E66 Bitcoin Pizza Day történetek és tanulságok

Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcastban, ez a 66. epizódunk. Mai vendégeink pedig Dani és Lez. Lezzel már találkozhattatok a Nostr podcast révén.

– Arc nélkül vállaltam végül.

– Ja, igen, tényleg volt egy ilyen. Úgyhogy most így személyesen is itt van, arccal. Illetve Dani is, akikkel most elmélyülünk majd a Bitcoin elfogadás témakörében: hogy hogyan lehet ennek jól nekikezdeni, meg ilyesmik. Illetve még ugye most volt a Bitcoin Pizza Day, erről is szerintem egy kisebb beszámolót majd így ejthetünk. Úgyhogy át is adnám a szót.

– Én igazából itt lakom, ahol egy Pizza Dayt szerveztünk a múlt szombaton, ahol közületek is nagyon sokan voltak. De nem ez volt az egyetlen Pizza Day, hanem 22-én, a napján is volt Pesten egy ilyen HUSZONEGY-es Pizza Day, ahol a Bitcoin meetupok szoktak lenni. Az is egy nagyon barátságos esemény volt, tök jó hangulatban. Meg ez a dunakanyari esemény is szuper jó hangulatban.

Tehát az itteni, a dunakanyari eseménynek tulajdonképpen teljesen ad hoc jött az ötlete: a törzshelyemre lementem, és megkérdeztem az ottani tulajokat, hogy mit szólnának hozzá, hogyha lenne egy nap, amikor elfogadnánk a bitcoint. Mind a ketten tök lelkesek voltak elsőre. És akkor telt-múlt az idő, közeledett a Pizza Day, akkor gondoltam, hogy ezt a kettőt kapcsoljuk össze. És tök gördülékenyen ment a dolog, úgyhogy egyszer csak ilyen teljesen légből kapva megkérdeztem egy másik helynek a tulajdonosát is. Ő se zárkózott el. A harmadik helyet is megkérdeztem, ők se zárkóztak el. És végül ötből hárman igent mondtak erre a szombati napra. Tehát engem meglepett ez a nyitottság.

És hát azt mindenképpen el kell mondani, hogy tulajdonképpen ez az ötből három, ez az a három, ahol jobban ismernek, illetve többször járok. Tehát a személyes ismeretség elég sokat nyomott a latba: amikor először megkérdeztem tőlük, hogy mit szólnak hozzá, akkor nem az jutott a fejükbe elsőre, hogy biztos ez valami piramisjáték meg lufi, meg ilyesmi, hanem mivel ismernek engem, tudják, hogy nem akarom átbaszni őket. Tehát rögtön a következő lépésként kérdeztek róla, hogy mi ez, miért jó ez, satöbbi.

– Ja, hát a Pizza Day az már elég régre nyúlik vissza. Akarod összefoglalni, hogy honnan ered? Mert a bitcoinkörökben ez egy ilyen ünnepelt esemény.

– 15 évvel ezelőtt volt az első alkalom, amikor bitcoint használtak arra, hogy valami valós világbeli tárgyat vegyenek. Ez ugye kettő darab pizza volt, amiért a Hanyecz László nevű úriember 10 000 bitcoinnal fizetett, vagy bitcoint fizetett érte. Azóta mindenki tudja, hogy már följebb ment az árfolyam.

– Annyi, hogy szerintem sokan lúzernek nézik ezt az arcot, mert ma már rengeteg pénzt ér 10 000 bitcoin. De ha úgy nézzük, több hatása lett a világra, mint szerintem bármelyikünknek itt, a podcast készítői és hallgatói között.

– Felfogás kérdése, hogy hogy állunk hozzá. Mindenképpen egy ilyen selfless act volt, tehát egy ilyen önzetlen tett.

– És én is ugyanarra a törzshelyre járok, mint Lez. És a fiam körülbelül akkor született, mint amikor ez az esemény történt. Most 17 éves, és egy éve, másfél éve azt találta ki, hogy ő mindenképp pizzát fog sütni, ebben akar elmélyülni. A szabadoktatással tanárként foglalkozom, és abban tudtam támogatni, hogy itt a Dunakanyarban egy keramikus barátomnál csinált egy olyan kemencét, ami hordozható, 20 kg-os, és 450 fokot tud benne csinálni 20 perc alatt. Egy nagyon takarékos pizzakészítő.

És akkor nem első alkalommal, már kétszer voltunk ebben a kávézóban, és már van híre a Marci fiamnak, a pizzájának, úgyhogy tudtuk, hogy fognak jönni erre az emberek. Azt nem tudtuk, hogy milyen arányban lesznek a bitcoinnal fizetők és az egyéb módon fizetők, és végül is a 40 pizzából 25-öt bitcoinnal fizettek ki. A három helyből ezen a helyen volt a legtöbb, 50 tranzakció. A másik két helyen összességében volt ennyi.

– És egyébként nekem tulajdonképpen úgy jött a kapcsolat, hogy hallottam azt, hogy a Daninak a fia pizzát süt, és kapcsolatba léptem a Danival. És én akkor tudtam meg, hogy Dani is érdeklődik a Bitcoin után, a fia is érdeklődik a Bitcoin után. És a bitcoinbevétel igazából a Marcinál kötött ki végül, a Dani fiánál, aki a pizzát sütötte. Tehát ők megtartották a bitcoint. A másik helyen, a Béke Pékségben szintén a két tulajdonos elfelezte a bevételt, a bitcoinbevételt, ők is megtartották. És a háromból csak egy hely volt az, ahol azt mondták, hogy ebben nem szeretnének bent maradni. Ezek is nagyon támogatók voltak.

Egyébként összesen 200 000 forintnyi forgalom jött össze satoshikból, ami félmillió nagyságrendű összeg.

– Egy szombati nap alatt.

– Egy nap alatt, ami mindenkit baromira meglepett. Tehát mindenki sokkal konzervatívabb eseményre számított.

– Ez egyébként nagyon jó lenne, hogyha így országszerte elterjedne, és mindenhol ugye május 22-én, amikor már jó idő van, ugyanezt meg tudnák csinálni az emberek, minden pizzériában, minden kis helyen.

– Hát vagy május 22-én, vagy nem május 22-én. Tehát szerintem nem kell május 22-ig várni, hanem bármilyen eseményt… Hogyha valakinek van egy törzshelye, ismeri a tulajdonost, és feltételezi, hogy lehet, hogy nyitottak rá, akkor szerintem érdemes felvetni a témát, aztán kitalálni egy programot, ami a bitcoinereknek kedves. Általában a jó kaja, a jó pia, elfoglaltságok, érdekes tematika, ilyesmi, az általában oda tudja vonzani a környékbeli bitcoinereket. Nem tudom, például egy nyúlpörköltet valamelyik kocsmában, ami a nyúlüregre utal, bármit ki lehet találni.

Az a fontos, hogy jó pár ember megjelenjen, és ennek tud lenni hatása. Mert hogyha egy ember jön, és bitcoinnal fizetsz, vagy van egy asztaltársaság, ami a végén egy alkalommal satoshiban rendezi a számlát, az nem annyira ütős, mint hogyha, mit tudom, több pultos egész nap azt tapasztalja, hogy keverednek a bitcoinosok és a nem bitcoinosok, és nem bonyolultabb ez se. Tehát valahogy ezt a személyes tapasztalatot kell minél több embernek megmutatni, és ez szerintem baromi nagy hatással tud lenni az emberekre.

– Igen. Nem volt ezt nehéz kivitelezni, ugye? Tehát a technikai oldalát mennyire volt nehéz megértetni a helyekkel: hogy ez hogyan működik, hogyan lehet fizetni, hogyan lehet elfogadni, hogyan lehet Lightning számlát kiállítani? Vagy hogy működött a technológia mögötte?

– A technológia az mindenkinek egyből ment. Tehát tulajdonképpen egy appot kell föltenni, és nem túl bonyolult az egész technológia. Inkább a szociális oldala az, ahol jobban kell figyelni, illetve a jogi oldala. Mert hogyha meg akarunk felelni a magyar törvényeknek, akkor ugye a pénztárgépben mindig annyi forintnak kell bent lenni, amennyit beütöttünk korábban. És akkor ez igazából egy kis plusz macera. De nem a mobiltelefon a plusz macera, meg a Bitcoin elfogadás a macera, hanem az a macera, hogy egy külön dobozban kell készpénzzel felkészülni, és amekkora összegben beérkezik a Bitcoin fizetés, akkora összegben a dobozból át kell tenni készpénzt a kasszába. És onnantól kezdve megfelelünk a NAV-nak is.

– Tehát így lehet kihúzni ezt a méregfogat.

– Így lehet kihúzni, igen. És egyébként ez egy érdekes dolog, hogy ha már egyszer az urak az MNB-nél egyre többet beszélnek a Bitcoinról, akkor itt egyre nagyobb lesz a szakadék a valóság és a szöveg között. Tehát közben a Bitcoin elfogadás eléggé macerás tud lenni a jogi dolgok miatt. Tehát hogyha minél több ilyen rendezvény van, annál nagyobb tábora lesz azoknak, akik kérni tudják a kormányt, hogy valamit egyszerűsítsünk már, mert ez így nem reális.

– Akkor megvolt a bizalom a Bitcoin használat felé ebben a rendezvényben, több helyszínen is. Ez egyébként nagyon fontos, ugye, mert eddig mindenki csak arra sarkallta a többieket, hogy hodl, hodl, ugye tartsuk a bitcoint, és akkor majd jó lesz. De igazából a használathoz az is hozzátartozik, hogy a bitcoint pénzként kezeljük, és cserélgessük el néha olyan termékekre, amik nekünk hasznosak. Aztán persze lehet pótolni a bitcoint a tárcánkban, mert vásárolhatunk többet, és akkor ezzel is erősítjük az ökoszisztémát. Tehát nem olyan helyeken landol a bitcoin, akik belevarrják ilyen mindenféle custodial megoldásokba, hanem így a kisemberekhez jut el, ami eredetileg a célja volt.

– Igen, szerintem ez jó point, hogy használja először, és utána már könnyebb neki mondani, hogy tartsa is.

– Igen, akkor már látja, hogy egyébként nem ördöngösség. És ugye csak még annyi hozzátartozik, hogy a HUSZONEGY csoport is hozzájárult itt a Telegram csatornán keresztül azzal, hogy ugye népszerűsítette ezt. De hát mondjuk nem is nagyon kellett, hiszen mindenképpen örülünk, hogyha van bármilyen bitcoiner összefogás vagy Bitcoin alapú szerveződés. Tehát szerintem, hogyha a jövőben lenne ilyen, akkor a HUSZONEGY biztos mögé állna.

– Igen, abban is tudunk ötleteket adni. Lez például tartott egy kis kerekasztal-beszélgetést a pizzázás végén. Tehát nem csak arról szólt, hogy egyszerűen mindenki fizethet ezzel, hanem egy picit körbe is ültünk, és beszélgettünk azokról a témákról, amik közösek voltak. Érkezett már olyan feedback, hogy még több ilyet is vártak volna, tehát még több tartalmat, több infót a Bitcoinról.

– Hát igen, nyitottak rá az emberek, úgy tűnik. Főleg most megint, hogy megy föl az ára: ilyen bull marketek alkalmával mindig nagyobb az érdeklődés, én azt vettem észre.

– Igen, most három dolog szerintem együtt volt: a jó tavaszi nap, a pizza iránti egyébként is meglévő lelkesedés, és ez a bull market.

– És így a levont tapasztalatok alapján hogyan lehetne nekikezdeni még egy ilyennek? Tehát ha mondjuk van, aki szeretne júniusban egy hasonlót, akár ezt a nyúlpörköltes napot megtartani, akkor mit javasoltok nekik, hogyan indítson?

– Mindenképpen valami olyan helyen kell rákérdezni először, ahol van személyes ismeretség. Tehát akár egy ismerősnek van egy helye, akár valakinek a törzshelye, vagy akár nagyon jóban vagy a pultosokkal. Tehát az a fontos, hogy tudják azt, hogy ez nem egy üzleti céllal történő esemény, hanem ez egy kulturális esemény elsősorban. Tehát nem fog senki se jól járni, se rosszul járni, hanem új emberek fognak betérni a helyre. Mert ez egyébként adott volt itt is: olyan emberek jöttek ide a Dunakanyarba, akik egyébként nem jönnek ide, csak azért jöttek el, hogy tudják a Lightningot használni. Ugye erre kevés helyen van lehetőség.

– Igen. Tehát egyrészt a személyes ismeretség, másrészt valahogy olyan garanciát kell nekik adni, hogy nem fognak ezzel rosszul járni. Tehát ha például te teszed le azt a kezdő készpénzt, amit majd megkapnak bitcoinban, és utána valahogyan leelszámoljátok a Bitcoin részét a dolognak, az mindenképpen egy ilyen bizalmat ad. Nem azt látják, hogy viszed a multilevel vagy a piramisjátékodat, és majd jól elszaladsz.

– Igen. Hát látták rajtad, hogy te egy kicsit kattant vagy, és hogy te ezt ideológiából csinálod, nem pedig önérdekből.

– Itt a Dunakanyarban jól működött a „decentralizált” kulcsszó. Tehát ezt itt értik, hogy nincs olyan harmadik fél, aki közöttünk bármilyen módon felügyeli ezt a cserét.

– Ja, tök jó. Egyébként ott a helyi kis közösségekben mennyire lenne helyénvaló? Nagyon sok helyen így az országban vannak ugye ilyen kis helyi piacok meg helyi közösségek, ahol az emberek használják ilyen mindenféle élelmiszervásárlásra a pénzt. Nem tudom, például hogy lehetne kiépíteni ilyen élelmiszerláncokat, vagy ilyen kis decentralizált piactereket. Szerintem sok embernek az a problémája a Bitcoin elfogadással, hogy oké, lesz bitcoinom, de nem tudok vele mit csinálni. Tehát hogy ha segítünk nekik abban, hogy elmondjuk nekik, hogyan lehet egyszerűen elkölteni a bitcoint arra, amit ők is használnak – tehát hogyan tudnak például netes kártyás fizetést lebonyolítani valahogy Lightning bitcoint felhasználva, vagy hogyan tudnak tankolni bitcoint felhasználva –, akkor máris eggyel könnyebb rávenni őket tulajdonképpen. Lehet, hogy mondjuk ki van számolva az ő költségvetésük, nem biztos, hogy a tartalékolás az elsődleges céljuk. Tehát ha a praktikum nem vész el a dologból… De hát ugye azt mondtad, hogy a praktikummal nem is volt gond, hiszen maga a technológia az tök jól működött.

– Jól, jól. Arról még nem volt szó, hogy forintban is meg lehetett adni az összeget, és az nagy segítség volt, hogy nem csak euró- vagy dollárváltás volt.

– És melyik szoftvert használtátok, vagy hogy állt ez össze?

– Hát Openoms segített egyébként belőni az elfogadóhelyeknél ezt az elfogadó terminált, a Blink walletet használtuk. Ugye az két részből áll tulajdonképpen. Van az applikáció, ez Android-applikáció, ahol tudsz elfogadni is, meglátod a tranzakciós történetet, historyt is. És van egy ilyen webes applikáció, ami sokkal egyszerűbb, letisztultabb, ami csak arra való, hogy egyszer beállítod a felhasználónevet, akinek a bitcoin érkezik, beállítod, hogy milyen pénznemben történik a fizetés, és innentől kezdve már gyakorlatilag csak be kell írni a számot, Enter, és már meg is jelenik a QR-kód. Tehát a pultosnak ez a legegyszerűbb módja a Bitcoin elfogadásnak.

És ott az volt fontos annak, aki kezelte a pult mögött, hogy honnan látja, hogy át is ment ez az összeg. És úgy, hogy eltűnt a QR-kód, és akkor onnantól már egyértelmű volt, hogy megérkezett, és a historyban is vissza lehetett nézni. Tehát ezzel nulla probléma volt.

– Nagyon nagy a Revolut-penetráció ebben a környezetben, és egy nagyon hasonló technológiaként éltem meg. Tehát hasonló felületen digitálisan már cserélnek az emberek egymás között pénzt, és innen ez már csak egy kicsi ugrás szerintem.

– Igen. És látszik az, hogy nem 600 helyen kell engedélyezni azt, hogy tényleg, igen, tényleg elküldöm neki a pénzt, tényleg rányomok, hogy ujjlenyomattal, mint a bankszoftverekben, kétszer-háromszor.

– Igen, igen. Ujjlenyomat, e-mail-megerősítés, SMS-megerősítés előtte, hanem egyszerűen tényleg lepittyenti egy gombnyomással, és már át is ment.

– Amit tapasztaltam, bocsánat: hogy mindenki, aki adott bitcoint a másik oldalon, a vevőoldalon, mindenki ránézett, és ellenőrizte, hogy jó-e az összeg, és utána nyomta rá. Tehát láttam azt a felelősséget, meg azt az érettséget, amikor én pittyentettem.

– Hát igen, meg kell róla győződni, hogy az a Lightning számla jó, tehát satokban jó lesz az összeg, meg egyéb denominált devizában, mondjuk itt most forint volt. Akkor ezek a kis POS terminálok működtek, ugye, amiről szerintem itt korábbi műsorokban nálunk már lehetett látni bemutatót?

– Nem erre gondolunk, hanem mobiltelefonra.

– Ja, ja, mobilon voltak, a Blinken.

– Oké, azt hittem, azok voltak.

– A Blinknek van egy weboldala egyébként, de le is tud települni a mobiltelefonra. Tehát amikor megnyitod, akkor azonnal bejön a számlap, ahol be kell írni az összeget. Nem kell várni, hogy az internetről letöltse a HTML-t, és utána jön be. Tehát olyan gyorsan működik gyakorlatilag, mint egy app, de webtechnológiával. Valaki iPadet használt elfogadásra, valaki sima mobiltelefont, mind a kettő tök jól működött.

De ha valaki még ennyit sem szeretne beletenni, akkor még mindig ott van az a megoldás, hogy egy QR-kódot kirak, ami egy statikus LNURL, ha jól tudom technikailag. Arra a vásárló rámegy, a vásárló írja be az összeget a saját telefonjába, és ebben az esetben a pultos nem is látja a saját eszközén, hogy megérkezett a tranzakció, de látja azt, hogy a másik eszközön elküldte. Tehát némi bizalmat ez így feltételez a vásárló és az eladó között, de technikailag ez a legegyszerűbb.

– Hát ja, a másik azért csak jobb picit.

– Tehát ez egy ilyen fallbackként hasznos tud lenni. Hogyha mondjuk az, akinek a telefonján beállítottuk, elmegy haza este 8-kor, és a hely csak 9-kor zár, akkor arra az egy órára például lehet használni ezt a QR-kódot. Tehát ilyesmikre gondolok: hogy át lehet vele hidalni olyan időszakokat, amikor éppen a telefon valamiért nem tudott ott lenni, vagy leszakad az internetről, vagy bármilyen probléma adódik.

– És maga a szervezés mennyire volt macerás szerinted?

– Hát én nem vagyok egy szervező típus, én nem sok eseményt szervezek, úgyhogy nekem elég macerás volt. De viszonylag maximalista voltam ezzel kapcsolatban, tehát tulajdonképpen minden nap volt egy-két-három óra, amíg csak ezzel foglalkoztam. Dizájnt megcsinálni, a narratívát kitalálni, kitalálni azt, hogy igazából ez egy bringatúra legyen. Aztán jöttek a visszajelzések, hogy hát ő nem akar bringázni, ő se akar bringázni, igazából nem is akarnak bringázni az emberek, akkor ő inkább motorral jön. Tehát egy kicsit így bonyolult volt, de főleg a szociális része volt bonyolult nekem. Úgy látszik, nem ismerem eléggé az embereknek a szokásait, vagy mindenkit saját magamhoz mérek.

Végül hárman voltunk, akik azt a bringatúrát megtettük, ami a flyeren volt. De nyolc-tíz ember volt az első két helyen, és hát körülbelül 21-en voltunk a Zsengélőben.

– Na, az milyen jó, az esti 6-os csúcspontra tulajdonképpen. Hát akkor egész napos program volt.

– Hát valakinek egész napos volt, és a legtöbben egyébként csak délutánra akartak lejönni, csak meetupolni akartak egyet, csak networkölni egy kicsit. Tehát nagyjából mondjuk egyharmada akart egész nap ott lenni, kétharmada nem.

– Kíváncsi vagyok egyébként, hogy azok a helyek, ahol itt most ezek a fizetési módok bevezetésre kerültek, kint fogják-e hagyni a Bitcoin matricát a későbbiekben, látván, hogy ennyire jó.

– Megvan az utóélete, mert visszahívtak minket másnap, és fölrakták a matricát. Aztán utána megkérdezték a könyvelőjüket, hogy a NAV vajon ehhez mit szól, és éppen az a könyvelő azt mondta, hogy kockázatosnak ítéli. Úgyhogy itt állunk most: a közösség továbbra is szívesen fizetne bitcoinnal, annak ők is örülnek, a vendéglátósok, de van egy félelem, főleg ilyenkor a nyári szezonban a gyakoribb ellenőrzés miatt, hogy éppen az az ellenőr, aki odajön, az mit szól ehhez. Mert azt látják ők, hogy bizonyos szempontból a törvény másodlagos az éppen ott eljáró személynek a döntéséhez képest. Tehát utána valószínűleg meg lehet támadni, és nem lenne ezzel semmi gond, de az ellenőr azért ellenőr, mert minden gyanús neki.

– Igen.

– Egyébként hogyha a HUSZONEGY keretein belül összegyűjtenénk ezt a tudást, hogy pontosan melyik az a törvény, ami szerint jogunk van bitcoinban tranzaktálni, és ezt akár egy ilyen szórólapként vagy valamilyen módon eljuttatnánk a helyek tulajdonosainak, és valahogyan biztosítanánk őket, hogy ha jön a NAV-os, és meg akarja őket büntetni, akkor ezt és ezt kell mondani. Ha úgy is megbünteti őket, akkor itt az ügyvéd, garantáljuk, hogy megnyeri, de ha nem, akkor összeszedjük a bitcoinerekből a büntetést. Tehát büntiadomány-gyűjtést rendezünk, mert ők voltak azok, akik kiálltak értünk is. Tehát valamilyen módon ezt együtt kell csinálni, közösen.

– Igen. Ugye Feriék a szállodáikban fogadnak el bitcoint, illetve itt a korábbi műsorban volt már Tamás, aki ő is bemutatott egy éttermet, ahol ő is kiépítette, meg egy szállodát. Úgyhogy jogszerűen lehet ezzel fizetni, csak megvan a számviteli követelmény, hogy mit kell teljesíteni, mit kell feltüntetni azokon a számlákon. Tehát azt hiszem, ők ugye ezt valamiféle bankkártyás tranzakciónak tüntetik föl, és akkor forintban van kiállítva a számla, meg áfarész, meg satöbbi. Tehát ezek így fel vannak tüntetve, és ez így teljesen jogszerűen tud működni. Úgyhogy mindenképpen javaslom ezt így jól összerakni, mert ebből lehetne egy jó minőségű anyagot csinálni, igazából összeszedni a tapasztalatokat.

– Mert mi meg a másik irányba csináltuk: tehát készpénzes fizetésnek felelt meg valójában egy bitcointranzakció.

– Ja. Ha ez a tudás össze lenne gyűjtve egy helyen, az nagyon hasznos lenne.

– Igen. Ugye van ez, nem tudom, ismeritek, ez a Bitcoin térkép, ez a BTC Map, btcmap.org vagy .com, már nem tudom pontosan. Ez egy Bitcoin térkép, ahova az elfogadóhelyeket szokták a saját tulajdonosaik így feltüntetgetni. Ugye ez ilyen saját editálású térkép: mindenki, amikor úgy érzi, magát vagy a kis cégét, vagy fodrászatát, vagy konditermét, vagy mit tudom én, éttermét erre felteheti. És ezen nagyon jól lemérhető bizonyos országokban a Bitcoin használóknak a száma, illetve az, hogy mennyi üzlet fogadja el a bitcoint, elég reprezentatív adatot tud adni.

Ebben egyébként Magyarország nem annyira jól áll, mert mindig így nézegetem, és nem olyan nagy számmal növekszik az elfogadóhelyek száma. De egy ilyen kis lökés adhatna neki nagyobb lendületet, amit ti is itt csináltatok. Úgyhogy jó ötletnek tartom azt, hogy nem várunk vele május 22-ig, 2026-ig, hanem elkezdjük hamarabb csinálni. És marketing szempontból is: ugye erről is beszélt már Feri korábban a konferencián is, meg az előadásaiban, hogy marketing szempontból is jó, hiszen az emberek azért felfigyelnek azokra a helyekre, ahol van Bitcoin elfogadás. Illetve egy csomó bitcoiner van, aki meg csak azért megy be, mondjuk A vagy B hely közül abba, amelyiknél van elfogadás, mert ott van a matrica. Tehát azért utazik 10 km-t minden nap, hogy bitcoinnal fizesse a kávét.

– Igen, mert közös a cél, és akkor nyomni kell, tehát támogatni kell egymást ebben a harcban.

– És sajnos az emberek még nem nagyon ébredtek föl ebből a fiat álomból, rémálomból, ugye. De hát előbb-utóbb fel fognak. Ugye októberben jön majd itt az Európai Unión belül, az eurózónán belül a CBDC, a digitális euró, és utána majd lesz nagy fájdalma itt az eurózónának. Úgyhogy szerintem érdemes már most nekikezdeni ezeknek az ilyen kis építőkockáknak az összepakolásához, hogy hogyan is fog ez kinézni utána, amikor itt már az euróval mindenféle dolgot fognak művelni az akaratunkon kívül. És érdemes felkészülni és gyakorolni arra az időszakra, amikor a bitcoint majd tudjuk használni.

– Lez ötletére pont ekkorra szeretnénk mi is ütemezni a következő programot, ebből az apropóból, tehát egy ilyen őszire. A Zsengélőben nagyon-nagyon lelkesek voltak az elfogadással kapcsolatban, kérdezték, mikor lesz a következő.

És még egy dologra nagyon jó, azt csak zárójelben mondom: egy csomó embernek téves tudása van a bitcoinról, és itt olyan friss és egyszerű párbeszéd tudott kialakulni, hogy mi, akik ott voltunk, két-három mondatban tisztábbá tudtuk ezt tenni, és a félretájékozottságukat kijavítani.

– Igen, ez nagyon fontos, hogy megfelelően legyen mindenki informálva, mert sajnos ugye félre vannak tájékoztatva az emberek, hát nyilván direkt, mindenféle sajtóorgánumokon keresztül: hogy ez egy baromság ez a Bitcoin, meg mennyire gáz. De a világ valahogy mégis ebbe az irányba megy.

– A szabad világ. Igen. Ezzel foglalkozom egyébként, vagy ezzel foglalkoztam 15 évig: hasonló decentralizált oktatási hálózatokat csináltam. És ezért nagy büszkeség, hogy a fiam már egy ilyenbe született. Tehát neki ez tök természetes volt, hogy saját kemencével pizzát süt, és olyanoknak adja el, akik ezt értékelik, és közvetlenül cserélnek értéket.

– Ja, mindenképp fontos. Nem tudom, hogy néztétek-e a múltkori adást, ott az öröklés témakörével foglalkoztunk. És most így feltenném a kérdést nektek, mert ugye itt mondhatod, hogy büszke vagy a fiadra, hogy ebben az ökoszisztémában találja meg az útját. Ez tényleg jó és szép dolog. De hogy ugye így bitcoinként az örökség vagy örökhagyás mennyire fontos nektek, vagy mit értetek ti ez alatt? Mennyire tartjátok fontosnak azt, hogy a bitcoinjaitokat, amiért most gyakorlatilag az egész életetekben küzdötök, tovább örökítsétek, és ez ilyen generációs vagyonnak lehessen az alapja a későbbiekben?

– Ez újszerű gondolat nekem, tehát ez az elmúlt fél évben kezdett megfogalmazódni bennem. Az én részem az, hogy az elmúlt 10 évben a vagyonomat nagyobb részt ingatlanokba fektettem, az utolsó öt évben olyanba, amit már én is építettem, dunakanyari ingatlanokba. Közgazdász az alapvégzettségem, és most kezd átfordulni bennem az, hogy nem 20-25%-át, hanem legalább 50%-át bitcoinban adnám át a gyerekeimnek. Mert azt gondolom, nem csak azt, hogy értékállóbb, hanem azt is, hogy sokkal forgalomképesebb. Tehát pont azt a geopolitikai kockázatot tudom vele csökkenteni, mint hogyha a belvárosban, Pesten vagy valahol egy lakást hagynék rájuk.

– Igen, ez nagy debate, az ingatlan vs. bitcoin. Ugye sokan eddig a fiatban az ingatlanbefektetést istenítették, lévén, hogy elég jó hozama van, az ingatlan sokkal értéktartóbb. De ahogy mondtad is, a forgalomképesség mostanában olyan kritikus. Nem tudom, mondjuk mi a helyzet, de amikor én ingatlant árultam, akkor mondjuk szerencsére az elég hamar elment. De például itt van Magyarország mellett egy ország, ami éppen háborúban áll, és ilyen esetben az ingatlan nem annyira forgalomképes.

– Lehet, hogy két évig van, lehet, hogy három, lehet, hogy öt, lehet, hogy 10, lehet, hogy sose jön vissza az értéke.

– Igen. Illetve még sokan szokták emlegetni ugye az ingatlannak azt a pénzügyi prémiumát, amit a befektetési mivolta ad. Tehát amikor a bitcoinba elkezd átcsatornázódni majd ez a megtakarítási volumen, akkor az emberek elkezdik majd az ingatlanokat eladni, és akkor így veszít majd ebből a prémiumából, nem?

– Igen. Tulajdonképpen az egész társadalom szív emiatt, hogy az átlagember szeme előtt nincsen más biztonságos befektetés, mint az ingatlan. Tehát emiatt a legtöbben ingatlanba fektetnek, hogyha van egy szép vagyonuk, és ez fölhajtja az árakat, és ez elég sok ember nyomorához vezet. Tehát tulajdonképpen az egész társadalomnak rossz, ha az ingatlanárakat hajtjuk fel a befektetésekkel.

– Hát ja, de igazából nem is nagyon tudunk mit tenni ellene, nem? Hiszen amikor egy központi bank beavatkozik, és leviszi a kamatot, és megint hitelt csinál, akkor ez a sok hitel megint ingatlanfejlesztésekbe fog bemenni. Tehát gyakorlatilag pumpálják tovább a lufijukat. És ahogy mondtad, ugye így távolodnak el az osztályok egymástól.

– Nem csak, de Amerikában nagyon szembetűnő. Kínában teljesen más a helyzet, meg Japánban is speciális. Amerikában a generációk távolodnak így el: tehát ragaszkodnak ezekhez a vagyonaikhoz az idősek, akiknek már mások kezelik a vagyonukat, és egyszerűen inkább eladósítják a gyerekeink generációját, mint hogy megosztanák velük, és kényszerpályára teszik őket. Kínában már ott ez a bubble, ez a lufi ki is durrant. Ott sokkal nagyobb a megtakarítási hajlandóság kulturálisan, a kínaiak többet is dolgoznak, érted? Ők pont ellenkező irányba: ők azt szeretnék, hogy a gyerekeiknek könnyebb legyen, és vettek ingatlant, ami nagy részük esetében teljesen elértéktelenedett.

És van még egy gáz: a covid ezt is felerősítette. Eddig azt tartotta a közgazdaságtan, hogyha egy gazdaság recesszióba süllyed, akkor először a fővárosnak a belső kerületei lesznek ismét újra értékesek. És ez megváltozott. Most már nem jó bent lakni a belvárosban, és ezt mindjárt a nyári időszak most még fel is fogja erősíteni.

– Hát ja, ez inkább ilyen technológiai történet volt, nem azzal, hogy a coviddal bejött egy csomó ilyen home office. Nyilván addigra is, tehát a 2010-es évek végén azért már szerintem elég sokan dolgoztak otthonról. Tehát lehetett látni, hogy Budapest lakossága is úgy zsugorodik, meg inkább bejárnak, vagy inkább nem járnak be pénteken, aztán inkább már csütörtökön se mentek be. A vége meg tényleg az, amit mondasz: amikor az ember így járja a világot, mit tudom én, a nagyobb városok, tehát az ilyen több milliós városok belvárosi része, azok vagy mind lakásszállodák, vagyis minden ház szálloda, vagy blokkok üresek és lezüllenek.

– Ja, érdekes.

– Igen. És Japánban pedig már annyira csökken a népesség, hogy ott meg azért indult el nagyon meredeken lefelé az ingatlanok ára, mert kevesebb ember van, mint ahány ingatlanban laknának.

– Ja. Úgyhogy jó ötlet inkább bitcoint hagyni az utódokra, nem ingatlant. Főleg azért is, mert ugye van itt ez a szép Európai Unió… De most nem akarok már politikai műsort csinálni ebből az egész podcastból. Na, mindenesetre közelítsük meg inkább onnan, hogy jön ez a CBDC, ez a központi banki digitális pénz, ugye a digitális euró. És itt voltak azért nem titkolt szándékkal olyan kinyilatkoztatásai az Európai Központi Banknak, hogy akkor itt majd szeretnék megtámogatni az európai lakosság megtakarításaival ezt a fegyverkezési hullámot, ami itt most elindult. És akkor erre én egy jó nagy lélegzetet vettem, mert ők ilyen 1 trillió eurót szeretnének elkülöníteni erre a célra. És hogyha mondjuk októberben jön a digitális euró, akkor ki fogja azt megakadályozni, hogy bizonyos megtakarítási számlákról zároljon vagy ne zároljon egy bank valamilyen összeget?

– Igen. És ezért van az, hogy a következő fél évben mindenképpen jobban meg kéne nyomni ezt az információmegosztást. Egyébként egész érdekes, hogy pont leszedtem a plakátot az egyik helyen, és odajött egy csávó, éppen látta, hogy a bitcoinnal foglalkozunk, rákérdezett, hogy mi ez. És pont ezt mondta, amit most te mondtál: hogy ő nem biztos abban, hogy a befektetését nem akarják lenyúlni. Mert ugye ez a CBDC-nek az egyik „előnye”. Nem mintha már most nem tudnák lenyúlni, de úgy biztos sokkal könnyebben.

Mindegy, én csak egy kicsit hitemet vesztettem az európai állampolgárban, olyan értelemben, hogy képes magáról gondoskodni. Hiszen itt a média olyan széllel ontja magából a Bitcoin-ellenességet, hogy szerintem nem nagyon sokan látják az alternatívát ebben. És egyébként egy ilyen kis cselekedet, mint egy ilyennek a szervezése, ez is visszaadhatja ezt a bizalmat.

– Teljesen mindegy egyébként, hogy van-e bizalma az embernek az átlagpolgárban, vagy nincsen. Mindenképpen ugyanazt kell csinálnunk: aki egy kicsit is nyitott a témára, azoknak segíteni, hogy tovább tudjanak lépni a következő fázisra. A nagy tömegek meg úgyis csak azt fogják látni, hogy ha már ennyien bitcoinban vannak, akkor leszek én is bitcoinos.

– Ja. Egyébként ti hogy látjátok: a mostani árfolyam, ugye a number go up technológia emellett áll, vagy az emberek inkább azt mondják, hogy elment a vonat, és hú, akkor most már biztos nem fog 10x-et csinálni a Bitcoin, és akkor már inkább el is engedik? Mert ugye azért nagy hajtóereje az NGU, tehát az, hogy emelkedik az árfolyam.

– Amennyire belelátok a fiam gondolkodásába, azt tudom, inkább a nőtetők már itt ébredtek fel, vagy itt lettek erre figyelmesek. Tehát ő nagyjából 60 000-es árfolyamon kapcsolódott be, és sokáig nem ment fölfelé. És ott nála az altcoin, tehát inkább az ökoszisztémát figyeli. Azt nézi ő például, hogy a bitcoinnal párhuzamosan mi az a beszállópont, vagy mik azok a témák, milyen más coinok vannak, amivel ő egyet tud érteni az értékrendje alapján, vagy amiben látja a fantáziát. Nem tudom, mennyire volt ez válasz a kérdésre.

– Tehát te úgy látod, hogy más coinokat néznek az emberek, mondjuk sajnos.

– Igen. Ja, lehet. Egyébként meg biztos, hogy lesz még tízszeres szorzó, kérdés, hogy mikor. Tehát szerintem eléggé kiszámíthatatlan a közeljövőnk ahhoz, hogy erről tudjunk bármi biztosat mondani.

– Ja, igen. Bármikor benne van egy tízszereződés, amikor az emberek rájönnek például, hogy mi az a CBDC valójában, és akkor ott tömegesen fognak átlépni.

– Hát igen, most még nincs szükségük arra, hogy tudjanak róla. Nem szükséges a tudás, talán túlélik még anélkül is. De amikor már ott lesz a fájdalom mögötte, akkor szerintem sokkal többen fogják megnézni, hogy milyen menekülési lehetőségek vannak.

– Ugye ezt mondta is még Christine Lagarde egy korábbi megnyilatkozásában, hogy el kell venni az emberektől a menekülőhajókat, vagy menekülőutakat, mert ha rájönnek, hogy vannak, akkor fogják őket használni. Ugye ez nagyon jellemezte ezt a korábbi pár évet így az EU-n belül, meg az Egyesült Államokon belül is. De ugye amióta most Trump van, ott megfordult a kormány hozzáállása ehhez a Bitcoin témához. Ők mondjuk kriptónak nevezik, de hát majd kinövik.

Vicces egyébként, hogy pont ma kezdődik a Los Angeles-i Bitcoin konferencia. Nem tudom, hogy figyelitek-e így az X-en vagy a Nostr-on a híreket. Gondolom, igen, azt tudom, Lez, hogy te nagy Nostr-os vagy. Kérdés az, hogy nézitek-e mostanában, hogy milyen hírek zengik körül így az amerikai gazdaságot. Illetve nem csak az amerikait, hanem így a világgazdaságon belül is mindenféle országból jönnek hírek, hogy ilyen cég, olyan cég vásárolt bitcoint a treasuryjébe, tehát hogy a mérlegében kimutassa, de gyakorlatilag ilyen pénzkészletként betáraznak belőle. Tehát vannak japán cégek, kínai cégek, amerikai cégek, német cégek, francia cégek.

És akkor jelennek meg így sorra az országok. Most például azt hiszem, pont ma reggel Pakisztánról olvastam, hogy azt nyilatkozták, hogy Pakisztán is szeretné kivenni a részét a Bitcoin bányászatból. És azért ott is vannak erőművek, és egész komoly, azt hiszem, 20%-os energiatranszfert szeretnének ráfordítani erre a Bitcoin bányászatra. Tehát annyi fölös energiájuk van, amit eddig el tudtak adni, de most úgy gondolják, hogy inkább itt bányásznának vele. Tehát azért így ti is észlelitek, hogy így megy a világban ez a hype, nem?

– Hát ezt pont leképzi ez az árfolyam-emelkedés, ami 30% körüli szerintem az elmúlt…

– Ja, az egy hónapban.

– Ja, annyi volt. Igen. Szerintem valahogy az lenne a jó, hogyha a cselekvéssel, a mindenkori ember cselekvési lehetőségeivel zárnánk. Tehát nem a filozófiai résszel, hanem inkább azzal, hogy akkor mit kell, mit érdemes figyelni, hol érdemes tájékozódni, illetve miért érdemes hasonló eseményeket csinálni.

– Igen, mondjuk ilyen eseményt bárki csinálhat, tehát ehhez nem kell érteni a programozáshoz. Tehát akkor mi lenne a javaslatod, hogy essenek neki a helyi, kicsit szociálisabb emberek, akik úgy érzik, hogy kezdők akár?

– Hogy vegyenek maguk mellé egy olyan embert, aki tapasztaltabb, és ketten együtt járják ki a helyeket. A bitcoint meg tudja tanítani addig a lényegére, tud addig válaszolni a kérdésekre.

– A Bitcoin meetup a legjobb, hogyha a Telegram csatornába jelentkeznek, és akkor nagyon szívesen mellé állunk egy ilyen eseménynek, nem? Tehát ezt így mondhatjuk oldalról.

– Tehát az a két oldala: a bitcoin az egyik, a másik meg, aki azt mondja, hogy ő tudja ezt a helyszínt adni ehhez. Tehát szerintem az a legtisztább. Hogyha az van érdekelve ebben, ahova jönnek az emberek, kell egy összekötő szerintem a kettő közé. És szerintem az összekötő bárki tud lenni, tehát bárki lehet egy összekötő a bitcoin és egy törzshely között.

– Szerintem ami még korábban volt jó kezdeményezés, az az, hogy ezeket a Bitcoin meetupokat mindig más helyszínre vigyük. Mert ugye ott Feri már rendezett több Bitcoin konferenciát, és most lesz majd ugye a harmadik ősszel. És ott is utána, amikor szétszéledt a közönség, akkor így lehetett észlelni, hogy országszerte ilyen pici kis közösségek elkezdtek így működni. És szerintem ez egy tök jó út lenne, hogy ugyanígy, ahogy itt most a Dunakanyarban ti megcsináltátok, ugyanígy meg lenne csinálva Pécsen, meg lenne csinálva mondjuk Szegeden, vagy Kecskeméten, vagy Debrecenben, vagy Győrben. Egy-két hely bevonásával mindenki a környezetében szét tudna nézni, és adna ezeknek publicitást. Szerintem ezek tök jó kis események tudnának lenni, akár így ugye oktatással egybekötve.

– Igen. És egyébként egy hely elég is szerintem elindulni, mert szét tudja szedni a fókuszt, hogyha több hely van. Mondjuk itt a Dunakanyarban valamiért pont bejött, de szerintem ez nem egy általános recept.

– Jó, hát ez most egy ilyen pizza volt: egy hely, egy nap.

– Igen. És valami konkrét program vagy előadáscím, vagy valami, aminek nem túl magas a technikai mélysége, tehát nem túl nehéz technikailag, de sok embert érdekelhet.

– Igen. Például ez a bevezetés a Bitcoinba, hogy mi a probléma, ez a Ferinek az előadása, ez nagyon jó. Azt szoktam látni, hogy nagyon sokan nézik, hétről hétre feljön, hogy az volt a legnézettebb. Úgyhogy külön köszönjük meg neki.

– Igen. És én külön szeretném megköszönni Ferinek, hogy a mai slotot átengedte, hogy ezeket a szervezési részleteket megbeszéljük. Egyébként Feri is tartott Pizza Dayt Miskolcon, és valószínűleg több más Pizza Dayes csoport is volt. Tehát kicsit így szét van szórva, tudod, ez volt több helyen.

– Igen. Annak mondjuk van értelme, hogy Miskolcon külön eseményt rendezünk, de annak szerintem sok értelme nincs, hogy Pesten kettő vagy három külön esemény van, több helyen. Valahogy jó lenne ezeket kicsit összébb terelni, kommunikációt kezdeményezni velük. Mégis csak egy csapat vagyunk.

– Ja, hát akkor nyomatni kell. Igen, barátkozni velük.

– Hát jól van, én benne vagyok. Mondjuk kicsit nem fogok tudni belefolyni a szervezésbe, de mondom, így a podcast keretein belül nyilván meg tudjuk tenni a népszerűsítését. Jól van, srácok, köszi, hogy eljöttetek, meg itt összefoglaltátok ezeket az élményeket. Van-e valami üzenet ezen kívül még azok felé, akik gondolkodnak ilyenen? Mi lehet a legfontosabb üzenet számukra?

– Ne várjanak sokat. Nincs idő.

– Ne várjál sokat, és bárki meg tudja csinálni. Csak néhány embernek kell szólni, akik összekötik őket, és megvan a mag.

– Így van. Jó.

– És amikor beleraknak energiát, az vissza is jön.

– Ez egyébként a huszonegy.world oldalon, a huszonegy.world/pizzaday címen elérhető még, hogy ez hogy is nézett ki. És akkor szerintem mondhatjuk, hogy ennek mintájára nyugodtan bárhol, ilyen szabad forráskóddal nyúlhatják, nem? Hiszen nekünk az lenne a legjobb, hogyha az ország minél több részén lennének hasonló rendezvények. És a HUSZONEGY csapat biztos, hogy technikailag tud majd támogatást adni ebben, vagy akár úgy, hogy valamelyik tagunk vagy tagjaink ott lesznek és segítenek az egészben, vagy akár úgy, amit mondtatok, az utólagos kérdések megválaszolásában: hogyha valakiben esetleg maradt kérdés, akkor választ kaphasson a bitcoinnal kapcsolatosan.

– Jó, akkor ki is jelölhetünk neki egy helyet: a Telegram csoportok közül a Meetup nevű csoportban nyugodtan bárki, aki tervezi, hogy egy ilyet szervezne, vagy akár csak gondol rá, vagy felmerül benne, hogy lehet, hogy lenne értelme, az nyugodtan dobjon be oda egy mondatot, hogy mire gondolt, mit tervez, hogyan lenne annak értelme.

– Igen. Jó, akkor ide kitesszük majd szépen a Telegram QR-kódot, és ott tudtok csatlakozni ehhez a Bitcoin csoporthoz. Tényleg nagyon szívesen segítünk benne.

Iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, kövessétek a Facebook csoportunkat, ahol napi szinten olyan posztokat osztunk meg magyar nyelven, amik csak itt érhetők el magyarul! Ismerkedjetek a podcastunkat támogató négycsillagos szállodákkal, a Hotel Atlantisszal és a Hotel Aurorával, melyek remek wellnesslehetőséget is kínálnak! És nem utolsósorban: ne adjátok el a bitcoinotokat!

A mai részbe akkor ennyi fért bele. Köszönöm, Dani, neked, meg Lez, neked a mai itt létet, és hogy erről beszámoltatok. Úgyhogy mindenképpen támogatunk a jövőben hasonló kezdeményezéseket. Köszönjük szépen a figyelmet, ennyi fért a mai adásba, és egy hét múlva találkozunk. Sziasztok!

– Sziasztok!