E65 Bitcoin öröklés, biztonságos jövő

Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit, kedves nézőket és hallgatókat Dáviddal és Noparával itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcastban! Őket már ismerhetitek, korábbi adásainkban voltak többször is, de szerintem illene egy rövid, ismétlő bemutatkozás tőlük, mert hátha van olyan, aki még nem ismeri őket. Egyébként előljáróban annyit mondanék el, hogy a mai adáshoz egy korábbi YouTube videónk alatt lévő komment adta az ötletet, hogy foglalkozzunk egy kicsit a Bitcoin örökléssel. Úgyhogy a mai műsort e köré fűzzük föl. Üdvözöllek titeket, Dávid, Nopara! Sok szeretettel köszöntünk titeket újra itt a műsorban. Át is adnám a szót nektek: egy pár szavas bemutatkozást mondanátok magatokról? Mert tudjuk, hogy nagyon kiemelkedő személyiségei vagytok a magyar Bitcoin térnek, illetve elég sok mindent tettetek már le a Bitcoin asztalára, de mégis mindig jólesik ezt hallani.

– Köszönöm, hogy itt lehetek! Nagyon szeretek ilyen podcastokban benne lenni, mert szerintem nagyon fontos, hogy ezekről a témákról beszélgessünk. Én szoftverfejlesztéssel foglalkozom jelenleg is – ugye itt látszik a jelenlegi szoftver –, inkább Bitcoin tárcákat fejlesztek, de egyébként nyilván belekerültem az egész Bitcoin ökoszisztémába. Én is ugye költöm, meg veszek, meg mindenféle dolog van, tehát van egy tapasztalatom ezzel kapcsolatban. Úgyhogy nemcsak a fejlesztés, hanem a fejlesztésen keresztül beszippantott ez az egész, és belekerültem.

– Aki tudja, miről van szó, az úgyis érti. Aki meg még nem érti, annak én egy kicsit összekötöm a szálakat. Most láthatjátok, hogy én egy Wasabi Walletes logót hordozok magamon, és Dávid egy Ginger Walletes logót hordoz magán. De mégis mi ez, mi történik? A Műszaki Egyetemen voltam, ilyen 2013 körül, valami ilyesmi, és elmentem dolgozni egy szoftverfejlesztő céghez, ahol egyetlenegy szoftverfejlesztő volt, és a többiek ilyen hardveresek meg ilyesmik voltak. Na most, ez a szoftverfejlesztő Dávid volt, tehát Dávid alatt dolgoztam. Én később, ahogy elkezdtem elmélyedni a Bitcoinban, elindítottam a Wasabi Walletet, és Dávidot éveken keresztül próbáltam győzködni, hogy jöjjön, és végre sikerült meggyőznöm, és jött a Dávid.

Együtt dolgoztunk a Wasabi Walleten olyan 2023 körülig, amikor a cég a Wasabi Wallet mögött bezárta kapuit, és kettő projekt jött ki abból, ami történt. Az egyik a Wasabi Wallet, ami egy ilyen nonprofitszerűségként folytatja az útját tovább. A másik pedig egy fork, a Ginger Wallet, amit Dávidék visznek tovább. Én meg személy szerint jelenleg a Longevity World Cupon dolgozom, aminek az a lényege, hogy lehetővé tegyem, hogy több ezer évig tudjál satoshikat stackelni.

– Stackelni. Szépen gyűjtögetni.

– Igen, szépen magyarul kifejezve: halmozni, gyűjtögetni, spájzolni.

– Így van. Hát jelenleg azért ez az ezeréves élethossz még csak álom, de ezek kellenek hozzá, nem? Hogy lépkedjünk fölfelé az elvárt élettartamban.

– Tehát a technológia fejlődik exponenciálisan, ugye? A kérdés az, hogy addig életben tudunk-e maradni, amíg a technológia gyorsabban tudja az élettartamunkat meghosszabbítani, mint amennyi hátra van, ugye? Tehát több évet tud hozzáadni ahhoz, mint amennyid van. Tehát életben tudunk-e addig maradni. Ez meg fog történni, ugye, ez semmi kérdés. Kérdés az, hogy mikor fog megtörténni: öt éven belül, 50 éven belül vagy 500 éven belül.

– Reménykedjünk, hogy minél hamarabb.

– Olyasmi, mint a szingularitás, csak az emberek életére vonatkozóan.

– Egyébként ha már ez, és ha már elhalálozás, öröklés, akkor hadd kérdezzem meg: szerintetek miért fontos az örökösödés, az öröklés, az örökséghagyás a bitcoinerek számára, vagy nektek? Mit jelent az, hogy legacy? Mert ugye ezt sokszor halljuk, de erre magyarul talán az örökség, örökhagyás a legjobb szó.

– A gyerekeknek a csinálása az az old school hosszú életesítési stratégia, ugye? Tehát azt szeretnénk, hogy a génjeink minél tovább ne haljanak el. Tehát ahogy mondtad, az álom, hogy mi túléljük a jelenlegi szituációnkat itt a földön, az csak egy álom. Viszont olyat tudunk csinálni, hogy gyereket. Na most, ha már csinálunk gyereket, akkor fel akarjuk őket fegyverezni olyan dolgokkal, amik segítik őket a túlélésben. És az egyik, vagy talán a legeslegerősebb fegyver, amivel felfegyverezhetjük őket, az a Bitcoin.

– Én még annyit tennék ehhez hozzá, hogy ugye az ember valamilyen nyomot akar hagyni a világban. Már aki, de szerintem ez azért mindenkiben benne van valamilyen formában. Lehet ez egy segítség, támogatás, valamit létrehozni; lehet, hogy valaki pusztítani akar. A lényeg az, hogy van egy ilyen motivációja az embernek. És szerintem az egyik alapvető életfunkció, amit mi sokan csinálunk, ugye az anyagi világban való túlélés, ahogy Nopara is említette. Tehát van egy ilyen túlélési dolog, és ennek az egyik alapja ugye ez az anyagi része, hogy ezt a vagyont, tehát az értéket át akarjuk örököltetni, ugye, hogy ne vesszen el.

És hát ez már ugye évezredek óta egy kérdés, hogy ki örököl. Hogy amit valaki az életén keresztül megtermelt, fölhalmozott, bespájzolt, épített, akármicsoda, tehát hogy a tulajdon hogyan áramlik a halál után. Ugye azt nem vihetjük magunkkal a következő életünkbe, úgyhogy az jól itt marad, de hogy kire marad, és hogy elveszik-e, vagy azt a célt fogja szolgálni, amit mi szántunk ennek a vagyonnak, ennek az értéknek. És ez az érték sok minden lehet. Most jelen esetünkben ugye a Bitcoin, de lehet, hogy valaki egy könyvet ír például, és a tudást örökölteti meg. De az érték formájában erre rengeteg dolog volt. Tehát valaki ugye elásta a családi kincset, és akkor ott hagyta valahol, és akkor jól elveszett a térkép, aztán nem tudták, hogy hol van elásva. Van, ahol ugye most már intézmények biztosítják ezt, ugye a hivatalok, bank stb. De van olyan is, ahol csak egyszerűen elveszi az állam: ahol nincs például örökös megadva, ott azt hiszem, ez történik, hogy az visszaszáll.

Szóval ennek számos formája van, és kialakult gyakorlatai vannak. De hát ugye a Bitcoin nem régóta van itt, és ugye egy teljesen másfajta birtoklási rendszer van: máshogy tulajdonolod a bitcoint, mint ahogy az eddigi értékeket tulajdonoltad. Például az ingatlannál ugye a földhivatalban van egy bejegyzés, tehát tudják, hogyha meghalsz, akkor hogy van, és kik az örökösök, az anyakönyvi kivonat, minden ki van már alakítva, ez kialakult itt az évszázadok alatt. De a bitcoinnál nem ez van, mert ott ugye van egy titkos kulcs, és aki tudja a titkos kulcsot… És sokszor – hogyha már itt beszéltünk a Ginger Walletről, ugye a privacyd miatt – lehet, hogy erről a titkos kulcsról nem is tud valaki, nem is tudják, hogy neked egyáltalán van bitcoinod. Tehát hogyha veled hirtelen történik valami, akkor az se biztos, hogy kiderül, hogy egyáltalán neked volt valaha, és nem is jön rá senki, hogyha erről mi magunk nem gondoskodunk. És szerintem innen lehet kibontani ezt az egész témakört. Hogyha itt nem csinálunk semmit, akkor itt nincs az intézmény, ami ezt úgymond helyettünk megteszi. Ha nem gondoskodunk erről, akkor könnyen lehet, hogy elveszik az érték, amit az életünkön keresztül munkával fölhalmoztunk.

– Még mielőtt kibontanánk ezeket a dolgokat: igen, az egyik az, hogy a bitcoin el tud veszni, hogyha nem adjuk át, ezt meg kell oldanunk. De a másik probléma az, hogy más emberek el akarják venni. Megnézzük a történelmi dolgokat: régen a bűnözők akarták elvenni, ugye? Na de a bűnözők összecsoportosultak nagyobb csoportokba, és akkor államokká nőtték ki magukat, és ők majd megvédenek a kis bűnözőcsoportoktól, hogy azok ne vegyék el a dolgainkat. Na de ezt azért csinálják, mert akkor ők el tudják venni. Csak ugye a nagy bűnöző államok nem vesznek el annyit, mint amennyit a kisbűnözők elvettek volna, ugye? Tehát így elfogadjuk, hogy akkor ez van: hogy amikor öröklésről van szó, akkor hát egy kicsit lecsípnek belőle. Van egy kis veszteség, de ez az ára az öröklésnek, az üzletnek. Na de mi önzően nem akarjuk odaadni a bűnözőknek az értékeinket, hanem inkább a leszármazottjainknak, vagy más embereknek, akiknek mi akarjuk odaadni. Mi azt akarjuk, hogy ők kapják meg az értéket, amit mi teremtettünk.

Happy George, a magyar Bitcoin Jézus, Boldog György mesélt egy történetet a nagyapjáról: hogy a nagyapja egész életében dolgozott, és gyűjtötte a George-nak, Györgynek a pénzt. És amikor odajutott a halálos ágyán, hogy na most akkor a tartalékait odaadja a Györgynek, akkor nagyon keveset tudott odaadni, pedig egész életében gyűjtött. Na most, ez miért van? Ez az infláció miatt van. Elinflálták a tartalékait a Györgynek, a nagyapjának. Tehát a bűnöző csoportosulás, az állam inflációval lopta.

– Igen, lopta.

– Tehát az infláció lopás, nem rablás, ugye? A rablás az erőszak alkalmazása, a lopás pedig nem alkalmaz erőszakot. A részvétel nem önkéntes, de nem erőszakos. Tehát ilyen sunyin: én kicsalom a zsebedből, kiszedem a zsebedből a pénzedet, ugye. Na, ez az infláció. Tehát mi itt a lényeg? Az a lényeg, hogy már csak a Bitcoinnak a létezése egy megoldás erre: hogy nem tudják ellopni infláción keresztül sunyin a pénzedet. És hogy legalább azt tovább tudjuk-e örököltetni, ugye az lesz itt a kérdés ebben az adásban.

– Igen. Tehát akkor ez már jól látszik, hogy van egy ilyen jól megszokott jogi keret, illetve van egy technológia, ami ad egy teljesen új keretet, egy teljesen új fegyvert az ember kezébe. És jól mondtad, hogy maga a Bitcoin léte már megoldás. De ez a megoldás egy technikai megoldás. És bár nagyon jó, nagyon sok ember messze áll a technikától, a technológiától ahhoz, hogy ezt alkalmazza. A Bitcoinban ugye gyakran mondjuk, hogy nem a te kulcsod, nem a te coinod, és ez manapság újra divatos a papírbitcoinok világában. De valójában az örökléskor is ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen hogyha te olyan titokban őrzöd ezeket a kulcsokat, hogy csak te tudsz róla, akkor halálod esetén nem lesz, aki tőled megkérdezze, hogy „papa, ezt ugye hova raktad?”. Szóval valamilyen szinten szerintem a technológiát kell hozzáközelíteni az emberhez, és a szociológiának olyan ágához, hogy akkor ezek az örökösök hogyan lesznek felvértezve arra, hogyan tudnak élni majd olyan képességgel, hogy ezt birtokba is vegyék.

Tehát ugye itt technikai megoldások szükségesek. És ugye ezzel a technikával lehet kikerülni azt, hogy ezek a rablóbandák, mérettől függetlenül, ne tudják megkaparintani az örökséget. Tehát milyen megoldásokat láttok ti erre, vagy hogyan lehet szerintetek jól örökíteni a bitcoint? Mert ugye itt előjönnek a seedwordök, előjön az, hogy esetleg átadod, előjön az, hogy időzár lehet, előjön az, hogy multisigbe rakod, és akkor kiesésed esetén más családtagok tudják átvenni a kulcsőrző szerepet. Sokféle van. Hogyan lehetne ezt szerintetek a legjobban rendszerbe foglalni, mivel kezdjük?

– Megemlítetted, hogy „nincs kulcsod, nincs érméd” – nem tudom, így fordítottam-e le.

– Igen. Tehát így említettem, hogy a tulajdonlásnak az alapja, hogy te tudod a titkos kulcsokat.

– Igen. És ugye itt felmerül – most pont láttam egy ilyen elemzést –, hogy nagyon fontos ezzel foglalkozni, akár egy másik adás talán a backupról: arról, hogy hogyan biztosítod azt, hogyha neked elveszik mondjuk a laptopod, vagy amin a bitcoin van, hogy vissza tudd állítani. Ugye ezek a… hogy hívják ezeket… ilyen biztonsági másolat, vagy a visszaállítási szavaknak a biztonságba helyezése. Ez egy külön előadásnak vagy podcastnak is lehet a témája, hogy ezeket hogyan lehet megtenni. De hogy ez nagyon fontos, és ugye az öröklésnél is el tud veszni végleg bitcoin, és az elemzésnél azt olvastam, hogy olyan 3,5 és 4 millió bitcoin között van, amire így becsülik azt, ami már elveszett ugye a 21 millióból. És ez pont azért, mert hogyha nincs meg a titkos kulcs hozzá, akkor senki nem tudja elkölteni, és akkor annak ott vége.

A Bitcoinban nagyon fontos az, hogy előre vegyük ezt az öröklést: hogy mi fog történni akkor, amikor mi már nem férünk hozzá. Tehát hogyan adjuk át úgy a kulcsokat, vagy egyáltalán az, hogy tudjon róla valaki. Ugye ez már itt kezdődik: hogy a kriptoeszközökről lehet, hogy nem tudnak a rokonaid, és hogy ezt hogy mondod el, és hogy ha elmondod, akkor vajon ők meg fognak-e azért ölni, hogy megszerezzék. Most túloztam, de van egy ilyen oldala is, hogy hamarabb hozzáférnek, mint ahogy kellene.

Szerintem érdemes a naiv megoldásokat végigvenni. Mondjuk én valakivel megbízok, odaadom neki, hogy figyelj, itt vannak a titkos kulcsok, hogyha nekem végem, akkor te is hozzá tudsz férni. És ugye egyrészt van egy bizalmi kérdés: hogy ő vajon megvárja-e azt, hogy nekem végem legyen, vagy hamarabb hozzáfér, mert megteheti, ha odaadtam a titkos kulcsokat. A másik az, hogy ő nem veszti-e el a kulcsokat: ugyanaz a probléma följön, mint nálam, hogy mi van, hogyha őt valahogy föltörik, úgy kezeli-e a kulcsokat, ahogy azt kezelni kell. Tehát ott is van egy ilyen probléma. Ráadásul hogyha valaki elkölti, nem igazán lehet tudni, hogy ki, mert ugye a Bitcoinnak az alaprendszerében nem fogod azt tudni, hogy ki költi el, és nem is tudod visszacsinálni a tranzakciót. Ugye pont a kulcsalapú tulajdonlás miatt, meg az egész rendszernek a működéséből fakadóan ez nem derül ki, és nem is visszafordítható. Szóval itt már azért kezdődnek a problémák.

Gyorsan csak végigmegyek, én itt pár ilyen megoldást leírtam, ami teljesen ilyen naivan jön. Ugye az egyik az, hogy odaadom a papírt: itt vannak a titkos kulcsaim. Másik az, hogy bizalmi alapon. Ezt megtudtam, hogy ezt Hal Finney-módszernek is nevezik, mert ő ezt csinálta a halála előtt: egyszerűen akikben megbízott, a gyerekeiben, őket előre fölkészítette. Mert tudta, hogy ő nemsokára meg fog halni, felkészítette őket, és elmagyarázta, hogy hogy működik, és szépen elrendezte előre. Tehát tulajdonképpen ő már akkor átadta a bitcoint, még a halála előtt, és akkor ezzel meg volt oldva. Nyilván ennek is vannak olyan dolgai, amire oda kell figyelni. Például van egy biztonsági kockázat: tehát ha valaki tudja, hogy én átadtam valakinek, akkor az örököseimet is bajba sodorhatom azzal, hogy a bűnözők megtudják, hogy náluk nagy pénz van, és akkor ők célponttá válhatnak, vagy én teszem őket célponttá azáltal, hogy kiderül az, hogy én átadtam a bitcoinjaimat.

Illetve a jogi bonyodalmak is fölmerülnek, de azt majd talán a podcast végén. Tehát itt van egy jogi oldala is, hogy ezt hogy kell rendezni: egy hivatalos papír is elvileg szükséges ahhoz, hogy ez biztos legyen, és ne legyen támadható az, hogy átadod a pénzt. És akkor itt vannak az ilyenek, hogy kulcsok átadása ügyvédnek vagy közjegyzőnek. Ugye ott megint csak ott van a kérdés, hogy az a személy, akinek átadod, vajon nem fogja-e elveszíteni, vagy ő maga nem fogja-e föltépni a borítékot, és leszedni a pénzt. Mert ha ez megtörténik, nem lehet rábizonyítani, hogy feltétlenül ő volt. Vagy ő például valakit megkér, hogy rabolja ki az ügyvédi irodát.

– Az ember kreatív.

– Igen. Tehát röviden csak annyi, hogy bizalmi probléma. Meg hát ugye ennek költsége is van, tehát a letétet fönntartani éveken keresztül, erre is gondolni kell. És akkor vannak ilyenek, hogy banki széf. Ez ugye a kincsesládára hasonlít, hogy akkor oda berakom. Ugye ott megint egy ilyen dolog van: például a háztartási balesetektől nagyon jól véd, mert azért a széf nem szokott annyira kigyulladni, meg nem szokta elönteni a víz. Tehát ilyen szempontból jobb, de megint csak ott van ez a single point of failure: hogyha valami ott történik, akkor megint csak bukta van, és ugye a jog is itt beleszól. És akkor van még egy utolsó, amit itt fölsoroltak: az, hogy szétdarabolni a kulcsot, szétosztani. Megvan az időzáras dolog – majd erre később visszatérhetünk –, hogy valahogy lezárni, és ha én nem csinálok valamit, akkor az megöröklődik, vagy átkerül egy másik tárcára.

Egy valami biztos: online nem szabad föltölteni a kulcsokat valahova, és azt megosztani! Tehát arrafelé senki ne keresgéljen megoldást, mert az rendkívül veszélyes. Ugye az egy állandó támadási felületet biztosít a hackereknek, a nap 24 órájában próbálhatják, és előbb-utóbb sikerülni fog. Főleg, ha tudják, hogy nagy pénz van, akkor oda föl fognak menni. Tehát valahogy úgy kell kombinálni a fizikai és a virtuális megoldásokat, hogy ezeket a dolgokat, amikről most így érintőlegesen beszéltünk, valahogy mind ki tudja védeni. Úgyhogy egy elég komplex témakör ez az egész.

– Igen. Szerintem az oktatási oldal a legeslegfontosabb. Tehát az, hogy a várományos, vagy nem tudom, az öröklő mindenképpen tisztában legyen azzal, hogy mi is az a Bitcoin. Tehát hogyha a nagypapa ráhagyja az apukára vagy az anyukára, vagy bárkire, legalább legyen fogalma arról, hogy mivel áll szemben. Tehát valamilyen szinten szerintem az örökhagyónak feladata a családtagok leoktatása minimális szinten, hogy ők képben legyenek, hogy ez mi, és milyen felelősséggel járhat.

– Ez így van, ez is nagyon fontos. Igen, mert hiába adom át a titkos kulcsokat, hogyha az semmit nem jelent, ott is történhet probléma: hogy scammer kezébe kerül például a kulcs, vagy segítséget kérnek, és akkor ők nem tudják, hogy mi az, és átverik őket. Tehát ott is nagyon sok minden történhet. Úgyhogy igen, ez is fontos, hogy amikor átadjuk az információt, akkor úgy, hogy tudjon is vele mit kezdeni az, akinek átadom. Hát a naiv megoldásokról nekem ez jutott eszembe. Nopara, te mit gondolsz erről?

– Hát egyetlenegy tökéletes megoldás van, meg rengeteg ilyen okoskodás, mint amiről ti is beszéltetek. A tökéletes megoldást mindjárt elmondom, de azzal nem lehet csak így lezárni az ügyet, mert ennek a podcastnak hosszúnak kell lennie, és tartani kell a figyelmét az embereknek. Na, hogy ezen túl legyünk: a tökéletes megoldás ugye az, hogy elküldjétek nekem e-mailben a titkos kulcsaitokat, és akkor én megőrzöm, meg kezelem őket. (nevetés) Na de térjünk rá az okoskodásokra.

– Én már elküldtem neki, és nagyon jó kezekben van, úgyhogy én ajánlom mindenkinek!

– Most már köszönjük akkor a figyelmet, mindjárt megjelenítjük a QR-kódot.

– Utána lett egy sokkal nagyobb háza, de nem hiszem, hogy összefüggés van. (nevetés)

– Jaj, istenem. Minden SAFU, biztonságban van.

– Szóval komolyra fordítva a szót: ott kezdtétek az egészet, hogy nem a te kulcsod, nem a te coinod. Na most, játszunk el a gondolattal, hogy ez nem igaz, mert ugye hiába mondjuk ezt, a legtöbb ember nem veszi ezt figyelembe. Ők mit csinálnak? És ez akkor egy kérdés hozzátok, még mielőtt rátérek akármilyen technikai dolgokra: mit csinálnak azok az emberek, akik másoknál tartják az értékeiket? Milyen megoldásaik vannak, ügyvédektől kezdve nem tudom, mitől? Mik vannak ott?

– Hát nézzük például a tőzsdéket. Olvastam, hogy a Binance adott ki öröklésre vonatkozó dokumentációt, hogy ők mit ajánlanak. Tehát van nekik erre egy protokolljuk. Gondolom, ez papírok kitöltését és hagyatéki dolgokat jelent. Tehát van egy protokolljuk, hogy amikor bebizonyosodik, hogy te már nem élsz, és van egy accountod a Binance-en, akkor az hogyan, milyen formában és milyen feltételekkel kerüljön át kicsodának. Ez csak egy példa. Tehát az egyik ugye az, hogy tőzsdén van a pénzed, és akkor szerintem inkább a hivatalos öröklési eljárások lépnek életbe.

– Igen, tehát ott az egy hasonló dolog. A pénzeszközök öröklésére vonatkozó szabály, gondolom, az állampolgár országában, ahol ő rezidens volt, nem?

– Hát el kéne olvasni, hogy a Binance mit ír erről például, az érdekes lehet. De igen, azt gondolom, hogy ott nagy meglepetés nincsen: a hivatalos örökös megkapja a hozzáférést egy idő után, hogyha megfelelő mennyiségű dokumentumot visz oda. Ezt így zárjuk le szerintem ezzel, mert ugye ez az az eset, amikor nem te tárolod a bitcoinjaidat. És azért egy nagy vagyont föltenni egy tőzsdére, és ott hagyni, és ott várni, ugye azt nem szoktuk javasolni, mert számtalan eset volt már, hogy a tőzsde valamiért úgy döntött, hogy húzza a rolót, vagy eltűnt. Tehát egy nagyobb családi vagyonnál ez biztos, hogy nem jó megoldás, ezt azért mindenki érzi.

– Van egy olyan hibrid eset is, amikor a privát kulcsaidat beviszed a bankba, és a bankban egy ilyen dobozba beleteszed. Egyik ismerősöm ezt csinálja. Ugye a bank nem tudja, hogy mi van a dobozban. Persze akármikor ellophatják, hogyha akarják, néha megnézhetik, rákukkanthatnak.

– Van ez a műsor, amikor ilyen széfeket törnek föl, és megveszik azokat, amik senkinek nem kellettek.

– Jó, igen. És akkor valamilyen ügyvéddel le van jegyezve, hogyha meghal a birtokos, akkor erre az emberre megy át a dobozka, tehát az tud hozzáférni. Oké, hibrid megoldás, félretesszük. Most akkor tiéd a kulcs, te tárolod a bitcoinjaidat. Mit tehetsz?

– Csak annyit kell hozzátenni, hogy ennek havi komoly költsége van. Tehát 10-20 ezer forint – ha éppen van dobozka, mert ezek már általában elfogytak mindenfelé. Ezt csak hozzátettem. Ez lehet, hogy abszolút járható, csak itt van egy ilyen költségvonzata. Folytasd, kérlek!

– Megvan ez a doboz, és nem férünk hozzá a dobozhoz. Tiéd a kulcs. Oké: privát kulcs. Egy privát kulcsból publikus kulcsot generálhatsz. A publikus kulcsokra jönnek a pénzek, a privát kulccsal meg elköltheted azokat a pénzeket. Te tartod magadnak a privát kulcsot. Egyetlenegy csavar van még itt a történeten: ez nemcsak egy privát kulcs, hanem végtelen mennyiségű privát kulcsról beszélünk itt. És ez a végtelen mennyiségű privát kulcs egyetlenegy magból, seedből származik. Ez a seed pedig seed szavakból, magszavakból, visszaállítási szavakból vehető elő. Tehát a végeredménye ennek az, hogy ezeket a visszaállítási szavakat kell biztonságban tartanod. Az is egy jó kérdés, hogy ezt hogyan csinálod, mert az sem olyan könnyű.

De Dávid bedobott valamit az örökléssel kapcsolatban, hogy ó, hát vannak ezek a szavak, mi van, hogyha csak kettévágom őket, és akkor azzal okoskodok. Ne nagyon csináld azt, mert minél több szót tud a támadó, annál könnyebben kitalálhatja a maradék szavakat! Hogyha a szavaid nem 12 szavak, hanem 24 vagy 48, akkor talán vagdoshatod, és okoskodhatsz, de általában ez 12 szó, amit ne vagdoss, és ne okoskodj! Sőt, még azt is szokták mondani, hogy valószínűleg a 12 szó sem elég, hanem még ahhoz hozzá akarsz tenni egy saját szót, amit te találsz ki, és akkor na, az valószínűleg elég lesz, hogy biztonságban tartsd a bitcoinjaidat.

Jó, mit tudsz itt csinálni? Több dolgot is. Dávid, ti már mondtatok egy párat, akkor én is bedobok párat. Kettőt dobok be. Amit én csinálok – nem mondom el, hogy mit csinálok, csak nagyon felületesen. A legfontosabb dolog az, hogy ne mondd el senkinek, hogy mit csinálsz!

– Majd a végén elmondod.

– …a gyerekeim, hogy hogy veszítettem el a pénzemet. (nevetés) A gyerekeimnek olyan információkat adok… Ugye nem akarom, hogy a gyerekeim ellopják a bitcoinjaimat, vagy tőlük ellopják a bitcoinjaimat. Tehát ez egy plusz probléma, hogy nekik sem akarjuk odaadni a bitcoinokat. Tehát az, hogy közösen mindenki hozzáfér a családi vagyonhoz, akárhány éves vagy, az nem az igazi.

– Nem az igazi. Akármennyire szeretjük…

– Apa, vettem egy autót neked! (nevetés)

– Ez bitcoinon kívül is így van egyébként.

– Igen, ez bitcoinon kívül is. Na jó, tehát én olyan információkkal vértezem fel őket, amikről nem tudják, hogy azok a dolgok, amiket tanítok nekik, azokkal hozzá tudnak majd férni a bitcoinokhoz. Tehát nem tudják ezt, oké, egy információs aszimmetria van. Na de a halálunk után történni fog valami, amiből megtalálják az első nyomot. Egy ilyen akadálypályával vagy egy puzzle-lel kell majd szembenézniük, hogy a végén elérjenek oda, hogy megkapják, és el tudják költeni a bitcoinjaikat. Tehát gyakorlatilag nincsen hozzáférésük; a halálunk után fog valami történni, ami egy olyan folyamatot fog elindítani, amivel hozzá tudnak majd férni.

– Hát lesz egy kis házi feladatuk, mert valószínűleg ez nem egy-két hét alatt…

– Oké, mondjuk azt, hogy a családomból csak az ötéves fiam éli túl a történetet, tehát mindenki más meghal. Hát szerintem egy jó öt évig ezen dolgoznia kell. Az is lehet, hogy 18 éves korára fog eszébe jutni, hogy á, végre tudom, hogy kell hozzáférni a bitcoinokhoz. Lehet, hogy átkozni fog érte, de hát egy érdekes életet fog élni.

– Amikor benő a feje lágya, akkor már hozzáférhet.

– Az a lényeg. Szóval ezt csinálom én. Ez sok-sok okoskodást igényel, nem az igazi. Ugye mi a legtutibb megoldás? Ami sajnos nem igazán járható út – megoldható a dolog, de például hogyha CoinJoinolni akarsz, akkor ez már így nem nagyon megy, kivéve, hogyha valaki rászán fél évet, hogy megírjon egy olyan szoftvert, ami CoinJoinolni tud, és ezt a dolgot is tudja. Tehát a Bitcoinnak van egy programozói nyelve, ezt mi úgy hívjuk, hogy script. A scriptbe olyan logikákat tudunk beleírni, hogy itt van ez a bitcoin, és nekem van hozzáférésem. De nemcsak nekem van hozzáférésem, hanem a gyerekemnek is van hozzáférése. Viszont a gyerekem hozzáférése egy feltételhez kötött: ő csak akkor tud hozzáférni, hogyha egy évig ez a bitcoin nem volt elköltve tőlem. Tehát itt egy ilyen egyéves késleltetést adunk hozzá ahhoz, hogy hozzáférjen a gyerek a pénzhez, de csak ő férhet hozzá, és csak én férhetek hozzá. Tehát az állam nem férhet hozzá, senki nem férhet hozzá. Ez a végső megoldás.

Tehát amikor majd az embereket tényleg érdekli annyira, hogy írjanak ilyen szoftvereket, és akkor ez majd profitábilis lesz valahogy, ilyen szoftvereket írni, akkor majd ilyen dolgok fognak előjönni, és akkor egy ilyen tökéletességhez fogunk konvergálni, használhatjuk a Bitcoin scripting language-et. És biztos, hogy most is csináltak már ilyet emberek. Csak tudod, nagyon nagy a különbség aközött, hogy „írtam egy kis kódot, vibe-kódoltam, összevibe-kódoltam egy kis Bitcoin öröklési rendszert, és ott van GitHubon, és akkor töltsd le ezt a programozásinyelv-fordítót, és akkor ezt a commandba írd le, és akkor így tudod használni” – nagyon nagy különbség van e között és egy normális Bitcoin wallet között, ugye. Tehát sok ilyen játékprojekt van, ami lehetővé teszi, de én nem tudok arról, hogy akárki is normálisan megcsinálta volna ezt. Lehet, hogy ti igen.

– Egyébként nagyon jó, amit mondtál, hogy így logikai történetekbe rakod bele nekik, tehát hogy igenis törjék a fejüket azon, hogyha apa meghal, akkor mit is csinált, mit is tanított nekünk erről, vagy mi volt a története. És ilyen kis történeteken keresztül el tudnak jutni egy megoldásközeli állapotba, vagy akár a megoldáshoz is. Ugye ez is egy nagyon jó módszer. De itt is, ahogy mondtad, ugye a seedszavakat kell igazából átörökíteni ahhoz, hogy hozzáférjenek. Illetve a még jobb megoldás, amit most mondtál, az az időzáras legacy.

Hát igen, szerintem azért sokan még nincsenek itt, és amíg ez a napjaink részévé válik, addig még biztos sok év telik el. De nem tudom, mostanában is biztos, hogy halnak meg bitcoinerek, ahogy ugye Hal Finney is meghalt, és nekik is kellett ezzel az örökösödési problémával szembenézni. Szerintem az embereknek ugye olyan gyakorlata van ebben a tárgyak hátrahagyásában, hogy leginkább innen közelítik meg: hogy akkor odaadjuk ezt a bizonyos tárolót, amibe fölírtuk a szavakat, vagy ezt eldugjuk. Tehát valószínűleg innen ered ez, hogy ilyen tárgyakhoz kötjük. És amit te mondtál, Nopara, ugye ez a logikai felépítés, ez szerintem nagyon jellemzően nincs jelen, maximum olyan fejlesztőkben, akik látják ennek az összetettségét.

Kielemezném a Nopara megoldását, egy-két dolgot még hozzátennék pluszban, hogy tulajdonképpen miről van itt szó. Ugye az egyik, ami volt, talán az egyik legizgalmasabb: hogyha neked saját módszered van, azt nehéz föltörni. Egy dologban, hogy mindenképp te ne felejtsd el, meg jól dokumentáld le, hogy rá tudjanak jönni, hogy mi az a saját módszer. De valószínűleg ez a legvédhetőbb dolog, mert arról senki nem tudja, hogy micsoda, nincs protokoll, tehát nem lehet olyan hiba. Legfeljebb rossz a módszer, amit kitaláltál: az a veszély természetesen ott van, hogy nem fog működni. De mindennek vannak előnyei és hátrányai is. Tehát az biztos, hogy erre nem fognak rájönni, amikor majd az Ádámnak a kisfia majd visz… „Mi is volt az a mondóka, amit apu mindig tanított gyerekkoromban? Hogy is volt?”

És ugye itt be is jön egy olyan dolog, hogy memorizálás. Ennek is van előnye, ugye: az nincs sehol, csak a fejünkben. Számtalan előnye van. Ugye ez a brain wallet, így is szokták mondani, hogy fejben, tehát agy-, agytárca. A hátránya az, hogyha elfelejted a dolgokat. Tehát itt van egy veszély: elüt az autó, vagy akár akit leoktatsz, az felejti el valahogy azt a titkot, vagy nem jut neki eszébe. És ugye ilyenkor általában ahhoz nyúlunk, hogy azért írjuk le, és akkor azzal behozzuk azt, hogy igen, de mi van, ha valaki megtalálja, megsemmisül stb. Szóval itt is vannak dolgok.

A másik, amit említett, ugye ez, hogy szétbontjuk a kulcsot. Erre van ugye a házi megoldás, hogy tényleg én elfelezem vagy ilyesmi. De ugye van például a Shamir-nak a megoldása, ami egy konkrét megoldás arra, hogy hogyan lehet úgy szétbontani a kulcsot, hogy az megfelelő biztonsággal legyen. Tehát hogyha valakit ez érdekel, akkor erre keressen rá! És akkor meg lehet olyat csinálni, hogy öt felé bontod, öt papír van, és abból ha három megvan, akkor össze tudja már rakni mondjuk. Tehát nem feltétlenül kell mindegyiknek meglennie, hanem attól függ, hogy hogy konfigurálod: ha x mennyiségű darab már megvan, akkor már jó. És akkor ezzel már egy csomó ötlet jöhet a fejünkbe: mi van, hogyha öt gyerekem van, és akkor nekik odaadom, és háromnak elég az, hogyha megbeszélik, és akkor hozzáférnek. Ugye itt megint bejön az, hogy de mi van, ha ők idő előtt úgy döntenek, hogy „apám meghülyült, nekünk már kell a pénz”, és akkor összebeszélnek – ugye ilyen konszenzusok –, tehát kialakul egy ilyen kis titkos egylet, és akkor jól kifosztják apukát.

Ez félig vicces, félig… Én azért sok ilyen sztorit láttam, ugye nem a Bitcoinban, de a valóságban, hogy a szülő ki lett fosztva, szerencsétlen. És akkor nem tudom, egy dobozban tárolták, vagy itt a Száz év magányban hozzákötözték egy gesztenyefához, aztán ott volt egy kicsit… na mindegy, nem ez a lényeg. Tehát hogy van a Shamir, szét tudod osztani a kulcsokat.

És volt még egy megoldás. Ezt úgy hívják – én úgy fordítottam –, hogy ez a dead man's switch, ez a halottember-kapcsoló. Tehát hogy van egy olyan mechanizmus is, hogyha én valamit nem csinálok meg időközönként, akkor történik valami. És ugye amíg élek, addig aktív vagyok, és mindig megcsinálom. Hát ha elfelejtem, ugye itt az egy kockázat. De ha mindig megcsinálom, megújítok egy tranzakciót – vagy például volt ez, hogy időzárat teszek a tranzakcióba, ugye natívan támogatja a Bitcoin az időzárat –, én mindig fölülírom azt a tranzakciót, és mindig egy évvel meghosszabbítom ezt a késleltetést. És akkor egyszer csak, hogyha már nem hosszabbítom meg, akkor hozzáférnek, vagy átkerül egy olyan walletre… Például megosztom a fiammal: „Tessék, fiam, itt van az öröklési walleted. Itt áll már konfirmálatlanul, tehát itt van egy tranzakció, látod, de még nem tudod költeni.” És ugye mindig meghosszabbítom, és egyszer csak hogyha nem, akkor ő a saját walletjét egy idő után… ugye ő tárolja a titkot, ő tud mindent. Tehát ott ez viszonylag egy tiszta dolog.

Legfeljebb annyi lehet a probléma, hogy én valamit rosszul konfigurálok, valamit elrontok a tranzakcióban. Vagy lehet például olyan dolog is, hogy a fee-k annyira fölmennek, hogy amikor én létrehoztam a tranzakciót, mire ő már megörökli, addigra az a fee, amit beállítottam, soha az életben nem kerül ki bányászásra, mert olyan alacsony a fee-rátája annak a tranzakciónak. Tehát ilyen dolgok is azért beüthetnek.

– Szerintem fontos, azért gondoljuk ezt ennyire túl, mert ugye lehet, hogy ez 40 év múlva fog megtörténni. Lehet, hogy holnap, de lehet, hogy 40 év múlva. És 40 év múlva nem biztos, hogy az 1 sat/vB-os tranzakciók valaha is át fognak menni. És akkor mi a fenét csinálunk? Nem tudom. Talán fűzhetünk rá egy másik tranzakciót, ami meggyorsítja, de lehet, hogy az időzár miatt nem tudunk. Szóval itt ezeket is azért át kell gondolni.

– És akkor ezek a megoldások tulajdonképpen mind benne voltak abban, amit ugye Nopara is kombinált, tehát több ilyen elemet beemelt, és akkor abból született valamilyen megoldása. És volt itt még egy utolsó dolog ehhez a paragrafushoz: hogy van-e már ilyen megoldás. Egy kicsit körülnéztem. A Safe Haven Inherit platform elvileg az is egy ilyen kombinált megoldás, és ott is van ilyen dead man's switch mechanizmus, plusz nekik is megvan a kulcsnak egy része, tehát egyedül ők se tudják elkölteni, de meg van jelölve az örökös. És amikor történik egy ilyen, akkor egyrészről ugye nem kapcsolsz, tehát a dead man's switchet nem nyomod meg, mert már nem élsz. Plusz ők ellenőriznek dokumentumokat, és hogyha az rendben van, akkor adják ki annak, akinek te szeretnéd, a kulcsot.

És most jön az, amit te mondtál: hogy nemcsak kiadják a kulcsot, hanem segítenek abban is – tehát van egy dokumentáció meg egy support abban –, hogy te hogyan tudod visszaállítani és megszerezni a bitcoint. Tehát egy ilyen támogatás része is van egyébként. Erre úgy tűnik, hogy nagy hangsúlyt fektetnek. Több megoldásnál is azt olvastam, hogy arra, hogy az örökös tudjon mit kezdeni a dologgal, és ne legyen átverve, meg nehogy valami rossz dolgot csináljon, vagy egy pillanat alatt elkattintsa az összes vagyont, arra nagy hangsúlyt fektetnek, és dokumentációkat, papírokat stb. Tehát felkészítik azt, aki örököl, arra, hogy tulajdonképpen mi a fene történik vele.

– Egyébként ezekben a technológiákban még az is lehet, hogy ugyanígy többfélét alkalmaz az ember.

– Hát igen, ez a Safe Havennek is egy kombinált dolog, tehát itt a jogi dolgokat is kezelik, tehát egy csomagot adnak. Nyilván van ennek egy havi költsége. Ugye a kockázat tekintetében itt annyi van, hogy legfeljebb ők nem osztják meg. De mivel ugye ő már egy jogi entitás, lehet, hogy ott lehet lépéseket tenni: hogyha örökölnél, és ők nem hajlandóak kiadni a titkot, akkor legalább el tudsz indítani egy ügyet. Mert abban az esetben, ha egyáltalán nem gondolt az öröklésre valaki, akkor mit csinálsz? Akkor hol a titkos kulcs, érted? Nem tudsz hova… Mehetsz a szemétbe – ugye volt ez, hogy a szeméttelepet föltúrta, meg izé, bár az nem pont öröklési dolog volt –, de akkor meg vagy teljesen lőve. Tehát így legalább van egy cég, akihez elvileg fordulhatsz. Szerintem egyre többen fognak ezzel foglalkozni, mert ugye azért ez egy valós feladat.

Ja, meg olvastam egy másikról is – az meg ugyanez a Safe Haven –, hogy a blokkláncot kombinálja a felhő listáról egyrészt, meg van valami hardveres komponense is. Tehát ők is így próbálják összerakni, több dologból, és úgy, hogy annyifelé osszák a dolgot, hogy még jó biztonság is megmaradjon, de legyen azért egyfajta redundanciája is: hogyha valami elveszik vagy eltűnik, akkor se legyen az, hogy nem lehet hozzáférni. Na, lekerekítettem.

– Jó, köszönjük. Van egy olyan kérdésem, hogy mi van akkor, hogyha te vagy az örökös, és te vagy az, akitől örökölsz? Szóval ugye én most dolgozom a Longevity World Cupon – nyugodtan jöhettek atlétaként! –, de nagyon sokszor feljön az a téma, ez a lefagyasztás. Ugye beteszünk téged egy hűtőbe, és akkor 1000 év múlva kifagyasztunk.

– A kriogenika.

– Több formája is van ennek: van, amikor csak az agyadat fagyasztják le, vagy csak információt szednek ki az agyadból, miközben megölnek, tök mindegy. A lényeg az, hogy valamikor a jövőbe utazol, elutazol a jövőbe, ugye? Na most, akkor itt ilyen problémák jönnek be: hogyha lefagyasztod magadat, és vannak örököseid, akkor ti mit csinálnátok? Tehát mennyit hagynátok az örököseitekre, és mennyit saját magatokra?

– Hát akkor te is egy örökössé válsz, jól mondtad. Csak ugye ennek a mértéke a te jóindulatodon múlik, hogy akkor magadnak mennyit hagysz meg, ha ilyen bejön: egy agylefagyasztás, egy konnektom másolása valami óriási szerverre, annak reményében, hogy a jövőben majd ezzel a technológia tud mit kezdeni.

– Ja, érdekes. De figyelj, itt fel tudsz rá készülni: tudod, hogy lefagyasztanak, tehát előtte én ki tudom osztani a pénzt, és utána befekszem, és magamnak amennyit szeretnék, azt meg meghagyom magamnak.

– Ó, igen, igen. Az megoldja a problémát.

– És engedjétek meg, egy saját megoldást én is javasolnék. Én azt csinálom egyébként, hogy akire szeretnék hagyni, annak szépen az élete során, tehát születésnapokra vagy nagyobb eseményeknél, átkezdem lapátolni azt, amit szeretnék ráhagyni. Nem tudom, ennek is megvannak a hátrányai, előnyei, de én ezt is csinálom… Mindegy, nem akarok ebbe belemenni, vannak ennek filozófiai árnyalatai is. De így az a tervem, hogy akkor a végére elfogyjon, vagy átmenjen annak, akinek én szeretném, így fokozatosan, hogy ő is tudja használni még az életében. Valahogy így gondolkozom, ilyen támogató szerep.

– Na, fordítsuk meg ezt egy kicsit! Akkor azt is kimondhatjuk, hogy a krioterápia valamiféle megoldásul szolgál a Bitcoin öröklésre, ugye. Mert az öngyilkosság témája ebben a világban nagyon tabu. És a krioterápia egy olyan kiskapu, ami nem öngyilkosság, de azért nem is élet. Tehát egy olyan döntést hozhatsz, amit a társadalom támogat: hogy kivonod magad a forgalomból, legalább egy darabig. Tehát gyakorlatilag ez egy lehetőséget ad neked arra, hogy tervezz. És ahogy Dávid mondta: hogyha te már nem érzed magad jól a bőrödben, ugye te tudod, hogy az utolsó évtizedet rúgod. Mindenki tudja, hogy az utolsó évtizedében van…

– Habár vannak olyan nagymamáink, akik évtizedek óta mondják, hogy az utolsóban vannak. (nevetés)

– Igen, de ugye igazán mindenki érzi már az utolsó évtizedét. És akkor te úgy döntesz, hogy hát ez már így nem az igazi, próbálkozzunk meg a krioterápiával. Felkészülsz a krioterápiára, szétosztogatod a bitcoinjaid egy részét, 100-200 év múlva meg újraélesztenek, ugye a bitcoinnak az ára felmegy a végtelenségig, akkor már nem is kell olyan sokat magadra hagynod. És hát ez így megoldódott majd a dédunokáiddal, meg nem tudom…

– Mindenképpen a megoldások listájára ezt is föl lehet venni egész nyugodtan. Igen, csak itt az van, tudod: kiszámíthatatlan. Tehát szerintem aki ezt megnézte, azért fölmegy a fejében, hogy hű, tényleg, mi van, hogyha valami holnap váratlanul történik velem, akkor mi lesz? Úgyhogy erre is kell gondolni, hogy nem tudod előre, hogy mikor történik. És ugye sokan nem írunk végrendeletet, mert úgy vagyunk vele, hogy hát úgyis… De hát sok esetben ugye az állam megoldja ezt, meg az intézmények, az öröklés megoldja.

– Így van. Megoldja.

– A bitcoinnál ugye, ahogy az elején mondtuk, 3-4 millió bitcoin a statisztikák szerint már elveszett. Pont szerintem emiatt a kiszámíthatatlanság miatt erre is kell számítani. Úgyhogy ez mindenképpen egy olyan téma, amivel szerintem a bitcoinereknek a mai nap már foglalkozniuk kell, legalább a gondolat szintjén.

– Azért azt tegyük hozzá, hogy ez a 3-4 millió bitcoin a Bitcoinnak a kezdeti fázisában veszett el. Az első 10 évben elveszett 3,5 millió, és akkor a következő 10 évben meg csak félmillió, és akkor mindig kevesebb és kevesebb veszik el.

– Igen. Tehát végül is nekem van itt egy ilyen kis táblázat, ugye, hogyha gondoljátok, akkor végig… gyorsan, menjünk gyorsan bele. Tehát ugye volt az, hogy központosított kriptotőzsdén tárolod, és akkor ugye átadod. Ennek a hátránya az, hogy meg kell bíznod a tőzsdében. Meg mindig fontosak egyébként a jogi dolgok. Azt szerintem itt kihangsúlyozták, akárhol olvastam: attól, hogy te átadod a kulcsot, attól még lehet ebből problémája az örökösnek, hogyha ez papíron nincsen elintézve. Tehát ilyen jövedelemadózási problémák, vagy megtámadják, hogy nem az övé.

– Vagy akár a rokonok, vagy ilyesmi.

– Tehát lehetnek ilyen dolgok az öröklésnél, ugye, ha az örökhagyó nem tisztázza jogilag, hogy akkor az egészet ráhagyja például… Nem vagyok jogász, de hogyha nincs meg ez a szándék papírra vetve, akkor ott támadhatóvá válik. Tehát érdemes leírni, hogy mit szeretnél.

Attól függetlenül van ugye ez a hagyományos kulcs: hogy akkor átadod, leírod papírra, odaadod a rokonodnak, hogy tessék, itt van, meghaltam, akkor állítsátok vissza a walletet. Ugye erről is esett szó, hogy mik a veszélyek. Van ugye a multisignature, amit Ádám, Nopara mondott: ugye ez az, hogy több aláíró van, és hogyha 5-ből 3… Ez nem a Shamir, de a Shamirnál is ugye ezt említettem, hogy 5-ből 3. Hogy van ez a multisignature, tehát hogy öt aláíró van, és azt meg lehet szabni, hogy mondjuk ha hárman aláírják, akkor rendben vagyunk, és akkor mehet a tranzakció.

– Csak egy kis dolgot bedobok még ezzel kapcsolatban: régen a Wasabinál háromból kettőnek kellett aláírnia, hogy a Wasabinak a tartalékaihoz hozzá tudjunk férni. És akkor egyszer a Bálint meg a Gergő egy repülőre ült ketten, és akkor mindenki ott elkezdett izzadni.

– Igen, hogy na mi van, hogyha lezuhan ez a repülő?

– Hát igen, pontosan. Ezek a kérdések… kockázatelemzés kell.

– Itt egyébként megemlítenék két szolgáltatót: az egyik a Casa, a másik meg az Unchained. Nekik is van ilyen multisignature, amiben segítenek, mert azért ez annyira nem egyszerű. Én emlékszem, hogy azért küzdöttetek, hogy ezt hogyan kell fölállítani, egy ilyen multisignature walletet stb.

– Tehát még halmozottabb technológiai kódot kellett hozzáírni, hogy kibányásszuk a pénzt.

– Igen, igen. Nem volt az igazi.

– Aztán van a decentralizált protokoll, ugye ez a Safe Haven, ami kombinál dolgokat, és akkor így több részből teszi össze. De úgy, hogy elvileg ez bizalom nélküli, tehát nem kell megbízni abban, aki a szolgáltató, meg nem tudja ellopni a pénzedet, mert több információ kell hozzá. De alapvetően egy protokollt ad, és akkor van ugye ez a dead man's switch dolog, hogy akkor megújítgatom, és amikor egyszer csak nem újítgatom meg, akkor történik valami. Szóval nagyjából ezek vannak szerintem. Meg hát amit ki tudtok találni. Tehát úgy tűnik, hogy most ezek a LEGO-elemek vannak, amikből lehet így megoldásokat csinálni.

– Igen. És emellé kell az edukáció, hogy tudja az, aki örököl, hogy mivel van dolga. Szerintem ez a legeslegfontosabb.

– Az ultimate legjobb megoldás az a QR-kód, amit majd mindjárt megjelenítünk: Nopara tárcája. (nevetés) Na de nem. Szóval hát köszönöm szépen. Most időhiány miatt nem hiszem, hogy ezt tovább tudjuk boncolgatni, pedig lenne miről beszélni. Akinek maradt kérdése, az szerintem a Telegram csoportban nyugodtan becsatlakozhat egy ilyen öröklés channelbe, és akkor ott ezt ki tudjuk vesézni jobban, nagyon szívesen. Én köszönöm szépen nektek, hogy itt voltatok erre a rövid egy órára, tényleg jól eltelt. Utolsó tippnek mit javasolnátok azoknak, akik néztek minket ebben az öröklés témában, hogy mit csináljanak meg ma?

– Hogyha valaki úgy érzi, hogy nem kapott megoldást, és nem is lett okosabb ettől a podcasttól, azt teljes mértékben meg tudom érteni. Kicsit ez a téma ezt hozza egyébként. Hát nincs erre egy ilyen varázspálca, ami megoldja ezt a dolgot. Talán ezt megszokhattuk már, akik régebb óta vannak a Bitcoinban, hogy általában ez így van: tehát vannak dolgok, elemek, amikből lehet valamit csinálni, és magadnak kell igazán gondoskodni. Te döntöd el, nincs egy olyan, hogy bemegyek valahova, és akkor ez a legjobb, és ez kell. Hát itt is ez van, az öröklésnél. De ha megjött az, hogy ezzel kell foglalkozni, az már jó. Tehát gondolkozzatok azon, hogy hogyan lehetne ezt a témát megoldani, és akár gondoljatok bele abba, hogy mi van, hogyha tényleg valami történik! Legyen ez egy ilyen hajtóerő abba az irányba, hogy nézzetek utána, foglalkozzatok vele, vagy akár, ahogy te is mondtad, beszélgessünk erről, hogy milyen megoldások lehetségesek ebben a sztoriban. Hogy ne egy tragédiában vagy egy drámában végződjön ez az egész dolog: hogy egy életen keresztül spájzolom a bitcoint, aztán nem jut el a gyerekemhez vagy a rokonaimhoz, vagy a feleségemhez, vagy akárki, és ők vagyon nélkül maradnak egyszer csak, egyik napról a másikra.

– Nekem attól függ, hogy kihez beszélek, más lesz a tanácsom. Először is, ha nincs bitcoinod, akkor vegyél! Hogyha van bitcoinod, de tőzsdén tárolod, akkor szedd le onnan! És tanuld meg, hogyan tudod magadnak megtartani a saját bitcoinjaidat! Hogyha már a saját bitcoinjaidat tartod magadnak, és van, akinek szívesen továbbadnád, akkor: mennyire bízol meg abban az emberben, és mennyi időd van? Ha nincs időd, és nagyon megbízol az emberben, akkor add oda a kulcsaidat, és reménykedj! Hogyha van időd, vagy nem bízol meg teljesen abban az emberben… Nemcsak abban kell megbíznod, hogy „jaj, ez az ember engem nagyon szeret”, hanem abban is, hogy az az ember kompetens abban, hogy azokat a kulcsokat biztonságban tartsa. Ez egy sokkal nagyobb bizalom. Na de hogyha nincs bizalom, vagy van időd, akkor nézd végig újra ezt az adást! Valószínűleg ne kérdezd meg a ChatGPT-t róla, mert ilyen dolgokban, úgy vettem észre, kezd nagyon rossz válaszokat adni. De azért az AI-jal is okoskodhatsz, valamit ki lehet találni. Tehát lehetséges, ahogy Dávid mondta, csak sokszor kínszenvedés egy olyan koncepciót létrehozni, ami működni fog. De tanulópénz, és sok szerencsét hozzá!

– Jó, hát köszönöm szépen nektek, tényleg jó tanácsokkal láttátok el a nézőket. További jó tanácsaink: iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, kövessétek a Facebook csoportunkat, ahol napi szinten olyan posztokat osztunk meg magyar nyelven, amik csak itt érhetők el magyarul! Ismerkedjetek a podcastunkat támogató négycsillagos szállodákkal, a Hotel Atlantisszal és a Hotel Aurorával, melyek remek wellnesslehetőséget is kínálnak! És nem utolsósorban: ne adjátok el a bitcoinotokat!

Én azt tudom mondani, hogy akkor jövő héten megpróbálunk egy új témát behozni. De akiben maradt még kérdés, az tényleg a Telegram csatornán vagy a Facebookon, vagy egyéb csatlakozási pontjainkon nyugodtan kérdezgessen ebben a témában! Illetve a korábbi adásokat nézzétek meg multisigről, walletkezelésről, a bitcoin saját őrizetbe hozásáról, és okosodjatok, tanítsátok az örökösöket! Köszönjük a részvételt nektek, és köszönjük a figyelmet a nézőknek. Sziasztok!

– Köszönöm. Bye-bye!