E83 Giganet - Az első magyar Bitcoin-barát internetszolgáltató

– Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit! Ez itt újra a HUSZONEGY Bitcoin Podcast, a 83. epizódunk. Ma Tamás és Zoli van velünk. Tamástól hallhatjuk majd, hogy hogyan ismerkedett meg Zolival; Zolitól meg hallhatjuk, hogy mi az ő narancspillanata – ha jól tudom, ő már elég régóta bent van a Bitcoin-térben. Üdvözöllek titeket! Ki szeretné kezdeni?

– Én kezdem. Sziasztok! Mi Zolival azt hiszem, hogy több mint 20 éve ismerjük egymást, ilyen internetszolgáltatói szakmai körökből. Egy rendezvényen ismerkedtünk meg, ahol sok kábeltévés volt, és mi ketten voltunk informatikusok. A házigazda azt mondta, hogy na, akkor ti üljetek egy asztalhoz, mert ti megértitek egymást, olyan kábelesek vagytok. És akkor ott összebarátkoztunk – de ennek már több mint 20 éve.

Mivel én Budapesten lakom, Zoli pedig vidéken, ezért viszonylag ritkábban találkoztunk. Úgyhogy a Bitcoinhoz meg az egyéb coinokhoz egymástól függetlenül jutottunk el – ez az érdekes, annak ellenére, hogy ismertük egymást. Aztán valamikor, 2017 környékén talán, egyszer csak rádöbbentünk, hogy ja, hát itt mind a ketten foglalkozunk ezzel. Meg Zolinál megláttam, hogy vannak neki videókártyákból összerakott bányászgépei – ez az emlékkép élénken él bennem.

Úgyhogy innentől át is adom a szót neki, hogy mesélje el, hogy is volt ez a történet.

– Ja, hát jó régen ismerjük egymást, még az internet korai szakaszából. Azért az internet nem olyan idős Magyarországon – ez egy 25-30 éves dolog –, és ez egy nagyon erős fejlődés volt szerintem mindannyiunknak, szakmailag, minden szempontból.

Egy rendezvényen találkoztunk, aztán később dolgoztunk együtt speciális helyzetekben. Emlékszem, amikor volt az internethajó – volt egy ilyen rendezvény mindig –, és a hajó ment a Dunán, és akkor mi próbáltuk belőni közben, csináltunk neki netet, ilyen mikrohullámú megoldással. Aztán egyszer volt még egy szexkiállítás is, régen. (nevetés) Akkor a felnőtt tartalmak éppen akkor mentek fel az internetre, és akkor is valami hasonló produkciót kellett a távközlésben véghezvinni.

Na, ezek már nagyon régen voltak, ezek a sztorik. És persze most Bitcoinról fogunk beszélgetni. (nevetés)

– Nem a hajóról!

– Az egy másik téma lehet, azt majd később.

– Nekem a Bitcoinhoz való viszonyomhoz egy kicsit vissza kell görögnöm, hogy tényleg érthető legyen.

Én az X generációs ember vagyok, akinek kötelező magánnyugdíj-pénztárat kellett csinálni – ha erre emlékeztek, ez a 2000-es évek. És akkor ugye már 10 éve volt nekem ez a magánnyugdíj-pénztáram, kötelező jelleggel. Odafizettük be a járulékokat. És amikor volt a kormányváltás, akkor 2011 januárjában menni kellett aláírni a papírt, hogy igenis én még akarom ezt a nyugdíjpénztárat – ha valaki erre emlékszik.

Hiszen akkor már működött a Giganet, a vállalkozásom, a Giganet internetszolgáltató – itt Nyíregyházán vagyunk, ugye ez még nem hangzott el. És próbáltunk nagyon tudatosak lenni ebben a kérdésben.

És hát akkor nagyon nagy volt az államháztartási hiány, mert bla-bla-bla – nem tudom, igazán nem értek a nagy politikához. És akkor mi pedig mentünk a nyugdíjbiztosítóhoz aláírni a papírt, hogy nekünk pedig megmarad a magánnyugdíj-pénztárunk – ami persze aztán ment a levesbe, végül is.

Nehéz idők voltak. A 2008-9-es válság után voltunk, és még mindig nem állt helyre a világ.

És akkor 2012-ben jó néhány barátommal összeültünk, és elkezdtünk a pénzről tanulni. Azt mondtuk, hogy valamit itt tenni kell. Silvio Gesellt olvastunk, egy jó kis csapat jött össze, és kitaláltuk, hogy mi majd helyi pénzt fogunk itt csinálni, és az megmenti a gazdaságot. Na hát nyilván tudjátok, hogy ez nem jött össze. Nagyon sok helyre elmentünk, ahol ilyenekkel próbálkoztak Magyarországon – de hát még nagyon kevesen voltunk.

És akkor kitaláltuk, hogy valahogy meg lehet ezt fogni: ha nem is helyi pénzt fogunk csinálni, de valami mást. És akkor csináltuk a Nyíregyházi Kosár néven ma már elhíresült – már franchise-zá vált – kosárközösségeket. Körülbelül 30 ilyen közösség van ma Magyarországon. Ennek a kidolgozásán az elején voltunk ott: ez 2012 volt, 2012 májusában indult.

És gyakorlatilag ezen gyakoroltuk a közösségi, helyi, rövid ellátási láncok működtetését. És az élelmiszer volt az, amiben ezt tökre meg lehetett fogni. Meg hát én egy mezővárosi gyerek vagyok, tehát a mezőgazdaság azért itt Nyíregyháza körül elég jellemző kellene, hogy legyen – nyilván már nem az, mert az iparosodás ide is betört.

Gyakorlatilag mi ezzel foglalkoztunk, és ez egy nagyon fontos lépés volt, mert a pénzzel való hozzáállásomon sokat segített.

Na de aztán 2013-ban, amikor már olvasgattam a Bitcoinról mindenféle cikkeket, híreket – és hát dolgoztam az IT-ban, az internet világában, ezért mondhatni, hogy alacsony volt a belépési küszöböm, hogy én ezt kipróbáljam.

És azért 2013-ban még nem nagyon voltak okos megoldások. Nem volt olyan, hogy csilivili szoftverek, pár kattintás, és már van bitcoinod. Tőzsde sem nagyon volt – talán a Mt. Gox volt akkoriban. Aztán ugye azt 2014-ben fel is törték, ha jól emlékszem.

Úgyhogy bányászni kellett – nem volt más. Szereztem három AMD GPU-t. Hát azért ezeknek húzós volt akkor is az ára, meg ma is. És akkor elkezdtem ezzel foglalkozni; az irodában szépen, májusban beindult a bányászás. Na, hogy kell ezt csinálni? Nyilván volt pár érdeklődő a fejlesztésen, egy pár srác, akit ez szintén érdekelt, és akkor beindítottuk a gépezetet – de hát most ez hogy lesz jó, mire lesz jó?

Ha jól emlékszem, egy olyan 3 millió forintot kellett elköltenem akkor, 2013-ban ahhoz, hogy legyen egy ilyen rig – talán három kártya volt benne, nem is sok.

De képzeljétek el: 2013 májusában – most visszanéztem a legrégebbi tárcacímemet – 2013 májusában 10 nap alatt ki lehetett bányászni egy ilyen riggel egy bitcoint.

– Azta rohadt!

– Tehát ez így „hú, de szuper".

Na, nyilván voltak cimbik, akik szintén ezt csinálták. Volt egy kereskedő barátom, aki hardvereszközökkel kereskedett, és ilyen 30 kártyával elkezdte ezt csinálni – azt a mindenit, mondhatni, izzottak a vezetékek. Május volt, aztán jött a nyár, még melegebb volt, ugye a hűtés és hasonló problémák keletkeztek.

És ez a barátom nagyon sok coint bányászott ki. Hát én még csak ilyen kis kocabányász voltam, nem volt ennek nagyobb jelentősége. Ő viszont nagyon sokat kibányászott – de mivel kereskedő vére volt, ezért mindig vissza akarta látni: gyorsan eladta.

Nem én voltam sajnos, aki megvette. (nevetés) Ugye ilyen 120-130 dollár körül volt talán akkor egy bitcoinnak az ára.

– Nem 1000.

– Á, bár az se lett volna rossz, ha tudjuk, hogy mi a végeredmény.

Nyilván rettentő sok dolog volt, hogy hát ez így kamu, ez be fog dőlni. Tehát minden héten eltemették a bitcoint: hogy ez egy nagy lufi, meg hasonló. És nyilván ez a fajta félelem ránk is hatott. Úgyhogy a barátom mindig eladta, megpróbálta visszapörgetni a GPU-k árát.

De hát azért lássuk be, hogy már 14-15-ben ott voltak ezek az ASIC processzorok. Fú, ez nagyon durva volt.

– És gyakorlatilag a hashratet még megahashben mérték. Tehát most hol vagyunk? Már a terahashen túl vagyunk.

– Zetta! Már 1,1 zettahash.

– Hú! Tehát ez egy teljesen elképzelhetetlen dolog volt.

– Én ott bányászgattam még egy darabig, de már nem jött ki a matek. Hiába volt még olcsó a villany – bejöttek ezek az ASIC-ok, és akkor: hát mit csináljunk?

Akkor jött az Ether. Mindenki átállt a GPU-val Etherre, mert az Ethert csak GPU-val tudtad bányászni, ASIC-kal nem. Ez egy jó sztori volt.

Na hát nyilván akkor egészen más volt a hangulat, nem voltak ilyen lehetőségek. Mindenki azt gondolta, hogy ó, hát ezzel informatikusok játszanak – tehát ilyen komolytalan volt az egész. És persze igaz is volt.

Emlékszem, amikor ilyen 500 dollárra is felment az árfolyam, és akkor pikk-pakk a töredékére visszazuhant. Aztán 17-ben volt az a helyzet, amikor 20 000-re ment. Hát akkora örömünnep volt, hogy el nem tudjátok képzelni!

– Akkor már benne voltam én is.

– Aztán visszazúgott 3000-re. Abban is benne voltál.

– Abban is benne leszek. (nevetés)

– 17-ben az volt a sztorink, hogy éppen költöztünk ide, az új irodaházba, a céggel. Ez tök jó volt, mert itt sok áram volt, meg tér, meg minden hasonló. Akkor már egy kicsit több kártyával bányásztuk az Ethert – tehát az is hamar elinflálódott úgymond, mert nagyon sokan szálltak be, ahogy populárisabbak lettek ezek a kriptózások. Aztán bányásztunk mindenféle egyebeket is, de még mindig kicsiben: ilyen tízenvalahány kártya, nem volt több.

Jártam olyan bányászhelyeken – Budapest körül leginkább –, ahol több száz kártyával, közel 1000 kártyával is bányászott valaki, és mindenféle elszívó rendszereket épített. De azért tudni kell, hogy ezek overclockolt kártyák voltak mindvégig, tehát csontra voltak hajtva 0-24-ben – azért hullottak elfelé rendesen.

És már 2018-at annyira nem értem meg bányászni. Ami engem nagyon zavart: hogy az összes kollégám már ezzel piszkálgatta ezeket a gépeket. És akkor mondom: emberek, hát nem igaz, hogy a virtuális világban ennyire bele vagyunk pörögve – holott közben meg a való életben nem teremtünk!

És akkor: csatt, akkor vége, eladjuk az összes GPU-kártyát. Amíg lehet, hiszen estek az árak, és a kártyáknak nagyon erősen jöttek ki az újabb modelljei. Bezártuk az egészet, és amennyi kis pénzt kaptam, abból akkor coint vettem gyakorlatilag azokból a gépekből.

És innentől kezdve már nem is nagyon foglalkoztam ezzel; a tudásom ilyen szinten nem is naprakész már ezekből a megoldásokból. Inkább azóta csak az árfolyamot nézegeti az ember. De hát ott is volt olyan pont – 17-18 –, amikor hatalmasat zakózott az árfolyam, hogy jó, akkor most lehajtjuk a fejet, és foglalkozunk az élet más területével.

– Nincs mit tenni, ez a legjobb megoldás.

– Majd az idő megoldja.

Én úgy tekintettem ezekre a coinokra – valójában sosem adtam el. Próbáltam kereskedni akkoriban, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nem: az egy külön világ, neked benne kell lenni. És amúgy is: ha most olvasol Silvio Gesellt vagy bármilyen, az élettel kapcsolatos fontos dolgot, akkor rájössz, hogy neked az a dolgod, hogy valódi dolgokat teremtsél. És a pénzzel való manipuláció, az valójában nem az embernek a sorsa, nem az a feladata.

Úgyhogy innentől kezdve teljesen úgy tekintettem ezekre a korábban kibányászott coinokra, hogy ez a nyugdíjalapom. Ez az új nyugdíjalapom. Amíg lehet, addig dolgoznom kell, fiat pénzben keresem meg a munkám gyümölcsét – ezekre pedig egy kicsit ülni kell, és akkor majd elővesszük.

És addig is persze voltak transzformációk a Bitcoin világában is. Ott volt a Bitcoin Cash, a Bitcoin Gold, mindenféle forkok alakultak ki az idők folyamán. És ezekkel azért törődni kellett, mert figyelni kellett ezeket az eseményeket is. A Bitcoin Cash is megjött, rögtön gyorsan bitcoinra váltottuk – merthogy fú, hát ez a tuti.

Egy pár Ethert azért meghagytunk, hogy lesz, ami lesz. De aztán amikor megtörtént ez a – staking, úgy hívják, ugye? –, akkor már elment benne a bizodalmam.

– Nem csodálom.

– Hogy ez most vajon mi is, mi az értéke?

És ugye én a korai időkben, 2013-ban elolvastam a white papert a Bitcoinról. Az nagyon sokat adott: megmutatta azt, hogy aha – tehát amit az előtte lévő években tanultunk a pénzről meg ennek az egész működéséről, azt ez a rendszer itt most megpróbálja kitisztázni.

Úgyhogy igazából ez a legnagyobb bizodalmam benne. Bár nem ismerem a nagy hókuszpókuszokat, ami Amerikában történik, a tőzsdéken történik – ezeket én sose fogom tudni átlátni, uralni meg abszolút kicsit se. Úgyhogy a legnagyobb erő, amire támaszkodhatunk, az mindaz a white paper, illetve a közösség, ami mögötte van, és nem engedi, hogy ez elfajuljon valamilyen irányban.

Hiszen az évek alatt rengeteg ismerősöm volt, aki megkeresett, hogy ilyen coin, olyan coin – shitcoinok, hegyekben. És volt olyan programozó csapat is, régi ismerőseim, ott vannak 20 fővel, és azt mondja: „hú, hát most mit dolgozunk mi itt?" Ez 2018 körül. „Csináljunk egy akármilyen coint, ráállunk két hónap alatt, kidobjuk, tőzsdére visszük, beszedünk 2 millió dollárt, aztán egye fene az egészet. Most minek dolgozunk itt, programozgatunk órabérben, amikor lehetne egy ilyen nagy dobást is csinálni?"

Na, persze nem csinálták meg – hiszen ez a becsület kérdése is.

– De sokan megcsinálták a világon. Abból lett aztán a 2022-es összeomlás.

– Na hát szóval nagyjából ez az orange pill nálam. Aztán azóta csak figyelem. Eljárok ezekre a Bitcoin meetupokra, közösségekbe, és inkább azzal vagyok elfoglalva, hogy az emberek megértsék: miért fontos tudatosnak lenni ebben a pénzügyi kérdésben, és hogy ne dőljenek be annyi mindennek.

Persze jöttek utána olyanok is, hogy „mennyi pénzt kerestem én ebből az akármilyen coinból". Hát jó, rendben – biztos örülünk neked. Bejött, és akkor hogyan tovább? És hát nyilván befektették olyan helyekre, hogy elbukták a pénzüket később.

– És a kollégáid hogy állnak ehhez az egészhez? Tudják rólad, hogy te vagy a narancsember? (nevetés) És ők nem váltak azzá, nem színeződtek meg?

– Az elején, korábban volt két programozó kollégám – ők már nem itt dolgoznak –, de ők például fogékonyak voltak, nekik is sikerült bányászni, tehát ők ebben teljesen tudatosak voltak.

A többiek… hát sok a szkepticizmus. Mondanám azt, hogy gyere, tényleg tanuljuk meg egy kicsit ezt – és akkor: á, nem teszek bele energiát.

És nekem az a mondásom, hogy a 100 órát bele kell tenned, hogy értsd. Az alatt semmi. Addig hidd el, hogy nem foglalkoztál ezzel a témával. Nagyon új dologról beszélünk, egy nagyon más nézőpontról beszélünk; nagyon új tudatosság kell, nagyon sok limlomot kell kisöpörni az agyadból ahhoz, hogy újra fel tudd építeni ezt a pénzzel való dolgot.

2015 volt, amikor karácsonyra mindenkinek adtam egy kis szimbolikus érmét.

– Igen, ezek ismerős sztorik.

– És akkor így próbáltam bevonni őket. Ők meg vettek nekem egy ilyen kis Matchbox Teslát – most nincs itt –, hogy „na, ez kell neked". (nevetés)

Nem sikerült bevonni őket, de aztán nyilván ők is figyelték, és mindig volt téma, hogy akkor most mennyi az árfolyam. Általában kimerült az árfolyamnál ez a dolog.

És akkor egészen odáig ment, hogy – mikor is volt, 23-ban? – mondtam, hogy na, hát akkor majd ha egy bitcoin lesz egy Tesla, akkor majd veszek egy Teslát magamnak. És akkor végül is ez megvalósult, néhány éven belül. (nevetés) És mondjuk szerintem nem is sajnálták tőlem ezt.

Aztán időnként volt mindig érdeklődés: „na, most már akkor beleállunk". De még nem tudok olyat, aki ezt komolyabban csinálná. Viszont egy kolléganőm eljött most legutóbb a miskolci Bitcoin konferenciára, úgyhogy lassan haladunk előre. Meg hogy nemrég csináltunk egy Bitcoin-elfogadás implementációt – ebben most már két kollégámnak van ilyen walletje, kaptak pár szatosit. Tehát mondhatni, még szerény a bevonás szintje, de lassan haladunk.

– De azt is csak azért, mert mondtam, hogy valaki tesztelje le rajtam kívül is. (nevetés)

– Delegálni kellett a feladatot.

– És akkor most így ki is derült, hogy mi itt a Giganetnél már október óta tudunk bitcoint elfogadni bármilyen számla kifizetése fejében. Ennek az integrációját Tamással készítettük el, hosszú unszolás után – mert megmondom őszintén, én azt láttam, hogy ez így korai, hogy bevezethetnénk egy ilyet, de még nem érettek az emberek. De hát most már el kell kezdeni.

– Erről a Bitcoin-elfogadásról mondanál valamit, hogy ez miben jelentkezik?

– Ha a giganet.hu-ra felmész, akkor nekünk vannak online fizetési felületeink. Be is tudjuk mutatni.

Mi már nagyon régóta, 2012 óta fogadunk el bankkártyás fizetéseket. Építettünk egy gateway-t, ami mellett most ez a Bitcoin gateway is megépült. A számlázást teljesen online csináljuk, tehát elektronikusan kapnak az ügyfelek számlát, és ha eldöntik, akkor választhatják azt is, hogy bitcoinban fogják kiegyenlíteni.

Nyilván ennek az adóügyi vonzata az izgalmas – hogy műszakilag meg tudjuk csinálni, az evidens. Viszont adót ugyanúgy fizetünk: én forintban könyvelem ezeket a tételeket, és közben meg a szatokat gyűjtögetjük az ügyfelektől, és az áfát is ugyanúgy forintban kell megfizetnünk.

Valójában nem is a lakossági ügyfelektől várjuk ennek a használatát, hanem inkább a külföldi ügyfelektől, akik domainnevet, szervert bérelnek – akik már jobban benne vannak az IT-ban, ebben az ökoszisztémában.

– Akkor ez már működik nálatok. Na, hát ott egy igazi bitcoiner!

– Igen, ez októbertől már működik. Minden számlánknak van egy online azonosítója – ez egy teljesen egyedi azonosító, nincs két egyforma, és nem kiszámolható. Van ilyen azonosítód, Tamás?

– Van, van tesztazonosító.

– Beírja az ügyfél a számlának az azonosítóját, és akkor mi ebből tudjuk is, hogy kiről van szó.

– Ezt demóztam a miskolci konferencián is, pont ugyanígy.

– Itt bejön az ügyfélnek az utolsó 10 számlája, amit kifizethet. És mondjuk itt ezt a nyolcadikat rányomjuk, hogy kifizetjük. Egy BTCPay Server van az egész mögött, ahhoz van megcsinálva az API-összekapcsolás. És akkor itt megjeleníti a QR-kódot, amit reméljük, valaki kifizet, ha már így látja.

– Na várjál, azt fizessem ki én! (nevetés)

– Nézzük csak.

– Most ezt nem mutatom, de gyorsan leszkennelem.

– Ezzel szórakoztattam a közönséget Miskolcon is: hogy ki tudja leggyorsabban kifizetni.

– Hát ezt most én fogom.

– És sikerült!

– Köszönjük szépen.

– Nagyon szívesen. Van még valami? (nevetés)

– Kiválóan működik. És ennek még az volt benne a nagy szám, hogy utána, ha visszamegyünk az elejére, és újra lekérjük a számlákat, akkor itt már látszik, hogy ki van fizetve ez a nyolcadik számla. Tehát ez visszament a Giganet rendszerébe, és ott lekönyvelődött.

– Őrület. 20 forint.

– Ezt kellett fejleszteni. Tehát nagyon fontos, hogy minél magasabb legyen az automatizálás. És az ügyfél már meg is kapta az egyenlegét, hogy ez rendben van – tehát ő is nyugtázhatta, hogy a tranzakció rendben lezajlott.

Az kevés, hogy csak kaptunk egy kis coint, aztán majd kézzel elpapírozzuk – itt a teljes automatizmus a lényeges. Különben megfekszik a könyvelés.

Na, ez egy külön sztori: a könyvelés. Amiatt is késlekedtünk éveken át, hiszen könyvvizsgálat alatt vagyunk a vállalkozással. Irtó nehéz volt elfogadtatni azt, hogy „jaj, az a Bitcoin, jaj, hát az nektek minek? Hát az egy lufi." A könyvelés, a könyvvizsgálat rettentően irtózott ettől. Hiába hívtam meg őket konferenciára, próbáltam őket edukálni, küldtem nekik anyagokat – ez nagyon nehéz. És nyilván persze megértem, hiszen ők benne vannak a saját folyamataikban. De hát haladni kell a korral.

– Itt egy kicsit spoilerezek: a következő HUSZONEGY podcastban lesz erről szó, a könyvelés oldaláról. Úgyhogy aki nézi, az jöjjön a jövő héten is.

– Ez nagyon fontos szerintem: hogy a szakmai szervezeteknél, könyvelőknél, könyvvizsgálóknál legyen ez egy kicsit bevezetve.

És hát nálunk is például a vállalati megtakarítás szintjén most már egy éve gyakorlatilag – mióta ETF-ek vannak – Bitcoin ETF-ekben tartunk fejlesztési pénzeket. Mert egyszerűen nem tudtunk hideg tárcába átmenni, pont a könyvvizsgálati félelem miatt. Nyilván ezt is meg fogjuk ugrani.

– Ez nyilván könyvvizsgálója válogatja.

– Szerintem itt van felzárkózási lehetőség, tehát kis hazánk is be tud ebbe kapcsolódni. Több rétegű a probléma: egyrészt nyilván van egy vállalkozásod, az be van állva, annak a folyamata nagyon fontos, az nem szenvedhet kárt.

Majd pedig van egy másik faktor is. Én szoktam mondani a könyvelőknek, hogy titeket a NAV alkalmaz – nem én. Én csak fizetem ezt az egészet. (nevetés)

– Ez hozzáállás kérdése – de van, amikor a könyvelő a vállalkozóért van.

– Neki nagyon nagy szempontja, hogy a NAV-nak hogyan felel meg. És ebben most még a Bitcoin nem komfortos. Pontosabban most már az elmúlt években elég jól jönnek ki az ezzel kapcsolatos intézkedések, törvények – hol pozitívan, hol negatívan. De hát nyilván egyre nagyobb lesz a nyomás, és akkor majd szépen ez is kiegyenesedik.

– Mi volt neked az, ami tetszett a Bitcoin Miskolcon?

– Én már harmadik alkalommal vagyok ott, mind a három rendezvényen részt vettem. És nekem most már elsősorban a networking a fontos: hogy találkozom azokkal az emberekkel, akikkel ritkán tudok, mert távol vagyunk, és a napi forgatag mindenkit elvisz – és akkor ez a néhány nap dedikálva van ide. Szerintem ez a legfontosabb.

Nyilván az alapozó előadásokat nem szoktam meghallgatni, de örülök neki, hogy van ilyen. Az, hogy ennek van ilyen mozgatóközössége, és hogy Feriék ennyi erőforrást beletesznek – ezek nagyon korrekt dolgok, és ezzel foglalkozni kell. Ez Magyarországon egy kicsit el van hanyagolva – de hát nem csak ez, hanem bármilyen civil élet, bármilyen hasonló szakmai tevékenység. Itt azért eléggé nehezen vagyunk Magyarországon ezzel.

Én ezt élvezem nagyon, ezt a részét. És hát legyen minél nagyobb ez az egész rendezvény.

Meg hát rengeteg olyan új ember jön, akin segíteni kell – és sokszor ez a „tegyük egyenesbe a dolgokat". Ugye most már az a sok fake news, amit ezzel kapcsolatban hallanak az emberek, vagy az a sok lehúzó projekt, amit indítanak mindenféle arcok – ezekben ki kell tisztázni az embereket. És ebben látok most egy hatalmas nagy feladatot. És ezek a konferenciák mind ezt segítik, ezt a tisztánlátást.

– Tehát akkor ez egy lehetőség is, nem?

– Már bele vagyunk az online térbe szorulva – ahogy most is itt vagyunk egy podcastben, és nem egy kávézóban beszélgetünk. Szanaszét vagyunk, nem tudom, hány száz kilométer van közöttünk most.

És emberi kell, hogy legyen. Én itt vagyok a technológiában már 25 éve, ebben az internetes technológiában – én végignéztem azt, hogy hogyan alakult át a társadalom, hogyan gépiesedtünk bele, és hogyan atomizálódott el ez a társadalom.

És én nagyon bízom abban, hogy a technológia nem azért van, hogy a kapcsolataink széthulljanak – hanem hogy könnyebbé tegyék az életünket, és a kapcsolatainkra tudjunk energiát tenni. De sajnos sokszor nem ez jön ki, hanem az, hogy az emberek egyszerűen csak szeparálják magukat a technológia által. Meg hát persze nyilván a szabályozók is ezt teszik, a hatóságok is, az állam is ezt végzi el.

Úgyhogy én ebben bízom. Ezt szeretem, hogyha ilyen közösségek vannak.

– Nyíregyházán ez nem olyan egyszerű, mégiscsak Budapest-központú ez. A Miskolc ebből is eléggé unikális szerintem.

– Pontosan négy évvel ezelőtt tartottunk Nyíregyházán egy meetupot. A covid alatt volt.

– Emlékezetes volt.

– Tudtuk, hogy valamit kell csinálni, hogy össze kell egy ilyet hoznunk. És valamikor november végén – pont amikor elkezdett zuhanni az árfolyam. (nevetés)

– A csúcsról!

– Ezek felbátorító dolgok, nem? Hogy biztos jó irányba megyünk.

– Hát igen, mert fel volt 31-re.

– Sőt: „buy the dip". (nevetés)

Ez egy nagy sztori volt. A barátomnak, Ferinek – ez egy másik Feri, egy nyíregyházi Feri – akkor épült egy új székház, ő szoftverfejlesztéssel foglalkozik, és nagyon érdeklődő volt. És akkor: tartsunk egy ilyet! Van itt nekem egy előadótermem, itt szoktuk a szoftvernapokat tartani. És akkor meg is hirdettük novemberre.

Ugye akkor volt ez a covidos dolog. Volt, aki azért nem jött el, mert covid. Mondom: jó, akkor csináljunk online. De mi nem akartunk online! Azt akartuk, hogy ott legyenek az emberek, és ténylegesen legyen közösség.

És akkor volt kis vendéglátás, minden. Ez egy közel egy napos rendezvény volt.

– Jó hosszú volt, azt tudom.

– Jó hosszú, és sok pálinkát ittunk a végén. (nevetés)

És akkor Tamással rengeteget meséltünk erről, próbáltuk felépíteni ezeket az ő szemükben. És mindenféle emberek voltak ott: az IT-stól az ingatlanügynökön át a brókerig.

– Benzinkutas!

– Nagyon sokan voltak, sokféle emberek. És gyakorlatilag egy showt előadtunk ebből, több témában. Én inkább az elméletet nyomtam, Tamás sok gyakorlatot. Bemutattuk a Lightningot.

– Igen, az nagy szám volt, hogy letettünk két Umbrel node-ot egymás mellé, és tudtunk fizetni köztük Lightninggal – ami 2021-ben azért még nagy újdonság volt.

– Meg hát rengeteg ilyen ködöt kellett oszlatni az emberek fejében, hogy ez miről szól – rengeteg tévhit volt benne, nyilván. És próbáltunk a jövőről is beszélgetni: bemutattuk a Rainbow Chartot, és akkor mindenki gyorsan lefotózta, hogy „és akkor most itt vagyunk". És hogy akkor hogy lehet ebből váltani, satöbbi – nagyon sok téma volt.

Aztán jött a kriptotél, és akkor elkezdett lefelé menni az árfolyam. Tudod, akkor frissen még szkeptikusak az emberek, és nem nagyon tudják, hogy mihez tartsák magukat. Úgyhogy sajnos ez erodálta a hatását a későbbiekben.

De hát azóta megint volt all-time high, többször is: a 80, 100, 120 ezres szintek. És nyilván érdeklődnek, és akkor én már mondtam a többieknek, az érdeklődőknek: hát gyertek Miskolcra, gyertek Hajdúszoboszlóra! És meg is fogadták, páran el is jöttek – úgyhogy ilyen szempontból azért tovább élt ez a dolog.

– Szoktak nálatok meetupok lenni, vagy a miskolci a legközelebbi?

– Most volt múlt héten Miskolcon, és képzeld, voltak nyíregyháziak, átjöttek.

– Na, tök jó!

– Úgyhogy egyelőre most így meg lehet ezt csinálni. Én most nem tudnék olyan mennyiséget felvonultatni Nyíregyházán, hogy ezt önállóan meg lehetne tartani – illetve úgy vagyok vele, hogy akkor nekem is fel kell erre készülni.

– Hát szerintem már az jó, ha csak összejön az ember egy-két bitcoinerrel, megiszik pár sört, dumál – szerintem ezek is jók. Úgyhogy ha van néző Nyíregyháza környékéről, akkor jelezze, és csináljatok rá csoportot! Mert ha jól tudom, van már egy-két ilyen kezdeményezés a HUSZONEGY-en belül, hogy mindenhol legyenek meetupok.

– Így van. Szívesen. 8-10 ember össze tud jönni, az már elég jó.

– Egy ürügy a kiszakadásra, bárkinek, bármi a munkája.

– Van most valami közös projekt, amin dolgoztok?

– Hát ugye ez volt a hajrá most. Aztán majd azt gondolom, ha ez elkezd elindulni – nem mondom azt, hogy minden nap fizet valaki bitcoinnal még, de hát fontos volt először, hogy legyen infrastruktúra. Úgyhogy a tyúk-tojás problémát meg kellett most oldani.

Van még nekünk egy másik önkiszolgáló rendszerünk, ahol leginkább külföldieknek értékesítjük ezt a domain-tárhelyes dolgot. Ezen biztos, hogy fogunk még faragni, hogy még jobban működjön bitcoinnal is – illetve most is működik, de tudnánk jobb megoldásokat.

– Tamásnál vannak fejlesztések folyamatosan, ő mindig keresi az új megoldásokat.

– Hát igen, a konferencián is bemutattam a Bolt Cardos fizetést – ami ilyen NFC-s, bankkártyaszerű fizetőcucc a terminálon, amit már itt mutattam egyszer. Csak akkor még nem működött rajta ez a kártyás fizetés. Itt van az NFC-olvasója, meg ott a jel is rajta.

Tehát itt a terminál, és van egy ilyen kártyám. Ez ugyanolyan, mint egy bankkártya: van benne egy NFC-chip, ami tud kriptográfiai funkciókat.

És akkor most a kis androidos terminálon elindítom ezt a BTCPay Servernek az egyszerű POS-terminál funkcióját. Ezzel a legegyszerűbb használni. Mondjuk beállítom, hogy 1 forintot akarok fizetni – ugye 1 forintot bankkártyával azért nehéz fizetni, ezzel simán lehet.

QR-kód. Ezt most ne fizessétek ki (nevetés), mert most kártyával szeretném kifizetni. Ennyi: ide teszem a kártyát, és… kifizette. Ilyen gyorsan.

– Jópofa!

– Na most ez úgy működött, hogy nagyon bonyolult folyamat volt mögötte: két BTCPay Server beszélget ilyenkor egymással. Az egyik a bolt szervere, a másik a kártyaegyenleget nyilvántartó szerver. És a boltnak a szervere megkérdezi a kártya-nyilvántartó szervert, hogy ezzel a kártyakulccsal, amit kapott az NFC-n keresztül, azzal ki kéne fizetni ezt az 1 forintot. És ha a kártyán van annyi egyenleg, akkor a másik BTCPay Server a háttérben kifizeti neki.

Ez zajlott le itt, ezalatt az egy-két másodperc alatt. Ez egy szabványos Lightning protokoll-kiegészítés ezekhez a kártyákhoz – úgy hívják, hogy Bolt Card.

– Telefonnal is lehet, nem?

– Persze. A telefon hátuljához is hozzá lehet érinteni, csak ezzel így látványosabb.

– Okosórával?

– Úgy még nem próbáltam, de egyébként miért ne lehetne? Az NFC-sek azok is jók.

– Úgyhogy a bankrendszert így ki lehetne söpörni a piacról.

– Ahhoz még kevés a motiváció. Még nem oldottuk meg a tyúk-tojás problémát – még jó sok merchantet be kéne kapcsolni a hálózatba. Úgyhogy dolgoznunk kell ezen a Bitcoin-elfogadás fronton még, úgy látom.

Illetve azt kéne jól kitalálni, hogy hogyan lehet úgy bankkártyát eladni valakinek, hogy ne kelljen hozzá MiCA-engedély itt Európában. Ezzel még a jogászoknak kéne sokat dolgozni.

– De az NFC-s kártyahasználat, az nem bankkártya.

– Nem bankkártya – csak ha másnak az egyenlegét tárolod a saját Lightning node-odban. És ugye ez így működik: ha egy Lightning node tárolja ezeknek a kártyáknak az egyenlegét… És azért egy Lightning node-ot üzemeltetni, az nem egyszerű. Ehhez nem elég egy Umbrel, kicsit annál bonyolultabb. Ezeket a killer applicationöket meg kell találni hozzá – nem tudsz rögtön betörni ezzel a piacra.

– Lehet, hogy mondjuk egy fesztivál-fizetési rendszerbe implementálva ott abszolút működne.

– Igen, mert ott ki lehet osztani a kártyákat feltöltve, és akkor azt csak ott, zárt rendszeren belül használják.

– Na meg plusz: akinek van saját szatosija, akkor azzal is ki tudja fizetni. Tehát oké, hogy saját zárt rendszer – de te már nyitott is vagy, mert a bitcoinnal is fizethetsz.

– Bitcoinért el lehet adni a feltöltött kártyát valakinek, és utána azzal fizethet.

– Azt majd Kata megmondja, hogy ez hogy viszonyul a MiCA-hoz. Majd kérdezzük meg! (nevetés)

– A technika mindig megelőzi a jogot, az biztos.

– Na jó, de a jog az lehet normális. Csak mi a motiváció mögötte? Az a kérdés, hogy akarja-e ezt a jog támogatni – vagy éppen korlátozni, vagy a bankokat védené inkább?

– Jelenleg inkább a bankok védelme a cél, attól tartok. Én úgy látom.

– De milyen védelme? Inkább csak előnyt akarnak juttatni a bankoknak, hogy ők is ki tudják fejleszteni magukat. Ez ugye hasonló, mint ahogy a fintechek is jönnek. És most hallom, hogy a Revolut már Magyarországon is lesz hivatalosan.

Ők is egy ilyen kihívók: kezdetben a devizaváltás kérdéseit meg a gyors tranzaktálást házon belül megoldották. És azt látom, hogy a bankok is próbálnak most utánafutni: most már például a középárfolyamon való váltást egyre több bank támogatja a kisvállalkozások számára.

– Magánszemélyeknek is van ilyen.

– Tehát kénytelenek ők is beszállni úgymond egy korrektebb üzletpolitikába – és ezt a fintechek fogják kikényszeríteni belőlük. És ugye a Bitcoin meg egy dimenzióval még messzebb van ettől.

– Jó lenne, ha nem a bankok csinálnának Bitcoin-fizetést vagy Bolt Card-szolgáltatást, hanem meg tudnám csinálni én, vagy mi együtt. De nem tudjuk, mert nincs 1 milliárd forintnyi befektethető tőkénk, ami sose fog megtérülni.

– Én azt gondolom, hogy ez nem csak pénzkérdés – ez inkább már politikai kérdéssé is válik rögtön. Illetve az embereknek is ezt meg kell tanulniuk. Azért ez egy nagy dimenzióugrás.

Én nagyon látom azt – és lassan 10 éve benne vagyok ebben a sztoriban –, hogy nagyon sok embernek a pénzügyi tudatossága soha nem fog odáig fejlődni. Már a hagyományos rendszerben sem történik meg. Mindenképpen valamifajta bizalmi kezelőkre lesz szükségük az embereknek.

Tehát úgy kell majd csoportosulniuk, hogy – ahogy a nagymama is megbízik az unokájában, hogy az interneten csináljon neki ezt vagy azt – hát itt is valami hasonlóra szükség lesz ahhoz, hogy ez működjön. Mert egyszerűen nem fog menni: nagyon magas a technológiai szint, és a társadalmak tömegei ezt így nem tudják elérni.

– Bizalmi vagyonkezelő – bár az Magyarországon mást jelent, úgy tudom. (nevetés)

– Valami hasonló, ilyen közösségi minőséget kell kialakítani, hogy ez tényleg bevezethető legyen.

– Kisközösségi Lightning node-okat lehetne csinálni. Valószínűleg ez lehet az a surranópálya, amin elterjedhetne ez a technológia.

– Igen – csak hogy ez a közösség hogy lesz? Az évek alatt nagyon sokan jöttek oda hozzám, hogy „ó, Zoli, csak mondd meg, hogy mit csináljak, hova utaljam a pénzt, meg ez, meg az". És akkor mondom: figyelj, ez nem – én nem vagyok az embered. Én meg akarom neked tanítani. Tehát nem halat adok, hanem hálót.

És hát nyilván nagyon sokan meglepődtek emiatt, hogy nem akarok nekik segíteni. Szóval ezt a problémát meg kell oldani.

– Talán azok a kis közösségek, amiket említettél az orange pill-történeted elmesélésekor – ezek a rövid ellátási láncok –, tehát őket kell megkeresnünk. Igenis a gazdákat meg az otthoni kis termelőket, a kis boltokat, az egyedi termékeket előállítókat kellene szerintem egy marketingdumával közelebb hozni ehhez: hogy neked jó az, ha elfogadod a bitcoint, mert egy olyan vásárlóréteg nyílik meg előtted.

– Képzeld el, ez egy nagyon nehéz dolog. Ha erről mesélhetek: ezek a bevásárlóközösségek kapcsán volt ott is egy pár pofára esés. Amikor arra kellett rájönnünk, hogy mi a valóban helyi termék, és a helyi termelők tényleg helyi termékeket termelnek-e. Rengeteg csalódás volt ebben.

És a tudatosságban is: „figyelj csak, gyere, hozd be ebbe a kis kosárközösségbe a termékedet, mert mi segítünk neked értékesíteni, szerzünk neked új vevőket, levesszük a válladról a logisztikai feladatokat, amikkel nem kell megküzdened. És kérnénk egy kis 10%-ot – ezért végül is biztos megéri ez neked, hiszen a kiskereskedelem meg 30%-kal dolgozik. És nem kell reggel, kora reggel a piacon állnod a termékeddel, hanem tudsz foglalkozni a termeléssel."

És azt mondja: „ja, hát én is el tudom adni."

Rengeteg olyan helyzet volt. És rengeteg olyan adminisztráció – csináltunk ilyen webshopszerű felületeket, és rettentő nehéz volt. Képzeld el: aki az élelmiszeriparban vagy a mezőgazdaságban dolgozik, ő még egy nagyságrenddel odébb van ettől a technológiától. Tehát akkora szakadékok vannak itt a társadalmon belül.

Ezekre volt próbálkozás, hidat építeni: jöttek csapatok, hogy na, akkor ez a blokklánc, ezt rá lehetne erre vezetni. És mondom: oké, rendben, mert mi itt házon belül meg fogjuk csinálni, nagyon jó elmélete lesz, le lesz programozva – de gyakorlatba kell vinni. És ez egy rettentő nehéz feladat.

Ezt valami nagyon pofonegyszerű dologra kell átforgatni majd – ahogy a Lightning is, ahogy demózta Tamás. Nagyon egyszerűre kell átforgatni, mert a mögötte lévő bonyolult gépezetet nem lehet odaadni az emberek tömegeinek.

– Beszéljünk egy kicsit a chartokról is! Menjünk át a grafikonok területére, Tamás – ha megvan még az előfizetésed.

– Persze, hogyne. Megújítottam.

– Beszélgessünk egy kicsit az elmúlt időszakról, mert azért most jött a hideg zuhany, úgy érzem – de kellenek az ilyen turistamentesítő idők.

– Hát nézzük a kedvenc chartunkat.

Eljutottunk ide, a legizgalmasabb részére a chartnak. Most 100 000 alá beestünk.

Ez itt a Kraken, ez egy hetes gyertyákból álló grafikon. Nézhetjük 2017-ig – körülbelül ez az az időtáv, ami nekem a bitcoinos életem: itt szálltam be a Bitcoinba, 2017-ben.

Ezt azért akartam mutatni, mert itt látszik rajta ez a kék csík: ez a 200 hetes mozgóátlag, ami körülbelül négyéves. Ez ugye a négyéves ciklusokat pont kisimítja – tehát átlagosan ennyi volt az utóbbi négy évben. Ez jelenleg 55 600 dollárnál tart.

És azért az látszik, hogy amikor voltak ezek a nagy összeomlások – a 2022-es, amiről beszéltünk az előbb, itt volt a nyíregyházi meetupunk (nevetés) –, hatalmas optimizmussal…

Az első nagy összeomlást azt meg 2018-ban éltem át. De azért volt jó, mert nagyon sok bitcoint tudtam vásárolni. Nem adtam föl.

És látszik, hogy ezeknél az összeomlásoknál mindig visszament ehhez a 200 hetes mozgóátlaghoz – sőt, itt még alá is ment egy jó pár hónapra, 2022 végén. És akkor onnan indult az új bull market.

Na most, ha ez most 55 000 dollár – akkor ha nagyon-nagyon pesszimisták akarunk lenni, és a történelem nagyon meg akarja ismételni magát, akkor valahol idáig jöhet vissza, mondjuk 60 000-re, egy év múlvára.

De mivel azt is nézegettem, hogy milyen távol ment a csúcskor tőle – azért legalább négy-ötszöröse volt. Itt még több; itt meg a húszszorosa, 2017-ben, ugye ott ilyen 1000 körül volt. Annyira nem mentünk föl – tehát valószínűleg nem is fog akkorát zuhanni, arányaiban. Nekem most ez a kevésbé pesszimista álláspontom a chartokkal kapcsolatban.

Ezt ma, 17-én, hétfőn mondom – és mire megjelenik ez a videó, addig eltelik négy nap. Úgyhogy bármi történhet. Én most azt mondanám erre, hogy jó: volt egy korrekció, és megyünk tovább. Majd meglátjuk, milyen jó jós vagyok.

– Hát igen, ez az 55-ös mozgóátlag, ez elég lélekölő lenne – de annak is megvan az előnye. Szerintem sokan kerülnének oda, hogy jó, akkor megyünk újra. Ilyen helyzetekben kell betárazni! Nézd meg, amikor itt a 22-es időszak 23-ig ott alatta tartózkodik – az az egyik legjobb időszak volt a tárazásra, nem? Amikor ilyen 15-öket nyaldosott.

– És milyen pesszimista volt mindenki!

– Akkor folyt a vér.

– Meg meghalt a Bitcoin.

– Hát persze, már hatszázvalahányszor eltemették. Volt is egy ilyen website, ahol ezt számolták, hogy hány hír szól erről.

– Szerintem nagyon nehéz ezt elemezni. Mert itt van ez a chart, és vannak ilyen hagyományos mozgóátlagok meg hasonló eszközök, amikkel próbáljuk megmagyarázni, hogy ennek hogy kell működnie. És nyilván ez egy technikai jellemzés, amit annyi másra – a részvényekre meg mennyi mindenre – rá szoktak húzni.

Viszont azért vannak fundamentumok is. Ha rá lehetne tenni erre az időszalagra, hogy mi volt 17-ben – egészen más helyzet volt, mint most.

Tehát az, hogy most a harmadára essen le az árfolyam – lehet, hogy meg lehet csinálni, ha én pesszimista lennék. De nem hiszem. Azért vagyok optimista, mert annyi fundamentum bejött: intézményi ETF, tehát annyira legalizálva lett már ez az eszköz a piacon. Most már Trump is, már a BlackRock is, már mindenki bevette a játékba – merthogy már nem tudta kikerülni. Nem volt rá más módszer ebből a szempontból.

Amit negatívban esetleg nagyon durva lehet: hogyha olyan technológia jön, ami mondjuk a Satoshi-pénzeket, a coinokat megmozgatja – tehát egy teljesen új, váratlan dolog állna be. Az, hogy a hagyományos pénzpiacon van valami – én nem hiszem, sokkal inkább kiegyensúlyozott lesz. Hogy most a harmadára le? Ezt ma már szinte elképzelhetetlennek tartom.

Sokkal inkább az, hogy jön valami – hiszen ha csak megmozdulnának Satoshi coinjai, már az akkora pánikot keltene a piacon…

– Igen, az már kritikus lenne. Kritikus döfés.

– Akkor jó sok bitcoint tudnánk venni, amit eddig nem.

– Te is beállítottad alulra?

– Hát én nem állítottam be. Megy a napi DCA – sőt, azt most még növeltem is egy euróval.

– Igen, a DCA jól kivédi ezeket a mozgásokat.

– Én a napi DCA-t 2022 decemberében kezdtem el, karácsony környékén – és nagyon elégedett vagyok magammal.

– Na de látod, most már vállalkozások is tehetnék úgymond a Bitcoinba a tartalékaikat. És különösen most, hogy 3%-os hitelt lehet felvenni! Gondolod, mekkora kísértés.

– Nem kérdezik, hogy mire?

– Be kell mutatni a számlát, mit vettél. (nevetés)

– Na, hát nem buzdítunk senkit ilyenre.

– Nekem 2014-ben volt olyan ismerősöm, aki hitelt vett fel azért, hogy bitcoint vehessen. Azért az merész vállalkozás volt akkor! Ő már korábban is nagyon hitt mindenféle alternatív pénzrendszerekben, és megtette azt, hogy személyi hitelt vett fel azért, hogy bitcoint vegyen. Gondoljátok el, hogy az milyen ember lehetett elszántságban vagy bizalomban! És nyilván jól tette.

– Most gondolj bele: ha fiat pénzhez olcsón hozzájutsz, akkor miért is ne?

– Az miért ne eszkalálná tovább a Bitcoin dominanciáját?

– Ha visszamenne a 200 hetes mozgóátlaghoz, el lehetne gondolkodni rajta.

– Nézzük meg egy kicsit a makrogazdaságot is. 2017-ben, amikor volt a kettővel ezelőtti csúcs, akkor éppen a Fed, az amerikai jegybank kamatemelési ciklusban volt. Illetve ha megnézzük 2022-t – ez a felső chart –, itt 2022-ben is elkezdtek éppen kamatot emelni.

Most az a különbség a mai világban, hogy most viszont éppen kamatcsökkentési fázisban vannak – viszont a kamat maga sokkal magasabb. Tehát én meg tudom magyarázni azzal azt, hogy most nem volt akkora emelkedés arányaiban, mint eddig: mert magasabb a dollár kamata. Egy csomó hagyományos gondolkodású befektető inkább kap 4% biztos dollárkamatot, mint hogy elkezdjen kísérletezni bitcoinnal. De ha lejjebb mennek ezek a kamatok, akkor már az nem lesz annyira vonzó.

És ha megnézzük 2020 környékén, a covid környékén – pont bezuhant ez a kamat, és akkor ment föl nagyon a Bitcoin árfolyama.

– Tehát akkor annyira nem lehet ezt csökkentgetni, mert akkor meg elszáll a Bitcoin. A number go up meg megismerteti magát még több emberrel. Van egy ilyen ellentétes összefüggés.

– Viszont ha sokáig maradnak így a kamatok, akkor pedig nem marad likviditás annyira.

– Na igen, akkor csődbe mennek az eladósodott államok.

– Viszont ha megnézzük a bitcoint az aranyhoz képest – az is azt mutatja, hogy aranyban árazva a bitcoin gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2021-ben, még kevesebb. Tehát mintha nem is emelkedett volna. Ez is összecseng azzal, hogy más a makrokörnyezet. Tehát ha megváltozik a makrokörnyezet, ha újrakezdik az alacsony kamatokkal a pénznyomtatást, akkor a bitcoinnak emelkednie kell.

– Én még érdekesen azt nézném meg, hogy a Tether – ezek a fiat-helyettesítő coinok – hogyan alakulnak. Hiszen egyébként nagyon jó hidat képeznek majd a két világ között. De az mindig 1 dollár.

– Az egydolláros peggel megy.

– Így van. De viszont ő mit csinál? Ő befekteti általában valamilyen kötvénybe.

– Treasury billbe.

– Így van. Tehát abból hatalmasan tud kaszálni, hiszen a forgalma is hatalmasan nagy. Illetve amit a blockchain nyújt, azt mind beengedi – tehát az mind edukálja úgymond a piacot ezzel. És innen azért nagyon könnyen tudnak majd átváltani a userek bitcoinra is.

– Igen, ez is játékelméleti felvetés: hogy ha megtanulják az emberek használni ezeket a digitális pénzeket, akkor miért ne válasszák a legerősebb pénzt?

– És ez nagyon… amikor kitört a háború, az ukrán háború, volt olyan ügyfelem, aki azt mondta, hogy USDT-ben akar fizetni. Ők oroszok voltak, és azt mondták, hogy USDT-ben akarnak fizetni, mert „bocsi, ezzel tudunk a legmobilisabbak lenni, ezen van a legkisebb kontrollja Moszkvának".

És akkor így meglepődtem – és úgy: tényleg igazuk van. Ők már átálltak erre. Talán akkor volt, hogy zárolták az orosz amerikai dollár-tartalékokat a nyugatiak.

– Ha maradt még olyan chart, amit érdemesnek találsz a megmutatásra, akkor abba belemehetnénk. Ha nem, akkor szerintem kerekítsük le, mert így is már egy óra fölött járunk – nem szoktuk túlnyújtani.

– Most már nagy újdonság nincs itt.

– Varázslásra mi sose szánjuk rá magunkat, mert nem is tudunk varázsolni, meg nem is akarunk.

Inkább azt mondanám zárószónak – mielőtt megköszönöm ezeket a kiváló beszámolókat –, hogy most nemsokára, december 4-én lesz egy budapesti meetup.

A budapesti meetup december 4-én lesz, 18 órától a Perspective Barban, ami a hetedik kerületben van, Budapesten, a Klauzál utcában. Viszonylag jól megközelíthető, itt van is róla egy kis térkép, ez benn van a belvárosban.

Három előadás lesz. Az egyik „Mi a probléma?" címmel, a másik „Hogyan fogadjak el bitcoint", a harmadik pedig egy Ginger Wallet tárcabemutató. Aztán természetesen kötetlen beszélgetés is lesz, és még egy kis érdekesség, ami szervezés alatt van.

A HUSZONEGY honlapján érdemes nézni az előadásoldalt – ott egyre több előadás elérhető a múltkori Bitcoin konferencia anyagai közül. Kövessétek a YouTube-csatornánkat, az új Rumble-csatornánkat is! Kövessetek be minket a Nostron, a Facebookon.

Támogatóink pedig a négycsillagos Hotel Aurora Miskolctapolcán és a négycsillagos Hotel Atlantis wellness szálloda Hajdúszoboszlón. És ne adjátok el a bitcoinotokat!

Meg is köszönném a figyelmet mindenkinek. Zoli, köszi, hogy eljöttél hozzánk! Tamásnak is, hogy újra itt volt. Nemsokára újra találkozunk, egy hét múlva – Roland lesz a vendégünk.

Köszönjük szépen a figyelmet. Sziasztok!

– Sziasztok!

– Sziasztok!