E74 A Luxmérnök útja: értékteremtés a Bitcoin szellemében

– Azt hoznám be, hogy szerintem a HUSZONEGY csoportban én vagyok az egyedüli, aki tudja, hogy nézel ki szakáll nélkül.

– Igen, lehet. Hát ugyanígy, csak nem volt ennyire szőrös a fejem.

– Ez ilyen privacy okok miatt is van?

– Gondoltam, megnézem, milyen, ha nem vágom le. És ennek a kísérletnek kitettem a családomat is, úgyhogy most már lehet, hogy majd azt mondják, hogy elég.

– De amúgy abszolút jó a privacy miatt is, hogy nem egy avatar.

– Bár szerintem az AI simán lerendereli az arcom, meg mondjuk egy LinkedIn is.

– Én meg tudod, olyan vagyok, mint Clark Kent a Supermanben: ha leveszem a szemüvegemet, akkor nem fogtok megismerni a meetupon.

– Meg a műbajuszod.

---

– Sziasztok! Üdvözlünk titeket! Ez a 74. epizód, ez itt a HUSZONEGY Bitcoin Podcast, és mai vendégünk Zoli, aki egy nagyon-nagyon régi barátom és régi motoros itt a HUSZONEGY-ben. Talán mi már azelőtt ismertük egymást, hogy a HUSZONEGY megszületett.

– Így van.

– Nem tudom, mit mondjak rólad. Mutatkozz be, kérlek!

– Üdvözlök én is mindenkit. Nagyjából összefoglaltad a lényeget. Bátorkodom én is HUSZONEGY OG-nak vallani magamat, bár kevésbé vagyok aktív a fórumokon – de a kezdetek kezdetén már ott voltam az első meetupon, ahol Árpival is találkoztunk. Ahogy említettem, Antit ismerem szakáll nélkül is. A Bitcoinba 2020 óta vagyok nagyjából benne, a nyúlüregbe akkor kerültem, amikor volt időm olvasgatni.

Amit talán fontos tudni: családapa vagyok, férj, friss vállalkozó. Alapvetően ezért is éreztem fontosnak, hogy eljöjjek hozzátok, ha már meghívtatok – hogy egy átlagos bitcoiner így is nézhet ki. Tehát én nem programozó vagyok, nem a fejlesztői környezetből kerültem ide, hanem mondhatni egy átlagos bitcoiner.

– Hát de ilyen emberek kellenek a Bitcoinba, nem? Mert mindenki valamilyen szinten teljesen átlag, egy elég nagy merítésben.

– Végre nem egy kocka.

– Téged mi fogott meg a Bitcoinban? Mert gondolom, ehhez kellett egy világnézet, vagy egy kis nyitott agy, hogy beengedd.

– Ezen sokat gondolkodtam. Ugye ti is, illetve a vendégeitek is gyakran említitek, mennyire nehéz másokat, ismerősöket, családtagokat meggyőzni. Kezébe nyomod a Bitcoin Standard könyvet, és kvázi nem történik semmi utána. De szerintem nagyon fontos, hogy milyen élmények érnek. Van a nyitottság, és van az, hogy milyen élmények érnek.

És itt hoznék be egy olyan élményemet, ami a gyerekkoromhoz kötődik. Én a 90-es években voltam gyerek Kelet-Magyarországon, és akkor, ha jól emlékszem, még forgalomban volt a fillér, a forintnak a váltópénze – tehát 100 fillér volt egy forint. Emlékszem arra, hogy ilyen nagy dobozokba, szinte kis zsákokba volt nekünk berakva otthon a szekrénybe. És kérdeztem a szüleimet – ugye gyakran hallottam, hogy nincs pénz erre vagy arra –, hogy ezt akkor miért nem használjuk?

„Ja, hát ez már nincs forgalomban. Ezt vissza kellene vinni a bankba, beváltani." És addig-addig vártak, amíg az értéke nullára csökkent, vagy már nem is engedték beváltani. Szóval ez így hat-hét, hét-nyolc éves koromban okozott bennem egy ilyen… nem tudom, nem értettem a helyzetet. Ha mindenhez pénz kell, akkor mi miért tároljuk zacskókban, és miért lett az értéke már nulla?

És ezzel párhuzamosan képzeljétek el, hogy az anyai nagypapámtól örökölt az édesanyám egy Ferenc József idejéből való érmét, aminek még volt aranytartalma. Ugye akkor még az aranystandard – ha jól tudom, a 20. század elején, a 19. végén – még érvényben volt, tehát volt valamekkora aranyrésze annak a pénzérmének. És képzeljétek el, hogy ez azóta a sokszorosát éri. Illetve érte, mert sajnos már nincs meg.

Ez gyerekként, úgy 8-10 évesen okozott bennem egy ilyen „mi történik itt?" érzést. Van egy zsák pénzünk a szekrényben, ami elértéktelenedett – és van egy 100 éves pénzérménk, ami meg egyre értékesebb.

– Hm. Ez szép.

– És ez az analógia alapvetően akkor jött elő, amikor 2020-ban, a covid évében olvastam a Bitcoin Standardot Saifedeantól. Nagyon megfogott, hogy az körülbelül 80%-ban nem is a Bitcoinról szól, hanem magáról az egész pénzügyi rendszerről – hogy mennyire rosszul működik. És szerintem ezt a nyitottságot adta nekem többek között ez a gyerekkori élmény: hogy az értékteremtésért kapunk valamilyen csereeszközt, ami a pénz – és hogy ha az nincs jól megkreálva, ha nem egy mérnöki találmány… Bár az arany ugye nem az. De 2009-ben elindult valami, ez a Bitcoin, amivel létrejött – mesterségesen is – egy olyan csereeszköz, amivel időben is, térben is, hosszú távon konzerválhatjuk az értékeinket, illetve a munkánk gyümölcsét.

– Milyen vicces, hogy ilyen korán már megvolt az élményed erről. Én is emlékszem: a nagyszüleimnél volt egy nagyon régi zongora, és azon voltak ilyen pengők, papírpénzek. És valóban ilyen gyerekkori élmény, tudod – hogy miért azon van az a pohár, amiben a ceruzák vannak, hogy az nem ér semmit? Hát tök nagy szám van ráírva! Akkor most mi van, most gazdagok vagyunk? Aztán kiderült, hogy ugyanez.

– Igen, a gyerekek milyen fogalommal vannak a pénzről! Mennyire érdekes, hogy még nem helyezik el annyira, de azért már ott feltűnik, hogy minek van értéke, meg minek nincs.

– Így van.

– Úgy gondolom, hogy ezek az élmények sokat számítanak abban, hogy valaki nyitott lesz egy új pénzhez.

– És amúgy a Bitcoinnal te mikor vagy hogyan találkoztál? Gondolom, nem Saifedean könyve volt az első.

– Nem, nem Saifedean könyve volt az első. Körülbelül 2015-16 környékén – ugye akkor volt egy nagy bikafutás –, de nem is ennek kapcsán, hanem egy akkori kollégám mondta, hogy el kellene kezdjünk bányászni, mert ez most nagyon megy.

És megmondom őszintén, akkor ezt eléggé ignoráltam. Még csak utána se néztem, mert akkoriban kezdtem el dolgozni a piacon, nemrég jöttem ki az egyetemről. És hát a megtakarítás meg a befektetés nem igazán volt fókuszban akkor nekem, sajnos. De aztán 2020, a covid éve nálam is elhozta azt, hogy többet olvasgattam, figyeltem a gazdasági fejleményeket, eseményeket.

A tőkepiacokkal kezdtem először. A részvénypiac vonzott be még 2020 elején, ott kezdtem el – hát nem is tradelni, de mondjuk grafikonelemzés, azt érdekesnek találtam. A grafikonok mindig is érdekeltek, bár az egy kicsit más jellegű volt. Aztán 2020 év végén megindult a Bitcoin, és minden tele volt vele a különböző gazdasági portálokon.

És akkor én először – és ezt szeretném javasolni minden hallgatónak, aki újabb – nem szatokat kezdtem el vásárolni, hanem először megvettem a Bitcoin Standard könyvet. Semmit nem vettem addig, amíg meg nem értettem igazán, mélységében. És legalább kétszer elolvastam, úgy december, karácsony környékén. Ugye nem egy könnyed olvasmány, aki már olvasta, az tudja – főleg a gazdasági-történelmi mélységei miatt.

És akkor 2021 januárjára született meg bennem a gondolat, hogy érdemes lehet ebbe befektetni. De ezzel párhuzamosan – mint mindenki más, szerintem sokan – a shitcoin is felütötte a fejét.

– Igen, be kell hozni a lemaradást.

– Bevallom őszintén, hogy afelé is elindultam. De szerencsére nagyon hamar átallokáltam a tőkémet Bitcoin onlyba. Nagy kár nem történt. És ezzel párhuzamosan én próbáltam megérteni azt az oldalt is – ezt is javaslom mindenkinek. Itt a HUSZONEGY-ben ugye elmondjuk, hogy Bitcoin only, de ettől függetlenül érdemes utánaolvasni, hogy mi miért is gondoljuk így. Olvasd el – nem tudom, az Ethereumról létezik-e könyv, vagy a különböző shitcoinokról –, de tedd egymás mellé, nézd meg a grafikonokat, és próbáld meg megérteni, hogy miért lehet az, hogy ilyen sokan javasoljuk azt, hogy csak Bitcoin.

– Igen.

– Ebbe érdemes beletenni a munkát. A proof of work itt is fontos.

– Érdekes, hogy a covid ideje alatt nagyon sokan lettek bitcoinerek, nem? Milyen jó, hogy így alakult az élet.

– Igen. Sok embernek felszabadult az ideje, vagy pénzügyileg olyan helyzetbe kerültek, hogy kockáztatniuk kellett – vagy kockáztattak, mert ugye a kamatok is nulla közelébe mentek. Aki tudott felvenni akkoriban olcsó hitelt, az mondjuk Bitcoinba tette, vagy indított egy olyan vállalkozást, ami utána kilőtt. Szerintem ez így adta magát. A pénznyomda ott beindult. Ha megnézzük az M2-t – ugye Feri is szokott erről grafikonokat mutogatni –, az M2, a globális pénzmennyiség, ott brutálisan megugrott.

És mi már elkezdtünk erről egy csomót olvasni akkor a bitcoinerektől, hogy na, majd akkor jön az infláció. És akkor én így hangzatosan az ismerőseimnek el is kezdtem nyomatni ezt a hülyeséget, hogy „hé, figyeljetek!" – csak hát késett az infláció.

– Egy kicsit késett. De hát jött az, jött.

– Egyébként vicces: ha elolvasod Saifedean könyvét, akkor előre látod a jövőt. Szerintem annyira jól leírta ezt a szakaszt, ami követi ezeket az eseményeket.

– 2017-ben írta, ugye, ha jól emlékszem.

– Igen, talán. És 18-ban jött ki valahogy így.

– Még az elején le is lehetett tölteni. Nem tudom, hogy most engedélyezi-e, hogy megtalálható-e – sőt, buzdított mindenkit, hogy töltse le PDF-ben. Egyébként több könyvet is írt, és azok is jók. Nem különösebben könnyűek olvasásilag azok sem, de hát ajánlhatjuk őket. A Fiat Standard volt a második könyve, és utána pedig… a magyar címét nem tudom, az angolt most így nem jut eszembe.

– Principles of Economics.

– Principles of Economics, igen. Tehát a gazdaság alapjai, alapvetései.

– És azt hiszem, most dolgozik egy fikciós könyvön, ami a Gold Standard: mi lett volna, ha 1971 óta is aranystandard lenne érvényben a világban. Egy ilyen fikciós könyvön dolgozik most, azt hallottam.

– Science fiction?

– Economic fiction, azt hiszem, úgy nevezik.

– Jók ezek a Bitcoin könyvek, mert tényleg nagyon sok jó embernek, nagyon sok intelligens szerzőnek, közgazdásznak, professzornak a könyvét lehet elsajátítani, illetve a gondolkodásmódját ezeken keresztül.

– Igen. És emellett még nagyon javaslom, akinek bejön ez a közgazdaságtani rész, tehát az osztrák közgazdaságtan – ha jól emlékszem, volt vendégetek Táborszki Bálint?

– Még nem.

– Még nem? Akkor majd most meghívjuk.

– Neki van egy kiadója, ahol Friedrich Hayek, Mises és egyéb osztrák közgazdászok könyveit lefordította és kiadta. A honlapján egyébként le lehet PDF-ben is tölteni, ha jól láttam, ingyenesen – illetve támogatásképp meg tudod rendelni fizikailag. Szóval azt ajánlom mindenkinek, akit érdekel az a klasszikus közgazdaságtan, amiből a Bitcoin is kinőtte magát, ugye a fix supply miatt.

– Igen, ezeket azért is jó olvasni, mert így el tudod helyezni, hogy honnan jött ez az egész. Tehát nem egy ilyen légből kapott magic internet money, és akkor majd itt ez tök jó lesz – hanem tényleg meg van alapozva.

– Egyébként jó ötlet lehet őt meghívni. Meg majd berakom ide a linkjét a honlapjának, ahol ezek az osztrák közgazdaságtannal kapcsolatos könyvek elérhetőek.

– Érdemes olvasni.

– És mostanában mivel töltöd az idődet a Bitcoinon belül? Van-e valami, amit hozzáteszel, vagy tanulgatsz még?

– Ugye nekem 2020-ban, 21 elején indult az utam a nyúlüregben. Próbálkoztam Lightning csatornákkal – azt hiszem, 22 közepén nekem is volt Umbrel node-om. Aztán ebből a routingból próbáltam egy kis bevételt generálni, de hát ez nem volt olyan egyszerű. Rá kellett jönnöm, hogy ez nem erről szól.

Illetve ha már ilyen oktatás, tanulás: végigmentem Michael Saylornak a Saylor Academyjén, ott volt egy ilyen „Bitcoin alapjai" kurzus. Ugye 2022-ben elég komoly medvepiac volt, tehát akkor igyekeztem tanulással tölteni ezt a – hogy is mondjam – egy kezdőnek pszichésen nem könnyű időszakot. Ott elvégeztem egy basic kurzust, ahol Stephan Liverának is voltak anyagai. Meg kellett hallgatni mondjuk egy podcastet, és arról voltak kérdések. Szerintem egy elég jól felépített, ingyenes kurzus – aki új a Bitcoinban és szeretne tanulni, annak nagyon tudom javasolni.

Illetve jelenleg is futtatok node-ot, RaspiBlitzet, Raspberry Pi 4-esen – tehát saját node-omon kapcsolódom a Bitcoin hálózathoz, Toron keresztül természetesen. Illetve még a Nostr is elkapott. Nem tudom, mikor indult, 22 végén? De 23 elején már regisztráltam, és többé-kevésbé igyekszem ott is aktív lenni, posztolgatni. Az X-en még ott vagyok, de már csak olvasásra használom, tehát egy-két hírt elolvasok.

– Túl nagy a zaj.

– A Nostrt nagyon jó találmánynak tartom itt a decentralizált közösségi média területén. Szerintem sokra fogja vinni, csak még idő kell – az embereknek eléggé ki kell ábrándulniuk, vagy még jobban, a Facebookból, az X-ből és társaiból. Tényleg a te kezedben vannak a kulcsok, ugyanúgy, mint a Bitcoin esetében: a saját posztjaidhoz, a saját tartalmaidhoz. Szerintem 5-10 éven belül ez még fog robbanni. Én azt gondolom.

– Hát bízzunk benne, hogy igen – vagy lehet, hogy még előbb is. Mert mindig nehéz, amikor ilyen időszak van, hogy az emberektől mit lehet várni. Itt volt ez a covid is, és tök jó, egy csomó ember felébredt – de azért a nagy többség szerintem nem. Jó, hát persze nem a nagy többség fogja megváltani a világot. Bár nem ártana, ha összeszednék magukat kicsit az emberek.

– Ezt Saylor is sokszor mondta, hogy ez need to know alapon működik: nincs mindenkinek szüksége arra, hogy ezt tudja. Sokan azért, mert az első világból – mondjuk úgy, hogy az Európai Unió is annak része – nem nélkülöznek annyit, nincsenek olyan helyzetben, hogy rászoruljanak a Bitcoin ismeretére. Még.

Aztán persze ezek ilyen osonó dolgok: simán beosonnak az ember életébe, ha nem figyelünk oda. Cenzúra, gazdasági kirekesztés meg mindenféle egyéb. Úgyhogy szerintem érdemes nyitott szemmel járni, és ezekre a dolgokra figyelni. Még ha az ember nem is válik azonnal bitcoinerré, legalább tudja azt, hogy mik azok a szabadságjogok, amik esetleg csorbulnak évről évre.

Engem például az háborít fel, hogy a legtöbb banki alkalmazás most már nagy bőszen trekkeli, hogy mire költesz, és kategorizálja. Ha tankolsz, akkor az megjelenik, hogy „üzemanyag".

– Igen.

– És pont a minap gondolkodtam ezen: vajon ez mennyi embert háborít fel? Csak én vagyok ennyire érzékeny ezekre a dolgokra, vagy ez valaki mást is érdekel rajtam kívül? Nem tudom. Ugye Európában vagyunk, mi most a forintot használjuk – de mondjuk az eurózónán belül ott már az összes banki alkalmazás ezt csinálja.

– Jönnek nagy erőkkel a központi bankárok, és zárják be – nem is azt mondom, hogy a kiskapukat, hanem a menekülőutakat. És aki ezeket nem látja, az bizony előbb-utóbb ott fogja magát találni, hogy nem is marad nagyon menekülőút neki. Mint ahogy már sztoriztunk erről: CBDC-vel nem fogsz tudni bitcoint venni.

– Nem, nem. Viszont a segélyt valószínűleg abban fogják adni.

– Viszont a segélyt igen. Bitcoinnal se fogsz tudni lehet, hogy a párban vásárolni. Mondjuk ott lehet, hogy igen – azt hiszem, Svájcban lehet.

– Meg hát ugye most is meg lehet oldani, csak nem közvetlenül a Bitcoinnal. Van olyan megoldás akár a Strike-on keresztül, hogy villámgyorsan átváltja az ember, átpöcköli a Revolutra, és már fizet is vele. Vannak instant, bár macerásabb megoldások, mint hogy odaérintem a kártyámat.

– Na mindegy. Csak hogy a Nostrhoz kapcsolódjunk: ezt sokan még nem nagyon használják, pedig egyértelműen megvan a létjogosultsága. Mert ha úgy nézed, hogy a te kezedben van a kontroll – ahogy a Bitcoinnál is a te kezedben van –, akkor érdemes ezekről beszélni. Vicces volt, mert pont ma találkoztam két emberrel, beszélgettünk, és kérdezték, hogy milyen social networking appot használok. Mondom: hát figyelj, az X, az nyilván még megy, de a Nostr a jövő. „Mi az a Nostr?" És nem is hallottak róla.

– Csak egy rövid jellemzés után amúgy mindenkinek vonzó, ha azt mondod, hogy decentralizált, te vagy a saját urad, nincsenek algók, amik etetnek minden hülyeséggel. Olyan hihetetlen.

– Igen. Amiben fejlődnie kell még – bár talán a Primal már efelé halad –, az a felhasználóbarátabbá válás.

– Hát igen, vannak jelek, afelé megy. Neked mi a tapasztalatod erről?

– Nekem az, hogy pont most vagyok úgy vele, hogy már van gusztusom napi szinten foglalkozni vele. Amikor egy pár hónappal ezelőtt próbálgattam, akkor még nagyon fapadosnak tűnt egy-két részen. De annyit beszéltünk róla, hogy próbálgattam ekkor, akkor, amakkor – és most már felbátorodtam, és kezdem napi szinten használni én is. Tök jó, csak hát még tanulom. Ez nem egy olyan felület, mint a Facebook vagy az X, hogy akkor most ez az egy felület van – hanem sok felületen tud megjelenni ugyanaz.

Most ezzel barátkozom: hogy hogyan mutassak meg másoknak olyan tartalmat, amit a Nostron mutogatni akarok – akár azért, mert én posztoltam ki, akár azért, mert érdekesnek találom –, de úgy, hogy felületfüggetlenül tudjam mutogatni, és mindenki el tudja dönteni, hogy melyik kliensben, melyik szoftverben tekinti meg azt a tartalmat.

– Igen. Szerintem amivel még plusz usereket lehet majd bevonzani, az az, ha bizonyos tartalomgyártók, influencerek csak Primalon, illetve Nostron osztanak meg tartalmat. Nekem a nagy kedvencem Matt Odell, ő már nincs is X-en. Meg – nem tudom, ismeritek-e – az American Hodl is ott van már csak.

– Ez nyilván afelé tolja a usereket, főleg azokat, akik eddig X-en követték ezeket a tartalomgyártókat: hogy egyre inkább a Nostr felé terelődnek.

– Egyébként csak meg kell lépni, nem? Mondjuk én is még ott vagyok az X-en, mert ott van a legtöbb hír, meg ott vannak a kialakult… akit követsz, azok beváltak évek alatt, tudod.

– Igen, persze. De egyre többet adnak el, és látod, hogy jön be ez a szemét, amit ontanak rád – ez a világszintű… hát mit mondjak rá?

– Szemetet.

– Igen. Végül is a probléma a kupacokról szól, amikről nem lehet azt mondani, hogy nem igazak – csak túl sok. Mint ahogy mondjuk az RTL Klub adóban már 20 évvel ezelőtt is mindig azt éreztem, hogy úristen, holnap világvége lesz. És rájöttem, hogy azt soha nem szabad bekapcsolni, mert minden nap azt érzed, hogy világvége lesz.

– Igen, én is már fontolgatom, hogy nagy kegyesen lelépjek az X-ről. Szerintem egy pár nap múlva eljön ez, mert most már tényleg – vagy én állítottam rosszul össze, hogy kiktől fogadok be híreket, vagy mindegyik ugyanazt mondja –, és mondom: figyelj, ez már egy kicsit nyomasztó.

– Igen. De amúgy egy csomó bitcoiner fönn van, és nagyon sok mindent lehet onnan megtudni, ami nem Bitcoin-vonatkozású is: makrogazdaság vagy geopolitika. Attól még nem elvárható azoktól a nagy fiókoktól, hogy Nostron posztoljanak. Nyilván ez is idő. Ez most egy hibrid időszak. Ki fogja áthozni? Ki építi meg azt a gyűjtőt? Igazából bárki megépítheti, mert megvan ennek ott a kis ökoszisztémája. Például ha valaki csinál Nostron egy olyan híroldalt, ami nagy hitelességű, jó forrásokból dolgozik – és direkt nem nevezek meg senkit, mert nem is ismerek ilyet –, akkor ezekért a posztokért lehetne szatokat kapni. Ha ez tényleg objektív tudna maradni, akkor a világnak nagy szüksége lenne rá.

Most így mindent félretéve: tudom, hogy itt óriási nagy szabadságharc zajlik a szólásszabadság frontján. Én nem mindig értek egyet azzal, hogy ez így lenne – de nem baj, nem kell mindenben egyetérteni.

– Így van.

– De a Nostr az jó cucc.

– Abszolút. Ajánlom mindenkinek próbálgatni.

– Podcastokból miket fogyasztottál, vagy fogyasztasz rendszeresen?

– A kezdetek kezdetén Peter McCormacknek a What Bitcoin Didét gyakran hallgattam – nyilván ott ismétlődtek a vendégek, kvázi havonta ugyanazok, kicsit egy síkúvá vált. De aki nagyobb hatással volt rám, az az on-chain elemző ausztrál srác, James. Neki a 22-es medvepiacnál nagyon komoly volt: kvázi a blokkláncelemzéssel, tehát a Bitcoin blokkláncának elemzésével olyan dolgokat tudott meghatározni, hogy szinte hétre pontosan eltalálta, hogy ott van az alja az akkori medvepiacnak. Nyilván ő is jövendőmondó, de nagyon szeretem, ahogy előadja ezeket a blokkláncelemzéssel kapcsolatos videóit.

Miket hallgattam még? A Rabbit Hole Recapet – ugye Matt Odell és Marty Bent, őket is nagyon szeretem, a mai napig hallgatom őket, ha van időm. Illetve Saifedean is elkezdett azóta podcastelni, gyakran hallgatom őt is.

– Meg a HUSZONEGY-et.

– Meg a HUSZONEGY-et természetesen. A kezdetektől hallgatlak titeket is. Ha tehetem, egy kis szatot is küldök.

– Ja, köszönjük szépen! Jó helyre jön.

– Úgyhogy örülök, hogy végre én is eljutottam hozzátok.

– És te hogy láttad a magyar Bitcoin közösséget? Mi régen már találkoztunk mindenféle meetupokon – de hogy látod a fejlődését?

– Elég impozánsnak találom. Megmondom őszintén: ilyen 600 fölötti tag van már a Telegramon.

– Így van. Ha jól láttam, 750-nél tart a csoport.

– Hát ez tök jó! Emlékszem, amikor beléptem, ilyen 35-36 körül volt.

– Kemény.

– Bő két évvel ezelőtt. Szerintem óriási merítésen vagyunk túl, vagy vagyunk túl a HUSZONEGY csoporttal. Tényleg le a kalappal előttetek is, meg mindenki előtt, aki aktívan szervezi itt a meetupokat: Feri, a Five – akiket még érdemes megemlíteni.

– Igen.

– És hát nyilván van lemaradásunk mondjuk a csehekhez képest, de ők már régebb óta komolyabban benne vannak. Meg ott talán kicsit másabb is a pénzügyi kultúra, nem tudom.

– Meg van ott egy-két mecénás cég, aki felkarolta.

– Mecénás cég, aki felkarolta. Például a Trezor is.

– Trezor, igen. Firefish.

– Ő is cseh cég. De én úgy látom, hogy jó úton van a magyar Bitcoin közösség – és talán nálunk is minél több mecénásra lenne szükség. Ugye van Feri, illetve az ő cégei, Bitcoin Miskolc konferenciákat szervez; több hasonló cégre lenne szükség, akik ezt nyíltan felkarolják. Nem is azt mondom, hogy jöjjön létre az első Bitcoin Treasury, bitcoinkincstár-cég, tőzsdén jegyzett cég – de hogy többen beleálljanak ebbe.

– Hát volt erről már szó, hogy csináljunk egyet – de hát nem kell az szerintem.

– Nem, nem. Ez másnak való. A valódi értékteremtésben hiszek én is: csinálj valamit, ami nem feltétlenül kapcsolódik a Bitcoinhoz, teremts értéket valakinek – és a megtakarításodat meg természetesen bitcoinban tárold. Hosszú távon. És akkor bizonyos időközönként akár tovább fejleszted a cégedet, amivel idő után még több bitcoint fogsz tudni vásárolni.

– Nem hagytuk el az 1 millió dollárt, ugye? De még akkor is…

– Majd utána majd a 10 milliót hagyjuk el.

– Utána a 10 milliót. Tehát én ilyesmiben hiszek.

– És valami ilyesmi úton is haladsz most, nem? Beszélj kicsit arról is, hogy most milyen váltásban vagy!

– Igen. Azt nem tudom, megemlíthetem-e, de közös pont veled, Árpi, hogy mind a ketten világítástechnikai mérnökök, villamosmérnökök vagyunk végzettségünket tekintve. És alapvetően ebbe az irányba indultam el. Az utóbbi években sokat gondolkodtam azon, hogy mit is kellene nekem csinálni – így több mint 10 év multinacionális cégeknél töltött időszak után. Idén tudatosult bennem, vagy idén mertem meglépni – többek között a Bitcoinnak köszönhetően is –, hogy akkor vállalkozni kezdek. Nyilván a mesterségemben, tehát nem egy egyéb dologban, hanem ebben a világítástechnikában.

És mellé tettem még egy másik képzést is: tavaly megcsináltam egy villanyszerelő tanfolyamot. Mert hát furcsa, de villamosmérnökként nem dolgozhat az ember villanyszerelőként, hivatalosan.

– Éljen a magyar szabályozás!

– Alapvetően így képzelem el a jövőt, meg már a jelent is. Jelenleg van egy kollégám, akivel együtt csináljuk a villanyszerelői melókat – ez a Ceppelinville névre hallgat. Majd esetleg megosztjuk a leírásban az elérhetőségünket. Bárki, akinek lakossági szinten villanyszerelésre van szüksége, vagy esetleg iroda, étterem satöbbi – vagy ha esetleg van olyan bitcoiner, akinek szüksége van rá –, nyugodtan keressen minket.

– Merthogy elfogadtok bitcoint?

– Hát ezt még a könyvelőmmel nem beszéltem meg. De nyilván, amiket az alapján elmondtam: a megtakarításaink azok oda fognak menni. Tehát erősítjük az ökoszisztémát.

És egy másik vállalkozás, ami egy mérnökösebb, tervezői vonulat – ez a Luxmérnök. Ezt én csinálom: világítástervezés, világításmérés akár otthonokba, tehát okos világítás, automatizált okosotthon-világítás; illetve ipari csarnokokba, irodákba, ilyenekbe tudok segíteni.

– Néha integrálsz egy-két minert igény esetén?

– Igen, egy-két minert.

– Wow!

– Képzeljétek, volt egy pár éve egy olyan ügyfelem, potenciális ügyfelem, akinek javasoltam ezt – mert épp napelemet telepítettek egy ipari csarnoknak a tetejére. És akkor mondták, hogy most akkor ledesítenek, és hogy mennyi energiát megtakarítanak, pedig ott a napelem, termel. Hát mondom – ez körülbelül 2022 körül volt –, hogy akkor miért nem telepítenek pár minert, Bitcoin bányászgépet? És elgondolkodott rajta, tehát nyitott volt rá. Aztán elült a dolog, mert ugye én csak a világításba tudtam neki segíteni. Adtam neki egy kontaktot – nem tudom, azóta van-e még, nem akarom mondani a céget, de volt egy magyar cég, akik ezzel foglalkoztak. Nem tudom, lett-e belőle valami. De ugye 22 óta tudjuk, hogy az árfolyam azóta hova ment – és x mennyiségű bitcoint ha akkor kibányásztak volna, akkor valószínűleg még egy csarnokot felhúzhatnának ma belőle.

Úgyhogy alapvetően ez az irány nálam.

– Tök jó.

– Egy kicsit így azt éreztem az elmúlt időszakban – ezt nemrég találtam ki –, hogy ez a fiat munkahely. Amikor ülsz egy hajóban, ezt úgy tudnám leírni, hogy egy irányba húz egy csónak. Nem tudod, mitől halad, mert te csak a bal oldalról mered át a vizet a jobb oldalra. Nem tudod, mitől megy előre – csak látod azt, hogy most 10%-kal vagyunk elmaradva euróban nézve, forintban nézve nem tudom mennyire vagyunk elmaradva. És közben tudod, hogy bitcoinban meg mínusz 40-nel lennél elmaradva a tavalyi évhez képest.

Tehát én nagyrészt értékesítési, sales részlegeken dolgoztam mérnökként, ilyen sales-támogató mérnökként. És az utóbbi időben ez volt az érzésem: hogy a bal oldalról merjük át a vizet a jobb oldalra, egy csónakban ülve. És a valódi értékteremtés mintha nem valósulna meg – vagy nem úgy valósul meg, ahogy kellene.

És így vállalkozóként, meg főleg villanyszerelőként – például ma délelőtt is falat véstem a kollégámmal egy budapesti belvárosi lakásban, és nagyon elfáradtam, de egy kézzelfogható dolgot alkotni egy nemsokára odaköltöző családnak nagyon jó érzés. Nyilván megfizetnek érte. De az, hogy teszel valamit, dolgozol valamin, aminek van valódi látszatja, és értéket teremtesz – az ad egy pluszt a mindennapjaidba. Szerintem ez fontos.

– Bennem csak az motoszkál, amióta beszéltél erről a villanyszerelő cégről, a nevéről, hogy Ceppelinville – hogy ez azt jelenti, hogy léghajóval szálltok ki a munkaállomásokra?

– Hát ezt a kollégám találta ki. Majd megkérdezem tőle, hogy ez hogy jött.

– Akkor nincs ilyen vonatkozása?

– Kérdeztem erről, hogy ezt a podcastben majd elmondhatom-e – és nem árulta el. Azt mondta, ez titkos.

– Hoppá!

– Vicces egyébként, hogy te is ezt említed, hogy a fiat gazdaság meg a fiat valóság – hogy igazából mi is ez. Ha mész valahol vagy valamerre, és körülnézel a világban vagy az országban, akkor mindenhol azt látod, amit mondtál: hogy jobbról balra lapátolnak, vagy balról jobbra – de tényleges hozzáadott érték nem sokszor van. Gyakorlatilag egy szimulált gazdaságban élünk szerintem is.

És ez egyre inkább fog látszódni, amikor most majd egy pár éven belül az AI szépen bejön, és egy csomó szimulált munkát kisajátít magának. És majd ezeket a szimulált munkákat elveszítő emberek szimulált kis pénzt kapnak, hogy a kis gazdaságokban tovább tudják venni a kis kenyerüket meg croissant-jukat reggelire. És ha ezt összességében átgondolod, akkor – főleg Európában – egy elég borús jövőképed lehet.

És amit mondtál is: hogy te is váltottál, és én is nagyon sok embernél látom, hogy váltanak, és nem derogál az senkinek se, hogyha tényleg olyan munkát kell végezni, ami eddig nem volt annyira megbecsülve. Pedig ezek sokkal jobb munkák, mert tényleg van érték, van egy produktumod.

– És nem adod olcsón.

– Most lehet, hogy bitcoint nem kérsz érte még, de biztos, hogy meg lehet oldani. Meg hát ugye tudjuk, hogy ez megoldható. Tehát nem fecséreled el, tartod magad annyira, hogy az elvégzett munkádért bevarrod a kis hardveredbe a szatokat, amiről tudod, hogy értéket fog képviselni a jövőben. De gyakorlatilag kijössz a fiat gazdaságból, nem élteted tovább ezt a szörnyet.

Ugyanez van, mintha például átmész a Nostrra az X-ről. Ugye ezt Odell szokta mondani: hogy azért él még ez az X meg a Facebook meg az összes ilyen rettenetes, undorító social network, mert az emberek odateszik az energiájukat, és ezt éltetik a figyelmükkel, meg az idejükkel, meg a posztjaikkal, meg a lájkjaikkal. És ha ebből kijönnénk, és holnap mindenki a Nostrt használná, és holnap mindenki szatban fizetne – bitcoint használva fizetne –, akkor igazából azt csinálnánk, hogy elkezdtünk egy párhuzamos játékot, a másikat meg befejeztük. És a mi játékunkban… annak a másik játéknak a haszonélvezői meg pofára esnek, mert egy üres társasjáték-dobozt látnak majd maguk előtt. Mi meg majd játszhatunk tovább – igazi értékért, igazi pénzért, igazi munkát adva.

– Így van. És ha megnézzük a gazdasági mutatókat: a foglalkoztatottság közel csúcson van, a gazdasági növekedés meg nulla.

– Ez mind azt mutatja.

– Nem akarok senkit megbántani, aki esetleg tényleg home office-ban dolgozik – de sokan két-három órát dolgoznak home office-ban naponta, és intézik a saját dolgaikat, satöbbi. Tisztelet a kivételnek. Ezeket én most fiat munkahelyeknek hívtam. Több olyan emberre lenne szükség, aki tényleg valódi munkát tesz le az asztalra.

– Mert meg akarja változtatni a világot, vagy valami ilyesmire gondolsz? Az a valódi munka, hogy beleteszi magát valami olyanba, amiben hisz?

– Így van. Beleteszi magát.

Meg én abban sem hiszek – mostanában sok ilyet láttam –, hogy vannak ilyen kalkulátorok, hogy hány éves vagy, írd be a kalkulátorba, és hogy mennyi bitcoint kell gyűjtened, hogy nyugdíjba mehess mondjuk 45 éves korodban. Ami tök jól hangzik, és megértem, aki ebben gondolkodik – csak hogy az én értékrendem szerint, meg szerintem a Bitcoin alapja is, az én meglátásom szerint, pont az, hogy proof of work: tedd bele a munkát, amit tehetsz. Végezd el még az életedben, amíg bírod, amíg egészséges vagy. És mondjuk menj nyugdíjba 60 évesen. Tehát addig programozz, fejlessz tök jó, hasznos appokat, véss falat, csinálj világításterveket, vegyél fel hasznos podcasteket, amikkel másoknak segítesz – akár a Bitcoin-edukációba vállalkozást indítani. Én ebben látom a megváltást, ha mondhatom ilyen szóval.

– Mondhatod.

– És így visszatérve: viszonylag korán elkezdtem Matt Odellékat hallgatni, és ugye neki van a stay humble and stack sats – ami annyit tesz magyarul, hogy maradj alázatos, és gyűjtsd a szatokat. Ez az alázat fontos szerintem mindenben. Ahogy most elkezdtem – én is home office-ban dolgoztam egyébként nagyrészt, illetve terepen, ha ki kellett menni egy-két helyszínre –, most nem derogál az, hogy vésőkalapáccsal üssem a falat, vagy olyan munkát végezzek, ami egy kicsit úgymond bántaná az önérzetemet. Mert tudom, hogy ha a kellő alázattal viszonyulok ehhez a munkához, akkor annak meg lesz a gyümölcse.

Ez már egy kicsit lehet ilyen vallásos dolog is, de én hiszek ebben. Képzeljétek, most hallottam Saifedeant egy podcastben – mesélt a Wright fivérekről, akik a repülőgépet feltalálták. Ők az aranystandard idején éltek, a 19. század végén, és kerékpárjavító üzemük, boltjuk volt, tehát egy kis manufaktúraként kezdték. És azáltal, hogy aranystandardban, akár aranyban tudtak félretenni azt, amit egy kerékpárszervizként össze tudtak rakni, abból fel tudtak építeni egy repülőgépgyártó céget, vállalatot.

– Hoppá!

– Mindenféle korrupció vagy egyéb lopás nélkül. Ezt így el tudjátok képzelni mondjuk a mai fiat világban? Nyilván akkoriban a kerékpár mást jelentett, mint ma, valószínűleg – de erre akarok utalni: hogy kezdd el kicsiben, akármiben is gondolkozol. És ha kellő kitartással, kellő alázattal vagy, és stackeled a szatokat, akkor egy idő után tovább tudsz majd lépni. Én ebben hiszek, és ezt igyekszem a vállalkozásomban is megvalósítani.

– Csak lehet, hogy évek kellenek hozzá, és nem egy hét.

– Igen.

– Más az időpreferencia, ugye, amikor megismered a Bitcoint. Meg hát szerintem ez olyan, hogy nem a Bitcoin hozza el mindenkiben a változást. Szerintem azok, akik a Bitcoin felé tudnak fordulni, azok alapjában véve ilyen emberek. Tudomással bírnak arról, hogy igenis a megtakarítás fontos, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

– Én mindig ezeket látom, ezeket a nyomokat azokban, akikkel beszélgetek. Nem is tudja más megérteni – pedig nyilván nem egy bonyolult dolog.

– Szerintem mi is fejlődőképes emberek vagyunk. És talán így kapcsolódik be az az alázat, amiről Zoli beszélt az előbb – mert az kell hozzá, hogy az ember nyitott legyen az új dolgokra. Hogy merje belátni néha azt, hogy ja, amit eddig csináltam, az valamilyen szempontból töredékes volt, vagy adott esetben hülyeség. És hogy fogom magam, és ezen változtatok azért, hogy holnaptól ez másképp legyen – akár saját magam számára, akár az egész környezetem számára.

– Így van. És ami még nagyon fontos ebben, ami a Bitcoinban is meg egy vállalkozás indításában is azonos: a felelősségvállalás. Szabadabbá válsz attól, hogy egy decentralizált pénzt használsz, meg attól, hogy egy saját vállalkozást indítasz – de ezzel együtt nagyobb felelősséged is van.

– Ajjaj.

– A Bitcoinnal kapcsolatban ugye az, hogy hogyan tárolod a szavaidat, milyen hardvert használsz, hova nem írod be azokat a kulcsokat. És ugyanígy a vállalkozásnál is: tök jó, hogy akkor csinálok szabadnapot, amikor akarok, most már – de akkor nincs bevételem. Tök jó, hogy én döntöm el, kivel dolgozom együtt és kivel nem – de lehet, hogy az majd nem fog kifizetni.

Tehát nagyon jól megtaláltam ebben a Bitcoinnak és a vállalkozásindításnak a közös metszetét. És ezt igyekszem alkalmazni. Ahogy voltak nehézségeim – ugye a 22-es medvepiacnál mínusz 75-ben ülni, 69-ről úgy lementünk 15 000 dollárra –, ugyanúgy tudom, hogy ez se lesz fenékig tejfel, főleg az eleje. Vagy ki tudja. De kellő alázattal, kitartással ebből is egy szép dolog sülhet ki.

– Mit üzensz a hasonszőrűeknek, akik most éppen döntés előtt állnak? Mert nagyon sokan szemeznek a vállalkozói léttel szerintem. Nyilván sokan kényszerből is, de sokan meg önálló döntésből.

– Hát szerintem merjenek belefogni. Kicsit kockáztatni kell – sőt, kicsit nagyon. Nagyon nehéz ott hagyni egy fix béres, esetleg home office-os, esetleg céges autós állást. Nagyon csalogató az, hogy az ember onnan menjen esetleg nyugdíjba. Szerintem érdemes kockáztatni, érdemes belekóstolni. Legalább ha valami nem jól alakul, még mindig van esély. Mindig van esély visszamenni – lehet látni, hogy a cégek mennyi embert keresnek jelenleg is.

De legyünk pozitívak, és próbáljunk meg mindent megtenni: alapossággal utánanézni, hogy hol lehetnek a piaci rések. Legyél fejlesztő, vagy építési vállalkozó, vagy podcaster. Próbálj meg egyedi lenni szerintem – és takaríts meg bitcoinban.

– Ezek jó tippek. Egyébként szerintem lelki vonzata is van annak, hogy így pszichológiailag az ember helyrejön, ha ezeket végzi a vállalkozásában, ha saját magának dolgozik. Nekem mindig az volt, amikor valakinek dolgoztam – bár szerencsére ez nem olyan sokszor volt, mert én is elég vállalkozó szellemű vagyok –, hogy mindig ilyen lelketlenül végeztük magunkat. Hát az elején még lelkesen, aztán meg, á, tudod milyen: tök fölösleges.

De egy vállalkozáshoz mindig tudsz úgy hozzáállni, hogy jól van, gyerünk, csináljuk már, hogy ebből lesz valami.

– Persze, az a sajátod. És ha nem hajtasz, akkor megrendelik mástól azt az adott projektet, az adott terméket, vagy amit épp árulsz. Tehát hajtani kell – nyilván a napi nyolcórás munka is kitolódhat 10, 12, esetleg 16 órára. De lépésről lépésre szerintem ezt is fel lehet építeni, illetve majd ha elérsz egy bizonyos szintet, akkor meg leépíteni. Ha ügyes vagy, lesznek alkalmazottaid – az már egy következő szint –, és akkor kicsit hátrébb is lehet lépni.

– Hogy többet lehessen tanulni a Bitcoinról.

– Igen. Meg többet podcastelni.

– Többet podcastelni veletek.

– Lesz megint nemsokára Bitcoin konferencia, október 17-től 19-ig Miskolcon: ez a Bitcoin Miskolc. Várunk nagyon sok embert, sok szeretettel. Zoli, te jössz?

– Szombati napra tervezek, igen.

– Jól van, akkor találkozhatnak majd a kedves nézők. Te is ott leszel aznap?

– Szerintem ott leszek az elejétől, 16-tól 19-ig. Katával együtt fogjuk vezetni, hogy Feri ne fáradjon el annyira.

– Király.

– Úgyhogy biztos, hogy fogunk akkor ott találkozni. Jegyeket már előregisztrációban lehet venni. Illetve nem, már teljes regisztráció és jegyvásárlás is működik. A részletes program még nincs kint, de hamarosan szerintem meglesz az is. Sok jó előadás lesz, illetve lesz beszélgetés, kerekasztal, meg Bitcoin kör – ami nem egy néptánckör, ugye tudjuk, hanem inkább csak ilyen mindenféle bemondásos sztorizgatás.

Ez a konferencia a Hotel Aurorában lesz, ami Miskolctapolcán van. Ugye ők az egyik támogatója a podcastunknak – ezt mindig meg szoktuk említeni –, illetve azt is, hogy bitcoint elfogadnak. Azért is érdemes kipróbálni a szállodát, mert nagyon jó, gyorsan lehet náluk bitcoinnal fizetni. Ugyanígy a Hotel Atlantis is, ugye az Hajdúszoboszlón van – valószínűleg a tavaszi konferencia lesz majd ott újra.

És még gyorsan elmondom azt is, hogy a YouTube-csatornánkra iratkozzatok fel. A Firefish üzenete, hogy ne adjátok el a bitcoinotokat, hanem tanuljátok meg, hogyan lehet felelősen fedezetként használni kölcsönhöz. Jelen vagyunk a Facebookon, egyre nagyobb követőszámmal, és egyre aktívabbak vagyunk a Nostron, ahogy az adásban is elhangzott.

És azt beszéltük Zolival, hogy bemutatjuk az elhangzott vállalkozásokat: ami a Ceppelinville, meg a Luxmérnök.

– Luxmérnök.

– Így van. És arra bíztatunk titeket, hogy ha villanyszerelési, illetve világítástechnikai igényetek van, akkor bizalommal keressétek Zolit – mert egy megbízható… és milyen szakember?

– Igazi bitcoiner.

– Igazi bitcoiner. Köszönjük, hogy jöttél, Zoli!

– Köszönjük szépen.

– Köszönöm, hogy itt lehettem.

– És várunk vissza. Köszönjük szépen a figyelmet nektek is, egy hét múlva találkozunk ugyanitt. Sziasztok!

– Sziasztok.