. Aztán aki már hardcore, és azt mondja, hogy az én pénzem a Bitcoin, annak is igaza van. Én egyébként ezt vallom. Annak meg persze az élethez kell valamennyi fiat.

– Ja, hogy minden bitcoinban van. Igen, Jack is… Nyilván kell az élethez valamennyi fiat pénz, de hát annyi módszer van rá, hogy ne add el. Ott vannak ugye a kölcsönök, amikor letétbe berakod a bitcoinodat, és kapsz érte fiat pénzt. A tűzhalacska is, például a tűzhalak, a Firefish 🔥🐟, amit végeznek. Ők egyébként nagyon jók, mert ők teljesen másképp oldották meg ezt a lendinget, nem úgy, ahogy sok esetben az ilyen centralizáltabb helyek, ahol veszélyben van a bitcoin. Tehát a tűzhalak tényleg nagyon jól megoldották ezt a tárolást. De erről szerintem már beszéltünk.

Még annyit szerettem volna, hogy tekintsünk át egy pár részt. Ugye volt erről szó, hogy most egy kis szünetet tartunk, mert minket is megillet a pihenés. Viszont tekintsük akkor át, hogy miről volt szó itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcastban a korábbi 70 adás alatt.

– Hűha! Rögtön, ebben a fél órában…

– Nem ebben a fél órában, mert azért nyilván mindenki beleklikkelgethet a listába, és megnézheti az őt érdeklő részt. Inkább csak azt javasolnám, hogy nézzünk olyan részeket, amikben a szuverenitás meg a szabadság kontextusa van előtérben. Tehát szerintem ami nagyon jó, hogy bejött, az a Nostr, sok más téma mellett. És miért mondom ezt? Hát azért mondom ezt, mert aki a YouTube-on néz minket, az valószínűleg találkozhatott olyan egyéb podcastokkal, amik egy idő után eltűntek. De miért tűntek el? Hát nyilván azért, mert nem hoztak ki elég érdekes részt, de vannak azért olyanok is, amik azért tűntek el, mint például itt a BTC Sessions. Ugye velük az történt a múlt héten, hogy őket a YouTube levette. Aznap pont kiposztolt egy olyan videót a srác, ami a Bitcoin privát felhasználását tanította, tehát egy ilyen oktatóvideót posztolt ki aznap a Ben.

– Ja, és arra vágták le.

– Igen. És 360 000 feliratkozója volt már akkor a csatornáján, és kilenc év munkája van benne, és egyszerűen így lekapcsolták, hogy ez veszélyes.

– Veszélyes, ja.

– És utána pár órán belül visszakapta, mert ugye baromi nagy felháborodást váltott ki ez a neten, és rengetegen írogattak a YouTube-nak mindenféle csatornákon, hogy gyerekek, itt valamit nagyon mellélőttetek, azonnal kapcsoljátok vissza. Tehát viszonylag gyorsan visszakapcsolták, de aztán csinált egy friss adást a Ben, a BTC Sessions, és akkor elmondta, hogy igazából ez a harmadik eset, hogy a YouTube lekapcsolja a csatornáját.

– Ja, és ugye egy pár hónapja ez a Nicoékkal is megvolt, a Simply Sessionsszel is.

– Ja, egyébként ez tök durva. Nem is értem. Mondjuk mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a YouTube nem egy cenzúramentes hely, de ugye a szerencsétlen tartalomgyártó belekényszerül a használatába, hiszen itt van a legnagyobb elérése. Tehát mi is azért jöttünk a YouTube-ra, hogy egyre több emberrel ismertessük meg a bitcoint. De ideig-óráig… nem tudod, hogy meddig megy. Van egy mondat, amit megtalál az algó, és utána lecsap, vagy csak kézivezérléssel, mindegy is. A lényeg szerintem ebben az egészben, hogy kezdőszinten el lehet itt navigálni a YouTube-on, meg lehet ismertetni az emberekkel a bitcoint, de ennek sokkal nagyobb jelentősége van, és ez túlmutat az olyan platformokon, mint a YouTube, meg az ilyen központi platformok.

Úgyhogy minden adás végén – vagyis hát a legtöbb adás végén – be szoktuk mondani, hogy kövessetek minket itt meg ott, Facebook stb. Ezek is centralizált helyek. Viszont a Nostr-on is tudtok minket követni, és szerintem a jövőben át is kéne tennünk a fókuszt jobban a Nostr-ra. Egyébként most, hogy közeledik a nyári szünet, én magam felé támasztottam ilyen nyári szüneti feladatokat, ilyen házi feladatokat.

– Hoppá!

– Például az, hogy egyéb érdekes tartalmakat is hozzunk, és az egyik ilyen érdekes tartalom az lenne, hogy hogyan lehet sokkal ellenállóbbá tenni ezt a podcastot, vagy ezt a híradást. Mert ugye a jövőben ki tudja, mi lesz: beállhat egy állam teljesen a Bitcoin ellen is – vagy mellé nem hiszem, hogy annyira beállnak, maximum a megszelídítése mellé fognak beállni. Mindenesetre én szeretnék a nyáron több időt tölteni azzal, hogy a Nostr felé kacsingassak, tehát megtanuljam jobban, hogy ott hogy lehet igazán több embert elérni. És szerintem fogunk is csinálni erre olyan adást, hogy több embert be tudjunk kapcsolni a Nostr-ra. Szerintem fontos lenne.

– Azt hittem, azt hozod, hogy beröffentesz egy szervert, arra rátöltjük az összes videónkat, és hogy a Nostr-on is legyünk ott mint podcast. Mert ez lehet még egy olyan irány, ami időről időre följön a közösségben, hogy ne csak a YouTube-on legyünk ott. És igazából ez valamennyire van is, hogy nemcsak a YouTube-on vagyunk, mert ugye a Spotify-on is ott vannak a videóink, de az is egy központosított dolog. Tehát igen, a Nostr hosszú távon a megoldás, a mindenkitől független, cenzúrázhatatlan protokoll.

– Ja, jobb.

– De nem rád erőltetni akarok plusz vállalást, csak ez merült fel bennem.

– Nem, így mondtam, hogy én szeretnék egy kicsit jobban elmerülni a technológia felé, tehát az ilyen reziliens technológiák irányába. Mert úgy érzem, hogy persze szükség van erre a Bitcoin-ismeretátadásra, meg a beszélgetős műsorra – meg látjátok, hogy elég sok vendégünk is volt, és köszönjük is nekik, mert mindenki nagyon sokat hozzátett –, de van, hogy több kell. Szerintem biztos, hogy több kell, mert hogyha harcolnak ellenünk, akkor nekünk is fel kell venni a kesztyűt. És ugye a Bitcoin egy technológiai megoldás erre a hosszú-hosszú évtizedek óta működő pénzügyi elnyomásra. Úgyhogy jobban bele kell húznunk itt a technológiai ismertetésbe. Azt pedig szerintem nem fogjuk tudni megtenni a YouTube-on, pont azért nem, mert az ember nem szívesen épít olyat, amit bárki bármikor lekapcsolhat, ugye ezt tudjuk.

– Nyilván mi azért kicsik vagyunk ahhoz, hogy csak így lelövöldözzenek minket.

– De hát persze azért egész más műsort készíteni a YouTube-ra, mint mondjuk műsort készíteni a Nostr-ra. Itt ha rosszul mondasz egy mondatot, akkor el vagy kaszálva. És ebben a tudatban műsort készíteni szerintem azért nehéz, mert behozod az öncenzúrát a fejedbe.

– Most valahogy egy járvány jutott eszembe, ami nem olyan régen volt, hogy nem volt szabad beszélni róla.

– Basszus, volt egy ilyen járvány? Én már el is felejtettem.

– Látod, ez tényleg… Azt mondták, hogy ki ne mondd az adás közben azt a C betűs szót, aminek 19-et is írogattunk a végére.

– Ja, vicces. Szóval igen: ahhoz, hogy a szabadságot tudjuk választani, szabadságtechnológiákba kell elmélyülnünk. És úgy gondolom, hogy lehet ez egy ilyen feladat a nézőink felé is. Aki eddig eljutott velünk – mert egyébként egész sokan vagytok, több mint 1000 feliratkozónk van, úgyhogy köszönjük nektek! Ez tök nagy inspirációt ad, hogy minden héten itt témát találjunk, meg Árpi napokig vágja a műsort. Tehát ez fontos. De úgy gondolom, hogy ha most egy-két hónapot pihenünk, akkor az nem igazi pihenés lesz, mert szerintem ez az idő annak lesz szentelve, hogy az ember egy kicsit elmélyüljön abban, amit ez az egész mozgalom ad, amit ez az egész Bitcoin ad neki. És amikor visszatérünk, szerintem sokkal nagyobb energiával tudjuk majd ezt újra átadni.

És mondom, nekem a terveim között szerepel az, hogy legyenek sokkal technikaibb elemek, mert hogyha ez egy ellenállás, akkor ellenálló felekre van szükség benne. Tehát olyanokra, akik maguknál tartják a bitcoint, és nem kérnek engedélyt arra, hogy az információval éljenek. Mert ugye a Bitcoin információ: még a MiCA-törvény definíciói alapján sincs kibocsátója, tehát ők se nagyon tudják megfogni, de biztos lesz még rá egy csomó próbálkozás. Úgyhogy igyekszem majd részemről – legalábbis ezt a magam részéről tudom vállalni – ebben most a nyáron elmélyülni, és olyan tartalmi ötletekkel jönni, amik megerősítik a kis Bitcoin közösséget Magyarországon. Nyilván ez egy kicsit mainstream adás, de hát el kell kezdenünk egy kicsit jobban kockulni.

– De lehet, hogy csak egy kicsit. Vagy nem tudom, megtalálni a kereteit, hogy ne az legyen, hogy az egyszerűbb vagy kezdőbb érdeklődőket esetleg elrettentjük vele.

– Persze, persze. Ezért is fontos, hogy kommenteljétek az adás alá azokat az ötleteket vagy témákat, amikről hallani szeretnétek, mert akkor látjuk, hogy mi az, amire igény van! Mert nyilván a Bitcoinról azért sokat lehet dumálni, a kulcsokról, meg hogyan bukik meg a pénz, a fiat pénz, ezekről lehet napestig beszélni, de szerintem ezt már mindenki tudja.

– Hát nem mindenki. Vagy a követőinkre gondolsz?

– Hát a követőink közül szerintem mindenki tudja. Nyilvánvalóan ez nem egy olyan szórakoztató műsor, mintha valaki egy BL-döntőt néz.

– Bár mondjuk nekem ez szórakoztatóbb.

– Persze, az se rossz, de mindegy. Hát mindenki másért van itt, csak ezzel azt szeretném mondani, hogy azért ez rohadt fontos téma, nem? Főleg a mai világban, így a 21. század elején, hogy milyen világot tudunk majd hátrahagyni a gyerekeknek. És a múltkori adásban Five ezt tök jól elmondta, hogy ő miért foglalkozik szabadságtechnológiákkal. Ez nagyon megtetszett ott nekem, ez a definíció tőle.

– Föl is tudod idézni?

– Hát ő annyit mondott – majd kijavít, hogyha nem így van –, hogy azért kezdett ezzel foglalkozni, hogy egy jobb világot tudjon a gyerekeinek hagyni. Egy kiszámíthatóbb, korrektebb, erkölcsösebb világot.

– Ugye egy olyat, amiket te is itt mondtál, és a Jack Mallers prezentációjában is volt, hogy ezek a komponensek vagy jelzők kivesztek a mai világból, illetve hát a nyugati világból. Minket magunkat is odasorolhatunk a nyugati világba, hiszen nem minden probléma az, hogy van-e áram vagy ivóvíz, vagy kaja az asztalon – persze ezek azért szüntelen munkát igényelnek. Tehát egyre inkább érezni a hanyatlását a Nyugatnak. De ugye ahogy Alex Gladstein szokott erről beszélni – most is volt nemrég egy fontos előadása Washingtonban, ami szintén nagyon jól sikerült, most ez jutott eszembe –, ő azért is mondja, hogy a Nyugat kiváltságos, és sokszor nem gondol bele, hogy sokkal több milliárd ember nem fér hozzá azokhoz a pénzügyi szolgáltatásokhoz, amik számunkra természetesek: hogy lehet bankszámlánk, eldönthetjük, hogy hol nyitunk bankszámlát, tudunk befektetési eszközöket vásárolni akár az amerikai piacon, az európai piacon, akármilyen piacon. És óhatatlanul sokan ennek a természetességében azt mondják, hogy a Bitcoin még mindig nem tudott felmutatni egy igazi use case-t, ami a hasznosságát mutathatná.

De hogyha ezt a szemellenzőt levesszük, és körülnézünk a nagy világban, akkor látjuk azt, hogy sokkal több embernek nincs hozzáférése ilyen dolgokhoz, és hogy számukra tényleg mennyire hatalmas, óriási szabadságot biztosító eszköz a Bitcoin. Akár a diktatúrában élők számára, de hogyha nem is diktatúra van, hanem egyszerűen csak nem tud az ember bankszámlát nyitni, mert nincs a környékén, vagy mondjuk még személyi igazolványa sincs, vagy akármi, mert mit tudom én, egy poros kis afrikai faluban él, vagy sátorban, vagy bungalóban. Na mindegy. Szóval igen, ez jutott eszembe: hogy mindenképp a Nyugat része vagyunk ebből a szempontból már, és mi is kiváltságosak vagyunk ebből a szempontból a legtöbb emberhez képest a földön.

– Ja. Még akkor is, hogyha magyar létünkre nagyon jól tudunk panaszkodni, hogy ez se jó, meg ez se jó.

– És persze csomó minden nem jó.

– Ja, ja, de hát ugye a jövőt építjük, nem várjuk. És a panaszkodás pont olyan, hogy szerintem aki vár, az panaszkodik; aki épít, az nem szokott panaszkodni, mert nem ér rá.

– Mi is inkább csak károgunk, és valami mást csinálunk, mint amit szarnak gondolunk.

– Ja. Hát a bitcoinerek nem ilyenek. Úgyhogy ezúton is megint csak arra tudok mindenkit sarkallni, hogy a nyár alkalmával most van lehetőség talán arra – nekem mindenképp lesz –, hogy jobban elmélyüljön ezekben a témákban, amikről szó volt az önrendelkezéssel kapcsolatban. Tehát töltögessetek le tárcákat, próbálgassátok őket, a Nostr-t nézegessétek, vagy akár posztolgassatok ötleteket ide a csoportba! Mert ezek mind fontos dolgok, és erősítik ezt a közösséget abban az eltökélt célban, hogy jobb legyen a világ.

És tényleg ez nem arról szól, hogy itt menjen föl a number, hogy egyre drágább legyen a bitcoin, hanem ez tök sok más dolgot hoz be. Tehát azt, hogy van egy olyan rendszer, amit nem tudnak elcsalni, és lehet értelme a munkának. Tehát hogy ne egy ilyen végeláthatatlan körforgásnak, egy ilyen robot… mi az?… mókuskeréknek tűnjön az élet. Úgyhogy ezt szerintem a Bitcoin fogja elhozni, és szerintetek is, ha már itt vagytok ezen a csatin.

Úgyhogy a nyári házi feladat a magam részéről az, hogy sokkal több olyan kütyüvel ismerkedjek meg, ami decentralizáltabbá teheti ezt a hatalmi berendezkedést. Ez akár a saját node futtatása, vagy ilyen rádiókommunikációs eszközöknek a használata – erről is szeretnék majd műsort –, vagy csak az, hogy játsszunk el ilyen gondolatkísérleteket magunkban: hogyan működnénk akkor, hogyha mondjuk a bankok 72 óráig nem működnének? Tehát kihez tudnánk fordulni, ki az a bitcoiner, akit ismerünk, ki az, aki adna nekünk kaját? Ez nem doom porn, most nem arra akarom kihegyezni. Csak az ember hajlamos így az első világban – mert én már ide sorolnám Magyarországot – ezt a kényelmet alapnak elfogadni, pedig azért ez nem alap. Tehát bármikor lehet olyan helyzet, hogy ez már nem adatik meg, és akkor viszont nagy szükségünk lesz majd a Bitcoinra. És ez a use case: hogy tud pénzt adni nekünk akkorra, amikor a világnak szüksége van rá. És úgy látszik, hogy a világnak most van rá szüksége, különben nem jelent volna meg ez az eszköz.

– Na, hát bizony, bizony. Nekem egy házi feladatom meg az, amit a Five-val beszéltem: hogy ugye ő írta azt a rettentő jó oktatóanyagot, meg ilyen videókat is csinált, és azt elkezdem fordítani, hogy ne csak angolul legyen meg, hanem magyarul is.

– Ja, az jó.

– Ez egyfajta kikapcsolódás lesz, meg engem is kicsit visszavisz a gyökerekhez. Meg jó lesz ezeket is majd publikálni, és akkor ugye az önrendelkezéshez még ütősebb magyar segédletet tudunk közzétenni. Hát jól van, én nem tudom, miről beszélgessünk. Még visszakukkanthatunk a régebbi adásokhoz. Vagy ennyit akartál csak előszedni?

– Hát figyeljél, nem tudom, meg önrendelkezést… átnézhetjük, hogy mi volt, de végül is tényleg ezek ilyen alapvető gyökerek. Én még amit gondoltam, szerintem azt vállalásként be is mondhatjuk: hogy azért fogunk így a nyári leállás alatt valamiféle videókat posztolni, csak azok nem friss adások lesznek, hanem visszanézegetünk korábbi adásokból ilyen jelentősebb, pár perces mozzanatokat, és akkor abból összevágunk valamit. Még számomra se tiszta, hogy pont hogy fog ez kinézni, de valószínű, hogy érdemes valamit minden pénteken kilőnünk az éterbe. Hogyha tényleg várják a feliratkozott nézőink, vagy más platformon hallgatóink, akkor kapjanak valami kis eledelt, még akkor is, ha ismétlés. De hát biztos egy csomó hallgatónk meg nézőnk van, aki még nem látta, hallotta az összes adást.

– Bár ugye hozzád is odament már több ember, meg hozzám is az ilyen konferenciákon, hogy hű, az összeset láttam…

– És az óriási, igen, az óriási. De biztos, hogy ez azért egy viszonylag szűk réteg. Úgyhogy talán ezzel a nyári leállással azoknak a dolgán is könnyítünk, akik mondjuk már rátaláltak a csatornánkra. Mert azzal, hogy minden héten kijövünk egy kábé egyórás új tartalommal, föladjuk nekik a leckét, hogy kevesebb idejük van mondjuk visszanézni korábbi adásokat. És akkor most itt lesz egy jó pár hét, amikor nem nyomunk ki új tartalmat, hanem lesz idő mindenkinek nyaralás közben, kikapcsolódva kicsit visszapörgetni, hogyha akar, meg van kedve hozzá. Úgyhogy ez egy ilyen jófej gesztus is a részünkről, nem?

– Ha minden nap egy adást megnéznek, akkor pont szeptemberre mindenki megnézte az összeset. Vagy hát nem pont, de úgy nagyjából. De talán ezt mindenki el tudja dönteni magának szabadon, hogy milyen házi feladatot vállal kötelezőnek. Na mindegy.

– Jó, hát igen, én most nem tudok már mit hozzáfűzni, mert nekimehetnénk, hogy melyik részben mi volt, de szerintem az hosszú lenne.

– Persze. Én tényleg csak ismételni tudom magam, hogy Bitcoinnal kell foglalkozni a nyár alatt is. Nekünk meg pihenni.

– Akkor megosztom most azt az ablakomat, amiben ilyen levezetőt szoktam nyomatni.

– Jó, és akkor jöjjön az a szekció, nem? Jól van. Ismerkedjetek támogatóinkkal, a négycsillagos wellness szállodákkal, ami egyrészt a Hotel Atlantis Hajdúszoboszlón, másrészt pedig a Hotel Aurora Miskolctapolcán! Ezekben szoktak lenni a magyarországi Bitcoin only konferenciák, októberben lesz a következő, újra Miskolctapolcán, az Aurorában. Iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, és ne adjátok el a bitcoinotokat! Főleg ne forintért – meg hát semmiért se. Árucikkekért el lehet adni, hogyha pótoljátok.

– Oh yeah!

– Hát jó, köszönjük szépen a figyelmet, és akkor találkozunk szeptemberben.

– Meg kivel mikor. Jó nyaralást!

– Jó nyaralást! Üdv!

– Agyő!