E62 XXI Capital - a Bitcoin új támadása a fiat rendszer ellen

Sziasztok! Üdvözlünk titeket Árpival a HUSZONEGY Bitcoin Podcastban. Ez, ha jól számolom, már a 62. adásunk. Ebben az adásban egy kicsit kitérünk így mindenre, ami mostanában történt. Terveink szerint beszélünk egy kicsit majd itt a TwentyOne Capitalről, ugye a Jack Mallers-féle — hát mit mondjak — támadásról a fiat rendszer ellen. Ez egy hasonló támadás, mint amit a MicroStrategy végez, tehát hogy amennyi bitcoint csak tudnak, azt felvásárolják. Illetve hát egy kicsit visszakanyarodunk majd az előző adásra is, hogy itt az árral miféle manipulációkat végeznek ezek a centralizált tőzsdék elképzeléseim szerint. Aztán egyéb híreket is megnézhetünk majd.

Mi van benned most, Árpi? Tudom, hogy te is, meg szintén én is nagy Jack Mallers-rajongók vagyunk, tehát nem minden, amit ez a figura véghez visz. Ugye neki köszönhetjük a Strike-ot, illetve egy pár ötletet. Előadásain nevelkedtünk. Ő hozta be ugye ezt a jövőbe elásott bitcoin idő magyarázatot is, amit olyan sokan szeretnek így prezentálni.

– Nemrég néztem végig a tegnapi podcastját a Jacknek. Most az van bennem legaktívabban, amikről abban beszélt. Írattam a Grokkal egy magyar nyelvű kis összefoglalót erről, hogy a lényegi pontok benne tudjanak lenni. Szerintem ez az, amit még mondhatunk. Meg ugye a múltkori podcastja is tök jó volt, arról csináltam egy cikket, azt a honlapunkon keresztül el lehet érni, akit érdekel. Ez a mostani meg talán még izgalmasabb, mert tovább vitte azt a szálat, amit akkor elkezdett.

Meg igen, ez tök izgalmas ez is, ez a TwentyOne Capital, amit ugye a Tetherrel meg a SoftBankkal meg a Cantor Fitzgeralddal kezdtek együtt: hogy csinálnak egy olyan céget, amelyik nemcsak bitcoint vásárol fel, mint Saylor a Strategyvel, hanem ugye ők arra készülnek — bár még nagyon sok részletet nem kötöttek az orrunkra —, hogy egy az egyben bitcoin tevékenységet folytatnak, és minden a bitcoinnal kapcsolatos lesz ebben a nagy cégben. Valamikor nyáron vagy ősz elején sikerül a római 21-es tickerrel megjelenniük a Nasdaqon.

– Ja, igen.

– És van egy honlapjuk is már, ami az xxi.money, ami még igen szűkszavú honlap. Megnyissam? Megmutassuk? Van egy ilyen bitcoin per share, ugye, hogy részvényenként mennyi bitcoin áll mögöttük.

– Igen. Nem tudom, hogy egyébként mennyire lesz ez transzparens, mert ugye aki itt hallgatja az adásunkat, az tudja, hogy egy kicsit nekem így vannak az aggályaim a MicroStrategyvel, Strategyvel kapcsolatban. De majd meglátjuk, hogy ez is mennyire lesz transzparens.

– Hát gondolom, az a cél, hogy teljesen az legyen.

– Hát igen.

– És egyelőre egy hír van itt a honlapon, amit így részletesen kifejt, azt csak érdekes módon egy ilyen hosszú csíkocskában. De mindegy, most úgyse akarunk a részletekbe belemenni. Itt leírják, hogy mi a lényege ennek a cégnek, és hogy 42 000 bitcoinos tőkével fognak nekiindulni a dolognak — azért az se gyenge. Meg hogy ez a Cantor Equity Partners, a CEP tickerrel lévő cég az elődje, amiből aztán ezt varázsolják. Úgyhogy én már egy-két részvényt ebből vettem, a biztonság kedvéért, mert szerintem ez jót fog menni valószínű.

– Ajjaj.

– De talán erről ennyit, mert itt sok-sok részlet van benne. Lehet, hogy átnyargalhatnánk erre a mostani podcastjára, nem? Mert abban is följön a téma, és szerintem valahogy érdekes összefüggések lehetnek itt a háttérben, aminek még az összes kis nüanszát nem fejtettük föl.

Ez a podcast ugye tegnap hangzott el a Money Matters podcastban, ahol Jack az utóbbi időben egyedül beszél, de elég komolyan felkészül rá. Meg van egy ilyen kérdezz-felelek része is, ahol beírogatnak kérdéseket a chatablakba a felhasználók, és akkor Jack kollégái kiszelektálják azok közül a legtöbbször elhangzott, meg a legérdekesebb kérdéseket.

És itt most a fő témája az volt a podcastnak, hogy több ábrát a képernyőre rakott Jack, és azokat ott elemezte ki egy kicsit. Illetve beszélt arról, hogy amit a Trump-féle adminisztráció most az USA-ban elkezdett, annak milyen hatásai vannak a pénzpiacokra. És itt többször elmondja Jack a podcastjában, hogy ő nem politizál, és hogy abszolút objektíven igyekszik megközelíteni ezt a dolgot, tehát azt figyeli meg, hogy amit Trump csinál, annak milyen hatásai vannak. Aztán hogy az most kinek tetszik vagy kinek nem tetszik, vagy ő hogy viszonyul hozzá, ezt így igyekszik abszolút tárgyilagosan kezelni.

Fölhozott egy ilyen MOVE Index nevű görbét, ami itt az előbb látszott. Ez a MOVE Index gyakorlatilag a kötvénypiacnak a volatilitását mutatja, tehát hogy abban milyen kilengések vannak. És lényegében azt mondta, hogy itt olyan erős kilengést látni most, ami baromi ritkán látható: 98-ban meg a 2008-as válságnál lehetett ilyet látni, de a covidválságnál sem.

– Ühüm.

– Aztán itt egy csomó mindenről beszél, hogy milyen okai és értelme lehetett annak, ahogy belevágott Trump ezekbe az erős viharkavaró vámokba meg ilyesmi. De most ebbe én nem mennék mélyebbre. Akit érdekel ez a téma, a képernyőre is kitettem, amit a Grok erről kijegyzetelt, és akkor ezt akár el is lehet olvasni így magyarul. Vagy ugye aki szeret angolul podcastot hallgatni, szerintem mindenképp érdemes elfogyasztani Jacknek ezt az összefoglalóját, mert nagyon jól belemegy a részletekbe. De nekem most ez nem célom, csak egy kicsit így csemegézgetni belőle.

Talán itt a második pontban azt érdemes kiemelni most, hogy ezeknek a vámoknak meg a Trumpnak a lépéseinek egyrészt az a célja, hogy visszatelepítse a gyártást az USA-ba, mert most abszolút kiszolgáltatott helyzetben vannak, hogy mindent Kínában gyártatnak. És most már nem babra megy a játék, mert így ki is vastagította a Grok, hogy gyakorlatilag az amerikai hadsereg fegyvereinek több mint a 78%-a kínai anyagokra támaszkodik. Tehát kénytelen is volt Trump visszakozni ezekből a vámokból, mert ugye Kína bejelentette, hogy jó, gyerekek, akkor itt most nincs nyersanyag-kiszállítás, és akkor most akkor mi lesz? És rájöttek az amcsik, hogy ez egy nemzetbiztonsági kockázat, úgyhogy nem véletlenül visszakoznak ilyen dolgoktól. Meg ugye a külkereskedelmi deficitet akarják megszüntetni, a középosztályt helyreállítani, és nem titkoltan a Kínától való függőséget csökkenteni.

És aztán egy másik lényeges téma, amiről szintén bemutatott egy ábrát, az az, hogy az amerikai kincstárjegyeket milyen cégek, illetve milyen entitások vásárolgatták föl az utóbbi évtizedekben, és hogy most az amerikai kincstárjegyeknek hány százaléka milyen kézben van. Nagyon érdekes ábra, majd azt is bevágom ide utólag a képernyőre. Gyakorlatilag a Kajmán-szigetek az első, amelyiknek a legtöbb kincstári — mi ez, hogy hívják? — kötvénye van, tehát ők rendelkeznek a legtöbb amerikai kincstárjeggyel.

– Tether.

– Igen, és a Tether is a hetedik helyen van. És például Kína, Japán és India az meg csak ezeket követően látható. És akkor belemegy Jack abba, hogy a Kajmán-szigetek az egész biztosan azért van az első — nem azért, mert az egy olyan ország, amelyik nagyon szereti az amerikai kincstárjegyeket, hanem mert egy csomó hedge fund oda van bejegyezve, és a hedge fundok vannak eszméletlenül bevásárolva például a kincstárjegyekből.

Meg a Tether: ők nem is ilyen fractional reserve bankhoz hasonlóak, ezt még kiemelte Jack benne, tehát nem ilyen részleges tartalékolásúak, hanem ők egy full reserve banknek tekinthetőek. Tehát ami a Tethernek a háttere van, az gyakorlatilag ott van. Tehát ő azt vagy bevásárolta ugye kincstárjegyből, meg ugye ők egy csomó bitcoinnal is rendelkeznek.

– Igen.

– És szerintem itt lehet valami olyan összefüggés, hogy ugye a Tetherrel most ebben a TwentyOne cégben is összekapaszkodnak, és hogy valahogy szerintem valami olyasmit fognak itt megvalósítani, hogy biztosítsák azt az átmenetet, hogy ne is reccsenjen meg hirtelen az amerikai — nem is tudom — a pénzpiacok, de hogy azért mégis mozduljon át a vagyon minél inkább a kincstárjegyekből a bitcoinba. És szerintem valahogy ezt akarják ügyesen és okosan összehangolni, hogy ez egy minél fájdalommentesebb átmenet tudjon lenni. De hát hogy aztán ezt hogy fogják pontosan csinálni? Ezt lehet, hogy még ők se tudják, de valószínűleg több fogalmuk van, mint nekünk.

– Hát ja, érdekes, hogy beléptek ezek a nagy tényezők, nem? Ezek a jelentősebbek. Ugye ott van a MicroStrategy, ő is hasonló módon működik, mert azért ugye ők is csak vásárolgatnak, persze ők a Coinbase-en keresztül. Meg most volt egy pár hír, így én a napokban olvastam ilyet, hogy a Coinbase is ki akar jönni valamiféle ETF-fel.

– Ühüm.

– Hogy ugye direkt be tudja árulni ezt a nála lévő 40-50 millió bitcoint, ami ugye papír szerintem. Mindegy. Szóval lényeg az, hogy valóban azért ezek a nagy szereplők beléptek. És amit tényleg mondtál, és ott volt a Jack Mallers-podcastjában is, bár nem láttam, de valóban annyit tudok, hogy a TwentyOne Capital, ugye ez, amiről most szó volt, ez a Tetherrel együttműködve fogja ezt a bitcoint vásárolgatni.

– Ühüm.

– Tehát szerintem amire itt számítani lehet, az az, hogy most ez egy óriási méretű — hát nem azt mondom, hogy copy, mert azért nem teljes egészében a MicroStrategyt fogja utánozni, hanem szerintem ez egy teljesen új rendszer, amit ők most itt kialakítanak. De ettől függetlenül valószínűleg a világ összes országában van már hasonló irány a gondolkodásban, tehát szerintem nagyobb ilyen hedge fundok vagy bankok vagy egyéb, nagyobb likviditással rendelkező entitások ezen már gondolkodnak, hogy hogyan tudják megcsinálni ezt a saját területükön.

És hát egyrészről ez rendkívül biztató hír, mert ha ezen gondolkodik mindenki, akkor valószínűleg egyre inkább fog nőni a kereslet a Bitcoin iránt. Na most ha ezen gondolkodik mindenki, akkor valószínűleg az is elő fog jönni, hogy azon is gondolkodnak, hogyan tudják saját őrizetben tartani majd azt a bitcoint, amit majd továbbadnak.

– Ühüm.

– Tehát ez is egy érdekes gondolat, de az mindenképpen szerintem itt be fog jönni, hogy nagyobb lesz az igény a fizikai bitcoinra. Tehát nem lehet az, hogy ilyen volumenű cégek papír bitcoinnal megelégedjenek, szerintem ez elképzelhetetlen.

– Úgy érted, hogy a kulcsokat ők maguk fogják kezelni?

– Tehát igenis biztos vagyok benne, hogy létre fognak hozni ilyen custodial megoldásokat, ami nekik megfelel: multisig, akárhány darab, mit tudom én, tehát sokféle van. És egyébként én nagyon bizakodom benne, mert szerintem Jack Mallers nagyon jó gyerek, és szerintem ő ezt teljesen bitcoiner szemlélettel fogja képviselni. Tehát én kizártnak tartom, hogy ő elmenjen. Persze ez is, hogy slay your heroes — ugye van a Bitcoinnál ez a mondás, hogy itt nem az emberekben kell megbízzunk, hanem igazából a rendszert kell ellenőrizzük, meg képesek legyünk arra, hogy ellenőrizzük ezt a technológián keresztül.

Mindenesetre ezek a mozgások mindenképpen bizalomra adnak okot. Tehát én abszolút nem látom már azt, ami eddig volt — mondjuk így, amikor a Biden-kormány regnált az USA élén, hogy ugye mindent tűzzel-vassal irtottak. Most így a világban inkább azt látom, hogy a Bitcoin kezd beleférni, és kezd egy olyan irányt venni az egész, hogy egy ilyen hibrid pénzügyi rendszert próbál mindenki kialakítani. Mert látják, hogy ha nem, akkor itt bizony törékeny a gazdaság, és elég törékeny a pénzügyi szektor, de hogyha valamilyen szinten ezt becsatornázzák, akkor megoldást találhatnak. Szóval tök jó, mindenképpen optimizmusra ad okot ez.

– Ja.

– Úgyhogy valószínűleg itt meg fog lódulni. És ugye korábban erről egyébként beszéltünk — mert nem vagyunk árelemző műsor, ezt biztos ti is észlelitek —, de korábban volt arról szó, hogy szerintem pont Jack Mallers mondta, hogy elképzelhető, hogy az első két negyedéve az évnek egy kicsit ilyen nyögvenyelősebb lesz, meg ilyen bear market, tehát ilyen oldalazó piac, de a második, harmadik negyedév, az szerintem ott megint meglesz ez a fölfelé menetelő dinamika, amit hosszú távon mindig mérünk. De azért most már jólesne megint, hogyha megmutatná magát.

– Persze. Mindig nehéz megjósolni.

– Ja, nem is akarom jósolgatni, csak így emlékszem erre, hogy ő ezt így mondta. És akkor biztos arra gondolt, hogy jó, oké, ők is piacra lépnek, és szép dolog az, amikor stacking your sats, tehát amikor szépen mi, kicsi bitcoinerek így veszegetjük a 10-20 000 szatjainkat naponta, vagy ki mit hogyan — de ugye a nagy playerek, mint Saylor meg az ilyenek, akik olcsó hitelt tudnak ráhozni, azok meg 5-10 ezresével vásárolgatják.

– Igen, szerintem azért is mondta ezt, hogy az év második felében egész valószínű, hogy meg fog lódulni, mert ugye eljön az a pont, amikor már kénytelenek lesznek beindítani a pénznyomtatókat, és hogy az év vége felé már elképzelhetetlen, hogy ne induljon be. És hogy addigra már egész valószínű, hogy lesz hatása annak, hogy — akár ide visszakanyarodva a kincstárjegyekhez — hogyha mindenki csak eladja, és nincs, aki fölvásárolja, akkor nagy baj van. Tehát akkor kénytelen a Fed új pénzt nyomtatni, és ő maga bevásárolni a kincstárjegyekből, hogy ne szálljon el minden.

– Hát ja, én tényleg nap mint nap nézem, hogy na, mikor jön ki az új hír, mikor lódul meg a pénznyomtató, ez az egygombos vezérlő, amit így már emlegettünk. De amúgy tényleg ennyi. Tehát ebből egy csomó — a Mi a probléma? című dokumentumfilmben is ugye annak a piros gombnak hívja a csávó.

– Ja. Aztán még picit visszaböffenve Jacknek az ábráihoz: ott még mutatott egy olyan ábrát, amit én sokkal kevésbé értek, de aki otthon van a gazdasági témákban, lehet, hogy te is jobban érted — a reverse repóról mutatott egy ábrát, és arról magyarázgatott, de az nekem nem sokat mondott. Ennek kapcsán jött a következő ábra egy honlapról, aminek szintén megmutatjuk a linkjét a leírásban: aztán azt mutogatta, hogy a bitcoinban kifejezett árak hogyan alakulnak az elmúlt 16 évben. És akkor bemutatta sorra, hogy az ingatlanárak, az olaj, illetve az élelmiszerárak hogyan alakulnak a Bitcoin függvényében, és hogy mindegyik egy zuhanó trendet mutat, hogyha bitcoinhoz képest nézzük az árát akár az amerikai házaknak vagy akárminek.

– Ühüm.

– És ugye ezt már egyre többen észreveszik és elgondolkodnak ezen a dolgon. És ugye most már nemcsak arról van szó, hogy egyre több magánembernek kelti ezt fel a figyelmét, hanem itt vannak az óriási cégek meg nemzetállamok, akik most már ebben szintén hatékonyan tevékenykednek, akiknek ugye számít az, hogy hova teszik azt a vagyont. Már úgy értem, hogy számít — persze mindenkinek számít, hogy hova teszi, de meglátszik akár a Bitcoin árfolyamán elvileg, hogyha mondjuk több milliárd dollárt pakol bele valaki. Mert ugye rólunk is szokták visszatérően feltételezni akár a kedves barátaink, akik azt gondolják, hogy mi azért beszélünk folyton a bitcoinról, hogy ők bevásároljanak, és ezzel fölhajtsuk az árfolyamot — de ez képtelenség. Tehát hogyha az összes ismerősöm az összes vagyonát bitcoinba tenné, egy dekát nem mozdulna meg az árfolyam, tehát ez nevetséges. De ugye hogyha mondjuk már egy nagy amerikai cégcsoport, vagy ugye maga a nemzetállam elkezd milliárd dollárokat belepakolni, na, annak azért fogjuk látni az eredményét.

– Hát igen. És ugye ez mind egyszerre — hát nem is tudom, itt a napokban volt már róla szó, hogy kik azok, akik megjelentek. Ugye Abu-Dzabinak van egy ilyen wealth fundja, tehát ők is vásároltak ilyen fél milliárdot. És akkor, ha igazak a hírek — márpedig a VanEcknek talán lehet hinni —, a VanEcknél kijött egy riport, ami szerint Oroszország és Kína már elkezdte az egymás közötti energiaelszámolást Bitcoin alapra helyezni, hogy kikerüljék így a dollár általi kockázatokat. Meg hát ugye ők is így mindig kísérleteznek, hogy mit lehetne kiváltani, de egyre inkább ez így teret nyer.

Meg ami még szerintem így jó hír, illetve egy fontos infó — bár nem szeretem a CZ-t, meg mi az ő cége?

– Binance.

– A Binance, de például a Binance is indított egy kampányt, ugye hasonlóan a JAN3-hoz, akik már évek óta ezzel foglalkoznak. És egyébként láthattátok itt a műsorban is, hogy ilyen Green-es pólókba nyomultunk — ugye ők, a JAN3 a nemzetállami bitcoin vásárlásokat szorgalmazzák. És most a Binance is beállt abba a sorba, hogy nagyon szívesen ad tanácsot államoknak, hogy hogyan alakítsák ki ezt a stratégiai készletet. És két országról tudunk, aki így a múlt héten felbukkant: az egyik Kirgizisztán, a másik pedig, ha jól tudom, Pakisztán.

– Én ezt nem vágom.

– Nem vágod? Ez most talán a héten volt, én tegnap hallottam erről, de azelőtt már volt róla szó, hogy a Binance-t bízták meg azzal, hogy az ő nemzeti stratégiájukat kidolgozza.

– Mondom, hát az elég durva, mert kecskére káposztát. Ugye nem szíveljük mi ezeket a központi dolgokat, de ez is egy irány, tehát nekik is ott van, hogy oké, fiúk, persze, lesz majd kidolgozva nektek egy ilyen kriptoirány, és akkor abban majd jól felsültök. De ez szerintem azért jó, mert a tűz körül — tehát azok nagy országok, ott is a tűz körül millió cég van, és fognak erről hallani. És kell, hogy megégessék magukat országok is, és kell az országok életébe is meg a nagy cégek életébe is, hogy belemenjenek ebbe a kriptózásba. Mert szerintem aki nem megy bele a kriptózásba, az nem fogja megégetni magát, és nem jut el addig, hogy rájöjjön, hogy a Bitcoin az egyetlen, amivel érdemes foglalkozni. Nem?

Tehát valamilyen szinten én úgy gondolom, hogy ezek üdvözlendő folyamatok. Még akkor is, hogyha a legjobban akkor örülnék, ha mindenki all in menne a Bitcoinba — valószínűleg ilyen nem lesz, meg ez egy sokkal hosszabb folyamat. És még ebben is az a jó, hogy legalább addig mi tudunk valamennyiért vásárolgatni, mégha ez az ár most nyilván egyre magasabb, mert így időnként azért még inkább fölcsap. De szerintem azért jó.

– Szerintem az is jó lett volna, hogyha még 10 évig itt marad ezen az árszinten. Mert ha belegondolsz, a kis szereplő, akár a kis magánszemély vagy a kis cégek talán nem olyan hülyék: nekik sokkal egyszerűbb megoldani ezt az önálló, tehát a self custody…

– Önrendelkezést.

– …az önrendelkezést. Tehát egy magánszemély simán meg tudja oldani, hogy vesz egy hardvertárcát, és akkor belevarrja a bitcoinjait. De például egy Strategy vagy egy nagy cég, ahol ezerszámra van a bitcoin, ott már rohadt veszélyes.

– Igen.

– Volt ez a hír, azt talán említettük, hogy Trump szeretett volna egy ilyen leltárt készíteni az USA kriptoeszközeiről, és ez a riport nem készült el soha. Ez is tipikusan az, hogy oké, persze, bitcoint senki nem ért hozzá, mert legyünk őszinték: azért az államigazgatásban szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hogy Magyarországon ki az, aki ért a bitcoinhoz. Szerintem ugyanez lehet a többi országnál is. Nem tudják, hogy ez hogy van tárolva. És például hogyha ilyen nagyságrendben tárolják, szerintem nem tudják kialakítani, vagy nem képesek rá, hogy kialakítsanak ennek megfelelő őrizeti rendszert — tehát akár multisigbe, tehát egy olyan rendszert, ami nem lesz korrupt, tehát nem lesz lenyúlva.

– Ühüm. És emiatt kell ezeken a szinteken átmenniük, nem?

– Ühüm. Tehát ezért kell ez: először jogot illeszteni hozzá, hogy meg tudjuk magyarázni, ez miért fontos, meg gondolkodni azon, hogy hogy tesszük majd fel a kérdést a parlamentben.

– Ez is például a héten volt, ez a hír, hogy Brazíliában valamelyik képviselő — most nem tudom a nevét, de esetleg előkereshetjük majd a hírt —, ott is az volt, hogy Brazília, aki a G20-nak a tagja, tehát azért gazdaságilag elég jelentős ország, azt hiszem, GDP-jét tekintve nyolcadik így a világon. Tehát ha most ez alapján lenne a rangsor, és nem egyéb geopolitikai tényezőkön, akkor mondhatnánk, hogy ő G8-as ország. Brazília elég nagy, és ott például napirendre van tűzve az, hogy a parlament igenis foglalkozzon azzal: hogyha az Egyesült Államoknak ez téma, hogy alakítson ki stratégiai készletet, akkor Brazília ezen miért nem gondolkodik, vagy miért nem gondolkodik azon, hogy gondolkozzon azon, hogy ezen gondolkodnia kell-e? Tehát ezek lépcsők, nem?

– Ühüm.

– Igen, mert ugye amikor párbeszéd van ilyenekről, akkor megnyitja az emberekben a gondolkodást. És azt mondja, hogy a képviselőknek nekik is van agyuk meg zsebük, és el fogják dönteni, hogy ez jó-e nekik, hogy tudnak-e e köré gazdaságot építeni, vagy nem tudnak, vagy tök baromság az egész, és inkább maradjunk meg a búzatermelésnél, vagy akármi.

Szóval ezt így látni a világban, ezt a trendet: nyilván a kicsi országok hamarabb döntenek, a nagyok azok lassabban. És itt is szépen a játékelmélet majd elkezd működni, és egyre inkább bejön. Tehát bejön úgy, hogy nagy cégek — ugye hát ezek óriási cégek. Ezek a nagy cégek, mint a MicroStrategy, illetve hát nagynak számít a Bitcoin relációjában, hiszen ez 550 000 bitcoinnal rendelkezik. Tehát ha azt nézed, egyedül többel rendelkezik, mint a nyilvánosan kimondott amerikai készlet meg a kínai készlet együtt.

Na most az, hogy ez a Trump-féle, vagyis a Trump által megbízott riport — valakit, nem is tudom már, kit bízott meg —, ez nem jött ki. Tehát igazából egy csomóan azt mondták, hogy figyelj, lehet, hogy az USA-nak nincs is meg a 200 000 bitcoinja.

– Ühüm. Mert az valahol van. Jó, persze, a bitcoin nem párolog el, maximum bekerül egy olyan walletba, amit soha többé senki nem ér el.

– Hát vagy elvitte magával a kulcsot valaki.

– Meg ugye arról is szó volt, hogy a Biden-kormány, mielőtt lelépett volna a színről, esetleg értékesített.

– Persze, de hát mi az értékesítés? Az, hogy vagyunk százan, és minden haver kap belőle. Tehát ez az értékesítés, nem?

– Végül is majdnem mindegy abból a szempontból, hogy megmaradt-e az USA-nak vagy sem.

– Ja, de hát gondolom, igen, hogy jó helyre került a pénz. Odamegy, ahova jól bánnak vele — ugyanígy van a bitcoin is, mert ugye az is pénz, vagyis nem is az a legjobb.

Ugyanakkor meg szerintem az is lehet, hogy azért titkolóznak, mert lehet, hogy már titokban hozzáteszegetnek. Fogalmunk sincsen igazából, hogy mi zajlik a színfalak mögött, de biztos, hogy gőzerővel azon vannak, hogy sok nemzetállamot megelőzzenek. És ugye még hónapokkal ezelőtt nyíltan beszéltek erről interjúkban is, például Jack is, meg a Pompliano meg akárki, de azok részben ilyen üzenetek is voltak így a felső vezetés felé. De most már, hogy ugye Trump elnököl, meg az ő holdudvarában rengetegen vannak, így már ezt nem a médián keresztül üzengetik egymásnak, hanem ezt már megbeszélik, gondolom, közvetlenül.

– Ja, meg ugye részletesen biztos azt is megbeszélik, hogy akkor mikor fogunk erről először publikusan beszélni, hogy akkor mi most ezt csináltuk meg azt csináltuk.

– Hát igen. Meg ugye mi is foglalkoztunk itt már így az amerikai államoknak a különböző státuszával, hogy mennyire előrehaladott ez. Most egyébként nem készültem fel ebből, mert nem tudtam, hogy ez is kell, de ezek mennek előre. Tehát a minap pont éppen Arizonát láttam, hogy ők állnak a legközelebb ehhez, hogy megszavazzák.

– Igen, azt hiszem, már lehet, hogy ma vagy holnap fognak erről egy végső szavazást csinálni, de nem nagyon lehet pontosat tudni róla, csak ilyen találgatásokat.

– Persze. Ez is lehet az, hogy oké, miért megy ilyen lassan, nem? Tehát itt most 50 állam, itt egy cammog, és akkor nézzük páholyból, megesszük a popcornt — holott itt van Magyarország, és még napirenden sincs itt, itt még nem is téma.

– Igen.

– Tehát hogy úristen, sőt egyetlen magyar politikust nem hallottam még ezt a szót kiejteni a száján — hogy nem is az, hogy Bitcoin, hanem hogy egyáltalán a pénz mint olyan, az esetleg problémás.

– Hát nálunk ezeken a szabadságharcos platformokon arról lehet hallani, hogy ugye a készpénz, meg hogy ez mennyire fontos.

– Ühüm.

– Persze, értem, mert valóban ugye most áramszünet volt Spanyolországban, meg itt-ott Európában, Portugáliában, Franciaország déli részén, és ott az ott lévők nem tudtak használni semmit. És akkor jött egy csomó hír, hogy hú, hát akkor hogy használod a bitcoinodat így, és hogy milyen, hogy cash is king, és hogy mégis milyen jók voltak ezek az erőfeszítések, amik ugye efelé irányultak, hogy legyen meg a cash. Persze, ez tök jó, ezeket az időszakokat áthidalja, de nem lesz itt a civilizáció évekig áram nélkül. Mondjuk azt a pénzgépet is megnézném, ami áram nélkül van.

– Hát igen. Meg vagy gondolod, mindenhol szépen előveszik? Hogy mennyire röhejesek ezek a válaszok vagy ezek a dafke posztok, hogy akkor látod, mégse bitcoint használtak az emberek. Igen, valóban ebben az egy napban nem használták annyit.

De na mindegy, erről is lehetne egyébként szerintem egy műsort csinálni: hogy ilyen esetekben, amikor nincs áram, hogyan tud egy bitcoin érvényesülni. Mert úgy gondolom, hogy a jövőben igenis a bitcoinerek feladata lesz az, hogy ezt megoldják, hiszen amikor ott lesz a CBDC, mert mondjuk már a készpénzt is kivonták, mert azon se vehetsz semmit, mert nem fogadja el a rendszer, akkor mit tud majd csinálni a bitcoiner? Szerintem ez is egy érdekes sztori. Szerintem meg fogja oldani.

– Tehát alkotmányba foglalták a készpénz védelmét.

– Ja, jó. Az azt jelenti, hogy azt nem lehet visszavonni soha? Hát ha bele lehetett tenni, szerintem ki is lehet belőle, esetleg egy rendkívüli intézkedés során.

– Hát vagy figyelj ide, én ezen gondolkodtam pont tegnap, hogy mi van akkor, hogyha oké, elkezd megint a lakosság készpénzt használni. Tehát most az nem állami privilégium, hogy a készpénzt előállítsa?

– Nem.

– Tehát mi van, hogyha egyszerűen nincs annyi készpénz?

– Hát persze, hogy nincs. Hát erről van szó, tehát nincs annyi. Tehát egyszerűen az automatákban egyre kevesebb van, egyre lejjebb viszik az izét, nem cirkulál annyi a gazdaságban. És akkor mi lesz? Kettéválik a pénz, úgy, mint Argentínában.

– Meg terjed vele a vírus is. Meg hát ugye védheted, tehát hogy nagyon jó dolog ez, persze, védjük a készpénzt, de akik ezt tartják végső megoldásnak, azok nem veszik figyelembe, hogy értéktelenedik az a készpénz, és hogy nincs olyan nagyon messze az, hogy baromira értéktelenedjen akár a forint is. Megvédhetjük azt a papírfecnit, de gyakorlatilag haszontalan lesz egy évtized múlva. Szerintem biztos.

– Ja, főleg az euró meg a forint.

– Ja, biztos vagyok benne. Bár jön a digitális euró, de hát ugye az sem arról híres, hogy értékálló lesz. Hanem pont az is van a készítése meg a fejlesztése mögött egy indokként, hogy gyorsabban tudjon reagálni az Európai Központi Bank mindenféle helyzetre: akár az inflációra, akár a recesszióra, vagy bármi is jön. De hogyha ugye ezt még kényelmesebben tudja ráncigálni a kis gombocskáival, akkor valószínű, hogy nem egyre értékesebb lesz az euró.

– Hát olyan szempontból biztos nem, hogy a totális kontroll pénze, tehát hogy olyan funkciókkal látják el — ugye itt ez az adózási funkció, meg akkor a lejárati funkció, nekem az a kedvencem.

Gondolj bele: van egy ilyen áramszünet mondjuk Európában, és akkor ugye nyilvánvalóan a napvihartól — most ilyenek jöttek, ez a fránya természet és a napkitörések —, és akkor majd ezt így lokálisan leosztják, hogy jaj, hát mivel most nem ment, meg készpénz nem jutott az automatákból, nem lenne fair a többiekkel, akiknek nincs, hogy akkor mégis azt lehessen használni. Úgyhogy most gyorsan elosztjuk a digitális eurót, mindenkinek van mobiltelefonja, és meg tud rá érkezni, és azon tud vásárolni kaját. Szóval szerintem ilyen kis izékre majd azért fel lehet készülni, ilyen kisebb zavarokra a rendszerben, hogy ennek meg legyen alapozva a jobb jogalapja.

– Hát ez szerintem, ja — hogy szerinted lesz olyan, hogy dobnak egy kis segélyt, és akkor megmondják, hogy azt mondjuk két héten belül tudod elkölteni, de mondjuk csak a CBA-ban és a nemzeti dohányboltokban?

– Hát én nem zárom ki, hogy ez egy nagyon könnyű módja a bevezetésének vagy a megszerettetésének, mert ugye ezeket csak komfortszintre kell hozni, és akkor már megeszi az emberiség.

– Igen, főleg egy kiszolgáltatottabb…

– Hát főleg, tehát inkább eszel, mint nem eszel, nem? Hogyha mondjuk három napig nincs kaja a szupermarketben.

Mindegy, szóval ezek ilyen dolgok. Nyilván ezen egy csomószor gondolkodtak már a bitcoinerek, hogy ezek az időszakok hogyan lesznek majd megoldva, meg a pénzek hogy fognak egymással versenyezni. És szerintem ezt a versenyt már most láthatjuk ezekben a mozgásokban, hogy ilyen stratégiai cégek jönnek létre — mint ahogy a MicroStrategy le is szedte egyből a Strategy nevet magának.

– Nagy lépés.

– De hát ugye ezek a cégek, ezek az óriás cégek ilyen hibrid treasuryként, ilyen hibrid kincstárakként próbálnak majd itt a jövőben működni, és erre alapozzák az üzleti elképzelésüket, erre üzleti tervet hoznak létre, alacsony kamaton tudnak hitelt szerezni rá, és ezek tök jól működnek. Tehát ugye Saylor is mondta, hogy neki nem titkolt szándéka az, hogy a Strategy a jövőben egy ilyen kincstárként fog működni.

– Ühüm.

– Tehát ilyen treasury cégként. És egyébként, amit most a Jack Mallersék is hoznak ugye a Tetherrel, az is gyakorlatilag egy ilyen hibrid pénzügyi időszakra való felkészülést jelent. Én így gondolom. Csak annyi, hogy ez dollárterületen. Hát sajnos Európa az megint sereghajtó, mert itt nekünk más problémákat okoztak, hogy először azokat kell megoldani. Illetve hát az Európai Unió — hát attól ugye sok segítséget az ember nem is várhat.

– Ühüm, hacsak nem a bontásban érdekelt.

– Szóval ezeket Európának majd meg kell lépnie szépen, és akkor így utána sereghajtóként ebbe a versenybe beszáll. Viszont a többi ország még gondolkodik, és picik — tehát ugye itt volt El Salvador meg egyebek, meg ugye az újonnan bitcoin-felhalmozáson gondolkodó országok, illetve a bitcoin-felhalmozáson gondolkodó óriási nagy cégek.

– Ühüm.

– Mert ugye lássuk be, van egy csomó már. Tehát most egyre több cég vásárol bitcoint a treasuryjébe. Ezek a cégek fogják a jövőben megalkotni azt a nagy hálózatot, ami a pénzvilágot működteti. És a bankok is azért kapálóznak szerintem a jogharmonizációért meg a jogi keretek tisztázásáért, mert ők sem akarnak ebből kimaradni.

– Ühüm.

– Tehát nekik esélyük nem lesz egy központi banki pénzzel, csak akkor, hogyha a Bitcoin mögé állnak, tehát hogyha ők is Bitcoin treasury cégekké válnak. Ugye volt itt a — melyik az? Az Intesa. Aztán megvan, ugye a CIB-nek az anyabankja, aki vizsgálta ennek a lehetőségét, hogy ő hogyan tud európai színtéren ugyanilyen tevékenységet ellátni, mint most a MicroStrategy meg az egyebek.

– Azt kerestem közben, de nem találtam meg, nem emlékszem, hogy hol láttam, hogy a Strategynek most egy hét múlva lesz körülbelül, azt hiszem, valami konferenciája, ahol az AI meg a business intelligence-zel kapcsolatban fognak egy konferenciát tartani. Erről akartam valamit mutatni a képernyőn, de majd utólag odavágom, most nem találtam meg.

Jól van, ha már így a témánál voltunk. Jó, hát figyelj, szerintem most ilyen szakaszzárónak — mert nem tudom, hogy te erről még szeretnél-e beszélni, nem? — elmondhatjuk, hogy a HUSZONEGY oldalán ugye megint vannak új cikkek.

– Jóvoltotokból.

– Ühüm. És várjál, hol van? Mondd el, mert nálam meg is van osztva.

– Igen, tehát a honlapunkon érdemes körülnézni, már rég beszéltünk róla. Egyrészt azért, mert vannak friss cikkek, akár a kezdőoldalon megtekinthetőek a legfrissebbek, meg ugye a cikk menüpontban — bár néha nem olvassa be pont a legfrissebbeket, érdekes módon, de ha ráfrissítünk, akkor igen. Szóval az a lényeg, hogy ott vannak új cikkek. Aztán az előadás menüpontban ott megjelent már egész sok előadás a legutóbbi konferenciáról, és jönnek szép sorban a többi előadás is. Hát nem vitás, hogy a régebbiek közül is lehet itt csemegézni rendesen, de aki az utóbbi egy-két hónapban nem nézett rá, ők is találnak itt újdonságot.

És ami még az utóbbi időben frissült a honlapon, az meg a link oldal, ahol egy olyan struktúra alakult ki, hogy egyrészt a partnereink vannak, akik valamilyen fajta együttműködésben vannak velünk, és ezek közül többnél van valamiféle kuponkód vagy ajánlókód, amivel kedvezményesen lehet a szolgáltatásaikat vagy a termékeiket megrendelni. Illetve vannak egyéb hasznos linkek is, akár a Telegram csoportnak a linkje, vagy oktatóanyagok. Meg tök jó szerintem ez a nostr.hu-s link is, ahol bele lehet kóstolni gyakorlatilag a Nostr használatába magyar nyelven, amit egy srác megcsinált. Az is tök jó, hogy már ez is itt van magyarítva, és egy pár kattintással ki lehet próbálni ugye a Nostrt, amiről külön adásunk is volt. De a lényege az, hogy az egy olyan alternatívája a közösségi médiának, ami teljesen decentralizált, tehát ez is a Bitcoinra épül, cenzúrázhatatlan, lelőhetetlen, és valószínű, hogy ez egy baromi nagy kincs nekünk, mert hát láthattuk, hogy miket tudnak művelni a közösségi médiával, hogyha arra szottyan a kedvük bizonyos vezetőknek.

Úgyhogy a honlapról talán ennyit. Én egy kicsit még visszakanyarodnék erre, amit itt elkezdtünk, ha még van kedved: ez pedig a MicroStrategy hatása.

– Ühüm.

– Illetve ugye most itt a TwentyOne Capital, ami itt a fejébe vette, hogy ők is akkor beállnak ebbe a sorba, és akkor azokat a nyomtatott dollárokat mind bitcoinba tennék — hogy ez milyen szinten húzza el a piacot. Illetve hogy itt volt egy cikk, vagyis egy poszt, a napokban azt olvastam, hogy ez mennyire beleszól a felezésbe. Mert ugye eddig a felezés nagyon meghatározta így a ciklusokat a Bitcoinban, de most már egyre kevésbé határozza meg, hiszen a kibocsátott bitcoinoknak a részaránya egyre kisebb, és a napi kereskedelmi volumenben is már alig kimutatható.

És akkor itt említettem — majd ezt egyébként közzé lehet tenni, hogy ezt ki írta, mert nagyon vicceseket szokott írni ez a srác, úgy hívják, hogy Adam Livingston. Mindenesetre ő írt egy ilyen nagyon vicces kis elképzelést, aminek az a neve, hogy szintetikus felezés. És ezzel azt szerette volna itt demonstrálni, hogy ezek a nagy játékosok — ezek a MicroStrategy, illetve a TwentyOne Capital, meg a többi, a GameStop meg a Metaplanet meg ezek —, akik egyre inkább megérzik az ízét ennek, és ugye ilyen pénzügyi kedvező visszacsatolásokon keresztül visszaigazolást is talál az, hogy érdemes olcsó hitelért bitcoint vásárolniuk, mert ez egy nagyon jó üzleti modell, gyakorlatilag egy támadás a fiat rendszer ellen — tehát ennek már nagyobb hatása van, mint a felezésnek.

– Ühüm.

– És hogy milyen szinten húzzák ki a piacról a kibányászott bitcoinokat. Na most ezt talán már így a műsor elején említettük, hogy ez egészen addig tud menni, amíg nem frakcionális — tehát például nem a Coinbase a custody, hanem valaki más —, mert akkor ebben az esetben a piac nagyon meglódul, tehát nagyon megnő az ár a megnövekedett kereslet miatt.

– Hát a kereslet miatt, így van.

– És hogy ez mennyire behozza gyakorlatilag ezt a szintetikus felezést. És azt emlegeti még itt, hogy gyakorlatilag átkerül a piaci kibocsátás, illetve a piacon lévő kereskedhető bitcoinok száma azoknak a kezébe, akik ebből hatalmas mennyiségeket vásároltak be.

– Ühüm.

– Gyakorlatilag az ő értékesítéseikkel lehet majd így a Bitcoin keresleti-kínálati oldalt szabályozni. Érdekes elképzelés egyébként.

– Elég dinamikus ez a Bitcoin piac, és biztos egy csomó dolog még be fog jönni ezekben a következő években meg hónapokban, mert egyre többen gondolkodunk ezen, hogy mit lehet ezzel kezdeni. És ez is az, amiről korábban egy csomó könyv írt: hogy amikor a pénzügyi piacokról az a rengeteg nem hülye ember elkezd majd azon gondolkodni, hogy hogyan lehet a bitcoint beépíteni a gazdaságba, és hogyan lehet ebből majd profitálni, akkor olyan szintű szellemi kapacitást kap meg a Bitcoin maga mellé, ami már tényleg azt fogja eredményezni, hogy nem nagyon lehet legyőzni.

– Hát érdekes gondolatok. Mondjuk ez a szintetikus felezés, ez azért egy érdekes fogalom, mert ugye úgy hangzik, mintha a kínálatot próbálná tovább csökkenteni, de azt nem tudja, hanem…

– Ja, hanem a keresletet nyomatja még följebb.

– Ja, igen. Érdekes, nem a legszerencsésebb megnevezés. De ugye a felezés sem azt jelentette eddig sem, hogy akkor fele lesz az ár, meg feleannyi bitcoin lesz, csak annyit jelentett ugye, hogy feleannyi kerül ki blokkonként.

– Igen. Tehát ezt azért már szerintem tudják a nézőink.

– Ja, hát én csak azt mondom, hogy nagyon érdekes a Bitcoin, hogy milyen új elképzelések meg ötletek jönnek ki rajta, és szerintem nagyon messze vagyunk még a végétől, hiszen ez még csak most kezdődött el. Tehát az, hogy ez milyen dinamikákat fog itt hozni a világgazdaságba, ez félelmetes belegondolni. Főleg azért is, mert ugye ahogy mondtad, most a Strategynek lesz ez az AI-jal kapcsolatos, nem is tudom, konferencia vagy ilyen…

– Ühüm.

– …gyakorlatilag ilyen előadás-sorozata. Hát kíváncsi vagyok, hogy ők hogyan értelmezik a közeljövőt. Mindenesetre ugye szerintem aki manapság így dolgozik, az is így számítógéppel, annak egyre inkább realitás az, hogy az AI-t már használjuk, tehát ezeken a szintjein, amin számunkra elérhető. És félelmetes, hogy milyen rohamosan fejlődik. Úgyhogy szerintem itt brutális új üzleti ötletek fognak születni.

– Úgyhogy nem tudom, hogy ezt hogy fogjuk mindet kitárgyalni.

– Hát mindent nem fogunk tudni.

– Ja, de majd talán lesz néhány olyan podcaster, aki becsatlakozik, és ők is ilyen témákról fognak beszélni. Ja, lecsengetjük lassan.

– Csengessük le! Beszéljünk egy picit — igen, arról, ha már így följött a linkek oldal, meg amúgy is, hogy ugye a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis támogatják a podcastunkat, és mind a két szálloda elfogad bitcoint. Úgyhogy érdemes hozzájuk ellátogatni, és kipróbálni azt, hogy milyen villámgyorsan fizetni bitcoinnal. Ugye a Hotel Aurora az Miskolctapolcán van, és itt lesz a következő konferencia ősszel, október 17. és 19. között. És ahol a legutóbbi konferencia volt, az a Hotel Atlantis, ez meg Hajdúszoboszlón van. Mind a kettő remek szálloda, teszteltük, és nagyon jó szolgáltatásaik vannak, nagyon finomak a kaják. De hogyha valaki csak átutazóban jár arra, akkor érdemes mondjuk a bárban bedobni egy finom kávét, amihez szintén van Bitcoin dizájnú kiskanál is, meg desszert, ami szintén bitcoin logós, meg ilyesmik — és akkor egy kisebb összeget is tud villámgyorsan bitcoinnal fizetni. Ami szintén szerintem élményszámba megy, hogy külön erre dedikált terminált használnak, és szerintem az is nagyon menő. Úgyhogy ezeket mindenképp próbáljátok ki!

Aztán akinek tetszett az adás és még nincs feliratkozva a YouTube csatornánkra, gyertek szépen és iratkozzatok fel rá, mert még nincs 1000 feliratkozónk, csak 946, de most már ideje lenne, hogy meglegyen az 1000. És aki fönt van a Facebookon, és még nem követi a HUSZONEGY-et, azt is javaslom, hogy gyertek oda is, és kövessétek be a HUSZONEGY csoportot ott is, mert ott aktívabbak vagyunk. A magyar Twittert nem igazán látjuk, hogy sokan használnák, de Facebookon meg rengetegen ott vannak, és rengetegen ott tájékozódnak, és azt látjuk, hogy van igény arra, hogy ott rendszeresen megjelenjünk érdekes posztokkal — akár az elkészült, feliratozott videókról, akár ilyen-olyan érdekes mémekről, ábrákról. Ott mostanában igyekszünk napi szinten posztolni valamit, ami aztán továbbosztható vagy akármi, és akkor így tud jobban terjedni az ige.

Benned van még valami így zárásképpen?

– Már nem maradt.

– Oké.

– Gyengébb volt a kávé.

– Ja, oké. Hát akkor meg köszönjük szépen a figyelmet, és akkor jövő héten meg jelentkezünk még valami izgalmas friss tartalommal. Gyertek újra, és hallgassatok, nézzetek minket! Sziasztok!

– Sziasztok!