E70 BTC Prague kalandok: Adaptáció és összefogás

Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit Ferivel és Optouttal. Ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast. A mai napon úgy gondoltuk, hogy beszámolnátok a prágai Bitcoin eseményről, a BTC Prague-ról, mert ugye ez most múlt héten volt, néhány napja, előző hétvégén volt még csak.

– Üdv mindenkinek innen Prágából! Vagyis most már nem Prágából, hanem itthonról, de még félig ott vagyok.

– Ja, lélekben.

– Ha kezdhetem én esetleg?

– Ja, kezdd el!

– Első érzésre szerintem sokkal többen voltunk, mint amennyien tavaly. Én azt mondanám, hogy egy olyan 50%-kal, és már a csütörtöki napon is — ugye csütörtök, péntek, szombat volt az esemény. A helyszín egy kicsit javult, úgy gondolom, a cateringrészt jobban kiépítették. A main stage, ahol a nagy előadások zajlottak, hasonló színvonalon, igazából ugyanazokkal a látványelemekkel és showval mutatkozott be. Az expo része ugyanolyan helyen volt, ugyanazok voltak a kiállítók — nyilván természetesen más cégek is voltak, mint tavaly, egy kis változás volt, voltak ismerős cégek is. És alapvetően ugye ez Európa legnagyobb Bitcoin konferenciája.

És ha egy kicsit megengeditek az elmélkedésemet az adaptációval és ezzel a hétvégével kapcsolatban, akkor annyit el tudok mondani, hogy aki járt, vagy el fog menni majd Bitcoin konferenciára, főleg ilyen nagyobbra, nemzetközire, akkor úgy gondolja majd, hogy biztos mindenki tud arról a városban, hogy itt most Bitcoin konferencia van. Idejött több mint 100, mit tudom én, milliomos, dollármilliomos, és akkor itt azért tényleg repkedtek a luxusautók meg a jachtok meg a repülők meg a magánjetek. És akkor azért Prága, az azért nem egy Los Angeles vagy egy New York vagy London, hogy 10 milliós város, és tudod, azért sok minden történik egy nap — hanem úgy gondolod, hát azért itt tényleg nagy expo terület van, kiemelt, óriási show, tényleg hatalmas showműsor volt az egész konferencia. És úgy gondolod, hogy hát eljössz Prágába, és ez ömlik a csapból is, biztos, tudod, a híradások erről szólnak, meg az utcai ember is tudja, hogy mi történik.

És igazából az van, hogy nem. Ezt már megtapasztaltuk Madeirán is, megtapasztaltuk szerintem máskor is. És én azt látom, és azt gondolom, van egy olyan érzetem, hogy ez az 1-3%-nyi ember, akit elért a magánszférában, a személyes szférában a Bitcoin — én kicsit úgy érzem, hogy itt lehet, hogy meg is rekedtünk, és nem lesz annyira exponenciális a fejlődés, az adaptáció, mint amennyire egyébként úgy érezzük, hogy kellene, hogy legyen.

Mert miért gondolom ezt? A családom Prágában töltötte a hétvégét, természetesen úgymond együtt laktunk, de én csak este találkoztam velük, ők napközben a városban voltak. És mondták egyébként, hogy hát amúgy senki nem tudott róla, hogy ekkora bitcoinos rendezvény van — de mindenki tudta, hogy sörfesztivál van, abszintfesztivál van, és a folyón egy pallón át kell kerekezni ilyen kosztümben, biciklivel, és akkor kaphatsz valami nyereményt. Na, ezt tudták az emberek.

Ez a have fun staying poor, ez a szórakozás, ez sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen lesz a jövőnk, vagy hogy milyen világban élünk. Úgy gondolom, ez egy olyan léc, amit nem mindenki fog tudni átugrani, és a tömeg nem fogja tudni átugrani per pillanat. Én úgy gondolom, ennél több tömeg nem akarja átugrani.

Ott vannak a videóim például: ugyan TikTokon elég sok videót felveszek, és ugye több cégem is van, akár beton, akár szálloda, ahol mondjuk ételeket videóztunk le előző héten, aztán felveszek edzős videókat, bitcoinos videókat, egy csomó fajta tartalmat. Na most amikor ételeket videózok, akkor van mondjuk 2000-es megtekintése egy videónak.

– Igen.

– Az edzések és a bitcoin az 1000-ret sem éri el.

– Aha.

– Nem érdekli annyira az embereket egy bizonyos szinten túl. Van egy szint, van egy tömeg, akit már nem érdekel. Ők szórakozni akarnak, őket nem érdekli az, hogy hogyan akar majd félretenni.

És visszatérve Prágára: nekem ez esett le. Én úgy látom, hogy kétirányú adaptáció van. Alulról, a magánszférából — nyilván csináljuk a konferenciákat, összegyűlünk, tök jó, de lesz egy szint, ami fölé nem tudunk fölmenni, mert nincs érdeklődés. Én úgy gondolom, nincs társadalmi érdeklődés arra, hogy megtakarítsunk és jobb legyen az életünk.

Ami mégis el fogja hozni a változást — én úgy gondolom, a meglévő néhány százaléknak a kitartó szellemisége, és a vállalati adaptáció. Ami viszont nem alulról indul a vállalati szegmensben, hogy a kis pénztáros ma jelzi a főnöknek, ő meg a még magasabb főnöknek, hogy akkor fogadjunk el bitcoint — hanem ott pedig a skála, az adoptációs spektrumnak szintén a felső másik 1%-a érti meg. Ezek között van például a Saylor, ezek között van a Metaplanet, a francia, a svéd, az amerikai cégek, akiknek a cégvezetői rájöttek arra, hogy ez a Bitcoin, ez valami nagy dolog. És ők fogják nyomni az adoptációt a másik irányba.

És a végén attól függ, hogy ki mennyire szerencsés a társadalomban: hogy most a személyes adaptációs nyomás éri-e el, és a barátomtól, haveromtól meg a mi podcastjainkból találkoztok a bitcoinnal, és értitek meg, hogy mi a Bitcoin — akkor szerencsésebbek vagytok. Vagy van a vállalati adoptáció, amikor már úgy fog találkozni az az emberünk, amelyik velünk nem találkozott, vagy mi nem tudtuk neki elmondani: akkor pedig úgy fog vele találkozni, hogy jönnek majd a Bitcoin bankok, és egyszerűen bevezetik a bitcoint ott, ahol él az emberünk. Mert ez lesz az egyetlen út, amivel helyre tudjuk hozni a társadalmunkat.

Úgyhogy én most azon a véleményen vagyok, hogy van egy határa annak, ameddig a személyes adoptáció el tud menni. Én ezt éreztem ebből a prágai hétvégéből. Nagyon jó hétvége volt, nagyon pozitívan, nagyon feltöltődve érkeztem haza, még jobban megerősödve abban, hogy egyébként jó úton jár maga a Bitcoin mozgalom. De én érzem ezt a kettősséget, és nem mondom, hogy jó vagy rossz, egyszerűen csak ez a megfigyelésem. És át is adom a szót Optoutnak akkor.

– Igen. Én inkább úgy fejezném ezt ki, vagy úgy árnyalnám, hogy ez két különböző dimenzió, ahol az adoptáció történik: az egyén meg a cégek szintje. És a kettő jól tudja erősíteni egymást, de nem helyettesíti egyik a másikat, szerintem mind a kettő fontos.

És azzal egyetértek, hogy bármennyire is mi úgy érezzük, hogy most már minden erről fog szólni, és egyre többen észrevesszük és csatlakozunk ehhez — azért ez nem ilyen gyors, nem ilyen gyors a fejlődése, vagy hogy mondjam, a terjedése. De azért szerintem, mikor én egy ilyen nagy eseményre elmegyek, akkor mindig meglepődöm, hogy mégis ennyi ember érdeklődik. Tehát ennyi ember van, aki rászán pár napot az idejéből, hogy elmenjen egy ilyen helyre — mert azért tényleg sokan voltak, tehát ez egy nagy esemény, sokan voltak ott.

Láttam sok olyan embert, aki valószínű, hogy nem egy — hogy mondjam — nem egy teljesen eltökélt bitcoin fanatikus, hanem csak úgy szimpatizál vele, és annyira érdekli, hogy vette a fáradságot, hogy körülnéz egy ilyen eseményen. De alapvetően nem lesz ő soha egy ilyen, tehát nem a Bitcoinról fog szólni az élete, de tartja annyira fontosnak, hogy foglalkozik vele valamennyit.

Tehát én láttam sok olyan — úgymond mindig érdekes így nézni a közönséget. Én szeretem nézni, hogy milyen közönség van, és sokszor elég vegyes, elég széles a spektrum, de láttam bőven olyan embereket, akiket abba a kategóriába tennék, hogy ilyen átlagos utca embere, akik érdeklődnek a Bitcoin iránt.

Az biztos, hogy most ebben az időszakban ez a céges adaptáció az, ami egy kicsit előtérben van, és ez teljesen jó. Van, aki szerint ez kicsit el van túlozva, és kicsit most már kezdjük túllihegni. Nyilván ez is érezhető volt most ezen a konferencián is, hogy ez a vonal nagyon erős.

– Ühüm. Igen.

– Amúgy sajnálom, Feri, hogy nem is volt alkalmunk találkozni ott ez alatt a pár nap alatt. Mondtam is itt az előbb Antinak, hogy igazából most egy kicsit jól kiegészítjük egymást, mert én inkább az expo részen meg egy-két ilyen kapcsolt eseményen vettem részt, magán az előadásokon én nem vettem részt, mert most nem vettem olyan jegyet. Illetve nekem nincs összehasonlítási alapom, mert én nem voltam eddig még — tavaly, tavalyelőtt ugye, idén volt a harmadik prágai konferencia.

Úgyhogy nekem az első benyomásom az volt, hogy hú, ez aztán tényleg nem kicsi, mikor így beléptem az épületbe. És ja, nagyon sok kiállító volt, nagyon sok ismert arc, akit ha már így követ egy ideje az ember, ezt a témát, akkor a podcastokból, innen-onnan ismer — szóval rengeteg ilyen arcot lehetett látni, még úgy is, hogy mondom, a színpadon én nem voltam, meg a VIP-részlegen sem.

Úgyhogy igen, nekem is alapvetően a hangulat nagyon tetszett, ez mindig jó érzés, hogy így olyan emberek közé csöppenni, akik hasonlóan gondolkodnak. Nekem amúgy a legkülönlegesebb, maradandó élmény az volt: egy ilyen konferencia idejére szervezett, de attól igazából független meetup, egy cypherpunk meetup — az nagyon-nagyon izgalmas és érdekes hangulatú volt.

– Igen, borzasztóan profi volt egyébként maga a szervezés, mert tényleg egy hatalmas show. Én azon is gondolkodtam, hogy jövőre ezt szervezett formában szerintem fogom majd — vezetni fogok majd egy-két barátot is oda, mert túravezetést vállalok azoknak, akik még nem bitcoinerek, mert akkor szerintem jó pár üzletember barátomat el fogom vinni, mert hatalmas élmény. Tehát tényleg nagyon-nagyon jó volt találkozni ismert emberekkel, és élőben látni azt, hogy ők tényleg egyébként milyen személyiségek. Én Lawrence Leparddal például, a The Big Print nevű könyv szerzőjével beszélgettem többet, meg találkoztunk többször. Michael Saylort hallgattam 5 méterre tőlem a stage-en, és akkor vele volt egy beszélgetés, meg rengeteg mással.

Tényleg rengeteg ismert arc volt ott. Szerintem kábé a Bitcoin Twitternek a 30%-a ott volt az ismert arcokból, tehát a jelentős része. És ezek mind nagyon-nagyon intelligens és okos emberek. Tehát az a durva, hogy ezek nem celebek, ezek az emberek tényleg letették, amit le kellett tenni az asztalra szakmailag: akár valaki matematikus, akár üzleti tudományokban otthon, vagy az üzleti életben bizonyított, vagy ugye programozásban, informatikában.

Úgyhogy igen, az előadások jelentős része az üzleti adoptációról szólt, bár ugye ott volt a mindenki kedvence, és az én kedvencem is, Jack Mallers, aki a lelket hozta vissza a Bitcoinba és az etikát. Nagyon jó volt az előadása, érdemes meghallgatni majd, most már fent vannak YouTube-on ezek az előadások. Úgyhogy egészen jól sikerült ez az előadás, meg maga a konferencia is.

Úgyhogy én szeretnék jövőre több baráttal együtt kimenni, és fogom a kezüket, hogy na, gyertek, most olyan helyre viszlek titeket, ahol még nem voltatok. Mert ez tényleg nem egy átlagos konferencia — ahol volt egy előadó, egy brit srác, még nem ismertem soha, hatalmas showman volt. Figyelj, én szétröhögtem magamat az előadásán, majd kommentben megírom, hogy melyik volt az a srác, meg a YouTube-linkjét berakom az előadásának.

A main stage-en volt, és előhozott kétszer négy tudósnak a képét. Hát jó, mondjuk Saylor nem tudós, de őt is felrakta. Ott volt a Newton, ott volt Alan Turing, meg tudod, a nagyok — és akkor megkérdezte, hogy mi a közös mindegyikben. És akkor tudod, hát majdnem így szerényen mondta, hát mindegyik fehér — de nyilván nem ez volt a jó válasz. És mondta, hogy mindenkinek hatalmas homloka van, hatalmas homlokkal rendelkeznek. Hogy ez egy ilyen dolog, hogy itt okos emberek vannak. És hát figyelj, olyan poént csinált belőle, hogy szétröhögtük az agyunkat. Úgyhogy volt szórakoztató része is ennek.

– Egyébként milyen ilyen szemmel menni? Mert ugye te azért szervezed itthon is, vagyis hát ugye a szállodáidban Bitcoin konferenciákat szervezel, most már elmondhatjuk, hogy az egy rendszeres dolog.

– Rendszeres dolog.

– Tehát hogy ilyen szemmel mit, hogy láttál? Nyilván ez profi, mert ugye én tavaly voltam a prágain, az eszméletlen profi volt, gondolom, idén is az volt. Nem tudom, hogy például a 21-es lányoknak volt-e, tehát az ilyen leányszervezeteknek volt-e ismét standja, vagy voltak-e ott is előadások, vagy nem tudom, ez hogy állt össze ahhoz képest?

– Nem volt a 21 boothja, talán volt egy coffee stand vagy valami hasonló ilyen italos pult, de nem volt már olyan nagy csoportja, ez valamiért most így nem jött össze. Viszont ez a Dušánéknak a — nem is tudom, hogy nevezték el az ő bitcoinos standjukat, tudod, ez a kalózhajós tematikájú dolog.

– Amity Age.

– Amity Age, igen.

– Ühüm, igen.

– Az Amity Age standja ugyanott volt, ugyanolyan szépen lehozták, tehát hatalmas showt csináltak ők is, úgyhogy le a kalappal előttük is. Ez tök jó volt. Volt több bányász is például.

– Én azt — a hardveres cégek. Milyen hardveres cégek voltak?

– Gondolom, a Trezor volt a szokásos. Volt Trezor, Ledger, SatoshiLabs, igen. Akit hiányoltam, és azt meg is twittereltem: a COLDCARD még mindig nem volt jelen.

– Bitaxe.

– Igen, voltak ezek a Bitaxe-ok, ezek a kis bányászgépesek, nagyon jó volt. Én kicsit hiányoltam a fűtéssel kapcsolatos cégeket. Egy volt ugyan, aki ilyen radiátort csinált a Bitcoin bányászból, az jó. El is hoztam a prospektusokat, az egy jó, érdekes sztori. De azért Madeirán is láttam olyan srácokat, akik ezzel foglalkoztak, most nem voltak kint.

Kevesebb kínai volt talán. Tavaly picivel szerintem több volt az ázsiai bányászcégekből. Most is volt egy-kettő, de nagyon egyedül voltak ott a stand körül, senki nem ment oda hozzájuk, senki nem beszélt kínaiul. Hát aranyosak voltak.

A Strike-nak is volt egy kis boothja, de szerintem csak ekkora kis kiállítóstand — azért szerintem a Strike többet érdemelt volna. Én azt mondom, lehet, ellőtték a muníciót Las Vegasban.

– Igen.

– Az Aqua wallet kint volt, aranyosak voltak. Ott volt ugye Samsonék standja, ahol azért többször megfordultam, meg ők is csinálták a showt. A Nostrnak nagyon szép boothja volt, nagyon inspiráló volt, voltak jó játékok, ilyen függeszkedős játék, meg nem is tudom, volt egy medence a másik helyen. Szóval…

– Aha.

– Meg Optout, te mit láttál a standokból?

– Igen, amit én kiemelnék: igen, az Amity Age, ők tényleg nagyon menő kalózhajót raktak össze. De például a Firefishnek elég komoly standja volt, ott elég nagy volt az érdeklődés is, meg ott sikerült beszélgetni kicsit velük.

Igen, bányászgépes, bányászcég az viszonylag sok volt, akik így hostolnak. Én ebből kicsit azt szűrtem le, hogy elég nagy a konkurencia, és próbál mindenki minél nagyobb szeletet kihasítani belőle. De tök jó, hogy van választék.

Úgymond a Bitaxe az mindenképpen szem előtt volt több helyen.

– Aha.

– Ez viszonylag új jelenség, mert ugye nem olyan régi, és hát azt hiszem, két stand volt, akik árulnak konkrétan Bitaxe-okat. És ugye most már vannak ilyen nagyobb, színes kijelzős meg gyorsabb meg négychipes, erősebb. Meg ami még feltűnt, hogy sok cégnek volt kiállítva így kis Bitaxe ilyen reklámcélból, saját dizájnnal, saját logóval — tehát igazából mint egy ilyen kis marketingeszköz, mert annyira jó kis eszköz, hogy erre is jó. De még nem…

– Még nem osztogatták?

– Tényleg. Bocs. Feri, te hogy állsz a Bitaxe-szal? Beüzemelted már?

– Abszolút, persze. Otthon kapál.

– Persze. Öt terahashsel.

– Figyelj, teljesen. Pont ma voltam a szállodában, és meg is beszéltük, hogy mindkét szállodában — ugye vettem egyet. Még egyet összerakok hozzájuk, és akkor egy ilyen tickert, indexet, hogy hogy áll a Bitcoin, egy ilyen kis digitális kijelzőt, mennyi az árfolyam. És akkor ezt így kiállítjuk majd a szállodákban, az aulában, hogy ezt mindenki meg tudja nézni: a hármas tagolás, hogy akkor vannak a csomópontok, vannak a bányászok, meg vannak az átlagemberek, akik nézik az árfolyamot. Úgyhogy beüzemeltem, teljesen jó egyébként.

– Bitcoin múzeum, Miskolc.

– Igen, ja.

– Na, egyébként tök jó, hogy így a Bitaxe is van ilyen helyeken. Nyilván ugye van kötődésük Európához, meg ezeket így tök jó megnézegetni élőben. Még a Bitaxe-hoz még annyit, hogy kábé egy éve, vagy még annyi se, mikor én néztem, hogy vegyek, akkor a Bitaxe mint szervezet oldalán, ahol be vannak linkelve üzletek vagy webshopok, ahol lehet venni, volt talán három darab. Most meg így megnéztem — mert hogy ott voltak többen, ránéztem —, és most volt, hogy 33, akik árulnak. Tehát azért tényleg nagyon berobbant, mert viszonylag megfizethető, tehát sokan…

– Igen.

– Nem egy olyan nagy költség, viszont van annyira ára, hogy a gyártóknak, az összerakóknak is megéri, mert tudnak rajta annyi minimális hasznot hozni, hogy megéri, és nem csak hobbiból csinálják.

– Jó, ha motivált a gyártó.

– Hát igen.

– Igen, különben nem lennének ilyen dolgok, mert ugye üzleti alapon működik ez a világ. Neked akkor vettél, vagy neked is van Bitaxe-od?

– Én vettem már talán tavaly ősszel egyet, de persze vettem most is, ha már ott árulták, és ott volt szem előtt, meg még ráadásul kis kedvezményt is adtak. Meg jó az, ha van itthon, mert most lehet, hogy foglalkozom kicsit ilyen bányász jellegű dolgokkal is, úgyhogy pont jó, hogy van egy, amit így lehet átállítgatni, ahogy akarom.

– Ja. Tudjátok, mi volt még? A Jack Dorsey cége, a Bitkey. Ők adtak ingyen Bitkey-t a VIP-jegy mellé, és akkor egyből betaláltak az első két percben, nagyon rámenősök voltak. Mondták, állítsuk be a setupot, a walletet, mindent. Én mondtam, hogy nagyon jó, örülök neki, köszönöm szépen, kipróbálom majd, tényleg review-zom is. Mert hát figyelj, jó az, csak másra lesz jó — tehát nem szar, csak másra lesz jó. És így mondtam is neki, hát nem úgy állt a szája a srácnak, de semmi gond. Tehát tényleg egyébként úgy gondolom, hogy az ilyen egyszerűbb hardvereknek is megvan a célközönsége meg a helye.

Ugye volt egy ilyen panelbeszélgetés is, és akkor két gondolatot csak egy-egy előadásból, ami talán nem annyira ment nagyot. Nem baj, a jó Isten lecsapott a villámjaival, úgy látom, nem csak egy kis szél.

Ja, tehát volt két előadás. Volt a Mark Mossnak egy ilyen — nem előadása, hanem egy panelbeszélgetés, és ő moderálta, és elég nagy súlyú panelbeszélgetők voltak ott. És akkor a Bitcoin adaptációval kapcsolatban beszélgettek, és mindenki kifejtette a cypherpunk véleményét is, ugye kifejtette az intézményi oldalról, az institutional oldalról a Bitcoin adaptációt, és mindenki elmondta a véleményét. És Mark Moss tök jól összefoglalta, hogy igazából többsebességesnek kell lennie ennek a Bitcoin edukációnak. Tehát nem lehet az, hogy egyből a nagymamára rázúdítod a 12 szavas seedes tárcát, hanem ezt lehet finomhangolni is, és igazából lépésről lépésre is lehet ezzel haladni. És a Bitkey például, vagy a Trezor, ami egyszerűbb, vagy a BitBox és az egyszerű rádugós eszközök, azok valahol ennek a széles spektrumnak az egyik szeletét fogják meg. És ezeknek is van helye, úgy gondolom, hogy a hot walleteknek is van helye, akár még a tőzsdéknek is van helye.

A másik, ami tetszett Mark Mosstól egyébként: amikor arról beszélgettek, hogy mi a Bitcoin — hogy most store of value, tehát hogy megtartja az értéket, értéktároló eszköz, vagy pénzforgalmi eszköz, hogy akkor most ezzel fizetünk kávét, az borzasztóan fontos. Mi a fontos? Mit mondott Mark Moss? Bölcsen, szerintem: alapvetően azért zseniális a Bitcoin, mert széles társadalmi rétegeknek oldja meg a problémáit. Afrikában azt oldja meg, hogy ne inflálják el a pénzed, meg tudsz bankolni. Amerikában a befektetéseket oldja meg, mert ott sem fog elolvadni a pénzed, hanem ott értéktároló eszköz. Van, ahol máshol pedig egyszerűen fizetni lehet vele.

Például most láttam, azt hiszem, Dél-Afrikában, aztán talán Nigériában olyan megoldásuk van, hogy igazából bárhol, ahol kártyával lehet fizetni, ott most már lehet bitcoinnal is, mert létrehoztak egy olyan Lightning-tárcát, meg egy ilyen fiat szolgáltatóval együttműködnek, hogy igazából bárhol tudsz bitcoinnal fizetni. Ezt pont tegnap néztem a Twitteren.

Tehát a Bitcoin ezért zseniális, ezért hatalmas erő van benne, mert széles tömegeknek oldja meg a problémát. Ez nem a gazdagok játéka, nem a szegények megsegítésére való, hanem ez mindenkinek a pénze, mindenkinek az eszköze.

– Ja, hát valóban a jövő pénze.

– Igen.

– Hát most így elmentünk megint ilyen hardvertárcák irányába. Megértem én is azt, hogy mindegyiknek megvan a helye. Mondjuk nekem kicsit erős volt ez, hogy dobd el a seedet, meg mennyi seed lesz. De persze van, akinek az könnyebb.

– Meg hogy nem kell megállni. Tehát szerintem nem kell megállni, tehát én úgy gondolom, hogy valahol el kell kezdeni. És tényleg, valakinek lehet, hogy egy Blink wallet, ami egy custodial wallet — tehát ott a kulcsok ugye nem nálad vannak, hanem a szolgáltatónál —, lehet, hogy egy 5000 forintra, egy ajándékra pont elegendő. És utána pedig felkelti az érdeklődését, és tovább lehet menni, hogy akkor létrehoz egy hot walletet a telefonján, ahol a kulcsok nála vannak, csak még egy online eszközön. Ezzel azt akarom mondani, hogy helye van többféle megoldásnak.

A Bitkey is ilyen szempontból sokkal közelebb van egy saját tároláshoz, mint egy tőzsdén tartani, viszont nem teljesen azon a spektrumvégen van. Például most annak kapcsán jött szembe egy ilyen vélemény, hogy Iránban lekapcsolták az internetet: hiába, hogyha mondjuk Bitkey-jel saját magad tárolod, de nem éred el a Bitkey szerverét, akkor nem tudod használni. Tehát vannak kompromisszumok, viszont cserébe tényleg sokkal kényelmesebb használni.

Nekem ami tetszik, és ami úgy megnyugtat, hogy van sok irány, de hogy azért ezen a konferencián is, meg ugye a Bitcoin közösségben ott vannak azok, akik úgy igazából képviselik ezt az eredeti Bitcoin ethoszt, és nagyon figyelnek arra, hogy ezek a Bitcoin alapelvek — hogy saját magad tárold például, meg privát módon tudjad használni —, hogy ezek azért nem vesznek ki teljesen, még akkor is, hogyha jönnek olyan megoldások, amik úgymond kényelmesebbek vagy intézménybarátabbak.

– Igen, egyébként valóban meg kell hagyni, hogy minél inkább szélesedik így az elterjedése, minél többféle ember értesül róla meg használja, tényleg annál több use case lesz, tehát annál több felhasználási mód, meg annál több technológia, amit alkalmazunk. És szerintem az is azért ide vág, hogy én például ugye eléggé védem így az eredeti dolgokat — lehet, hogy ez majd így lejött. De biztos, hogy azért nagyon sokan jönnek be olyanok, akik ugyanígy meglátják ennek a szabadságoldalát, és azt védik. Valaki meg, ahogy te is mondtad, Feri, például az USA-ban meg az első világban — ugye ez tök mást old meg, mint a harmadik világban meg a fejlődőben.

Tehát ez tök jó, mert ez ilyen organikusnak tűnik egyelőre. Meg hát valóban biztos az is, hogy ez egy növekedési fázisnak a velejárója, hogy jönnek ezek a különböző technológiai deformációk úgymond, meg hát ugye van a ragaszkodás is.

– Igen. Igazából Saylornek az előadására még visszatérve: kétfajta megközelítése van Saylornek, vagy úgy gondolják, hogy ez már túl sok.

– Nem 21? (nevetés)

– 21, igen. De volt egyébként egy érdekes gondolata, amiből az látszik számomra, hogy az önzőséget nem látom rajta, nem látom azt, hogy elszállt volna. Ő azt állította az előadásában, hogy ez a dolog, ez a Bitcoin movement, ez a mozgalom, ez már nélküle is megy, és igazából ha már ő nem lenne, ez akkor sem megállítható. Tehát én úgy látom, hogy ő az ő szerepét — tehát próbál a földön maradni két lábbal.

Ettől függetlenül kegyetlen felhalmozó ipari gépezeteket építenek, pénzügyi gépezeteket építenek, és nem csak ő, hanem az összes többi cég.

– Ja, most pont összeszámoltam egy statisztikában: több mint 20 olyan cég van, aki elkezdett bitcoint vásárolni a treasurybe, tehát a saját felhalmozás céljára. Az nagyon sok már egyébként. És ez csak a Bitcoin Treasuries, bocsánat…

– Ja, mondjad, bocsánat.

– …csak hogy az már 246-ot számol, de biztos több.

– Hát tuti, hogy több.

– Ezek csak a nagy cégek, tehát tényleg. Japántól kezdve Svédországon át — most például ott egy ALTBG nevezetű cég, aki ugyanaz, mint a MicroStrategy, igazából mi, európaiak is tudjuk venni. Ott is, itt volt a BTC Prague-on a vezetője, ő is előadást tartott, hogy ők hogy csinálják, és teljesen őszintén és nyíltan mondják, hogy milyen módszerekkel, hogyan. És mindenkinek egy a célja, hogy minél több bitcoinja legyen. És támogató közeg.

Ez egy érdekes meglátás volt megint, amit nem tudom, valamelyik előadáson hallottam, hogy a bitcoinvilágban ugye mindenki a Bitcoinért dolgozik, és mindenki hasznot hajt mindenkinek, aki Bitcoinon dolgozik. És ezek a Bitcoin treasury cégek is alapvetően nem konkurensei egymásnak, hanem támogató jelleggel lépnek fel, nem versengenek, hanem támogatják egymást. És nekem ez is szimpatikus egyébként a Bitcoin közegben, hogy tényleg nem akarjuk egymást megenni, nincs kit lekonkurálni, nincs rivalizálás, egyszerűen csak mindenkinek egy a célja: hogy minél több bitcoinja legyen.

– Hát igen, mert ugye együttállás van, érdekegyüttállás, meg olyan erők egy irányba hatása, ami mindenkinek kedvez.

– Igen, de ezt egy gazdaságban nem látod. Most elmész egy építőipari konferenciára, egy marketing- vagy egy befektetői konferenciára — ott mindenki egymást akarja lenyomni, ott mindenki rivalizál, mindenki versenytársa mindenkinek. És a bitcoinnál nincs így.

– Azt nem tudom, szerencsére ilyenekre nem kell mennem. Én viszont azt kérdezném tőled, hogy amíg Prágában voltál, jutott-e eszedbe az a gondolat, hogy hú, nincs annyi bitcoinom, amennyit szeretnék?

– Hát én egyébként nem vagyok nagy igényű, tehát én sokszor megelégszem azzal, amim van. De természetesen kezdi átformálni a szemléletemet az, hogy bitcoinban mérjük a sikerességet. És ugye pont ahogy át fogom majd nevezni az egyik cégem, és átfordítom majd Bitcoin consulting cégre — ott is ugye szatoshiban fogjuk denominálni az árakat és a szolgáltatásokat. Vagy akár amikor most megnyitjuk az új parkolónkat majd Miskolcon, és fizetős lesz, ott is szatoshiban lesz mérve majd a parkolási bérletnek az ára, is forintban. Focipályát is szatoshival lehet majd kibérelni, és nem forinttal.

És hát hogyha majd fentebb megy a Bitcoin ára, akkor hát egy kicsit többe fognak kerülni ezek a szolgáltatások — majd évről évre csökkentjük az árakat.

– Aha.

– Nem növeljük. Amikor elkezdesz így gondolkodni, akkor minden megváltozik. Egyszerűen tényleg békésnek tűnik az a gondolat, hogy a konzulenseket, az alkalmazottakat, a szolgáltatásokat mind szatoshiban tudom fizetni. És egyszerűen csak amikor úgy gondolom, akkor kicsit csökkentem az árakat, nem kell növelni az áraimat. És nekem ez szemléletformáló. Igazából nekem ez az, ami kicsit így elkezdett formálódni bennem, és a BTC Prague konferencián ez még ráerősített erre.

Saylornek a 21-21-21 prezentációja azért elgondolkodtatott, erre utaltam. Borzasztóan merész az, amit nem javasolt, csak felvázolt: hogy mi van, hogyha folyamatosan vásárolsz mondjuk bitcoint egy kis összegért, és akkor azt mondjuk 21 éven át kitartóan csinálod, teljesen jól jársz. És akkor felvázolt egészen addig, hogy mi van, hogyha hitelt veszel föl az ingatlanjaidra, meg különböző komoly műveleteket mutatott be, hogy mit lehet még tenni azért, hogy még több bitcoinod legyen. Én addig nem gondolnám, hogy elmegyek, hogy el kéne mennünk bárkinek is — mindenki szerintem maradjon azért valamennyire a komfortzónáján belül.

De engem abszolút megerősített ez a konferencia abban, vagy tovább erősített abban, hogy ez a mozgalom nem állt meg. Óriási mozgalom, hatalmas nevek, hatalmas koponyák vannak ott, és mindenki már arról beszél, hogy igazából ez a négyéves pénzügyi ciklus, ez már így el fog olvadni, és lehet, hogy már nem lesznek azok a pump and dumpok, azok a hatalmas FOMO-k, amibe belevásárol az átlagember, és a végén pedig a profi kereskedők kirázzák a hasznot belőle — hanem ez egy ilyen lassabb, akár kicsit lassuló ütemű emelkedés, de folyamatos emelkedés és korrekciókkal tűzdelt emelkedés lehet. Úgyhogy lehet, hogy ez a négyéves ciklus is meg fog dőlni, én ebben látok realitást.

– Sokan mondják, hogy nem lesz már ilyen óriási nagy kiugrás, hanem ugye, amit mondtál, ez az elosztottabb növekedés, viszont az ilyen fokozatos.

– Ja, hát figyelj, jó, azzal elvagyunk úgyis.

– Viszont a pump and dump kifejezést megmosolyogtam, mert azt már elég rég hallottam.

– De jó.

– Igen, milyen érdekes, hogyha az ember így bitcoinban van, akkor a pump and dumpról így meg lehet feledkezni, nem? Tehát ez így a 17-es, 18-as évek láza volt talán. Vagyis hát van az most is — hát a Trump coint is hogy megrángatták.

– Csak ugye akkor már nem voltál benne. Az a mostani idők pump and dumpja.

– Igen. Hát ja. Egy kis vicces érdekesség: láttam két bátor embert így a nézőközönségben, egyik Binance-es pólóban feszített, meg láttam egy ethereumos pólós srácot is. Úgyhogy azért ahhoz már bátorság kell, vagy nagyfokú naivitás.

– Igen, provokatív kicsit. Akkora troll lehet, mint Elon.

– Ja, ja. Nem tudom, mit akartam.

Ja, így a pump and dumpokhoz még: nem tudom, én sokat szoktam ezen gondolkodni, hogy azért az ilyen óriási nagy felhalmozások — mint azért a Saylor is már ilyen 600 000 fölött van talán a coinok számát illetően a Strategyvel meg az egyéb arra épített dolgaival. Meg azért vannak ilyen nagy holderek, hogy sokan mondják így a Twitteren vagy az X-en, hogy ez a jövő pump and dumpja. Hogy ti erről így hallottatok már, vagy ebbe így belegondoltatok, vagy szoktatok ilyenen agyalni, hogy azért nem olyan jó, hogyha ennyi coin van egy entitásnál, nem?

– Hát egyrészt én továbbra is azon az oldalon vagyok, hogy ha választani lehet, hogy ETF-et vagy MicroStrategy-részvényt vagy közvetlenül bitcoint vegyek, akkor érdemes közvetlenül a bitcoint venni.

– Igen.

– Bár lehet, hogy például egy MicroStrategy-részvényen akár még egy kicsit többet is lehet nyerészkedni, hogyha ügyesen száll ki-be az ember, de hát ez nem az én játékom. Én egy kicsit aggályosnak tartom, igen, hogy egy entitásnál ilyen sok mennyiség van, főleg egy amerikai entitásnál. Ahol — hát nem azt mondom, hogy van rá a közeljövőben számottevő esély, de nem kizárható teljesen, hogy egyszer csak azt mondja az amerikai állam, hogy valahogy ezt most így kedvezményesen, de most nekem átadjátok, vagy valami hasonló jellegű dolog. Vagy ilyen lassú jogrendszer-módosítgatásokkal szépen körbebástyázzák.

Na mindegy, nem riogatni akarok, csak én szoktam gondolkodni ilyeneken, mert ugye a bitcoiner az szokott gondolkodni.

– Azért vagyunk itt egyébként, ilyeneket is észre kell venni. Pont a feleségemnek mondtam, hogy a bitcoin igazából egy olyan organizmus, amit hogyha ütnek, akkor is fejlődik, hogyha simogatják, akkor is fejlődik.

És én sem tartom aggálymentesnek azt, hogy vállalkozások ennyit felhalmozzanak, mert hát ugye megvan az a hibázási pont, ami a Bitcoinnál nincsen: hogy single point of failure bármelyik cégnél. Azért Saylorrel hogyha történik valami, hogyha Amerika jogrendszerével történik valami, hogyha Svédországgal, Japánnal bármi történik — az ott lévő cégek azért jogilag mozgathatók, sebezhetők. A Bitcoin ugye alapvetően nem.

Ezért én is azt támogatom, és csak rá tudok erősíteni, hogy hogyha bitcoint vagy céget kell venni, akinek akár bitcoinja is van, azért én inkább a fizikai bitcoint javaslom vásárolni, azt a bitcoint, amit a saját tárcádban tudsz tárolni. Ez a legbiztosabb és a legjobb megoldás.

De mi lesz akkor, hogyha mondjuk a Strategytől elkobozza az amerikai állam a bitcoinjait? Mindenki rájön majd arra, hogy ezért kell saját tárcában tárolni bitcoint, és mennyit ér az, hogyha az embernek saját szabadsága van — és a Bitcoin még erősebb lesz. Hiába próbálják bármilyen törvénnyel szabályozni ezt a digitális pénzügyi rendszert, a bitcoint, rá kell majd jöjjenek a jogalkotók, hogy nem lehet. Tehát nem lehet megszabni a napnak, hogy ne keljen fel holnap reggel, és mindenki csukja be a szemét.

Ja, mert én akkor nyitom ki a szemem, amikor akarom. Minden hívő, minden párthívő becsukhatja a szemét, hogy ma reggel nem kelt fel a nap — én attól még ki fogom tudni nyitni a szemem. És a Bitcoin is pont ilyen. Tehát hiába mondhatja azt bárki, hogy akkor most én nem tranzaktálhatok Péterrel vagy Pállal, azt senki nem tudja megakadályozni a Bitcoinnál. Úgyhogy bármennyien is próbálják a jogalkotók ütni a bitcoint, akkor is erősödik. Ha támogatják, akkor is erősödik a Bitcoin. Tehát így is, úgy is.

– Igen. Hát jó, magam is ezt vallom, hogy ameddig csak lehet, addig vegyük meg a bitcoint. És ha már sehogy se lehet — mert szerintem olyan nem lesz —, akkor ráérünk majd azon gondolkodni, hogy melyik cég részvényét vegyük, ha még maradt pénzünk, amivel vehetünk egyáltalán bármit. Mert ugye most még Magyarországon a forint a hivatalos fizetőeszköz, de az Európai Unióban pedig októbertől ez az úgynevezett digitális euró lesz. És ki tudja, hogy októberben tudunk-e már euróért mondjuk olyan utalást végrehajtani, ami esetleg egy Strike-on landol, vagy esetleg egy Revoluton landol, vagy valamiféleképpen a közeljövőben lesz-e ez valahogyan akadályozva. Szóval ezeken én így szoktam gondolkodni, és pont emiatt vallom azt, hogy ameddig az ember tud, addig lehetőség szerint bitcoint vásároljon.

Van a gyorsabb ló teória, ami a kriptoszcénának volt a nagy dumája, hogy ugye azért veszek, mert ez jobban növekszik — de ezek hülyeségeknek bizonyultak, ezek a kijelentések. Hát meglátjuk.

Mindenesetre én tényleg azt mondom, hogy tök jó, hogy vannak treasury cégek, meg ezek elkerülhetetlenek lettek volna, hiszen aki nagy vállalatban gondolkodik meg nagy pénzben meg olcsó hitelben — ugye minél magasabbra megyünk a hatalmi ranglétrán, annál több kapu nyílik meg azoknak, akik ezen a ranglétrán magasan vannak. És ők bizony nagyban gondolkodnak, tehát nem a kispályás sats stacking, amit így a pici bitcoinerek végeznek, hanem ők igenis ezresével meg százezresével képesek bitcoint vásárolni. Tehát elkerülhetetlen, hogy ez jön, meg jött — csak szerintem a mi nézőink azok inkább tartsák magukat az eredeti eszközhöz.

Ide vág még egy sztori: a VIP stage-en Michael Saylor és Adam Back beszélgetett, és a közönség soraiból egy utolsó kérdés felhangzott, amit igazából senki nem értett, de Saylor végül is kihozott belőle egy értelmes kérdést. A srác azt akarta valahogy megkérdezni, hogy mit ajánl Saylor azoknak, akiknek az államában nem lehet bitcoint vásárolni. És hát Saylor nem teljesen értette a kérdést — megmondom, én sem teljesen —, de igazából jó gondolata volt Michaelnek.

Azt mondta, hogy ha egy olyan országban laksz, ahol betiltják a Bitcoint, akár Kuba vagy Észak-Korea, nem lehet venni, de neked mégis sikerül, hogy veszel, mert mindig van rá mód — embertől például, peer-to-peer módon —, akkor gondold azt, hogy egy olyan eszközt veszel, hogy mekkora csodálatos találmány ez, vagy rendszer: veszel egy eszközt, ami nálad be van tiltva, nem csinálhatsz vele semmit, de ha valaki Amerikában vagy Japánban, egy cégvezető úgy dönt, hogy ő elkezdi a bitcoint felhalmozni, és ezért elkezd felmenni az értéke, vagy valami tök jó dolgot kitalál, vagy egy új alkalmazást fejleszt bitcoinra, akár fizetési alkalmazást is — azzal te is ugyanúgy gazdagodsz azon a helyen egyébként, ahol nálad ez be van tiltva.

Tehát a Bitcoin ezért kiváló eszköz, mert mindenki, aki a Bitcoinon dolgozik — és rengetegen dolgoznak rajta —, az mind azt gazdagítja, olyan mértékben, amennyi bitcoint sikerült vásárolni.

– Igen. Egyébként ezt az észak-koreai példát, ezt hogyha fölhozod, igen, ez érdekes, mert ezek nagyon extrém rendszerek már, ugye az észak-koreai, meg talán nagyon sok afrikai országban is olyan extrém berendezkedés van, meg bankrendszer vagy tiltás, hogy biztos nehézségekbe ütközhet a Bitcoin vásárlás. De szerintem Európán belül sem kell azért olyan nagyon messzire menni, amikor — ez talán a közeljövőben is így lehet.

Tehát most szándékosan nem hozom be azt a témát, amiről beszéltünk, mert szerintem azt majd kivesézzük később, de talán így érintőlegesen ugye, hogy itt vannak hírek azzal kapcsolatban, hogy ez jogilag Magyarországon is szabályozásra kerül, hogy ez hogy lesz, meg hogy nem lesz — hát van már egy ilyen keretrendszer, vagy hát egy ilyen jogi keret. Ezt se szeretném behozni, de hogy számomra ez nem olyan elképzelhetetlen, hogy ezeknek az on-rampeknek az ellehetetlenítése a jövőben egyre inkább jelen lesz az életben. Ugye volt már itt a — hogy nevezték az amerikaiak, vagyis az amerikai bitcoinerek ezt, amikor az on-rampeket meg az off-rampeket így lelőtték?

– Chokepoint 2.0.

– Ja, Chokepoint. Tehát hogy ugyanezt az EU-ban is megnyomják szerintem. Tehát hát említetted ezt az októberi EU-s CBDC-bevezetést. Én azt mondom, hogy nem eszik olyan forrón a kását, tehát azért ezek nem őrölnek olyan gyorsan, de a trend, az irány az egyértelmű, hogy ebbe az irányba megy. És hát nem biztos, hogy mi, bitcoinerek ezt bármilyen módon tudnánk befolyásolni a jobb irányba, úgyhogy hát fel kell rá készüljünk. De én nem látom olyan közeli veszélynek — igen, egy jelen állás szerint a trend az elég egyértelmű. Ugye ez a MiCA-bevezetés, ami ugyan még van egy évi türelmi idő, de hát az is eléggé bekorlátozza a legálisan, hivatalosan elérhető szolgáltatók listáját, ami nyilván nem jó. Mert nem tudja megfojtani ezt az egész dolgot, de azért egy picit a felszín alá tudja nyomni jobban, mint kellene.

– Én egyébként azért vagyok nagyon bizakodó, mert bármilyen törvényt is behoznak ide haza vagy az EU-ban, azért nehéz megfogni logika szintjén a Bitcoin elfogadást, vagy egyáltalán a Bitcoinnak a tárolását, vagy az azzal történő bármilyen cselekményt — mert a Bitcoin végtelenül morális. Nagyon egyszerű alapjai vannak, amit Jack Mallers is mondott az előadásában: például az, hogy ne lopj, ne csalj, ne módosíts, legyenek szabadságjogaid.

És azt lehet támadni, hogy most valamelyik párt vagy valamelyik politikai szerveződés úgy gondolja, hogy azt most be kell tiltani, de szerintem a tömegek részéről ez nem fog megállni. Mert miért tiltsd be a bitcoint? Azért, hogy — azt tiltod be, hogy ne lopj, azt tiltod be, hogy ne kobozz el másoktól eszközöket. Tehát egyszerűen nincs az a tömeg, aki ezt szerintem be tudná nyelni.

Én nagyon bízom a tömegnek az erejében, és úgy, ahogy Optout is mondta, a CBDC szerintem is egy ilyen lassabb irányzat lesz. Tehát nem fogják egyből drakonikus módon bevezetni, hogy akkor novembertől már csak digitális euró lesz, hanem szépen forralják a békát a serpenyőben, és akkor majd egyszer csak megfövünk — de a Bitcoin az egy jó menekülési útvonal lesz.

– Igen, van ez a klasszikus közhely, hogy ugye a bitcoint nem lehet betiltani, csak magadat tudod kitiltani belőle, vagy az állampolgáraidat. Ezt abszolút értem, meg mondom is, meg vallom. Viszont azért én se látom azt, hogy ez októberben így lenne, viszont azt is tudjuk, hogy a trend ez, és kicsi lépésekkel jön.

És szerintem itt óriási felelőssége van azoknak, akik bitcoint oktatnak, vagy Bitcoin használatra vagy eszmékre tanítják az embereket, mert ahogy korábban is mondtad, az elterjedéssel válhat ez naggyá. És ahogy mondtad korábban, meg lehet figyelni azt, hogy az abszintfesztivál sokkal népszerűbb, mint a jövőben való gondolkodás, illetve az utódlás, örökítés meg vagyonátadás. Persze azért mindig meglesz az a szegmense a populációnak, aki ezt tartja előtérben — ugye például így mi hárman meg akik minket néznek. És az a, nem tudom, 90-95%, aki félvállról veszi, az nyilván akkor is félvállról fogja venni, mert inkább a cirkusznak él.

– Hát igen.

– Kérdés az, hogy elegek leszünk-e ahhoz, hogy nyitogassuk az emberek szemét, hogy márpedig azért ez jó neked, hogy maradj, gondolkozz erről.

Ami egy kicsit passzol ide: egy impulzus, ami feltűnt nekem így most, hogy elég sok stand volt, ami arról szólt, hogy milyen országok, milyen helyek vannak a világban, akik szívesen látják a bitcoinereket. Tehát ott volt a Prosperának ugye, az Hondurasban egy ilyen különleges státuszú sziget. Ott volt Dubajnak egy standja, ott volt olyan cég, aki különböző latin-amerikai országokban tartózkodási engedélyt meg hasonlókat intéz annak, aki szeretné.

Tehát hogy vannak ilyen úgymond menekülőútvonalak, akár mondjuk egy cégnek egy olyan helyen, ahol nem probléma, hogy bankszámlát nyisson bitcoinos cégként, ahol nem adóztatják, vagy kedvezően adóztatják a Bitcoin váltást, tehát nem tekintenek úgy rá, hogy árfolyamnyereség. És ez így nekem feltűnt, hogy ezzel így nem szembesültem ilyen léptékben korábban.

– Ühüm.

– Most nem azt mondom, mert nyilván sose fognak tömegek menni ilyen helyekre, de azért önmagában az elég, hogy vannak ilyen helyek, és van ilyen opció. Mert ha lyukas a doboz, akkor hiába zárod le a fedelét, mert úgyse tudod lezárni. Tehát egy ilyen cégnek akkor lehet, hogy elmegy egy ilyen helyre, ahol szívesen látják, és neki is sokkal egyszerűbb, és mindenki jól jár. Nyilván ez ellen is — tehát bizonyos módokon lehet, tehát egy EU tud keresztbe tenni, de nem ilyen fekete-fehér, hogy bezárjuk a kapukat, és akkor semerre nem lehet menni.

– Persze.

– Tehát ez azért egy ilyen biztató dolog.

– Szerintem a jövőben egyébként az országoknak a szabadságát azt úgy kéne mérni, hogy mennyire elfogadók a bitcoinnal szemben. Hogy van egy eszköz, ami tényleg a teljes moralitást képviseli, amit szerintem az emberiségnek is képviselnie kell — amit már az előbb is elmondtam. És aki ezt nem tartja be, aki ezt akadályozza, aki ezt regulázni akarja, meg akarja védeni az állampolgárait ettől, az szerintem nem jó irányba megy.

Úgyhogy jó, hogy egyébként léteznek ilyen helyek a világban, és én abban bízom azért, hogy Magyarország vagy az Európai Unió is ilyen hely lesz majd később. De az egy jó fokmérője is lesz annak, hogy a bitcoint mennyire fogják támogatni vagy hagyni egyes országokban, akár Magyarországon is: hogy a szabadságokat mennyire tartják tiszteletben.

– Hát igen, ezek fontos kérdések, mert ugye mondtad, hogy nem mindenki fog azért olyan helyre menni, ahol kedvezően adózik, mert egyrészt nem tud, meg máshogy van berendezkedve. De ugye a bitcoinerek azok a lábukkal szavaznak, legalábbis ez is egy gyakori mondás. És valóban jó látni ezeket a játékelméleti elemeket, hogy más országokban mennyire megbecsültek, vagy miféle programokat építenek ki számukra. Ja, Dubaj meg a Prospera, az tényleg jó példái ezeknek.

– Érdekes egyébként, hogy Prágában is volt már ilyen stand.

– Igen, a Prosperának meg Dubajnak is volt.

– Aha, tök jó.

– Igen. Meg ami számomra érdekes volt: beszéltem egy Csehországban élő valakivel, és így Csehországról, Magyarországról kicsit beszéltünk, hogy Bitcoin-hely szempontból hogy állnak a dolgok. És például ő azt mondta, hogy Csehországban most már az van, hogyha valami közösségi médián valaki elkezdi ekézni a bitcoint, akkor rengetegen rögtön ráugranak, és kioktatják, hogy de ez miért nem úgy van szerintük.

Én csodálkoztam, mert hát nálunk nagyjából inkább a fordítottja a jellemző: hogyha valaki meg meri említeni, hogy milyen jó a Bitcoin, akkor ráugranak nagyon sokan. Úgyhogy ez például érdekes volt nekem, hogy azért a csehek sokkal előrébb járnak.

– Azt mindig is tudtam, hogy előrébb járnak a csehek.

– Hát igen. Nem tudom, miért, meg hogy miért alakult, de ez tény.

– Szerintem itthon is fordul a szekér.

– Én látom már itt is, hogy azért van fény az alagút végén.

– Hazai szinten azért én az elmúlt évekhez mérve azt látom, hogy egyre többen értjük azt, hogy mi a Bitcoin. Már nem csak olyanok kommentelnek a Bitcoin posztjaim alá, akiket tényleg ismerek, hanem akiket abszolút nem ismerek — mármint hogyha egy ilyen hírcikk alá vagy bárhova alákommentelünk, akkor van már, aki velem tart, és nem csak nekem kell bizonyítani azt, hogy mi a Bitcoin és hogy miért fontos, hanem mások és ismeretlen emberek. És ez tök jó.

– Nem a másik accountoddal vitázol.

– Igen, igen, igen.

– Jól van, fiúk, én köszönöm szépen így a beszámolóitokat. Nem tudom, hogy maradt-e még valami, ami esetleg így eszetekbe jutott, hogy még így említsük meg.

– Nekem csak annyi, hogy arra buzdítok mindenkit, hogy menjen el Bitcoin konferenciákra, és tapasztalja meg, hogy milyen az, amikor több ezer ember érti körülötte azt, hogy mi a Bitcoin, vagy legalábbis a szabadság iránti vágya akkora, mint amekkora legalább az övé is. Ez hatalmas élmény, nagyon jó közösségi élmény, úgyhogy tényleg mindenki próbálja ki!

És ott egyébként ezen a konferencián is lehetett bitcoinnal fizetni, és azt hiszem, meg is dőlt a rekord: 7500 tranzakciót bonyolítottak le három nap alatt. Úgyhogy this is the way. Gyertek el konferenciára, és ti is nézzétek meg, hogy milyen élmény ez, érezzétek meg!

– Köszi. Optout?

– Egy dolog, ami úgy érdekes volt erről a konferenciáról, hogy igazából mikor ott voltam, már akkor láttam, hogy úgynevezett ilyen szatellit események voltak. Például ez a fejlesztési nap is olyan volt, ami nekem fejlesztőként tök jó volt — de hogy nem egy ilyen esemény volt, meg nem kettő, hanem vagy több mint 10. Úgyhogy csak ez is mutatja, hogy mennyire sokszínű és mennyire nagy ez az esemény. És ezek között is, akinek ilyen speciálisabb érdeklődése van, az jó eséllyel talál olyat, ami jobban passzol neki. Úgyhogy tényleg le a kalappal, és tök jó, hogy egy ilyen kaliberű esemény viszonylag közel van hozzánk.

– Igen, ez tök jó. Hát ja, nem tudom, lehet, jövőre elnézek, most nem fért bele.

Köszönöm, srácok, a beszámolóitokat, és szerintem akkor így az egyórás adásidőt ki is töltöttük. Még csak annyit, hogy elmondjam, ki támogat minket: két remek Bitcoin elfogadó és tartalékoló szálloda is támogat minket. A hajdúszoboszlói Hotel Atlantis, amely négycsillagos wellness szálloda, és a miskolctapolcai Hotel Aurora, amely szintén egy négycsillagos wellness szálloda.

Iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, és ne adjátok el a bitcoinotokat! Egy hét múlva pedig akkor újra találkozunk. Köszönöm a figyelmet, sziasztok!

– Sziasztok, srácok!